eloviz_2015_05
11.10.2015 • Views
Share Embed Flag

eloviz_2015_05

ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
berczes

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

• Üzenet<br />

Élő Víz magazin<br />

Tartalom<br />

Biblia<br />

Mi a jó, és mit kíván tőled az Úr? ..........6<br />

Szegények és gazdagok.............................9<br />

Gondolkodó<br />

A legfelső emelet ................................... 10<br />

Szexualitás és korszellem...................... 11<br />

Hogy mindnyájan meghallhassák ...... 12<br />

A Plútó tagadhatatlanul fiatal.............. 14<br />

Migráció, misszió, végidők................... 16<br />

Beszélgetés<br />

Nincs több habpatron........................... 20<br />

Ez történt<br />

„Ezt a munkát nem szabad .................. 23<br />

abbahagyni!”.......................................... 23<br />

Helyiérték............................................... 24<br />

Oszloppá teszem.................................... 25<br />

Jövevényeken segítünk.......................... 26<br />

Rejtvény<br />

Keresztrejtvény....................................... 28<br />

Ifi oldalak<br />

Majdnem-keresztény voltam............... 30<br />

Százhetvenöt........................................... 36<br />

Gyermek oldalak<br />

Gyermek sarok ...................................... 32<br />

Írj nekünk!<br />

E-mail: <strong>eloviz</strong>@punkosdi.hu<br />

Levél: 1143 Budapest, Gizella út 37.<br />

A televízió hatalma<br />

A La Zone Xtreme (Szélsőzóna) című kvízműsort<br />

Franciaországban forgatták. Ebben<br />

a játékban a közönségen és a műsorvezetőn<br />

kívül két játékos szerepelt, közülük az egyik<br />

egy kezelőpult mögött, míg a másik egy elkülönített<br />

fülkében, egy villamosszékhez hasonló<br />

szerkezetben foglalt helyet.<br />

A fülkében ülő férfi kérdéseket hallott, melyekre<br />

ha rosszul válaszolt, a pult mögött ülő<br />

játékos eltolt egy kart, melynek következtében<br />

játékostársa először csak 20, de végül akár 460<br />

volt feszültségű áramütést kapott. A „villamosszékben”<br />

ugyan nem volt áram, de erről csak két beépített<br />

ember, a műsorvezető és a fülkében ülő játékos<br />

tudott. A kabinban ülő játékos szerepét egy színész<br />

alakította, akit társa nem láthatott, de fájdalmas kiáltásait<br />

és az „áramütések” befejezésére vonatkozó<br />

kéréseit hallotta. Amikor a pult mögött ülő játékos<br />

abba akarta hagyni a karok tologatását, a műsorvezető<br />

csak ennyit mondott: „ne aggódjon, a felelősség a<br />

műsort terheli”.<br />

E furcsa játék ötlete eredetileg egy magyar felmenőkkel<br />

rendelkező amerikai szociálpszichológus,<br />

Stanley Milgram nevéhez fűződik, aki 1961-ben a<br />

Yale Egyetemen azt vizsgálta, hogy az emberek képesek-e<br />

agresszív cselekedetek végrehajtására, ha egy<br />

felsőbb hatalom vállalja azért a felelősséget. Milgram<br />

a kísérlet előtt több pszichológust is megkérdezett<br />

arról, hogy szerintük mi lesz az eredmény. Ők úgy<br />

gondolták, hogy a feltétel nélkül engedelmeskedők<br />

aránya legfeljebb 10% lesz, és a legmagasabb feszültség<br />

150 volt. Ehhez képest a kísérletben résztvevők<br />

65%-a volt hajlandó kiadni a legnagyobb áramütést,<br />

és egyetlen személy sem állt meg 300 volt alatt. A<br />

sokkoló eredményhez képest a francia kísérlet még<br />

elgondolkodtatóbb. Ott ugyanis a játékosok 81%-a<br />

ment el a legfelső, ez esetben 460 voltos határig úgy,<br />

hogy az utolsó karok elmozdításakor a színész már<br />

halált színlelt. „A kérdezők a televízió hatalmába kerültek.<br />

Egy olyan rendszerbe, amely »nyugodt diktatúraként«<br />

kényszeríti engedelmességre az embereket”<br />

– mondta Jean-Léon Beauvois, a televíziós kísérletben<br />

közreműködő szociálpszichológus.<br />

Látszólag senki nem kényszerít minket agresszivitásra<br />

vagy akaratunk elleni cselekedetekre. Vagy<br />

mégis? Egy átlagos magyar ember napi öt órát ül a<br />

televízió előtt – derül ki egy felmérésből. Többnyire<br />

valóságshow-kat és sorozatokat nézünk, s közben<br />

észrevétlenül egy új értékrend csöpög a szívünkbe.<br />

Paráznaság, homoszexualitás, válás, gyilkosság, intrika,<br />

gyűlölet – és mindez szórakoztató formában.<br />

Krisztus nem erre tanít. Ha az ő oltalma és nem a televízió<br />

hatalma alatt akarjuk élni mindennapjainkat,<br />

úgy arra is vigyáznunk kell, hogy mit engedünk be a<br />

szemeinken keresztül. Legyünk óvatosak!<br />

5. szám – 1. oldal

Hírek •<br />

• Hírek<br />

Svéd segélyszállítmány<br />

<strong>2015</strong>. szeptember 17-én megalakult<br />

a Magyar Pünkösdi Egyház<br />

Menekültügyi munkacsoportja<br />

azzal a céllal, hogy a Magyarországra<br />

érkező menekültek karitatív<br />

ellátását segítse. Tagjai: Makovei<br />

Róbert, Patkás Rita, D. Nagy Kinga,<br />

Bálint Miklós, David Buckley és<br />

Ungvári Csaba. A csoport munkáját<br />

a Svéd Pünkösdi Mozgalom is<br />

adományokkal segíti. A kungälvi<br />

Erikshjälpen egy kamionnyi segélyt<br />

küldött. Ebben a ruhák mellett svéd<br />

bolthálózatok több raklapnyi ajándékot<br />

küldtek egyházunk menekülteket<br />

segélyező munkájára. (Ungvári<br />

Csaba)<br />

Isten hűségét ünnepeltük<br />

Mérföldkőhöz érkezett a Magyar<br />

Continentals misszió, mely immár<br />

a 30. évet jelzi a szolgálatban. Az<br />

idei jubileumi évad ennek megfelelően<br />

egy különleges nagykoncerttel<br />

zárult, ahol Istent ünnepeltük,<br />

hálát adva hűségéért. <strong>2015</strong>. augusztus<br />

29-én a miskolci Művészetek<br />

Házában gyűlt össze a magyar<br />

Continentals családja. Az esten<br />

a Magyar Continental Singers elmúlt<br />

éveiből kifejezetten erre az<br />

alkalomra összeállt kórus szólaltatott<br />

meg egy egyedülálló programot<br />

sok-sok év legjobb dalaiból. A<br />

koncert különlegessége volt az is,<br />

hogy a kórust a Continental Band,<br />

a Magyar Continentals állandó zenekara<br />

kísérte, ráadásul a misszió<br />

tinédzserekből álló csoportja, a<br />

Contini is énekelt egy néhány dalból<br />

álló betétet. A koncerten a miszszió<br />

vezetője, Lukács Éva mellett a<br />

Contini turnéinak vezetője, Kesjár<br />

Ráhel, és a Magyar Continental<br />

Singers turnéinak vezetője, Weller<br />

Barnabás is vezényelt. A koncertre<br />

teljesen megtelt a Művészetek Háza,<br />

már napokkal a rendezvény előtt<br />

lehetetlen volt jegyeket venni. A<br />

Continentals Magyarországon úttörő<br />

munkát végzett a nyolcvanas<br />

évek derekától, amikor Jubilate!<br />

néven hazánkban elindult a szolgálat.<br />

Az evangélium bátor képviselése<br />

célzott előadással és bizonyságokkal<br />

azonban az évtizedek során<br />

gyümölcsein keresztül is bizonyítékát<br />

adta Isten munkájának. A 30 év<br />

alatt elért emberek száma, akiknek<br />

életét Isten valamilyen módon megváltoztatta<br />

a Continental munkáján<br />

keresztül, felbecsülhetetlen. A szervezet<br />

jelenleg éppen londoni koncertjét<br />

szervezi, illetve új stúdióprojektjén<br />

dolgozik, miközben a jövő<br />

évi turnék szervezése is hamarosan<br />

kezdődik. A misszióról további információ<br />

a continentalsingers.hu<br />

weboldalon található. (Weller Mirjam<br />

és Barnabás)<br />

Öröm van a Mennyben...<br />

Mindig nagy öröm látni, amikor<br />

valaki átadja az életét Jézusnak,<br />

megtér hozzá. <strong>2015</strong>. augusztus 2-án<br />

ennek lehettünk tanúi a csetényi<br />

pünkösdi gyülekezetben. Mincsev<br />

György és Mária a tatabányai gyülekezetből,<br />

illetve Szilágyi Beáta<br />

Várpalotáról Jézus példáját követve<br />

bemerítkezésükkel erősítették meg<br />

az Úrhoz való ragaszkodásukat.<br />

Kocsis József, a tatabányai gyülekezet<br />

lelkipásztora merítette be őket<br />

és a bakonycsernyei gyülekezet csapata<br />

végezte a dicsőítő szolgálatot.<br />

Nagyon áldott alkalmunk volt, ahol<br />

megtapasztalhattuk, hogy Isten<br />

megszólítja az őt keresőket. Boldogok<br />

vagyunk, hogy három új taggal<br />

bővült az Úr gyermekeinek tábora.<br />

(Hodula Ildikó)<br />

Ötpárti egyeztetést<br />

tartottak az egyházi<br />

törvény módosításáról<br />

Ötpárti konzultációt tartott<br />

Trócsányi László igazságügyi miniszter<br />

az egyházügyi törvény<br />

módosításának koncepciójáról.<br />

Trócsányi László a módosítások<br />

közül kiemelte, hogy míg korábban<br />

az Országgyűlés döntött az<br />

egyházak elismeréséről, addig az új<br />

struktúra szerint az egyházak elismerése<br />

helyett csak nyilvántartásba<br />

vételükre kerülne sor, bírósági eljárás<br />

keretei között. Trócsányi László<br />

szólt arról is, hogy a korábbi „kétlépcsős”<br />

helyett háromlépcsős lesz<br />

az egyházak besorolása. A javaslat<br />

értelmében a vallási egyesületek tíz<br />

taggal megalakíthatók, és közhasznú<br />

szervezetként is működhetnek,<br />

mint bármilyen egyesület. Nyilvántartásba<br />

vett egyház az lehet, amelynek<br />

legalább ezer tagja van, vagy<br />

legalább négyszázan ajánlották fel<br />

számára személyi jövedelemadójuk<br />

(szja) 1 százalékát három év<br />

átlagában és amely legalább öt éve<br />

vallási egyesületként működik. A<br />

bejegyzett egyház besoroláshoz<br />

legalább 10 ezer tag vagy öt év<br />

átlagában legalább 4000 egyházi<br />

egyszázalékos szja-felajánlás és legalább<br />

20 éves magyarországi vagy<br />

legalább 100 éves szervezett nemzetközi<br />

működés igazolása szükséges.<br />

Hozzátette: az Országgyűlés<br />

egyedi megállapodást köthet majd<br />

azokkal a bejegyzett egyházakkal,<br />

amelyek történelmi múltjuk, társadalmi<br />

elfogadottságuk, szervezettségük<br />

és társadalmi feladatvállalásuk<br />

alapján kiemelkedő szerepet<br />

tudnak betölteni az állammal való<br />

együttműködésben. A törvényjavaslat<br />

az átmeneti rendelkezések<br />

között kívánja rendezni azoknak<br />

a korábbi egyházaknak a törvényi<br />

helyzetét, amelyek vallási tevékenységet<br />

végző szervezetté váltak, és<br />

ez ellen eljárást kezdeményeztek.<br />

A törvénymódosítás elfogadásához<br />

kétharmados támogatottság szükséges.<br />

(Forrás: MTI, Igazságügyi<br />

Minisztérium)<br />

55 milliót ért Darwin<br />

hitetlensége<br />

A Bonhams aukciósház New<br />

York-i árverésén 197 ezer dollárért<br />

(~55 millió forint) kelt el Charles<br />

Darwin brit természettudós (1809-<br />

1882) levele – írta az MTI . A<br />

szakértők az értékét csupán 95–98<br />

ezer dollárra becsülték. Darwint,<br />

korában számtalan szóbeszéd és<br />

találgatás övezte hite miatt, de magánéletéről,<br />

vallási meggyőződésről<br />

keveset beszélt a nyilvánosságnak.<br />

Éppen ez ad jelentőséget az aukcióra<br />

bocsátott levélnek. Ezt egy fiatal<br />

ügyvédnek, Francis McDermottnak<br />

írta Darwin 1880-ban, és nyíltan<br />

bevallotta, hogy nem hisz sem Istenben,<br />

sem a Bibliában. „Kedves<br />

Uram! Sajnálattal tájékoztatom Önt<br />

arról, hogy nem hiszek a Bibliában,<br />

mint isteni kinyilatkoztatásban és<br />

ezért Jézus Krisztusban sem, mint<br />

Isten fiában. Tisztelettel Charles<br />

Darwin.” A levelet Darwin válaszként<br />

írta McDermott azon kérésére,<br />

hogy a neves természettudós tisztázza<br />

nézeteit e kérdésben. Darwin<br />

A fajok eredete című úttörő munkájáról<br />

vált világhírűvé, ebben fejtette<br />

ki elméletét az evolúcióról és a természetes<br />

kiválasztódásról. (index.<br />

hu)<br />

Elzárásra ítéltek egy<br />

melegházasságokat<br />

akadályozó jegyzőnőt<br />

Kentuckyban<br />

A bíróság megsértése miatt elzárásra<br />

ítélt egy szövetségi bíró egy<br />

Kentucky állambeli jegyzőnőt, aki<br />

vallási alapon megtagadta, hogy<br />

házassági okmányokat állítson ki<br />

azonos nemű pároknak. Kim Davis<br />

Rowan megyei jegyző t rendőrbírók<br />

vezették el a bírósági meghallgatásról<br />

a kentucky-i Ashlandben. Davis,<br />

aki megköszönte a bírónak az ítéletet,<br />

kitartott keresztény meggyőződése<br />

mellett, miszerint házasságot<br />

csakis egy férfi és egy nő köthet<br />

egymással. Bunning bíró szerint a<br />

nem könnyű döntést szükséges volt<br />

meghoznia, mert bírsággal nem<br />

lehetett volna jobb belátásra bírni<br />

Davist, akinek magatartása „veszélyes<br />

precedenst” teremtett volna. Az<br />

elzárás mindaddig érvényes, amíg a<br />

jegyző nem hajlandó eleget tenni a<br />

bírói utasításnak. Ennek egyébként<br />

a Davis hat helyettese közül öt engedelmeskedik.<br />

Kim Davis fellebbezése<br />

egészen a Legfelsőbb Bíróságig<br />

eljutott azzal a bírói utasítással<br />

szemben, amelynek értelmében ki<br />

kellett volna állítania a szükséges<br />

házassági okiratokat minden arra<br />

jogosult párnak, legyen az heterovagy<br />

homoszexuális. A Rowan<br />

megyei jegyzői hivatal azonban<br />

semmilyen házassági anyakönyvi<br />

kivonatot nem állított ki az Egyesült<br />

Államok legmagasabb szintű<br />

bírói testületének azon történelmi<br />

jelentőségű, júniusi döntését követően<br />

sem, amely az egész országban<br />

legalizálta az azonos nemű párok<br />

egybekelését. A Legfelsőbb Bíróság<br />

hétfőn utasította el Davis fellebbezését,<br />

ám kedden Davis „az Úr<br />

fennhatóságára” hivatkozva újabb<br />

azonos nemű párok házassági bejegyzési<br />

kérelmét utasított el. (Forrás:<br />

inforadio.hu)<br />

Cameron: a kereszténység<br />

a leginkább<br />

üldözött vallás a világon<br />

Különböző kormányügynökségeken<br />

keresztül Nagy-Britannia évi<br />

mintegy 2,7 milliárd fonttal (csaknem<br />

1200 milliárd forinttal) támogat<br />

olyan országokat, ahol üldözik a<br />

keresztényeket – derítette ki a The<br />

Daily Telegraph. A konzervatív brit<br />

napilap emlékeztetett arra, hogy<br />

David Cameron miniszterelnök<br />

tavaly úgy fogalmazott, a kereszténység<br />

a leginkább üldözött vallás<br />

a világon, és Nagy-Britanniának<br />

bátran ki kellene állnia a vallásszabadságért.<br />

Ehhez képest a The<br />

Daily Telegraph arról írt, hogy a<br />

brit kormány az ötven olyan ország<br />

közül, amelyben az Open Doors<br />

nevű tekintélyes jótékonysági szervezet<br />

szerint leginkább elnyomják<br />

a keresztényeket, negyvenbe<br />

küldött támogatást. A listát 13 éve<br />

Észak-Korea vezeti, de a <strong>2015</strong>-ös<br />

összesítésben szereplő ötven állam<br />

közül negyvenben az iszlamista<br />

szélsőségesek jelentik a legnagyobb<br />

fenyegetést a keresztényekre. A lap<br />

hivatalos adatokra hivatkozva azt<br />

írta, hogy a brit kormány mintegy<br />

2,4 milliárd fontot a nemzetközi fejlesztésért<br />

felelős hivatalon keresztül,<br />

további 320 milliót pedig más<br />

kormányügynökségek révén küldött<br />

a listán szereplő országokba.<br />

Az újság szerint az összeg jelentős,<br />

tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia<br />

2013-ban 11,46 milliárd fontot<br />

fordított nemzetközi segélyezésre.<br />

(Forrás: atv.hu / MTI)<br />

5. szám – 2. oldal<br />

5. szám – 3. oldal

Hírek •<br />

• Hírek<br />

Spirituális robbanás<br />

Kubában<br />

Kuba ismeretlen oldaláról számolt<br />

be tudósításában a CBN televízió.<br />

A kommunista szigetország<br />

a Szovjetunió összeomlása után<br />

engedélyezte független keresztény<br />

közösségek működését, de szigorúan<br />

csak magánházakban. 16 ezer<br />

evangéliumi gyülekezet jött létre az<br />

elmúlt húsz évben. Az egyház növekedési<br />

üteme még inkább figyelemre<br />

méltó annak fényében, hogy<br />

milyen szegény az ország. Egy havi<br />

átlagfizetés 20 dollár, a magasan<br />

képzettek is kevesebb mint 50 dollárt<br />

keresnek. A kubai gyülekezetek<br />

mégis a nagylelkűségükről ismertek,<br />

és az evangélium érdekében<br />

hozott áldozatukról. „Szeretnénk<br />

megosztani másokkal, amink van.<br />

Nem csak a feleslegünkből adunk”<br />

– teszi hozzá Francisco pásztor. A<br />

kubai keresztény vezetők szerint<br />

új korszak jött el a politikai korlátozások<br />

könnyítésével. Könnyebb<br />

a gyülekezeten kívül evangelizálni<br />

és könnyebben kapnak engedélyt<br />

különleges rendezvények szervezésére.<br />

Azonban a legtöbb gyülekezet<br />

továbbra sem terjeszkedhet és nem<br />

vásárolhat földet. Nem készíthetnek<br />

keresztény televízió- vagy rádióadást.<br />

„Szenvedés nélkül nincs<br />

próba és próbatétel nélkül pedig<br />

nincs győzelem” – vallja a kubai lelkész.<br />

(forrás: 700 Klub / ATV)<br />

Prédikátorverseny<br />

indul Amerikában<br />

„16 és 35 év közötti vagy, aki nem<br />

végzett teológiát és nem szolgált<br />

lelkészként, de úgy gondolod, hogy<br />

menne a prédikálás? Jelentkezz a<br />

»So You Think You Can Preach«<br />

showműsor felhívására és ha nyersz,<br />

még 25 ezer dollár és egy új autó is<br />

üti a markod. Igyekezz: már több<br />

százan neveztek az új típusú reality<br />

előselejtezőjére.” Az abszurdnak<br />

tűnő felhívás egy detroiti egyház<br />

ötlete. Ígéretük szerint a prédikátorverseny<br />

során keresztény hírességek<br />

fognak a zsűriben ülni és céljuk<br />

azok felkutatása, akik képesek<br />

motiválni, inspirálni az embereket<br />

és megváltoztatni az életüket. Elképzelhető,<br />

hogy a válogatásokból<br />

is összeállítanak egy-egy epizódot,<br />

de az élő adásban előreláthatólag<br />

már csak húszan szerepelnek majd.<br />

A fináléba került jelölteket egy-egy<br />

lelkész mentorálja majd, mielőtt<br />

kiállhatnának a színpadra. Részenként<br />

egy-két versenyző búcsúzik a<br />

műsortól, amelyben egy gyakorló<br />

prédikátor is fellép majd 8-10 perces<br />

beszéddel. A döntőbe jutott két<br />

versenyző közül a közönség fogja<br />

végül kiválasztani azt, aki megnyeri<br />

a 25.000 dollárt, az új autót<br />

és a lehetőséget, hogy az Egyesült<br />

Államok megagyülekezeteinek<br />

egyikében prédikáljon. A műsor<br />

Facebook oldalán a kommentek<br />

elég megosztottak. Vannak, akik elítélik<br />

a kezdeményezést, mások úgy<br />

vélik, hogy ez is egy módja annak,<br />

hogy minél több emberhez jusson<br />

el az evangélium üzenete. (Forrás:<br />

vigyazo.blog.hu)<br />

Féltik a keresztény<br />

menekülteket Németországban<br />

Muzulmánok, keresztények és<br />

a jazidi vallás hívei között nő a<br />

feszültség a német menekülttáborokban.<br />

„Nagyon sok beszámolót<br />

ismerek keresztény menekülteket<br />

érő támadásokról, és ezek csak a<br />

jéghegy csúcsát jelentik” – mondta<br />

a Welt am Sonntag című vasárnapi<br />

lapnak Simon Jacob, a keleti<br />

keresztény egyházak németországi<br />

központi tanácsának (ZOCD) vezetőségi<br />

tagja. Szerinte rövid távon<br />

csak úgy lehet kezelni a problémát,<br />

ha a különböző vallások híveit<br />

egymástól elkülönítve helyezik el.<br />

Hans-Peter Friedrich volt belügyminiszter,<br />

a bajor konzervatív CSU<br />

képviselője hozzátette: szomorú fejlemény,<br />

de szembe kell nézni azzal,<br />

hogy csak származási régiók szerint<br />

elkülönítve lehet biztonságosan elhelyezni<br />

a menedékkérőket. Hangsúlyozta,<br />

hogy a muzulmán menedékkérőktől<br />

meg kell követelni a<br />

német jogrend és kultúra tiszteletét.<br />

Ezt az ügyet nem szabad „defenzív”<br />

hozzáállással megközelíteni, hanem<br />

„kezdettől fogva világossá kell tenni,<br />

hogy következetesen érvényesítjük<br />

szabad jogállamunk szabályait” –<br />

tette hozzá. Volker Kauder, a CDU/<br />

CSU pártszövetség parlamenti<br />

frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy<br />

a németországi muzulmán szervezeteknek<br />

el kell határolódniuk a<br />

keresztények elleni támadásoktól.<br />

(Forrás: 24.hu)<br />

Egy aleppói keresztény<br />

hétköznapjai<br />

A több mint 2,5 milliós szíriai<br />

Aleppo keresztényeinek kétharmada<br />

elmenekült. Az egyház alkalmazásában<br />

álló Fadi (biztonsága érdekében<br />

álnevet használunk) most<br />

is kitart és segíti hittestvéreit. Fadi<br />

meséli: „48 óránként mindössze<br />

egy órán át van vizünk és 24 óránként<br />

csak egy óráig kapunk áramot.”<br />

Aleppo valamikor Damaszkusz után<br />

Szíria második legnépesebb városa<br />

volt. Ma szinte teljesen romokban<br />

hever. A fiatalember az Aszad<br />

rendszer által irányított városrészben<br />

él. „2014 májusa volt a legroszszabb<br />

– emlékszik vissza. – Akkor<br />

az Iszlám Állam (IS) 200 méterre<br />

megközelítette a templomunkat.<br />

Állandóan a dzsihádisták betörésétől<br />

rettegtünk.” Sok muzulmánnal<br />

együtt Aleppo keresztényeinek kétharmada<br />

is elmenekült. Az itteni<br />

keresztények gyakorlatilag mind az<br />

1915-ös népirtás túlélőinek leszármazottai.<br />

„A jól képzett keresztények<br />

már kivétel nélkül elhagyták a<br />

várost” – folytatja Fadi. Mára csak<br />

az idősek, mozgáskorlátozottak és<br />

betegek maradtak. A keresztények<br />

háromnegyede (több mint 1,7 millió)<br />

elhagyta Szíriát. Libanonba,<br />

Svédországba, Ausztráliába, Belgiumba,<br />

Németországba vagy az<br />

USA-ba vándoroltak ki. A templomban<br />

alig látni gyerekeket. Fadi<br />

az életveszély és a súlyos nélkülözés<br />

ellenére is kitartott Aleppóban. Az<br />

emberrablásoktól való félelmében<br />

azonban délután négy óra után már<br />

nem meri elhagyni a házat. Mivel<br />

legnagyobb fiát szintén megfenyegették,<br />

a családját egy éve Bejrútba<br />

(Libanon) menekítette. Fadi elkötelezte<br />

magát keresztény hittestvérei<br />

mellett. „Nekem maradnom<br />

kell” – mondja, de tudni akarja: „A<br />

Nyugatot nem aggasztja, hogy a<br />

Közel-Kelet keresztényeinek el kell<br />

hagyniuk a hazájukat?” (Forrás:<br />

csi-magyarorszag.hu)<br />

Pénzért váltják meg az<br />

Iszlám Állam rabszolgáit<br />

Egy kanadai zsidó üzletember és<br />

egy iraki protestáns lelkész kiszabadított<br />

130 iraki nőt és gyereket, akiket<br />

szexrabszolgaként tartottak az<br />

Iszlám Állam fogságában. A jezidi<br />

és keresztény foglyokat kivásárolták<br />

a rabszolgaságból, amivel kiváltották<br />

azok haragját, akik szerint még<br />

így sem lenne szabad terroristáknak<br />

pénzt adni. „Mi nem tárgyalunk<br />

az ISIS-szel, és nem is fizetünk<br />

nekik” – mondta az Origónak az<br />

iraki gyerekeket kiszabadító alapítvány<br />

egyik munkatársa, Melanie<br />

Ouaknine. Az Iraki Keresztény és<br />

Jezidi Gyerekek Felszabadításáért<br />

(Liberation of Christian and Yazidi<br />

Children of Iraq, CYCI) kanadai<br />

alapítványt e-mailben kerestük meg.<br />

Válaszukban bemutatták a szervezet<br />

tevékenységét, és válaszoltak<br />

azokra a kritikákra is, amelyek a<br />

módszereiket érték. „Az Irakban<br />

dolgozó embereink kapcsolatban<br />

állnak ügynökökkel, akik tudják,<br />

hol tartják fogva a lányokat. Egyes<br />

fogvatartók valóban az ISIS harcosai,<br />

de az a pénz, amit ők kapnak,<br />

minimális, ők maguk zsebpénznek<br />

tekintik. A pénz, amit mi fizetünk,<br />

nem kerül az ISIS vezetőinek kezébe.”<br />

Hozzátette, „fontos tudni, hogy<br />

az Iszlám Állam egy több milliárd<br />

dolláros csoport, attól a kevés pénztől,<br />

amit mi összegyűjtünk, nem<br />

lesznek gazdagabbak”. A CYCI-t<br />

idén júniusban alapította Steve<br />

Maman marokkói zsidó származású<br />

kanadai üzletember. Maman<br />

Oskar Schindlert nevezte példaképének,<br />

aki a holokauszt alatt 1200<br />

zsidó munkás életét mentette meg<br />

azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban<br />

dolgoztatta őket. „1000–3000<br />

dollárért már megmenthetünk egy<br />

gyereket az ISIS-től. Egy-egy lelkes<br />

fogyasztó bőven elkölt ennyit kütyükre<br />

és más eszközökre. Miért ne<br />

költsünk inkább ennyit azért, hogy<br />

megmentsünk egy életet?” – tette<br />

fel a kérdést egy interjúban Steve<br />

Maman. (Forrás: origo.hu)<br />

A PEF állásfoglalása az európai menekültválság kapcsán<br />

Az Európai Pünkösdi Közösséget (Pentecostal European Fellowship, PEF)<br />

aggodalommal tölti el az Európába áramló menekültek miatt kialakult helyzet,<br />

amely politikai, gazdasági, humanitárius és lelki vonatkozásokat is hordoz.<br />

