Proceedings - Debreceni Egyetem

Agricultural Informatics 2010 

Advanced Information Technologies in Agriculture and Related Sciences 

From Research to Practice Workshop 

16-17 September 2010 Budapest Hungary 

and 

Summer University and Conference on Information Technology 

in Agriculture and Rural Development 

8 -9 September 2010 Debrecen Hungary 

CONFERENCE PROCEEDINGS 

Edited by 

Alexander B. SIDERIDIS, Miklós HERDON, László VÁRALLYAI 

H A A I 

“Dissemination of research result on innovative 

information technologies in agriculture” 

The project is financed by the European Union, 

with the co-financing of the European Social Fund.


Agrárinformatika 2010 

Summer University and Conference on Information Technology 


and 


From Research to Practice 

Workshop 

PROCEEDINGS 

KONFERENCIA KIADVÁNY 

Edited by 

Alexander B. SIDERIDIS 

Miklós HERDON 

László VÁRALLYAI 

I

ISBN 978-963-87366-3-5 (printed) 

ISBN 978-963-87366-4-2 (electronic) 

First printing, October 2010 

Publisher: Hungarian Association of Agricultural Informatics 

Hungarian Association of Agricultural Informatics, H-4032 Debrecen, Böszörményi út 

132., Hungary 

All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval 

system or transmitted in any form or by any means, digital recording or otherwise, without 

permission in writing from the copyright holders. 

These proceedings were reproduced using the manuscripts supplied by the authors of 

the different papers. The manuscripts have been typed according to the Editorial Instructions 

for Papers to be presented at the Agricultural Informatics 2010 Conference and 

Organic.Edunet Conference Workshop. 

The editors. 

II

Preface 

These proceedings contain publications of lectures which were given on the HAAI&EFITA 

workshop of the Organic.Edunet conference held in Budapest and on the Summer University 

and Conference on Agricultural Informatics which took place in Debrecen, Hungary. These 

events provided forums for agriculture related professionals, professors, lecturers and PhD 

students to exchange information on education, research, applications and developments of 

Information Technologies in Agriculture and related sciences. The papers cover a wide 

spectrum of topics. They include new applications of innovative technologies and 

entrepreneurial applications of emerging technologies, in addition to issues related to policy 

and knowledge dissemination. 

The Hungarian Association of Agricultural Informatics executes the project titled "The 

dissemination of research result on innovative information technologies in agriculture" as a 

part of the Social Renewal Operational Program, New Hungary Development Plan. This 

project supported these conferences. 

Information and communication technologies play more and more important role in 

agriculture, food and the environment. The European Federation for Information Technology 

in Agriculture, Food and the Environment and its national organisations play an important 

role in dissemination of ICT knowledge on European and national levels. 

We hope that these proceedings will contribute to the exchange of knowledge and they will 

increase the quality of research and applications in the field of Information Technology in 

Agriculture. 

Editors. 

Prof. Dr. Alexander B. Sideridis 

President of the Hellenic Scientific Council for the Information Society 

President of EFITA 

Director of Informatics Laboratory at Agricultural University of Athena 

Dr. Miklós Herdon 

President of the Hungarian Association of Agricultural Informatics 

Head of the Institute of Economic Analysis Methodology and Applied Informatics, Faculty of Applied 

Economics and Rural Development 

University of Debrecen 

Dr. László Várallyai 

Associate professor, Faculty of Applied Economics and Rural Development 


III


From research to practice 

Workshop 

Organised by 

Hungarian Association of Agriculture Informatics 

and 

European Federation for Information Technology in Agriculture, Food and the Environment 

together with the 

Organic.Edunet European Conference 

on “IT-Enhanced Organic, Agro-Ecological, and Environmental Education” 

http://conference.organic-edunet.eu 

September 16-17. 2010, Budapest, Hungary 

Session Facilitators: 

Miklós Herdon (Hungarian Association of Agricultural Informatics, University of Debrecen) 

Tünde Rózsa (Hungarian Association of Agricultural Informatics, University of Debrecen) 

Róbert Szilágyi (Hungarian Association of Agricultural Informatics, University of Debrecen) 

Affiliation: 

Hungarian Association of Agricultural Informatics (HAAI) 

Scientific Committee: 

Miklós Herdon (Hungarian Association of Agricultural Informatics, University of Debrecen) 

Károly Szenteleki (Corvinus University of Budapest) 

Róbert Szilágyi (Hungarian Association of Agricultural Informatics, University of Debrecen) 

Alexander Sideridis (Agricultural University of Athens, EFITA) 

Topics: 

Agricultural Informatics Education/Training 

Information Systems 

Mobile Internet Applications 

Information and Communication Technologies 

E-Learning 

Food Security, Tracking and Tracing 

Web Services, Portals and Internet Applications 

Wireless and Sensor Networks 

Decision Support Systems 

Modelling and Simulation 

GIS / Remote Sensing 

Precision Agriculture 

IT and Innovation in the Agricultural Sector 

e-Agricultural Administration/e-Government 

IV


Summer University on Information Technology 


8 -9. September, 2010 


Centre for Agricultural Science and Engineering 

Faculty of Applied Economics Rural Development 

H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138. 

Organizers/Szervezők 

UD - University of Debrecen, Faculty of Applied Economics and Rural Development 

HAAI - Hungarian Association of Agricultural Informatics 

EFITA - European Federation for Information Technology in Agriculture, Food and the Environment 

Program Committee/Program Bizottság 

chair: 

members: 

Miklós Herdon (Hungarian Association of Agricultural Informatics, University of 

Debrecen) 

Christos Batzios (Aristotle University of Thessaloniki) 

Zeynel Cebeci (Çukurova University) 

Béla Csukás (Kaposvár University) 

Liviu Gaceu (Transilvania University of Brasov) 

Zdenek Havlicek (Czech University of Life Sciences Prague) 

Ian Houseman (EFITA) 

István Kapronczai (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

Árpád Endre Kovács (Szent István University) 

Éva Laczka (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

Elemérné Nagy (University of Szeged) 

Sándor Nagy (University of Pannonia) 

István Nattán (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

András Nábrádi (University of Debrecen) 

László Pitlik (Szent István University) 

Kálmán Rajkai (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

Károly Szenteleki (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

Róbert Szilágyi (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

Tünde Rózsa (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

Tamás Tomor (Károly Róbert College) 

Stergios Tzortzios (University of Thessaly) 

Péter Varga (Hungarian Association of Agricultural Informatics) 

László Várallyai (University of Debrecen) 

V

Table of contents 

English language papers 

From phenology models to risk indicator analysis 

Márta Ladány, Szilvia Persely, József Nyéki, Zoltán Szabó ..................................................... 1 

Methods for usability of point samples of the soil protection information and 

monitoring system 

László Várallyai, Béla Kovács, Gergely Ráthonyi .................................................................. 10 

Information flow in agriculture - through new channels for improved effectiveness 

Mihály Csótó ........................................................................................................................... 18 

Dissemination of ICT research results in agriculture 

Miklós Herdon, Tünde Rózsa .................................................................................................. 28 

Portal for knowledge of agricultural informatics 

Róbert Szilágyi, Péter Lengyel, Miklós Herdon ...................................................................... 37 

MBA in agribusiness – The role of e-learning 

Zsolt Csapó, László Kárpáti, László Kozár, András Nábrádi ................................................. 43 

ICT and farmers: lessons learned and future developments 

Alexander B. Sideridis, Maria Koukouli, Eleni Antonopoulou ............................................... 48 

Requirements for competence modeling in professional learning: experience from the 

water sector 

Charalampos Thanopoulos, Christian M. Stracke, Éva Rátky, Cleo Sgouropoulou .............. 56 

Online educational repositories for promoting agricultural knowledge 

C.I. Costopouloul, M.S. Ntaliani, M.T. Maliappis, R. Georgiades, A. B. Sideridis ................ 72 

Training resources and e-Government services for rural SMEs: the rural 

inclusion platform 

Pantelis Karamolegkos, Axel Maroudas, Nikos Manouselis .................................................. 79 

Case study of a web portal for agricultural professionals 

Madalina Ungur, Axel Maroudas, .......................................................................................... 87 

Sector spanning agrifood process transparency with direct computer mapping 

Mónika Varga, Sándor Balogh, Béla Csukás .......................................................................... 96 

Using possibilities of GIS in tourism 

Gergely Ráthonyi ................................................................................................................... 107 

E-Learning possibilities in agriculture and agricultural education 

László Várallyai, Miklós Herdon .......................................................................................... 113 

A mobile agricultural information system: enabling advanced information flow and 

decision making in modern farms 

Matija Kopic .......................................................................................................................... 118 

How barley growing conditions and its output change in Hungary 

Aliz Novák, Éva Erdélyi ........................................................................................................ 120 

Agile software development 

Boglárka Kupai ..................................................................................................................... 128 

VI

Hungarian language papers 

E-Magyarország program 

Cseterki Imre ......................................................................................................................... 136 

Mezőgazdasági elemi károk becslése a meteorológiai és tesztüzemi adatok 

összekapcsolásával 

Kemény Gábor ....................................................................................................................... 140 

Pénzügyi tervek valóságtartamának vizsgálata FADN adatok alapján 

Keszthelyi Szilárd, Pesti Csaba ............................................................................................. 150 

Az e-Learning bevezetésének tapasztalatai az MGSZH-ban - egy pilot eredményei 

Vörös Zsuzsanna, Lukácsné Veres Edina .............................................................................. 156 

Klímaváltozás hatásai fenológiai folyamatokra 

Dede Lilla .............................................................................................................................. 174 

Klímaváltozás hatása a szezonális dinamikai folyamatokra és aszpektualitásra 

Eppich Boglárka .................................................................................................................... 183 

Internetes adatbázis kezelő rendszer készítése PHP és MySQL felhasználásával 

Fikó Zoltán ............................................................................................................................ 193 

Cönológiai hasonlósági mintázatok indikációs ereje genuszszintű taxonlisták és 

gyakorisági eloszlások alapján 

Gergócs Veronika, Hufnagel Levente, Podani János. .......................................................... 200 

Mozgóképi adatállományok szerepe a mezőgazdaság oktatásban 

Marján Ákos Péter ................................................................................................................ 208 

Mezőgazdasági szaktanácsadás on-line támogatással – on-line benchmarking tesztüzemi 

adatok alapján 

Sápi András ........................................................................................................................... 215 

Műholdfelvételek nyilvántartó rendszerének fejlesztése 

Soós László ............................................................................................................................ 220 

Térinformatikai vizsgálatok a vidéki természeti erőforrások védelme érdekében 

Szabó Zsuzsanna ................................................................................................................... 229 

Az Észak-Alföldi régió kis és középvállalkozásainak digitális üzleti kommunikációjának 

helyzete 2010-ben 

Péntek Ádám .......................................................................................................................... 235 

Korszerű informatikai megoldások a növénytermesztésben 

Cseh András .......................................................................................................................... 242 

A magyarországi szélessávú infrastruktúra hatáselemzése az NRI alapján 

Botos Szilvia .......................................................................................................................... 251 

Adatvédelem az ügyfélkapcsolat menedzsmentben 

Kaderják Gyula, Herdon Miklós ........................................................................................... 260 

E-learning lehetőségek az agrár-felsőoktatásban 

Lengyel Péter ......................................................................................................................... 267 

VII

E-learning és buktatói 

Bakó Mária ............................................................................................................................ 274 

Magyarország e-közigazgatásának jellemzői és problémái az agrárgazdasági 

vonatkozásban 

Bokor Judit ............................................................................................................................ 281 

A dunai fitoplankton diverzitás és szezonális dinamikájának elemzése 24 év adatai 

Verasztó Csaba ...................................................................................................................... 288 

Az almatermesztés környezeti feltételeinek jövőbeni alakulása 

Lakos János, Erdélyi Éva ...................................................................................................... 296 

Környezeti feltételek vizsgálata alapján a biológiai védekezés hatékonyabbá tehető 

Búza Katalin, Erdélyi Éva ..................................................................................................... 302 

A fenntartható szántóföldi növénytermesztés megalapozása – a modellezés, egy 

mezőgazdasági üzem tervezési eszközei között lehet 

Olasz Zsófia, Erdélyi Éva, Boksai Daniella .......................................................................... 308 

A talaj vízáramlás mérésének módszerei és szimulációjának tapasztalatai 

Szondi Zoltán, Erdélyi Éva, Fodor Nándor ........................................................................... 315 

VIII

Advanced Information Technologies in Agriculture and Related Sciences. HAAI-EFITA Workshop 

September 16-17, 2010 Budapest, Hungary 

From phenology models to risk indicator analysis 

Márta Ladányi 1 , Szilvia Persely 2 , József Nyéki 3 , Zoltán Szabó 4 

Abstract. In this paper we outline a phenology model which can estimate budbreak and full bloom start dates of 

sour cherry quite accurately, considering the effective heat sums. With the help of RegCM3.1 outputs we apply 

the model to learn the possible trends of the phenology timing in the middle of the 21st century which indicates a 

shift of 12-13 days earlier for budbreak and 6-7 days earlier for full bloom because of warmer conditions. For the 

climatic characterization of sour cherry bloom period in between 1984-2010 and for the description of the 

expected changes in this very sensitive period of sour cherry with respect to the time slice 2021-2050, we 

introduce some climatic indicators as artificial weather parameters. We survey the changes of the indicators in the 

examined period (1984-2010) and, regarding the full bloom start model results, we formulate the expectations for 

the future and make comparisons. 

Keywords: phenology model, weather indicator, climate change, climate model, sour cherry 

1. Introduction 

The closing decades of the 20th century and the early years of the present century in Hungary were 

unusually warm with several extreme events (droughts, storms, hails, frosts, floods etc.). Living systems 

have their own capacity and speed of adaptation to the particular changes they face in their environment. 

In case the changes are small and occur slowly enough, the success of adaptation is almost sure. 

Estimations of warming by about 2-3°C or more in a century or more may seem to be not too much, 

however, a change of this speed can be too fast to keep up with (Houghton, 2009). Of course, estimations 

regarding the near or far future are companied with considerable uncertainties which are caused by 

imperfect knowledge of way and scale of climate change and its direct and indirect impacts. However, 

modeling and simulating climate change impacts has of great importance for having a sight of the possible 

future in order to be able to prepare. 

In this work we focus on a method with which we can characterize the expected changes of a very 

sensitive period of sour cherry, namely bloom and ten days before. 

First we introduce a phenology model to estimate the starting dates of budbreak and full bloom. To 

learn the characteristics and the way of change of the early vegetation period of sour cherry is very 

important because the success of production together with the one of plant protection and technology 

techniques scheduling is depending mainly on phenological information. Moreover, several risk factors 

such as frost, infection, insufficient pollination etc. can be traced back to the connection of weather and 

phenological timing. This kind of research is of even greater importance nowadays when usual 

phenological timing is changing because of climate change. 

The model is based on the effective heat sums calculated from historical data referring to 1984-2010 

and it was calibrated and validated for the most important three sour cherry varieties in Hungary, grown at 

Újfehértó (’Újfehértói fürtös’, ’Kántorjánosi’ and ’Debreceni bőtermő’). 

1 Márta Ladányi 

Corvinus Unversity of Budapest, H-1118 Budapest, Villányi út 29., Hungary 

marta.ladanyi@uni-corvinus.hu 

2 , 3, 4 Szilvia Persely, József Nyéki, Zoltán Szabó 

Institute for Extension and Development, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Hungary 

suto@agr.unideb.hu 

nyeki@agr.unideb.hu 

zszabo@agr.unideb.hu 

1



Having a model in hand which allows relatively well-reliable estimations for the starting dates of 

budbreak and full bloom, we can go on with asking what predictions can be made if we change historical 

weather data to those of regional climate model outputs. Keeping in mind that the model was calibrated 

for past and present observed and well-detected circumstances and there is some uncertainty if it is 

suitable to apply for future estimations, we make an attempt. The basis of our hope not to err too much is 

that the temporal distance of calibration and application time slices is not too long and that regionally 

downscaled ocean-surface climate change models of our days are giving quite adequate estimations for the 

near future. 

Analyzing the output of the phenology model run with regional climate model estimations we can learn 

the expected phenological shift in the future which can be considered as the response of the plant to its 

changing climate. 

Going back to our point, in order to learn the climatic characteristics of sour cherry bloom, we 

introduce climatic indicators. Climatic indicators are artificial parameters in the form of functions of 

simple weather parameters (temperature, precipitation etc.). The reason of using climatic indicators is the 

fact that the responses of the plants to climate change can be formulated as to be tightly correlated with the 

changes of the values of suitable weather indicators. Climatic indicators, therefore, are easy to be related 

to different kinds of risk. If we analyze the values and distribution of indicators in time and space, they 

may signalize the risk of several types. Thus, the analysis of climatic indicators may serve the analysis of 

climate change impact. 

For that purpose, data of seven indicators have been traced in bloom and pre-bloom period: 

• the number of frosty days, 

• the absolute minimum temperature (°C), 

• the mean of minimum temperatures (°C), 

• the number of days when daily means are above 10°C, 

• the mean of maximum temperatures (°C), 

• the number of days without precipitation, 

• the number of days when precipitation is more than 5 mm. 

We examine the changes of the above indicators in the examined period (1984-2010). 

As a next step, we take the observed starting and ending dates of bloom in time interval 1984-2010, 

calculate and fix the average endpoints of them (say: base bloom). Supposed that the phenology model 

predictions of the full bloom starting dates can be applied, according to its prediction we shift the fixed 

base bloom period. The shifted period can be considered as analogous full bloom period. Then, regarding 

the time slice 2021-2050 the same seven indicators are calculated for the base bloom period and for the 

shifted analogous bloom period, together with their 10-day pre-bloom-period, based on the regional 

climate model output data. 

The results of the future expectations were compared to the ones of the historical data with ANOVA 

followed by Dunnett or Games-Howell post hoc tests. It was also tested whether the differences between 

the predictions for the base bloom and analogous bloom periods are significant or not. Significant 

differences were detected if p



need of accurate predictions of phenology has become of great importance due to climate change 

(Haenninen, 1991, Kramer, 1994, Kramer et al., 1996., Chuine et al., 1998, 1999, Carter et al., 2007). 

The method of calculating the sum of effective daily mean temperatures as ‘growing degree days’, is 

based on many experiments that the plants are able to utilize the temperature above a lower and under an 

upper base temperature after the chilling effect during the dormancy (Spano et al., 2002, Cesaraccio et al., 

2004). However, the start and end point of date of dormancy is still hard to define as it is actually a 

gradually changing state from endodormancy to ectodormancy. The situation is usually interpreted such 

that after a given date the daily mean temperature above a lower and under an upper base temperature is 

accumulated up to a certain critical value (Moncur et al., 1989). As the critical value has been reached the 

model signalizes the budbreak (Carbonneau et al., 1992, Jones, 2003, Jones et al., 2005). The lower and 

upper base temperatures are regularly determined by optimization while the start of heat accumulation is 

fixed at a date when the previous vegetation period has been ended and the new has not started yet, in 

most cases with the first of January (Riou, 1994, Bindi et al., 1997 a,b). This kind of budbreak models can 

be improved if the chilling effect during the dormancy is also taken into consideration, or, at least the end 

of endodormancy is estimated. 

A full bloom model can be connected to a budbreak model with calculating an extra heat sum which 

follows the budbreak. The lower and upper base temperatures can again be optimized particularly for full 

bloom. 

The accumulation of heat sum can be described with several types of functions. The decision is mainly 

depending on the accuracy and relevancy of data (Oliveira 1998, Riou, 1994), thus the models can be 

quite different. However, excessively sophisticated models need the estimation of a host of parameters. At 

the same time, the models can become utterly sensitive and in spite of that they may not come up to the 

accuracy expected (Riou, 1994, Cortázar-Atauri et al., 2009). 

As we faced data scarcity problems, our model is a relatively simple one, nevertheless, it is sufficiently 

accurate and suitable to predict the date of budburst together with full bloom starting dates for the three 

most important sour cherry varieties grown in Hungary, namely Újfehértói fürtös’ (Uf), ’Kántorjánosi’ 

(Kj) and ’Debreceni bőtermő’ (Db). Instead of calculating the chilling effect, we have chosen a term 

which coincides with the end of endodormancy or the beginning of ectodormancy, respectively. For that 

purpose, a linear accumulation function was applied where the daily mean temperatures above the 

optimized lower and upper a base temperatures were calculated from an extra optimized parameter, 

namely the statistically estimated starting date of ectodormancy. 

T 

aver j 

For each variety i in year j we calculated the sum of daily mean temperatures ( , ) taken the values 

over the (optimized) lower and below the (optimized) upper base temperature and cumulated those until 

the starting date of budbreak or full bloom, respectively. In case of budbreak date calculation the 

accumulation was started from a parametric term (statistically estimated end of endodormancy), while in 

case of full bloom starting date estimation the summation was set out at budbreak: 

bb, 

i 

bb bb 

[( min( T , T ) T ); 

] 

bb 

GDDi 

, j 

= ∑max 

aver, 

j u 

− 

l 

0 

start 

fb, 

i 

fb fb 

[ min( T , T ) T ); 

] 

fb 

GDD 

, 

= ∑ max 

, 

− 0 

i j 

bb 

aver 

j 

u 

l 

3



bb bb 

T 

We determined the optimal lower and upper base temperatures separately for the budbreak ( 

l , 

T 

u ) 

fb fb 

T 

and full bloom starting dates ( 

l , 

T 

u ) by minimization such that the lowest root mean square deviation 

of the observed and predicted dates (standard error, days), the lowest average absolute and the lowest 

maximum error of predictions (both measured in days) can be achieved. 

We computed the mean sum of degree days over the examined years for each variety i, for both 

budbreak and full bloom modules and designated the critical sums of degree days ( 

respectively). 

bb 

fb 

GDD 

i , crit 

GDD , 

i , crit , 

The model served for prediction of the dates of budburst and full bloom start. In a year, after the 

starting date, the daily means of temperatures above the lower base temperature (maximized by the 

difference of the upper and lower base temperature) are accumulated. If the critical value of the respective 

variety ( 

GDD , 

bb 

i crit 

) is reached, the date of budburst is indicated and the accumulation for the full bloom 

GDD , 

starts. If the critical value of the respective variety ( ) is reached, the starting date of full bloom 

is indicated. 

The daily meteorological data from 1984 to 2010 were taken from the Institute of Research and 

Extension Service for Fruit Growing at Újfehértó. The data set was completed with phenology data from 

the same site. (Budbreak dates were available for time interval 1984-1991, only.) 

The agroclimatological station is located at the experimental site Újfehértó. The site is one of the most 

important areas of sour cherry production of Hungary in the region of Nyírség. The region belongs to the 

continental climatic zone with some Mediterranean and oceanic effects. 1986 was outstandingly hot 

during the spring and summer, and in 1990 the winter was extremely mild. 

We applied the phenology model to study the impact of climate change on budbreak and full bloom 

starting dates. To this we took the RegCM3.1 (regional) climate model with 10 km resolution referring to 

2021-2050 and with reference period 1961-90, supposed the SRES scenario A1B. The A1B storyline 

supposes a future world with very rapid economic growth and technological development with an 

increasing CO2 concentration in the air exceeding 715 ppm up to 2100. Global population peaks in midcentury 

and declines thereafter. Major underlying themes are convergence among regions, capacity 

building, and increased cultural and social interactions, with a substantial reduction in regional differences 

in per capita income. The letter B in A1B refers to the technological emphasis that is balanced across all 

sources, i.e. not relying too heavily on one particular energy source (IPCC, 2000). The original climate 

model was developed by Giorgi et al. (1993) and was downscaled at Eötvös Loránd University, 

Department of Meteorology, Budapest, Hungary (Bartholy et. al., 2009, Torma et. al., 2008). The model 

predicted that the budbreak dates are expected to shift 12-13 days earlier while full bloom may start 6-7 

days earlier than it was observed at the end of the last century. The shifts of dates are significant which is 

supposedly caused by the changing environment. 

2.2. Application for climate change impact study: indicator analysis 

Sour cherry phenophases are variably affected by weather, thus the success of sour cherry growing 

depends largely on the climatic factors. If during a critical period the weather does not fit for the agrometeorological 

claims of sour cherry, the yield of the season will be questionable (Szabó, 2007). As the 

period with a start of 10 days before bloom and during bloom is extremely decisive for the quality and 

quantity of yield, we focused on this time slice in this study. Several symptoms of climatic change have 

been observed in Hungary during the last 20 years, as fruit production of the Great Plain was also 

impaired. Changes have affected the conditions of growing but they have hit hard also the possible future 

fb 

i crit 

4



production as well. The character and excess of the climate of the region determine the risk of growing. 

We decided therefore to characterise some climatic indicators of the fruit-growing region during the 

bloom period with their 10-day pre-bloom period also with the purpose to get ideas referring to the 

changes of the anticipated future. 

Many authors use the method of climatic indicator analysis (Oskam and Reinhard, 1992, Bootsma et 

al., 2005a,b). Indicators have successfully been applied, amongst others, to field crops, forest and fruit 

trees, or even for insects and vertebrate animals (Erdélyi, 2009, Erdélyi et al., 2008, Koocheki et al., 2006, 

Salinger et al., 2005, Eppich et al., 2009). Information on climatic indicators based on historical or climate 

model estimation output data allows conclusions regarding the suitability of the examined plant or the 

respective site for growing. We will present the above listed seven climatic indicators adopted for the 

period 1984-2010, based on observations, and the changes expected for the 2021-2050 period, based on 

the outputs of RegCM3.1 regional climate model. 

