14. Állatolimpia 5. nap (futás) jav

– A délelőtti futóverseny egy kissé megcsúszott az
érmek eltűnése végett, de most már soroljuk a
versenyzők neveit – visították a hangosbemondóból a
kommentátorok, Csivit és Csevej. – Kérjük a
versenyzőket a nevük hallatán elfoglalni a számukra
kijelölt helyet! Az egyes pályán a sokszoros bajnok,
Szitu, a Nyuszi, a kettes pályán Villus, a földi kiskutya!
A nézőtéren hatalmas tapsvihar futott át Villus
nevét hallván.
– A hármas pályán Csintalan, a pulikutya, a négyes
pályán Kormi, a földi kiscica!
Ismét hatalmas taps a nézőtéren.
– Az ötös pályán Mimi, a fehér perzsa cica!
Amikor Kormi meglátta Mimit, szinte el is felejtette,
miért vannak itt, Kormi még életében nem látott ilyen
gyönyörű lánycicát. A szeme kék, mint az ég, a
frizurája tökéletes, hófehér, szinte a holdat érte,
lábacskái oly kecsesek, mint-mint-mint az enyémek. A
feje körül azonnal apró szívecskék rajzottak, s nem
tudta levenni a szemét a jelenségről.
– Azt hiszem, ez szerelem első látásra – mormogta
maga elé Kormi.

No de aztán Miminek sem volt közömbös Kormi, ő
is beleesett, mint vak ló a gödörbe, és olyan
szerelmes lett, mint a nagyágyú.
– A hatodik pályán Cin-cin, a földi egér!
A stadionban ismét dübörgött a taps, és éljenezték
a három földi állatot. Hát most jött aztán a
meglepetés!
– A hetedik pályán Vili, a lajhárfiú, a nyolcason
pedig Lili, a lajhárlány, és ők testvérek!
A nézőtéren kisebb meglepődést lehetett
tapasztalni, majd lassan a taps is elkezdődött, bár
kissé gúnyosan. Több néző azt kérdezte a mellette
állótól:
– Ez valami vicc, vagy a kandikamera, vagy a kész
átverés show? Méghogy lajhárok a futóversenyen?!
Ez döbbenet, ilyet még nem láttam! – kommentálták
a nézők elképedve a lelátókon.
Csivit és Csevej sem szerette volna kommentálni az
eseményeket, de nem is tudták volna, hiszen
fuldokoltak a nevetéstől a kommentátorállás pultja
alatt. Árgus vetett véget a gúnyos megjegyzéseknek:
– Tisztelt nézők, vegyék nagyon komolyan a
verseny szellemét, hiszen ez a verseny a legnagyobb a
holdon – majd kérte a versenyzőket, foglalják el a
2

ajtgépeket. – A verseny öt kilométeres, aki előbb
halad át a célvonalon, az lesz a győztes. Remélem,
mindenki értette a szabályokat. A sípszóra indul a
verseny.
Árgus egy hatalmasat fújt a sípjába, és útnak
indította a versenyzőket. Minden versenyző elindult,
ki így, ki úgy, senki nem rohant, mert tudták, hogy a
táv nagyon hosszú.
– Nézzék, hölgyeim és uraim, a hetes és a nyolcas
pályán, mintha nem hallották volna a sípszót, meg se
moccantak a versenyzők! A hetesen Vili, a nyolcason
Lili ragadt bent. De nézzék csak, egy kalapos
lajhárasszonyság szalad a pályára, és szól a
versenyzőknek, hogy elindult a mezőny! Igen-igen,
Vili már a rajtvonalon is átrakta a lábát, de még csak
az egyiket. Lili még mindig nem mozdult. Közben
nézzük az élmezőnyt! Első helyen a hármas pályán
futó Csintalan, a puli, a második helyen mintha ketten
is lennének, mert Szitu, a nyúl és Villus, a kutyus
szinte fej-fej mellett futnak. Kedves nézők, mint önök
is láthatják, a harmadik helyen Cin-cin, a kisegér szedi
apró lábacskáit. A négyes és ötös pályán szintén
egyenlő az állás, mert Kormi és Mimi csak egymást
nézik, és úgy futnak, mint a jól idomított cirkuszi
3