1) A PEF felhívja tagegyházait, hogy követve a jó samaritánus bibliai példáját<br />

tanúsítsanak keresztény szeretetet a menekültek irányában. A PEF felhívja<br />

a pünkösdi hívőket arra, hogy vegyék figyelembe a jövevények, azaz menekültek<br />

iránti pozitív bibliai attitűdöt, amely mind az Ó-, mind az Újszövetségben<br />

nyilvánvaló.<br />

2) A PEF imádságra hív ebben a nehéz helyzetben. A megkülönböztetés lelki<br />

ajándékára van szükségünk ahhoz, hogy megértsük, mi húzódik meg a most<br />

tapasztalható nagyarányú migráció mögött. Gondoskodnunk kell a menekültekről,<br />

de azt is tudjuk, hogy hosszú távon milyen nehézségeket hozhat ez a<br />

különböző országok számára. A kulturális, vallási, hitbeli és erkölcsi értékrend<br />

különbözősége csak néhány azok közül a kihívások közül, amelyekkel a közeli<br />

jövőben szembe kell néznünk.<br />

3) A PEF felhívja a kormányzatok és hatóságokat arra, hogy tanúsítsanak<br />

könyörületet és együttérzést azok irányában, akik saját országukban veszélynek<br />

vannak kitéve. Hisszük, hogy Isten megáldja azokat a nemzeteket, amelyek segítséget<br />

nyújtanak a szükségben levőknek, azonban bölcsen és igazságosan kell<br />

cselekedni e segítség nyújtás közben.<br />

„Mert nem félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet<br />

és a józanság lelkét.” (2Tim 1,7)<br />

A menekültválsággal nyitott és szeretettel teljes szívű, segítő kezet nyújtó keresztény<br />

hívőkként és gyülekezetekként kell szembe néznünk, de ugyanakkor<br />

józanságra is szükség van.<br />

Erő: nem kell félnünk attól, hogy elözönlenek bennünket, mert tudjuk, hogy<br />

„nagyobb az, Aki bennünk van, mint aki a világban”.<br />

Szeretet: mindig tárjuk ki ajtónkat azok előtt és nyújtsunk segítő kezet azok<br />

felé, akik szükséget szenvednek.<br />

Józanság: gyakoroljuk a megkülönböztetés lelki ajándékát, hogy felismerjük,<br />

kik azok, akik valódi szükséget szenvednek, és kik azok, akik nem, mert tudjuk,<br />

hogy a menekültek között „farkasok” is rejtőzhetnek. És legfőképpen értsük<br />

meg a kialakult helyzet eszkatologikus jelentőségét.<br />

A PEF elindított egy humanitárius segélyprogramot az Európába érkező menekültek<br />

megsegítésére. A PEF az európai pünkösdi gyülekezetek, egyházak<br />

szervezete, 36 európai ország 53 felekezetének mintegy 3 és fél milliós tagságát<br />

képviseli.<br />

Kiadta: PEF Központi Iroda<br />

Brüsszel, Belgium<br />

<strong>2015</strong>. szeptember 16.<br />

(magyarra fordította: Rozgonyi Botond)<br />

5. szám – 4. oldal<br />

5. szám – 5. oldal

Biblia •<br />

• Biblia<br />

Nagy Kornél<br />

Mi a jó, és mit kíván tőled az Úr?<br />

Törvényességet, szeretetet, alázatot (Mikeás 6)<br />

megmondta neked, hogy mi a<br />

jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak<br />

„Ember,<br />

azt, hogy élj törvény szerint, törekedj<br />

szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben!”<br />

(Mik 6,8)<br />

Mikeás, mint az ún. kispróféták egyike, Kr. e. a 8.<br />

században, nagyjából Kr. e. 740-687 között élt. 1 Mikeás<br />

(Mikájáhú) nevének jelentése: „ki olyan, mint Jahve”. Ez<br />

nagyon hasonló a 7,18-ban feltett kérdés kezdetéhez:<br />

„Kicsoda olyan Isten, mint te…”, ami a Mikeásra jellemző<br />

szójátékok egyike lehet. A Szentírás nem<br />

említi az apja nevét, mely utalhat arra,<br />

hogy társadalmi, vagyoni szempontból<br />

a nép alacsonyabb rétegeibe tartozott.<br />

Származására vonatkozólag pedig egy<br />

Móreset (talán Móreset-Gát, 2 Jeruzsálem és<br />

Gát között) nevű helységet jelöl meg, ami<br />

kb. 35 km-re délnyugatra volt Jeruzsálemtől.<br />

Mikeás próféta olyan történelmi időkben<br />

élt, amikor Samária – a valamikori Izráel<br />

északi országrésze – Kr. e. 722-ben elesett, megszűnt,<br />

és a nép nagy részét asszír fogságba hurcolták. Ekkorra<br />

elégelte meg Isten a jeroboámi bálványimádást,<br />

különszakadt népének a hűtlenségét, a sok gazságot és<br />

igazságtalanságot, és mindazt, amit műveltek. Ézsaiás<br />

1 BARTHA, 1995, 218. o.<br />

2 MACDONALD, 2009, 1019. o. térkép, valamint lásd Mik 1,14-et!<br />

és Hóseás próféták voltak kortársai, valamint Jótám,<br />

Áház és Ezékiás júdai királyok uralkodása idején szólt<br />

Isten népéhez.<br />

A könyv három, jól elhatárolható prófétai beszédből<br />

áll. Az első két beszéd az északi országrész tragédiájáról<br />

és a nép vezetőinek feddéséről, a hamis próféták<br />

leleplezéséről szól. A harmadik beszéd a 6. fejezettel<br />

kezdődik, mely műfaját tekintve perbeszéd. Egy olyan<br />

bírósági pert mutat be, amelyben Isten perel népével<br />

– Mikeás előadásában. A próféta Isten társaként kell<br />

megszólaljon a perben. Olyan társ, eszköz, aki több<br />

mint szócső, mert ő annak a népnek tagja, amely ellen<br />

az Úr szavát kell kimondania.<br />

A per és résztvevői (1-2. vers)<br />

A fejezet elején Mikeás felszólítja a népet, hogy<br />

hallgassák meg Isten szavát. Tanúkul hívja a természet<br />

azon részét is – hegyeket, halmokat, mint ősrégi<br />

alapjait a földnek –, amelyek, ha élők lennének, látták,<br />

hallották volna és így igazolnák mindazt, amiről Isten<br />

fog szólni, tehát teljes nyilvánosságot akar. Több helyen<br />

is olvashatunk a Szentírásban arról, mintha a hegyek,<br />

halmok élők lennének: Zsolt 72,3; Ézs 44,23; 55,12; Ez<br />

36,6; Hós 2,23-24 stb. A „pere van” és a „törvénykezni<br />

akar” kifejezések jelzik azt a folyamatot, ami várható a<br />

továbbiakban. Először panaszt tesz, majd pedig ítéletet<br />

hoz az Úr – persze, tudjuk, hogy mindez egy mikeási<br />

monológ.<br />

A tények ismertetése (3-5. vers)<br />

Meghökkentő stílus és hangvétel jellemzi ezeket a<br />

verseket, ahogyan az Úr leereszkedik az emberhez, és<br />

szinte védekezésszerűen sorolja jótetteit. Ebből úgy<br />

tűnhet, mintha ő bántotta volna meg és hagyta volna<br />

hűtlenül cserben saját népét. Pontosan már nem<br />

tudható, hogy Mikeás idejében mit tudtak kortársai a<br />

hajdani nagy csodákról. De az Úr emlékezteti őket az<br />

igaz tetteire: az Egyiptomot megrendítő kivonulásra<br />

(2Móz 14), a Mózes által 40 éven át tartó vezetésre,<br />

gondoskodásra (5Móz 34,10-12), a móábi Bálák aljas<br />

tervének meghiúsítására a varázsló Bálám által, aki a<br />

megrendelt átok helyett isteni áldást mondott Izráelre<br />

(4Móz 24), valamint a Jordánon történő, a kánaáni<br />

népeket megfélemlítő átkelésre, a Kánaánba, a megígért<br />

földre történő bevonulásra (Józs 3,1-4,19).<br />

A védekezés (6-7. vers)<br />

Ezek után mit várhatnánk a néptől? Beismerést,<br />

megbánást és annak beismerését, hogy megszegték<br />

a törvényt, hűtlenek lettek Istenhez és sanyargatják<br />

testvéreiket? Igen! De ehelyett pimasz visszakérdezések<br />

következnek. Ezen ártatlanság vagy sértődöttség<br />

hangján megszólaló kérdésekhez hasonlókkal Malakiás<br />

próféta könyvében is találkozhatunk (2,17; 3,8). Az<br />

első kérdés álságos, a második szemtelen, mert nagyon<br />

jól tudták rá a választ. Persze a továbbiakra is tudták<br />

a választ, mert Ézsaiás (1,11-15), Hóseás (6,6), és<br />

Ámósz próféta is (5,21-26) meghirdette, hogy mi a baj<br />

az áldozatokkal. A felsorolás csúcsa volt az a bűn, amit<br />

végképp ellenzett és tiltott az Úr – a gyermekáldozat.<br />

Már a hajdani időkben Ábrahámnak sem engedte meg<br />

(1Móz 22,1-18), ez a rítus a pogány vallások, kultuszok<br />

hagyományaiban volt honos. Viszont a per alatt mégis<br />

kimondatott a beismerés, hogy bűnösök és vétkes<br />

életűek.<br />

Figyelmeztetés a helyes útra (8. vers)<br />

E versnél érkezünk el a fejezet csúcspontjához, itt<br />

hangzik el a lényeg. „Hogy mit kíván tőled az Úr”, Mózes<br />

ötödik könyve (10,12-13) gyönyörűen megfogalmazza,<br />

és itt Mikeás kissé gyakorlatiasabban is kimondja az<br />

Úr egyértelmű kívánságát: legyen törvényesség, szeretet<br />

és alázat. A törvényesség (héberül mispát) erkölcsitársadalmi<br />

parancsolat. 3 A szeretet (héberül cheszed)<br />

a cselekedetekben megnyilvánuló, gyakorló szeretetet 4<br />

jelenti. Az alázat (héberül cána) itt használt kifejezése a<br />

Bibliában ezen kívül csak a Péld 11,2-ben jelenik meg. 5<br />

Világos és nagyon egyszerű, hogy elsősorban nem a<br />

külsőségekre, hanem a szívre, az indulatra, a belső<br />

erényekre utal. Ez azért van, és volt már akkoriban is így,<br />

mert Isten látja, mi van a szívben, és számára az a fontos<br />

(1Sám 16,7). Talán itt úgy tűnik, hogy e figyelmeztetés<br />

mint utolsó figyelmeztetés lehet Samáriának. Ha<br />

mindenki meghallaná és észhez térne, vagy inkább az<br />

3 RAJ, 2007, 173. o.<br />

4 RAJ, 2003, 20. o.<br />

5 POLLÁK, 1881, 317. o.<br />

Úrhoz térne, még el lehetne kerülni a katasztrófát. Isten<br />

nem beszél feleslegesen, nem áltatja az övéit, így nincs<br />

okunk ennek az utolsó esélynek a valóságában sem<br />

kételkedni. Hasonló igéket szól ismét a három korabeli<br />

próféta: Ézsaiás (1,17), Hóseás (6,6) és Ámósz (5,14-15).<br />

A vádbeszéd (9-12. vers)<br />

Mivel nincs törvényesség, szeretet, alázat az országban<br />

a nép között, így következik a szemezgetés azon bűnök<br />

közül, amiket elkövetnek. De mielőtt ezek sorra<br />

kerülnének, ismét egy jó tanács hangzik el: „üdvös dolog<br />

félni az ő nevét”. Tehát ajánlatos, hasznos, célravezető,<br />

vagyis olyan bölcs dolog, ami pozitív változást hozhat<br />

számukra, még ha fájdalmas is a vessző csapásai<br />

miatt. A következő három vers csalásról, rablásról,<br />

hazugságról szól, mely Istennél nagy haragot váltott<br />

ki. Látta a sok bűnös módon szerzett kincset, vagyont,<br />

látta a becstelenségeket és igazságtalanságokat, látta a<br />

meghamisított mérlegeket, vékákat és súlyokat. De látta<br />

a sok-sok kisemmizett szegény, nyomorult embert is,<br />

ahogy azt Ámósz szintén leírja (8,4-6).<br />

A büntetés (13-16. vers)<br />

A 13. versből arra lehet következtetni, hogy a büntetés<br />

már tart. De ez a büntetés nem használt, mert fokozódik,<br />

és a továbbiakban tragikus kilátásokról olvashatunk. A<br />

törvénytelenség, az igazságtalanság, a szeretet nélküli<br />

lét miatt az Úr verte, pusztította a népet. Következik<br />

az éhezés, elfogy a tartalék, nem lesz olaj és bor, az<br />

elvetett terményből semmit sem fognak látni, ez pedig<br />

előre vetíti a háborút és a fogságba hurcolást. Amint<br />

az előző szakaszban is Ámósz szavaival egészítettem ki<br />

a Mikeásnál leírtakat, úgy itt is utalok a 8. fejezet 11-<br />

12. verseire, ahol a nép azzal is megelégedne, ha az Úr<br />

Igéjét, szavát hallhatná. A 16. versben még arra is felhívja<br />

Mikeás a júdaiak figyelmét – mivel úgy élnek, mint Omri<br />

és Aháb izráeli királyok –, hogy pusztulás vár az országra,<br />

az emberekre iszonyat és gúny. Omriról úgy emlékezik<br />

meg a Szentírás, hogy „Omri azt tette, amit rossznak lát<br />

az Úr, rosszabb volt minden elődjénél.” (1Kir 16,25) Aháb<br />

pedig még rosszabb volt Omrinál (1Kir 16,30-34).<br />

A súlypont<br />

Ennek a fejezetnek van egy íve, melynek csúcsa a 8.<br />

versben érzékelhető. Tudjuk, hogy a hasonlatok, példák<br />

nem felelnek meg teljes mértékben a valóságnak, itt is<br />

kissé másként alakult az a bizonyos bírósági per. Ugyanis<br />

a bírósági per csúcspontja az ítélet kihirdetése, itt pedig<br />

a 8. versben olvasható a figyelmeztetés meghirdetése,<br />

mely az Isten egyértelmű, tömör kívánságát tartalmazza.<br />

Látszólag nem is tűnik nagy dolognak, amit az Úr<br />

kíván, de mégis jól látható Izráel népének életében,<br />

hogy könnyebbnek bizonyult odavinni egy borjút az<br />

oltárra, vagy bármilyen áldozatot bemutatni, mint az<br />

Úr kívánságát teljesíteni.<br />

Törvényesség vagy kiskapuk<br />

Amikor Izráel történetét végigkövetjük a Biblia<br />

lapjain, mi, a 21. században élők világosan látjuk<br />

5. szám – 6. oldal<br />

5. szám – 7. oldal

Biblia •<br />

• Biblia<br />

azt a folyamatot, hogy honnan hova jutottak el<br />

– a szövetségkötéstől a szinte totális hűtlenségig.<br />

Ugyanakkor az is nagyon fontos tanulság, ami itt a<br />

mikeási próféciában is kiütközik, hogy az emberek nem<br />

csupán az Istenhez való kapcsolatukkal nem törődtek,<br />

hanem egymáshoz is elképesztő érzéketlenséggel<br />

viszonyultak. Az egyre romló szociális, társadalmi és<br />

politikai állapotok, valamint az erőszak, az égbekiáltó<br />

istentelenség és igazságtalanságok miatt érték őket a<br />

csapások, különféle büntetések, de sajnos nem jutottak<br />

megtérésre.<br />

A mikeási próféciával kapcsolatban a következő<br />

kérdések merülhetnek fel személyes életünk<br />

vonatkozásában.<br />

Törekszünk a törvényességre vagy mindig a<br />

kiskapukat keressük, netán megtiporjuk a törvényeket<br />

és lelkiismeret-furdalás nélkül áthágjuk? Igyekszünk<br />

nem csak beszélni a szeretetről, hanem gyakorolni is<br />

azt, akár úgy is, hogy nekünk hátrányunk, veszteségünk<br />

lesz belőle? Törekszünk arra, hogy a szeretet érezhető,<br />

látható, tapasztalható legyen? Fontos számunkra az,<br />

hogy mit kíván tőlünk Isten, a mindenható Úr? Keressük<br />

és figyeljük, hogy mit szól az ő Igéjén vagy valamelyik<br />

szolgáján keresztül hozzánk? Ha megismertük a ránk<br />

vonatkozó szándékát, akkor milyen prioritást élvez a<br />

dolgaink között?<br />

Válaszok<br />

Mikeás próféta szavai rámutatnak arra, hogy Isten sem<br />

akkor, abban az időben, sem most, a mai időkben nem<br />

kér különöset, nem kér nagy dolgot, sem semmilyen<br />

extrát. Mégis probléma volt és van a teljesítéssel.<br />

Számunkra, akik az újszövetségi korban élünk, sok<br />

tekintetben könnyebb a dolgunk, hogy az Úr kérését,<br />

vagy ha úgy tetszik, parancsát cselekedjük. Vegyük az<br />

egyik legfontosabbat: Jézus Krisztus az idők teljességében<br />

eljött, egy új korszakot nyitott, példát, utat mutatott. A<br />

törvényt betöltötte (Mt 5,17), sőt új törvényt is adott, a<br />

szeretet törvényét (Mt 22,37-40), ami által új dimenziók<br />

nyíltak meg. Miután elvégezte a megváltás művét, elment<br />

az Atyához a mennybe és elküldte a megígért Szentlelket,<br />

aki segít a kötelezettségünk teljesítésében, aki támogat,<br />

aki mindig velünk van (Jn 14,15-16).<br />

Az általam használt, úgynevezett újfordítású Bibliában<br />

a Mik 6,8 így hangzik: „élj törvény szerint”. Más fordítások<br />

ezt a felszólítást például „igazságot cselekedjél”, „váltsd<br />

tettekre az igazságot”, „jogot cselekedjél” formában adják<br />

vissza. Ezek alapján világosan látható, hogy emögött<br />

erkölcsi, etikai és társadalmi kérdések, problémák<br />

vannak, melyek nagyon valóságosan, keményen<br />

érintenek bennünket. Érdemes megvizsgálni tetteinket<br />

– különösen akkor, ha netán vezetők vagyunk és<br />

mások felett valamilyen felelősséggel rendelkezünk – a<br />

jogosság, igazságosság vagy törvényesség tekintetében.<br />

Tudjuk a Szentírásból, hogy Jézus az igazság (Jn 14,6),<br />

és ha ő velünk van, bennünk él, akkor igazságot<br />

fogunk cselekedni, igazságosan fogunk dönteni. Van<br />

szabadságunk betartani az igazságosságot, vagyis<br />

törvény szerint élni, de adott esetben meg is kerülhetjük<br />

vagy meg is tiporhatjuk azokat. Egyet azonban ne<br />

feledjünk: „Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint<br />

akiket a szabadság törvénye ítél meg.” (Jak 2,12)<br />

A szeretetre törekedni kell, az nem mindig<br />

jön magától. Nem szükséges sokat kutakodni<br />

emlékezetünkben olyan esetek, állapotok után, amikor<br />

egyszerűen nem tudtunk szeretni, nem tudtunk<br />

másokhoz szeretettel viszonyulni (vagy talán még<br />

most sem megy?). Persze beszélni a szeretetről vagy<br />

prédikálni róla nagyszerű dolog, de János apostol azt<br />

írja: „Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel,<br />

hanem cselekedettel és valóságosan. Ebből tudható, hogy<br />

az igazságból valók vagyunk.” (1Jn 3,18-19a) E másfél<br />

versben összefonódik az imént tárgyalt igazság és a<br />

szeretet. A szeretet gyakorlása azért sem könnyű, mert<br />

néha áldozattal jár. Az egymás iránti szeretetről mást,<br />

többet kell gondolnunk, mint az ószövetségi korban a<br />

zsidók tették. Őket a felebaráti szeretetre szólította fel<br />

Isten, ám nekünk ezen túlmenően az ellenségeinket<br />

is szeretni kell és nem átkot szórni rájuk. Ebben igazi<br />

példát adott nekünk Jézus Krisztus, aki minden<br />

emberért meghalt: „Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő<br />

az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy<br />

életünket adjuk testvéreinkért.” (Jn 3,16; 1Jn 3,16) Igaz,<br />

ekkora áldozatot nagyon ritkán kér a szeretet, de kisebb<br />

károkat, veszteségeket sem tudunk sokszor feláldozni a<br />

szeretet oltárán (1Kor 6,7b).<br />

A harmadik kívánalma az Úrnak a személye iránti<br />

alázatról szól. Mi mindent olyan jól tudunk, Istennek<br />

beleszólást sem engedünk dolgainkba. Az imádságaink<br />

is sok esetben köszöntés nélküli rendelésleadások. Ha<br />

Istennel szemben alázatosak akarunk lenni, akkor<br />

olyan szolgaként kell elé járulni, aki engedelmes<br />

szívű, megadja a teljes tiszteletet, szerény, készséges és<br />

ragaszkodik hozzá. Ezeken túlmenően kicsinységünk<br />

és bűnös voltunk tudatában kell lennünk, és látnunk<br />

kell Isten hatalmát, szentségét. Tehát, ha valaki alázatos,<br />

az nem azt jelenti, hogy önértékelési zavarral küzd, sőt,<br />

inkább nagyon is tisztában van a viszonyokkal. Jézus<br />

saját magát kínálja számunkra példának és arra biztat<br />

bennünket, hogy „tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd<br />

vagyok, és alázatos szívű.” (Mt 11,29b) Péter apostol<br />

is jó tanáccsal lát el minket levelében: „Alázzátok<br />

meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy<br />

felmagasztaljon titeket annak idején.” (1Pt 5,6)<br />

Befejezésül idézem ismét az Úr kívánságát, mely<br />

minden időben, így ma is aktuális: „Ember, megmondta<br />

neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak<br />

azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy<br />

alázatos Isteneddel szemben.” (Mik 6,8)<br />

Felhasznált irodalom<br />

• BARTHA Tibor (szerk.), 1995, Keresztyén bibliai lexikon II. kötet, Budapest,<br />

