12 hét Online Tréning

www.sportika.eu 15
fehérjetartalmú étrend javította a glukóz-kontrollt, ugyanis az alacsonyabb fehérjetartalmú
étrend mellett a vércukorszint lényegesen magasabbra emelkedett, mind a reggeli, mind az
ebéd, mind a vacsora után, a 24 órás glukóz szintet demonstráló görbe alatti terület pedig
40%-kal nagyobb volt, mint a magasabb fehérjebevitel mellett. Ennek ellenére az inzulinszint
a bár nem jelentős mértékben, de a magasabb fehérjebevitel mellett szökött magasabbra,
elsősorban vacsora után, a 24 órás integrált görbe alatti terület pedig 18%-kal volt magasabb.
Egy a Drexel Egyetemen lefolytatott vizsgálat során az alanyok azonos zsír és energiatartalmú
étrendet követtek, ám az egyik csoport magas fehérje- és alacsony szénhidrát, míg a másik
csoport alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmú étrendet követett. A vizsgálat
eredményei szerint a magasabb szénhidrát fogyasztás mellett csökkent a hemoglobin A1c és
az éhomi glukóz szint, valamint javult az alanyok inzulinérzékenysége, miközben a magas
fehérje és alacsony szénhidráttartalmú étkezési rend mellett ilyen javulás nem volt mérhető a
vizsgálat 8 hete alatt.
És végül egy harmadik kutatás melyben idős embereket ellenállásos edzésre fogtak. Az
alanyok egyik csoportja magas fehérje bevitelű étkezési rendet folytatott, míg a másik csoport
alacsony fehérjetartalmú étrendet követett. A vizsgálat eredményei szerint az ellenállásos
edzés hatására mindkét csoportban javult a glukóztolerancia, azonban az inzulin és C-peptid
AUC (görbe alatti terület) 21 illetve 14%-kal alacsonyabb volt az alacsony fehérjefogyasztás
mellett.
A kérdés ezek után joggal merülhet fel, hogy akkor miért is írtam a fehérjebevitelről szóló
részben, hogy csökkent inzulinérzékenység mellett némileg emelt fehérjebevitellel induljunk
el? Ehhez legalább két dolgot látnunk kell:
1. Egyfelől meg kell értenünk azt, hogy itt is a túlzott bevitel az, ami a probléma forrása. A
túlzott és az emelt pedig nem azonos fogalmak! És más jelent túlzottat egy inaktív
aktafékezőnek és más annak, aki lenyom heti 4-5 súlyzós edzés és kardiózik néhányat
mellette. De a lónak, mint mindenhol itt is van másik oldala! Az a mentalitás mely szerint
minimalizáljuk a szénhidrátfogyasztásunkat és fehérjékkel kompenzáljuk, remekül
hangzik, és rövidtávon működhet is, de hosszútávon ellenünk dolgozik! Bár az emelt
fehérjebevitel, ahogy azt az ezzel foglalkozó részben is láttuk meghatározó elem, mind az
izomépítésben, mind a zsírvesztésben, azonban az emelt egy szint felett túlzott, és a túlzott
fehérjebevitel hosszútávon nem fog az épülésünkre szolgálni!
2. A második ok, amiért némileg emeltebb fehérjebevitelt ajánlottam a nem épp idilli
inzulinérzékenység mellett, az az, hogy az inzulinrezisztencia fokozza a fehérjelebontást!
Egy kapcsolódó vizsgálat során inzulinrezisztens egereket vizsgálva azt találták, hogy
izmaik mérete kisebb, mint az azonos korú, ám egészséges társaiké. Az okokat vizsgálva
azt találták, hogy az inzulinrezisztencia a PI3K/Akt jelátviteli útvonal befolyásolása, a
kaszpáz-3 (úgynevezett kivégző kaszpáz, mely képes a sejt fehérjéinek a hasítására,
proteolízisre), és az ubiquitin-proteaszóma rendszer (mely a fehérjelebontásért felelős
egyik fő rendszerünk) stimulációja révén fokozza az izomfehérje lebontást. Nem meglepő
módon rosiglitazon (orális antidiabetikum) adagolásával és az inzulinérzékenység ilyen
módon történő rendezésével a fenti folyamatok is normalizálódtak.
(+1. Bár két dolgot említettem, de van egy harmadik nem elhanyagolható tényező is, amit
csak zárójelben jegyeznék meg. Az emelt fehérjebevitel nem egy önmagában szemlélhető
dolog! A legtöbb emelt fehérjebevitel káros voltát bizonygató tanulmány legnagyobb
hiányossága, hogy nem azt szemlélik, hogy az emelt fehérjebevitel mit művel a
szervezetünkben, egyszerűen csak kiragadják az emelt fehérjebevitel tényét egy olyan
környezetből, ahol minden mindennel kapcsolatban van. Mondjuk úgy, hogy túl messziről
15
Írta: Kozaróczy Tibor