3. Results 

3.1. Model results 

The optimal lower and upper base temperatures with the optimal starting date (called the statistically 

optimized end of endodormancy) for budbreak are 2.5°C, 5°C and 42 nd Julian day of the year (i.e. 11 th of 

February). The optimal lower and upper base temperatures for full bloom start are 3.5°C and 19°C. 

The data set was split into two subsets to fit and to validate the model. The root mean square error 

(standard error), the average (absolute) error and the maximal (absolute) error for fitting are 2.75, 2.25 and 

6 days for budbreak while they are 2.82, 2.25 and 6 days for full bloom. The model explains both the 

budbreak and the full bloom start dates quite effectively (Rsq=0.92, p



Observed (o) and predicted (p) budbreak (bb) and full bloom (fb) dates 

78 118 

66 112 

78 115 

65 108 

79 117 

67 111 

Uf_bb_o 

Uf_bb_p 

Kj_bb_o 

Kj_bb_p 

Db_bb_o 

Db_bb_p 

Uf_fb_o 

Uf_fb_p 

Kj_fb_o 

Kj_fb_p 

Db_fb_o 

Db_fb_p 

60 70 80 90 100 110 120 

Julian day 

Figure 1. Observed (o) budbreak (bb) (1984-1991) and full bloom (fb) start dates (1984-2010) with the predicted (p) 

dates (RegCM3.1, 2021-2050) for three sour cherry varieties (Uf, Kj, Db) 

3.2. Indicator analysis results 

Seven climatic indicators are considered. First the values of the indicators are calculated for the period 

of observations (1984-2010). Then the same indicators are calculated regarding the time slice 2021-2050, 

based on the outputs of RegCM3.1 regional climate model. The future predictions are represented first for 

the base bloom period (together with its 10-day pre-bloom-period) calculated as the average of the 

observed endpoints of the bloom periods (101st -122nd day of year). Supposed that the phenology model 

predictions of the full bloom starting dates (6-7 days earlier) can be applied, the indicators are calculated 

for the analogous bloom period which is a period shifted 7-day earlier as the base bloom period. 

Table 1. Means of climatic indicators of bloom with 10-day pre-bloom period, Újfehértó calculated based 

on historical data (1984-2010) and on RegCM3.1 data (2021-2050) assuming no (base bloom) or 7-day 

phenological shift (analogous bloom). Significant differences were detected if p



The following statements have been attempted: 

• Considering the number of frosty days, the prognosis according to the RegCM3.1 for the period 

2021-2050 stated that almost no frosty days are expected. 

• The absolute minimum temperature of the period was 0.1ºC as a mean. The prediction of the 

RegCM3.1 is much higher thus almost no risk of spring frost is expected. 

• The mean of the minimum temperature was 6.1ºC as recorded, whereas the RegCM3.1 model 

predicts significantly higher values. 

• The number of days with mean temperatures higher than 10ºC was 16. According to the RegCM3.1 

model, the increase is moderate if there is no phenological shift is assumed. However, in case 

phenology stages come earlier, a significant decrease is expected. 

• The mean of daily maximum temperatures was 18.5ºC during the 27 years. In some years, it 

attained even 25ºC, and it was 16ºC only in others. The RegCM3.1 estimates significantly lower 

values for 2021-2050, independently from the assumed phenological shift. It means that bloom 

may of milder temperature condition in the future. 

• The number of days without precipitation recorded as 13.6 days, mean of 27 years. The RegCM3.1 

model does not predict significantly different results for the future. 

• The mean of the number of rainy days with more than 5 mm precipitation/day was 2.2 days during 

the recorded period (1984-2010). The prognosis shows a slight, insignificant increment. 

Growers are compelled to increase the yields in order to compensate for the increasing costs of 

production as well as for the irrationally low producer’s prices. These efforts are jeopardized by the 

unstable, changing climate, warming up, unbalanced precipitation as well as the increased frequency and 

intensity of weather anomalies. Future predictions should be regarded for strategies of adaptation that are 

needed to be developed. 

The model we discussed above should be validated for other regions and/or varieties. Not only the 

changes of climate and phenology and their impacts but also the possible change of the way of plant 

respond should be researched. To this regular monitoring and high level, comparable data recording is 

necessary. Intensive cooperation with growers and decision makers should be improved. With the help of 

growers’ observations the indicators can be associated with certain risky events and thus they can serve 

the prediction of more detailed future recommendations to prevent damages. In one hand, warmer climate 

makes possible to grow varieties with higher heat accumulation demand, in other hand more frequent and 

more serious extreme events increase the risk of production. The symptom of phenology drift calls the 

attention to the need of new adaptation strategies which are surely unavoidable and urgent (Diós et al., 

2009). 

Acknowledgements 

The research was sponsored by the following projects: OM-00042/2008, OM-00270/2008, OM- 

00265/2008 and TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR/-2010-000. 

References 

Bartholy, J., Pongracz, R., Torma, Cs., Pieczka, I., Kardos, P., Hunyady, A. (2009): Analysis of regional climate 

change modelling experiments for the Carpathian basin. International Journal of Global Warming 1, 238-252. 

Bindi, M., Miglietta, F., Gozzini, B., Orlandini, S., Seghi, L. (1997a) A simple model for simulation of growth and 

development in grapevine (Vitis vinifera L.). I. Model description. Vitis 36(2):67–71. 

Bindi, M., Miglietta, F., Gozzini, B., Orlandini, S., Seghi, L. (1997b) A simple model for simulation of growth and 

development in grapevine (Vitis vinifera L.). II. Model validation. Vitis 36(2):73–76. 

Bootsma, A., Gameda, S., McKenney, D.W. (2005a) Impacts of potential climate change on selected agroclimatic 

indices in Atlantic Canada Canadian Journal of Soil Science Volume 85, Issue 2, May 2005, Pages 329-343. 

7



Bootsma, A., Gameda, S., McKenney, D.W. (2005b) Potential impacts of climate change on corn, soybeans and 

barley yields in Atlantic Canada Canadian Journal of Soil Science Volume 85, Issue 2, May 2005, Pages 345-357. 

Carbonneau, A., Riou, C., Guyon, D., Riom, J., Schneider, C. (1992) Agrométéorologie de la vigne en France. EUR- 

OP, Luxembourg, p 168.Bonhomme R (2000) Bases and limits to using “degree-day” units. Eur. J. Agron. 13:1–10, 

doi:10.1016/S1161-0301(00)00058-7 

Carter, T. R., Parry, M. L., Porter, J. H. (2007) Climatic change and future agroclimatic potential in Europe. 

International Journal of Climatology, 11. 3, P. 251 – 269. 

Cesaraccio, C, Spano, D., Snyder, R. L, Duce, P. (2004) Chilling and forcing model to predict bud-burst of crop and 

forest species. Agric. For Meteorol. 126:1–13, doi:10.1016/j.agrformet.2004.03.010 

Diós, N., Szenteleki, K., Ferenczy, A., Petrányi, G., Hufnagel, L. (2009): A climate profile indicator based 

comparative analysis of climate change scenarios with regard to maize (Zea mays L.) cultures – Applied Ecology 

and Environmental Research, 7(3): 199-214. 

Eppich, B., Dede, L., Ferenczy, A., Garamvölgyi, Á., Horváth, L., Isépy, I., Priszter, Sz., Hufnagel, L. (2009): 

Climatic effects on the phenology of geophytes – Applied Ecology and Environmental Research, 7(3): 253-266. 

Erdélyi, É. (2009) Sensitivity to Climate Change with Respect to Agriculture Production in Hungary (2009) 

Precision Agriculture '09 Edited by: E.J. van Henten, D. Goense and C. Lokhorst, Wageningen Academic Publisher, 

p. 559-567. 

Erdélyi, É., Boksai, D. Ferenczy, A. (2008) Assessment of climate change impacts on corn and wheat in Hungary, 

12th International Eco-Conference, 5th Eco Conference on Safe Food, Novi Sad (Serbia), 24 - 27 September, 2008 

pp. 49-55. 

Giorgi, F., M. R. Marinucci, and G. T. Bates (1993) Development of a second generation regional climate model 

(RegCM2) i: Boundary layer and radiative transfer processes, Mon. Wea. Rev., 121, 2794–2813. 

Haenninen H. 1991. Does climatic warming increase the risk of frost damage in northern trees? Plant, Cell and 

Environment 14: 449-454. 

Houghton, J. T. (2009) Global Warming. Cambridge University Press, 4th ed. ISBN 978-0-521-70916-3 p. 438. 

IPCC (2000) Summary for Policymakers. Emissions Scenarios. A Special Report of IPCC Working Group III. 

Published for the Intergovernmental Panel on Climate Change. ISBN: 92-9169-113-5 

Jones, G. V (2003) Winegrape phenology. In: Schwartz MD (ed) Phenology: an integrative environmental science. 

Kluwer, Milwaukee, pp 523–540 

Jones, G. V, Duchene E., Tomasi D., Yuste, J., Braslavksa, O., Schultz, H., Martinez, C., Boso, S., Langellier, F., 

Perruchot, C., Guimberteau, G. (2005) Changes in European winegrape phenology and relationships with climate. In: 

Proceedings of XIV International GESCO Viticulture Congress, Geisenheim, Germany, 23–27 August, 2005, pp 55– 

62 

Koocheki, A. Nasiri, M., Kamali, G.A., Shahandeh, H. (2006) Potential impacts of climate change on agroclimatic 

indicators in Iran. Arid Land Research and Management. Volume 20, Issue 3, 1 September 2006, Pages 245-259. 

Kramer K. 1994. A modelling analysis of the effects of climatic warming on the probability of spring frost damage to 

tree species in The Netherlands and Germany. Plant, Cell and Environment 17: 367-377. 

Kramer K, Friend A, Leinonen I. 1996. Modelling comparison to evaluate the importance of phenology and spring 

frost damage for the effects of climate change on growth of mixed temperate-zone deciduous forests. Climate 

Research 7: 31-41. 

Moncur, M. W., Rattigan, K., Mackenzie, D. H. & McIntyre, G. N. (1989). Base temperatures for budbreak and leaf 

appearance of grapevines. Am. J. Enol. Vitic., 40(1), 21–26. 

Oliveira, M. (1998). Calculation of budbreak and flowering base temperatures for Vitis vinifera cv. Touriga Francesa 

in the Douro Region of Portugal. Am. J. Enol. Vitic. 49(1), 74–78. Proceedings of XIV International GESCO 

Viticulture Congress, (pp 485–490). Geisenheim, Germany, 23–27 August, 2005. 

8



Oskam, A.J. and A.J. Reinhard (1992) Weather indices of agricultural production in the Netherlands 1948 1989. 2. 

Grassland. Netherlands Journal of Agricultural Science 40 (1992) 187-205 

Reaumur, R. A. F. (1735) Observations du thermomètres, faites à Paris pendant l’année 1735, comparées avec celles 

qui ont été faites sous la ligne, à l’isle de France, à Alger et quelques unes de nos isles de l’Amérique. Académie des 

Sciences de Paris 545. 

Riou, C. (1994) The effect of climate on grape ripening: application to the zoning of sugar content in the european 

community. CECACEE- CECA, Luxembourg. 

Salinger, M. J. , Sivakumar, M. V. K., Motha, R. (2005) Reducing vulnerability of agriculture and forestry to climate 

variability and change: Workshop summary and recommendations, Climatic Change Volume 70, Issue 1-2, May 

2005, 341-362. 

Spano, D., Cesaraccio, C., Duce, P., & Snyder, R. L. (2002). An improved model for estimating degree days. ISHS 

Acta Horticulturae 584. VI International Symposium on Computer Modelling in Fruit Research and Orchard 

Management. 

Szabó, T. (2007) Az északkelet-magyarországi meggy tájfajta szelekció eredményei és gazdasági jelentősége. PhD 

értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, 2007 

Torma, Cs., Bartholy, J., Pongracz, R., Barcza, Z., Coppola, E., Giorgi, F., (2008): Adaptation and validation of the 

RegCM3 climate model for the Carpathian Basin. Idojaras 112, 233-247. 

9



Methods for usability of point samples of the soil protection information and 

monitoring system 

László Várallyai 1 , Béla Kovács 2 , Gergely Ráthonyi 3 

Abstract. The Hungarian Soil Information Monitoring System (SIM) covers the whole country and provides 

opportunity to create similar information systems for the natural resources (atmosphere, supply of water, flora 

biological resources etc). The aim of the SIM is to relate these databases. The SIM territorial measuring grid 

consists of 1236 measuring points with 21 elements content in Hungary. These points are representatives. 

Distribution of the points by soil types represents the variety of soil types of the country. The SIM is the essential 

basis of rational agri-environmental management and at the same time is an integrated unit of the environmental 

diagnosis of soils. Our aim is developing a statistical based information system from the data of the measured SIM 

points. We developed a method for estimating element content. To determine the concentration of the elements, 

need only the GPS co-ordinates of the place based on the number of nearest neighbouring points. This method 

does not calculate with spatial circumstances. The other possibility is using the kriging method (spatial 

interpolation) for estimating more precisely the element content. In this study these two methods are compared. 

After building our statistical based information system we can develop an Internet-based service that makes it 

possible to reach the objectives through arranging the results of analyses into a database. Based on available data, 

the developed Internet-based service makes it possible to estimate element content at a certain diagnostic point 

with some statistical errors; it can also be applied in analyzing effects of environmental pollution. 

Keywords: Soil Information Monitoring System, kriging method, Internet-based service 


A large amount of soil information are available in Hungary as a result of long-term observations, 

various soil survey, analyses and mapping activities on national (1:500,000), regional (1:100,000), farm 

(1:10,000-1:25,000) and field level (1:5,000-1:10,000) during the last sixty years. Thematic soil maps are 

available for the whole country in the scale of 1:25,000 and for 70% of the agricultural area in the scale of 

1:10,000. 

There are at least three reasons why this rich soil database has been developed (Várallyai, 1993): 

• the small size of the country (93,000 km²) 

• the great importance of agriculture and soils in the national economy 

• the historically "soil loving" character of the Hungarian people, and particularly the Hungarian 

farmers. 

In the last years all existing soil data were organized into a computerized geographic soil information 

system, which consists of two main parts: 

1 László Várallyai 

University of Debrecen, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Hungary 

varal@agr.unideb.hu 

2 Béla Kovács 


kovacsb@agr.unideb.hu 

3 Gergely Ráthonyi 


rathonyi@agr.unideb.hu 

10



• The soil data bank, including 3 different types of information: 

• basic topographic information (geodetic data standards) 

• point information (measured, calculated, estimated or coded data on the various characteristics of 

soil profiles) 

• territorial information (1:25,000 scale thematic maps) and soil properties. 

• The information system, including models on moisture and plant nutrient regimes of soils; 

susceptibility of soils to various soil degradation processes, etc. 

The Soil Information and Monitoring System (SIM) is an independent subsystem of the integrated 

Environmental Information and Monitoring System (EIMS) (Soil Information Monitoring Professional 

Committee, 1995). 

The Soil Information Monitoring System (SIM) covers the whole country and provides opportunity to 

create similar information systems for the natural resources (atmosphere, supply of water, flora and 

biological resources etc.). The aim is to relate these databases. 

The SIM territorial measuring grid consists of 1236 measuring points. These points are representatives. 

Distribution of the points by soil types represents the variety of soil types of the country. 

In consequence of the EU accession, the particular and objective survey of current soil condition is a 

very important question, which can be the beginning of the implementation of the modern agrarian 

environmental management program. This survey is not much use if the change of condition cannot be 

investigated continuously in systematic interval. 

On the basis of the above mentioned point of view decision was born on creating the planned National 

Environmental Protection Information and Monitoring System. The first working subsystem was realized 

as the Soil Information Monitoring System (SIM) module. 

Based on physiographical-soil-ecological units, 1236 "representative" observation points were selected 

(and exactly defined by geographical coordinates using GPS). There were 865 points on agricultural land, 

183 points in forests and 189 points in environmentally threatened "hot spot" regions. The latter 

represented 12 different types of environmental hazards or particularly sensitive areas such as: degraded 

soils, ameliorated soils, drinking water supply areas, watersheds of important lakes and reservoirs, 

protected areas with particularly sensitive ecosystems, "hot spots" of industrial, agricultural, urban and 

transport pollution, military fields, areas affected by (surface) mining, waste (water) disposal affected 

spots. 

2. Applied methods 

2.1. Calculating method of distance, element content, relative error and confidence interval 

After converting and rounding the measured data of the available TIM samples I carried out further 

calculations in order to determine the distance between the points, their element contents, their relative 

errors and confidence intervals. For the calculations I used the following connections: 

The program calculates the distances by using the Pythagorean Theorem: 

(1) 2 

Z = 

(x − x ) 2 + (y − y ) 

2 1 2 1 

where x 1 , y 1 are the coordinates of the known point, x 2 , y 2 are the coordinates of the unknown point. 

The software determines the calculated figure of chemical element content in case of 10 nearest 

neighbouring points by using the following connection: 

11



(2) 

C 

x 

1/ Z * C + 1/ Z * C + .......... + 1/ Z * C 

= 

1 1 2 2 

10 10 

1/ Z + 1/ Z + .......... + 1/ Z 

1 2 

10 

where Z 1 , Z 2 ,…Z 10 are the distances of the known points correlated to the basis profile number, 

C 1 , C 2 , …C 10 measured chemical element content in the known points. 

The program calculates the percentage deviation – relative error – on the basis of the following 

formula: 

(3) 

⎛ ⎛ Sz − M ⎞⎞ Deviation = ABS⎜100 ∗⎜ 

⎟⎟ [%] 

⎝ ⎝ M ⎠ ⎠ 

where ABS is the absolute value function, „Sz” means the element content calculated by me, „M” 

means the measured element content. 

The program invokes two Excel functions to calculate the confidence interval, one of them calculates 

the standard deviation (σ), and the other one calculates the confidence interval. 

To calculate the confidence interval, it calculates the standard deviation first (σ): 

(4) 

σ = 

( x − x) 

1 

n 

i 

∑ 

i= 1 n − 

2 

Formula of the confidence interval: 

(5) 

⎛ 

x ± 1,96 

⎜ 

⎝ 

σ 

⎞ 

⎟ 

n ⎠ 

2.2. Krieging method 

Kriging (Oliver and Webster, 1990) is an interpolation method that predicts unknown values of a 

random process. More precisely, a Kriging prediction is a weighted linear combination of all output values 

already observed. These weights depend on the distances between the input for which the output is to be 

predicted and the inputs already simulated. Kriging assumes that the closer the inputs are, the more 

positively correlated the outputs are. This assumption is modelled through the correlogram or the related 

variogram, discussed below (Alsamamra et.al., 2009). 

In deterministic simulation, Kriging has an important advantage over regression analysis: Kriging is an 

exact interpolator; that is, predicted values at observed input values are exactly equal to the observed 

(simulated) output values. In random simulation, however, the observed output values are only estimates 

of the true values, so exact interpolation loses its intuitive appeal. Therefore regression uses OLS, which 

minimizes the residuals - squared and summed over all observations. 

Effectively, geostatistical models directly estimate the variance-covariance matrix. Geostatistical 

techniques, such as Kriging rely upon an estimated variance-covariance matrix, followed by EGLS 

(estimated generalized least squares), and BLUP (best linear unbiased prediction). The simplest case 

assumes one can specify correctly the variance-covariance matrix as a function of distance only (Stein 

et.al, 2003). The most typical application involves the smooth interpolation of a surface at points other 

than those measured. Usually, the method assumes errors are 0 at the measured points but modifications 

allow for measurement errors at the measured points. 

12



The first step in most geostatistical models is to estimate the variance-covariance matrix. While 

techniques exist to perform this directly, the most common technique involves the intermediate stage of 

computing the variogram (Bates et.al., 1996) 

The empirical variogram begins with the pair-wise squared differences among all errors (or sometimes 

a sample of errors for large data sets) plotted against the distance between the elements of the pair. 

Positively correlated errors will show small pair-wise squared differences while almost independent errors 

will show larger differences. For positively correlated residuals, the empirical variogram tends to start off 

low at small distances and rise with distance up to a point where it levels off. From the variogram one can 

estimate the parameters of fitted variogram functions. If the process is stationary, equivalence exists 

between the fitted variogram functions and fitted covariance functions. Only a relatively small number of 

valid covariance functions exist which yield guaranteed positive definite estimated variance-covariance 

matrices (Bailey and Gatrell, 1995). 

3. Results 

3.1. The developed statistical method for estimating element content 

I developed a method to estimate the element content. During the process I chose an optional point that 

will be considered as unknown in the process (in Fig. 1, I marked this point with “U”). I have the 

measured results for the unknown point, but I did not count with them, I proceeded as if I did not have 

those measured results. 

Around the unknown points I determined the nearest ten points (this number can be changed in the 

program). I marked these nearest points in Figure 1 with “K”. 

The distance between the known points (K) and the point considered as unknown (U) can be calculated 

by using the Pythagorean Theorem (Eq. 1): 

When I determined the distance between all the ten known and “unknown” points, I had ten distance 

data z 1 , z 2 , z 3 ,…..,z 10 , from which with linear estimation (by using Eq. 2), concentration (c x ) of the certain 

element can be estimated even in those places where there is no TIM diagnostic point. 

If I calculate the concentration (cx) of the certain element for the unknown point, I can compare it with 

the measured data by ICP-OES spectrometer for the certain element and I can determine the relative 

standard deviation (Eq. 3). 

These steps have to be done first for the same point regarding the other elements which quantities 

exceed the demonstration line. After that, these steps have to be done again for each available TIM 

diagnostic point, considering that they are the unknown points in the experiment. After this, I will have the 

concentration value and its relative standard deviation for each measurable element above the 

demonstration line for each diagnostic point. 

I applied two Excel functions to calculate the confidence interval, one of them (Eq. 4) calculates the 

standard deviation (σ) and the other calculates the confidence interval (Eq 5). 

I visualized the received data on Excel worksheets in each case to make further data processing easier. 

Building our statistical based information system has to determine the number of nearest neighbouring 

points to be considered in the case of certain elements. We have to determine the minimums of the 

average values of relative error for elements. In this point we have got the viewing neighbouring point 

number for all measured elements. 

13



Figure 1. K = Known diagnostic points (x1,y1: GPS coordinates of the given place) 

U = diagnostic point to be determined (unknown) 

(x 2 ,y 2 ): GPS coordinates of the “unknown” place ) 

We discovered when studying different numbers (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10, 15, 20, 25 and 30 in order) of 

nearest neighbouring diagnostic points within the aggregation, the minimums of the relative error values 

are different. Elements can be ranged into three groups depending on how many nearest neighbouring 

diagnostic points were considered when we received the minimum value. 

• 3 neighbouring diagnostical points: K, P, Sr, Ni, Cu, B, Co, Ti 

• 5 neighbouring diagnostical points: Al, Fe, Ca, Mg, Mn, S, Ba, Cr, V, Pb, Y, Zn 

• 10 neighbouring diagnostical points: Na 

It means that in case of a sample originating from a genuinely unknown diagnostic point, for elements 

in the first column 3, for elements in the second column 5, while for Sodium 10 nearest neighbouring 

points have to be considered in order to estimate the element content with the smallest error. 

3.2. The kriging method for estimating element content 

Calculation the concentration of the elements (by using Eq. 6) weighted average mathematical method 

(Korpás, 1996). The sum of the weighting factors must 0. 

(6) 

Z * ( x) 

= 

n 

∑ 

a Z( 

i 

x i 

i= 

1 

where Z*(x) the given concentration estimated value, 

a i the weighted factor of the observed point 

) 

The weighting factors are inverse ratio to distance of the estimated locations (Bodrog, 2001). 

(7) 

a 

i 

= n 

1 

ω 

c + di 

1 

d 

∑ 

ω 

i= 1 c + 

i 

where d i is the distance of the estimated location and the i-point, 

c is constant 

ω power (usually 1< ω < 3) 

14



We have to calculate the absolute error from the difference of the measured and estimated 

concentration value, and the relative error, which give the ratio of the measured and real concentration 

value (Young, 1986). 

Building our statistical based information system has to determine the number of nearest neighbouring 

points to be considered in the case of certain elements. 

We discovered that elements can be ranged only into two groups depending on how many nearest 

neighbouring diagnostic points were considered to kriging. 

• 3 neighbouring diagnostical points: K, P, Sr 

• 10 neighbouring diagnostical points: Al, B, Ba, Ca, Co, Cr, Cu, Fe, Mg, Mn, Na, Ni, Pb, S, Ti, V, 

Y, Zn 

It means that using of kriging method in case of the most elements we need 10 nearest neighboring 

points have to be considered in order to estimate the element content with the smallest error. It is 

interesting, in case of K, P and Sr the results were the same (10 nearest neighboring points) in case of 

developed statistical method. 

3.3. The Internet-based program 

We developed a newer internet-based program that makes it possible to reach the objectives through 

arranging the results of analyses into a database and developing an authorisation system (Fig. 2.). When 

developing the newer software, my objective was to create a dynamic website for users which together 

with the GPS coordinates only of the certain point could provide the estimated element content for the 

measured chemical elements also in such points where no samples had been taken and thus measured data 

were not available. The relative error and the confidence interval must be provided for each element 

content value, since they orientate the users into which range the quantity of the certain chemical element 

at the given diagnostic point can fall. 

