XIII. évf. 7-8. szám szakmai havilap 2005. július ... - Beton Újság
XIII. évf. 7-8. szám szakmai havilap 2005. július ... - Beton Újság
XIII. évf. 7-8. szám szakmai havilap 2005. július ... - Beton Újság
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>2005.</strong> <strong>július</strong>-augusztus BETON <strong>XIII</strong>. <strong>évf</strong>. 7-<strong>8.</strong> <strong>szám</strong><br />
<strong>Beton</strong> Évkönyv 2005<br />
KÖNYVJELZÕ<br />
A Magyar <strong>Beton</strong>szövetség, a Magyar <strong>Beton</strong>elemgyártó Szövetség és a<br />
Magyar Építõanyagipari Szövetség gondozásában megjelent a <strong>Beton</strong><br />
Évkönyv <strong>2005.</strong><br />
A sorozatnak ez már a 4. kötete. A jelenlegi kötet fejezetei: civil<br />
szervezetek helye az EU kormányzásban, tartószerkezet tervezése és az<br />
Európai szabványok, az MSZ EN 206-1 betonszabvány alkalmazása,<br />
Európai szabványok elõírásai betonacélokra, feszítõbetétekre és<br />
acélszálakra, ajánlás az európai szabványok alkalmazására, HSC/HPC<br />
betonok és hídépítési alkalmazása, a közúti vasbeton hidak Eurocode<br />
szabványai, betonburkolatok európai szabványa, az EN 206-1 szerinti<br />
betonok tervezése, adalékszerek az EN 206-1 szerinti betonokhoz.<br />
A könyv nélkülözhetetlen úgy a tervezõk, mint a kivitelezõk, mûszaki<br />
ellenõrök, az építésben résztvevõk mindennapi munkája során.<br />
Kapható a Magyar <strong>Beton</strong>szövetségnél.<br />
Látszóbeton<br />
<strong>Beton</strong> kurzus a Pécsi Tudományegyetem Mvészeti Karának Szobrász Tanszékén<br />
- 2004-<strong>2005.</strong> tanév tapasztalatai -<br />
Szerz: Csurgai Ferenc szobrászmvész<br />
A Pécsi Tudományegyetem Mvészeti Karának<br />
Szobrász Tanszékén hagyományosan tanított és<br />
alkalmazott szobrászati technológiák mellé 2002-ben<br />
vezettem be a beton alkalmazását a mvészképzésbe.<br />
Az építiparban 100 éve széles körben alkalmazott<br />
szerkezeti anyagot egyáltalán nem ismerték a hallgatók,<br />
ezért nagy érdekldéssel fordultak az új lehetség<br />
felé. Bevezet eladásom után, amely a betontechnológiáról<br />
és annak új lehetségeirl szólt, sok érdekld<br />
diák jelentkezett a kurzusra. Az egyéni kezdeményezések<br />
erényeinek megtartásával úgy irányítottam a<br />
hallgatók alkotó tevékenységét, hogy a betontechnológia<br />
alkalmazásával a lehet legjobb eredmények<br />
születhessenek. A diákok mindegyike természetesen<br />
más-más úton indult el és egyéniségének megfelelen<br />
közelített a technológia alkalmazásához. Ezért egyénre<br />
és mre szabottan kellett az új módszert bevezetni.<br />
Ennek érdekében sikeresen tudtam használni saját<br />
kutatási eredményeimet. Mindig az adott feladatnak<br />
megfelelen állítottam össze a bedolgozandó anyagot.<br />
Szinte minden esetben az ún. öntömöröd nagyszilárdságú<br />
betont használtuk, mivel úgy gondolom, hogy<br />
malkotások létrehozására kemény, idálló anyagra<br />
van szükség. A nagy kezd- és végszilárdság mellett<br />
ezek az új alkotóelemekkel összeállított beton masszák<br />
alkalmasak arra, hogy a konstruált vagy mintázott<br />
szobrok szerkezetét és a kívánt felületet megjelenítsék.<br />
Különleges feladatok megoldásakor nagy hatékonyságú<br />
folyósító szereket alkalmaztam és polipropilén<br />
vagy üvegszál adagolásával kompenzáltam a hidratációs<br />
folyamatban fellép feszültséget. A szálersítés<br />
beton technológia alkalmasnak bizonyult vékony<br />
héjazatok, filigrán öntvények elkészítésére.<br />
A 2004-2005-ös tanévben készült munkák jól bizonyítják,<br />
hogy ez az új betontechnológia képes teljesíteni<br />
az egyéni kívánságokat. A mellékelt fotóanyag<br />
jól reprezentálja mindazt a változatosságot, amelyeket<br />
a mvek által megkívánt technikai megoldások hoztak<br />
létre. Különösen nagy eredménynek tartom, hogy<br />
születtek olyan mvek is, amelyek a mtermi lehetségeken<br />
túl az épített környezetben is megvalósulhatnak.<br />
Ezzel a kisplasztikai mérettl eltávolodva a<br />
betontechnológiában természetes módon benne lév<br />
monumentalitás felé nyílhatnak utak. Ilyenek pl. Pécsi<br />
Tünde munkái.<br />
Fejes István kísérletsorozatának összetettsége évekre<br />
elre vetíti az új utak keresését. A kísérletsorozatban<br />
a mvészi munkán túl az a lehetség is kirajzolódott,<br />
hogy az építipar <strong>szám</strong>ára hasznos, ismereteim szerint<br />
eddig nem használt, egyedi formaképzési technológia<br />
születik. Ez a fajta útkeresés nemcsak a betontechnológia<br />
használatát, fejlesztését jelenti, hanem<br />
eleve a forma megalkotása, a negatív megkonstruálása<br />
is egyéni plasztikai nyelv kialakítását teszi lehetvé.<br />
Az agyaggal negatívban történ mintázás és a direkt<br />
öntés teszik érdekessé az munkáit.<br />
Nemcsak tiszta, ”kemény” szobor konstrukciókat,<br />
vagy az érzékenyen mintázott agyag rezdüléseit képes<br />
a jól összeállított keverék reprodukálni, hanem vissza<br />
tudja adni egy drapéria lágyságát, a szövött anyag<br />
texturáját is. Jó példa erre Horváth Melinda munkája.<br />
Természetesen ezek a nevek csak kiragadott példaként<br />
szolgálnak. Az idei kurzuson tizennyolc hallgató<br />
teljesítette a követelményeket. Olyan kimagasló<br />
eredmények is születtek, amelyek termékenyíten<br />
hathatnak a késbbi szobrászi gondolkodásra. Úgy<br />
30
Change language