Kálvin Kiadó<br />

• BibliaTéka CD-ROM, 2000, A bibliatudomány elektronikus könyvtára, Budapest,<br />

Arcanum Adatbázis Kft.<br />

• MACDONALD, William, 2009, Ószövetségi kommentár, Budapest, Evangéliumi<br />

Kiadó<br />

• POLLÁK Kaim, 1881, Héber-magyar teljes szótár, Budapest, K. n. (reprint)<br />

• RAJ Tamás, 2003, Bibliaiskola, Budapest, Makkabi Kiadó<br />

• RAJ Tamás, 2007, Hol lakik Isten?, Budapest, Makkabi Kiadó<br />

Cartoletti Norbert<br />

Szegények és gazdagok<br />

Jézus szerint nehezen mennek be Isten országába<br />

a gazdagok. Persze ha valami nehéz, az<br />

még nem feltétlenül lehetetlen, de a legtöbb<br />

ember így is szívesen mond áment a jézusi megállapításra,<br />

mert a gazdagokat általában igaztalannak,<br />

csalónak, másokat kisemmizőnek, érzéketlennek<br />

tartjuk.<br />

Tavaly októberben az Eurostat közzétette az Európai<br />

Unióra vonatkozó jelentését, mely szerint minden negyedik<br />

uniós polgár ki van téve a szegénységnek, vagy<br />

társadalmi kirekesztettségnek. A magyar adatok még<br />

elszomorítóbbak, ezek szerint Magyarországon közel<br />

3,3 millió szegény ember él. Az EU statisztika szegénynek<br />

tekintette azt az uniós polgárt, aki a következő<br />

felsorolásból legalább háromban érintett: hiteltörlesztéssel<br />

vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék; váratlan<br />

kiadások fedezetének hiánya; anyagi okból nincs<br />

telefonja; anyagi okból nincs színes tévéje; anyagi<br />

okból nincs mosógépe; anyagi okból nincs autója; évi<br />

egyhetes üdülés hiánya; kétnaponta húsételfogyasztás<br />

hiánya; lakás megfelelő fűtésének hiánya. Krémer Balázs<br />

szociológus az eredményeket így kommentálta: „a<br />

hétköznapi valóság rosszabb, mint amit az adatok mutatnak.<br />

A társadalom alsó háromnegyedének, mások<br />

szerint 80-90%-ának a jövedelme folyamatosan csökken.<br />

Az alsó 8-9 tizedtől elvett pénz szisztematikusan a fölső<br />

egytized, a klánok gazdagodását szolgálja.”<br />

Egy tálca pénz<br />

A szegénység-gazdagság témakörében rengeteg tanácsot,<br />

útmutatást, figyelmeztetést fogalmaz meg a Biblia,<br />

így az Újszövetség is. Elsőként talán a jeruzsálemi<br />

gyülekezet érdekes gyakorlatát emelném ki, melyről<br />

Lukács így írt: „Mindnyájan pedig, akik hittek, együtt<br />

voltak, és mindenük közös volt; És jószágukat és marháikat<br />

eladogatták, és szétosztogatták azokat mindenkinek,<br />

amint kinek-kinek szüksége volt.” (ApCsel 2,44-45) Hasonló<br />

gyakorlat másutt is kialakult. Elie Wiesel Bölcsek<br />

és történeteik című könyvében megemlékezik a stetl,<br />

vagyis a kelet-közép európai zsidó kisvárosok életéről.<br />

„Az emberek Pészach előtt minden évben sorba álltak<br />

a közösség irodája előtt. Odabent egy üres szobában<br />

egy asztal állt, rajta egy tálca pénz. Mindenki egyedül<br />

ment be. Ha az illető gazdag volt, pénzt hagyott ott, ha<br />

szegény, elvitt. És soha senki sem tudta, mennyit tettek<br />

hozzá, vagy vittek el.”<br />

A jeruzsálemi gyülekezet gyakorlatához képes a későbbi<br />

években megváltozott a helyzet. Az üldözések<br />

következtében a hívők szétszéledtek, új gyülekezeteket<br />

alapítottak. Jakab apostol ezeknek a szétszórtságban<br />

élőknek írt levelet, melyben (Jak<br />

2,1) ellenezte azt a hozzáállást, mely a<br />

gyülekezetbe belépő aranygyűrűs férfit – aki nyilván<br />

nagyot lendíthetett a gyülekezet gazdasági életén –<br />

előkelő hellyel kínálták, míg a szegényt félreállították.<br />

Krisztusban – írja Pál – nincs többé szolga és szabad,<br />

és bizonyára szegény és gazdag sem. A megtérés valódisága<br />

azt hiszem hamar kiderült, amikor egy-egy<br />

istentiszteleten valóra kellett váltani Pál kérését: „Köszöntsétek<br />

egymást szent csókkal.” (1Kor 16,20) A gazdagnak<br />

leereszkedni a szegényhez, az aranygyűrűsnek<br />

a koldushoz és az úrnak a rabszolgához nem lehetett<br />

mindig egyszerű, de gyönyörű kifejezése volt e csók<br />

annak a testvéri érzületnek, melyre Krisztusban juthatunk<br />

– szegényként és gazdagként is.<br />

Van átjárás!<br />

A gazdagok és szegények viszonyáról az apokrif irodalomban<br />

is olvasunk. Hermasz Pásztora érdekesen<br />

közelíti meg a témát: „a gazdagnak bár van vagyona,<br />

de az Úr előtt mégis szegénynek számít, mert a gazdagsága<br />

leköti figyelmét, és így igen keveset ér imádsága,<br />

az Úrnak tett vallomásai; [...] de ha a gazdag odamegy<br />

a szegényhez és a szükséges dolgokban segítségére van<br />

abban a hitben, hogy ha ezt megteszi a szegényekkel, a<br />

fizetséget érte majd megtalálja az Úrnál, és ezért megad<br />

mindent a gazdag kételkedés nélkül a szegénynek, a szegény<br />

pedig, akit a gazdag megsegített, hálát adván az<br />

Istennek, közbenjár érte. [...] A gazdag így újra meg újra<br />

gondoskodik a szegényről, nehogy az életében hiányt<br />

szenvedjen, mert tudja, hogy a szegény imája értékes és<br />

kedves az Isten előtt.” Ma is követendő lehet ez a példa.<br />

A szegények mindenkor veletek lesznek – mondta<br />

Jézus. Attól tartok, a gazdagok is. Világunkban a két<br />

réteg között legalább akkora szakadék tátong, mint amiről<br />

Jézus tett említést a gazdag és Lázár példázatában<br />

(Lk 16,19-31). Hiszem ugyanakkor, hogy ha nem csak<br />

a szegények és a gazdagok, hanem Krisztus is közöttünk<br />

van, akkor van átjárás. Legyenek gyülekezeteink<br />

ékes példái annak, hogy ahol Krisztus megjelenik, ott<br />

valóban leomlanak a<br />

„közbevetett választófalak”<br />

(Ef 2,14)!<br />

5. szám – 8. oldal<br />

5. szám – 9. oldal

Gondolkodó •<br />

• Gondolkodó<br />

Baráti Róbert<br />

A legfelső emelet<br />

D. Nagy Tamás<br />

Szexualitás és korszellem<br />

Egy olyan élményemről szeretnék röviden<br />

írni, melyet egy kis réztábla ihletett. Az<br />

évek alatt sokszor láttam már, sokszor elmentem<br />

mellette, ügyet sem vetve rá. De most,<br />

sok év után megszólított és egy nagyon fontos<br />

dolgot tanított.<br />

Öt éve annak, hogy a PTF kapuit a hátam mögött<br />

hagyva sikeresen befejeztem teológiai tanulmányaimat.<br />

Azóta a vidéki lét nemigen tette lehetővé, hogy szeretett<br />

főiskolámat gyakran meglátogassam. Ezért is örültem,<br />

amikor a nyáron egy névre szóló meghívást kaptam;<br />

egy újonnan induló képzés bemutatására invitáltak.<br />

Van, ami nem változik<br />

Az utazás zökkenőmentesen zajlott, a csatlakozások<br />

még a régiek voltak. Az utcán rutinosan vettem be a<br />

kanyarokat, mint annak idején. Az iskola épülete is<br />

ugyanott volt, ahol eddig és minden úgy volt, ahogy<br />

itt hagytam. Belépve kicsit átjárt az „újra itthon” érzés.<br />

Jólesően megállapíthattam, hogy vannak dolgok, amik<br />

nem változnak.<br />

Amikor viszont felmentünk az előadás helyszínére –<br />

a legfelső emeletre, az imaterembe – jött a meglepetés.<br />

A helység hatalmas változáson ment keresztül: alapterülete<br />

kibővítésre került, a belső teret igényesen felújították,<br />

sőt klímával is ellátták. A beszerelt modern<br />

hangtechnika és projektor tette igényesen teljessé a<br />

képet.<br />

Az előadás szünetében Ungvári Csabának – a főiskola<br />

rektorhelyettesének – meg is jegyeztem, hogy menynyire<br />

tetszik az új forma, mely egyben szép és célszerű.<br />

Beszélgetésünk közben egy kérdést tettem fel: „Most<br />

mi a neve a teremnek? Nagy előadó, konferenciaterem?”.<br />

A válasz rövid, mondhatni bibliai stílusú volt: „ Menj,<br />

és nézd meg!” Megtettem. Az ajtó külső felén ott díszelgett<br />

a régi réztábla, a jól ismert felirattal: Imaterem.<br />

Be kell vallanom, meglepett a dolog.<br />

Valami<br />

másra számítottam, ez viszont elgondolkodtatott, s a<br />

kis táblán keresztül Isten tanított valamit.<br />

Ima fel, tűz le<br />

„Egy másik angyal is odajött, és megállt az oltárnál, kezében<br />

aranyfüstölő, és adatott neki sok füstölőszer, hogy<br />

a szentek imádságaihoz tegye az aranyoltárra, amely a<br />

trón előtt van. És felszállt a füstölőszerek füstje a szentek<br />

imádságaival az angyal kezéből Isten elé. Ekkor vette az<br />

angyal a füstölőt, megtöltötte az oltár tüzéből, és ledobta<br />

a földre: mennydörgés és zúgás, villámlás és földrengés<br />

támadt.” (Jel 8,3-5)<br />

Ez a rövid bibliai igehely egy nagyon egyszerű szellemi<br />

törvényszerűséget mutat be: a szentek imádsága<br />

felszáll, s a mennyből a tűz leszáll.<br />

Sokszor vágyunk arra, hogy Isten földrengésszerűen<br />

megrázza az életünket, hogy a Szentlélek szele zúgjon, s<br />

a mennyei tűz ereje töltse be életünket. Ezek jó vágyak,<br />

hiszen egyeznek Isten akaratával. De vajon megtesszük<br />

azokat az előfeltételeket, melyek ehhez kellenek?<br />

Imádkozunk? Felszállnak Isten trónja elé imádságaink?<br />

Van helye, ideje az Istennel eltöltött időnek a mai<br />

rohanásban? Nagyon jó példa Dániel kapcsolata Istennel:<br />

egy állami gépezetben felsővezetőként dolgozott, s<br />

a sok tennivaló és felelősség ellenére mégis volt ideje<br />

naponta háromszor imádkozni Istenhez.<br />

Amire a PTF tanít<br />

Az elmúlt öt évben sok minden történt: új tanárok<br />

jöttek, új képzések indultak el. A kor kihívásaira válaszokat<br />

kereső, fejlődésre nagyon is képes iskola benyomását<br />

kelti. De legfelül még mindig az imaterem<br />

van! Ez nagyon jól jelképezi (s hiszem, hogy egyben<br />

leképezi), hogy a teológiai tanulmányokban is a legfelső<br />

– s egyben legfontosabb – szint az Istennel való élő<br />

kapcsolat, mint ahogy az élet minden más területén is.<br />

Mi is ugyanígy hasonlíthatóak vagyunk egy épülethez.<br />

Pál apostol szerint templomok vagyunk, de vajon nekünk<br />

mi a legfontosabb? Mi az, amit minden fölé helyezünk?<br />

Mennyire fontos nekünk az Úrral való kapcsolat?<br />

Egyre több állam jogalkotói tekintik teljes<br />

értékű házasságnak két azonos nemű<br />

ember életközösségét, míg mások próbálnak<br />

ragaszkodni a hagyományos házasságmodellhez.<br />

A média többnyire a szexualitás liberális<br />

megközelítését követi nyomon.<br />

A homoszexualitás megítélésében még a keresztények<br />

is széles skálán mozognak. Vannak határozottan<br />

elzárkózók, mások elfogadóak, így nem csoda, hogy az<br />

ún. „információs társadalom” erkölcsi szemlélete nem<br />

lesz összhangban a Teremtő szándékaival. Jelen cikket<br />

elsősorban hívők számára (1Kor 5,12-13) írom, hogy<br />

rámutassak a szexualitás bibliai szemléletére, amely világosan<br />

fogalmaz ebben a témában.<br />

Nincs védőoltás a bűn ellen<br />

A Biblia tanítása szerint a szexuális tevékenységeknek<br />

színtere a házasság, mely a férfinak és a nőnek élethoszszig<br />

tartó szövetsége. Az Isten szándéka szerinti egészséges<br />

szexualitás – amely magába foglalja a vonzalmat,<br />

a hozzáállást, a gondolkodást, a kommunikációt és a tevékenységet<br />

– a következő két tény együttállása esetén<br />

áll fenn: a szereplő egy férfi és egy nő, a színtér pedig<br />

kettejük szövetségi házassága. Minden egyéb esetben<br />

torzulásról, eltévelyedésről és bűnről beszél Isten.<br />

Az „természetes” dolog, hogy a Krisztusban nem hívő<br />

emberek mindenféle torzulásnak, eltévelyedésnek és<br />

bűnnek vannak kiszolgáltatva, amely az Istentől való<br />

távolság gyümölcse (Róm 1,28). Akiket azonban Krisztus<br />

megszabadított, azokba az ő szentségének szellemét<br />

adta, hogy általa tudjanak járni az új életben (Róm 6,4<br />

és Róm 7,6).<br />

A bűneset óta mindenféle torzulás előfordulhat. Senki<br />

sem kap csecsemőkori védőoltást torzulás, vagy bűn<br />

ellen. Ne adjuk fel a bibliai igazságot a korszellem nyomása<br />

miatt, még ha tömegméretű lesz is az egyneműek<br />

kapcsolata! Legyünk szilárdak abban, hogy a szexualitást<br />

Isten a férfi és a nő házasságára teremtette.<br />

vőket is befolyásolja „akik inkább az élvezeteket szeretik,<br />

mint az Istent.” (2Tim 3,4)<br />

Ahogyan a heteroszexuális, keresztény, nyugati társadalom<br />

a házasság élvezet értékét a szaporodási érték<br />

fölé emelte, úgy nyert teret az összes torzult szexuális<br />

magatartás is, melyeknek csupán élvezet értéke van.<br />

Azt nem tudnám megmondani, hogy hogyan és miként<br />

alakul ki valakiben a saját neme iránti vonzódás,<br />

vagy a született nemiségével nem egyező szexuális<br />

identitás. Azt azonban állítom, hogy mivel az azonos<br />

nemű emberek közötti szexuális kapcsolatból kizárható<br />

a szaporodás, az egészen biztosan kívül van az Isten<br />

szeretésén.<br />

Emeljük fel tekintetünket!<br />

Természetesen Isten mindenkit szeret, így a melegeket<br />

is. Csakhogy e szeretett állapotnak mindenkit arra<br />

kell ösztönöznie, hogy viszontszeresse őt. Itt ki kell<br />

lépnem a meleg-körből. A heteroszexuálisoknak sincs<br />

több joguk a szexuális élvezethez, mint a többi embernek.<br />

A földi életet nem lehet leélni élelem és ruházat<br />

nélkül, de szex nélkül igen. Ha hiányzik is ez az élettevékenység,<br />

attól még lehet kiteljesedett életet élni. Ha<br />

az Úrnak felajánljuk az életünket mindenestől, a velünk<br />

született vonzalmainkat és a hiányainkat is, amelyek<br />

miatt bánkódunk (1Pt 4,19), azt ő mind javunkra formálja<br />

(Róm 8,28).<br />

Korunkban túlzott hangsúly kerül a földi élet élvezésére,<br />

amely az Istennel való életközösség hangsúlyvesztésével<br />

jár (Mt 24,12). Itt az ideje annak, hogy egyénileg,<br />

családilag és közösségileg is felemeljük tekintetünket<br />

az „odafel valókra”! Tekintsünk arra a mennyei hazára,<br />

ahol minden földi hiányt kipótolnak, ahol minden<br />

fájdalom és kínlódás elnyeri jutalmát, ahol megértjük<br />

önmagunk földi létezésének valódi értelmét és értékét<br />

(Jel 7,14 és 21,4)!<br />

Isten lábnyomai<br />

Egy olyan korban élünk, ahol a megújulás, a fejlődés<br />

szinte kényszerként nehezedik ránk. A munkahelyen<br />

mindig többet kérnek tőlünk. A gyülekezetben<br />

minden évben új dalokat tanulunk, a Bibliát is újból<br />

és újból modernizáljuk, új könyveket olvasunk, új épületeket<br />

emelünk, s a példákat hosszan lehetne sorolni.<br />

Igyekszünk minden területen lépést tartani. De vajon a<br />

Mindenhatóval is lépést tartunk? Figyeljük imádkozó<br />

szívvel az ő lábnyomait?<br />

Kívánom, hogy mindenkinek ez legyen a „legfelső<br />

emeleten”!<br />

Az élvezet nem minden!<br />

Azonban alázattal kell megközelítenünk a helyzetet!<br />

Nem csak a „másként gondolkodókét”, hanem a sajátunkat<br />

is.<br />

A szexualitásra utaló legelső bibliai hely ez: „Isten<br />

megáldotta őket, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok…”<br />

(1Móz 1,27-28) A szexről legelőször tehát a<br />

Biblia nem azt tanítja, hogy „megáldotta őket és ezt<br />

mondta nekik: élvezzétek…”!<br />

Minden torzulás akkor indult el, amikor „a<br />

kígyó ezt mondta az asszonynak: „Dehogy…”<br />

(1Móz 3,4) Ez az ördögi hatás azokat a hí-<br />

5. szám – 10. oldal 5. szám – 11. oldal

Gondolkodó •<br />

• Gondolkodó<br />

Pintér Imre<br />

Hogy mindnyájan<br />

meghallhassák<br />

AWorld Assemblies of God Fellowship negyedik<br />

missziós kongresszusa nyitó alkalmán<br />

Ivan Satyavrata hirdette az igét. Testvérünk<br />

a kalkuttai Bubtan Memorial gyülekezet<br />

lelkipásztora, egyúttal teológiai professzor, egyháztörténelmet<br />

tanít. Éveket töltött keresztény<br />

vezetők képzésével, jelenleg azonban gyülekezetével<br />

arra fókuszálnak, hogyan érhetik el a gyermekeket<br />

és a tizenéveseket az evangéliummal.<br />

Az elmúlt években több tízezer rászoruló gyermek<br />

jutott alapvető élelmiszerekhez, tanulási lehetőséghez<br />

a szolgálatukon<br />

keresztül. Harcolnak<br />

a szegénység, az<br />

emberkereskedelem<br />

frontján, úttörő tevékenységet<br />

folytatva az<br />

elesett emberek elérésének<br />

eddig kevésbé<br />

gyakorolt területein is.<br />

Mindenki?<br />

Az alapige (Róm<br />

10,9-15) elolvasása<br />

után mindjárt egy<br />

tisztázó kérdéssel indította<br />

igehirdetését.<br />

Ki is az a „mindenki”<br />

(a Károli fordítás szerint:<br />

minden), akinek<br />

hallani kell az evangéliumot? Nos, a mindenki mindenkit<br />

jelent. Sajnos manapság sokan hiszik a gyülekezetekben,<br />

hogy nem olyan fontos az a kis „mindenki”<br />

szavacska (egyes fordítások ki is hagyják). A liberálisok<br />

például nem hiszik, hogy személyesen kell megtérni.<br />

Azt vallják, hogy Isten végül úgyis mindenkit üdvözít,<br />

hiszen nem lehet olyan rossz, hogy pokolra engedne<br />

bárkit is. Pedig hallás és hit nélkül nincs üdvösség!<br />

Aztán ott vannak a konzervatív keresztények is, akik<br />

azt hiszik, Krisztus nem halt meg mindenkiért, csak a kiválasztottakért.<br />

Teológiailag nonszensz, azonban beszélnünk<br />

kell róla, mert még pünkösdi körökben is előfordul<br />

ez a vélekedés. Mit gondolunk tehát? Az Ige teljesen világos:<br />

„mindenki, aki segítségül hívja”. Vagy: „nem akarja,<br />

hogy némelyek elvesszenek.” (2Pt 3,9) Nincs speciális<br />

csoport! Krisztus mindenkiért meghalt. Missziós stratégiánknak<br />

is ez a fókusza. Nem hagyjuk abba a munkát,<br />

míg csak egy ember is akad, aki meg nem tért volna. A<br />

Biblia igen világos: a mindenki mindenkit jelent!<br />

A kapcsolat<br />

Sokfelé hirdetjük az evangéliumot. Utcákon, stadionokban,<br />

de egészen szélsőséges helyeken is. Kérdés<br />

azonban, hogy meghallják-e? Sokan úgy gondolkodnak,<br />

hogy én megteszem a magamét azzal, hogy<br />

elmondom, a többi nem az én dolgom. A Szentlélek<br />

majd megteszi. Ne mondj rá áment! Biztos vagy benne,<br />

hogy amit elmondtál azt meg is hallották? Vagy csak<br />

lepergett róluk?<br />

Két dologra kell ügyelnünk, ha azt akarjuk, hogy<br />

meghallják. Az első ezek közül a kapcsolat, vagy kapcsolódás.<br />

Kapcsolatba kell kerülni azzal a személlyel,<br />

akinek az evangéliumot elmondjuk. Jézus mindig kereste<br />

a kapcsolódást, bárkivel beszélt. Nikodémusnak<br />

elmondta: újjá kell születned. A samáriai asszonynak<br />

nemcsak ledarálta a evangélium négy lépését, hanem<br />

élő vízről beszélt neki. A vaknak azt mondta: láss újra,<br />

a gazdag ifjúnak: add el mindened, a démontól megszállottnak<br />

pedig (illetve a benne levőnek): menj ki<br />