We provided access to the database through internet-based technology. With the help of the databasebased 

server-side script language (PHP) (Meloni, 2003) we planned and developed the user interface, 

through which the user can communicate with the program. 

4. Conclusion 

On a statistical based developed system can be a suitable information system for the management 

determining the element concentrations in a well-defined precision. To determine the concentration of the 

elements, need only the GPS co-ordinates of the place. 

Data can access by a suitable authority system in this information system. Through the authorization 

system, the authorization level of each user can easily be determined. In case of database administrator 

authorization, almost any kind of query can be made in connection with the database through the general 

query module. 

Based on available data, the developed program makes it possible to estimate element content at a 

certain diagnostic point with some statistical errors; it can also be applied in analyzing effects of 

environmental pollution. Using by kriging method in case of the most elements we need 10 nearest 

neighbouring points have to be considered in order to estimate the element content with the smallest error. 

It is interesting, in case of K, P and Sr the results were the same (10 nearest neighbouring points) in case 

of the developed statistical method. 

15



Figure 2. PHP form to evaluate the concentrations and reliability 

of the chosen elements based on the GPS-co-ordinates 

5. References 

Alsamamra, H., Ruiz-Arias, J.A., Pozo-Vázquez, D., Tovar-Pescador, J. 2009. Comparative study of ordinary and 

residual kriging techniques for mapping global solar radiation over southern Spain, Agricultural and Forest 

meteorology, 1-15 

Bailey, T., Gatrelli, A. 1995. Interactive Spatial Data Analysis, Harlow: Longman 

16



Bates, R.A., Buck, R.J., Riccomagno, E., Wynn, H.P. 1996. Experimental design and observation for large systems, 

Journal of the Royal Statistical Society. Series (B58) 77–94. 

Bodrog, Cs. 2001. Hidrology and hidrogeology mapplotting – by kriging method. 

http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/bodrog/5.htm, 01-09-2007. 

Geiger J. 2004. Geostatisztika. http://www.sci.u-szeged.hu/foldtan/Geostatisztika.pdf, 49 p., 03-09-2007. 

Korpás, A. 1996. General statistics, National Textbook Publisher, Budapest, 24-27 p. 

Meloni, J.C. 2003. PHP, MySQL and Apache usage. Panem Kft, Budapest. 

Oliver, M.A., Webster, R. 1990. ”Kriging: a method of interpolation for geographical information system”, INT. J. 

Geographical Information Systems, Vol. 4, No. 3, 313-332 

Soil Information Monitoring Professional Committee. 1995. Soil Information Monitoring System Methodology, 

Budapest 

Stein, A., Hoogerwerf, M., Bouma, J. 2003. Geoderma Vol. 43, Issues 1-2. 163-167 

Várallyai, Gy. 1993. Soil data bases for sustainable land use - Hungarian case study. In Soil Resilience and 

Sustainable Land Use (Eds.: Greenland, D. J. & Szabolcs, I.) 469-495. CAB International. Wallingford. 

17



Information flow in agriculture – through new channels for improved effectiveness 

Mihály Csótó 1 

Abstract. Agriculture has undergone significant changes since the industrial revolution. The industrial age and the 

market economy have moulded agriculture in their image just as much as the characteristics and tools of the 

information age have recently been transforming its previous operation. Information and communication 

technology (ICT) take-up in agriculture remains low, and the reasons behind this barely changed in the last 20-30 

years. Information technologies are regarded as mediating channels and a vehicle for new services. It is important 

to research the various aspects of adoption of new information technology, and also not only the use, but the 

“effective use” of it (Gurstein, 2003). Information-intensive agriculture is fundamentally determined by 

information, knowledge and the decision-making farmers, in effect the human factor; therefore, studies aimed at 

the improvement of the situation of agriculture with ICT tools must be centred on the human element. 

Keywords: ICT-adoption, agriculture, 


Information has a central role in our modern way of living and agriculture is no exception: to be 

successful in farming requires gaining, processing, using and evaluating a huge amount of information 

(policy, markets, new methods etc.). Farmers are working in an information-intensive environment and 

numerous studies have showed that information and communication technologies (ICT) can play a vital 

role in realizing benefits with more effective information management in the farm level. 

The supply chain in agriculture not only means the flow of products and income but also that of 

information (Niderhauser et al., 2008). The toolkit of the information society, information communication 

technologies (ICT) offers new opportunities for efficient operation, decision-making and adaptation to the 

environment (Herdon, 2009). This, however, can only work successfully if certain conditions are met. The 

potential opportunities can only be exploited to an optimum under the right circumstances, and it is also 

important that they are harmonised with the previously used farm management practice, or else the muchawaited 

success will suffer. 

The purpose of the study is to identify the barriers of widespread adoption of ICT among farmers, 

mainly analyzing the information flow, information strategies, information literacy and the characteristics 

of the farm and the farmer. The author provides an overview of the literature and sets up a theoretical 

framework of the factors affecting the information strategies (and therefore also the use of ICT) of the 

farmers. 

2. Information flow and the farm manager 

Agriculture has undergone significant changes since the industrial revolution: one of the most 

important ones is market orientation (strictly speaking in the developed world we can only find farms 

producing for the market or at least partly for the market), but standardised solutions, economies of scale 

and automation have also become widespread, and this is only partly the result of the flow of the labour 

force into the cities. The industrial age and the market economy have moulded agriculture in their image 

just as much as the characteristics and tools of the information age have been transforming its previous 

operation. At the same time, the fundamental cyclical nature of agricultural operation is unchanged. In 

1 Mihály Csótó 

BME-Information Society Research Institute, 1111 Budapest, Stoczek utca 2-4. I/108. 

csoto.mihaly@ittk.hu 

18



order to shape, form and refine raw nature industrial characteristic have come to dominate agriculture 

which is now one of the industries. 

Farming has been placed in a new framework these days: farm managers have had to increasingly 

devote attention and interact with the external world (environmental effects, quality requirements, 

standards, and documentation) – see for example the documentation necessary when applying for 

EUfunds. Besides land, labour and capital, sufficient information has become a critical factor for 

agricultural businesses. Agricultural management and producers are both dependent on a comprehensive, 

information-rich environment, since without it they could easily lose their competitive edge. 

Modelling the agricultural decision-making process and information flow is nothing new. The primary 

objective of studies aimed at creating models is to determine why a given group of farmers behave the 

way they do (Gladwin, 1989). With the help of models support and knowledge that contribute to more 

efficient operation and better decision-making can be provided for farmers. 

Information and knowledge are inseparable since the most important input in decisions originates from 

the stratum of information (i.e. given potentials, already acquired knowledge, and finding additional 

information necessary for making decisions). Information flow, or the lack of it, as well as its intensity 

and knowing about the circumstances of a given farm and its manager might provide a comprehensive 

picture about the decision-making process and thus the character of a farm. 

Sörensen and his associates (2010) conducted interviews and based on them drew the following 

information cloud around the farm manager, a so-called rich picture of factors that influence and shape 

decisions (Figure 1.). 

Figure 1. Farm management, the “rich picture” (Sörensen et al, 2010) 

Important factors for the decision-maker of a farm to find his way in the above information 

environment not only include the numerous opportunities for interaction and information sources but also 

the used channels and the quality of information. 

19



2.1 The quality of information and used channels 

In a traditional approach information channels can be grouped into: 

• Personal network (suppliers, extension service, other farmers, markets, events) 

• Printed media (books, encyclopaedias, maps, almanacs, newsletters, advertisements) 

• Electronic media (TV, radio, websites, databases, services on cell phone, remote sensing) 

In the last group the Internet must be highlighted as a special entity that can equally be a number one 

source (databases, consultancy web services, electronic administrative services) or a secondary 

intermediary of printed or electronic media (e.g. IPTV, video TV) and a means of personal 

communication. 

Most sources agree that combined sources are generally the most effective, or those that fit in with the 

previous information-acquisition practice of the farmers (who typically measure the new sources against 

the old ones and has little faith in the new means at first). At the same time, there are some special types 

of new information that can be employed effectively only through particular channels. 

In addition to the type of channel used, the quality of information is of vital importance since its 

“usefulness” is determined by several criteria which are mostly determined by the perception of the 

decision-maker. There are several types of knowledge and information that are irrelevant under given 

circumstances (the diverse social, economic and environmental conditions of the rural communities might 

require specific knowledge/ and competences, Knight and Wilkin, 2004), and this can be a problem for 

example with decision support systems based on generic models possibly offering solutions that are at 

variance with the farmers’ own experience. Generalised information is often unsuitable, while relevant 

knowledge is often inaccessible to farmers since it is not converted into a consumable form, or an 

accessible information system. There might be asymmetries in the supply chain between the knowledge of 

the various players, which can even be intentional. 

The main characteristics of quality information are therefore relevance, accuracy, comprehensiveness 

and timeliness. Of these timeliness/up-to-datedness is regarded as being the most important by many 

people: information that arrives late is often useless, even if it would otherwise satisfy the needs of the 

farmer. The timing of information is of critical importance especially in the case of daily or other shortterm 

decisions but less so during strategic, long-term planning. 

The survey of Yongling (2004) highlights the importance of requirements towards information, 

stressing that poor quality, outdated, inaccurate or incomplete information poses a problem, mainly 

because farmers cannot distinguish between “good” and ”bad” information, which the author mainly links 

with a low level of education. This problem is a complex one, and as such it includes one of the central 

issues of information management in general: that of information literacy. 

3. Working with information: information literacy 

Models used in the area of agricultural informatics confirm that in a “text book type” farm the farm 

manager approaches his information needs, the cost of the information and alternative sources at system 

level and in a systematic way, and is able to recognise information necessary for decision making. 

Furthermore, he consciously applies and builds the latest information technologies into his everyday work. 

For this reason we should have a look at information literacy, which provides an accurate description of 

the main characteristics of the aforementioned process. 

The concept of information literacy appeared as a result of the technological development in the 1970s. 

In the past thirty years the term was broadened and extended with new layers of meaning added to it, 

while at the same time it was limited in its use (it is increasingly restricted to computer and/or Internet 

usage). Information literacy is not the competence to use certain devices or equipment but the skill to 

access and use information. 

20



Today most people look at information literacy as a kind of computing competence and the ability to 

manage information gained from the Internet (in effect, they use it for internet literacy). One of the early 

appearances of the “information literacy” was in 1974 (Zurkowski, 1974). The term was closely 

associated with educational reform (mostly that in the United States), and it was used to mean the efficient 

use of information already at the outset. In 1976 Burchinal (Behrens, 1994; Bawden, 2001) defined 

information literacy as a set of skills, dividing it into three levels: 1) skills that help to locate and use 

information; 2) the use of information for problem solving and decision making (as it could be seen, 

previous approaches focused on this level); 3) efficient and effective information location and utilisation. 

Later theoreticians of information literacy practically broadened and refined Burchinal’s division, 

according to their individual concept. 

Thus, the development of information literacy not only entails the use of technical tools but also the 

development of a way of thinking aimed at the consciously planned realisation of interests. Since 

information literacy means realising lack of information, looking for it, locating and processing it and then 

using it responsibly, it is evident that its development also includes that of critical thinking. Applied to 

agriculture, the truth of this statement was indicated by Öhlmer, who in the early 1990s pointed out that a 

tool in itself is not capable of performing a miracle and the individual using the tool plays the key role: he 

claims that no fundamental change takes place in information processes by computerisation since that 

alone only adds a certain level of comfort to these processes (Öhlmer, 1991). 

Information literacy is the skill to access information and use it for value creation, and an individual 

can be regarded as information literate if he recognises when he needs information. Information literacy is 

possessed by those who have learnt how to learn. It can be seen that information literacy requires and 

demands several skills from the conscious citizens of the digital world (Table 1.). Never before in human 

history have these skills been expected of everyone; such expectations typically concerned the members of 

the intellectual elite. However, since the world of today is determined by the presence, lack, value and 

authenticity of information and the speed of its flow, these skills have become important for everybody, 

including those working in agriculture. 

Table 1. Information literacy skills (Source: Rab, 2008 via Eisenberg, M. & Berkowitz, L., 1990) 

Defining the task, 

realising lack of 

information 

The strategy of 

acquiring 

information 

Location and 

access 

Interpreting the task, identifying the information necessary for the 

completion of the task, and being able to determine why particular 

information is missing and how important it is. Formulating the question 

needed to acquire the information also belongs to this skill. The information 

sought can be accessible in many platforms (in print, digitally, on some data 

storage device or even on TV); what is more, a friend or another farmer might 

also have it. The scale of energy input required for the acquisition of the 

information must be determined and whether it is in proportion to its 

importance. 

Accessible sources must be identified: where are the necessary sources of 

information, how can they be accessed, when can they be used? This skill 

includes the competent use of the various information sources: when should 

information be sought in printed media and when in an online database? In 

agriculture the role of routinely used channels is outstanding – this is partly 

connected to trust and partly to less energy that needs to be invested. It is 

important to note that from the point of view of information strategy it 

represents an obstacle to finding the optimal channel. 

Accessible sources must be identified. Where can these information 

sources be found, how can they be accessed and when can they be used? This 

skill includes the competent use of the various information sources: when 

21



Using 

information 

Synthesising 

Evaluating 

should information be sought in printed media and when in an online 

database? ICT tools usually have an advantage in this regard: online services 

are accessible non-stop and at lower transaction costs. 

The skill to look for information effectively in the appropriate sources 

belongs here. It must be recognised that the required information has been 

located, and the user must know when the search can or must be stopped. It is 

important to be able to access the value (authenticity, accuracy, etc.) of the 

acquired information. A critical approach to assessing information might 

prevent the search from going off track or leading to false information. This is 

the dimension that Yongling (2004) also mentioned. 

This is the level of analysing and working with the acquired information. 

Being able to analyse is not enough, but new knowledge, and understanding 

must be reached. It is important to be able to display results, which in practice 

most often entails the understanding, comparison, combining, annotating and 

goal-oriented use of information, and in agriculture it is most often the best 

possible harmonisation of the local and the global “environments”. 

The highest level skill is to ensure that acquired information and processed 

knowledge is stored, retrievable and can later be used. This practically means 

the continuous management of our own data. 

These levels are logically built on one another and entail the skill to handle information and knowledge 

of how to learn. The first chapter already showed the huge amount of information that needs to be tackled 

in agriculture for successful operation, while it must also be seen that all the six steps are not carried out in 

every case either by those with low or high information literacy. 

As Hill (2009) states: “As individuals, farmers have their favoured information sources, which they use 

depending on the specific information being sought. The amount of information collected depends on the 

complexity of the task and the importance of the decision.” The context, the channel, the type of 

information, the access to information and the farmer’s experience and personal preferences are in close 

relation. Therefore, information flow must be studied in its complexity, at different levels and in detail. 

(e.g. Fountas et al., 2006; Nash et al.,2009). The significant differences between European farms (in 

regard to size, type, culture and numerous other factors) each influence decision making processes and 

information strategies (e.g. Öhlmer et al., 1998). 

4. Information literacy, ICT and the diffusion of innovation in agriculture 

“The importance of the Internet is growing, both as a source of information and as a vehicle for 

transactions. It is likely that businesses working outside this system will lose competitiveness” 

“Information management may become easier, timelier, and generally provide greater value through 

computerised information system use.” 

Harkin’s research (s.a.) shows that the diffusion of ICT opens up the following opportunities. 

Information technologies are regarded in the following list as mediating channels and a vehicle for new 

services. 

• timelier, more comprehensive information 

• accessing a new type of information 

• several competing information sources 

• single window access 

22



• easy exchange and discussion of information ideas 

• easier cooperation and access to other farmers and experts 

Despite these “common” opinions, ICT take-up in agriculture remains low. It is important to research 

the various aspects of adoption of new information technology, and also not only the use, but the 

“effective use” of it (Gurstein, 2003). It is important to distinguish between the opportunities for digitallyenabled 

activity presented by ICT access from the actual realization of those opportunities in the form of 

“effective use”. 

It goes without saying that a region cannot be characterised in a single dimension but only from the 

perspective of farming, and this is also true for a family making their living from agriculture in a given 

rural area. This is indicated by the last two bullet points of the above list which are especially noteworthy 

in cases where great distances can be bridged thanks to IT services offered in the areas of eGovernment, 

eHealth or eLearning. Several studies on the Internet and information technology have established the 

importance of other characteristics (e.g. having children in a farming family) in regard to ICT take-up, but 

the literature of agricultural informatics also often mentions the positive influence of a workplace outside 

the farm on ICT use. 

In addition, the five factors established by Rogers as influencing the diffusion of innovation also play 

an important part. Rogers (1962) defines several intrinsic characteristics of innovations that influence an 

individual’s decision to adopt or reject an innovation. The relative advantage is how improved an 

innovation is over the previous generation. Compatibility is the second characteristic, the level of 

compatibility that an innovation has to be assimilated into an individual’s life. The complexity of an 

innovation is a significant factor in whether it is adopted by an individual. If the innovation is too difficult 

to use an individual will not be likely to adopt it. The fourth characteristic, trialability, determines how 

easily an innovation may be experimented with as it is being adopted. If a user has a hard time using and 

trying an innovation this individual will be less likely to adopt it. The final characteristic, observability, is 

the extentto which that an innovation is visible to others. An innovation that is more visible will drive 

communication among the individual’s peers and personal networks and will in turn create more positive 

or negative reactions.” 

According to Offer (2005), the perceptible profit might be the greatest obstacle or promoter of ICT 

take-up in agriculture, along with the proportion in the use of resources required and the realisable 

advantages. Systems and information sources are not expected to offer the benefits dreamed up by their 

designers but instead to satisfy the needs of their users, which leads on to the issue of compatibility. 

Nuthall’s research in 2004 established that computer use does not guarantee increased profitability. The 

situation, however, is more complex than this. It cannot be excluded that in the Australian farms he 

studied the tools of “mental management” could have produced the same growth. At the same time 

numerous farmers he surveyed said that they found the computer useful and that the newly adopted 

practice of data collection and systematisation had a tangible impact on their previous decision making 

processes (Nuthall, 2004). In this case the relative advantage offered by ICT use was primarily a relative 

and not a directly economic one. It must be noted here that of all the economic benefits afforded by ICT 

use literature primarily focuses on transaction costs. 

Another finding by Nuthall is that the diffusion of solutions better suited to already existing 

information management systems is faster, thus highlighting the importance of compatibility. 

Furthermore, if the use of an ICT tool brings advantages for an individual, there is a greater chance that 

those in his environment will chose the new solution. This calls attention to the importance of 

observability. 

Another potential source of problem with currently used agricultural IT management systems is 

interoperability, i.e. transferring information between systems, which mainly raises the problem of 

23



excessive complexity, which is accompanied by the lack of user-centeredness in development guidelines 

applied to the design of IT and decision support systems. 

The community aspect and interactivity (resulting from the fundamentally communication-based 

nature of Rogers’s diffusion of innovations theory) is manifested in observability and triability (there are 

several examples of the latter in agriculture: for example, basic ingredient manufacturers often provide 

product samples for farmers). Networks and various partnerships serve as an important domain for seeking 

and selecting information (Colliver, 2001). Similarly, farmers’ learning processes are predominantly more 

efficient in groups (Kilpatrick et al, 2003). As active members of a group individuals adopt new 

innovation easier, which is not surprising since they are in effect the starters of the Rogers diffusion 

process. “Open-minded” farmers (or those who actively seek information (events, consultants, clubs, 

periodicals) are more likely to use the Internet. Farmers who are fully information literate are bound to use 

the Internet with the only differences being perceptible in regard to the pattern and intensity of use. They 

are the starting point of the diffusion of ICT use. 

Based on Harkin, Offer and others it can be concluded that since the late 1970s and early 1980s service 

and technology developers have been making the same mistake, i.e. they fail to satisfy user needs, which 

is a key challenge in the area. Access to information/knowledge must be made more flexible, which 

should include gathering information about the potential users’ needs and problems as well as offering 

them consultation opportunities. This problem is not specific to agricultural IT developments since it 

spans the close to ten years (i.e. almost the entire period) of European eGovernment development projects 

for example. 

Farmers have not yet been encouraged as obviously and successfully to change their approach to 

information management as it could have been expected based on the technical “potentials” (Nuthall, 

2006). Nuthall also points out that since the farmer is an essential component in the “information system” 

of a farm, the decision to use ICt often depends on the personal characteristics of the farmer, such as his or 

her personality, experience, age, education, goals and objectives. 

5. The aspects of using ICT in farm management 

Alvarez and Nuthall (2006) summarised earlier literature and tried to set up a model in which they 

collected the factors influencing the adoption of new software (Figure 2.). 

Mainly based on Apps and Iddings (1990) as well as Taragola and Van Lierde (2010), a more detailed 

picture can be drawn: 

• Farmer’s characteristics (age, experience, personality, education) 

• Community culture (network, associations) 

• Farm characteristics (size, type, geography) 

• Goals and objectives (attitude towards learning) 

• Decision making and information management style (time, information sources ( number, intensity 

in use), extension usage, support from the outside) 

• Other element: trust 

As a rule of thumb, based on Nuthall it can be stated that with great probability farmers will keep 

seeking and collecting information until they actually feel that the cost incurred by continuing the 

search will exceed the benefits that can be secured by the information attained. However, this 

“marginal utility” approach is made more complex if we consider the knowledge base and experience 

of a farmer at any given time (e.g. if we apply this logic young farmers might need more information). 

At the same time it must be remembered that since it is difficult to attach economic value to 

information, the search process will mostly depend on the perception of the farmers, which means that 

the proportion of intuitive decisions is likely to increase significantly with experience (at least under 

the given circumstances). 

24



Figure 2. Farm management, the “rich picture” (Sörensen et al, 2010) 

Based on the above and what has been said prior to this, for those farmers who are open to learning and 

have no gap in their knowledge in regard to the applications (i.e. shares the opinion of the developers 

about the given system) and clearly take advantage of the use of the given application a straight path leads 

to IT use. 

6. Conclusion 

Surprisingly enough, the factors influencing ICT use have barely changed in the last 30 years, since 

personal computers have become commercially available. More or less one can find the same old stories 

regarding computers, decision support systems (DSS) and internet-usage: the background of the farmer 

(demographic and other variables), the characteristics of the farm (size, complexity etc.), the cultural 

background and the local community. Every farm is different and the information strategy of every farmer 

is different so it is really hard to find solutions that fit in with the processes of the majority of the farms 

and farmers. One size does not fit all or even come anywhere close to it. 

If ICT use is not coupled with critical thinking and a clear concept, the desired results and a positive 

impact on farm management cannot be achieved, what is more, damage can be caused as happened in the 

case of industrial methods adopted without a critical approach. One of the key issues in regard to the 

diffusion of IT applications is the assessment of the information needs at any given time (Rockart, 1979). 

Only by targeting these needs (possibly after latent needs are explored and defined) can developments 

bring success. If this is accompanied by easy usability, trust and economic advantages, it can be expected 

that these applications and tools will be used, however, the characteristics of the given farm and the 

personal characteristics and attitude of the farm manager will play a significant role. 

The above focuses attention on the fact that the study of these phenomena must be carried out in the 

given environment: just as agriculture is inseparable from the soil and the place, the exploration of 

information-intensive agriculture is mainly a local, regional and country-wide task, since several cultural, 

legal and historical factors come into play at these levels. 

After carefully considering past experiences it must be said that in order to finally fulfil the potential of 

communication technology (and speed up information processes) we have to use the oft cited user-centric 

approach during the development of new applications, involving the farmers (bottom up) or at least define 

user groups or information patterns of farmers in a country or a region. One thing cannot be forgotten: 

25



there always will be farmers who can not adopt ICT for various reasons (not perceived usefulness, 

complexity, preferring different information channels etc. etc.) even if it looks like it would be an 

advantage for them. There are other ways for them to utilise the benefits of the technology, for example 

through intermediaries (Csótó-Herdon, 2009). ICT-usage among farmers can be the way but not the goal 

itself. 

To sum up, information-intensive agriculture is fundamentally determined by information, knowledge 

and the decision-making farmers, in effect the human factor; therefore, studies aimed at the improvement 

of the situation of agriculture with ICT tools must be centred on the human element (and information). 

References 

Alvarez, J., Nuthall, P. 2006. Adoption of computer-based information systems: The case of dairy farmers in 

Canterbury, NZ, and Florida, Uruguay. Computers and Electronics in Agriculture, 50(1), 48-60. 

Bawden D. 2001. Information and digital literacies: a review of concepts (Journal of Documentation. vol. 57, no. 2, 

March 2001, 218-259.) 

Behrens, S. J., 1994. A conceptual analysis and historical overview of information literacy. College and Research 

Libraries, 55(4), 309-322. 

Colliver, R. 2001. Building Networks. Report for the ’Working the Networks’ Project. Department of Agriculture, 

Western Australia, Perth, Australia. 

Csótó M., Herdon M. 2009. The Role of Intermediaries in the Success of Electronic Claiming for Farm Subsidies in 

Hungary. In: 7th World Congress on Computers in Agriculture and Natural Resources. Zazueta F. S., Jiannong Xin 

ed. Reno (Nevada), USA, 2009.06.22-2009.06.24. Michigan: American Society of Agricultural Engineers, 117-120. 

