12 hét Online Tréning

www.sportika.eu 7
és ennek nyomán a növekedési potenciálunk korlátozása. Ez egy nagyon érdekes terület, de
nagyon messzire vezet, és nem gondolom, hogy ennek a sorozatnak a keretein belül ennél
jobban bele kellene másznunk, majd egy külön cikk alkalmával újra elővesszük, de most
nézzük a leglényegesebb kérdést a „mennyit?”
2. Mennyit?
Teljes szénhidrátbevitelünk egy rendkívül egyéni és céljaink által meghatározott dolog. Így
nem létezik olyan általános szorzó, ami mindenkire érvényes, de olyan sem, ami rád mindig
és minden körülmények között érvényes lesz. Ennek ellenére természetesen el kell indulnunk
valahol és ezt most meg is fogjuk tenni!
Szénhidrát bevitelünknek meghatározásához (kiindulásként) azt mondanám, hogy első
lépésként számoljuk ki az energiaszükséglettel foglalkozó, szám szerint 2. részben tárgyaltak
szerint, a céljainknak megfelelő energiaszükségletünket! Ha ez megvan, akkor ebből az
energiamennyiségből vonjuk le a szükségleteinknek megfelelően kalkulált fehérje- és
zsírbeviteli rész energiatartalmát! Az előző két részben láttuk, hogy hogyan határozhatjuk
meg a fehérje- illetve zsírbevitelünket, de valójában csak egy beviteli sávot adtunk meg! A
zsírbevitelünkre szabtunk egy minimális 15 energiaszázalékos illetve 0,5 gramm testsúlykilógrammonkénti
mennyiséget jelentő alsó, illetve egy 30 energiaszázalékos felső korlátot.
A fehérjebevitelünket illetően pedig megfelelő energia ellátottság mellett 2,2-2,8 gramm
testsúly-kilógrammonkénti mennyiséget szabtunk a növekedéshez szükséges
fehérjemennyiséggel emelve, és 2,5-3,3 gramm testsúly-kilógrammonkénti mennyiséget
elégtelen energia-bevitel mellett.
Valljuk be azért, hogy ezek a sávok elég szélesek ahhoz, hogy összezavarodjunk az
indulásnál, és ne tudjunk hogyan is tervezzünk! Meg kell tehát találnunk a „helyünket”
ezeken a tartományokon belül.
Nagyvonalakban és leegyszerűsítve három eltérő étrendi típust különíthetünk el: magas
szénhidrát-alacsony zsír, közepes szénhidrát-közepes zsír, alacsony szénhidrát-magas
zsírtartalmú étkezési rendek. Persze kategorizálhatnánk tovább, de most ez nem is célunk és
nem is különösebben érdekel minket. Mindhárom típusú étkezési rend mellett lehet érvelni,
mindegyiket alátámasztandó lehet tanulmányokat citálni, egyetlen dolog van csupán, amit
nem tehetünk: nem általánosíthatunk. Minden típust illetően vannak, akiknél remekül
működik, és vannak, akiknél nagyon nem, és borzasztóan érzik magukat mellette.
Ahogy már sokadszorra kiemelem, a szervezetünk belső működése ugyanolyan apró
eltéréseket mutat, mint a külső megjelenésünk. Ma már számtalan betegség kialakulása
kapcsán bizonyított a genetikai befolyás és hasonlóan a különböző tápanyagok is igen eltérő
hatással vannak az egyes emberi genotípusokra, azaz az eltérő genetikai felépítésű egyedekre.
Csak, hogy példálózzunk, ilyen eltéréseket találtak az olívaolajjal kapcsolatban. Az olívaolaj
szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív élettani hatásait széleskörűen bizonyították bizonyos
népcsoportokon belül, míg más népcsoportokat vizsgálva nem találtak ilyen hatásokat. Ennek
oka, hogy az olívaolaj fogyasztása bizonyos embertípusoknál megváltoztatja bizonyos
fenotípusok kifejeződését, amelyek védenek a szívbetegségek ellen, míg más embertípusokra
nincs ilyen hatással. De hasonló eltéréseket találtak a nátrium vagy épp koleszterin bevitel
vonatkozásában, sőt a rostok koleszterinszintre gyakorolt hatásában is. Ezek persze csak
példák, de gyakorlatilag minden egyes falat serpenyős burgonya, vagy korty céklalé máshogy
működik a Te szervezetedben, mást művel az Enyémben és más hatást gyakorol Özvegy
Huszár Jenőné egyébként is kevéssé nőies vonalaira és eddig sem kímélt egészségére.
7
Írta: Kozaróczy Tibor