belőle. Az a lényeg, hogy Jézus soha nem formulákat<br />

követett. Nem építette fel három pontra a prédikációját,<br />

hogy aztán több százszor elismételgesse különböző<br />

helyeken.<br />

A Szentlélek kreatív; segít személyessé tenni az<br />

evangélium hirdetését ma is. Kornéliusnak például az<br />

angyal úgy tette személyessé, hogy elmondta: „Istenhez<br />

jutottak imáid és alamizsnáid.” Ez persze összezavarja<br />

kissé a teológiánkat, hogy Isten meghallgatja<br />

azok imáit is, akik nem születtek újjá. De hiszen ez a<br />

lényeg: mindenki, aki hozzá jön, kapcsolatba kerülhet<br />

vele.<br />

Pál is megtalálta a kapcsolatot az Athéniakkal az „ismeretlen<br />

isten” említésével. Nem hagyta magát a filozófia<br />

területére szorítani. Megtalálta a módját, hogy meghallják<br />

az evangéliumot. Hitvallása ezzel kapcsolatban<br />

az 1Kor 9,20-22-ben található. „A zsidóknak olyanná<br />

lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; …<br />

A törvény nélkülieknek törvény nélkülivé lettem, hogy<br />

megnyerjem a törvény nélkülieket… Az erőtleneknek<br />

erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek<br />

mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek<br />

némelyeket.”<br />

Mit mond Pál? Mindent megteszek, hogy hidat<br />

építsek az elveszettekhez. Az evangélium üzenete<br />

nem változik, de ha azt akarjuk, hogy az emberek<br />

valóban meghallják, szükségünk van a kreatív Szentlélek<br />

segítségére a kapcsolódás megtalálásában. Ha<br />

őszinték vagyunk, pont ez a problémánk. A kapcsolatteremtés<br />

nehéz munka. Önmegtagadást, időt,<br />

energiát igényel.<br />

Együtt Jézussal<br />

A második dolog, amire ügyelnünk kell, a valóságosság.<br />

Az emberek akkor hallják meg, ha látják, hogy komolyan<br />

vesszük, amit hirdetünk nekik.<br />

Ázsiában az utcán mindenre lehet alkudni, csak a<br />

vallás kérdésében nem ismernek alkudozást. A legutóbbi<br />

statisztikák szerint Ázsiának 98%-a mélyen vallásos,<br />

és csak 2%-a ateista. Azaz, az eléretlen emberek<br />

túlnyomó többsége egyáltalán nem olyan szofisztikus,<br />

mint a nyugati ember. Amire igazán szükségük van,<br />

hogy a valóságos, megtapasztalható Istent mutassuk<br />

meg nekik. Bizonyítékot keresnek, hogy az evangélium<br />

valóságos, hogy Jézus a valóság.<br />

Az ApCsel 4-ben ott van a fordulópont, amikor felismerték<br />

a zsidó vezetők, hogy ezek az emberek Jézussal<br />

voltak. Együtt voltak vele, amikor megetette az<br />

éhezőket, meggyógyította a betegeket, a vak szemét<br />

megnyitotta, hirdette a szegényeknek az evangéliumot,<br />

s a foglyokat szabadon bocsátotta. A vele való együttlét,<br />

s hogy milyen mélyen együtt érzett a szenvedőkkel,<br />

mélységes és visszafordíthatatlan változásokat eredményezett<br />

bennük! Olyanokká váltak, mint Jézus! Nos, ez<br />

a misszió!<br />

A nagy misszióparancs elemeiből tulajdonképpen<br />

csak a tanítvánnyá tétel van felszólító módban. A<br />

másik három elem: elmenni, bemeríteni, megtanítani,<br />

valójában csak ennek a módja, a lépései. Mi viszont a<br />

tanítvánnyá tételt leredukáljuk a bűnösök imájának elmondására<br />

és a bemerítésre. Viszont az Ige itt nem fejeződik<br />

be. Meg kell tanítani őket mindarra, amit Jézus<br />

megparancsolt! Ha valaki Jézussal van együtt, akkor<br />

egy idő után épp úgy néz ki, épp úgy hangzik, épp úgy<br />

illatozik, mint ő!<br />

Jogos-e a világ elvárása, hogy a Krisztus illatát érezzék<br />

a keresztényeken? Közel merjük-e engedni magunkhoz<br />

őket? Hiszen ha a missziónkat látják, vajon nem<br />

arroganciát, büszkeséget, megélhetési kereszténységet,<br />

vallásos törvénykezést, vitatkozásokat és szakadásokat<br />

tapasztalnak? Miért hinnének hát az üzenetünknek? A<br />

gyülekezeteknek, kicsiknek, nagyoknak egyaránt magukon<br />

kell hordani Krisztus illatát.<br />

„Én is keresztény akarok lenni”<br />

Egy fiatal misszionárius-házaspárt igen veszélyes<br />

muzulmán területre küldtek ki. Igyekezetek kapcsolatokat<br />

építeni. Meghívták ismerőseiket a házukba, vendégül<br />

látták őket, de nem beszéltek nekik a hitükről,<br />

nem mondták el az evangéliumot. Az egyetlen dolog,<br />

amit tettek, hogy evés előtt mindig meghajtották a fejüket<br />

és röviden imádkoztak. Egy fiatal nő egy ilyen evés<br />

előtti ima után egyszer csak odatérdelt eléjük és sírva<br />

mondta: „– Én is keresztény akarok lenni, mint ti! Tanítsatok<br />

meg rá!” Először azt hitték, a titkosrendőrség<br />

provokátora. Óvatosan azt kérdezték: „– Ki mondta,<br />

hogy keresztények vagyunk?” „– Hát, ahonnan jöttök,<br />

abban az országban tudtommal keresztények élnek.<br />

Amúgy meg ahogy éltek, beszéltek, ami sugárzik rólatok,<br />

az számomra annyira megnyerő, hogy én is akarom!”<br />

Van-e valami a gyülekezeteinkben, személyes életünkben,<br />

ami másokat Jézushoz vonz?<br />

Ahhoz, hogy meghallják, szükség van a valódi kapcsolatteremtésre,<br />

és arra, hogy Jézus valóságát tapasztalják<br />

meg rajtunk keresztül.<br />

Az elveszettek hangja<br />

Az 1Móz 12-ben található Ábrahám elhívása, melynek<br />

végső kicsengése ez: „megáldatnak benned a föld<br />

minden nemzetei.” Isten meg akarja áldani a népeket!<br />

Ábrahám Isten partnere lett a misszióban. Ennek a<br />

barátságnak gyümölcsei vagyunk mi is. Ábrahám elindult,<br />

elment, ahogy Isten parancsolta, hogy hallhassák<br />

a népek...<br />

Isten ma is barátokat keres, akiket elküldhet, akik el<br />

is mennek. Ha Isten barátja vagy, akkor valahova elküld.<br />

Ha nem vagy elküldve, megkérdőjelezem, hogy<br />

Isten barátja vagy-e! Menned kell, ha Isten azzal tisztelt<br />

meg, hogy a barátjává fogadott! Menned kell, hogy az<br />

elveszettek meghallják az evangélium szavát, hogy ne<br />

kerüljenek a kárhozatra!<br />

Egy teológus gyerekként Németországban élte meg a<br />

II. világháború végét. Templomuk az egyik haláltáborba<br />

vezető vasútvonal közelében volt. Minden vasárnap<br />

délelőtt hallották jönni a vonatokat. Tudták, hogy<br />

mint vágóállatokat vitték bennük a zsidókat. Hallották<br />

is a segélykiáltásaikat. Borzasztó érzés volt, de nem<br />

mertek tenni semmit. Rettegtek az újabb vonatoktól, a<br />

mozdony füttyétől. Az istentiszteleteken elkezdtek hát<br />

énekelni, egyre hangosabban, hogy legalább ne hallják<br />

őket. „Tudtuk, mi történik a zsidókkal” – mondta.<br />

„Mi azonban távol akartuk tartani magunkat, de még<br />

mindig hallom a vonatfüttyöt álmomban, s akkor felriadok.<br />

Isten bocsássa meg nekünk, hogy nem tettünk<br />

semmit!”<br />

A gyülekezet a misszióért van. Nincs gyülekezeti modell<br />

a Bibliában, amelyik nem erről szólna. Fontos a dicsőítés,<br />

de ha nem missziózunk, a lényeget veszítjük el.<br />

Ne nyomja el dicsőítésünk az elveszettek hangját!<br />

5. szám – 12. oldal 5. szám – 13. oldal

Beszélgetés •<br />

• Beszélgetés<br />

Szük Bendegúz L.<br />

A Plútó tagadhatatlanul fiatal<br />

Gyermekkoromban mindig izgatottsággal<br />

gondoltam a kicsiny Plútóra, amely akkoriban<br />

a Naprendszerünk legutolsó, kilencedik<br />

bolygója volt. Aztán a kétezres években<br />

minden megváltozott, sorra fedezték fel a Plútóhoz<br />

hasonló égitesteket a Neptunuszon túl, amely<br />

következtében a Plútó és hasonló társai 2006-tól<br />

már nem viselhették a bolygó címet, hanem törpebolygó<br />

besorolást kaptak. A törpebolygók elég<br />

nagyok ahhoz, hogy közel gömbölyűek legyenek,<br />

de nem elég nagyok ahhoz, hogy pályájuk környékét<br />

„kisöpörjék” más égitestektől.<br />

<strong>2015</strong> nyarán a tudományos világ figyelme elsősorban<br />

a Naprendszerünk kutatása felé irányult, mivel két űrszonda<br />

is törpebolygók<br />

közelébe ért. Az űrszondák<br />

megfigyelései számos<br />

meglepetést tartogattak,<br />

különösképpen<br />

az evolucionista tudósok<br />

számára, ugyanakkor<br />

tovább mélyítették<br />

a bibliai beszámolót<br />

támogató teremtéstudomány<br />

igazságát. A<br />

teremtéstudósok elképzelése<br />

szerint a Föld<br />

és a Naprendszer kora<br />

6-7000 év lehet, amelyre<br />

a bibliai beszámolón túl<br />

számtalan tudományos<br />

megfigyelés, mérési<br />

eredmény is mutat.<br />

5. szám – 14. oldal<br />

Sokkal fiatalabb,<br />

mint<br />

eddig hitték<br />

A Plútót eddig csak<br />

földi vagy föld körüli<br />

pályán keringő távcsöveken<br />

keresztül ismertük, azonban <strong>2015</strong>. július 14-én<br />

kilenc és fél év utazás után a New Horizons űrszonda<br />

elsuhant mellette és legnagyobb holdja, a Charon mellett,<br />

amelyekről a rendelkezésre álló rövid idő alatt a<br />

lehető legtöbb információt gyűjtötte.<br />

A Plútó egy kisebb égitest, átmérője mindössze 2370<br />

km, amely a Földről jól ismert Holdunk átmérőjének<br />

csupán 2/3-a. Hogy jobban érzékeljük, ez a méret nagyságrendileg<br />

a Madrid-Varsó távolság, tehát a Plútót a<br />

Föld felszínére helyezve Európa egészét sem fedné el.<br />

Felszínéről korábban semmit nem tudtunk, így nagy kíváncsisággal<br />

vártuk az első képeket. A képek tanulsága<br />

szerint a Plútó felszíne változatos, vannak 3500 méter<br />

magas hegyek, metán és nitrogén jéggel borított területek.<br />

Felszíni hőmérséklete -225 °C.<br />

A tudósok nehezen tudták visszatartani döbbenetüket<br />

a szonda felvételei láttán. A képek rendkívül fiatal<br />

világot tártak elénk, amely valószínűsíthetően ma is<br />

geológiailag aktív. Az aktivitást az égitest belső hője<br />

táplálja, amely egy evolucionista tudósnak igen nagy<br />

problémát jelent, mivel egy ilyen piciny égitest esetén<br />

(tömege hatoda a Holdénak) lehetetlen megmagyarázni,<br />

hogy az evolucionisták által feltételezett 4,6 milliárd<br />

éves kora alatt hogyan ne hűlt volna ki teljesen.<br />

A Plútó felszínén az egyik legfiatalabb geológiai képződményeket<br />

a szív alakú „Tombaugh Reggio“ egyik<br />

A Plútó a New Horizons űrszonda felvételén a szív alakú Tombaugh Reggioval<br />

(NASA/JHUAPL/SwRI)<br />

része, az ún. Szputnyik-síkság szénmonoxid, nitrogén<br />

és metán jéggel borított felszíne teljesen mentes a<br />

meteorit becsapódásoktól, amely az evolucionista tudósok<br />

szerint is nagyon fiatal, becslésük szerint kora<br />

nem lehet több, mint 100 millió év, amely számukra<br />

még mindig rendkívüli fiatalságot fejez ki. Ugyanakkor<br />

mindez jelenthet akár 100 évet is! Egy égitest felszíni<br />

korának megállapításához az egyik alapvető eszköz a<br />

felszínen található becsapódások, kráterek számának a<br />

meghatározása. Ugyanakkor ez a korhatározási módszer<br />

nem megbízható, mivel nem ismerjük a becsapódások<br />

gyakoriságát, ugyanakkor biztosra vehető, hogy<br />

a becsapódások gyakorisága hosszútávon nem állandó,<br />

emiatt a módszer legfeljebb csak arra alkalmas, hogy az<br />

ugyanazon égitesten lévő felszínek egymáshoz viszonyított<br />

korát állapítsuk meg.<br />

Jeff Moore, a NASA Ames Kutatóközpontjának tagja<br />

az alábbiakat mondta egy sajtótájékoztatón: „Még mindig<br />

emlékeznem kell, hogy mély levegőt vegyek. [...]<br />

Amikor először láttam ezt a képet úgy döntöttem, hogy<br />

‚nem könnyen magyarázható felszínnek’ fogom nevezni.<br />

[...] Amennyire tudjuk, kora akár egy hetes is lehet.” Bill<br />

McKinnon a New Horizons csapat tagja, a Washington<br />

Egyetem oktatója úgy nyilatkozott, hogy „valós bizonyítékunk<br />

van a közelmúltban történt geológiai aktivitásra”.<br />

A közelebbi felvételeken a nitrogénjég gleccserszerű<br />

folyásai láthatók. A megállapítások szerint a jég ilyen<br />

mozgása csak akkor lehetséges, ha az legalább egy kilométer<br />

vastag és az égitest oldaláról melegítve van.<br />

A Sputnyik-síkság (NASA/Johns Hopkins University Applied Physics<br />

Laboratory/Southwest Research Institute)<br />

Ebben a régióban repedezések és vonalak is láthatók,<br />

amelyek szintén geológiai aktivitásra, hőkibocsátásra<br />

utalnak. Mindemellett a jégben sötét foltok is láthatók,<br />

pont úgy, mint a Szaturnusz Titán holdján, amelyekről<br />

később kiderült, hogy gejzírek és a Plútó esetén is ez a<br />

feltételezés valószínűsíthető.<br />

Óránként 500 tonna anyagot veszít<br />

A Plútó légköre további meglepetésekkel szolgált. A<br />

mostani megfigyelések az égitest Nap körüli keringésének<br />

teljes ideje alatt állandó légkör jelenlétét mutatják.<br />

Légköre a Földéhez hasonlóan elsősorban nitrogénből áll,<br />

NÉVJEGY<br />

Szük Bendegúz L., villamosmérnök, lelkipásztor.<br />

Házas, három gyermek édesapja. Író, kutató, előadó,<br />

teológiákon, egyetemeken, középiskolákban<br />

oktatott, 15 éve a magyar teremtéstudomány egyik<br />

meghatározó alakja. Több nemzetközi teremtéskutató<br />

csoport, valamint a Vissza a Valósághoz munkacsoport<br />

(www.visszaavalosaghoz.hu) tagja. Írásait<br />

a Biblia, történelem, tudomány füzetsorozatban,<br />

valamint a www.szuk.hu weblapon teszi közé.<br />

ugyanakkor metán és összetettebb szénhidrogén vegyületekből<br />

álló rétegeket is tartalmaz. A New Horizons űrszonda<br />

már öt nappal a megérkezése előtt észlelt nitrogén<br />

atomokat, mivel a Plútó kicsiny gravitációs ereje és a napszél<br />

miatt folyamatosan veszít légköréből. Számítások szerint<br />

az égitest így óránként<br />

500 tonna anyagot veszít!<br />

Az evolucionista 4,6 milliárd<br />

éves feltételezett kora<br />

alatt ez egy kb. 3000 méter<br />

vastag nitrogén jég réteg<br />

eltávolodását jelentené a<br />

teljes felszínről. Természetesen<br />

az, hogy ez a nagy<br />

mennyiségű anyag honnan<br />

és hogyan kerül pótlásra<br />

a Plútó felszínéről, nem<br />

ismert, ugyanakkor nagyon<br />

nehezen elképzelhető,<br />

hogy légköre több milliárd<br />

éves lenne, amely ismét<br />

csak azt bizonyítja, hogy<br />

fiatal égitestről van szó.<br />

A Plútó legnagyobb<br />

holdjáról, a Charonról<br />

készült felvételek sem kevésbé<br />

meglepőek. Hatalmas<br />

repedések, kanyonok<br />

találhatók rajta, amelyek<br />

elérik a 9 km mélységet<br />

is. Felszínén a várakozásokkal<br />

ellentétben nagyon<br />

kevés kráter található, ami<br />

arra utal, hogy meglepően fiatal lehet és a Plútóhoz hasonlóan<br />

talán ma is aktív, amely egy olyan égitest esetében,<br />

amely a Plútó tömegének csak 1/7-ed részével bír<br />

nagyon nagy kérdéseket vet fel az evolucionisták számára,<br />

ugyanakkor a bibliai teremtéstudomány szemszögéből<br />

természetes tulajdonság.<br />

Az új felfedezések a Biblia igazságát bizonyítják, miszerint<br />

a Plútó és holdjai, valamint a teljes Naprendszer<br />

nem lehet több milliárd éves, ennek megfelelően létrejöttük<br />

természetes kialakulással nem magyarázható,<br />

csak természetfeletti erővel lehetséges. További információk<br />

a www.szuk.hu oldalon találhatók, ahol kérdéseit<br />

is felteheti!<br />

5. szám – 15. oldal

Beszélgetés •<br />

• Beszélgetés<br />

Az interjút Cartoletti Norbert készítette<br />

Migráció, misszió, végidők<br />

Pataky Alberttel, a Magyar Pünkösdi Egyház elnökével beszélgettünk<br />

érző Istenünk, halld meg a szír<br />

nép kiáltását, vigasztald az erőszakot<br />

szenvedőket, a gyászolókat! Adj<br />

„Együtt<br />

erőt Szíria szomszédos népeinek, hogy befogadják<br />

a menekülőket! Térítsd meg azok szívét, akik<br />

fegyvert ragadtak, és védd meg, akik ragaszkodnak<br />

a békéhez” – imádkozta Antonios Naguib<br />

alexandriai bíboros még 2013-ban.<br />

Azóta számos imafelhívás fogalmazódott meg először<br />

Szíriáért, de később Ukrajnáért, valamint az Iszlám<br />

Állam által veszélyeztetett népcsoportokért, üldözött<br />

keresztényekért. Imádkoztunk és reméltük, hogy Isten<br />

jóra fordítja a dolgokat, hogy minden visszatérhet a korábban<br />

kijárt kerékvágásba. Némelyek talán azt várták,<br />

remélték, hogy a nyugati hatalmak erejüket felhasználva<br />

odacsapnak – mint tették már annyiszor –, s ennek<br />

következtében áll helyre a rend. Csapkodások ugyan<br />

voltak, de az áhított rend nem jött létre. Szíriában – de<br />

másutt is – továbbra is ropogtak a fegyverek, emberek<br />

ezrei haltak meg és százezrei, milliói váltak földönfutóvá,<br />

akik időközben elérték Európát.<br />

A napjainkban zajló modern kori népvándorlás nem<br />

csak kérdéseket vet fel, de heves érzelmeket is felszínre<br />

hoz. A témában a keresztény emberek is megosztottak,<br />

hiszen míg egyesek a vendégszeretetre és befogadásra<br />

irányítják a figyelmet, addig mások a félelmeiknek<br />

adnak hangot. A témával kapcsolatos kérdéseimet Pataky<br />

Albertnek, a Magyar Pünkösdi Egyház elnökének<br />

tettem fel.<br />

Egy lelkész az egyik internetes fórumon,<br />

ahol a bevándorlókkal kapcsolatban ütköztek<br />

a vélemények, a következő bibliaverset<br />

idézte: „Egy harcos sem elegyedik bele<br />

az élet gondjaiba, hogy megnyerje annak<br />

tetszését, aki harcosává fogadta.” A kérdésem<br />

az, hogy mennyire kell/szabad belemerülnünk<br />

a közvéleményt is foglalkoztató<br />

aktualitásokba?<br />

Azt gondolom tipikus példája annak, amikor nem jól<br />

értelmezve idézünk egy igeverset egy adott helyzetben.<br />

Pál apostol Timóteusnak a teljesen szolgálatra szentelt<br />

életről ír. A harcos általában zsoldból vagy hadizsákmányból<br />

él, nem kényszerül rá, hogy a harc közben a<br />

megélhetésének gondjával foglalkozzon, vagy más, nem<br />

a harchoz kapcsolódó dolgokkal. Figyeljük csak, két<br />

verssel később hogyan folytatódik: „A fáradozó földművesnek<br />

kell először a termésből részesülnie. Gondolkozz<br />

azon, amit mondok, mert az Úr megadja majd neked,<br />

hogy mindent megérts.” Úgy gondolom Timóteus megértette,<br />

de az internetező testvér nem, akkor sem, ha<br />

lelkész. Minden, a közvéleményt érdeklő kérdésbe nem<br />

gondolom, hogy az egyházaknak, vagy a hívő embereknek<br />

bele kellene bonyolódniuk, de vannak kérdések,<br />

amik mellett nem mehetünk el közömbösen, mint a<br />

példázatbeli pap és lévita tette az útfélen levő kifosztott<br />

emberrel. Az egyház nem általános igazságok hirdetője,<br />

hanem a krisztusi mentő szeretet megtestesítője ebben a<br />

világban. Ennek a szeretetnek meg kell szólalnia és tettekben<br />

kell megnyilvánulnia.<br />