Eisenberg, M., Berkowitz, L. 1990. Information problem-solving. New Jersey: Ablex. 

Fountas S., Wulfsohn D., Blackmore B.S., Jacobsen H.L., Pedersen S.M. 2006. A model of decision-making and 

information flows for information-intensive agriculture Agricultural Systems 87 (2006) 192–210. 

Gladwin C.H. (editor) 1989. Ethnographic Decision Tree Modeling, Sage Publications 

Gurstein, M. 2003. Effective use: A community informatics strategy beyond the Digital Divide In: First 

Monday, Volume 8, Number 12 - 1 December 2003 Available at: 

http://firstmonday.org/htbin/cgiwrap/bin/ojs/index.php/fm/article/view/1107/1027 

Harkin, M (sine anno): ICT Adoption as an Agricultural Information Dissemination Tool – An historical perspective 

http://departments.agri.huji.ac.il/economics/gelb-harkin-3.pdf Downloaded: 10th September 2010. 

Herdon M. 2009. Impacts of e-collaboration tools for development of rural areas. In: AVA Congress 4: International 

Congress on the Aspects and Visions of Applied Economics and Informatics. Nábrádi A., Lazány J., Fenyves V. ed. 

Debrecen, Magyarország, 2009.03.26-2009.03.27. Debrecen: Agroinform Kiadó, 952-959.(ISBN:978-963-502-897-9) 

Iddings, R., Apps, J. 1990. What influences farmers’ computer use? J. Ext. 28 (1), 19–21. 

Kilpatrick, S., Bond, L., Bell, R., Knee, J., Pickard, G. 2003. Effective farmer groups for defining best practices for 

sustainable agriculture. Published online at In: Vanclay, F., Fulton, A. (Eds.), Extending Extension: Beyond 

Traditional Boundaries, Methods andWays of Thinking. Proceedings of the Austrasia Pacific Extension Network 

2003 National Forum, Tasmania, Available at: http://www.regional.org.au/au/apen/2003 

Knight J.D., Wilkin D.R. 2004. A novel method for the delivery of information on the storage of malting barley 

Computers and Electronics in Agriculture 44 (2004) 133–144. 

Nash, E., Dreger, F., Schwarz, J., Bill, R., Werner, A. 2009. Development of a model of data-flows for precision 

agriculture based on a collaborative research project. Computers and Electronics in Agriculture 66 (1), 25–37. 

Niederhauser, N, Oberthu T, Kattnig S., Cockj. 2008. Information and its management for differentiation of 

agricultural products: The example of specialty coffee In: Computers and electronics in agriculture 6 1 ( 2 0 0 8 ) 

241–253. 

26



Nuthall, P.L. 2004. Case studies of the interactions between farm profitability and the use of a farm computer In: 

Computers and Electronics in Agriculture 42 (2004) 19–30 . 

Offer, A., 2005. Introduction – computers and farming: vision and reality? In: Gelb, E.,Offer, A. (Eds.), ICT in 

Agriculture: Perspectives of Technological Innovation (online) Available at: 

http://departments.agri.huji.ac.il/economics/gelb-table.html . 

Öhlmér, B., 1991 On-farm computers for farm management in Sweden: potentials and problems In: Agricultural 

Economics, Volume 5, Issue 3, July 1991, Pages 279-286 

Öhlmer, B., Olson, K., Brehmer, B., 1998. Understanding farmers’ decision making processes and improving 

managerial assistance. Agricultural Economics 18, 273–290. 

Öhlmér, B. 2001. Analytic and intuitive decision making – Swedish farmers’ behavior in strategic problem solving. 

In: Proceedings of the Third EFITA Conference, Montpellier, France. 

Rab, Á. 2008. Digital culture – Digitalised culture and culture created on a digital platform In: Information 

Society From Theory to Political Practice. Coursebook, 183-201. Pintér R. ed. Gondolat – Új Mandátum, Budapest 

Rockart, J., 1979. Chief Executives Define Their Own Information Needs. In: Harvard Business 

Rogers, E.M. 1962. Diffusion of Innovations. The Free Press. New York. 

Sörensen C.G., Pesonen L., Fountas S., Suomi P., Bochtis D., Bildsře P., Pedersen S.M., 2010 A user-centric 

approach for information modelling in arable farming In: Computers and Electronics in Agriculture 73 (2010) 44–55 

Taragola N.M. , Van Lierde D.F. 2010. Factors affecting the Internet behaviour of horticultural growers in Flanders, 

Belgium Computers and Electronics in Agriculture 70 (2010) 369–379 

Zurkowski, P. G., 1974. The Information Service Environment: Relationships and Priorities, National Commission 

on Libraries and Information Science, Nov 1974, ED100391. 

Yongling, Z. 2004. Information service in rural China field surveys and findings. Bangkok: FAO. 

27

Advanced Information Technologies in Agriculture and Related Sciences HAAI-EFITA Workshop 


Dissemination of ICT research results in agriculture 

Miklós Herdon 1 , Tünde Rózsa 2 

Abstract. The information flows and relations in agri-industry are very complex if we consider the institutes, 

industrial and commercial companies, banks, government, which are related to this sector. The higher education 

and research institutions play very important rule in research on ICT. It is essential to disseminate every research 

results in the agri-food sector. In the innovation systems several actors are seen as relevant to agricultural 

innovation, including agricultural entrepreneurs, researchers, consultants, policy makers, supplier and processing 

industries, retail, customers. Forces at play in today's economic and social environment create a need for greater 

communication and coordination among specialists in value-added partnerships. The dissemination of research 

and development on innovative information technologies in agriculture project is a part of the Social Renewal 

Operational Program, New Hungary Development Plan. This project can help the diffusion of R&D research 

results on ICT in agriculture. 

Keywords: innovation, rural development, dissemination, ICT. 


Over the past two decades, there has been a substantial shift in the global innovation landscape. First, 

multinationals from developed economies are increasingly globalizing their R&D activities and are 

developing an “open innovation” model to source innovations from outside the firm, including from 

emerging economies. Several factors can be identified as drivers for this new landscape in global 

innovation. First, the increasing need for firms to respond to the market by developing innovative products 

quickly and at competitive costs requires sourcing of innovations and ideas from both within and outside 

of the firm boundaries, leading to initiatives such as open innovation. Second, MNEs have been 

increasingly internationalizing their research and development (R&D) activities through overseas R&D 

investments and alliances to: 1) take advantage of host country scientific and technological inputs, and 2) 

respond to local market needs and innovate closer to their product markets and manufacturing facilities. 

Third, emerging economy governments have provided favourable policies to encourage R&D investments 

by domestic as well as global companies. (Li and Kohikode, 2009). 

In the innovation systems perspective, several actors are seen as relevant to agricultural innovation, 

including agricultural entrepreneurs, researchers, consultants, policy makers, supplier and processing 

industries, retail, customers. These actors form networks, called innovation configurations to engage in a 

process of joint learning and negotiation to shape an innovation. In the innovation systems perspective, 

production and exchange of (technical) knowledge and information are not the only prerequisites for 

innovation; several additional factors play a key role, such as policy, legislation, infrastructure, funding, 

and market developments. 

2. Innovation, dissemination, diffusion 

By definition, all innovation must contain a degree of novelty. The Oslo Manual distinguishes three 

relevant concepts: new to the firm, new to the market and new to the world. The first concept covers the 

1 Miklós Herdon 

Hungarian Association of Agricultural Informatics, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Hungary 

herdon@agr.unideb.hu 

2 

Tünde Rózsa 

Hungarian Association of Agricultural Informatics, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Hungary 

rozsat@agr.unideb.hu 

28



diffusion of an existing innovation to a firm (the innovation may have already been implemented by other 

firms, but is new to the firm). Firms that first develop innovations (new to market or new to world) can be 

considered as drivers of the process of innovation. Many new ideas and knowledge originate from these 

firms, but the economic impact of the innovations will depend on their adoption by other firms. 

Information on the degree of novelty can be used to identify the developers and adopters of innovations, to 

examine patterns of diffusion and to identify market leaders and followers. In addition, innovation surveys 

often collect information on the developer of an innovation. This is different from questions on the degree 

of novelty as enterprises may develop innovations that have already been implemented by others. It 

therefore indicates how innovative enterprises are, but not necessarily how novel their innovations are. 

Rogers defines an innovation as "an idea, practice, or object that is perceived as new by an individual 

or other unit of adoption". Diffusion of Innovations is a theory of how, why, and at what rate new ideas 

and technology spread through cultures. The origins of the diffusion of innovations theory are varied and 

span across multiple disciplines. Rogers identifies six main traditions that impacted diffusion research: 

anthropology, early sociology, rural sociology, education, industrial, and medical sociology. The diffusion 

of innovation theory has been largely influenced by the work of rural sociologists. In the book Diffusion 

of Innovations, Rogers synthesizes research from over 508 diffusion studies and produces a theory for the 

adoption of innovations among individuals and organization. 

A communication channel is "the means by which messages get from one individual to another". "The 

innovation-decision period is the length of time required to pass through the innovation-decision process". 

"Rate of adoption is the relative speed with which an innovation is adopted by members of a social 

system" 

2.1. Innovation models 

Yu at. al (Yu at al., 2003) proposed a mathematical model to describe the dynamics of three 

competitive products in the process of promoting adopters in the market. The E-commerce innovation 

analyzed via the hypercube innovation model (Wu, 2004). New information and communication 

technologies and emerging learning models have triggered a new wave of educational innovationelectronic 

learning (E-learning). Wu (Wu at al., 2008) studied utilizes a hypercube innovation model to 

analyze the differences in technology and learning models. 

The product of information and communication technologies (ICT) on Internet is an outstanding issue 

to scholars and practitioners because the adoption of product of ICT has altered the operation of business 

model and has driven an innovative diffusion. Especially the diffusion of the Internet has resulted in 

heavily rapid changes to most enterprises (Cheng at al., 2009). 

Different innovations may require quite different organizational efforts and may result in a multitude of 

competitive impacts. Calia at al. (Calia at al., 2007) analyzed two innovation types: incremental and 

disruptive innovations. Incremental innovations utilize current technology in the current market to 

strengthen current competencies. This type of innovation generates value by accumulative effect and by 

creating versatility. On the other hand, disruptive innovations frequently begin in limited markets, but, 

after technological improvements, they substitute current technologies and simplify the product and the 

value proposition. 

In Europe, small and medium size companies in the electronics hardware-based sector use almost twice 

as much of their R&D expenditures in partnerships than large firms do. However, these small and medium 

size companies are more cautious when choosing partners, because half of the partnerships fail and those 

companies do not have abundant resources to overcome unsuccessful projects. To understand the 

development of innovation processes in these knowledge-driven economies, one needs to focus on 

underlying processes of creating and sharing new knowledge. März at al. (März at al., 2006) used an 

evolutionary simulation model to achieve some insights into these innovation processes. 

29



Companies rely on their ability to create new techniques or to improve their business processes in order 

to succeed in the market. This ability is based on the knowledge within the company represented as the 

individual knowledge of every employee and the culture within the organization. The organization 

structure, the culture and the people determine the way a company does business and thus the company’s 

knowledge. 

Another concept in this area is the ability of companies to absorb innovative ideas. One can reenforce 

this ability by strengthening one’s own research and development (R&D) activities to develop knowledge 

similar to the competitors’ or by creating gatekeeper functions which are responsible for external 

knowledge transfer. 

There is considerable literature about innovation, and various models have been suggested to describe 

its nature, such as product innovation and process innovation; radical innovation and incremental 

innovation; systemic innovation and component innovation; technology-push and market-pull; and more 

recently closed innovation and open innovation. Models can also be divided according to their innovation 

processes (linear models, chainlinked models, etc.), or according to the fitness for developed or 

developing countries, etc. Valuable ideas can come from inside or out of the company and can go to 

market from inside or outside the company as well. This approach places external ideas and external paths 

to market on the same level of importance as that reserved for internal ideas and paths to market during 

the Closed Innovation era (Lee at al., 2010). 

2.2. Innovation models in agriculture 



industries, retail, customers. These actors form networks, called innovation configurations to engage in a 

process of joint learning and negotiation to shape an innovation. Involvement in effective networks is 

considered as key to innovation, as a broad review of literature on networking and innovation. In such 

innovation configurations or coalitions, agricultural R&D and KIBS are not the dominant providers of 

knowledge and information, but are amongst many stakeholders. In the innovation systems perspective, 

production and exchange of (technical) knowledge and information are not the only prerequisites for 

innovation; several additional factors play a key role, such as policy, legislation, infrastructure, funding, 

and market developments. 

A for-profit structure can damage the required impartial position of an innovation intermediary. In 

order to generate sufficient revenues, a for-profit firm needs to have a clearly visible role in the innovation 

process, whereas services such as problem diagnosis, needs articulation, gate-keeping, network brokerage, 

and knowledge brokerage are hard to make tangible and visible. This may force innovation intermediaries 

to execute activities that are more tangible, but which compete with the activities of those to whom they 

refer clients, i.e., they become sources of innovation and carriers of innovation. This makes them less 

credible in the eyes of providers of R&D and KIBS and reduces their access them. (Klerkx and Leeuwis, 

2008). 

The key components of virtual agriculture and virtual R&D are the partnerships, that is, the teams or 

task forces that conduct the R&D and implement the resulting information and technology. The question 

is: how to organize and manage them, and how best to exploit their collective capabilities, is emerging as 

another specialty, a sub-discipline of management. 

Because value-added opportunities are created at the primary production level, farmers will be 

important partners in virtual agriculture. The success of agricultural initiatives will depend on the 

capability of the specialists and the degree to which their activities are coordinated, integrated, and 

focused. Research and development (R&D) efforts enabling and supporting complex commercial 

initiatives in agriculture also will be organizationally complex. They will require unusually close 

30



relationships in which public institutions, local and regional development agencies are full partners in 

commercialization efforts. Like other suppliers/partners in these efforts, public institutions and agencies 

will provide unique capabilities and facilities. In this environment, it will be necessary to conceive, design, 

develop, and implement the technology transfer process as an integral part of the R&D process. Fully 

integrating technology transfer with other research and development functions will enable R&D teams to 

anticipate problems of implementing new technology, so that those problems can be addressed early in the 

R&D process. There are more impact factors (for example: technical, social and economical) for 

developing and diffusion of mobile internet applications (Szilágyi and Herdon, 2006). Some Living Lab 

concept based development may help more effective R&D (Wolfert at al., 2010). 

Figure 1. Material and information relationships in the industry of agriculture in figures (Source: Holt and Sonka, 

1994) 

3. Dissemination project for diffusion of research results on agricultural informatics 

The Hungarian Association of Agricultural Informatics executes the project "The dissemination of 

research and development on innovative information technologies in agriculture" as a part of the Social 

Renewal Operational Program, New Hungary Development Plan. The objectives of the project are: 

• Development of a scientific website, that will disseminate the R & D and innovation results 

reached towards the economic sector. Furthermore, the aim is to provide information on the site's 

operational awareness. 

• The foundation of the electronic journal "Agrárinformatika/Agricultural informatics (Information 

technology in the agricultural sector)". 

• The publication of research results, publishing books of agricultural information topics. 

• Scientific international conferences, organization of national events. 

• Support the scientific work of students and young researchers. 

The results of the project receiving a range of two broad categories: 

• One target group of the project is those higher education institutions, departments, which are deal 

with relevant research topics and they are the legal members of the HAAI, furthermore we consider 

potential members as well as teachers in higher education / research persons and doctoral students 

of schools. The personal and legal members of the Hungarian Association of Agricultural 

Informatics are from academic institutions in which higher education is based on academic major, 

graduate school education in the context of the sciences dealing with research topics, and 

cultivated. These institutions are the University of Debrecen, Budapest Corvinus University, 

Szeged University of Sciences, Róbert Károly College, University of Pannonia, St. Stephen 

31



University, University of West Hungary. The project will enable the opportunity to provide these 

teachers / researchers / students to the scientific results are published, peer-reviewed publications 

of research results recognition and dissemination. 

• The another target group of the project are the government of agriculture, specialized 

administrative and corporate actors who can utilize the research results more effectively. The 

governance, public and specialized administration an important task using information systems 

they can give more efficient operation of the e-services to its users within the organization and 

external partners, customers, operators and farmers. In this task, participants in the systems and 

services development, operation researchers to take advantage of the results of studies. The farmers 

in these systems, their own economic development activities, more efficient, the necessary 

information is very important that the portal is to provide information support. 

3.1. Education and Training on Agricultural Informatics as one background of the project 

The project proposal has been motivated by lunched educational programs in the past in Hungary. 

Looking back to 80s we started to teach computing subjects 30 years ago. After Introducing a few subjects 

we create specialization curriculum with applied oriented subjects (Herdon, 1997). During this period we 

developed more curricula and accredited education programs. 

The agricultural informatics university level training program was introduced into the Hungarian 

Higher Education system in the 2003/2004 academic year (Herdon at. al, 2003). Students started their 

studies in three sequent years in the University of Debrecen. Our five year experience confirms the aims, 

so 50% of the first students finished their studies in the 2007/2008 academic year. Based on our 

experience we developed a new BSc program, called „Informatics in agricultural administration” which 

started in 4 universities. Although the officers in the Ministry of Agricultural and Rural Development and 

other professionals expressed the demand for such training programs and experts the supported intake 

remains low. The facilities of graduated students to continue their studies on master level are not clear yet. 

The best solution could be a master similar to the former university level program. Another option could 

be a specialization in the Business Informatics Master program accredited by the Faculty of Informatics. 

In Hungary 3 universities, the University of Debrecen, Budapest Corvinus University and Szent István 

University have developed a BSc curriculum, namely an ‘agricultural engineer for informatics and 

administration’. In the training students have to get 180 credits. The rates of the credits among the main 

subject groups are the following: General knowledge 18%, Agronomy knowledge 13%, Public 

Administration 12%, Economics and related subjects, 15%, Informatics and specialized informatics 

knowledge 42%. We would like to introduce this training in the 2006/2007 academic year. 

On this course there are two specializations (two training directions) in the 3 academic years. Students 

can learn specialized knowledge in the public administration and informatics. In the informatics 

specialization they can learn the following subjects: Agricultural information systems: FADN, IACS, 

Market Information Systems, Statistical System; Internet application development; Information 

management; Management and organization; IT in food quality management; Management information 

systems; Expert systems; Project management; Remote sensing; Sector specific solutions. Other subject 

that can be chosen by students free have 9 credits and the value of thesis is 15 credits. 

3.2. Doctoral Schools 

Doctoral Schools are important target group for the project. The publication of the results of research 

works is important both student and supervisors. It is important for colleagues who are doing researches 

on the same or related research are and for professionals who are working in practice. The field of 

domestic conditions do not permit publication of the peer-reviewed sciences journals for the publishing of 

publications and studies. The doctoral schools, the application of the main characteristics were collected, 

which may be useful in the preparation and implementation of the project. 

32



Two Doctoral Schools at the University of Debrecen have an informatics subject (2 credit): The 

content of the informatics subject is the following: Information technology in agriculture, Databases, 

Database Management Systems, GIS, remote sensing, Computer Networks; Internet, Internet services; 

WWW; Research works: - Database creation tasks - to develop your own Web site – Studies on 

Agricultural informatics publications in relation to their own PhD research topic. 

The Business and Management Doctoral School deals with agribusiness, but the School is moving 

towards general business and management science direction. The research areas are the following: the 

wider macro-and micro-agribusiness, and rural development-related issues. It has an Information 

management subject (2 credit) and the content of it is the following: System and information theory; The 

organization and information systems; Information management concept; The information management 

tools; Data and database management systems, data mining; IT Infrastructure; Corporate information 

systems; Management information systems, business intelligence; Data and information management on 

the Internet; The information technology application in agribusiness; Information systems in agriculture. 

3.3. The main part of the projects 

The project consist of 5 main parts which are showed by figure 2. There are two web portals. The first 

is the Scientific web portal which integrates the different publications, research results and events. The 

other one is the e-Journal (Journal of Agricultural Informatics) which is an online system and it has an 

international editorial board. The scientific Web portal contains links to the e-Journal and other 

information sources. 

Figure 2. The workpackages of the project 

The scientific information portal (http://tamop.magisz.org/) assures possibilities for the dissemination and 

awareness of higher education research and development, innovation results in the agri-foo sector. 

Moreover, it gives an opportunity for members and teachers, researchers and professionals of this field to 

ensure their active participation in professional fields. It offers services to individual and corporate 

members, as well as for those interested. The phases (or milestones) are on Figure 3. 

33



The main manu of the portal: 

• Project description 

• Journal of Agricultural Informatics 

• Conferences 

• Publications 

• News 

• User message 

• Partners 

• Document store 

Figure 3. Scientific Portal development plan 

Figure 4. Publishing plan of Journal of Agricultural Informatics 

The Hungarian / English language journal (http://journal.magisz.org/) publishes research and 

application results in advanced information technologies in agriculture. This niche journal improves 

scientific knowledge dissemination and innovation process. In Hungary in recent years, primarily for 

development and application of macro-systems (the EU information systems: IACS, Statistics, FADN, 

Market Price Information System, ...) there have been major achievements in this domain. However the 

companies and a significant part of farmers are lagging behind it. The aim of the journal is to fill this gap 

34



by delivering results of research and best practices to the companies and farms. The task of the journal is 

to assist the publication of the farm management information systems and technologies, applied methods 

and knowledge. In addition, besides a number of other application possibilities, the food safety, the 

internet and mobile application are also important domains for the agri-food sector. A number of research 

institutions, university doctoral schools work on related topics to agricultural informatics. The journal will 

be a medium to ensure publishing the research results and help the information exchange between 

researchers and practical professionals. The peer-reviewed journal is operating with editorial board and 

trustees-advisory board. 

Studies on Agricultural Informatics book enhances the awareness on the topic of agricultural 

informatics studies by publishing the attained results of research work. It also helps to inform 

professionals in the field of agricultural informatics. Teachers and researchers of this field have a very 

limited number of opportunities available to share their research results with publicity. Since material 

resources for publications are restricted and English resources do not include research results on 

Hungary's domestic environment, it offers a useful opportunity for teachers/ researchers and the results of 

PhD research work to be divulged, published in study books. 

Conferences help to improve and assist professionals of the Hungarian non-profit and entrepreneur 

sphere to share experience with each other and to strengthen international connections by organizing 

international scientific conferences and domestic programs. The Hungarian Association of Agricultural 

Informatics has regularly organized conferences during its activity of 10 years, furthermore acted as a coorganizer 

in preparing and holding conferences. The project aims to improve the assistance of the 

professionals and the profession. Furthermore, its goal is also to ameliorate the opportunities of organizing 

international conferences in Hungary. 

The scientific work of students and young researchers will be supported by calls for proposals, the 

formation of awards and giving awards. To support talent, it plays an important role in the organization of 

national and local programs. The organization has been calling for tenders for five years now for thesis 

and Students' Scientific Conference papers. Today, more and more papers are written on the topics of the 

application of informatics in several fields of agriculture. The expansion of the association's activities is 

important because of the three following reasons. First of all, to be an incentive for obtaining high-level 

research works. Secondly, it provides opportunities for young researchers (PhD students) to be appreciated 

in the professional field. Furthermore, it acquaints the results of research work with a wide range of 

enquirers. 

4. Conclusions 



industries, retail, customers. The higher education institutions play very important rule in applied ICT 

research and the innovation process too. Based on education and research potential of the higher education 

the Hungarian Association of Agricultural Informatics started a dissemination project for knowledge 

distribution to increase the efficient of innovation processes. The parts of the project should be successful 

because of they based on similar activities which were carried out in the past and successes which have 

been achieved during the first half period. We started the Journal of Agricultural Informatics, the 

Scientific Portal has been lunched, we organised different conferences and the number of student has been 

increased who participated in competition of scientific papers. And finally we would like to mention that 

the first volume of Scientific Studies in press. 

35




This work is sponsored by the following projects: TÁMOP 4.2.3-08/1-2009-0004 ("Innovatív 

információtechnológiák agrárgazdasági kutatási, fejlesztési, alkalmazási eredmények disszeminációja" - " 

Dissemination of Research Results on Innovative Information Technologies in Agriculture". 

References 

Calia, R. C., Guerrini, F. M., Moura, G. L., 2007. Innovation networks: From technological development to business 

model reconfiguration. Technovation, Volume 27, Issue 8, August 2007, Pages 426-432 

Cheng, C.-H., Chen, Y.-S., Wu Y.-L., 2009. Forecasting innovation diffusion of products using trend-weighted fuzzy 

time-series model. Expert Systems with Applications, Volume 36, Issue 2, Part 1, March 2009, Pages 1826-1832 

Herdon M. 1997. Agroinformatics Curriculum and Education. Why and how we need training agri-informatics 

experts ? Demeter Conference. European Higher Education Conference on Virtual Mobility - Information and 

Communication Technologies in Agriculture and Related Sciences (Video conferencing), Gent-Copenhagen- 

Montpellier, June 16-17,1997. Lecture. Real Audio on the DEMETER Proceedings, pp. 61-69. 

Herdon, M., Magó Zs. and Kormos J. 2003. Curriculum for Agricultural Engineers and Economists Specializing in 

Informatics Science. Is this a Good Way to Train Agri informatics experts? EFITA2003 Conference Debrecen, 

Hungary Debrecen, 2003 Július. 515-519 p. 