lovak. A fejüket magasan az ég felé emelik, a
farkincájuk úgy áll, mint az antenna. Csak épp a
buksijukat nem dugják össze, hát kedves nézők, ez
már szerelem! Tulajdonképpen Mimi, a perzsa cica is
a földről származik, az ő nagypapája érkezett
valamikor a földről – mondta az információkat Csivit,
hiszen Csevej még mindig a pult alatt hempergett a
nevetéstől, és egy szót sem tudott volna kipréselni
magából.
– Nézzük csak, változás történt az élbolyban is! Már
nem Csintalan vezet, hanem Szitu, a nyuszi, utána jön
Villus, a kutyus, és csak ezután következik Csintalan.
Csintalan mögött pedig Cin-cin, az egérkénk, utánuk
pedig a szerelmespár, Kormi és Mimi. A startvonalnál
küzdenek a lajhártestvérek, Vili és Lili. Vili lába mintha
előrébb mozdult volna, de nem biztos, Lilinek az
orrocskája már elkerülte a rajtvonalat, de sajnos
ebben sem vagyunk biztosak, pedig a közönségen
semmi sem múlik! Hihetetlen hangerővel bíztatnak
minden versenyzőt, még a rajtvonalon kínlódó Vilinek
és Lilinek is kiabálják, hogy hajrá Vili, hajrá Lili!
De a két lajhárt már a hatalmas erejű drukkolás
sem zökkentette ki a mozdulatlanságból, ők csak úgy
vannak.
4

– A mezőny eleje már a féltávnál jár, a sorrendben
annyi a változás, hogy az élen haladó Szitu és Villus
már nagyon lehagyta a középmezőnyt. A középrészen
még mindig Csintalan és Cin-cin fut, majd őket követik
a szerelmesek, Kormi és Mimi. Már majdnem, hogy
csak andalognak, mert futásnak ez nem mondható,
már lehet, hogy a családalapítást tervezgetik így
verseny közben? Még mindig úgy futnak, mint valami
cirkuszi mutatványos lovak, ráérősen, precízen,
egyformán és egyszerre emelve lábaikat! – mondta a
magáét Csivit a kommentátorállásban.
A közönség űzi, hajtja a versenyzőket, a
szendvicsárusok lassan járják a sorokat, és készítik a
jobbnál jobb szendvicseket. Van szénapogácsa,
lucernaburger, sajtos kifli, kolbászos burger, még
rengeteg sütemény is akad a kínálatban. Különböző
frissítők, koktélok kacskaringós szívószállal,
narancslevek és még sok egyéb ital. A nézők pedig
úgy esznek, mintha ma nem lenne ebédidő.
– Kezd a verseny eldőlni, Szitu pár méterrel Villus
előtt halad úgy, hogy a távolság nem nő közöttük.
Cin-cin még mindig a harmadik helyen fut, majd
mögötte alaposan leszakadva a szerelmesek, Kormi és
Mimi, a futóverseny végén pedig a két lajhár, Vili és
5

Lili! De ők valószínűleg nem fognak beleszólni a
verseny kimenetelébe, hiszen még mindig a
rajtvonalon fekszenek! Vagy inkább állnak? Én már
nem is tudom – jegyezte meg Csivit, aki még mindig
nem tudott ráhatni Csevej asszonyságra, hogy
segítsen a közvetítésben.
Csevej csak azt tudta kinyögni, hogy elég neki a
közvetítés is, mert ha meglátja a lajhártestvéreket,
akkor biztos, hogy ma nem fog tudni megszólalni.
Ezért inkább a padlón marad, és ott nevet, hogy ne
lássa senki. Csivit így folytatta:
– Igen, hölgyeim és uraim, eldőlni látszik a verseny.
A versenyzők bekanyarodtak a célegyenesbe, a
sorrend még mindig ugyanaz, csak egy kissé
széthúzódott a mezőny. Az élboly és a középmezőny
között nagyot nőtt a távolság. A versenyzők nagyobb
erőbevetéssel futnak, mint valaha. Az első helyen
még mindig Szitu, a nyuszi. A második helyen Villus, a
kiskutya fut. A harmadik helyen Csintalan, a puli, őt
üldözi Cin-cin, a kisegér. Majd következnek a
szerelmeseink, Kormi és Mimi, hát őket aztán nem
zavarja semmi és senki. Majd Vili és Lili zárja a
mezőnyt. Mintha egy kicsit megmozdultak volna, de
nem, csak a délelőtti kezdésnél, még az árnyék hátul
6

