BETON,

2005. december BETON XIII. évf. 12. szám
Fogalom-tár
Acélok széntartalma 1 , hegeszthetsége 2 , alakváltozása 3
Kohlenstoffgehalt 1 , Schweißbarkeit 2 ,
Verformung 3 (német)
Carboncontent 1 , weldability 2 , deformation 3
(angol)
Teneur en carbone 1 , soudabilité 2 , déformation 3
(francia)
Tulajdonképpeni acéloknak azokat a vas-szén ötvözeteket
tekintjük, amelyek széntartalma kevesebb, mint
1,7 tömeg %.
A szén az acél legfontosabb ötvözje. A széntartalom
növekedésével növekszik a melegen hengerelt
acél {} folyáshatára és szakítószilárdsága {}, csökken
a nyúlása, kontrakciója és ütmunkája (1. ábra).
Az acélok nyomódiagramja
hasonló a
húzódiagramjukhoz,
de a nyomószilárdság
{} a húzószilárdságnál
{} valamivel
nagyobb,
ezért a húzószilárdságot
tekintik mértékadónak,
és a nyomószilárdságot
nem
vizsgálják.
A szenen kívül
más ötvözt nem
tartalmazó, ún. ötvözetlen
szénacél
általában akkor hegeszthet,
ha a
széntartalma legfeljebb
0,22–0,25
1. ábra A széntartalom hatása
az acél mechanikai
tömeg%. A hegeszthet
acél ne le-
tulajdonságaira.
Forrás: Dr. Palotás László: Fa
gyen edzhet. (Edzés
az a hkezelési
- k - fém - kötanyagok.
Mérnöki szerkezetek anyagtana,
eljárás, amikor az
2. kötet. Akadémiai Kiadó.
acélt felmelegítik
Budapest, 1979.
950 °C fölé, majd nagy sebességgel lehtik. Az edzés
célja a nagykeménység szövetszerkezet elállítása. Az
ersen edzett acélok üvegszeren ridegek.) A nem edzhet
acél-ötvözetek az edzhetknél puhábbak, ezért
azokat lágyvasnak (lágyacélnak) nevezik, és általában
meleg hengerléssel gyártják. A 0,22–0,25 tömeg%-nál
nem nagyobb széntartalmú melegen hengerelt acélok
tehát hegeszthetk. A hidegen húzott feszíthuzalok {}
(ötvözetlen acélhuzalok) széntartalma 0,45–0,80 tömeg%,
tehát nem hegeszthetk.
A szenen kívül más ötvözt is tartalmazó, ún.
ötvözött szénacél hegeszthetségét az ötvöz elemek
(szén, mangán, króm, molibdén, vanádium, nikkel,
réz,) mennyiségét is figyelembe vev szénegyenérték
(C ekv ) fejezi ki, amelynek megengedett legnagyobb
10
értéke a hegesztend anyag vastagságától (d) függ,
elegend üzembiztonság mellett például d = 6,35 mm
esetén C ekv 0,45 tömeg%, d = 12,7 mm esetén C ekv
0,40 tömeg%, d = 25,4 mm esetén C ekv 0,35 tömeg%
(Forrás: Balázs György: Építanyagok és kémia. Tankönyvkiadó.
Budapest, 1984. 12.7. táblázat). A szénegyenértéket
(C ekv ) a hegeszthet betonacélokra az EN
10080:2005 európai szabvány az anyagvastagságtól
függetlenül a következ képletbl számítja ki:
C %
ekv
és a hegeszthetség feltételeként olvadékvizsgálat
esetén C % 0,22 és C % ekv 0,50 tömeg%, illetve termékvizsgálat
esetén C % 0,24 és C % ekv 0,52
tömeg % követelményt támasztja.
A 2. ábra különböz
szakítószilárdságú
melegen
hengerelt
(jele B) és csavart
betonacélok
(jele Cs), valamint
egy hidegen
húzott feszíthuzal
(jele:
1600.5M) jelleg-
Mn Cr Mo V
C
6 5
Ni Cu
15
2. ábra Betonacélok és
feszíthuzal jellegzetes –
diagramjainak összevetése.
Forrás: Balázs György:
Építanyagok és kémia.
Tankönyvkiadó. Budapest, 1984.
zetes feszültség
– fajlagos alakváltozás
( – )
diagramját {}
egy koordinátarendszerben
ábrázolva
veti össze.
A melegen hengerelt
acélok és
betonacélok legfbb
jellemzje
a folyáshatárnak
nevezett feszültség,
amelyet a
lényegében változatlan
er mellett fellép nyúlások jellemeznek.
Az ún. fels folyáshatár elérése után a – ábra kissé
visszaesik, és ezt az ún. alsó folyáshatárt felkeményed
szakasz követi egészen a szakadásig. A termékszabványok
általában a fels folyáshatárt nevezik meg.
A hideg átalakítás során a melegen hengerelt csavart
betonacélok és az ugyancsak melegen hengerelt acélból
gyártott hidegen húzott feszíthuzalok elvesztik
folyáshatárukat.
Az acél folyáshatárának az igénybevehetség szempontjából
nagy jelentsége van. A beépített melegen
hengerelt acél a határszilárdságig terhelhet, amely