Az egyház esetében hol van a határ? Vannak,<br />

akik a menekültügy kapcsán is sokkal<br />

hangosabb és látványosabb megszólalásokat,<br />

nyilatkozatokat várnak el az egyházaktól,<br />

míg mások azon a véleményen vannak,<br />

hogy „csendesen munkálkodva együk a<br />

magunk kenyerét”.<br />

Van, amikor szükség van nyilatkozatokra is, de ennél<br />

fontosabb, hogy mit cselekszünk és azt mi alapján teszszük.<br />

A Szentírás általában elég jó eligazítást ad. Az<br />

egyházaknak egyébként voltak állásfoglalásai, ha azok<br />

nem is a médiának szóltak, de a gyülekezetek, vagy<br />

az egyházi vezetők véleményét igénylő lelkipásztorok<br />

kaptak támpontul szolgáló állásfoglalásokat. De ettől<br />

függetlenül a hívő emberek és a gyülekezetek hírverés<br />

nélkül szinte az első óráktól ott voltak a menekültek és<br />

migránsok között.<br />

A menekültkérdéssel kapcsolatban van pünkösdi<br />

állásfoglalás, és ha igen, mi lenne az?<br />

Igen. Ezt a gyülekezet-vezetők, lelkipásztorok megkapták.<br />

A lényege, hogy a hívő emberek ne a média<br />

vagy politikai hangadók által tájékozódva alakítsák ki<br />

az álláspontjukat, hanem imádkozva a Szentírásra és a<br />

Szentlélek vezetésére figyelve. Amit tehetünk: imádkozzunk<br />

a migránsokért, de a politikusokért is akik egyrészt<br />

felelősek a kialakult helyzetért, de annak megoldásában<br />

is szerepük kell legyen. Másrészt a bajban levőket<br />

keresztényi felelősségünk segíteni még akkor is, ha a<br />

bajt részben a maguk döntése is okozta.<br />

Nem tudom mennyire sikerül szétválasztani<br />

az egyházelnököt a magánembertől, de<br />

tegyünk egy kísérletet. Szóval magánemberként,<br />

vagy inkább keresztény magánemberként<br />

mi a véleményed a migráció<br />

kérdéséről? Vagy lehet, hogy több a kérdés,<br />

mint a vélemény?<br />

Valóban: több a kérdés, mint a válasz. A mostani<br />

migráció nagyon bonyolult, sok nézőpontos kérdés. Az<br />

ember sokszor magával is vitában áll, amikor minden<br />

aspektust figyelembe véve akar állást foglalni. Felelősek<br />

azok a politikusok és országok, amelyek egy fennálló<br />

rendszert úgy akarnak megváltoztatni, hogy erejük,<br />

akaratuk vagy nem tudom mi minden nincs meg<br />

ahhoz, hogy egy másik működő rendszer létrejöhetne.<br />

Talán nem kellene beavatkozni más országok életébe.<br />

De gazdasági, katonai és politikai érdekek miatt, persze<br />

általában nem erre, hanem a „mágikus” demokráciára<br />

hivatkozva avatkoznak be nyugati hatalmak olyan országokban,<br />

ahol eszük ágában sincs igényelni a demokráciát.<br />

A kialakult káoszban, nyomorban és életveszélyben<br />

pedig nem akarnak élni az emberek. De vannak, és<br />

nem is kevesen, akiket más motivál az Európába indulásra.<br />

A sok tíz és százezres migráns tömegben életek,<br />

sorsok és különböző motivációk vannak. Ezért nehéz<br />

beszélni általánosságban erről a válságról.<br />

Ott kellene élhető életkörülményeknek<br />

lenni, ahonnan jön ez a hatalmas emberáradat.<br />

Úgy gondolom, hogy a politikusok az<br />

első számú felelősök a helyzetért, és nekik<br />

is kell megoldaniuk, de közben nekünk emberiességi<br />

és krisztusi szempontokat figyelembe<br />

véve meg kell tennünk a magunkét.<br />

Az azért elgondolkoztató, hogy ebben a<br />

hullámban nagyon kevés a keresztény, akik<br />

élete a legveszélyeztetettebb hazájukban.<br />

Ők jellemzően még hazájukhoz közeli országokban<br />

várják, hogy visszamehessenek,<br />

vagy mártíromságot is vállalva maradnak<br />

otthonaikban, hogy minden fenyegetettség<br />

ellenére ne szűnjenek meg a keresztény közösségek<br />

hazájukban.<br />

Július elején a cseh és morvaországi katolikus<br />

püspökök azt kérték a plébániáktól,<br />

hogy fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat.<br />

Erről a kezdeményezésről mi a<br />

véleményed?<br />

Azóta a pápa is ezt kérte minden plébániától. Azokban<br />

az országokban ahol le akarnak telepedni a menekültek,<br />

lehet szerepe ennek a felhívásnak. Úgy tűnik,<br />

hogy Magyarország gazdaságilag nem annyira vonzó,<br />

hogy itt akarnának élni, inkább csak akadály nélkül<br />

szeretnének rajtunk átvonulni az áhított gazdagabb és<br />

liberálisabb nyugati országokba.<br />

A jelenleg zajló események mennyire illeszkednek<br />

a Krisztus visszajövetelét megelőző<br />

időszakról alkotott elképzeléseinkbe?<br />

Minden történelmi megrázkódtatás idején hajlamosak<br />

voltak az akkor élő keresztények a végidők vizionálására.<br />

De ha minden folyamatot figyelembe veszünk<br />

ami ma világunkban történik, akkor nem lehet a mostani<br />

eseményeket teljesen jól értelmezni apokaliptikus<br />

szempont nélkül. Egyre nagyobb a káosz a világban és<br />

egyre inkább összefügg minden mindennel. A nyugati<br />

társadalmak polgárai, amelyek azt gondolták, hogy élhetnek<br />

folyamatos gazdasági növekedésben, békében és<br />

nyugalomban, azzal fognak egyre inkább szembesülni,<br />

hogy sehol nem lesznek biztonságban. A világ másik<br />

felén pedig már most teljes a nyomor és a bizonytalanság.<br />

Minden egyre inkább „béke és biztonság” után fog<br />

kiáltani. Ez pedig ismerős valahonnan ugye?<br />

Év elején még nem gondoltam, hogy Európa és a<br />

világ ilyen hamar és ekkora változáson fog átesni. Ez<br />

azért megdöbbentő és elgondolkoztató...<br />

A Biblia így ír az eseményekről, amelyek fognak történni:<br />

„akkor hirtelen…” Egyébként is azt látjuk, hogy<br />

minden nagyon begyorsult. Persze az I. és II. világháború<br />

is sokak számára hirtelen, váratlanul tört ki. Azóta<br />

pedig évtizedek teltek el. Csak Isten tudja, hogy a mostani<br />

események mi felé futnak. Egy szakaszt zárnak le?<br />

Ha igen, akkor utána mi következik? Vagy csak egy<br />

éppen most bennünket megrázó folyamat?<br />

Az idei választó közgyűlés óta függetlenített<br />

elnökként végzed szolgálatodat, ami<br />

lehetővé teszi, hogy minden vasárnap<br />

más-más gyülekezetet látogass meg. Hogy<br />

tapasztalod, a mindennapok aktualitásai –<br />

és most nem csak a menekültügyre gondolok<br />

– mennyire foglalkoztatják egyházunk<br />

tagságát, illetve lelkipásztorainkat?<br />

Általában a helyi problémák foglalkoztatják a lelkipásztorokat<br />

és a gyülekezeteket. Például a fővárosban a<br />

hajléktalanok megsegítése. Azért azt is el kell mondani,<br />

reagálhatnánk gyorsabban és határozottabban is a mindennapok<br />

aktualitásaira.<br />

A közelmúltban sokszor hallottuk – főleg<br />

közgyűléseken – egyházunk jelmondatát:<br />

Krisztust minden embernek a Szentlélek<br />

által! Ezt még mindig komolyan gondoljuk?<br />

Igen. Most már a stratégiánkon dolgozunk, de a jelmondat<br />

nem veszített aktualitásából.<br />

Az előző kérdést azért is tettem fel, mert<br />

a „minden embernek” egy nagyon tág<br />

5. szám – 16. oldal<br />

5. szám – 17. oldal

Beszélgetés •<br />

• Beszélgetés<br />

kategória. Rengeteg vallás, kultúra és bőrszín<br />

mögött éljük mindennapjainkat és úgy<br />

fest, hogy ez a széles spektrum most határainkon<br />

belül is tovább bővül. Tehát ezen<br />

elgondolkodva kérdezem, hogy vagyunk<br />

elég színesek, rugalmasak, tág látókörűek<br />

ahhoz, hogy eleget tegyünk a jelmondatban<br />

megfogalmazottaknak?<br />

Mindenki mindenkinek nem hirdetheti Krisztust, de<br />

például akik olyan<br />

településen élnek,<br />

ahol több cigány<br />

él, azoknak ez egy<br />

szolgálati lehetőség.<br />

Akik más vallású<br />

és kultúrájú emberek<br />

környezetében<br />

élnek, számukra ez<br />

adhat lehetőséget<br />

az Úr képviseletére.<br />

Az lehet, hogy nem<br />

vagyunk elég színesek,<br />

rugalmasak és<br />

tág látókörűek, de<br />

ez ad éppen lehetőséget<br />

arra, hogy<br />

„táguljunk”. Egyébként a felekezetek között a pünkösdieket<br />

látom a legrugalmasabbnak a szolgálat területén.<br />

Nem véletlen, hogy a legjelentősebb cigánymissziónk is<br />

nekünk van.<br />

Anton Schulte Személyes úti-beszámolójából<br />

tudjuk, hogy a ’70-es években voltak<br />

olyan amerikai gyülekezetek, melyek egyszerűen<br />

nem tudtak mit kezdeni azokkal a<br />

hippikkel, akik váratlanul megjelentek az<br />

istentiszteleteken. Túl furcsa volt a hajviseletük,<br />

öltözékük, zenéjük, stílusuk... Vajon<br />

gyülekezeteink tudnának mit kezdeni azzal,<br />

ha egy-egy istentiszteleten hirtelen megjelenne<br />

50-100 muzulmán, vagy más kultúrából<br />

érkezett keresztény?<br />

A jelmondat arra is jó, hogy figyelmeztessen bennünket,<br />

ha igazán szolgálni akarunk, arra fel kell készülnünk<br />

minden tekintetben. Sokat kell még változnunk,<br />

hogy jól tudjuk fogadni a kívülről érkezetteket. Ahol<br />

nem jól viszonyulnak hozzájuk és „szent belső körük”<br />

zavaróinak látják őket, ott megmarad a kör, csak egyre<br />

kisebbé lesz az évek során. Tudatosan kell készülnie<br />

a gyülekezeteknek arra, hogy szívesen bemenjenek<br />

hozzájuk az emberek és ott meg is maradjanak. Nem<br />

mondhatom, hogy a legjobban állunk ezen a területen.<br />

Talán ezeken elgondolkodva válik még<br />

hangsúlyozottabbá a mondat második<br />

fele, hogy „a Szentlélek által”...<br />

Igen. A Szentlélek tud formálni bennünket és élővé,<br />

vonzóvá tudja tenni a Krisztusról szóló bizonyságtételünket.<br />

Egyetlen reménységünk és lehetőségünk, hogy megújuljunk<br />

a Szentlélek által, és amit teszünk, azt általa<br />

tegyük. „Szentlelkesebbeknek” kellene lennünk.<br />

Az elmúlt időszakban rengeteg kérdés foglalkoztatta<br />

a pünkösdi közvéleményt, így<br />

a hitoktatás, a kadarkúti építkezés, vagy<br />

az átvett intézmények ügye. Van energia<br />

arra, hogy ezek mellett mással, talán épp<br />

a menekültekkel is<br />

foglalkozzunk?<br />

Ahogy már mondtam,<br />

nem kell mindenkinek<br />

mindennel foglalkozni. Az<br />

utóbbi időben annyi kihívással,<br />

egyben lehetőséggel<br />

találkozik egyházunk,<br />

mint eddig soha. Nehéz<br />

is jó döntéseket hozni.<br />

Mit tegyünk? Mivel ne<br />

foglalkozzunk? A vezetésnek<br />

mindenre odafigyelni<br />

bizony nem könnyű. De<br />

vannak gyülekezetek, lelkipásztorok,<br />

akik egyik<br />

lehetőségre jobban nyitottak,<br />

mások pedig egy másikra. Szóval kialakul, kinek<br />

mire van elhívása. Nagyon fontos, hogy meglássuk,<br />

mikor minek van az ideje. Gyorsan kell reagálni és úgy<br />

látom, egyre gyorsabban. Fél évvel ezelőtt nem kellett<br />

menekültekkel foglalkoznunk. Lehet, hogy már hetek<br />

múlva sem kell. Lehet, évek múlva nem átvonulnak rajtunk,<br />

hanem lassan-lassan letelepednek nálunk. Nem<br />

az a kérdés, van-e energiánk rá, hanem megtettük-e<br />

amit kellett? Ha a készség megvan bennünk, a Szentlélek<br />

ad erőt és bölcsességet az elvégzéshez.<br />

Szabados Ádám blogbejegyzésében olvastam<br />

a következőket: „...együtt ebédeltem<br />

Nick Nedelchev bolgár evangéliumi vezetővel,<br />

a European Evangelical Alliance volt<br />

elnökével, aki évek óta jár Kurdisztánba,<br />

hogy az ottani keresztényeket vigasztalja,<br />

bátorítsa, erősítse. Megkérdeztem, mit tapasztal,<br />

hogy élik meg a kurd testvérek az<br />

Iszlám Állam fenyegetését. Nick egyébként<br />

is mosolygós, barátságos kerek arcán egyszerre<br />

valami különös ragyogás tört át, és<br />

szinte azonnal vágta rá, olyan büszkeséggel,<br />

ahogy egy nagyszülő beszél az unokájáról:<br />

»Életük nagy lehetőségének tartják,<br />

ami történik!«” Lehet, hogy mi is életünk<br />

nagy lehetősége előtt állunk?<br />

Mindenesetre példák lehetnek előttünk kurd testvéreink.<br />

Erről beszéltem az elején, ők a helyükön maradtak<br />

és meg akarnak állni abban a helyzetben, amit nem<br />

kívántak ugyan, de most lehetőségként akarják megélni.<br />

Érdekes, hogy életünk nagy lehetőségeit általában nem<br />

tervezzük, hanem egyszer csak ott vannak előttünk. A<br />

kérdés az, hogy felismerjük, vagy elszalasztjuk? Szerintem<br />

minden kihívás egy lehetőség is egyben.<br />

A lehetőségeken túl az aggodalmakról is<br />

beszéljünk. Kell aggódnunk?<br />

Persze. Lehet aggódnunk, van rá okunk. De nem a félelemnek<br />

lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet<br />

és a józanság lelkét. Ez felülírja aggodalmainkat.<br />

Mit mondhatunk például azoknak a szülőknek,<br />

férjeknek, kiknek gyermeke, felesége<br />

naponta közlekedik olyan helyszíneken,<br />

ahol százával ülnek-állnak a türelmetlen,<br />

sokszor ingerült migránsok? Mi a bölcs<br />

hozzáállás, illetve a tanács?<br />

Amikor ez aktuális probléma volt például a Keleti pályaudvarnál,<br />

a szülök nem engedték egyedül közlekedni<br />

a gyerekeket azon a területen. Akkor ez volt a „józanság”<br />

nem csak a Szentlélek által vezetett embereknél is.<br />

Jézus azt mondta, hogy „Elmenvén széles<br />

e világra, tegyetek tanítványokká minden<br />

népeket...” Azt eddig nem igazán tudtuk<br />

megoldani – és most elsősorban a magyar<br />

pünkösdiekre gondolok –, hogy misszionáriusok<br />

tucatjait küldjük ki Afrikába, Ázsiába.<br />

Most viszont úgy fest, hogy változik a<br />

helyzet, a munka helyünkbe jön. Fel vagyunk<br />

erre készülve?<br />

Amint mondtam, a lehetőségek általában hirtelen<br />

jönnek, nem igazán lehet jól felkészülni rájuk. Mi sem<br />

vagyunk felkészültek, de az európai pünkösdi fórumokon<br />

sokszor volt téma a migráció. Vannak közöttünk,<br />

akik többet tudnak a témában. Tudunk olyan testvéreket<br />

hívni, akik gyakorlati tanácsokkal is tudnak<br />

szolgálni azoknak, akik úgy látják, ebben a helyzetben<br />

szolgálati felelősségük van. Újra hangsúlyozom, első a<br />

készség. Nem lehetünk mindenre felkészültek, de ha a<br />

készség megvan, akkor megragadjuk a gyors felkészülés<br />

lehetőségeit is. Ma nem lehet rugalmatlanul élni és<br />

szolgálni a világban. Persze sokkal kényelmesebb lenne<br />

a már bejáratot úton menni, de ha ott már nem közlekedik<br />

senki, akkor minek? Ki a kényelmi zónából! Ez azzal<br />

jár, hogy sok új dolgot kell megtanulnunk.<br />

Olvastam, hogy hamarosan migrációs<br />

egészségügyi szakembereket képeznek a<br />

Pécsi Tudományegyetemen. A cél az, hogy<br />

segítsék a szakembereknek a különböző<br />

kultúrájú migránsokkal való kommunikációját.<br />

Elképzelhető, hogy az MPE a jövőben<br />

olyan missziós kurzusokat fog szervezni,<br />

ahol például arra tanítják a résztvevőket,<br />

hogy miként juttassák el Krisztus jó hírét a<br />

migránsokhoz?<br />

A dolog érdekessége, hogy az MPE pár hónappal ezelőtt<br />

a Gizella úton egy nemzetközi szervezettel együtt<br />

tartott egy több napos szemináriumot arról, hogyan közelíthetünk<br />

muszlimokhoz. Nagyon gyakorlatias volt,<br />

olyan előadókkal, akik több évtizede muszlimok között<br />

élnek és szolgálnak. Meghirdettük. Minden lelkipásztor<br />

értesült róla. Ha valaki jól megimádkozta, akkor félretehetett<br />

más programokat, mert a Szentlélek már tudatta,<br />

hogy hamar aktuálissá válhat az, ami egyáltalán nem<br />

tűnik annak. Szóval volt már kurzus, és ha szükséges,<br />

lesz is még. Az anyag megvan. Nálunk nem a képzések<br />

megszervezése a probléma, hanem időnként az érdektelenség.<br />

Vannak esetleg már jelenleg is missziós<br />

kezdeményezések?<br />

Igen. Hála Istennek az elmúlt hetek során Budapesten<br />

a Keletinél és Röszkénél is tudtak testvéreink szolgálni.<br />

Kaptunk beszámolót arról, hogy imádságot is elfogadtak<br />

a migránsok és Németországból visszajeleztek, hogy meghallgattatott<br />

az imádság, mert sikeresen megérkeztek.<br />

Látva a feltorlódó kérdéseket és mindennapjaink<br />

bizonytalanságait, az európai,<br />

jómódban élő kereszténység talán régóta<br />

nem tudta kimondani ennyire őszintén,<br />

hogy Marana tha, vagyis Jövel, Uram Jézus!<br />

Habár látva a fejleményeket, talán hamarosan<br />

még őszintébb lesz ez a sóhaj...<br />

Most olvastam a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház<br />

vezetőjétől a következő mondatokat. „A politikához<br />

nincs közöm, az egyházaknak viszont azt tanácsolom:<br />

közeledjenek még inkább Krisztushoz, híveiket<br />

vigyék közelebb Istenhez. Kopogjanak be az emberekhez,<br />

kérdezzék meg, hol van a Szentírás és Jézus az életükben.<br />

Tanítsák meg az embereket, hogyan kerüljenek<br />

közelebb Krisztushoz, és a hitük megerősödik. Nemrég<br />

21 vértanú halt meg Líbiában, akiket az Iszlám Állam<br />

fejezett le. Túlélhették volna, ha áttérnek az iszlámra, de<br />

ők Istent választották, és kitartottak a hitük mellett. Ez<br />

annak a gyümölcse, hogy már a gyerekeknek is Jézus<br />

szeretetét tanítjuk, mert nincs más megmentő rajta<br />

kívül, valódi békét a szívekbe csak ő adhat, mert azt<br />

mondta: a békességet adom nektek.” Na, így várjuk az<br />

Urat!<br />

Köszönöm a beszélgetést, a döntésekhez,<br />

iránymutatáshoz pedig sok bölcsességet és<br />

a Szentlélek vezetését kívánom!<br />

5. szám – 18. oldal<br />

5. szám – 19. oldal

Beszélgetés •<br />

• Beszélgetés<br />

Zámbori Somával, a féllábú teológussal Ádámkó Erzsébet beszélgetett<br />

Nincs több habpatron<br />

Először a Kelet-Európa Misszió egyik Felmentve<br />

videójában (megtekinthető a<br />

www.felmentve.hu oldalon) láttam Zámbori<br />

Soma arcát, akinek hangja azonban régóta<br />

ismerős volt. Soma ugyanis nagyon sok film,<br />

rajzfilm (pl. Madagaszkár, Amerika kapitány)<br />

szinkronizálásában vett részt, valamint több<br />

színházban profi színészként tevékenykedett. Viszont<br />

még ennél is fontosabb, hogy fiatal korában<br />

elfogadta Jézust személyes megváltójaként, és e<br />

fontos mozzanat az életének igazi mozgatórugója<br />

lett.<br />

Zámbori Soma a Dél-pesti Golgota gyülekezetben segédlelkész,<br />

valamint házassági tanácsadó, aki a férfiak<br />

felé is aktívan szolgál. Feleségével, Ritával 15 éve élnek<br />

boldog házasságban, három gyermeket nevelnek. Az<br />

idei OIM ifi táborunkban egyebek mellett azt is elmesélte,<br />

miként történt élete nagy átalakulása. Somával az<br />

előadását követően beszélgettem.<br />

A Felmentve videóban azt mondtad, hogy<br />

eredetileg nem is színészi pályára készültél.<br />

Hogy lett belőled mégis színész?<br />