volt, de most már előrébb van. Lehet, hogy az
árnyékuk előbb ér a célba, mint ők maguk! –
csipkelődött némi gúnnyal Csivit.
Csevejnek nem kellett több ennél, úgy elkezdett
nevetni, hogy csak úgy hempergett. Csivit folytatta a
kommentálást, mert látta, hogy párjára még mindig
nem számíthat:
– Nézzük csak az élmezőnyt, hiszen már csak
méterek vannak vissza a távból! Te magasban
repkedő kilencvenhárom színű szent papagáj, aki
megért már sok mindent, de ilyent még ő sem látott!
Kedves nézőink, a célszalag előtt pár méterre Szitu, a
nyuszi egy pillanatra hátranézett, közben akkorát
esett, hogy csak úgy csúszott a hasán! De nézzék,
Villus odaér, és nem fut tovább, Szitu elé áll háttal,
vállára emeli Szitu két első lábát, majd vonszolni kezdi
a cél felé. Majd amikor centikre vannak, mit csinál?!
Villus leteszi Szitu lábait, majd egy mögé kerüléssel
tolni kezdi a számára nagy állatot. Mikor Szitu
orrocskája átért a célvonalon, és a célfotó is elkészült,
Tintin, a pók jóvoltából, Villus is átugrotta a
célvonalat! – ekkor Csivit egy kissé elérzékenyült,
szavai elakadtak, és hirtelen befejezte a kommentet.
7

Erre már Csevej asszonyság is felkecmergett a
padlóról, mert ezt neki is látnia kellett. Így folytatta a
kommentet Csevej:
– Igen, hölgyeim és uraim, ritkán lehet látni ekkora
önzetlenséget és tiszteletet a versenytársaink iránt!
Egy percig sem lennék meglepve, ha a
versenybizottság Villusnak adományozná a fairplay
díjat.
A nézőtér egy percre elcsendesedett, mindenki
nézte a csodát, ami a futópályán történt, majd lassú
ütemes taps üdvözölte Villus tettét.
– Nézzék, kedves nézőink, a harmadik helyen
befutó Csintalant, ahogy beért a célba, azonnal
lehasalt, majd hanyatt gurult meg vissza, bizonyára
így örül a helyezésnek! De nicsak, érkezik a negyedik
helyen Cin-cin, aki olyan fáradt, hogy szinte csak
átvonszolja magát a célon. Ni-ni, érkezik a szerelmes
pár, Kormi és Mimi, szép lassan átmasíroznak a
célvonalon, de meg sem állnak. Kedves nézőink, ők
észre sem vették, hogy átlépték a célvonalat, csak
futnak, csak futnak egymás szemébe nézve!
Villus ekkor utánuk szaladt, és hangos vakkantással
jelezte nekik, hogy vége a versenynek, de nekik aztán
8

eszélhettek, ők csak futottak és futottak. Ekkor Villus
hangosan odakiáltott Korminak:
– Kedves barátom, majd otthon találkozunk, és
hozd magaddal Mimit is, hogy megismerjük.
Ekkor Szitu, a nyuszi lépett Villushoz, hogy
megköszönje, amit érte tett, majd melegen, kedvesen
átölelte a számára aprócska kiskutyát. Percekig így
álltak összeölelkezve, majd Villus kivált az ölelésből,
és barátjához, Cin-cinhez sietett.
– Kedves barátom, gratulálok a versenyen mutatott
kitartásodért, és köszönöm, hogy a barátod lehetek –
mondta, majd végignyalta Cin-cin képét csak úgy
szeretetből.
Cin-cin egy kicsit elérzékenyült, átölelte barátja első
lábát, és szorította, ahogy tudta, majd így szólt:
– Én is örülök, hogy annakidején a földön
barátoddá fogadtál, és én egy kutya lábát ölelgetem,
el sem hinném, ha ezt más mondaná. Ez még álomnak
is szép lenne!
Ekkor Villus, Cin-cin és Szitu egyszerre fordultak
Csintalanhoz, hogy gratuláljanak neki a harmadik
helyért. Villus ekkor körülnézett, és megkérdezte a
versenybíró Árgust, hogy hol van Vili és Lili, a két
lajhár.
9

– Hát, ha rájuk várunk, akkor nagyon sokáig itt kell
még maradni! Nézz csak oda a rajthoz! – mutatott a
hátuk mögé Árgus – Még a rajtgépből sem mozdultak
ki.
Ekkor Villus odaszaladt a rajtgépben szenvedő
Vilihez és Lilihez, és megkérdezte tőlük, hogy Árgus, a
sas véget vethet-e a versenynek, erre a két lajhár erős
bólogatásba kezdett, mert szinte szólni sem tudtak a
nagy fáradtságtól, amit a rajt okozott nekik, majd ezt
mondták:
– Úgy szégyellem magam, hogy ilyen
eredménytelenül zárult a verseny számunkra.
Bizonyára, ma sem kapunk vacsorát otthon – mondta
Vili.
Villus ekkor így szólt a két lajhárhoz:
– Kedves barátaim, csak annyit várjatok el
önmagatoktól, amennyire képesek vagytok. Bizonyára
van olyan dolog, amiben kiválóak vagytok, s abban
talán ti is lehettek bajnokok.
Ekkor a hangosbemondó üvöltése törte meg az
idillt, és harsogta Csivit és már Csevej is:
– Kérjük a versenyzőket a dobogóhoz! A harmadik
helyezett Csintalan, a pulikutya!
10

