12 hét Online Tréning
A testpts tele van - Sportika
A testpts tele van - Sportika
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
www.sportika.eu 10<br />
A zsírraktározást tehát nem egyszerűsíthetjük le és kiálthatunk ki egyetlen bűnöst. Ez egy<br />
sokkal összetettebb folyamat, hatásokkal és ellenhatásokkal, melyek sokszor paradoxnak<br />
tűnhetnek, és azok is.<br />
Csak még egy példa fanatikusoknak, ha nem<br />
vagy az, akkor görgess le egy bekezdésnyit! A<br />
leptin (ami már mindenkinek a könyökén jön ki)<br />
csökkenti mind a bazális, mind a glükóz<br />
stimulálta inzulin-elválasztást, de fokozza az<br />
izomszövet GLUT-4 expresszióját (Ő az a<br />
transzportrendszer, aki bejuttatja a glukózt az<br />
izomsejtbe), így fokozza a glükózfelvételt, a<br />
glikogenezist (legalábbis az izomszövetben), ez<br />
önmagában is paradox, hisz ezt az általa<br />
elnyomott inzulin is megteszi nekünk. Emellett<br />
azonban fokozza az UCP-3 termelődését, a<br />
májban fokozza a laktátfelvételt és a<br />
glükoneogenezist, az IGF-1 termelést, valamint a<br />
zsírsavak béta-oxidációját, sőt a zsírsejtekben<br />
fokozza a lipolízist is! Ezt az inzulin nem<br />
csakhogy nem teszi meg nekünk, de még gátolja<br />
is! Amiért pedig erre is kitértem annak oka az,<br />
hogy a leptin termelés is egy összetett<br />
szabályozás eredménye, de az egyik fontos<br />
szabályozó épp a táplálékbevitel és kiemelten a<br />
szénhidrátbevitel, tehát ugyanaz az inger, ami az<br />
inzulin elválasztásért is felel, annak az inzulinnak<br />
az elválasztásáért, amit Ő maga gátol! Kellően<br />
paradox nemde?<br />
De nézzük miről is van pontosan szó és miért olyan fontos ez az inzulin dolog, meg<br />
érzékenység nekünk, hogy elsődleges vezetőként használjuk. Az inzulin a mi fő raktárosunk,<br />
és mint ilyen alapvető szerepet játszik a szervezet anyagcsere folyamataiban.<br />
• Az izomszövetben fokozza a glukóz felvételt és a glikogénszintézist, fokozza az<br />
aminosav felvételt és a fehérjeszintézist, csökkenti a fehérjelebontást és az aminosav<br />
leadást.<br />
• A zsírszövetben fokozza a glukóz felvételt és a trigliceridszintézist, csökkenti a<br />
zsírbontást és a szabad zsírsavleadást, fokozza a lipoprotein-lipáz aktivitását (mely a<br />
véráramban „taxizó” triglicerideket „emészti ki”, hogy azok a zsírsejt által felvételre<br />
kerülhessenek).<br />
• A májban csökketi a glikogénbontást és fokozza glikogénszintézist, csökkenti a<br />
glukoneogenezist (azaz a glükóz szintézisét során nem szénhidrát alapanyagokból),<br />
fokozza a zsírsavszintézist glukózból, csökkenti a keton termelést.<br />
Az inzulin hatásait a sejtmembrán inzulin receptoraihoz való kötődéssel fejti ki. Ezek apró kis<br />
kikötők ahol az inzulinmolekula lehorgonyoz, és ezzel a fenti irányba változtatja az adott sejt<br />
működését. Az inzulinérzékenység azt jelenti, hogy az inzulin mennyire képes „kikötni”, és<br />
így mennyire képes a sejt működésének befolyásolására. Inzulinrezisztencia esetén a sejtjeink<br />
nem érzékelik megfelelően az inzulin jelenlétét, mert a receptorok vagy „kikötők” károsodtak,<br />
illetve számuk lecsökken. Ebben az esetben adott hatás eléréséhez nagyobb mennyiségű<br />
inzulint kell termelnünk. Inzulinrezisztens állapotban tehát azonos mennyiségű és összetételű<br />
10<br />
Írta: Kozaróczy Tibor