Holt, D. A., Sonka, S. T. 1994. Virtual agriculture: developing and transferring agricultural technology in the 21st 

Century. Site-specific management for agricultural systems: proceedings of Second International Conference, 

Minneapolis, MN, USA, March 27-30, 1994. 

Klerkx, L., Leeuwis. C., 2008. Balancing multiple interests: Embedding innovation intermediation in the agricultural 

knowledge infrastructure. Technovation 28 (2008) 364–378 

Lee S., Park, G., Yoon, B., Park J., 2010. Open innovation in SMEs—An intermediated network model Research 

Policy, Volume 39, Issue 2, March 2010, Pages 290-300 

Li, J., Kozhikode R. K., 2009. Developing new innovation models: Shifts in the innovation landscapes in emerging 

economies and implications for global R&D management. Journal of International Management, Volume 15, Issue 3, 

September 2009, Pages 328-339 

März, S., Friedrich-Nishio, M., Grupp, H., 2006. Knowledge transfer in an innovation simulation model 

Technological Forecasting and Social Change, Volume 73, Issue 2, February 2006, Pages 138- 152 

Rogers E. Diffusion_of_Innovations http://en.wikipedia.org/wiki/Everett_Rogers#Diffusion_of_Innovations 

Szilagyi, R., Herdon, M., (2006) Impact factors for mobile internet applications in the agri-food sectors, 4th World 

Congress On Computers In Agriculture, Orlando, 2006. 24-26 July. Proceedings. Published by American Society of 

Agricultural and Biological Engineers. LCCN 2006929870, ISBN 1-892769-55-7. ASABE 701P0606. pp.252-257. 

Wolfert, J., Verdouw, C.N., Verloop,, C.M., Beulens, A.J.M., 2010. Organizing information integration in agrifood—A 

method based on a service-oriented architecture and living lab approach. Computers and Electronics in 

Agriculture, Volume 70, Issue 2, March 2010, Pages 389-405 

Wu, J.-H., Hisa, T.-L., 2004. Analysis of E-commerce innovation and impact: a hypercube model Electronic 

Commerce Research and Applications, Volume 3, Issue 4, Winter 2004, Pages 389-404 

Wu, J.-H., Tennyson, R. D., Hisa, T.-L., Liao, Y.-W., 2008. Analysis of E-learning innovation and core capability 

using a hypercube model. Computers in Human Behavior, Volume 24, Issue 5, September 2008, Pages 1851-1866 

Yu, Y., Wang, W., Zhang, Y., 2003. An innovation diffusion model for three competitive products Computers & 

Mathematics with Applications, Volume 46, Issues 10-11, November-December 2003, Pages 1473-1481 

36



Portal for knowledge of agricultural informatics 

Róbert Szilágyi 1 , Péter Lengyel 2 , Miklós Herdon 3 

Abstract. The Hungarian Association of Agricultural Informatics (HAAI) executes the project "The dissemination 

of innovative information technologies, agro-economic research and development, adaptation results" as a part of 

the Social Renewal Operational Program, New Hungary Development Plan. The scientific information portal 

(http://tamop.magisz.org/) assures possibilities for the dissemination and awareness of higher education 

research and development, innovation results in the agri-foo sector. Moreover, it gives an opportunity for 

members and teachers, researchers and professionals of this field to ensure their active participation in 

professional fields. It offers services to individual and corporate members, as well as for those interested 

Keywords: portal, knowledge, dissemination. 


The Hungarian Association of Agricultural Informatics (HAAI) executes the project "The 

dissemination of innovative information technologies, agro-economic research and development, 

adaptation results" as a part of the Social Renewal Operational Program, New Hungary Development 

Plan. 

Objectives: 

• Development of a scientific website, that will disseminate the R & D and innovation results 

reached towards the economic sector. Furthermore, the aim is to provide information on the site's 

operational awareness. 

• The foundation of the electronic journal "Agrárinformatika/Agricultural informatics (Information 

technology in the agricultural sector)". 

• The publication of research results, publishing books of agricultural information topics. 

• Scientific international conferences, organization of national events. 

• Support the scientific work of students and young researchers. 

• The results of the project receiving a range of two broad categories: 

• One target group of the project is those higher education institutions, departments, which are deal 

with relevant research topics and they are the legal members of the HAAI, furthermore we consider 

potential members as well as teachers in higher education / research persons and doctoral students 

of schools. The personal and legal members of the Hungarian Association of Agricultural 

Informatics are from academic institutions in which higher education is based on academic major, 

graduate school education in the context of the sciences dealing with research topics, and 

cultivated. These institutions are the University of Debrecen, Budapest Corvinus University, 

Szeged University of Sciences, Róbert Károly College, University of Pannonia, St. Stephen 

University, University of West Hungary. The project will enable the opportunity to provide these 

1 Róbert Szilágyi 


szilagyir@agr.unideb.hu 

2 Péter Lengyel 


lengyel@agr.unideb.hu 




37



teachers / researchers / students to the scientific results are published, peer-reviewed publications 

of research results recognition and dissemination. 

• The another target group of the project are the government of agriculture, specialized 

administrative and corporate actors who can utilize the research results more effectively. The 

governance, public and specialized administration an important task using information systems 

they can give more efficient operation of the e-services to its users within the organization and 

external partners, customers, operators and farmers. In this task, participants in the systems and 

services development, operation researchers to take advantage of the results of studies. The farmers 

in these systems, their own economic development activities, more efficient, the necessary 

information is very important that the portal is to provide information support. 

2. What is a Portal? 

First of all we have to declare the narrow and tight definition of the portal. Initially, the term portal was 

used to refer to well-known Internet search and navigation sites that provided a starting point for web 

consumers to explore and access information on the World Wide Web. 

The original portals were search engines. The initial value proposition was to offer a full text index of 

document content and a chance to take advantage of the hyperlinking capabilities built into the web 

protocols. 

Internet navigation sites, represented the next phase of portal development. The term "Internet portal" 

(or "web portal") began to be used to describe the mega-sites because many users used them as a "starting 

point" for their web surfing. The term "search engine" had become inadequate to describe the breadth of 

the offerings, although search and navigation are still pivotal to most people's online experience. 

Compared to the original Internet search engines, Internet portals offer a more structured, navigable 

interface. Browsing an organized hierarchy of categories developed by people (rather than computers) 

who scoured the Internet for relevant and useful Websites is more effective than issuing a keyword search 

against the entire Web. 

While these public Internet portals continue to flourish, the market for portal technology is increasingly 

focused on the better delivery of corporate information. Portal technology has significantly matured since 

the public search sites were first built, and has been used to build a diverse range of portal types, including 

specialized portals, workspace portals, marketspace portals, knowledge portals, etc. 

2.1. Definition of Today’s Portals 

Traditionally, a portal denotes a gate, a door, or entrance. In the context of the World Wide Web, it is 

the next logical step in the evolution to a digital culture. Web pages are not completely self-referential 

anymore, but allow for personalization, workflow, notification, knowledge management and groupware, 

infrastructure functionality, and integration of information and applications. The idea of a portal is to 

collect information from different sources and create a single point of access to information - a library of 

categorized and personalized content. It is very much the idea of a personalized filter into the web. 

Portals are often the first page the web browser loads when users get connected to the Web or that 

users tend to visit as an anchor site. They offer users a surplus value of service based on the features of 

classic search engines: a well trained concierge who knows where to search and find; a well-assorted 

newspaper kiosk that keeps the latest market information about the surfer’s personal stocks ready; free 

communications possibilities like email or discussion boards. Thus, the traditional virtual roadhouses -the 

search engines- become feel-good entrance halls, a gateways to the internet, easy, one-stop embarkation 

points for the daily Web-surfing sessions. The hope behind the idea of a portal: surfer start their voyage 

into the web in a modern entrance hall, and preferably find their way back to the starting point without 

major difficulty. 

38



2.2. Major Functions of Portals 

According to the analyst and consulting company Ovum - as described in their study "Enterprise 

Portals: New Strategies for Information Delivery", 2000 - the ideal portal is based on eight functionality 

areas: 

• search and navigation 

• information integration (content management) 

• personalization 

• notification (push technology) 

• task management and workflow 

• collaboration and groupware 

• integration of applications and business intelligence 

• infrastructure functionality 

Although most of the functionality is not new, what is new is the idea that the business value of the 

whole is considerably more than the sum of its parts. Thus, a successful portal does not only consist of 

either a good collaboration support or a good integration of the information sources. Rather it consists of - 

just like a successful cooking recipe - a well-integrated mixture of the basic portal functionalities. 

2.3. Architecture of Portals 

The basic architecture of portals is depicted in Figure 1. The middle part encompasses all the 

functionalities and services of an ideal portal, the horizontal portal. These functionalities should at least in 

part be fulfilled by any portal, no matter how narrow its focus. The bottom part - connectivity services - 

should be able to integrate any data type that comes into question. Finally, the upper area corresponds to 

the user interface which enables the presentation of all data and applications. 

2.4. HAAI Portal 

Figure 1. The basic architecture of portals 

The scientific information portal assures possibilities for the dissemination and awareness of higher 

education research and development, innovation results in the economic sector. Moreover, it gives an 

opportunity for members and teachers, researchers and professionals of this field to ensure their active 

participation in professional fields. It offers services to individual and corporate members, as well as for 

those interested. 

The structure of HAAI Portal is illustrated by Figure 2. The portal content and functionality reflects the 

HAAI and the activities undertaken in the project objectives. Accordingly, we developed the structure of 

menu. The registered users of the portal reached all the functions depending on the user rights. 

39



Figure 2. Structure of HAAI Támop Portal 

The scientific information portal (http://tamop.magisz.org/) assures possibilities for the dissemination and 

awareness of higher education research and development, innovation results in the agri-foo sector. 

Moreover, it gives an opportunity for members and teachers, researchers and professionals of this field to 

ensure their active participation in professional fields. It offers services to individual and corporate 

members, as well as for those interested. 

The main menu of the portal: 

• Project description: we publish the objectives of the project. 

• Journal of Agricultural Informatics: this is a link to the scientific journal. 

• Conferences: this side shows our conferences, partner conferences and professional meetings. 

• Publications: here we can find studies an Agricultural Informatics, conference proceesings, edited 

issues’ Journal of Agricultural Informatics and other proceedings and books. 

• News: we can tell the latest news here. 

• Message board: this is possibility for the users to send message event notification to the editors. 

• Partners: this is a list from the associated organizations and legal members. 

• Document repository: this is a system for the documents with different user rights. 

In the portal development we tried to meet the up to date requirements: 

• Interoperability 

• Scalable 

• Modular portal 

• Easy to use 

• Social network 

• Web 2.0 applications (Facebook, RSS) 

40



The portal image intended to express the activity of the Hungarian Association of Agricultural 

Informatics and it can be harmonized with the objectives of TÁMOP project (“Innovative Information 

Technology, Agro-economic research”). 

2.5. Document repository 

We have used an open source, sophisticated storage and archiving system called PolDoc which enables 

users in a network to upload and download files that are associated with meta data stored in a MySQL 

database. Thus users can easily search for documents and files via the quick search bar or an embedded 

search engine. 

Open-source software (OSS) is computer software that is available in source code form for which the 

source code and certain other rights normally reserved for copyright holders are provided under a software 

license that permits users to study, change, and improve the software. Open source licenses often meet the 

requirements of the Open Source Definition. Some open source software is available within the public 

domain. Open source software is very often developed in a public, collaborative manner. Open-source 

software is the most prominent example of open-source development and often compared to (technically 

defined) user-generated content or (legally defined) open content movements. The term open-source 

software originated as part of a marketing campaign for free software. 

System Features: 

• User Management: the Administrator can set particular roles for users and control where they 

may upload files. 

• Categories: the document store can be subdivided into a hierachical tree and populated with 

documents. 

• Cat-From-Dir: you have already a bunch of files in a complex directory structure? Use Cat-From- 

Dir and the PDDMS recursively descendants into the subdirectories and adds them to the database. 

• Submit Links: if you just want to give a pointer to a ressource you can upload links. No files are 

submitted to the system, only an entry in the database is made. 

• Set document expiration time: sometimes you want to signal that a document is outdated and 

needs an update. The field "expires" takes care of this. Just enter a date and if it's exceeded the 

document is tagged with an expiration warning and added to the list of documents expired. 

2.6. Journal of Agricultural informatics 

The Hungarian / English language electronic journal (http://journal.magisz.org/) publishes research and 

application results in advanced information technologies in agriculture. This niche journal improves 

scientific knowledge dissemination and innovation process. In Hungary in recent years, primarily for 

development and application of macro-systems (the EU information systems: IACS, Statistics, FADN, 

Market Price Information System, ...) there have been major achievements in this domain. However the 

companies and a significant part of farmers are lagging behind it. The aim of the journal is to fill this gap 

by delivering results of research and best practices to the companies and farms. The task of the journal is 

to assist the publication of the farm management information systems and technologies, applied methods 

and knowledge. In addition, besides a number of other application possibilities, the food safety, the 

internet and mobile application are also important domains for the agri-food sector. A number of research 

institutions, university doctoral schools work on related topics to agricultural informatics. The journal will 

be a medium to ensure publishing the research results and help the information exchange between 

researchers and practical professionals. The peer-reviewed journal is operating with editorial board and 

trustees-advisory board. 

41



3. Conclusion 

In our essay we would like to show few existing agricultural scientific portal. We have to recognise the 

useable parts and we have to follow the current best practises. Our main goal to create a useable, farmerfriendly 

scientific portal. 

References 

Contentmanager.eu.com: What is Portal?, http://www.contentmanager.eu.com/portal.htm 

Herdon M, Csótó M 2009. The Role of Intermediaries in the Success of Electronic Claiming for Farm Subsidies in 

Hungary. In: Fedro S Zazueta, Jiannong Xin (Ed.) 7th World Congress on Computers in Agriculture and Natural 

Resources. Reno (Nevada), USA, 2009.06.22-24. Michigan: American Society of Agricultural Engineers, pp. 117- 

120. 

Nábrádi, A., 2007. Science and higher education. Scientific journal on agricultural economics. 51st 2 issue, 66-76.p. 

HUISSN:0046-5518 

OECD, 2009. Network Developments in Support of Innovtion and User Needs. Directorate. for Science, Technology 

and Industry. Committee for Information, Computer and Communications Policy. 09-Dec-2009. 

DSTI/ICCP/CISP(2009)2/FINAL, OECD©2009. 

Wikipedia: Open Source software, http://en.wikipedia.org/wiki/Open-source_software 

Wolfert, J., Verdouw, C.N., Verloop,, C.M., Beulens, A.J.M., 2010. Organizing information integration in agrifood—A 

method based on a service-oriented architecture and living lab approach. Computers and Electronics in 

Agriculture, Volume 70, Issue 2, March 2010, Pages 389-405 

42



MBA in agribusiness – The role of e-learning 

Zsolt Csapó, László Kárpáti, László Kozár, András Nábrádi 1 

Abstract. The MBA training started 14 year ago as a successful Tempus project with the participation of 

universities in Warsaw (Poland) and Prague (Czech Republic). University of Debrecen (Hungary) joined quite 

soon to the International MBA Network. Since that time the Network has developed into an efficient way of 

upgrading the management knowledge of young managers mainly in Central and Eastern Europe. However, the 

main message of this paper is that the MBA is not only a way of improving the business skills of the students, but 

also an effective way of intensifying the participating teaching staff’s contacts (personal and web based) within 

the Network, as well as with the globalised world of business. In this way the Network works as a highly needed 

medium of communication in the field of business between theory and practice and therefore is an effective tool in 

life long and e-learning. 

Keywords: MBA, life-long learning, e-learning, business skills 


International MBA Network is an open Network of academics and professionals from universities and 

related institutions dealing with education and research in agribusiness. At the moment the Network has 

participant institutions from Europe (Poland, the Netherlands, Ukraine, Hungary, Portugal, United 

Kingdom, Czech Republic, Germany, Ireland, Croatia and Serbia) and one partner from the United States 

and is active mainly in Central and Eastern Europe. The main objective of the Network is to set standards 

for the programmes overseen by the Network based on the best practices and accredit them on the basis of 

these standards. The International MBA Network was established in 1995. 

2. E-learning via AGRIMBA website 

E-learning has a well developed approach to the creation and sequencing of content-based, individual 

learner, self-paced learning objects. While definitions of e-learning vary, the main elements tend to 

include greater focus on context dimension of e-learning, a more activity based view of e-learning, and 

greater recognition of the role of multi-learner environment [4]. 

AGRIMBA won EU Leonardo funding in 2004. The proposal was to develop teaching and learning 

materials in the programme to a common approved standard. Flexible learning materials including subject 

workbooks, case studies, exercises and other teaching materials are placed on the Website to be accessible 

by both academic staff at the various institutions and participating students. In order to improve the quality 

of teaching a set of commonly approved, standardized teaching materials has been developed. Specifically 

the project was designed to develop: 

• Handbooks for modules taught within 7 courses of the MBA programmes: Public Policy, 

Economics, Management, Marketing, Finance, Operational Methods and International 

Agribusiness 

• Case study material suitable for Pan-European learning 

• Distance Learning materials to support traditional teaching methods. 

All the above mentioned materials have been published on the AGRIMBA website: 

http://agrimba.sggw.waw.pl (Figure 1). 

1 Faculty of Applied Economics and Rural Development 


Debrecen, Hungary 

43



Figure 1. Homepage of AGRIMBA, source. [5] 

Based on this project, the unification of the educational standards will further be emphasized and this 

makes the student exchange and mutual credit recognition even more simple. Each member of the 

Network may use the materials free of charge. 

After logging in, all the distance learning materials are available, as well as forum and other platform 

can be used to exchange and share information. 

Life-long learning becomes more and more important [3]. A lifelong learning tool should have the 

following characteristics: 

• it should be part time; 

• it should be post-experience; 

• it should be modular; 

• it should include soft skills; 

• it should relate to working practice. 

Through a part time programme it is possible for the student to keep on working and studying 

simultaneously. For most of the students it is not an attractive option to give up employment and income 

for a study. A part time study facilitates the financial feasibility for the study, even more because it may be 

attractive for the employer to co-finance the employee’s study plans. 

Post-experience programmes aim at teaching the student competences that are needed for a better 

position in the labour market. It may be that the knowledge of the student is obsolete or that managerial 

qualities are required to improve his/her position. The modular approach ensures that the student can take 

one subject at the time and that he can determine his own study pace. Each module should be concluded 

with a separate certificate. All certificates together will give the student the diploma. The soft skills 

(including language skills) are important to teach the student to communicate with colleagues from 

different background. 

44



The soft skills are also important to develop the so-called soft capital in a region. It has been shown 

that it is not only the hard capital (machines, roads, buildings) that is important in regional economic 

development, but also the soft capital (communication between people, trust, etc.) [1]. The Network itself 

is a very good example of soft capital in action. 

Language, especially English, becomes more and more important in the globalising international 

business, therefore language skills are important for managers. The higher in the hierarchy of a company 

the more important soft skills become. 

If we take a look at the 5 requirements of a life-long learning tool we may conclude that the present 

MBA programmes offered by AGRIMBA fulfil these requirements fairly well. 

E-learning systems should be designed in a way that they provide easy access to all levels of learning 

objects from atomic to the most complex structures in the learning process [2]. 

The AGRIMBA website and its e-learning materials support the communication. Figure 2 shows that 

all the course materials as well as Distance Learning Materials (DLM) are available on the Website. 

Figure 2. Structure of a course, Source: [5] 

Topic outline of DLM can be seen in Figure 3. 

45



Figure 3. Topic outline of a course (Marketing), Source: [5] 

Each topic outline contains „Problems and case studies”, questions for self study/self assessment as 

well as questions for group/forum discussions. In case of self assessment, students can upload their 

answers and send it to the teacher. In this way the whole learning process can be made electronically. 

Teaching materials can also be downloaded by the students, see Figure 4. 

As it can be seen from the above shown figures, the website is really suitable for e-learning and also 

for the related communication. Yearly about 150-200 students and teachers of the Network visit the 

AGRIMBA website regularly. The learning process starts with a so-called traditional way of learning. 

Students have classes in small groups (20-30 students in each group) and then the education continues 

with e-learning. The teaching materials of the contact classes can be downloaded from the website, as it 

was mentioned before, so thus students can practice the given topic with DLMs using the e-learning 

platform. Since the communication is available between students and teachers through the website, the 

whole learning process is very effective. 

The combination of the so-called traditional way of learning with e-learning was very successful in the 

last few years. The AGRIMBA and its learning methods exist in several European Union countries, such 

as in Poland, Czech Republic and Hungary. The other Network partners for example from United 

Kingdom, USA, The Netherlands take part in the educational phase, namely providing teachers. They are 

also very active in the e-learning part of the programme. 

46



Figure 4. Student’s platform of the website, Source: [5] 

In the last 5 years three European Union Tempus projects had been carried out with the participation of 

most of the AGRIMBA partners. These projects targeted the extension of the MBA programme and its 

way of learning in three European countries: Croatia, Serbia and Montenegro. Two of the projects has 

been finished and the programmes are accredited. Further extension of the Network, as well as 

development of the e-learning methods is the main plans for the future. 

References 

S. Beugelsdijk and T. Van Schaik, “Differences in Social Capital between 54 Western European Regions”, Regional 

Studies, 2005, Vol. 39.8, pp. 1053-1064. 

Z. Cebeci, Y. Erdogan and M. Kara, “TrAgLor: A LOM-Based Digital Learning Objects Repository for 

Agriculture”, in Proc. of the 4th International Scientific Conference, elearning and Software Education. 2008 

University Publishing House, Bucharest, Romania, pp. 125-129. 

J. Field, “Lifelong learning and the new educational order”, Trentham Books, 2005. 

P. Lengyel and M. Herdon, “Implementing Learning Design by lams to improve teaching and learning”, 

APSTRACT Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 2009, Vol.5-6, Agroinform Publishing House, 

Budapest, Hungary,. pp. 21-24. 

http://agrimba.sggw.waw.pl 

47



ICT and farmers: lessons learned and future developments 

Alexander B. Sideridis, Maria Koukouli and Eleni Antonopoulou 1 

Abstract. Information and Communication Technologies (ICT) evolution is well advancing Moore’s Law 

prediction of geometric progression of computer performance indexes. Indeed, these technologies are not only fast 

developed but, in addition, are giving birth to newer ones nicely branching existing “old fashion” ICT systems and 

tools. These innovations of ICT are not only regenerating traditional sciences, like Agriculture, and practices, like 

farming, but also, awake well neglected human sensitiveness and indifference for poverty, environmental 

protection, climatic deterioration issues and the future of our planet as a whole. To refer to a few examples of 

these innovations affecting Agriculture and Environmental Sciences: Cloud Computing provides equality in 

resources management and exploitability to small budget farms against the big ones. Web2 browser allows, as a 

platform, effective runtime environment and considerably easy access to applications by farmers lacking proper 

education and training. Parallel Computing brings exponentially increased core processing to low-end computers 

facilitating the use of huge computer power by small agricultural research units. Never the less agricultural and 

farming communities, in their majority, do not adopt new ICT tools and systems to the degree required for 

substantial agricultural development. In this paper, experience gained over the years is used to evaluate and reason 

poor performance in the area of applicability of ICT innovations and tools by the vast majority of farmers 

throughout the world. 

Keywords: ICT in Agriculture, digital divide, agro education, farming. 


For the last thirty years there is a lot of discussion about the important role that Information and 

Communication Technologies (ICT) could play for a more effective application of new policies and 

practices in Agriculture and related activities. The emphatic application of ICT innovations in all those 

areas is one of various and persistent efforts to positively react to an accumulation of problems to 

politically neglected areas of farming, environmental degradation, resources deterioration and elimination 

worldwide. Indeed, a considerable amount of money has been spent by international and national 

organizations funding projects aiming not only to use but also to develop tailor-made ICT software and 

hardware systems and tools in support of the above practices. At the same time, scientists of the field 

throughout the world believed that ICT systems may comfort life in rural and remote areas, increase 

agricultural production, improve farmer’s income and contribute much to their quality of life and 

willingness to live in rural areas. 

Information technologies have penetrated and highly affected the development of science even if in 

theoretical and philosophical areas of human pursuit. Their attribute is catholically recognized even by 

their opponents. No one could possibly argue on the subject of the progress made by medical science and 

its successes in diagnosis and cure of incurable considered being diseases due to the application of ICT. 

Philosophical ideas, cultural achievements, poetry and literature, arts are now shared by anybody via 

internet and its web services. On the contrary, farming communities are persistent in refusing the full 

exploitation of ICT systems in their day-to-day practices. Internet and web services are not used by the 

majority of farmers of a substantial number of countries in spite the availability of the appropriate 

infrastructure in rural areas. Is it a problem of digital divide and, if it is so, how could one explain their kin 

in using -in those countries lacking behind computer technology- sophisticate mobile technology and very 

1 Informatics Laboratory, Agricultural University of Athens, 

75 Iera Odos str., Athens 118 55, Greece 

as/mkou/eleni@aua.gr 

48



recent technological innovations like the voltaic technology? Why ICT are not fully used for 

environmental protection, while agriculture – one of the main contributors in contamination of rural areasis 

not seriously considered and monitored by ICT in order to avoid unacceptable human activities and 

practices? Why still the young generation refuse to willingly follow farming activities of their parents and 

are moving, even if these days, to non-rural areas neglecting environmental disadvantages, career projects 

and quality of life as a whole? Could proper syllabus of the educational system of all grades (from the 

primary level to the university level) contribute to the elimination of the problems? 