Csintalan büszkén ugrott a harmadik helyet jelentő
dobogóra. A nézőtéren is visszatért az élet, és nagy
tapssal honorálták az eredményt.
– A második helyen végzett Villus, a földi kiskutya!
Villus is felugrott a dobogóra, de neki nem ment
olyan könnyen, mert magas volt a dobogó. Ekkor
Szitu, a nyuszi az orrocskájával felsegítette Villust,
amit ő hálásan megköszönt. A nézőtéren hatalmas
hangerő lett úrrá, a medvék doboltak, az elefántok
tülköltek.
– Az első helyezett idén is Szitu, a nyuszi!
Szitu szépen odasántikált a dobogóhoz, majd
könnyedén felállt a legfelső fokára. A közönség szinte
tombolt. Mindenkinek a nyakába akasztották a Samu
aranypikkelyeket, majd Szitu felhívta Csintalant és
Villust a felső fokra, s ennyit mondott:
– Örülök, hogy veletek versenyezhettem, hogy
egyáltalán megismerhettelek benneteket, ez nagyon
nagy boldogság számomra.
Ekkor Szitu levette a nagy Samu pikkelyt a
nyakából, és Villus nyakába akasztotta, majd ezt
mondta:
11

– Amikor ezt az érmet látod, mindig jusson
eszedbe, az érem csak másodlagos, a tiszta verseny,
az a minden, még a méznél is édesebb!
Amikor leugráltak a dobogóról, akkor következett a
meglepetés. Villust szólították a versenybizottság
emelvényére. Nem tudta mire vélje a dolgot, így
elindult, de nem volt egyszerű, mert számára a
stadion hatalmas volt. Érkezett is a segítség, Bagi jött
érte, s vitte az emelvényre. Ott Bagi letette, és mellé
állt. Innét látta csak, hogy mekkora a stadion, egy
városnyi helyet foglalt el, még a szava is elállt. Bagi
ennyit mondott neki:
– Kedves barátom, a versenybizottság úgy döntött,
hogy a sportszerű magatartásodért megérdemled a
fairplay díjat.
A közönség hallotta a beszélgetést, mert ki volt
hangosítva a tribün, és akkora üdvrivalgásba tört ki,
hogy ezt hallották az egész holdon. Villus hirtelen azt
sem tudta, hogy mi történt, hiszen ő csak a nyuszinak,
Szitunak segített.
– Én csak segítettem egy spottársamnak és ezért
kapok díjat? Ez hihetetlen, én nem azért csináltam,
hogy efféle díjat kapjak, hanem azért, mert
igazságtalannak tartottam volna, ha én futok be
12

elsőnek, és cserbenhagyom Szitut. Nekem
természetes, hogy másokon segítsek.
A stadion csendben hallgatta Villus felszólalását,
majd hatalmas tapsot kapott a végén. Ezután egy
érmet hoztak neki egy rózsafadobozban. Amikor
kinyitotta és megnézte, mi van a dobozban, akkor
nézett csak nagyot. A dobozban egy hatalmas érme
volt színaranyból, és az volt belevésve: FAIRPLAY
OLIMPIKON VILLUS.
– Ez az érme mindenre jogosít a holdon – tette
hozzá Bagi, majd Árgus is gratulált neki, majd sorba
jöttek a barátok, mert akkor és ott mindenki a barátja
lett.
Mivel Villus nagyon fáradtnak látszott, Bagi
kimentette a tömegből, és a hátára vette.
Megkeresték Cin-cint, Bagi finoman felemelte a
csőrével, őt is a hátára tette, majd elindultak a
szállásra. Bagi a recepción elbúcsúzott barátaitól, és
jó pihenést kívánt nekik.
Villus és Cin-cin elvánszorogtak a liftajtóig, és a
szobájukba mentek. Na, ott érte őket a meglepetés,
mert Kormi és Mimi az ágyon egymásak szembe
hasalva nézték egymást szótlanul, ábrándos,
szerelmes szemekkel, mozdulatlanul, némán. Még azt
13

sem vették észre, hogy Villus és Cin-cin a szobába
léptek.
– Na, ez már igazán szerelem! Gyere, Cin-cin
feküdjünk a szőnyegre itt az ágy végében, ne zavarjuk
a szerelmespárt! – mondta Villus, aki
összegömbölyödött, majd Cin-cin is Villushoz bújt, két
első lába és a nyaka közé kucorodott, és gyönyörű
álmokat szőve elaludtak.
14