Valóban, teljesen véletlenül lettem színész, méghozzá<br />

azért, mert olimpiai bajnok már nem lehettem.<br />

Gyerekként azt gondoltam, hogy olimpiai bajnoknak<br />

lenni elég nagy vagányság, ezért elég sokat sportoltam,<br />

öttusáztam. Egészen 12 éves koromtól 18 éves koromig<br />

az életem a sportról szólt. 1996-ban, 17 évesen<br />

ifjúsági válogatott öttusázóként úgy tűnt, hogy majd<br />

bekerülök a keretbe és utazhatok a 2000-es sydney-i<br />

olimpiára. Nagyon szerettem volna ráharapni arra az<br />

aranyéremre. Aztán az egyik futóversenyen, már a világkupa<br />

után, amit csapatban sikerült megnyernünk,<br />

lesérültem. Szokták mondani, hogy futóversenyen ne<br />

nézz hátra. Hát én megtettem, és elég csúnyán összetörtem<br />

magam. Az orvos közölte velem, hogy a sportot<br />

ezek után elfelejthetem. Ott álltam 17 és fél évesen és<br />

nem tudtam, hogyan tovább. A kórházi ágyon gondolkozva<br />

az orvosom megjegyezte, hogy szerinte az öttusa<br />

nagyon hasonlít a színészethez. Volt egy ismerőse, aki a<br />

színművészetin tanult, és azt hallotta, hogy ott ugyanazt<br />

csinálják, mint az öttusában: vívnak, lovagolnak, lőnek.<br />

Elgondolkoztatott, és mert úgysem volt más tervem,<br />

beadtam a jelentkezésem a színművészetire. Azt azért<br />

tudni kell, hogy azon túl, hogy verset mondtam az iskolai<br />

tanévzárókon, nem nagyon volt semmi ilyen tapasztalatom.<br />

Mankóval a kezemben jártam a felvételikre, és<br />

valahogy mégis felvettek.<br />

Arról is beszéltél, hogy a drog, az alkohol<br />

nagy szerepet játszott az életednek ezen<br />

szakaszában.<br />

Nyilvánvaló, hogy válogatott sportolóként a drog, az<br />

alkoholfogyasztás nem merülhetett fel. Ez nem a gyülekezeti<br />

hátterem miatt volt így, ugyanis egyáltalán nem<br />

jártam gyülekezetbe. Alapvetően protestáns családban<br />

nevelkedtem. Néha a nagymamámmal Cibakházán<br />

elmentünk egy-egy református istentiszteletre, de ez<br />

ahhoz, hogy megálljam a kísértéseket, nagyon kevés lett<br />

volna. A droghoz azért nem nyúltam a kísértések ellenére<br />

sem, mert tudtam, hogy ha kimutatják a vizeletemben,<br />

akkor a sportkarrieremnek és az álmaimnak annyi.<br />

A színművészeti viszont egy kemény világ. 18 évesen<br />

kerültem oda, ráadásul egy összetört álommal a tarsolyban...<br />

Ott természetes volt a drog, az alkohol. Egy ideig<br />

ezektől távol tartottam magam, de sokáig nem tudtam,<br />

mert nem volt mibe kapaszkodnom. Volt ugyan egy neveltetésem<br />

és egy sportolói múltam, de akkor már csak<br />

lógtam a levegőben. Azt hittem, hogy ha mindenki ezt<br />

csinálja körülöttem, akkor ez a normális és nekem is<br />

ezt kell csinálni. Volt egy elképzelésem azon a kórházi<br />

ágyon a színészetről, de annak a valósághoz, a főiskolán<br />

folyó dolgokhoz semmi köze nem volt. Sokan öngyilkosok<br />

is lettek. Nagyon rossz volt a légkör. Én is elmentem<br />

a bulikra és csináltam, amit a többiek, de tudtam, hogy<br />

ez nem az én világom. Egyszerűen éreztem, hogy ez itt<br />

és így most nem jó, és marcangolt a lelkiismeret.<br />

Ezt követően következett be a fordulat?<br />

Igen. A feleségem – akkori barátnőm – szülei jártak<br />

egy gyülekezetbe, és ajánlották, hogy beszéljünk az ottani<br />

pásztorral. Elmentünk egy alkalomra, és abban a<br />

gyülekezetben megéreztük Isten szeretetét, megértettük<br />

a kereszt lényegét. Hitre jutottunk és megtértünk. Megláttuk,<br />

hogy Isten olyan kegyelmes, hogy elküldte az<br />

egyszülött Fiát miértünk, csak azért, hogy a bűneinket<br />

eltörölje, és mindezt azért, mert ennyire szeret.<br />

A megtérési élményünk után tudtam, hogy nincs több<br />

drog, nincs több habpatron, mert ezek nem az életem részei.<br />

Fizikailag ez nagyon erős változást hozott olyannyira,<br />

hogy már nem éreztem jól magam a színművészetin, ezért<br />

úgy döntöttem, otthagyom. Bepakoltam egy reklámszatyorba<br />

a cuccaimat, lesétáltam a lépcsőn az osztálytársaim<br />

kérdéseinek özönében és kimentem a Rákóczi útra. Ott, a<br />

négysávos út közepén megálltam, és egy nagyon nagyot<br />

ordítottam, majd zokogásban kitörve remegtem, és éreztem,<br />

hogy itt és most ez egy jó döntés volt.<br />

Hogyan kerültél mégis vissza a főiskolára?<br />

Halasztottam egy évet, majd Benedek Miklós, az elsősök<br />

osztályfőnöke megkeresett, miközben én édesapámmal<br />

otthon vágtam a fát. Leültünk, és a legdöbbenetesebb<br />

az volt, hogy a több órás beszélgetés alatt végig<br />

Istenről beszélt nekem és arról, hogy ő nagyon szurkol<br />

nekem, hogy Istennel sikeres legyek. Kért, hogy menjek<br />

vissza az ő osztályába, és csináljam úgy a sulit, ahogy<br />

engem Isten vezet. Végül visszamentem, mert azért a<br />

sportoló élt bennem és nem akartam félbehagyni valamit,<br />

ha már elkezdtem. Benedek Miklós nagyon sokat<br />

segített abban, hogy a hitemben megerősödve tudjak a<br />

színművészetin is ember maradni.<br />

A színészet mellett több iskolát is végeztél,<br />

az egyik ilyen a teológia. De miért nevezed<br />

magad féllábú teológusnak?<br />

Amikor negyedéves lettem a színművészetin és éppen<br />

színházat kellett volna választani, akkor döntöttem úgy,<br />

hogy elvégzem a teológiát is. A Közép-Európai Teológiai<br />

Akadémián kezdtem el tanulni, ahol végigcsináltam<br />

a tárgyakat, megírtam a diplomadolgozatomat is, de<br />

megvédeni már nem védhettem meg, mert a tanáraim<br />

szerint túlságosan belementem az egyházak finanszírozási<br />

kérdéseibe. Mérges voltam, de aztán arra gondoltam,<br />

hogy Jézus apostolai sem rendelkeztek teológusi<br />

papírral. Így lettem egyrészt a korábban említett sérülésnek,<br />

valamint a diploma hiányának fényében „féllábú<br />

teológus”.<br />

Ha jól tudom, még ez sem volt elég számodra<br />

a tanulásból. Mi következett ezután?<br />

Amikor ott álltam színészként és teológusként, rájöttem,<br />

hogy valahogyan pénzt is kellene tenni az asztalra,<br />

mert a feleségem még tanult. Sógoromban és bennem<br />

felmerült az ötlet, hogy csinálunk egy céget és különböző<br />

csapatépítő tréningeket szervezünk a Balatonra.<br />

Ezt meg is valósítottuk, majd az egyik cég javaslatára<br />

lementünk a tengerre is. Ott találkoztam egy sráccal, aki<br />

tengerészkapitány volt. Ő mondta el, hogy lehet valakiből<br />

tengerész. Azon az őszön beiratkoztam a tengerészakadémiára,<br />

így már nem csak színész és teológus,<br />

hanem tengerész is vagyok.<br />

Gondolom innen indult a Pál apostol nyomában<br />

című sorozat ötlete is. Tulajdonképpen<br />

mit takar ez?<br />

Kezdetben financiális szándék vezérelt a hajózásban.<br />

Ebből lehetett pénzt tenni az asztalra és hobbiból<br />

mellette színészkedtem, de ez nem működött jól.<br />

Rájöttem, hogy a gyerekeim sosem látják az apjukat.<br />

Rá kellett ébrednem, hogy nem lehetek úgy se férj, se<br />

apa, hogy nem vagyok otthon. A fizikai kapcsolatokra<br />

nagy szükség van. Közben a színházunk is megszűnt<br />

és egyszerűen nem találtam a helyem. Csináltam rengetegféle<br />

dolgot, a gyülekezeten belül szolgáltam is, de<br />

nagyon vártam, hogy Isten mutassa meg, hogy merre<br />

kellene továbblépni. Aztán egyszer elmentünk nyaralni<br />

és a hét éves fiam úgy kezdett beszélni, ahogy<br />

az egy ilyen korú gyerekre nem jellemző. Szó szerint<br />

idézett az igéből és olyan szavakat használt, amiket<br />

addig nem. Olyan volt, mint egy földre szállt angyal.<br />

Azt mondta, hogy keresztény jellegű színházat kellene<br />

csinálnom, a hajóról lehetne prédikálni, zenélni, és azt<br />

a kikötőben és az öbölben is milyen sokan hallanák.<br />

Ezután elvonultam gondolkozni, majd egy hét múlva<br />

már tudtam, hogy vízi zarándokutat kell építenem<br />

Jeruzsálem és Róma között. Az ötlettel megkerestem<br />

több médiás ismerősömet is. Elmondtam nekik, hogy<br />

elsősorban vízi úton keresnénk fel Pál munkásságának<br />

helyszíneit, megismerve az ottani viszonyokat, embereket<br />

és kultúrát.<br />

5. szám – 20. oldal<br />

5. szám – 21. oldal

Beszélgetés Ez történt •<br />

• Ez történt<br />

Az ötlet megfoganása után még nagyon sokat kellett<br />

dolgoznunk rajta. Szerettük volna, ha ökumenikus kezdeményezésként<br />

indul a projekt, de végül mindenféle<br />

támogatás nélkül készült el a film. Ennek ellenére olyan<br />

jól sikerült, hogy a televízió is bemutatta. Az első út Pál<br />

apostol máltai hajótörését, illetve azt a történetet követi<br />

végig, amikor Rómába ment.<br />

Mennyire volt zökkenőmentes az első<br />

utatok?<br />

Az első útra kb. 40-en mentünk, lelkészek, civilek,<br />

elég vegyes társaság. A terv az volt, hogy elindulunk a<br />

Közép-Adriáról, Zadar mellől, és egy hét alatt elérünk<br />

Nápolyba. Ez azt jelenti, hogy meg kell kerülni az olasz<br />

csizmát és továbbmenni felfelé, ami kb. 800 mérföldes<br />

út. A szélre voltunk utalva. Eredetileg úgy gondoltuk,<br />

hogy egy hét után Nápolyban kiszállnak az addigi<br />

utasok és beszáll a második csoport.<br />

Amikor elindultunk, elkezdett fújni a jugó szél<br />

délről felfelé. Ez olyan erősségű volt, hogy az olasz<br />

csizma sarkánál nem lehetett áthajózni. A meteorológia<br />

az első négy napra közel 100 km/órás<br />

szembeszelet jelzett. Eltelt egy nap és csak álltunk,<br />

az utasok pedig elkezdtek zsörtölődni. A második<br />

éjszakán, amikor már azon gondolkoztam, hogy<br />

miként fogjuk az utasokat a szárazföldön eljuttatni<br />

Nápolyba, rá kellett ébrednem, hogy annyira el<br />

voltam foglalva a szervezési dolgokkal, hogy még<br />

nem is imádkoztam az útért. Korábban igen, de<br />

a hajón még nem, így imádkozni kezdtem. Még<br />

este megnéztem az előrejelzést, ami a következő<br />

napokra sem mutatott változást. Másnap reggel<br />

aztán egy ciklon érkezett az európai szárazföld<br />

felől, ami elkezdte lefelé tolni ezt a frontot. Gyorsan<br />

elindultunk, ki a vízre, minél hamarabb. Eljutottam<br />

addig, hogy hálás vagyok, de nem imádkoztam,<br />

mert sietnünk kellett. Összesen négy<br />

napunk maradt, hogy odaérjünk Nápolyba. Kimentünk<br />

a vízre, de a két front találkozásánál nem volt annyira<br />

barátságos a hajózás mint gondoltam. Kétórányi küzdelem<br />

után épphogy bemenekültünk egy öbölbe. Ez<br />

után azt mondtam, hogy jó, akkor most imádkozzunk.<br />

A fedélzeten nem mindenki volt hívő, de ahogy az öbölbe<br />

érve térdre rogytam és elkezdtem imádkozni, ők is<br />

érezték, hogy még ha soha nem is imádkoztak, itt már<br />

muszáj valamit tenni. Azért imádkoztam, hogy a vitorlákat<br />

hátulról érje a szél. Végül a szárazföld felől érkező<br />

front elnyomta az ellenszelet és északias, hátulról jövő<br />

szél érkezett. Ilyet még soha nem tapasztaltam. Végig<br />

hátulról fújt a szél, nem is nagyon kellett a vitorlán állítani.<br />

Végül időben megérkeztünk Nápoly alá. Ennek az<br />

útnak számomra az volt a tapasztalata, hogy Isten segítségével<br />

még a szelet is meg lehet fordítani! Persze kell<br />

hozzá egy-két tengeribeteg matróz a fedélzeten, hogy<br />

segítsen az imájával!<br />

Volt olyan utas a fedélzeten, akinek az életén<br />

esetleg láttál változást azt követően,<br />

hogy veletek hajózott?<br />

Laodíceai, Törökország<br />

Volt egy srác, akiről látszott, hogy kemény élete volt.<br />

Leginkább egy maffiózóra emlékeztetett. Amikor találkoztam<br />

vele, rám nézett és azt mondta, hogy neki itt a<br />

helye, mert tisztulni akar. Mondtam, hogy jöjjön, majd<br />

az Úr elvégzi az életében a tisztulást. Amikor megérkezett<br />

azt mondta, hogy ugyan tudja mi az a Biblia, de<br />

sosem olvasta.<br />

Első nap arra ébredt, hogy egy kis vörösbegy-szerű<br />

madár kukucskál be a kabinja ablakán és őt nézi. Ez a<br />

borotvált fejű, tetovált, ijesztő kinézetű srác az egész<br />

délelőttöt a madárral töltötte, azt etetgette. Később beszélgettünk<br />

vele és mondtuk neki, hogy Isten gondoskodik<br />

a madarakról, és ha a madarakról gondoskodik,<br />

akkor vele miért ne törődne? Erre kért egy Bibliát és<br />

végigolvasta az egész Újszövetséget. Az út végére megtért.<br />

A keménysége után kenyérre kenhető lett, megnövesztette<br />

a haját, leszedette a tetoválásait és most gyülekezetbe<br />

jár.<br />

Már korábban is ismert volt a neved színészként,<br />

szinkronszínészként. Mennyire<br />

érzed kísértésnek azt, hogy ismert vagy?<br />

Ez egy folyamatos kísértés. Nyilván az embernek legyezgeti<br />

a hiúságát, ha megismerik, aláírást kérnek tőle,<br />

de egyet kell szem előtt tartani: az Úré a dicsőség. Hálás<br />

vagyok, hogy olyan munkám lehet amit én is élvezek és<br />

hiszem, hogy Isten is örömét leli benne. A feleségem jó<br />

tanácsadó. Amikor kísértésbe eshetnék leránt a földre<br />

és elmondja, hogy a hiábavaló dolgok helyett azzal foglalkozzak,<br />

ami igazán fontos.<br />

Melyik a legközelebbi előadás, vagy film,<br />

ahol találkozhatunk Zámbori Soma nevével?<br />

Őszre készülök egy színházi darabbal. Babits Jónás<br />

könyvét szeretném előadni hajóból, evangelizációs céllal.<br />

Nem igazán volt még hasonlóra példa. Remélem,<br />

hogy Isten használni fog ebben is.<br />

Cartoletti Norbert<br />

„Ezt a munkát nem szabad<br />

abbahagyni!”<br />

fontos vagy számomra. Hiszem, hogy<br />

képes vagy megváltozni, és kész vagyok<br />

„Te ezt visszajelzésemmel elősegíteni. Tisztában<br />

vagyok azzal, hogy Te sokkal több vagy,<br />

mint amennyit én látok belőled” – hangzik az<br />

MPE Hajnalcsillag Szenvedélybetegek Rehabilitációs<br />

Otthonának mottója immár 30 esztendeje.<br />

Szeptember 12-én jórészt pünkösdiek töltötték meg a<br />

dunaharaszti Damjanich utcai baptista imaházat, melynek<br />

imatermében ünnepi<br />

istentiszteleten adtak hálát<br />

a jelenlevők az otthon 30<br />

évvel ezelőtti indulásáért<br />

és az azóta megtett útért.<br />

Molnár Géza intézményvezető<br />

– aki a tőle megszokott<br />

humorral fűszerezte<br />

az ünnepséget – elsőként<br />

Fábián Erzsébetet, az otthon<br />

alapítóját, megálmodóját<br />

szólította előre, aki a<br />

kezdetekről mesélt.<br />

Így kezdődött<br />

„Ugyan 30 évet ünneplünk, de a munka bennem 50<br />

évvel ezelőtt kezdődött. Ekkor hallottam meg Isten hívását.<br />

Tudtam, hogy egy olyan otthon fog itt létrejönni,<br />

mint amilyenről már hallottunk David Wilkerson<br />

munkája nyomán. Amikor egy alkalommal Donald<br />

Wilkerson meglátogatott és meghallgatta a beszámolómat,<br />

ezt mondta: »Erzsébet, keress egy házat, ami megfelelő<br />

erre a munkára és mi támogatni fogunk«. Hirdetés<br />

útján találtam rá a Vörösmarty utcai épületre, amit<br />

1985. augusztus 1-jén bérbe is tudtunk venni.<br />

Fél évet kellett rászánni arra, hogy a ház lakható legyen;<br />

a kertje úgy nézett ki, mint egy dzsungel. Az<br />

Agapé gyülekezetből két lelkes fiatal mellém állt, akikkel<br />

naponta jártunk ki csákánnyal, lapáttal. A megnyitót<br />

1986. április 19-én tartottuk; a rehabilitációs munkát<br />

három lánnyal kezdtük meg.<br />

Főleg a kezdeteknél sok anyagi nehézségünk volt. Egy<br />

nap a ház tulajdonosa azt mondta, hogy vagy felemeli a<br />

bérleti díjat a duplájára, vagy vegyük meg az épületet. A<br />

minisztériumból épp ekkor jött ki egy hölgy, aki megnézte<br />

az itt folyó munkát. Együtt vacsorázott velünk, s<br />

közben kikérdezte a lányokat. Másnap a férjem kapta a<br />

telefont: »Jöjjön be uram, dolgozom azon, hogy kapjanak<br />

öt millió forintot. Ezt a munkát nem szabad abbahagyni!«.<br />

Az intézményben egy nagy család modelljét igyekeztünk<br />

megvalósítani. Fontosnak tartottuk, hogy a lányok<br />

megismerjék önmagukat és megismerjék Istent is, hiszen<br />

az alapvető szükségeinket csak ő tudja betölteni.<br />

Ahhoz, hogy az életük egyenesbe kerüljön, fontosnak<br />

láttuk az értelmes munkavégzést. Tavasztól őszig ezt a<br />

kert biztosította, de télen nehezebb volt a helyzet. Próbáltunk<br />

varrni, hímezni, de ez nem működött. Ekkor<br />

jött a gombatermesztés ötlete. Imádkozni kezdtünk<br />

azért, hogy saját földterülethez juthassunk. Az önkormányzat<br />

a benyújtott kérelmünket<br />

ugyan elutasította, de az egyik képviselő<br />

a saját kárpótlási jegyéből vett<br />

nekünk egy hold földet. Így épülhetett<br />

meg egy 1000 négyzetméteres<br />

gombapince. Tulajdonképpen az én<br />

történetem itt befejeződött, ugyanis<br />

egy iszonyú nyomás volt rajtam, ami<br />

15 év alatt az egészségemet, a látásomat<br />

is kikezdte.<br />

Mindazért, amit átélhettem, Istent<br />

tudom magasztalni. Hiszem, hogy<br />

akik részt vettek a munkában, Isten<br />

áldását élhették meg. A jutalmat majd odafönt fogjuk<br />

megkapni. Hálás vagyok, hogy Isten annak idején kézbe<br />

vett és örülök, hogy mindez nem maradt abba, hanem<br />

adott az Úr munkatársakat, utódokat, akik folytatják azt,<br />

ami elkezdődött.”<br />

A munka folytatódik<br />

Az istentisztelet további részében felszólalt még<br />

Topolánszky Ákos, a MADRISZ (Magyar Drogterápiás<br />

Intézetek Szövetsége) elnöke, Pintér Imre, Kecser István,<br />

Molnárné Papp Eszter, az otthon gondozásvezetője,<br />

valamint két korábbi gondozott (Weigert Sarolta és<br />

Molnárné Fehér Ilona), akik nem csak gyógyulásukról,<br />

hanem megtérésükről is meséltek. Az istentiszteleten<br />

Pataky Albert hirdette Isten Igéjét, míg a zenei szolgálatot<br />

a szigetszentmiklósi pünkösdi gyülekezet énekesei,<br />

zenészei látták el.<br />

Az összejövetel végén az imaházból együtt sétáltunk<br />

át a gyönyörűen felújított otthonba, ahol a szeretetvendégség<br />

ideje alatt a kifüggesztett fotók és idézetek segítségével<br />

pillanthattunk bele az elmúlt 30 év történéseibe.<br />

A dolgozók elhívástudata, igyekezete példa értékű<br />

csakúgy, mint az elvégzett munka minősége. Ha leborulunk<br />

imádkozni, ne feledkezzünk meg róluk, hogy még<br />

sok-sok szétrombolt, lelkileg megnyomorodott magyar<br />

család állhasson talpra és láthassa meg a Hajnalcsillagot,<br />

aki fénnyel ragyogja be a legsötétebb éjszakát is.<br />

5. szám – 22. oldal<br />

5. szám – 23. oldal

Ez történt • • Ez történt<br />

Balog Sándor<br />

Helyiérték<br />

Kilencedik alkalommal rendezték meg a BalatonNET Nemzetközi Evangéliumi Találkozót<br />

