XIII. évf. 7-8. szám szakmai havilap 2005. július ... - Beton Újság

XIII. évf. 7-8. szám BETON 2005. július-augusztus
Kedvenc módszerük az, hogy az építési piacon már
múlttal rendelkez cég tulajdonjogát megszerzik,
avagy projektcéget alapítanak 3 millió Ft törzstkével,
az építtettl az elleget felveszik, az építanyagot
megrendelik, majd annak kifizetése nélkül „távoznak”
és a magára hagyott céggel szemben meginduló
felszámolási eljárás során a hitelezk követeléseikhez
már nem jutnak hozzá.
A hazai építanyag-piacot a dinamikus verseny
jellemzi, ahol jelenleg a kínálati oldal, a gyártókapacitás,
a jelents import a keresletet lefedi, st
meghaladja. Ezen versenyben a hazai építanyagipari
vállalkozások a piaconmaradás érdekében kénytelenek
jelents kockázatot vállalni a fizetési feltételek
tekintetében, tudva azt, hogy amennyiben a fizetési
feltételeken szigorítanak, vagy valós biztosítéki
konstrukciókat kívánnak a partnerükkel elfogadtatni, a
versenytársak közül akad valaki, aki hajlandó megkockáztatni
az ügylet megkötését a várt volumen növekedés
reményében.
Ezen helyzet egy sajátos negatív spirált eredményez,
minél kisebb az adott vállalkozás garanciája a
szállítói - vállalkozási díjra, az eladási mennyiség
annál jobban növekszik, ugyanakkor a behajthatatlan
kintlévségei is növekedni fognak, amelyet ismét csak
a mennyiség növelésével igyekszik ellentételezni és
még inkább eltekint az alapvet garanciális biztosítékoktól,
és így tovább.
Ki kell kerülni, illetve meg kell akadályozni az
elzekben vázolt csapdahelyzet kialakulását, melyre
ténylegesen két lehetség kínálkozik:
létre kell hozni azt a jogszabályi és intézményi
környezetet, amely kizárja vagy minimalizálja annak
kockázatát, hogy a behajthatatlan kintlévségekre
dolgozzanak és termeljenek az építanyagipari
vállalkozások,
az építanyagipari vállalkozásoknak maguknak is
gondoskodni kell a meglév és megteremtend jogi -
pénzügyi eszközök hatékony alkalmazásával saját
biztonságukról.
Az építésügy területén meglév szabályzási és
hatósági intézményi problémák közvetlenül is hozzájárulnak
a fenti problémák kialakulásához.
A jelenlegi helyzetben az építésügy ágazati irányítását
legalább három minisztérium és egy meglehetsen
súlytalan országos hatáskör hivatal látja el.
Ebben a helyzetben nincs, és nem is lehet egységes
irányítási és jogalkotási - szabályozási koncepció,
amely mentén a jogbizonytalanságok és joghézagok
kiküszöbölhetek lennének. Vissza kell tehát állítani
az építésügyi minisztériumot az ágazat teljes terjedelmére
kiterjed szabályozási jogkörrel, továbbá a
magasabb szint, törvényi, kormányrendeleti szabályozás
elkészítésére, ugyanakkor a jelenlegi irányító
minisztériumok szakhatósági tevékenységgel járuljanak
hozzá a szabályozáshoz.
Ersíteni kell a helyi építésügyi hatóságok szakmai
felügyeletét.
Törvényi szinten, az építésügyi törvények, a
versenytörvények és az adótörvények módosításával
rögzíteni kell egyebek mellett:
hogy csak az a beruházó kaphasson a megépült
létesítményre használatbavételi engedélyt, aki alvállalkozóit
és szállítóit kifizette,
a ki nem fizetett számlák után ne lehessen az ÁFÁ-t
visszaigényelni,
a beruházási érték függvényében a beruházónak az
építési engedélyhez visszavonhatatlan fedezetigazolást
kelljen felmutatnia,
a versenytörvény megfelel módosításával, ahogy az
a banki szférában lehetséges és megengedett, az
építési szférában is legyen lehetség az ún. „fekete
lista” – nem fizetk lajstromának elkészítésére és
közzétételére,
(A versenytörvény egy tervezett módosítása szerint a
kartell tilalomhoz kapcsolódó ún. csoportmentességet
2005. november 1-tl meg kívánják
szüntetni, holott pl. az ilyen csoportmentesség tenné
lehetvé egységes biztosítéki rendszer kidolgozását
egy adott gyártói csoportnál. Célszer lenne a
csoportmentességet egyelre fenntartani.)
szigorítani a szakmai követelmény és feltételrendszert
a beruházók és szerkezetépítk oldalán,
végiggondolandó a Polgári Törvénykönyvnek a
tulajdonjog fenntartásával történ eladás konstrukciójának
módosítása, mivel jelenleg ezen jogintézmény
csak ingatlanértékesítésnél mködik, az
építanyag eladásnál, amely összeolvad, beépül, új
minségben jelentkezik, az építményben már nem,
a Csdtörvény és a Polgári Perrendtartásról szóló
törvények megfelel módosításával gondoskodni
kellene arról, hogy a fizetésképtelen felszámolási
helyzetben lév cégek felszámolása minél hamarabb
induljon meg, legyen mindenki eltt publikus és így
elkerülhet egy olyan helyzet, hogy egy cég, amely
ellen tizenhat felszámolási kérelem van beadva,
továbbra is gyjtse az adósságokat. A követelés
érvényesítés során a peres, illetve peren kívüli
eljárások elhúzódásait is határozott intézkedésekkel
kell meggátolni.
a tkepiaci törvény esetleges módosításával végiggondolható
a Romániában meglehetsen jól bevált
állami garanciájú váltó intézményének bevezetése a
fizetéseknél.
Úgy gondolom, hogy a törvénymódosítások és
jogszabályváltozások kezdeményezje, a megvalósítás
motorja, a végrehajtás ellenrzésének fszereplje a
MÉASZ, mint korporációs szakmai szövetség kell
legyen.
Köszönöm a figyelmet.
15