XIV. évf. 4. szám - Beton Újság
XIV. évf. 4. szám - Beton Újság
XIV. évf. 4. szám - Beton Újság
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2006. április BETON <strong>XIV</strong>. <strong>évf</strong>. <strong>4.</strong> <strong>szám</strong><br />
zetgazdasági ágazatok között vannak. (A nemzetgazdasági<br />
havi bruttó átlagkereset 158 300 Ft, a<br />
versenyszférában 148 500 Ft.) Az építiparban foglalkoztatottak<br />
a nemzetgazdasági átlag 67 %-át keresik.<br />
200<strong>4.</strong> év 2005. év Index (%)<br />
45.1. Építési terület elkészítése 84 549 88 055 104,1<br />
45.2. Szerkezetkész épület, egyéb<br />
építmény építése 104 171 112 228 107,7<br />
45.3. Épületgépészeti szerelés 99 719 103 729 104,0<br />
45.<strong>4.</strong> Befejez építés 68 390 73 776 107,9<br />
45.5. Építési eszközök<br />
kölcsönzése személyzettel 138 718 135 654 97,8<br />
Építipar összesen: 99 970 106 449 106,5<br />
A KSH évközi adatgyjtésbl származó, 5 f felettiekre vonatkozó adatok<br />
2. táblázat A teljes munkaidben foglalkoztatottak havi bruttó<br />
átlagkeresetei (Ft) adatai az építiparban<br />
Építipari várakozások<br />
Az építipar fejldését, teljesítményét a makrogazdasági<br />
folyamatok, a beruházási és fenntartási munkák<br />
iránti központi költségvetési, önkormányzati, lakossági,<br />
illetve a vállalkozói szféra részérl jelentkez<br />
kereslet határozza meg. Ennek megfelelen az építési<br />
keresletet elssorban az egyes iparágak fejlesztési<br />
igényei, az infrastrukturális fejlesztések, az intézményi<br />
és kereskedelmi létesítmények, valamint a lakásépítés<br />
és a meglév lakás- és épületállomány fejlesztési,<br />
korszersítési munkái indukálják. Ezek közül a jövben<br />
különösen az építési piac felújítási, fenntartási,<br />
korszersítési szegmensének erteljes növekedése<br />
várható Európa szerte. A felújítási munkák hazai bvülését<br />
jelzik a felújításhoz szükséges építési termékek<br />
Az építanyagipar 2005. évi teljesítménye<br />
Szerz: Székely László<br />
(burkolóanyagok, szárazvakolat, vízszigetel, hang- és<br />
hszigetel anyagok, szerelvények stb.) keresletének<br />
dinamikus bvülése.<br />
Az építipari termelés 1996. óta az elz évhez<br />
képest minden évben ntt. A 2005. év<br />
elz évhez viszonyított 16,6 %-os<br />
teljesítménye pedig kevesebb mint<br />
egy százalékkal (0,9 %-kal) volt csak<br />
alacsonyabb a legutóbbi 14 év<br />
legmagasabb, 2002-ben megvalósított<br />
(17,5 %-os) növekedési ütemnél.<br />
2005-ben a nemzetgazdaságban beruházásokra<br />
összesen 4 427 milliárd Ftot<br />
költöttek folyó áron, 6,4 %-kal többet,<br />
mint elz évben. Ezen belül az<br />
építési beruházások 7,7 %-kal, a gép- és<br />
berendezés beruházások 5,2 %-kal e-<br />
melkedtek. A beruházások teljesítményértékének<br />
növekedése elssorban az<br />
autópálya-építéseknek és útfelújításoknak köszönhet. Az<br />
építipar saját beruházásai a nemzetgazdasági átlagot<br />
jóval meghaladóan, 13,7 %-kal bvültek.<br />
2006-ban az építipar továbbra is a nemzetgazdaság<br />
húzó ágazata lesz, mivel növekedési üteme – fként az<br />
úthálózat fejlesztési munkák bvülésének köszönheten –<br />
a GDP eljelzés szerinti növekedését várhatóan jelentsen<br />
meghaladva emelkedik. Ezt valószínsítik az EU<br />
kohéziós alapjából elnyert jelents nagyságrend, infrastruktúra<br />
fejlesztésre fordítható források, az építipari<br />
beruházások dinamikus bvülése, az építipari vállalkozások<br />
év végi – 2004-es magas bázist is jelentsen<br />
meghaladó – szerzdésállománya, valamint az építipar<br />
alapvet alapanyag bázisát biztosító építanyagipar 2005.<br />
évi lendületes, 17,4 %-os növekedése is.<br />
Termelés<br />
Az építanyagipar (egyéb nem fém ásványi termékek<br />
gyártása) 5 f feletti vállalkozásainak összesítése<br />
alapján 2005. éves termelési értéke folyóáron 426,5<br />
milliárd Ft volt. Ez a mennyiség összehasonlító árszinten<br />
17,4 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban.<br />
A termelés márciusban 0,4 %-kal volt alacsonyabb,<br />
mint egy évvel korábban, januárban 11,6 %-kal, februárban<br />
3,9 %-kal, áprilisban 12,1 %-kal, májusban<br />
23,4 %-kal, júniusban 12,1 %-kal, júliusban 22,2 %-<br />
kal, augusztusban 21,6 %-kal, szeptemberben 23,7 %-<br />
kal, októberben 23,4 %-kal, novemberben 36,0 %-kal,<br />
decemberben 9,5 %-kal növekedett a termelés.<br />
A növekedés elssorban annak köszönhet, hogy a<br />
tavalyi (200<strong>4.</strong> évi) szokatlan hideg tél miatt a<br />
bázisértékek a korábbinál alacsonyabbak voltak. 2005.<br />
I. negyedév els két hónapjában nem ismétldött meg<br />
a hideg tél, így a bels munkákon a tél alatt is folyamatosan<br />
dolgoztak, amely építanyag szükségletet<br />
teremtett.<br />
A növekedés okaként másodsorban feltétlen meg<br />
kell említeni, hogy 2004 év folyamán (különösen az év<br />
végén) közel 58 ezer (57 459 db) új lakás építésére<br />
adtak ki építési engedélyt az építési hatóságok, amelyhez<br />
a szükséges építanyagok beszerzése 2005. els<br />
félévében kezddött el.<br />
Az építanyagipar bruttó termelési teljesítménye az<br />
ipari termelés növekedési indexét 10,1 %-kal haladta<br />
meg, ugyanis az ipar termelése 2005. évben 7,3 %-kal<br />
haladta meg az elz év azonos idszakának termelési<br />
szintjét. A növekedés elssorban az exporteladásoknak<br />
volt köszönhet, amely lehetvé tette, hogy az ipar<br />
megrizze versenyképességét (ipari exportnövekedés<br />
11,1 %-os volt ).<br />
Az ipar ágazatai közül a legnagyobb mértékben<br />
– a feldolgozóipari termelésbl csak kis mértékben,<br />
2,8 %-kal részesül – az egyéb nemfém ásványi termékek<br />
gyártása (építanyagipar) ntt, elssorban a<br />
nagyarányú útépítéseknek köszönheten (KSH). A<br />
növekedési <strong>szám</strong>ok elérik az 1997-2000 éves idszak<br />
termelési <strong>szám</strong>ait, amikor is 10 % fölött volt az építanyagipar<br />
növekedésének dinamikája.<br />
Az adatok azt bizonyítják, hogy az építanyagipar<br />
átlagon felüli növekedése nem a lakásépítéstl<br />
22
Change language