Az idei, immár kilencedik Balaton-NET-re<br />

az ország minden tájáról, sokféle keresztény<br />

gyülekezetből – a hőség-hetek után<br />

végre egy amolyan igazi, kora őszi időjárásban<br />

– érkeztünk Balatonszemesre. Nem csoda hát,<br />

hogy a szabadidőnket nem a tóparton töltöttük,<br />

hanem a helyi iskola hatalmas sportcsarnokában.<br />

Egyáltalán nem bántuk, hogy egyszer sem tudtunk<br />

megmártózni a tóban – Isten szeretetében<br />

viszont annál inkább!<br />

Miért és hogyan? Mert fölkent előadókat, dicsőítőket,<br />

programvezetőket használt Isten Lelke arra, hogy megérintse<br />

és megújítsa a szíveket. A napi százféle esemény<br />

után még az éjszaka közepén is folytattuk a napközben<br />

elkezdett beszélgetéseket; pünkösdiek, baptisták, evangélikusok,<br />

metodisták, reformátusok ölelték át egymást,<br />

meglátva a másikban az értéket. Így jóval éjfél után<br />

kezdtük csak elhúzni a hétalvók dalát (horkol), s ennek<br />

következtében vagy álmosan, vagy feledékenyen, vagy<br />

„morgósabban” érkeztem magam is a másnap reggelre.<br />

Amikor aztán felcsendült Mike Sámuel és csapatának<br />

hiteles, alázatos, de mennyei kisugárzású dicsőítése, jó<br />

érzésű libabőrrel, könnyeket ejtve tudtam fölemelni a<br />

fejem, s azt láttam, nem vagyok ebben egyedül: 1000-<br />

1500 testvérem élte át hasonlóan Isten jelenlétét, hogy<br />

aztán készen álljunk a főelőadásokban és szemináriumokban<br />

elhangzó biblikus üzenetek befogadására.<br />

A BalatonNET-ről sok információ elérhető, megtudható<br />

az interneten. Nagyon érdemes és érdekes ezekre<br />

rákeresni, átolvasni. Megtudhatjuk, hogyan indult<br />

el, milyen célkitűzésekkel, kik a munkatársak, milyen<br />

programok színesítik ezt a négy-öt napot, de akár élménybeszámolókat<br />

is találunk, ha szorgalmasan keresünk<br />

(www.balatonnet.hu).<br />

Lehetetlen vállalkozás egy hétnek ezer színét-ízét<br />

egy oldalnyi keretbe szorítani, ezért belelapozok száz<br />

oldalnyi jegyzetembe, s néhány mondatot kicserkészek<br />

kedvcsinálónak, jövőre, a 10. jubileumi BalatonNEThez.<br />

Legalább egyszer az életben minden pünkösdi<br />

testvéremnek el kellene jönni, mert aki egyszer belekóstolt,<br />

az újra várja ezt a különleges, felekezetközi, tiszta<br />

evangéliumi ízvilágot! Jöjjön hát néhány idézet, magvas<br />

gondolat:<br />

Gondolatmorzsák<br />

„A társadalmat nem lehet emberi erővel a jó irányba<br />

átformálni, de az alvó gyülekezetet sem. Csak az Isten<br />

ereje által, ha az Isten Országa épül bennünk és közöttünk,<br />

akkor történik meg az ébredés csodája és a gyülekezet<br />

így tud hatással lenni a társadalomra.”<br />

„Olykor a hívő embert is fel kell locsolni, s ha ez megtörténik,<br />

annak a hívőnek még a kakasa is ezt zengi hajnali<br />

ébresztőkor: Ma is dicsőség az Úrnak!”<br />

„A lelkipásztor cipője már tele lett a hívők bűnei miatt.<br />

Elérkezettnek látta az időt, hogy jól beolvasson a gyülekezetnek,<br />

de a szószéken nem tudott megszólalni…<br />

Hirtelen rászakadt és felismerte saját életének<br />

hibáit, bűneit, terheit, és ott, akkor<br />

összetört, bűnbánatra jutott… és ezt adta át<br />

testvéreinek. Az egész gyülekezet összetört,<br />

bűnbánatot tartott, megtért és megújult!”<br />

„Olyan időket élünk, amikor sok embernek<br />

a problémája, hogy (már) nincsenek<br />

álmaik. Az egyház feladata, hogy látást,<br />

víziót, álmot és reménységet gerjesszen a<br />

Szentlélek ereje által”!<br />

Természetes jelenlét<br />

Az idei konferencia a Helyiérték címet<br />

kapta, mellyel bátorítani szerették volna a<br />

gyülekezeteket arra, hogy kapcsolódjanak be a helyi<br />

lakóközösségek életébe. „Hogy miért ezt a témát választottuk?<br />

Szeretnénk, ha a keresztény közösségek<br />

nem elszigetelnék magukat, vasárnaponként felvonva<br />

a felvonóhidat az erődjük kapujánál, hanem<br />

természetes módon jelen lennének lakóközösségük<br />

életében, világítva, sóként ízesítve, kedves illatként<br />

belengve a környéket Krisztushoz vonzva az embereket.<br />

»Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek<br />

előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék<br />

a ti mennyei Atyátokat« (Mt 5,16)” – olvasható<br />

a BalatonNET facebook oldalán, ahol sok-sok fotót<br />

talál minden érdeklődő.<br />

Simon Angéla és Szabó Benjámin<br />

Oszloppá teszem<br />

Élménybeszámoló az erdélyi magyar pünkösdi táborokról<br />

A<br />

<strong>2015</strong>. év nyara izgalmas időszakot tartogatott<br />

az erdélyi pünkösdi gyülekezetek ifjainak.<br />

Megbeszélések, háttérszervezések<br />

és lázas előkészületek után a Romániai Magyar<br />

Pünkösdi Hitközség Ifjúsági Munkacsoportja<br />

készen állt, hogy a nyár két nagy eseménye elkezdődjön:<br />

az egyik az EMPiTini <strong>2015</strong> tábor, a<br />

másik pedig az EMPIT <strong>2015</strong>.<br />

Az előző két év gyakorlatától eltérően idén sikerült<br />

külön tábort szerveznünk a tinédzserek és a fiatalok<br />

számára is, így jobban oda tudtunk figyelni a két korosztály<br />

sajátosságaira. Az Ifjúsági Munkacsoport a <strong>2015</strong>.<br />

év alapigéjének a Jelenések 3,12-t választotta, melyben<br />

maga Jézus ígéri: „Aki győz, oszloppá teszem…” Az oszlop<br />

egyszerre fejezi ki a szilárd jellemet, a megbízhatóságot,<br />

a tartósságot és teherviselési képességet. A két<br />

tábor témája ezen gondolatok köré fonódott, ugyanis<br />

szeretnénk, ha a felnövekvő generáció már most felfedezné<br />

ezeket az értékeket és tenne is azért, hogy ezeket<br />

elérje.<br />

Erdélyi Magyar Pünkösdi Tini tábor<br />

Az EMPiTini táborunkat július 20-26. között tartottuk<br />

a Hunyad megyei csolnakoscsernai (Cinciș-i) tó<br />

közelében, Vajdahunyadtól<br />

mindössze 15 km-re.<br />

Programjaink bőségesek és<br />

színesek voltak, melyeket<br />

tematikusan építettek fel,<br />

így a reggeli áhítatokon, a<br />

csoportos szemináriumokon<br />

és az istentiszteleti alkalmakon<br />

elmélyíthettük<br />

ismereteinket az adott témában.<br />

Az éves témának<br />

megfelelően szó esett az<br />

oszloposságról, a döntéshozatalról,<br />

a szilárd jellemről,<br />

a felelősségről, a teherhordozásról,<br />

az adásról és az éretté válásról. Ezekről a<br />

témákról az Ige alapján Mátyás Tibor, Csatlós Róbert,<br />

Csontos József és Rémán Dániel szolgáltak.<br />

A szellemi tartalom mellett a táborozóknak bőven<br />

volt lehetőségük a kikapcsolódásra is. Különböző népszerű<br />

sportok, csapatépítő és ügyességi játékok, lufi<br />

csata, kirándulás, csónakázás színezte a programjainkat,<br />

no meg a legnagyobb meglepetés: a bubifoci.<br />

A tábor kezdetétől a táborlakók fokozatosan közelebb<br />

kerültek Istenhez és egymáshoz is. Öröm volt látni,<br />

ahogy életkortól függetlenül többen is megtapasztalják<br />

Isten megbocsájtó szeretetét, felszabadító erejét!<br />

Erdélyi Magyar Pünkösdi Ifi tábor<br />

Az EMPIT <strong>2015</strong>-nek a Zöldvölgy Turisztikai Komplexum<br />

(Complex Turisztic Valea Verde) adott otthont augusztus<br />

24-30. között. A festői környezetben megépült<br />

komplexum a Valea Verde (Zöldvölgyfalva) kis havasi<br />

falu nevét viseli, amely a Fehér megyei Aranyosszohodol<br />

községhez tartozik. A település a híres Mócföld (Țara a<br />

Moților) szívében terül el az Erdélyi Középhegységben,<br />

kb. 1000 méter tengerszint fölötti magasságban, a Fehér-Kőrös<br />

és a Kis-Aranyos folyók völgyei között.<br />

A hét folyamán igehirdetéseket és szemináriumi tanításokat<br />

hallhattunk az oszloppá válás folyamatáról, a<br />

kitartás hogyanjáról, az oszloppá formálódás környezetéről<br />

és még sok más kapcsolódó témáról. A tanításban<br />

az Ifjúsági Munkacsoport szolgálattevőivel együtt<br />

a tábor vendég szolgálattevője, D. Nagy Tamás, a Paksi<br />

Pünkösdi Gyülekezet lelkipásztora szolgált.<br />

A tábor létszáma 70 személyre tehető, ami a viszonyoknak<br />

megfelelően igen jónak mondható. Örömünkre<br />

szolgált, hogy az erdélyi fiatalok mellet már visszatérő<br />

vendégeink is voltak közöttünk Magyarországról,<br />

illetve a megélhetés miatt nyugatra vándorolt fiatalok is<br />

hazajöttek a táborra.<br />

A tartalmas lelki-szellemi<br />

közösségi alkalmak mellett<br />

természetesen volt lehetőség<br />

az aktív pihenésre,<br />

mozgásra is. A sportok és<br />

egyéb csapatépítő tevékenységek<br />

mellett egy nagyszerű<br />

kirándulás is lehetőséget<br />

nyújtott a kikapcsolódásra.<br />

Kb. 8 km-es túra vezetett a<br />

„Pişoaia” vízeséshez. A sziklából<br />

fakadó forrás vize alig<br />

néhány métert folyik, majd<br />

egy nagy sziklatömbön szétfolyva<br />

függönyként esik alá a 35 méteres szakadékba. A<br />

látvány kárpótolt minket minden fáradtságért! A túra<br />

egyebek mellett nagyszerű lehetőséget nyújtott az erdei<br />

gyümölcsök kóstolására is, de talán a legnagyobb haszna<br />

az egymással való beszélgetés, ismerkedés és a kapcsolatok<br />

elmélyítésének lehetősége volt.<br />

Amennyiben valaki szeretne több fotót vagy élménybeszámolót<br />

látni, vagy szeretne részt venni valamelyik<br />

jövőbeni eseményen, szeretettel ajánljuk figyelmébe a<br />

www.ifipunkosdi.ro oldalunkat.<br />

5. szám – 24. oldal<br />

5. szám – 25. oldal

Ifi •<br />

• Ifi<br />

Patkás Rita<br />

Jövevényeken segítünk<br />

Tapasztalatok a röszkei menekült-gyűjtőponton<br />

Segítenünk kell… Ez az írás nem arra hivatott,<br />

hogy állást foglaljon az Európa<br />

egészét érintő súlyos menekültkáosz problémakörében.<br />

Nem foglalkozunk a menekültek<br />

ideológiai, vallási hátterével, a hazai kereszténység<br />

veszélyérzetével, nemzetközi diplomáciai,<br />

politikai csatározásokkal. Most a kiszolgáltatott,<br />

az ellenség mesterkedéseinek ilyen vagy olyan<br />

módon áldozatául esett ember, az éhes, szomjas<br />

gyermekek és asszonyok, az űzött családok, a<br />

családjukért rettegő férfiak, a jövevények állnak<br />

figyelmünk középpontjában. Segítenünk kell…<br />

Bár a Magyarországot is elözönlő menekültprobléma<br />

hónapok óta tart, egyházunk <strong>2015</strong>. szeptember 10-én<br />

kapcsolódott be szervezett módon a segítségnyújtásba<br />

a szerb-magyar határnál, a röszkei gyűjtőponton. Vezetői<br />

szintű egyeztetések után ezen a napon állították<br />

fel az MPE mexikói sátrát, amelyben a hazai keresztény<br />

közösségek, szervezetek nyújtottak segítséget.<br />

Így a Kelet-Európa Misszió, a Golgota Gyülekezet, a<br />

Magyar Evangéliumi Szövetség – Aliansz, valamint a<br />

Magyar Pünkösdi Egyház<br />

és annak Országos<br />

Cigánymissziója. A hatóságok<br />

kérték az egyházakat,<br />

hogy 24 órában,<br />

szervezetten biztosítsák<br />

segítségnyújtásukat, mert<br />

a külföldi segélyszervezetek<br />

szervezetlen jelenléte<br />

hatalmas rendetlenséget<br />

eredményezett. A sátorállítás<br />

célja az volt, hogy<br />

a keresztények itt osszanak<br />

élelmet, forró teát az<br />

érkező menekülteknek, a<br />

menekültek pedig éjszaka<br />

meghúzhassák magukat<br />

alatta, mielőtt a magyar<br />

rendőrség által vezényelt<br />

buszokkal a menekülttáborokba szállítják őket.<br />

Nem azért jönnek, mert segítünk. Azért segítünk,<br />

mert jönnek és segítségre van<br />

szükségük...”<br />

telen, előkészületek nélkül szerveződtünk mi is, hála<br />

Istennek, gyülekezeteinkből többeknek indult segítségnyújtásra<br />

a szívük a rászorulók felé. Voltak, akik ruha,<br />

tartós élelmiszer, innivaló, takarók, egészségügyi segédeszközök,<br />

egyéb segélycsomagok gyűjtésére vállalkoztak,<br />

voltak, akik önkéntesként takarítottak a helyszínen,<br />

mások pedig külföldi testvérek támogatását vonták be.<br />

A hazai és nemzetközi felajánlásoknak köszönhetően<br />

sátrakat, takarókat, gyümölcsöt, kekszeket, vizet vásároltunk,<br />

majd osztottunk ki. Az ország több pontjáról<br />

érkező önkénteseink pedig egymást váltva takarították<br />

a családok számára felállított kis sátrakat, hogy a következő<br />

éjszaka érkező szoptatós anyák, néhány hetes<br />

csecsemők és átázott családok számára száraz, a körülményekhez<br />

képest tiszta fekvőhely legyen. Ugyanakkor<br />

száraz, ép cipőt, zoknit, kabátkákat, pelenkát kerestünk<br />

a gyerekeknek, meleg ruhát, higiéniai eszközöket az<br />

asszonyoknak, férfiaknak.<br />

Siralmas állapotok, hálás tekintetek<br />

Az ott végzett munka semmilyen szempontból sem<br />

volt komfortos, viszont annál nagyobb áldás volt egyegy<br />

hálás tekintet látni, köszönetet<br />

hallani.<br />

Adamik László, a Cigánymisszió<br />

munkatársaként öt<br />

napig szolgált a röszkei menekültek<br />

között. A nappali<br />

és éjszakába nyúló helytállásban<br />

sok tapasztalatot<br />

gyűjthetett, amelyek kialakították<br />

határozott véleményét:<br />

– Nagyon sokféle érzést és<br />

élményt tapasztaltam. Volt<br />

olyan, hogy a sok szemetelés,<br />

pocsékolás láttán azt<br />

mondtam magamban: „Én<br />

megyek inkább haza. Minek<br />

segítsek olyan embereknek,<br />

akik nem értékelik semmire<br />

a segítséget?” Később, még aznap meg azt tapasztaltam,<br />

hogy több menekült is besegített plédeket összeszedni,<br />

szemetet gyűjteni…<br />

Személy szerint nem örülök ennek a menekültáradatnak,<br />

de úgy gondolom, ha már itt vannak, akkor segítenünk<br />

kell nekik, főleg a gyerekekre, várandós anyukákra,<br />

betegekre tekintettel. Biztos vannak közöttük agresszív,<br />

lázító emberek is, de én ilyenekkel nem találkoztam.<br />

Mindenképp meggondolatlanság lenne összemosni az<br />

Jó szándékú segítségnyújtás<br />

Nem csak sátrunk bizonyult menedéknek az öt nap<br />

alatt, hanem a Cigánymisszió koordinálásával adománygyűjtés<br />

és önkéntes-toborzás is elindult. Többek<br />

között Békésről, Kecelről, Békéscsabáról, Sarkadról,<br />

Zákányszékről, Verpelétről, Kiskőrösről, Kadarkútról<br />

érkeztek segítőkész emberek. Annak ellenére, hogy hirembereket,<br />

nem szerencsés általánosítani néhány hangadó<br />

viselkedése alapján…<br />

A keceli testvérek sem mindennapi tapasztalatokat,<br />

élményeket gyűjtöttek, melyekből néhányat megosztanak<br />

velünk…<br />

– Szeptember 12-én MPE segélycsomagot vittünk a<br />

röszkei belépőpontra, ahol szembesültünk a szörnyű valósággal:<br />

itt nagy a szükség. Az előző napi eső miatt mindenütt<br />

sár, a menekültekről lekerült sáros ruhák, cipők,<br />

az elázott sátrak szanaszét. A körülményekhez képest<br />

mindenki próbál nyugodt lenni. Döntöttünk, ez nem maradhat<br />

így, ezért másnap visszamentünk takarítani. A<br />

menekültektől nem hallottunk mást, mint: „thank you,<br />

A sátorállítás célja az volt, hogy a keresztények<br />

itt osszanak élelmet, forró teát az érkező menekülteknek,<br />

a menekültek pedig éjszaka meghúzhassák<br />

magukat alatta<br />

thank you”. Láttunk szívszorító jelenetet, amikor több<br />

gyermekes család kerekesszéken tolta a nagymamát árkon-bokron<br />

keresztül, másik csoporttal pedig egy féllábú,<br />

mankós bácsi érkezett. (F. I.)<br />

– Fiatal szemmel nagyon nehéz volt látni, hogy az emberek,<br />

akik nem tehetnek sokat arról, hogy milyenek legyenek<br />

a körülményeik a boldog élethez, azoknak mégis<br />

így kell élniük. Nehéz elhinni azt, hogy a világ oda jut,<br />

hogy az embereknek menekülniük kell. Mégis rossz volt<br />

látni a rengeteg eldobott ételt és ruhát. (K. Á.)<br />

– Nagyon boldog vagyok, hogy ott segíthettem. Mégis<br />

ki szeretném emelni, hogy szerintem fele sem igaz annak,<br />

amit a média mond, miszerint „a menekültek agresszívak”.<br />

Saját magam azt tapasztalhattam, hogy például az<br />

egyikük megkínált pizzával, máskor meg egy nehéz szemeteszsákot<br />

nem bírtam el, és egy másik segített elvinni a<br />

kukásautóig. (F. B.)<br />

– Rossz azt látni, hogy jelenleg milyen helyzetek vannak<br />

a világban. Mégis jó érzéssel tölt el, hogy legalább a<br />

világ egy kis részében tehettünk valami jót. Az emberek,<br />

akiknek segítettünk hálásak voltak ezért, mindent megköszöntek.<br />

S néha egy kis mosoly is szállt felénk a megviselt,<br />

de a jobb és békésebb életben reménykedő arcokról.<br />

(F. F.)<br />

És egy fiatal önkéntes még hozzá teszi: – Én vigasztaltam<br />

a síró gyerekeket! Amikor fázott, betakargattam, s ez<br />

olyan hálás érzés! Úgy éreztem valami olyat tettem, amit<br />

sem ő, sem én nem fogunk elfelejteni…<br />

Sátrat bontunk, tovább segítünk<br />

A zsúfolt, fárasztó, próbára tevő röszkei napok számunkra<br />

szeptember 14-én délután értek véget. A korábbi<br />

napok 4-5000 fős áradatához képest a magyarszerb<br />

teljes határ- és kerítészár előtti órákban csendesen<br />

zajlott a gyülekezés. A rendőrségi sorfal és katonai készenlét<br />

már visszatartotta a szerb határnál a még átlépni<br />

akarókat. Az elválasztó kerítés felállt… A napközben<br />

érkezőket és gyűjtőponton lévőket egyenesen buszokba<br />

irányították, nemzetiségük, származási országuk szerinti<br />

csoportokba. Az egyházak segítettek abban, hogy<br />

a családok együtt maradjanak. A buszok vonathoz, a<br />

vonat az osztrák határhoz szállította őket. Isten tudja,<br />

hol… van-e otthonuk…<br />

Mi is sátrat bontunk, de előtte még rendet rakunk,<br />

takarítunk, és értékeljük a tapasztaltakat. Azért voltunk<br />

ott, hogy némi vizet, élelmet, menedéket, mosolyt adjunk<br />

az Isten alkotta szükségben lévőknek.<br />

Makovei Róbert, a Pünkösdi Cigánymisszió Szeretetszolgálatától<br />

magvetésként látja a segítségnyújtást: –<br />

Két, ellentétes irányba ható, ám egyformán helytálló elv<br />

szorításában kezdtünk el segítséget nyújtani menekülteknek<br />

(és migránsoknak) a röszkei gyűjtőponton. Egyrészt<br />

minden országnak meg szabad, sőt meg kell védenie saját<br />

területét és népét, másrészt emberi kötelességünk segíteni<br />

a rászorulókon. A Röszkén töltött napok alatt egy percig<br />

sem éreztem, gondoltam úgy, hogy ne lennének rászorulók,<br />

akiknek segítünk. Hiszek benne, hogy az így vetett<br />

Makovei Róbert, a Pünkösdi Cigánymisszió Szeretetszolgálatától<br />

magvetésként látja a segítségnyújtást<br />

magok – talán sok másik keresztény impulzus hatására<br />

– egy része egyszer majd beérik. Addig is tovább segítünk.<br />

Sem a menekültprobléma, sem a segítségnyújtás nem<br />

ér véget Röszkénél. A nemzetközi fejleményeket követve<br />

arra számítunk, hogy még hosszú ideig segítséget<br />

kell nyújtanunk a menekülteknek. Rászorulók, szegények<br />

pedig továbbra is mindig lesznek közöttünk; oda<br />

kell mennünk, és be kell mutatnunk nekik Isten szeretetét.<br />

Nem maradhatunk érdektelenek!<br />

5. szám – 26. oldal<br />

5. szám – 27. oldal

Rejtvény •<br />

• Rejtvény<br />

HOLLAND<br />

LÉGI-<br />

TÁRSASÁG<br />

CSEH<br />

PORSZÍVÓ-<br />

MÁRKA<br />

BEVONÓ<br />

ANYAG<br />

EGYSZERŰ<br />

GÉP<br />

LÁNGOL<br />

HELY, AHOL<br />

SÁMSON<br />

ÉLT *BÍR<br />

BÁZIS<br />

GABONA<br />

ÖRLÉSÉ-<br />

RE HASZ-<br />

NÁLJÁK<br />

MAGUNK<br />

KETTŐS<br />

BETŰ<br />

AZONNAL,<br />

RÖGTÖN<br />

2.<br />

Í<br />

DÉL-<br />

KOREAI<br />

AUTÓ-<br />

MÁRKA<br />

1.<br />

ÉPÜLET-<br />

SZÁRNY<br />

MAGYAR TU-<br />

DOMÁNYOS<br />

AKADÉMIA<br />

A HÉT VE-<br />

ZÉR EGYIKE<br />

KÉPEK<br />

TÉMÁJA<br />

HAJÓFAR<br />

ÜNNEPÉ-<br />

LYES REN-<br />

DEZVÉNY<br />

SZEKUN-<br />

DUM<br />

FÉRFI,<br />

ANGOLUL<br />

SZERTE-<br />

FOSZLIK<br />

A 2. ZSIDÓ<br />

HÓNAP *1KIR<br />

SZÉT-<br />

KAPCSOL<br />

SE …,<br />

SE BÁ<br />

SZLOVÉ-<br />

NIAI<br />

AUTÓJEL<br />

HARC-<br />

KOCSI<br />

GYÖTRE-<br />

LEM<br />

BORÍTÓ-<br />

KOSÁR<br />

VAS MEGYEI<br />

TELEPÜLÉS<br />

TEA,<br />

NÉMETÜL<br />

KÖNNYEL-<br />

MŰ<br />

ENNEK<br />

ALAPJÁN<br />

VIRÁGPOR<br />

HALSZÁRNY<br />

A TULAJ-<br />

DONUNK<br />

HEGY-<br />

CSÚCS<br />

KITÜN-<br />

TETÉS<br />

TESTRÉSZ<br />

GUMIAB-<br />

RONCS<br />

MÁRKA<br />

BÓR<br />

*Beküldendő: a számozott sorokban található bibliai idézet helye (2 pont).<br />

75 pont: Wilhelm Konrádné 74 pont: Gömöri<br />

Béláné 72 pont: Barta Zoltánné (Csokvaomány)<br />

68 pont: Cseh Jánosné 66 pont: Vass Béláné,<br />

Juhász Miklósné, Csaplár Antal 60 pont: Németh<br />

Józsefné 58 pont: Gyaraki Mihályné 54 pont:<br />

Szerdi János 52 pont: Édes Zsuzsanna 48 pont:<br />

Bozsóky Ferencné, Czverencz Zoltánné 46 pont:<br />

Orosz Fatime, Forgács András 45 pont: Matécsa<br />

Debóra 44 pont: Kovács Dorina 43 pont: Kovács<br />

Adrián 42 pont: Makkainé Sárai-Szabó Mária,<br />

Barna Tünde 41 pont: Tóthné Szűcs Csilla, Szakács<br />

Györgyné, Sógorka Ferencné, Barna Frigyes<br />

39 pont: id. Gesztesi István 36 pont: Szlávikné<br />

Sanda Ildikó 35 pont: D. Nagy Emma, D. Nagy<br />

Gáborné, Durkó Sándor, Gyuricsek Anita 33 pont:<br />

MAGAD<br />

SÜRGETŐ<br />

SZÓCSKA<br />

FÉL ADAG!<br />

A -NÉL<br />

PÁRJA<br />

ELKÁNA<br />

NEJE *1SÁM<br />

TÁMLÁS<br />

SZÉK<br />

ÁTTETSZŐ<br />

ÁSVÁNY<br />

OKTAT<br />

SIÓFOK<br />

RÉSZE!<br />

DÉZSMA<br />

„ÜGYELJ,<br />

HOGY AJKAD<br />

… SZÓLJON!”<br />

*PÉLD<br />

SODOMA<br />

KIRÁLYA<br />

*1MÓZ<br />

MÁRKAJEL<br />

IDŐSB,<br />

RÖV.<br />

MORFIUM-<br />

SZÁRMAZÉK<br />

LÁRMÁS<br />

A KIÜTÉS<br />

JELE<br />

A PONTVERSENY ÁLLÁSA<br />

HEGYES<br />

ESZKÖZ<br />

KILOMÉTER<br />

KÖZÖTT,<br />

MÁSKÉNT<br />

BILLENTYŰS<br />

HANGSZER<br />

TIK-…<br />

ILYEN SZÓ<br />

IS VAN<br />

NAPSZAK<br />

FÜRDŐ<br />

ALKALMA-<br />

TOSSÁG<br />

RÓMAI<br />

HÁRMAS<br />

FOGHÚS<br />

NEM LÁT<br />

MODOR-<br />

TALAN<br />

MEG-<br />

GYILKOL<br />

POSTAFIÓK<br />

JELT AD<br />

ÉNEKLŐ<br />

SZÓCSKA<br />

VAJJAL<br />

MEGKENT<br />

KÉRDŐ<br />

SZÓCSKA<br />

TITKOS<br />

KÓD<br />

NEWTON<br />

NAGY<br />

EVÉSZET<br />

JUTTATSZ<br />

Szalai Betsabé 32 pont: Nagy Kornél Gedeon<br />

30 pont: Torma Pálné, Pataky Kornélia, Hodula<br />

Pálné, Ács Lászlóné 28 pont: Pintér Józsefné<br />

27 pont: Borbély Józsefné 26 pont: Plesa Jánosné,<br />

Sanda Mónika 25 pont: Seprenyi Mihályné Pirka<br />

Andrea, Nagy Mihályné, Komócsi Józsefné, Keserű<br />

Józsefné 20 pont: Kereszty Klára 19 pont: Windisch<br />

Márk, Únyi Anna, Balla Erzsébet, Csányiné Farkas<br />

Mária 18 pont: Veszeli-Kállai Ibolya 17 pont:<br />

Weller József 15 pont: özv. Varga Gyuláné 14 pont:<br />

Gera Jánosné 13 pont: Sági Istvánné, Óvári<br />

András 11 pont: Wilhelm Ádámné, Németh<br />

Lászlóné, Lénárt Ferenc, Horváth István (Budapest),<br />

Bartos Zoltánné (Kazincbarcika) 6 pont: Fazekas<br />

Lászlóné<br />

Ö<br />

… FRAN-<br />

CISCO<br />

Beküldendő: a Vízszintes 1. és a Függőleges 12.<br />

sorokban megfejtendő bibliai idézet pontos helye<br />

(3 pont).<br />

VÍZSZINTES: 12. Izráel királya, aki egy hónapig uralkodott<br />

(2Kir). 13. Szülő megszólítása. 14. Nimród alapította<br />

város (1Móz). 16. Őröl. 17. Filmszínház. 18. Az egyik hazánkban<br />

működő bank. 20. Kisbirtok, gazdaság. 21. Nagy<br />

erővel folyik. 23. Jézus utolsó szavainak egyike, kereszthalála<br />

előtt (Mk). 25. Harci és sporteszköz. 27. Icuska.<br />

28. Csüng. 29. Bahamák autójele. 30. Agresszor. 32. Adószedő<br />

volt Dávid király idejében (2Sám). 34. Önmagát<br />

túlbecsülő ember. 35. „Az … a föld, s annak teljessége”<br />

(Zsolt). 36. Image, magyarul. 40. Súgdolódzik. 43. A falat<br />

építő Zakkur atyja (Neh). 44. Papírra vetette. 45. Rangjelző<br />

előtag. 47. Lehetőség. 48. Nemzeti Alap Tanterv. 49. Tiltó<br />

szócska. 50. Titkon figyel. 52. Sürgető szócska. 53. Védjegy<br />

(Trade Mark). 54. Szintén nem. 55. Torony Jeruzsálemben<br />

(Neh). 57. Pernye, üszök. 58. Náhás fia (2Sám).<br />

60. Üde, változatos táj. 62. A szelén vegyjele. 64. Ráhel<br />

nővére (1Móz). 65. Szólít. 66. Káté! 67. „…van, azt adom<br />

néked” (ApCs). 69. Kihez tartozó? 71. Holland „sajtváros”.<br />

73. Tetőpont. 75. Időről … 76. Régen élt női előd. 78. Verbum<br />

toldaléka.<br />

FÜGGŐLEGES: 2. Ilyen gép is van. 3. Fenő. 4. Aranycsináló<br />

áltudomány. 5. Visszahúz! 6. Ifjúsági Magazin. 7. Duplán:<br />

a vizek városa. 8. Vég, angolul. 9. Siránkozó. 10. Dávid<br />

király hős vitéze, aki a Gaás völgyéből való volt (1Krón).<br />

11. Hasonlítószó. 15. Morzejel. 18. A Renault kisautója.<br />

19. Edom királya, aki Behor fia volt (1Krón). 22. „Az ártatlant<br />

s az igazat meg ne …” (2Móz). 24. Város, melynek<br />

fiai hazatértek a babiloni fogságból (Ezsd). 26. Bíró Gileádból<br />

(Bír). 29. Főnemesi cím. 31. Gárdonyi Géza meséje.<br />

33. Erős szagú félcserje. 37. Római 3000-es. 38. Eleázár<br />

főpap elődje (5Móz). 39. Astoret a bálványistenük<br />

(1Kir). 40. Keresztyén nő a filippibeli gyülekezetben (Fil).<br />

41. „Szólj …, mert hallja a te szolgád” (1Sám). 42. Azonos<br />

betűk. 46. Farmermárka. 49. „Hitben járunk, … látásban”<br />