ICT evolution is well advancing Moore’s Law prediction of geometric progression of computer 

performance indexes. Indeed, these technologies are not only fast developed but, in addition, are giving 

birth to newer ones nicely branching existing “old fashion” ICT systems and tools. These innovations of 

ICT are not only regenerating traditional sciences, like Agriculture, and practices, like farming, but also, 

awake well neglected human sensitiveness and indifference for poverty, environmental protection, 

expected dramatic climatic changes and the future of our planet as a whole. To refer to a few examples of 

these innovations affecting Agriculture and Environmental Sciences: Cloud Computing provides equality 

in resources management and exploitability to small budget farms against the big ones. Web2 browser 

allows, as a platform, effective runtime environment and considerably easy access to applications by 

untrained satisfactorily farmers. Parallel Computing brings exponentially increased core processing to 

low-end computers facilitating the use of huge computer power by small agricultural research units. 

Certainly education, training and e-services play a very important role for ICT adoption by Agriculture 

and related areas of science (Sideridis, 2002, 2006, 2009). Easy access to information, knowledge and e- 

services is a key factor. Availability of agricultural information, knowledge and services: plenty. Never 

the less, digital divide is still affecting a considerable portion of agricultural communities and farmers are 

digitally marginalised. Therefore, it is important to examine existing, design and develop new farm 

oriented tools based on the recent advances of ICT so that this knowledge and services will be easily 

accessed and fully exploited. 

In this paper, experience gained in the field of ICT in Agriculture over the last thirty years is used to 

evaluate and reason poor performance in the area of applicability of ICT innovations and tools by the vast 

majority of farmers throughout the world. Since ICT adoption by farmers, through proper training and 

education, is a critical factor for renewal of agricultural and farming practices, historic data related to 

major advances in agriculture are given and confronted with those of ICT educational tools developed the 

last three decades in sections 2 and 3 respectively. Section 4 is focussing in training educational digital 

libraries, portals and repositories as the main ICT tools to today’s avenues towards narrowing existing gap 

and digital divide barriers. Finally, in section 5 an attempt is made through the conclusions to provide 

answers to unanswered questions in relation to poor financial performance and growth of countries with 

an agricultural background and a profile of insignificant ICT support in agricultural practices. The reasons 

behind related problems -for such prestigious and socially well established in the past communities of 

farmers to decline- are analysed and an answer through, new means of education, is proposed. 

2. Major advances in Agriculture 

The last three decades of 19th century constitute a significant period for the agricultural field in Europe 

and the whole world (See Table 1). In the past, before this period, the population growth as well as the 

scarcity of the land has led to increased efforts in order to raise the production output per hectare. In the 

period 1870-1914, the process of the “modern economic growth” led to a strong land-saving direction, 

supported by the technological progress made in the field of agriculture. The innovative chemical 

fertilizers, the concentrated feeds as well as the use of new modern tools and machinery, and the 

cooperative movement strengthened the position of the farmers and contributed in the growth of the 

agricultural productivity (Zanden, J. L., 1991). 

49



In the period 1914-1950, war technology was used in industry and agriculture, leading to the 

agricultural mechanization and the sufficiency of wheat while, on the other hand, the rise of the industrial 

era resulted in the reorientation of the workforce from farming to industry. These facts led to a gradual 

decline of the farmers’ social status. 

Finally, from 1950 until present, rising economies mainly based in industry were slowly diminishing 

the role of agriculture and farming in building financially strong economic communities. The emergence 

of new technologies and the focus on the industry, as well as the lack of proper education for the farmers 

in the new innovative tools and methods, caused the digital divide of people living in rural areas. 

In the following table the status of the agriculture is pictured according to the period of time, from 

1870 until present. 

Era 

Table 1. Major “green” steps 

Status 

1870-1914 • 1st Green revolution in agriculture. 

• Innovations strengthened the position of small family farms (land-saving). 

• Growth of agricultural productivity (labour intensity). 

1914-1950 • Industrial era. 

• Agricultural mechanization (war technology used in industry & agriculture). 

• Sufficiency of wheat. 

• Reorientation of the workforce from farming to industry (centralization). 

• Decline of farmer’s social status. 

1950-present • Digital era. 

• Digital divide. 

3. ICT fostering agriculture 

One sixth of the population of our planet, approximately one billion people, leaves in poverty and 

hunger, every six seconds one child on earth is dying (Diouf, J., 2010). These terrible statistics do not only 

show human indifference, insensibility and cruelty. They also magnify the important role of agricultural 

productivity. Increase of agricultural production could fight poverty. Therefore, any means towards this 

end should fully be exploited. Technology is the answer and ICT in particular could contribute much in 

achieving this goal. During the last twenty years policies have been adopted so that farmers should not be 

feeling neglected. Instead, they should be fully supported and change their profile. A business profile 

seemed to be the appropriate one. By this change, was expected to significantly improve farmer’s income. 

They should not only produce, but they should also sell their production. The role of the intermediates 

should thus be reduced and farmers could make a better profit. Another approach and alternate policy in 

keeping agricultural production alive was to fully subsidise it. 

Those farmers that supported their farming activities and their cultivars by making good use of 

available information, knowledge, existing information systems and tools had increased their productivity. 

If they were also capable of using e-services, e-commerce applications, existing portals etc., then they had 

benefited a lot as promoters and sellers of their agricultural products. Unfortunately, farmers of the above 

category represent a very low percentage, close to zero for countries left technologically behind. Simply, 

50



the large majority of farmers ignored ICT and could not efficiently increase their income. Those relying to 

subsidies are now -that subsidies period is close to end- collapsing down. As a more terrifying result of 

this disappointment of farming communities came urbanism. Farming land was devastated. 

During the same period of agricultural deterioration for farming communities refused to adopt 

advances in technology, information and communication sciences made spectacular progress in reaching 

human needs in all aspects of life. On the other hand, medical science made tremendous advances in 

diagnosis and cure as well as in reducing human diseases suffering. Medical and agricultural sciences’ 

advances (human life and human nutrition safeguards respectively) show the importance and significance 

of ICT application and its benefit to humans respectively. 

Apart from agriculture, closely related sciences like environmental and food sciences have not also 

been supported by ICT tools. Digital technologies and tools like RFID applications for example in animal 

husbandry and production are unknown territories, decision support systems, geographical information 

systems, remote sensing applications, web services e-government services, web and mobile computing 

applications for real time information, artificial intelligence applications, are fully ignored. Multimedia, 

portals and one shop stop centres for various operations in agriculture are known as academic exercises. 

4. ICT in Education: From past to present 

During the period of 1975 to 1985, ICT emerges in the field of education in the form of local user 

interaction using behaviourist approaches for learning through instruction to programme in order to build 

tools and solve problems. During this period ICT is present in a Computer Assisted Learning form (CAL) 

(see Table 2). 

The period of 1983 until 1990 the use of ICT in education evolves using the innovations of that time, 

introducing the Computer-Based training where the previous CAL models are combined with interactive 

multimedia courseware. The dominant model used during this period is the passive learner while 

constructivism influences the design and use of the educational software of that time. 

As the Web technologies emerge from early ‘90, a rapid development of web based training methods 

occurs in the field of education. New forms of education are introduced, such as the Internet-based content 

delivery which is used in e-learning courses. The learner now interacts through the ICT tools provided and 

therefore has an active role in the educational procedure. In particular, from 1995 until present, the web 

based training evolution includes the delivery of Internet-based flexible courseware, characterized by 

increased interactivity for the learner. More recently, during the last decade, more comprehensive 

interactive web platforms and multimedia applications have been developed and are freely available to the 

public. These systems use English as the dominant language and a great percentage of them are of global 

coverage. Nearly half of them offer search services on various thematic areas. Important Agricultural 

areas on crops and animal production and health are fully covered and are addressed to target groups 

including policy makers, consumers, farmers, extension officers, students and pupils. Selected and 

scientifically filtered reliable and upgraded knowledge and information is available through these systems 

covering any possible need of the above stakeholders. 

Digital Libraries (reports, studies, papers and legislations), directories of links, agencies, monitoring 

organizations legislation, law and administrative documents are platforms and systems developed recently 

with a tendency to spread horizontally to new areas of scientific and industrial communities. Agricultural 

systems of this kind are now gradually appearing and include market reports, trends, product prices, online 

shops and market directories. 

51



Table 2. ICT tools in education (1975-present) The changing focus of educational technology over the 

past 30 years. (Charp, 1997; Herrington, Reeves et al., 2005; Leinonen, 2005; Mortera-Gutiérrez, 2006; 

Nicholson & Mc Dougall, 2005; Pilla, Nakayama et al., 2006; Thomson, 2005). 

Era Focus Educational characteristics 

1975-1985 Programming; 

Drill and practice; 

Computer-assisted 

learning –CAL. 

Behaviourist approaches to learning and 

instruction; programming to build tools and 

solve problems; 

local user-computer interaction. 

1983-1990 

1990-1995 

1995-present 

Computer-Based Training; 

Multimedia; 

Web-based Training 

E-Learning and social 

networking 

Use of older CAL models with interactive 

ultimedia courseware; 

Passive learner models dominant; 

Constructivist influences begin to appear in 

ducational software design and use. 

Internet-based content delivery; 

Active learner models developed; 

Constructivist perspectives common; 

Limited end-user interactions. 

Internet-based flexible courseware deliver; 

increased interactivity; 

online multimedia courseware; 

Distributed constructivist and cognitive models 

ommon; Remote user-user interactions. 


In the last thirty years there has been amazing progress on ICT systems, tools and methodologies. 

Innovations in hardware and software have generalized the use of digital technologies and systems in 

every aspect of human intervention and activities. E- Government services have simplified complex 

transactions, automation makes arduous processes routine’s work. Networking, Internet and web offer 

global infrastructure for any kind of worldwide communication and interaction (Sideridis, A. B., 2002, 

2008, 2009), (Sideridis, A. B., et al., 2009). Social networking brought humans closer to a better 

understanding and reduces distance barriers. All this technological revolution affecting so impressively 

human life is enjoyed by hardly half the population of our planet. For the other half, innovations of this 

kind remain a dream, an untouched reality primary due to lack of internet connectivity. This division of 

today’s world is should not astonish us. Consider the high percentage (20%) of world’s population 

starving to death. In conclusion, we should never forget that one billion people have no enough food and it 

is obvious that developments in agriculture is the only way for solving the problem of people’s starvation. 

52



Table 3. Networking applications development: The transition from the traditional communication 

approach to the new web communication tools that can be used in the field of agriculture. 

Traditional 

Examples of web (Web 2.0) tools 

Communication 

approach 

agricultural 

applications 

One-way communication 

One-way text 

One-way audiovisual 

Newsletter, 

FarmNote, 

book 

Movie/video, 

field day, 

seminar 

Web page, 

Targeted email campaign, 

SMS messaging, 

RSS Feeds 

Podcast, 

Webcast 

Two-way communication 

Two-way text 

Two-way audiovisual 

Letter, 

survey 

Workshop, 

forum 

Blogs, 

eSurvey, 

Wiki, 

Chats (Twitter) 

Video Chats (Web-conference), 

Social networking (Facebook), 

Photo sharing 

In a considerable number of countries, technological innovations have not been adopted by farmers. 

Although Agriculture seem to be a first priority subject of political agendas and common policies and 

measures have been designed by international organizations, like the European Union and FAO, 

developments do not stop or, at least, reduce an agricultural deterioration. Digital divide remains still a 

problem for agriculture and farming communities in spite of being, quite often, the subject of lengthy 

debates of many world forums organised be the United Nations, IMF, the World Bank, OECD, FAO, 

Agricultural Universities and international and national agricultural associations. 

53



Education and new forms of training for farmers will certainly eliminate the problem. Change of 

farmer’s profile, through appropriately designed training courses, to a more businesslike, will certainly 

improve his income and keep his farm going. In this new role, farmers undoubtedly will -and have tomake 

full use of ICT’s new advances. Therefore, further effort is needed (i) to sweep away scarce of 

expertise on ICT by farmers’ advisors and (ii), through them, to sweep away scarce of farmers on ICT. 

Expected improved adaptive capability of farmers and new, recently designed ICT training tools, will then 

be used to bring farmers to the desired level of digital literacy. European projects’ results applied to 

particular agricultural areas of interest in this field, like those of Bioagro (Sideridis, A. B., 2006) and 

Organic Edunet (Patrikakis, Ch. Z. et al., 2008), will certainly contribute much to the above aim in life of 

ICT experts in Agriculture. 

References 

Charp, S. 1997. Some reflections. (the 30-year history of computers in education). T H E Journal (Technological 

Horizons In Education), 24(1), 8-11. 

Diouf, J. 2010. Oral presentation of Dr. Jacques Diouf, General Director of FAO, on the occasion of being 

nominated honorary doctor of the Agricultural University of Athens,. Athens 6 October, 2010. 

Herrington, J., Reeves, T., R. Oliver. 2005. Online Learning as Information Delivery: Digital Myopia. Journal of 

Interactive Learning Research, 16(4), 353-367. 

Leinonen, T. 2005. (Critical) history of ICT in education - and where we are heading? [Electronic Version]. FLOSSE 

Posse. Free, Libre and Open Source Software in Education, 23 June. Retrieved 31-08-2006 from underline 

http://flosse.dicole.org. 

Mortera-Gutièrrez, F.2006. Faculty Best Practices Using Blended Learning in E-Learning and Face-to-Face 

Instruction. International Journal on E-Learning, 5(3), 313-337. 

Nicholson, P. S., & McDougall, A. 2005. eLearning: 40 Years of Evolution? In IFIP (Ed.), The eighth IFIP World 

Conference on Computers in Education [ISI 1571-5736]. Stellenbosch, ZA: IFIP. 

Patrikakis, Ch. Z., M. Koukouli, C. Costopoulou, and A.B. Sideridis. 2008, Content Requirements Identification 

towards the Design of an Educational Portal, First World Summit on the Knowledge Society, WSKS 2008, Athens, 

Greece. Pilla, B. S., Nakayama, M. K., et al. (in press). Characterising E-learning practices. In Proceedings of 

WCC2002, Santiago, Chile, July 2006 [ISSN: 1571-5736]. New York: Springer. 

Sideridis, A. B., C. P. Yialouris. 2002. The impact of ICT in Agriculture, Food and Environment. Next Generation 

Society: Technological and Legal Issues, (A. B. Sideridis editor). Proceedings of the 1st International HAICTA 

Conference, Athens, Greece. 

Sideridis, A. B. 2006. Electronic Democracy: Challenges of the Digital Era, (A. B. Sideridis editor). Proceedings of 

the 2nd International HSCIS Conference, Athens, Greece. 

Sideridis, A. B. 2006. New ICT Concepts and Projects for the Development of Rural Areas: The project Bio@gro, 

International Conference “Sustainable Management and Development of Mountainous and Island Areas”, Naxos, 

Greece. 

Sideridis, A. B. 2008. Information & Communication Technologies in Bio & Earth Sciences, (A. B. Sideridis editor). 

Proceedings of the 4th International HAICTA Conference, Athens, Greece. 

Sideridis, A. B., E. Pimenidis. 2009. Mobile devises and services. International Journal of Electronic Security and 

Digital Forensics, 2(4): 335-444. 

Sideridis, A. B. 2009. Next Generation Society: Technological and Legal Issues, (A. B. Sideridis editor). 

Proceedings of the Third International Conference, e-Democracy 2009, November 2009, Vol.2. 

Thomson, J. 2005. History of E-Learning 

(http://www.knowledgenet.com/corporateinformation/ourhistory/history.jsp). 

54



Zanden, J. L. 1991. The first green revolution: the growth of production and productivity in European agriculture, 

1870-1914. Economic History Review. I99I, 44 (2), 215-239. 

http://www.springer.com/computer/communication+networks/book/978-1-84996-240-7 

http://www.thecloudcomputing.org/2009/1/tutorials.html 

http://msdn.microsoft.com/en-us/concurrency/default.aspx 

55



Requirements for competence modeling in professional learning: experience from 

the water sector 

Charalampos Thanopoulos 1 , Christian M. Stracke 2 , Éva Rátky 3 , Cleo Sgouropoulou 4 

Abstract. Competence Models are proved as critical instruments for human resources management and 

development, and of determined for both the labour market (employers) for the selection of the employees and 

training providers for the enhancement of the vocational training opportunities. The concept of competence 

modeling is still under development and considerable efforts are focused on the creation of new Competence 

Models and their application to a broad range of professional learning sectors. The scope of this inquiry is to 

contribute to this research field by setting the basis for the design and development of a Competence Model for 

the Water Sector. 

Keywords: Competence, Competence Modeling, Professional learning, Water Sector, ssewage treatment plants 


Nowadays, Competence Models become more and more inextricable tools for the selection of 

employees by the enterprises and professional employers, and for the design and delivery of up-to-date 

vocational education and training opportunities. Learners, employees and individuals have the chance to 

improve their knowledge and skills, match their qualifications with specific job requirements and become 

specialized in new technologies all over the world. Models for measuring and analyzing all these acquired 

competences (knowledge, skills and expertise) by individuals and expressing the needed competences of 

each profession are required. 

Human resources experts have to match the employees’ competences (knowledge, skills and 

experience) to mandatory and desired requirements of a profession or specialization. Since there are no 

guidelines or standardized formats, for the representations of competences, job requirements have to be 

performed manually in each case and each study. Juri et al. (2007) intended to initiate the outlines for 

matching competences and job profiles requirements in order to improve the description of job professions 

and enhance the learner achievement descriptions. 

Fundamental objectives of vocational training programmes are the skills acquisition and the assessment 

of the employees’ competences using a Competence Model to describe business and employers’ needs, 

and requirements for skilled workers. Additionally, traditional professional trainings have been proved too 

theoretical and failed to satisfy the demands of rapidly changing post-industrial society (Lester, 1995, 

Wood, 1988). On the other hand, changes in learning methods as well as increasing support of learning 

1 Charalampos Thanopoulos 

Agro-Know Technologies, Greece 

Cthanopoulos@agroknow.gr 

2 Christian M. Stracke 

University of Duisburg-Essen (UDE), Germany 

Christian.Stracke@icb.uni-due.de 

3 Éva Rátky 

Environmental Protection and Water Management Research Centre Non-profit Plc. (VITUKI), Hungary 

ratky.eva@vituki.hu 

4 Cleo Sgouropoulou 

Technological Educational Institute of Athens (TEI), Greece 


56



processes by IT science suggest that the quality and outcomes of the existent professional learning should 

be considered. 

The gap between knowledge-oriented education and labour market needs has led to an increased 

attention for competence-based learning and training (Sampson and Fytros, 2009). Competence-based 

learning refers to the formal and informal education and training activities that individuals should meet in 

order to build and/or improve competences in a specific field, given some personal or employment related 

motives (Griffin, 1999, Aspin and Chapman, 2000, Field, 2001). 

Stanley et al (1993) confirmed the gulf between education and practice in the continuing medical 

education and suggested a model of self-directed learning, connecting competences and practice and 

adopting experience in the professional learning process. 

As a result, developing Competence Models for different job profiles and professional sectors is the 

key element for the reorganization of vocational education and training programmes and the 

company/industry search for specialized and competitive employees. 

Responding to the need for developing sector specific Competence Models, WACOM (www.wacomproject.eu), 

Water Competence Model Transfer, is a European Project in the context of Lifelong Learning 

Program which intends to support employees and learners with the identification of required competences 

and qualifications for a specific working place. WACOM transfers the European Qualification Framework 

(EQF) and the German reference Model for the Competence Modeling PAS 1093 into the European Water 

Sector vocational education and training. First, the developing Competence Model is adapted in the field 

of sewage treatment plants management and secondly it will be transferred to other fields of the Water 

Sector and other professional sectors. 

2. The Concept of Competence Modeling 

2.1. Defining a Competence 

McClelland (1973) was the first to introduce the term “Competences” into the human resources 

literature. His work “Testing for Competence Rather Than for Intelligence” was delivered to the United 

States Information Agency for improving their selection procedures of employees. Competences represent 

“the knowledge, skills, traits, attitudes, self-concepts, values or motives directly related to job 

performance or important life outcomes and shown to differentiate between superior and average 

performers” (McClelland, 1973). 

In general, a competence is the capability of applying or using knowledge, skills, abilities, behaviours, 

and personal characteristics to successfully perform critical work tasks. Personal characteristics may be 

mental/intellectual, social/emotional, and physical/psychomotor/attributes necessary to perform these 

tasks (Dubois, 1993, Lucia and Lepsinger, 1999). Some competences are identified as more important or 

essential than others for a specific working place. The level of their importance may vary depending on 

the required tasks of the profession (Boyatzis, 1982) and should be taken in care during the design and 

development of Competence Models. 

Moreover, there are also similar competences for a large scale of occupations that are characterized as 

“Core Competences” (Rothwell, 2002). Spencer and Spencer (1993) mark the core competences as 

occupational competences of individuals. Core competences could be reading, writing, computation, 

listening, questioning, speaking, cognitive, individual responsibility and self-esteem, management of 

resources (time, money, people and information), interpersonal relations, and information and 

technological. In a higher level, more complicated competences for personal development might include 

systems of thinking, willingness to learn, mental modeling, shared visioning, team learning, selfknowledge, 

short-/long-term memory, subject matter knowledge, enjoyment of learning and work, 

flexibility, persistence and confidence, sense and urgency, honesty, giving respect to other, and initiative 

57



(McClelland, 1973, Rothwell, 2002, Ennis, 2008). Next, a combination of job-related competences and 

personal competences (for behaviour) follow (Delamare Le Deist and Winterton, 2005). Finally, the 

competences focus on the specific tasks of work, professional specialization, position or responsibility and 

are related more to the requirements that the industry and the labour market are setting (Ennis, 2008). 

According to the European Reference Framework “Key Competences for Lifelong Learning” (2007), 

the competences can be grouped in 8 categories of “key-competences” for a successful profession in a 

knowledge society: communication in the mother language, communication in foreign languages, 

mathematical competence and basic competences in science and technology, digital competence, learning 

to learn, social and civic competences, sense of initiative and entrepreneurship and Cultural awareness and 

expression. 

In another definition competences are defined as an integrated set of skills, knowledge, and attitudes 

that enables one to effectively perform the activities of a given occupation or function to the standards 

expected in employment (International Board of standards for Training, performance and Instruction, 

2006) 

A new approach based on EQF and PAS 1093 concludes the definition of a Competence as the ability 

to reasonably and intentionally perform a specific job and task in an unknown situation with success: 

Competences encompass a combination of knowledge, skills, and (intentional) behaviour and are 

constituted by defined activities for the observation and measurement. Competences are built and are 

normally demonstrated by individuals (but also by teams and whole organizations) (PAS 1093). In this 

paper we are following this approach as it is in line with the European policies, and required by the new 

knowledge and information societies as well as by the professional business, industries and enterprises. 

2.2. Developing a Competence Model 

A Competence Model is considered as a generic structure which is applicable beyond the built 

environment professions (Sampson and Fytros, 2009). It is also defined as a descriptive tool that identifies 

the competences needed to perform a role effectively in the organization and help the business meet its 

strategic objectives (Lucia and Lepsinger, 1999). Besides, industries/enterprises succeed to manage and 

develop the skills of their employees, recruit the most appropriate candidates and improve the quality of 

their offering services and products. 

Competence Models depict a number of competences that are usually required for the successful 

accomplishment of a particular job, according to the tasks of work or professional specializations 

(Shippman et al., 2000). These models can identify the needed skills, knowledge, behaviours and 

capabilities for the current and future staff selection in relation with the strategies and priorities of the 

industry/enterprise. They can enhance personal development by eliminating the gap between the required 

competences for a job profession and those that are available (Draganitis et al., 2006). 

It is essential, before the first steps of designing and developing a Competence Model to set a generic 

definition of the term “Competence”, which will satisfy all the explanations that are given throughout the 

literature. Sampson and Fytros (2008) expressed the aspect that a competence is comprised of three core 

dimensions: a) personal characteristic, b) proficiency level, and c) context. They also proposed a structure 

for a Competence Model, including four elements: a) name, which is the name of the competence, b) 

description, for a complete description of the competence, c) proficiency level in accordance to the 

performance of an activity, which consists of the “level” for describing different types of the proficiency 

level and the “scale” to represent the proficiency level, and d) context, which refers to a specific area of 

job, occupation or specific task that the competence is applied to. 

A few years before, the initial steps in competence description had been realized through the IMS 

RDCEO (Reusable Definition of Competency or Educational Objective), IEEE RCD (Reusable 

Competency Definitions) and HR-XML Competencies (Measurable Characteristics) initiatives. The first 

58



one, IMS RDCEO specification (IMS RDEO, 2002) describes each competence with the following 

elements: a) identification, for the classification of a competence, b) title, as a short name of the 

competence, c) description of the competence, d) definition, as a detailed description of the competence, 

e) taxonomy, where the competence belongs, and f) personal information, as information of the individual. 