(2Kor). 51. Mocsári növény. 54. Címermadár. 56. Cókmókunk.<br />

57. Nyerget rögzítő szíj. 59. Igekötő. 61. Részben<br />

kiír! 63. Álmos vezér anyja. 66. Bordaszelet. 68. Szedi a<br />

lábát. 70. Arcus. 72. Ostoba. 74. Betű kiejtve. 75. Szófaj.<br />

77. Orosz repülőgéptípus. 78. Gyakori igevégződés.<br />

Beküldendő: a hat bekarikázott<br />

betűből összerakott<br />

szó, mely egy Jeruzsálemhez<br />

közeli hely neve (2 pont).<br />

1 2 3<br />

4 5<br />

VÍZSZINTES: 1. „Az Úrnak<br />

igazsága … örökké”<br />

6<br />

(Zsolt 117). 4. Ard testvére<br />

(4Móz 26). 6. Baál pap 7<br />

volt (2Krón 23). 7. Az igéret<br />

földjéről kiűzött egyik nép (2Móz 23).<br />

FÜGGŐLEGES: 1. „… be a szoros kapun” (Mt 7). 2. „Az<br />

Úr új … teremt e földön” (Jer 31). 3. Kiemelt gyülekezeti<br />

szolga vagy szolgáló (1Tim 3). 5. Város Kánaán déli határán<br />

(4Móz 34).<br />

1<br />

I<br />

A<br />

L<br />

2<br />

3 4 5 6 7 8 9 10 11<br />

S<br />

12 13<br />

14 15<br />

16<br />

17 18 19 20<br />

25<br />

34<br />

26<br />

21<br />

30 31<br />

36<br />

43<br />

27<br />

22<br />

E<br />

23<br />

28<br />

24<br />

32 33<br />

37 38 39 40 41 42<br />

45 46<br />

47<br />

48<br />

49<br />

50<br />

51<br />

52<br />

44<br />

35<br />

53 54<br />

55 56 57<br />

62<br />

M<br />

63<br />

58 59<br />

67 68 69 70<br />

71 72<br />

77<br />

60<br />

64 65 66<br />

73 74<br />

75<br />

76<br />

T<br />

A rejtvények beküldési határideje:<br />

<strong>2015</strong>. november 23.<br />

Beküldési cím: MPE–ÉVR<br />

1143 Budapest, Gizella út 37.<br />

E-mail cím: <strong>eloviz</strong>@punkosdi.hu<br />

A <strong>2015</strong>/3. szám megfejtései:<br />

Skandináv: *Jak 2,9 (2 pont)<br />

Hagyományos: *Zsolt 65,4 (2 pont)<br />

Minirejtvény: Megtérés (2 pont)<br />

A <strong>2015</strong>/4. szám megfejtései:<br />

Skandináv: * Ef 6,8 (2 pont)<br />

Szóberakós: *Péld 28,14 (2 pont)<br />

Minirejtvény: Malakiás (1 pont)<br />

A <strong>2015</strong>/3 és <strong>2015</strong>/4-es szám nyertesei:<br />

Az Astron Kft. ajándékát nyerte:<br />

Wilhelm Konrádné és Gömöri Béláné<br />

Könyvjutalomban részesül:<br />

Barta Zoltánné, Cseh Jánosné,<br />

Vass Béláné, Juhász Miklósné,<br />

Csaplár Antal és Németh Józsefné<br />

A nyerteseknek szívből gratulálunk!<br />

FIGYELEm! Ha a beküldendő résznél<br />

vagy az igehelyeknél nincs *-jel,<br />

akkor a Károli fordítás értendő.<br />

* – új fordítású Biblia szerint<br />

78<br />

61<br />

29<br />

T<br />

A<br />

S<br />

E<br />

E<br />

5. szám – 28. oldal<br />

5. szám – 29. oldal

Ifi •<br />

• Ifi<br />

Hodula Ildikó<br />

Majdnem-keresztény voltam<br />

Hívő életem talán legemlékezetesebb hét<br />

napja volt az Országos Ifjúsági Misszió<br />

idei tábora, mely <strong>2015</strong>. augusztus 3-9. között<br />

került megrendezésre. Ebben az évben már<br />

másodszor vertük le a sátrainkat Fadd-Domborin:<br />

ismerős hely, ismerős emberek, egy szokásos<br />

tábori hét – gondoltam én. A visszajelzések<br />

alapján úgy láttuk, hogy valóban változások történtek<br />

az életükben: megtérések, és bátorságban<br />

való kilépés lett a gyümölcse annak a munkának,<br />

amit Isten elkezdett bennük. Hamarosan egy kisebb<br />

generáció-váltáshoz értünk és felismertük,<br />

hogy a tinik ugyanúgy megküzdenek a mindennapi<br />

problémáikkal, mint az idősebb, felnőtt keresztények,<br />

viszont életkori sajátosságuk, hogy a<br />

hullámzóbb időszakokon nehezebben jutnak túl.<br />

Ezért ebben az évben nem a csónakból kilépésről,<br />

hanem a vízen járásról, Péter apostol tanítványságának<br />

időszakáról hallhattak üzeneteket,<br />

hiszen minden Krisztust követő hívő életében<br />

vannak viharok, nehezebb időszakok:<br />

Nem vártam túl sokat az idei tábortól, de amit kaptam,<br />

azt még ma is tátott szájjal csodálom. Egyszer azt hallottam,<br />

hogy ha hiteles akarsz lenni az emberek előtt, akkor<br />

arról beszélj, amit te is átéltél. Ezen felbuzdulva szeretném<br />

a saját történetemet megosztani az Olvasókkal.<br />

Elmesélem, milyen hatalmas Istenem van, és elárulom,<br />

hogy ugyanez a hatalmas Isten vigyáz a te életedre is.<br />

Üressé vált az életem<br />

2011-ben merítkeztem be. Azelőtt is, azután is „jó keresztény<br />

lányként” éltem az életemet. Nem jártam bulizni,<br />

nem ittam, soha nem próbáltam ki a cigarettát vagy a<br />

drogot. Milyen szépen hangzik, nem igaz? De ez csak a<br />

látszat volt. Sosem volt igazán mély a bibliatanulmányozós-imádkozós<br />

életem, de be kell vallanom, az egyetem<br />

első két évében még annyit sem foglalkoztam az Istennel<br />

való kapcsolatommal. Bibliát alig olvastam, imádkozni<br />

már szinte csak a gyülekezetben imádkoztam. Így<br />

szépen, lassan a hit kiveszett az életemből. Persze ez<br />

nem látszott kívülről. Ugyanúgy jártam gyülekezetbe,<br />

énekeltem a dicsőítésben, és voltak igazi megtapasztalásaim<br />

Istenből, de csak vasárnap, a mindennapi életemben<br />

nem. A szellemem éhezett. Már csak a gyülekezeti<br />

neveltetésemből adódóan sem mertem volna elhagyni<br />

Istent és a világhoz térni, és volt bennem egy apró, utolsó<br />

láng, vágy Isten iránt, vágy a változásra, de az életem<br />

képmutató vallásoskodássá vált. Sokszor kiáltottam az<br />

Úrhoz, hogy segítsen, mert érzem, hogy keményedik a<br />

szívem és nem tudom befogadni azt, amit ő akar adni.<br />

Éreztem, hogy elsorvadok. Ha éheztetjük a szellemünket<br />

és elhal az Istennel való élő kapcsolat, onnantól<br />

kezdve a Sátánnak és a bűnnek szabad bejárása van az<br />

életünkbe, mert nincs semmi, amivel visszaverhetnénk<br />

a támadásait. Velem is ez történt. Nagyon mélyen éreztem<br />

magam.<br />

A majdnem-keresztények<br />

Az életembe bekúsztak olyan bűnök, mint például a<br />

mértéktelen pénzköltés, órákat töltöttem sorozatokat<br />

nézve, hogy ne kelljen Istennel és a fájdalmammal foglalkozni.<br />

Azt gondoltam, hogy én egy jó keresztény lány<br />

vagyok. Valójában azonban én egy olyan ember vagyok,<br />

aki vétkezett és híjával van az Isten dicsőségének (Róm<br />

3,23), akinek szüksége van Istenre és egyedül rá.<br />

A táborba ezzel a sivár, elhalt, zavaros lélekkel és szellemmel<br />

érkeztem. Mindig kerestem Istent, kerestem,<br />

hogy hogyan tudnék kijutni ebből a pusztából, de a<br />

tettekig sosem jutottam el. Szenczy Sándor egyik este<br />

a táborban a „majdnem-keresztényekről” prédikált. Ez<br />

nagyon mély nyomot hagyott bennem. Arról beszélt,<br />

hogy az életünk tele van befejezetlen folyamatokkal,<br />

meg nem tett cselekedetekkel, elszalasztott lehetőségekkel.<br />

Rájöttem, hogy én mindig csak vágytam a változásra,<br />

a fejlődésre, arra, hogy a szellemem végre feltámadjon<br />

a halálból, de sosem tettem érte. Feladtam az<br />

utolsó lépéseknél és nem cselekedtem. Nem olvastam<br />

Bibliát, nem imádkoztam, vagyis nem éltem azokkal a<br />

lehetőségekkel, amik a változást munkálják ki bennem,<br />

és amiket Isten adott nekünk, hívőknek. Ha Isten mond<br />

valamit, meg kell tennünk maradéktalanul! Nem válhatunk<br />

„majdnem-keresztényekké”, nem szabad megállni<br />

az utolsó lépésnél!<br />

Stafétaátadás<br />

A tábor előtti hetekben elindult bennem valamiféle<br />

változás. Talán azért, mert maradt bennem egy talpalatnyi<br />

hely, ami még Istené volt, vagy már nem maradt,<br />

és az Úr elégelte meg a szenvedésemet, és hogy tétlenül<br />

nézem a saját halálomat, nem tudom. Mindenesetre<br />

éreztem, hogy Isten megkönyörül rajtam és nem nézi<br />

tovább, ahogy elsorvadok. Kezdtem a puszta végére érni.<br />

Az OIM idei ifjúsági istentiszteleteinek és egyben a<br />

tábornak is a generációk közötti váltás, a szolgálat átadása<br />

volt a témája. A kiscsoportos foglalkozások során<br />

részletesen átbeszéltük a mentor és mentorált, a szolgálatot<br />

leadó és az azt átvevő személyek kapcsolatát,<br />

mechanizmusait. Nagyon hálás vagyok Istennek azért,<br />

hogy olyan vezetőink vannak, akik tanítanak, felkészítenek<br />

bennünket, nem pedig a markukban szorongatják<br />

a tudásukat és a szolgálatukat. Még ma is bennem<br />

él az a kép, ahogy Kázmér Pál és Lettner Gábor, a pécsi<br />

gyülekezet Mózese és Józsuéja elénk állva, egymással<br />

karöltve beszéltek arról, hogy ők hogyan élték meg ezt<br />

a stafétabot-átadást.<br />

A táborban a sok vidám és fiatalos program mellett<br />

(strandolás, ügyességi akadályversenyek, sport) a szervezők<br />

nagy hangsúlyt fordítottak a lelkünkre, szellemünkre<br />

is. Minden délelőtt szemináriumok keretében<br />

foglalkoztunk a minket érintő témákkal: pénzügyekkel,<br />

technikai fejlődéssel, az identitásunk kérdésével,<br />

és azzal, hogy mit mond ezekről a Biblia. A dicsőítés<br />

szolgálatát az ifi istentiszteleteken is helyt álló csapat<br />

végezte, és pár napig a Pünkösdi Zenei Misszió is<br />

a vendégünk volt. Örömmel töltött el, hogy a fiatalos,<br />

modern zene mellett mindkét csapatban Istenen és az ő<br />

dicséretén volt a hangsúly. Az imaéjszaka is erre tanított<br />

meg: milyen az, amikor nem a saját szórakozásommal<br />

és komfortommal törődök, hanem akár órákon keresztül<br />

is Istenre figyelve, hozzá imádkozom és őt dicsőítem.<br />

Önmagamnak prédikáltam<br />

„Hívd elő Józsuét!” – így szólt a tábor alapigéje. Engem<br />

Isten rendesen előhívott. Nagyon fájt a szívem a hozzám<br />

hasonló fiatalokért, akik nem helyezik Istent az életük<br />

középpontjába, és emiatt elhal a hitük. Szerettem volna<br />

kiadni magamból ami bennem volt, és elmondani, hogy<br />

mindenben Isten kell, hogy legyen a mérvadó, de hogy<br />

tehetem ezt én, ha még a magam életében sem tudom<br />

ezt megvalósítani?<br />

A táborban a sok-sok remek program között volt<br />

egy bizonyos „Prédikátor kerestetik” elnevezésű is.<br />

Ennek keretében a jelölteknek ötperces „mini-prédikációkat”<br />

kellett elmondaniuk megadott témákban<br />

bibliai alapokon nyugodva. Őszintén be kell vallanom,<br />

nem magamtól jelentkeztem rá, hanem azért,<br />

mert kevés volt az induló és a barátaim szerint jó a<br />

„beszélőkém”. Meg vagyok győződve róla, hogy Isten<br />

ekkor már tudta, mit akar elvégezni bennem és ő „lökött”<br />

ebbe a programba.<br />

Az első papírlapon, amit kihúztam, ez állt: Bűn és<br />

bűnhődés? Fejtsd ki a kegyelem lényegét! Ha valamiről,<br />

hát a bűnről tudtam beszélni. Ahogy leültem készülni<br />

és kezembe fogtam a Bibliámat (mert muszáj volt),<br />

minden megváltozott. Elkezdtem olvasni, kutatni, és<br />

megtaláltam Istent! Istennek az volt a terve, hogy végre<br />

cselekedjem és ne csak tétlenül üljek, várva a változást,<br />

hiszen a változásunk kulcsa ott van a szemünk előtt, az<br />

igében leírva. Összesen öt ilyen mini-prédikációt tartottam:<br />

a bűnről és bűnhődésről, a Szentírás fontosságáról,<br />

a vámszedő és a farizeus példázatáról, a kapzsiságról<br />

és a kísértésekről. Minden témánál remegve léptem<br />

a táborozók elé. Nekem szólt, rólam szólt. Az életemben<br />

meglévő bűnökre, kérdésekre és az összezavarodottságra<br />

voltak válaszok ezek a bibliatanulmányozások. Bár<br />

kiálltam a tábor elé, igazából önmagamnak prédikáltam.<br />

Isten olyan közel jött hozzám, amilyen közel még<br />

sohasem éreztem őt! A tábor résztvevői úgy döntöttek,<br />

hogy engem választanak a program „győztesének”, de<br />

nem ez az igazi lényeg: élő hitet, tüzet és kegyelmet kaptam.<br />

Magát Istent nyertem meg!<br />

A hit nem tűr megalkuvást!<br />

Kedves Olvasó! Ne várd meg, míg összetörve, elhalt<br />

hittel, kemény szívvel kell kiáltanod Istenhez, hogy<br />

mentsen meg. Bizonyságul ajánlom neked az életemet,<br />

őszintén, hogy rádöbbentsen téged arra, Istennel<br />

milyen magasságokat lehet elérni és nélküle milyen<br />

mélységeket. Számomra a tábor Isten megmentő munkájának<br />

a színtere volt. Rengeteget tanultam a szolgálatról,<br />

a felelősségről, és arról, hogy Istenbe vetett szilárd,<br />

megalkuvást nem tűrő hit nélkül nem lehet megállni a<br />

mai időkben (ahogy azt Heizer Tamástól is hallhattuk<br />

a táborban).<br />

Végezetül azt az igét szeretném megosztani, amit Istentől<br />

a táborban kaptam. Nagyon személyes, és öszszefoglalja<br />

mindazt, ami velem történt: „Ha megtérsz,<br />

megengedem, hogy újból szolgálatomba állj. Ha értékes<br />

dolgokat beszélsz értéktelenek helyett, akkor szószólóm<br />

lehetsz. Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk.”<br />

(Jer 15,19) Kívánom, hogy minden Olvasó élete legyen<br />

ilyen szilárd Istenben, hogy szószólói legyünk és az<br />

emberek ezt meglássák rajtunk és Istenhez térjenek.<br />

5. szám – 30. oldal<br />

5. szám – 31. oldal

Gyermek sarok •<br />

• Gyermek sarok<br />

Toboz süni<br />

Az ősz beköszöntével, egy erdei sétán többféle termést, bogyót,<br />

levelet gyűjthetsz. Egy esős délutánon ezeket felhasználva<br />

remek kreatív ötleteket valósíthatsz meg. Az alábbiakban<br />

egy kis gyurmából és tobozból vidám sünit készíthetsz.<br />

Alapanyag és eszköz szükséglet:<br />

• 1 db toboz<br />

• natúr színű gyurma (lehet levegőn száradó is)<br />

• 2 db kicsi és 1db nagyobb fekete gyöngy vagy<br />

borsónyi fekete gyurma<br />

• fogpiszkáló<br />

• szívószál<br />

• ecset, toll<br />

• arcpirosító<br />

Szecsodi Leó<br />

A hársfa levelei<br />

„„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti…”<br />

(Mt 6,19)<br />

Ahársfa egy domboldalon állt, a többi fa<br />

társaságában, és hozzájuk hasonlóan ő is<br />

fiatalon megismerte a természet körforgásának<br />

rendjét: tavaszra nyár jön, nyárra ősz,<br />

őszre tél, s csak ezután köszönt be ismét a kikelet.<br />

Levelei, melyek a tavaszi rügyfakadáskor borítják<br />

zöldbe, nyáron erőben, színben pompáznak,<br />

ha megérkezik az ősz, megsárgulnak, megbarnulnak,<br />

elfonnyadnak és lehullanak.<br />

Ezen ő sokat bosszankodott. Azt szerette volna, hogyha<br />

neki sokkal több levele lenne, mint a többi fának,<br />

mert vezér, sőt uralkodó kívánt lenni közöttük.<br />

Egyre csak azon gondolkodott, hogyan is lehetne<br />

több levele. És arra jutott, hogy elég egyszerűen: ha nem<br />

engedi lehullani ősszel a leveleket, akkor a következő tavasszal<br />

újak nőnek rajta, s így kétszer annyi levele lesz,<br />

két év múlva háromszor annyi, és ahogy telnek az évek,<br />

valóságos levélmilliárdos válik belőle.<br />

Amint eltervezte, úgy is tett. Vége lett a nyárnak, a<br />

fák levelei elveszítették élénk zöld színüket, kifakultak,<br />

és lassan, egyik a másik után kezdett lehullani a földre.<br />

A hársfa viszont összeszedte az erejét, az ágai megmarkolták<br />

a leveleket, és tartották, tartották erősen.<br />

Aztán a bágyadt meleggel búcsúzó szeptember is elbúcsúzott,<br />

jött az október, az októberi hideg szelek, a<br />

fogva tartott levelek egészen elszáradtak, és vigasztalanul<br />

zörögtek a hársfa ágain. Társai a téli álomra készültek,<br />

már elálmosodtak, szinte mindegyikük kopáran<br />

állt. Egyedül a hársfa volt az, akinek az összes levele ott<br />

volt az ágakon, és zörgött, és zörgött, amikor fújt a szél.<br />

Ő is elálmosodott, szeretett volna aludni, de arra gondolt,<br />

hogy ha elveszíti az éberségét, és elalszik, akkor<br />

lehullanak a levelek, és az egész eddigi munkája kárba<br />

vész. De ha akart, sem tudott volna aludni, mert a száraz<br />

levelek csörögtek és zörögtek rajta, ezzel a szomszéd<br />

fákat is zavarva. Azok panaszkodtak neki, figyelmeztették:<br />

– Hársfa, hársfa, ne tégy ilyen ostobaságot, ezekkel a<br />

levelekkel mihez kezdesz majd? Az új, friss levelek az<br />

igaziak, a régieket engedd el, és engedj minket is aludni!<br />

De a hársfa nem hallgatott rájuk.<br />

Így köszöntött rájuk a ködgomolyokkal érkező nyirkos,<br />

hideg november. Esőkkel szitálta be a dombot,<br />

halk, súlyos cseppek hullottak a fákra, amik nyirkossá,<br />

vizessé áztatták a hársfa leveleit. Már nem csörögtek, és<br />

zörögtek, hanem súlyosak lettek és rátapadtak az ágakra.<br />

A többi fa már békésen aludt és lélegzett a késő őszi<br />

tiszta levegőből. A hársfa nedves levelei viszont betömték<br />

a fa pórusait, így nem tudott lélegzethez jutni. Ott<br />

fuldoklott, de továbbra is konokul őrizte azokat.<br />

– Majd tavasszal – bizonygatta magának. – Akkor kiderül,<br />

hogy megérte ez a sok kényelmetlenség. Én büszke<br />

leszek magamra, a többiek pedig irigykedni fognak.<br />

Így küzdötte végig a telet levegő után kapkodva. Majd<br />

napfénnyel, meleggel beköszöntött a tavasz, a többi fán<br />

rügyek fakadtak, s egyik napról a másikra az egész teremtés<br />

zöldbe borult, a hársfa pedig kidőlt, mert belül<br />

teljesen elkorhadt. Élettelen levelei, amikhez annyira<br />

ragaszkodott, belefojtották az életet.<br />

Natúr gyurmából készítsük el a 4 kicsi lábát a süninek,<br />

valamint egy kerek gyurmadarabból alakítsuk ki a pofiját.<br />

Alaposan formázzuk rá a tobozra, hogy ne essenek le a darabok.<br />

Fogpiszkáló segítségével alakítsuk ki a süni lábujjait.<br />

A szívószálból, hosszanti irányban vágjunk le egy darabot,<br />

majd ennek a segítségével, a képen látható módon,<br />

könnyedén megformázhatjuk a süni száját.<br />

Készítsünk két kis natúr gyurmagolyót a füleknek. Majd<br />

egy tompa végű ecsettel vagy tollal tapasszuk a füleket a<br />

helyükre és közben formázzuk is meg a fülkagylókat. A szemekhez<br />

való 2 kis fekete gyöngyöt, a képen látható módon,<br />

illesszük a helyére. A nagy fekete gyöngyből készítsük el az<br />

orrot (ha nincs gyöngyünk, akkor fekete gyurmából is kialakítható<br />

a szem és az orr is).<br />

Ha élénkíteni szeretnénk a natúr gyurmából készült süni<br />

pofit és fülkagylókat, akkor egy ecset és egy kis arcpirosító<br />

segítségével megtehetjük.<br />

5. szám – 32. oldal<br />

5. szám – 33. oldal

Gyermek sarok •<br />

• Gyermek sarok<br />

Kukac<br />

Ha több tobozod is van, akkor akár sün testvéreket is készíthetsz.<br />

És íme még néhány ötlet, hogy az őszi termések és gyurma<br />

felhasználásával milyen figurák készíthetők:<br />

A kartonpapíron rakjuk a körbe a wc gurigákat és rajzoljuk<br />

körbe kívülről és belülről. A külső vonalon vágjuk le a<br />

felesleges kartonpapírt, majd nyírjuk ki a korong belsejét.<br />

A kivágott koszorú alapot fessük zöld színűre – ebben<br />

akár a kisebb tesó is segíthet – majd tegyük félre, hogy teljesen<br />

megszáradjon.<br />

Lepke<br />

Gomba<br />

Adventi naptár<br />

Adventi naptár? Hiszen még csak október van! Valóban talán korainak<br />

tűnik az adventi időszakra gondolni, de mivel az Élő Víz magazin<br />

legközelebb csak decemberben fog megjelenni, így mi már most megkezdjük<br />

a karácsonyi előkészületeket.<br />

Manapság már nagyon sokféle adventi naptárt lehet vásárolni a boltokban,<br />

kinek-kinek ízlése és pénztárcájának bősége szerint. Egy kis<br />

energia-befektetéssel te magad is készíthetsz otthon ilyen naptárat.<br />

Anya, apa, tesó, nagymama, nagypapa vagy esetleg egy barátod is segítségedre<br />

lehet az elkészítésében. Az interneten számos ötletet lehet találni,<br />

mi most ezek közül választottunk egyet. Munkára fel!<br />

Alapanyag és eszköz szükséglet:<br />

• 24 db wc papír guriga • 24 db meglepetés ajándék • többféle színű krepp papír • kartonpapír • színes lap •<br />

szalvéta vagy papírtörlő • szalag vagy madzag • festék/temprea • olló • ragasztó pisztoly • filctoll, ceruza<br />

• fenyőág, harang (nem feltétlenül szükséges)<br />

Néhány ötletet, hogy milyen apró ajándékokat lehet elrejteni az adventi naptárban: • saját készítésű igekártya • meghívó<br />

egy közös családi programra pl: Este az egész család együtt olvasson Bibliát; Elő a kötényekkel a közös mézeskalácssütéshez<br />

• családi fotó • illatmécses • hűtő mágnes • kisautó • hajgumi, hajcsat aszalt gyümölcs • olajos magvak • csoki, bonbon,<br />

cukorka, nyalóka • matrica • mini színes ceruza vagy toll • csillámos filc • vidám mintájú zokni • színes cipőfűző •<br />

apró díszek • kitűző • ajakápoló • kulcstartó • radír • házi készítésű gyurma • apró titok füzet • mini cserepes kaktusz •<br />

vidám könyvjelző • mintás papírzsebkendő • apró plüssfigura.<br />

Amíg szárad az alap, addig töltsük meg a wc papír gurigákat<br />

meglepetésekkel (ha az ajándék nem tölti ki teljesen<br />

a guriga belsejét, kitömködhetjük szalvétával, vagy papírtörlővel).<br />

A meglepetések beszerzése vagy elkészítése közben<br />

ne feledjük, hogy nincs szükség drága ajándékokra, sokkal<br />

fontosabb, hogy szeretettel készüljenek.<br />

Az elkészült „szaloncukrokra” egyesével ragasszuk fel a számozott<br />

korongokat. A megszáradt alapra ragasztópisztollyal<br />

rögzítsük a színes hengereket. A számozott gurigákat emelkedő<br />

számsorrendben, de összekeverve is felragaszthatjuk.<br />

A különféle színű krepp papírokból vágjunk ki 24 db, a<br />

wc gurigákat befedő darabokat. Akkorákat vágjunk, hogy<br />

a guriga két szélénél 10-10 cm-rel legyen nagyobb. Egyesével<br />

borítsuk be a meglepetésekkel teli hengereket úgy, hogy<br />

a túllógó krepp papír részeket szalaggal kössük át. Színes<br />

kartonból vágjuk ki 24 db kis kört és számozzuk be 1-24-ig.<br />

A kész adventi naptárat csengővel, fenyőággal, masnival<br />

és egyéb kiegészítőkkel is díszíthetjük. November 30-án<br />

akaszd fel az otthonotokban, másnap pedig már bontható<br />

is az 1-es számmal ellátott „szaloncukor”.<br />

5. szám – 34. oldal<br />

5. szám – 35. oldal

Ifi •<br />

PTF tudósítás<br />

Százhetvenöt...<br />

szavazott bizalmat az új<br />

tanévben a Pünkösdi Teológiai<br />

...hallgató<br />

Főiskolának. Az évről évre növekvő<br />

érdeklődés miatt infrastrukturális kihívásokkal<br />

is szembe kell néznünk. Örömteli gondok.<br />

foglalkoztunk és mélyültünk el. Építő, hasznos és bátorító<br />

volt mindannyiunk számára az együtt töltött idő,<br />

melyben egy parlamenti látogatás is helyet kapott.<br />

Fotó: Kovács Verica<br />

Fotó: Kovács Verica<br />

Szünidő szüntelen munkával<br />

A júliusi felvételi vizsgák lezárultával elkezdődtek a<br />

PTF épületében a felújítási és átalakítási munkálatok.<br />

Folyosók, szobák, tantermek és a könyvtár felső szintje<br />

kaptak teljesen új felületet, több helyen tartósabb<br />

burkolatot is. Mindeközben az intézmény szervezeti<br />

agyának számító tanulmányi titkárság is új helyet<br />

kapott. Immáron korszerű, átgondolt elrendezés és a<br />

21. századnak megfelelő felszereltség, valamint ergonómia<br />

biztosítja a munkatársak számára a nyugodt<br />

körülményeket, a hallgatók számára pedig a mosolygós<br />

ügyintézést. Külön öröm, hogy sikerült kialakítani<br />

egy új gazdasági irodát, ami a megnövekedett számviteli<br />

feladatok és felelősség miatt is elengedhetetlenné<br />

vált. Továbbá immáron minden tantermünk beépített<br />

vizuáltechnikai eszközökkel van felszerelve. Energiatakarékossági<br />

beruházásaink közül kiemelkedik a kollégiumi<br />

folyosók ledes lámpákkal felszerelése valamint<br />

az új, nagyteljesítményű, energiatakarékos hűtő-fagyasztó<br />

szekrények megvásárlása, amelyek jégkockával,<br />

jégkásával vagy egyszerűen csak friss hideg vízzel<br />

teszik még komfortosabbá a diákotthon lakóinak mindennapjait.<br />

Munkatársi napok<br />

Minden évben augusztus utolsó hetében rendezzük<br />

meg a félév-előkészítő munkatársi napjainkat, amikor<br />

imádkozással és igetanulmányozással töltünk el három<br />

napot. Idén főiskolánk jelszavai körül időztünk. A hit,<br />

tudomány és közösség összetevők közül a legutóbbival<br />

Évnyitó<br />

Intézményünk <strong>2015</strong>. szeptember 12-én tartotta ünnepélyes<br />

tanévnyitóját. A dicséretek, a rektor-helyettesi<br />

köszöntő és az Egyesült Államokból 14 hónap után hazatért<br />

rektorunk Krisztus jó illatáról szóló igehirdetése<br />

mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a <strong>2015</strong>/16-os<br />

tanévet örömteljes Istenre hagyatkozással kezdjük el.<br />

Ebben az esztendőben a köztársasági ösztöndíjat Katona<br />

Boglárka nyerte el. A rektor által közvetített miniszteri<br />

gratulációhoz az egész publikum tapssal csatlakozott.<br />

Konferencia és könyvkiadás<br />

<strong>2015</strong>. november 5-én kerül ismét megrendezésre a<br />

Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében<br />

a PTF konferenciája, amelyhez egy könyv kiadása<br />

is társul, amely napjainkban az egyik legelismertebb<br />

történelmi tanulmány az azusa-street-i eseményekről.<br />

A konferencia meghívott vendégelőadója Cecil M.<br />

Robeck testvér, a Fuller Theological Seminary profeszszora<br />

lesz. További információ a konferencia.ptf.hu oldalon<br />

található.<br />

5. szám – 36. oldal

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!