The second one, IEEE RCD specification provides a Competence definition in accordance with the one in 

the IMS RDCEO specification (IEEE P1484.20/D01, 2007). Finally, the HR-XML model (HR-XML, 

2006) includes the same elements as IMS RDCEO and two extra: a) Measurable evidence, which is used 

to present the existence and the level of the competence, and b) Measurable weights, about the importance 

of the competence. 

Recently, Juri et al. (2007) have introduce a new model for allowing advanced (semi-)automatic 

competence matching, since important information (like proficiency level and context) were missing from 

the previous schemas of IEEE RCD, IMS RDCEO and HR-XML. 

A more concrete approach of the Competence Model definition emanates the PAS 1093 in combination 

with EQF. A Competence Model describes the competences required to successfully perform in a 

particular job and organization. This set of competences is then used as basis and standard for the 

description of specific jobs, the selection of new staff, the evaluation of the on-going performance of the 

whole staff, the analysis of training needs, and the classification and provision of tailor-made vocational 

education and training for competence development. 

According to the PAS 1093, Competence Modeling is defined as a process for the planning, 

development, realization, and evaluation of methods and guidelines for the observation, measurement and 

evaluation of competences (that are not observable and not measurable) with the help of activities (that are 

observable and measurable) in human resource development. 

2.3. Competence Modeling in the Water Sector 

The established aspects of the shortage of precious water resources and the consequences of climate 

change have been the spark of a numerous European policies that have been developed and adopted for 

the protection and sustainable utilisation of water resources, creating a huge demand particularly in 

vocational education and training. Economic factors like privatisation and increasing cost pressure in 

water management are sharpening these educational needs leading to the demand for VET opportunities 

and products as short targeted. 

The move to more friendly and environmental policies has led to the development of new technologies 

in the water industries as well as in the whole industry. This reveals the need for acquisition of higher 

level and specialised skills. Within the next years, the demand for up-skilled highly qualified employees is 

estimated to raise and especially for managers and professional occupations. In contrast, the decline of the 

labour market for unskilled plant and machine operative workers or workers with elementary knowledge 

is a concrete feature since the turn of the millennium. 

The water industry is in close correlation to the safeguard of public health and commercial and 

industrial wellbeing of the economy. The continuous need for automatisation of the industry services and 

the sophistication of the functional operation of the whole plant have increased the demands for a more 

accurate and competences-based training of employees and the supporting organizations. 

Searching for already existing or applicable Competence Models in the Water Industries, reveals the 

absence of such models or other models are in the process of formation with the defining the needed 

competence for each group of employees at the first phase. 

The Water Research Foundation in USA is going also to complete a relevant Competence Model at the 

end of 2012 (http://www.waterresearchfoundation.org). 

59



Employment and Training Administration (ETA) has developed a complete Competence Model, which 

is applicable to the Water Sector and is depicted as a pyramid with 9 tiers, in accordance with the nature of 

the competences. Lower tiers (1-3) correspond to basic competences, which are fundamental in a large 

scale of job professions. Moving to the upper tiers, competences become more and specialized for 

satisfying the specifications of each working place and requirements of industry (technical competences). 

At the top of the pyramid (tiers 6-9), a number of occupational-competences are depicted. This model, 

which graphically represents the competences, is available in the web portal of US Department of Labor 

(http://www.careeronestop.org/competencymodel/pyramid.aspx?WS=Y). 

The 9-tiers pyramid is comprised of competences for all the required elements for the competent 

function of the Water Industries and analyzed as follows: 

• Tier One (basis of the pyramid) - Personnel Effectiveness Competences 

• Tier Two - Academic Competences 

• Tier Three - Workplace Competences 

• Tier Four - Industry-Wide Technical Competences 

• Tier Five - Water Sector Technical Competences 

• Tier Six - Occupation-Specific Knowledge Areas 

• Tier Seven - Occupation-Specific Technical Competences 

• Tier Eight (top of pyramid) - Occupation-Specific Requirements 

• Tier Nine (top of pyramid) - Management Competences 

Consequently, this paper introduces the tools and instruments for the requirements elicitation of the 

Water Sector that will set the lines of the designing and developing Competence Model. First of all, a 

concrete definition of the terms “Competence” and “Competence Model” has arranged in accordance to 

EQF and PAS 1093 (as described previous in this chapter). The next step is the organization and execution 

procedures for defining these specific needs, which are describing in the next chapter. Type of 

competences (simple or complex), minimum number of competences that is required for the description a 

job profile, determination of the needed competences of each job profile, occupation or specific task, and 

existence of professional programs for the acquisition of these competences are just few queries that 

should be considered and analysed explicitly through these processes. 

3. The Concept of Competence Modeling 

In this section, the identification of the specific demands and needs of the water management and 

existing practice concerning Competence Models in the water sector is analyzed and the fundamental 

elements that underpin the successful application of a Competence Model for the job-related in the Water 

Sector are described. 

The analysis was based on two dimensions: 

• Elaborated inquiry of experts’ requirements from the water sector and Vocational Education and 

Training via workshops 

• Identification of Water sector needs through an online survey 

Concerning the first dimension, workshops at a national level in 4 different European countries 

scheduled and accomplished at the beginning of 2010. Presentations, working in small groups, and 

brainstorming sessions were the main sections of the workshops. The intended outcomes of these events 

were focused on the implementation of a Competence Model in a specific field of Water Sector, 

management of sewage treatment plants. 

The Online Survey is based on an online questionnaire and except for the English language it is 

available in four additionally languages: German, Greek, Hungarian and Romanian. The Survey aims to 

60



collect the preferences and needs of experts from all the Water Sector eras for the better developments and 

adjustment of the Competence Model in this Sector in general. 

3.1. Organisation of the National Workshops 

Water Sector experts as well as adult and vocational training entities were invited to introduce their 

vision on professional skills and abilities that are needed for working in the field of water management. 

Job profiles, workplace descriptions and related vocational education and training opportunities in the 

field of water management and especially in sewage treatment plants. 

The national level Workshops were realized in four European countries: Germany, Greece, Hungary, 

and Romania. They were a half-day or full-day event with durations between 5 up to 8 hours. The agenda 

topics were defined the same for all the workshops and adjusted to the preferences and the occupational 

specializations of the participants of each country. 

Workshops intended to record the identification of the needed competences, professional skills, and 

abilities for all groups of employees in the sewage treatment plants. The job profiles of the involved 

professions and specialisations in the operation of sewage treatment plants were explicitly analysed. 

Participants were also asked to record the available and existing occupational training programmes in the 

water sector and especially in the field of wastewater management and management and operation of 

sewage treatment plants. 

The attending potential participants of the workshops were comprised of designers, developers, 

providers and end users of Competence Models in the water sector. A first invitation with a very short 

description of workshop agenda and objectives was sent to all interested people in each country 6-10 

weeks prior the event. A second reminder with detailed information on the agenda, registration form and 

details of the location of the event was sent 2-4 weeks before the workshop. Additionally, several phone 

calls were made or extra emails were sent for any extra information that was needed and especially at the 

last week before the workshop. 

Invited experts came from: a) users of professional training in the water sector (sewage utilities, 

wastewater units, water operators, private consulting enterprises and engineering companies, b) providers 

of professional training in the water sector (academics in the water sector, private and public training 

centers, universities, technical universities, technical colleges and research institutes), c) decision makers 

for professional training in the water sector in general (politicians, water associations, ministries of 

education and professional training, responsible ministry for water resources affairs, regional public 

administrations and organisasion for standardisation), and finally d) human resources development 

entities. 

The whole event divided in 2 main sections, one information sharing section and a second interactive 

section. 

The goal of the first Information Sharing Section was the introduction on the concept of competences, 

competence models, competence modeling for the water sector, European Qualification Framework (EQF) 

and the National Qualification Framework (NQF). Additionally, presentations for the categorization of the 

main domains of the water sector, procedures of management of a wastewater and/or sewage treatment 

plant were included, in order to illustrate the objectives of the workshop, get known the wide meaning of 

the related terms, underline the lack of such a model for the water sector and facilitate the participation of 

the guests in the second Group Collaborative Section. 

The Group Collaborative Section consists of 3 sessions, one brainstorming session for the 

identification of the main involved professions and specializations for the management and operation 

wastewater and sewage treatment plants as well as the existence of vocational education and training 

opportunities in this field, one session for filling out a predefined questionnaire with the required 

61



competences of the employees in the management of sewage treatment units and a third one in order to 

wrap-up all the results. 

For the Brainstorming Session, a number of questions were posted by the organizers and a progressive 

discussion started among all the participants. Through this, the job profiles and professional 

specializations in the sewage treatment plants and wastewater units were described. Besides, notes were 

taken for the occupational skills, qualifications, level of specialization, and the percentage of well-skilled 

employees (workers) in correlation with the available vocational training programs for the field of 

wastewater and sewage management. 

In the Second Session, a questionnaire with a list of competences for all the categories of employees 

and all the operative procedures of the sewage treatment plants was discussed. All the employees were 

divided in three groups - categories (workers / operators, technicians / engineers and management 

directors). 

The total number of the questioned competences (knowledge, skills, activities, expertise) is categorized 

in groups in accordance with the operative function of the sewage treatment plants (Table 1). 

Table 1. Categories of competences for the sewage treatment plants 

Categories of competences 

1 General activities 7 Biological section - biological filter 

2 General knowledge 8 Biological section - aeration tank 

3 General skills 9 Biological setting - secondary setting 

4 Measurements and investigation 10 Biological setting – general 

5 Maintenance and operation 11 Sludge digestion 

6 Primary treatment 12 Mechanical section 

The following were investigation for each competence and directed to each one of the three groups of 

employees categories: 

• Is this competence needed? 

• The answer could be: Yes, the competence is needed or No, it is not needed 

• (If the competence is needed) 

• How important is this competence for the group of employees? 

• The answer refers to the selection one of the 6th scale: 0, 1, 2, 3, 4, 5, and 6 (0= not important, 1= 

less important, 2= a bit important, 3= quite important, 4= important and 5= very important) 

• Which level of this competence is needed for this group of employees according the 8th scale of 

EQF standard? 

3.2. Online Survey Desogn 

The online survey, for defining the needs of the water sector in general concerning the competence 

modeling, is launched and available to all interested Water Experts. The survey was based on a 

comprehensive questionnaire of 15 issues-questions and available in 5 different languages: English, 

German, Greek, Hungarian and Romanian. The survey was active for 2 months and accessible in the link 

http://survey.agroknow.gr/index.php?sid=38344&newtest=Y&lang=en (for English language). Main 

62



objectives of the whole initiative is to direct to as many water experts from the whole Europe (at least) and 

collect their aspects and visions on the development and adjustment of a Competence Model in the Water 

Sector. 

First, an invitation letter was sent to all interested experts from all the domains of water sector and 

occupational and adult training and an announcement circulated to all related publically means 

(newspapers, scientific journals, online platforms and web sites, and water associations and organisations). 

Several reminder announcements and e-mails letters released during the running period of the Survey. 

The covering topics of the online questionnaire are the a) Current Awareness of Competence 

Standards, b) Perceived Need of the Implementation of Competence Model in the Water Sector, c) 

Vocational Education and Training in the Water Sector, and d) Demographic Data of the participants. The 

list of domains of the Water Sector that is appeared in the online questionnaire and gives its main 

divisions is presented in the table 2. 

Table 2. Suggested Domains of Water Sector as they are presented in the Online Questionnaire 

1 Irrigation Water 

2 Water Use in Animal Husbandry 

Suggested Domains of Water Sector 

3 Hydrology (e.g. surface and ground water, water resources studies) 

4 Hydraulic Engineering (e.g. physical modeling, numerical modeling, seepage studies) 

5 

Environmental Protection (e.g. Environmental research, protection of water resources 

from pollution, ecotoxicology) 

6 Legislation 

7 Hydroelectricity 

8 Geothermical power 

9 Wastewater management 

10 Sewage Treatment Plants 

11 Desalinization Plants 

12 Water Supply (potable Water) 

13 Domestic Water use (indoor and outdoor household purposes) 

14 Transportation on water (rivers and lakes navigation) 

15 Water Sports / Athletic Activities 

16 Recreational Uses of Water Resources (e.g. baths, spas, …) 

63



For the first section (Awareness of Competence Standards), a number of questions are raised in order 

to investigate the understanding of the terms “competence”, “competence standards”, and “Competence 

Models”, the aspect of the importance of Competence Models to explicit describe the frame of job profiles 

and further specializations, and the involvement or prospective application of Competence Models in the 

description of job professions/specializations in a specific field (Figure 1). 

Figure 1: Part of the Online Questionnaire for the requirements exploration of the Water Sector in competence 

modeling 

Next section “Perceived Need of the Implementation of Competence Model in the Water Sector” is 

divided in two parts with one corresponding question for each one part. The level of the importance of the 

Competence Model in the water sector in general to draw the related job profiles is inquired. In the second 

part, the significant reasons of the necessity of the Competence Model in describing the framework of job 

professions and specializations in the water sector and the level of their importance are listed. 

The “Vocational Education and Training in the Water Sector” is comprised of two parts, one for the 

exploration on how the employees are well-skilled and competent enough in a list of domains of the Water 

Sector and the second one for defining the degree/level of the existence of specialised training 

opportunities for job professions of each one domain of the Water Sector. 

At the end, a section with demographic questions is included for specifying the gender, age, level of 

higher education, country of origin, sector of work or research, and the relevance of their field of 

work/interest with the listed domains of Water Sector. 

4. Results from Requirements Analysis 

4.1. National Workshops Results 

The main outcome of all the National Workshops is the general consensus of the absolute necessity for 

the development of a Competence Model in the specific field of sewage treatment plants as a pilot testing 

of the instrument and the adjustment in all the domains of the Water Sector in a later phase. This will help 

on the better description and analysis of all the related job profiles, define the required competences and 

64



match each profession with all the important competences. In case of sewage treatment plants, the 

developing Competence Model should consider several parameters, such as the size of the unit (small or 

big), offered services (e.g. reuse of wastewater), level of rehabilitation and sludge utilisation, the state of 

development, application of new technologies and the level of automatisation. 

It is also important the differentiation of employees’ categories among the four national workshops, 

based on the education/training needed to occupy that specific job or specialization. Thus, a short 

description and explanation should be given for each one group of employees. The feedback from the 

workshops raised important suggestions on changing the categorization of employees of sewage treatment 

plants. 

The initial categorisations of employees were: 

“workers, technicians/engineers, and management directors” 

The new groups of employees are: 

“semi-skilled workers, skilled workers, technicians, biological engineers, chemical engineers, 

mechanical engineers, automation engineers and management directors” 

An idea for recording the most important jobs related to the sewage treatment and match each one with 

the proposed or any missing (no listed) competences came up. The suggested jobs and specializations are 

listed in the table 3. 

Additionally, the competences could be grouped differently in order to cover both water treatment as 

well as the sludge treatment. Competences for the work in the laboratory, measurement and controlling the 

whole function of the unit should be included. 

Another dimension of categorizing the proposed competences could be according the basic processes 

of a sewage treatment plant. 

• Planning/Construction 

• Operation/Maintenance 

• Control/Regulation 

• Development/Research 

Table 3. Involved Jobs and professional specialisations as they were described at the national level 

Workshops 

Water pipe worker / technician 

Sewer pipe cleaner 

Jobs and Specializations for the Sewage Treatment Plants 

Senior laboratory worker 

Senior sewage maintainer 

Head of the operational 

department 

Water supply and sewage 

technician 

Sewer inspector Senior sewer cleaner Engineer 

Sewer maintainer Senior sewer inspector Senior engineer 

Sludge dryer maintainer 

Laboratory worker 

Senior sludge cleaner 

Pipe and pipe system 

controller 

Head of the engineering 

department 

Head of the conducting 

department 

Sampler Leader of the sewage section Managing director 

65



Following the outcomes and the interested results from a so wide range inquiry (experts from four 

European countries), the keystones of a fully applicable and functional Competence Model have been 

determined for the Water Sector. All the measurable and remarkable elements have been evaluated for the 

implementation in the case of management of sewage treatment plants and the adjustment in other 

domains of Water sector. 

4.2. Results Results of the Online Survey 

On the contrast with the strengthen focus of the National Workshops on describing the outlines of the 

development a Competence Model for the management of sewage treatment plants, the outcomes of the 

online survey are more general and aim to define the requirements of all the domains of the Water Sector 

concerning the development and application of a Competence Model. 

Concerning the results of the online questionnaire, a summary of the responses is presented since the 

survey just ends and the analysis of the results is in progress. The first replies revealed interesting results 

which are helpful for the further design and development of the Competence Model. 

All the experts answered that they are familiar with the concept of the term “Competence” and the 

majority of them (76.6%) have the same opinion for the term “Competence Model”. As for the level of 

understanding the pathways that the Competence Models can be proved useful for describing the 

framework of job profiles, the majority of experts select the middle-level 3 (quite understanding) in a 

percentage of 42,53% or level 4 (understanding) in a percentage 22.99% from the scale 1 (= less 

understanding), 2, 3, 4, and 5 (= enough understanding). Besides, most of the participants (57,47%) 

replied that except from knowing the concept of “Competences”, they have already used them in order to 

describe job professions and specializations in their working or researching field. 

Measuring the usefulness of the Competence Model in the water Sector, a great percentage of replies 

mention the importance of such a model in this specific sector. A portion of 44,83% answer the level 4 

(important) and another 31,93% select the level 5 (very important) in the scale 1 (= less important), 2, 3, 4, 

and 5 (= very important) (Figure 2). 

Figure 2: Usefulness of a Competence Model into the Water Sector 

In addition, there is a consensus of the experts for the reasons which underline the importance of the 

Competence Model. Equal percentages (40%) believe firmly that acquisition of qualifications, as well as 

measurement of training needs and gap analysis establish the importance of the application of such a 

model. A percentage of 28% have the same opinion for the description of job profiles and the 

66



comparability of training opportunities. Smaller, but not negligible (22%), find the explanation of the 

organizational requirements a good reason for the development of this model. 

As for the estimation of the level of employees’ training in all the domains of the Water Sector, the 

answers reveal that people are well-skilled and enough competent mainly for the field of water supply 

(63%), wastewater management (54%), sewage management (60%) and finally hydrology-research on 

ground and surface water resources (45). Besides, enough skilled are also the employees in the fields of 

hydraulic engineering - numerical modeling etc (35.83%), environmental protection (39%), irrigation 

water use (29%) and operation of units for hydroelectricity (24%). 

Based on the inquiry of the level of the existence of training opportunities for each one of the domain 

of the Water Sector, the first results are notable. Wastewater management in general and sewage 

management, and water supply seem to be the domains with a lot of training opportunities for the learners 

and employees (further training) and this is a good explanation of why the employees are enough skilled 

(as previous showed) and a reason that confirm the imperativeness of the pilot testing of the Competence 

Model in one of these fields, where a large number of competence have been described and analyzed. 

A large number of the answers find the absence of training programmes for the agricultural use of 

water resources (irrigation water use and water use in animal husbandry). The level of vocational training 

for the fields of hydrology science, hydraulic engineering and environmental protection are significant, but 

new programmes are needed. Concerning the operation of hydroelectricital plants and units for the 

utilization of Geothermical power the results are not so easy to be explained. Finally, there is plenty of 

offering training programs for the legislative issues in accordance of the water use (Figure 3). 

Figure 3: Existence of specialised training opportunities for each Water Sector area professions 

67



Finally, these first results of this survey underline the importance of the competences and competence 

modeling in the describing the job profiles and improving the opportunities of the professional training. 

Besides, determination of the domains of Water Sector with a lot of vocational and training programmes 

and enough competent employees, define the first fields for the implementation of the Competence Model 

in the Water Sector. 

4.3. Implications for Competence Model in the Water Sector 

A Competence Model describes the actions of an employee in order to achieve or exceed the strategic 

goals of the organization-industry (Delamare Le Deist and Winterton, 2005, Teodorescu, 2006). 

From the results of the National Workshops and the Online Survey, it seems that there is a great 

differentiations of the professional training and the level of well-skilled employees in the domains of the 

water Sector. Apart from excellent understanding of the deep meaning and the importance of a 

Competence Model in the specific professional learning sector, the experts believe competence modeling 

will improve the transparency and the comparability of the training opportunities, and specify and develop 

new required competences for each one specific job profession. 

A useful outcome from the online survey is the determination of specific fields (Water supply, 

Wastewater management, Sewage management) as the domains of the Water Sector with a lot of existent 

training programs and enough competent employees. Consequently, these professional learning fields 

should be used for the first pilot testing of such a model, since a large number of competences, that should 

be defined, and descriptions of job profiles are included. 

In case of the specific domain of sewage management, the Competence Model should include 

Competences, which are expressed in four dimensions: 

a. Job description, for a detailed description of all the involved Job professions, occupations, 

positions or tasks that are involved in all the operational processes of the industry 

b. Recording the Competences, for creating a detailed list with all the current or future required 

competences of each job profession 

c. Categorisation of the competences in an easy and understanding way 

d. Parameters of the industry, concerning the size and the services of the industry 


Competences are becoming more and more important for business, life-long learning and the whole 

European society. In particular for professional training, a shift from learning input towards learning 

outcome orientation can be identified in combination with the increase of technology-enhanced learning: 

Information and communication technologies' support for learning, education, and training as well as for 

competence and skill development is crucial to achieve the overall objective of the European i2010 

strategy for information society and media (COM 2005) to become the leading information society and 

region worldwide and of the new European Digital Agenda 2020 (COM 2010). The ongoing focus and 

inclusion of technology-enhanced learning within the 7th Framework Programme is reflecting its impact 

and support for business and competence development both by enterprises and individual employees. 

The European Commission states in its publication on "The use of ICT to support innovation and 

lifelong learning for all-A report on progress" of 9 October 2008 (SEC 2008) the growing success of 

technology-enhanced learning ("A decade of experience in Europe has proven its value as an innovative 

tool for education and training") and "reflects the growing complexity of e-learning and its role as a basic 

tool for education and training as well as it concludes that e-learning should be seen as an important part 

of learning in general". That is supported by the decision of the European Commission that technologyenhanced 

learning has become one of the four transversal lines of the Lifelong Learning Programme 

(2007) and a general priority in the four vertical programmes (COM 2008). Thus it can summarized that 

68



competence orientation and competence models can be seen as one of the main drivers and facilitators of 

the new knowledge and information society and that technology-enhanced learning is a key instrument 

with growing usage and importance. 

The worth of Competence Models is proved by the increase of competition, innovation and raising 

consumer demands which have led the labour market and the industries to search for well-skilled and 

competent employees. On the other hand learners, employees and individuals look for educational and 

training programmes that will supply them with the important knowledges, skills and other elements of the 

concept “competences” and set themselves competitive and essential in their workplace. 

The design and development of Competence Models should be drawn according the preferences, 

requirements, and innovations of each professional learning sector in which they will be implemented. 

The water Sector is wide range sector with a lot of working and researching fields and a plenty of job 

professions and specializations. European policies have been developed and adopted for the protection and 

sustainable utilisation of water creating a huge demand in particular in the vocational training. This work 

provides the main lines and the tools for recording the specific requirements and needs of the domains of 

the water Sector in order to develop a successful and applicable Competence Model for this Professional 

Learning Sector. 

Acknowledgement 

The work presented in this paper has been funded with support by the European Commission, and 

more specifically the project No DE/09/LLP-LdV/TOI/147230 “WACOM: WAter Competence Model 

transfer” (http://www.wacom-project.eu) of the Lifelong Learning Programme (LLP). This publication 

reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which 

may be made of the information contained therein. The authors would like to thank all the consortium 

partners for their contribution in the design and realization of the requirements analysis. 

References 

Aspin D.N., and J.D. Chapman. 2000. Lifelong learning: concepts and conceptions. International Journal of Lifelong 

Education. 19 (1): 2-19. 

Boyatzis R.E. 1982. The competent manager: A model for effective performance. New York: Wiley. 

COM 2005 229: European i2010 strategy for information society and media (2005), http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52005DC0229:EN:NOT 

. 

COM 2010: European Digital Agenda 2020 (2010), http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52010DC0245:EN:NOT 

. 

COM 2008 865: An updated strategic framework for European cooperation in education and training (2008), 

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0865:FIN:EN:PDF. 

Delamare Le Deist F., and J. Winterton. 2005. What is competence? Human Resource Development International, 8 

(1): 27-46. 

Draganidis F., P. Chamopoulou, and G. Mentza. 2006. An ontology based tool for competency management and 

learning paths,: 6th International Conference on Knowledge Management I-KNOW 06, Special track on Integrating 

Working and Learning, 2006, Graz. 

Dubois D.D. 1993. Competency-based performance improvement: A strategy for organizational change, Amhest, 

MA: HRD Press Inc. 

Employment and Training Administration (ETA), 

http://www.careeronestop.org/competencymodel/pyramid.aspx?WS=Y. 

69



Ennis R.M. 2008. Competency Models: A Review of the Literature and the Role of the Employment andTtraining 

Administration (ETA). U.S. Department of Labor, Employment and training Administration, Office of policy 

development and research, Division of research and Evaluation, pilots and demonstration Team. 

European Qualifications framework for Lifelong Learning (EQF). 

(http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/general/eqf/leaflet_en.pdf). 

Field J. 2001. Lifelong Education, International Journal of Lifelong Education. 20(1/2): 3-15. 

Griffin C. 1999. Lifelong learning and social democracy. International Journal of Lifelong Education. 18 (5): 

329-342. 

HR-XML 2006: HR-XML Consortium Competencies (Measurable Characteristics). 2006. 

http://ns.hr-xml.org/2_4/HR-XML-2_4/CPO/Competencies.html. 

IEEE 1484.20.1 RCD - IEEE Learning Technology Standards Committee. 2007. IEEE Standard for Learning 

Technology - Data Model for Reusable Competency Definitions (RCD), IEEE 1484.20.1-2007. 

IMS RDCEO. 2002. IMS Reusable Definition of Competency or Educational Objective (RDCEO) 

http://www.imsglobal.org/competencies/. 

International Board of Standards for Training, Performance and Instruction. 2006. Competencies 

http://www.ibstpi.org/competencies.htm. 

Juri L., D. Coi, E. Herder, A. Koesling, C. Lofi, D. Olmedilla, O. Papapetrou, and W. Siberski. 2007. A Model for 

Competence Gap Analysis, Proceedings of 3rd International Conference in WEB Information Systems and 

technology Barcelona, Spain. 

Key Competences for Lifelong Learning: Official Journal of the European Union, L394. 2006. 

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/oj/2006/l_394/l_39420061230en00100018.pdf. 

Lester S. 1995. Beyond knowledge and competence towards a framework for professional education, Capability 1 

(3): 44-52. 

Lucia A.D., and R. Lepsinger. 1999. The Art and Science of Competency Models: Pinpointing Critical Success 

Factors in Organisations. Jossey-Bass, San Francisco. 

McClelland D. 1973. Testing for Competence Rather Than for Intelligence, American Psychologist Journal. 20: 

321-333. 

Publicly Available Specification (PAS) 1093. 2009. Human Resource Development with special consideration of 

learning, Education and Training - Competence Modeling in Human Resource Development. 

http://www.qed-info.de/downloads. 

Rotwell W.J. 2002. The workplace learner: How to align training initiatives with individual learning competencies. 

New York: American Management Association. 

Sampson D., and D. Fytros. 2008. Competence Models in technology-enhanced Competence-based Learning. In 

Adelsberger H., J. Kinshuk, M. Pawlowski, and D. Sampson (Eds.), International Handbook on Information 

Technologies for Education and Training, 2nd Edition, Springer, June 2008. 

SEC 2008 2629. 2008. The use of ICT to support innovation and lifelong learning for all - A report on progress of 9 

October 2008. http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-programme/doc/sec2629.pdf. 

Shippman J.S., R.A. Ash, M. Battista, L. Carr, L., L.D. Eyde, B. Hesketh, J. Kehoe, K. Pearlman, and J.I. Sanchez. 

2000. The practice of competency modeling. Personnel Phylosophy. 53: 703-740. 

Spencer L.M., and S.M. Spencer. 1993. Competence at work. New York: Wiley. 

Stanley I., A. Al-Shehri, and P. Thomas. 1993. Continuing education for general practice. 1. Experience, competence 

and the media of self-directed learning for established general practices, British Journal of General Practice. 43: 

210-214. 

70



Water Research Foundation in USA, http://www.waterresearchfoundation.org . 

Teodorescu T. 2006. Competence versus competency: What is the difference? Performance Improvement. 45 (10): 

27-31. 

Wood J.O. 1988. Continuing education in general practice in the UK: A Review, Family Practice, 5: 62-67. 

71



Online educational repositories for promoting agricultural knowledge 

C.I. Costopouloul 1 , M.S. Ntaliani 2 , M.T. Maliappis 3 , R. Georgiades 4 , A.B. Sideridis 5 

Abstract. Towards promoting sustainable agriculture and economic growth, the development of the agricultural 

workforce and setup of innovative agricultural systems are required. Agricultural educational repositories are 

systems used for storing, reusing and sharing agricultural learning resources. They contribute to agricultural 

education at different educational levels and target groups. Thus, this paper firstly provides an overview of 

Institutional Repositories (IRs) and Open Access Archives (OAAs) in Greece and agricultural repositories 

worldwide. Also, it describes the agricultural repositories that provide access to educational content in Greek and 

presents experiences from the establishment of Agricultural University of Athens’ (AUA) repository. 

Keywords: agricultural education, Institutional Repositories, Open Access Archives, open source software. 


Nowadays, the educational process for tutors and pupils has been greatly facilitated by giving access to 

learning resources through educational repositories. Online learning repositories are Web based 

repositories used for storing, reusing and sharing learning resources. An Institutional Repository (IR) is a 

digital collection of the intellectual output of an institution, accessible to users both within and outside of 

the institution (i.e. universities, research organizations, NGOs, government agencies and private 

institutions. Also, Open Access Archives (OAAs) are digital learning repositories of submitted material 

that the authors or their institutes wish to make publicly available without financial or technical barriers. 

The major difference between IRs and OAAs is that IRs can be closed access, while OAAs are always 

open to outside users. 

In European Union, there is a great variety of learning/educational repositories. Although, the majority 

includes digital content and a brief description (metadata), there are also repositories that are only 

catalogues of learning resources. Educational repositories include any type of resource from ‘traditional’ 

texts books to digital materials. Nonetheless, the trend is in favor of the latter type for promoting teachers’ 

uptake of innovative materials and learning style and making resources available and visible to the users 

(EDRENE, 2009). 

Towards promoting sustainable agriculture and economic growth, the development of the agricultural 

workforce and setup of innovative agricultural systems are required. Concerning agricultural repositories, 

1 C.I. Costopoulou 

Informatics Laboratory, Agricultural Univeristy of Athens, 75 Iera Odos, 118 51 Athens, Greece 

tina@aua.gr 

2 M.S. Ntaliani 


ntaliani@aua.gr 

3 M.T. Maliappis 


michael@aua.gr 

4 R. Georgiades 


as@aua.gr 

5 A.B. Sideridis 

American Farm School, P.O. Box 23, 551 02, Thessaloniki, Greece 

rgeorg@afs.edu.gr 

72



they focus on agricultural education and training. Either providing elementary, vocational, college or 

general education, they should address particular target groups, namely farmer communities, agricultural 

policy makers, agri-business and industry communities, public communities, research and development 

communities and agricultural education communities. 

Thus, the aim of this paper is to present a new initiative for establishing an agricultural educational 

repository by the Agricultural University of Athens (AUA). During a century of operation, AUA has 

produced a great amount of information and knowledge, and now possesses an enormous collection of 

rare books, magazines, photographs and other educational material. The main objectives for developing an 

IR in AUA are to preserve the cultural and scientific heritage of the university, provide open access to 

grey literature, and promote scientific research and education. 

The structure of the paper is the following: in the next section IRs and OAAs in agriculture and those 

providing Greek content, as well as the current status of IRs and OAAs in Greece are presented. Section 3 

presents DSpace, a widely known mechanism, upon which many IRs have been built. Section 4 describes 

lessons learnt from establishing the AUA repository. Section 5 introduces the Metaschool project, 

regarding the training of tutors in agricultural repositories. Finally, some conclusions and discussion on 

further work are apposed. 

2. Background 

2.1 Agricultural IRs and OAAs 

A number of initiatives have been established for the development of online educational repositories 

related to agriculture using semantic technologies, envisioning a one stop shop for all kinds of information 

related to agriculture. Such initiatives include the following: the National Agricultural Library of the 

United States housing one of the world' s largest and most accessible agricultural information collections; 

AGLINET, which is a voluntary association of large agricultural libraries in Italy; AGRIS (International 

System for Agricultural Science and Technology) referring to a global public domain Database with 2.6 

millions structured bibliographic resources; and Organic Eprints regarding an international open access 

archive for papers related to research in organic agriculture. Table 1 analytically shows good examples per 

country. 

73



Table 1. Agricultural IRs and OAAs globally 

IR/ OAA 

National Agricultural Library 

AGLINET 

AGRIS 

Organic Eprints 

Centre National de Recherche Agronomique 

CGIAR On-line Learning Resources 

COTR's e-training site 

EcoLearnIT 

FAO Capacity Building Portal 

Lao Agriculture Database 

Network of Aquaculture Centres in Asia- 

Rural-eGov Observatory 

SANREM CRSP Knowledge Base 

Turkish Agricultural Learning Object Repository 

Country 

USA 

Italy 

International 

International 

Cote D'Ivoire 

USA 

Portugal 

USA 

Italy 

Lao Democratic Republic 

Pacific - Thailand 

Greece 

USA 

Turkey 

Moreover, there have been established agricultural repositories that provide learning resources in 

Greek. Up till now, there number is restricted but provide useful information for students, teachers and 

farmers. These are: the American Farm School Repository, where users can find material from the 

American Farm School archives; the Rural e-Gov Observatory, which provides training content about e- 

government services of SMEs in European rural areas; the Bio@gro platform, which aims at providing a 

multilingual single point of information access on organic farming and products to all interested parties of 

the Organic Agricultural community; and the Organic.Edunet Web portal, which provides educational 

content about Organic Agriculture and Agroecology. 

2.2 IRs and OAAs in Greece 

According to recent surveys, there is a rapid growth of academic IRs, showing that 15 out of 33 

institutions run their own repositories. Although authors are skeptical about releasing their work to the 

eyes of the wider public, mainly due to copyright infringement, open access is gaining ground and fans all 

over Greece (Chantavaridou, 2009). Also, academic IRs or smaller ones at department level are growing. 

Dissertations and undergraduate theses, reports, conference papers, and postprints comprise the core 

material. For a small country like Greece the problem of knowledge dissemination has been resolved via 

HEAL-link (www.heal-link.gr). The use of open source software for creating IRs in Greece has facilitated 

the operation of “openarchives.gr”, a private initiative for searching across Greek IRs. Currently, it is the 

only search engine that searches simultaneously across a collection of Greek IRs via OAI-PMH 

protocol.Moreover, IRs have been developed mainly using open source software, such as Dspace 

(http://www.dspace.org), Greenstone (http://www.greenstone.org), Dienst 

74



(http://www.cs.cornell.edu/cdlrg/dienst), and Flexible Extensible Digital Object and Repository 

Architecture (Fedora) (http://www.fedora.info). The most commonly used is DSpace. 

3. DSpace platform 

DSpace is an open source software platform that enables organizations to capture, describe and 

preserve digital assets. It is designed to support the long-term preservation of the digital material stored in 

the repository. Provides support for a variety of digital formats and content types including text, images, 

audio, and video and distributes it over the web. DSpace allows contributors to limit access to items in 

DSpace - at the collection and the individual item level. DSpace provides long-term physical storage and 

management of digital items in a secure, professionally managed repository including standard operating 

procedures such as backup, mirroring, refreshing media, and disaster recovery. It is typically used as an 

institutional repository. It has three main roles regarding facilitating: (a) capture and ingest of materials, 

including metadata about the materials; (b) easy access to the materials, both by listing and searching; and 

(c) the long term preservation of the materials. 

The DSpace submission process allows for the description of each item using a qualified version of the 

Dublin Core metadata schema. Digital items are made up of a bundle of digital files and the system allows 

for the creation, indexing, and searching of associated metadata to locate and retrieve the items and 

provides distributed access to these items through a search and retrieval subsystem. DSpace repository 

uses Apache Lucene as search engine. Lucene is an open source search engine and is used by DSpace to 

implement indexing and searching facilities. Lucene provides stop word removal, stemming, and the 

ability to incrementally add new indexed content without regenerating the entire index. The two software 

products are based on Java language and are highly extendible. Summarizing, DSpace includes the 

following features: 

(a) User Interface 

• Provides a Web based mechanism for submission by end-user and System Administrators 

• Supports search and retrieval of items by browsing or searching the metadata 

(b) Workflow 

• Enables differing submission workflows for communities 

(c) Open Archives Initiative (OAI) 

• Is OAI-PMH 2.0 compatible and uses the OCLC OAICat 

(d) Persistent Identifiers (Handles) 

• Implements CNRI handles as the persistent identifier associated with each item 

(e) Access Control 

• Allows contributors to limit access to items at both the collection and the individual item 

level. 

(f) Metadata Schema 

• Utilizes qualified Dublin Core (DCMI, 2008). 

4. AUA repository 

AUA is one of the oldest universities in Greece and the major one among those serving the agricultural 

sector. During its almost a century operation, it has produced a huge amount of information and 

knowledge, and now possesses an enormous collection of rare books, magazines, photographs and other 

educational material. To preserve this valuable property the university decided to investigate the most 

appropriate way to collect and disseminate it to the university community, the agricultural sector and the 

Greek society. For this purpose, a committee has been established consisted of librarians, archive experts 

and information technology specialists, having as a main objective to find the most appropriate way to 

75



preserve and disseminate AUA’ s intellectual property, provide open access to grey literature, and 

promote scientific research and education, using the emerging Information Technology tools. 

The committee initially decided to adopt the creation of an IR as a means to accomplish its task. There 

are several software tools that can be used to develop and run an IR. The appropriate tool should fulfill 

several criteria set by the committee. Among these criteria are the easyness of access, support of several 

storage formats, handling of copyrights, enhanced storage and search capabilities, extendibility and 

flexibility and support of metadata harvesting standards, such as OAI-PMH. 

The investigation process considered mainly open source software and checked as serious candidates 

DSpace, Greenstone, Dienst, and Fedora. Finally, the committee selected DSpace as the most appropriate 

tool, since it fulfills the main selection criteria and provides easyness of installation and low maintenance 

cost and has the ability to define a work-flow for material submission. 

In the first stage of its operation the IR includes electronic theses and dissertations. Its access is 

realized through the AUA library or the link: http://dspace.aua.gr/. In order to fulfill the liabilities for their 

degree in agricultural sciences, students have to elaborate a dissertation. The same applies to the post 

graduate and doctoral students. Each year almost 500 new theses and dissertations are produced. In the 

future, it is scheduled to incorporate a collection of rare books and agricultural magazines that exist in the 

archives of the university. Long term plans include the incorporation of the majority of grey literature 

produced at the university, with emphasis on the research papers and reports. 

At the present stage of development (Fig. 1), the content of the IR can be searched through its 

metadata. It is harvested using OAI-PMH protocol by “openarchives.gr” and is indexed in Directory of 

Open Access Repositories (DOAR), the Registry of Open Access Repositories (ROAR) and the Greek 

Digital Resources Index. In the future, the activation of the full-text searching capability of DSpace and 

the connection of IR with a federated searching mechanism to all heterogeneous resources available at 

AUA (Digital Library collections, OPAC, IR, etc.) is planned. 

Some representative metadata elements used in AUA’ s repository are the following: author name, 

university department, editor name, student id, date of copyright, date or date range that the item became 

available to the public, date of publication or distribution, recommend for theses/dissertations, abstract or 

summary, degree title, number of pages. 

Figure 1. Screenshop from AUA’s Repository 

76



5. Metaschool project 

Since the majority of Greek authors are still skeptical about providing their work to the wide public due 

to copyrights, AUA is making efforts to promote open access to learning repositories. In this direction, an 

initiative has been launched from October 2008. Metaschool is a European project aiming at improving inservice 

training of tutors and school Information and Coomunication Technology (ICT) staff through the 

effective use of digital content. Metaschool focuses on organization, sharing, use and re-use of digital 

learning resources that can be accessed through online learning repositories. Analytically, the main 

objectives of the project are the following: (a) adaptation, development, testing, implementation and 

dissemination of a training framework regarding metadata, learning resources, and learning repositories; 

(b) development and implementation of strategies/ best practices for organizing favorite/useful learning 

resources into personal portfolios of digital resources and setting up learning repositories at school or 

regional level; (c) proposal and testing of teaching methodologies/ pedagogical strategies regarding the 

use of digital learning resources in the context of the educational process for the subjects of Science and 

Agriculture; and (d) organization of pilot training and validation activities for teachers/ ICT staff to 

develop methods/ strategies for taking advantage from organizing learning resources into personal 

portfolios/ learning repositories and exchanging resources with teachers around Europe. 

As far as agriculture is concerned, the particular project can support it in many ways. As mentioned 

above, environmental/agricultural education is one of its thematic areas (Costopoulou et al., 2010). The 

particular area has been chosen because from one side numerous agricultural content and resources are 

available on the Internet allowing for a variety of instructional approaches, and from the other side 

environmental/agricultural education has not been fully incorporated in the school curricula despite its 

significance to sustainable development. 

Regarding the Metaschool tutors’ training, it is distinguished into three levels. The first level refers to 

digital learning resources and repositories and involves training on integrating online content to core 

academic content in lesson plans. The second level concerns educational metadata and training on 

accurate tagging and adding metadata to resources that tutors have used/ created. The third level regards 

social metadata and folksonomies and involves training in developing skills on combining the advantages 

of traditional metadata with state-of-the-art folksonomy approaches (D2.1, 2009). 

The training has been designed mainly on non-technical and technical aspects. Analytically, the nontechnical 

dimension concerns issues such as evincing the value of sharing educational material, using 

social networks in education, informing on Intellectual Property Rights protection and Creative Commons 

Licence. The technical dimension concerns issues such as interconnecting repositories, localisation of 

concrete learning resources, using the Internet in educational activities, introducing learning repositories, 

objects/resources and communities. It must be mentioned that the training will also include broader issues 

regarding the lack of teachers’ time and ensuring the high quality of educational material. According to 

the aforementioned requirements, a framework comprised of 21 self-contained modules has been 

designed. The modules are distinguished into three types: (a) teaching and learning; (b) ICTs in teaching 

and learning; and (c) technical training. 

For promoting the effort of open access to learning repositories, a training session for agricultural 

tutors in Greece took place at the premises of the American Farm School on March 2010. The aim of this 

session was to provide advanced training in using learning repositories and metadata. Eleven persons 

participated in the session, representing academic administration, in-service teachers, and library and 

computer resource staff. Although the audience was of different background and interests, the session was 

very well received, the faculty was quite engaged and enthusiastic and the level of commitment was pretty 

high. 

The session also regarded a twofold evaluation, namely evaluation of the session and the presented 

training module. Also, two personal interviews have been taken. According to the evaluation, an 

77



outstanding part considers that the session can improve much or very much their future instructions and 

most that it will enrich them. Also, the smashing majority is willing to attend another session. Participants 

have no doubt that the session could be beneficial and all agree that it is an important activity. More than 

half believe that the session was average to very good and. the majority seems to have enjoyed it. Most of 

them believe that the knowledge presented was averagely known by them and they did not have much 

difficulty in using the tools/techniques shown. Also, they feel more competent in metadata and the use of 

online resources. 

The participants estimate that their teaching practice will change after the session from average to 

much. The motivation of the majority regarding using educational portal in teaching is higher than before 

attending the session and their motivation for using techniques and tools is much higher. The session has 

succeeded in adding very much to the motivation of participants in uploading learning objects or scenarios 

to an educational portal. Overall, the session has fulfilled the participants’ expectations and more than half 

have increased their digital competence. 


Agricultural education without limits can contribute to the improvement of quality of life by helping 

farmers to increase production, conserve natural resources, and provide nutritious food. In Greece open 

access to agricultural knowledge is gaining ground every day. In this context, AUA supports the 

knowledge dissemination through its evolving repository. In parallel, it participates in an even greater 

effort that has been started towards the development and cooperation of IRs for all Greek universities. The 

initiative is funded by European Union and Greek Government in the context of the National Strategic 

Reference Framework (NSRF) 2007-2013. The main purpose of this effort is to digitize a major part of the 

material held by the libraries and the archives of the universities in order to preserve this cultural and 

scientific heritage, providing open access to grey literature, and promoting scientific research and 

education. The material is consisted of rare books, magazines, photographs, research papers, theses, 

dissertations and other educational material. Moreover, AUA is contributing to the promotion of open 

access to learning repositories and the effective use of digital content via in-service training of tutors and 

school ICT staff in the context of the Metaschool project. Future work will concern the study of 

interoperability issues of agricultural repositories with Greek content, supported by academic institutions 

and related organizations, in order to build a national harvesting service. 

Acknowledgment 

The authors wish to acknowledge that part of this work has been funded by the European Union 

through the Comenius Programme.. 

References 

Chantavaridou, E. (2009). Open access and institutional repositories in Greece: progress so far. OCLC Systems & 

Services, Vol. 25 (1), pp.47 - 59 . 

Costopoulou, C., Manouselis, N., Ntaliani, M., Tzikopoulos, A., (2010). Training Agricultural Tutors in Digital 

Learning Repositories. Proceedings of ITAFFE’10-3rd International Congress on Information and Communication 

Technologies in Agriculture, Food, Forestry and Environment, 14-18 June, Samsun, Turkey, ISBN 978-975-7636- 

71-7, pp. 15-21. 

DCMI, (2008). Dublin Core Metadata Element Set, Version 1.1. DCMI Recommendation. Available from: 

http://dublicore.org 

D2.1-METASCHOOL Deliverable: Training framework design, 2009. 

EDRENE, (2009). State of the art II-Educational repositories in Europe. Available from: 

http://edrene.org/results/deliverables/EdReNe%20D%202.6%20SoA%20-%20II.pdf 

78



Training resources and e-Government services for rural SMEs: the rural inclusion 

platform 

Pantelis Karamolegkos 1 , Axel Maroudas 1 , Nikos Manouselis 1 

Abstract. Rural Inclusion, a project supported by the Information and Communication Technologies Policy 

Support Programme of the European Commission, aims to adopt, adapt, and deploy a Web infrastructure, in rural 

settings, combining semantics with a collaborative training and networking approach, offering e-Government 

services that will be supported by a rigorous and reusable service process analysis and modeling, and facilitating 

the disambiguation of the small businesses needs and requirements when trying to carry out the particular 

transactions. This paper, presents an overview of the architecture of RuralObservatory2.0 which will play the 

critical role of training content and eGovernment services repository of the overall Rural Inclusion platform. 

Keywords: eGovernment, training content, repository 


It is widely acknowledged that Small and Medium Enterprises (SMEs) constitute a critical aspect of the 

overall production process in liberal economies. Hence, it becomes evident that the optimization of their 

productive processes and the minimization of their operating costs are in the interest of the greater 

business ecosystem. 

However, although significant provision has been taken in terms of motivating the foundation and 

sustainability of SME’s there are yet criticalities pertaining to each enterprise’s distinct idiosyncrasies that 

need to be addressed. One of these issues is the low degree of penetration of innovative tools and 

technologies by SME’s residing in rural areas. 

The side effects stemming from such a deficiency are more or less evident; however they become more 

dominant under the specific circumstances that characterize the operation of rural enterprises, i.e. the 

physical distance between their premises and central public authorities, which make the respective 

transactions cumbersome and costly. 

At the same time, one of the most significant aims of the European Union (EU) is the reduction of the 

administrative burdens imposed to business by Public Administration. In 2007, the European Commission 

presented an Action Programme aimed at reducing administrative burdens in the EU by 25% by 2012. 

In such a context, a major European Project, Rural Inclusion , supported by the Information and 

Communication Technologies Policy Support Programme of the European Commission, aims at adopting 

a state-of-art infrastructure that will facilitate the offering of innovative services by public administration 

in rural areas. 

The Rural Inclusion platform can be perceived as an incubator of three different, independent and welldefined 

components, each of which serves a particular purpose: 

• Semantic eGov, which offers personalized public service information to the rural SMEs following 

a conversational ontology-based approach. 

• RuralObservatory 2.0, which is the carrier of training content and will provide for some additional 

e-government services. 

2 

1 Pantelis Karamolegkos, Axel Maroudas, Nikos Manouselis 

Greek Research and Technology Network, 56, Mesoghion Av. , 11527, Athens 

pkaramol@grnet.gr, axel@grnet.gr, nikosm@grnet.gr 

2 www.rural-inclusion.eu 

79



• eGov Tube, which focuses on the change management/innovation adoption process by providing a 

semantically interactive web platform for knowledge and experience exchange between users 

In this paper we focus on RuralObservatory2.0 3 component which will be one of the key components 

in terms of training the project´s target audience (i.e. public authorities and SMEs’ personnel, as well as 

citizens and entrepreneurs in general) in the adoption of eGovernment services. 

The following figure depicts the first page a user views when visiting the RuralObservatory2.0 portal. 

2. RuralObservatory Content Objects 

Figure 1. Main page of RuralObservatory2.0 

The RuralObservatory2.0 is an evolution of the Rural e-Gov Observatory, an online digital content and 

eGovernment services repository that was developed in the context of the Rural-eGov Leonardo da Vinci 

(LdV) initiative 4 , and which monitors and assesses the e-Government services that are being deployed in a 

number of rural areas around Europe. 

The RuralObservatory 2.0 aims to list the digital training content that will be developed to support the 

vocational training curriculum on how to prepare rural SMEs to use and exploit e-government services. In 

addition, the Observatory 2.0 will list collect, describe and categorize e-government services that can 

prove useful to SMEs in the rural areas to be considered. 

Both the training content and the eGovernment services or RuralObservatory, in the scope of Rural 

Inclusion project is called Rural Inclusion Content Objects (ReCOs). Consequently, in the context of 

Rural Inclusion, the two main categories of content objects will be Rural Inclusion Digital Training 

Objects (DTOs) and e-Government Resource Objects (eGROs). 

3 www.rural-observatory.eu 

4 http://rural-egov.eu 

80



2.1. Digital Training Objects (DTOs) 

A number of DTOs has been developed to support the scenarios of the project, including different 

types of educational material. These are stored as electronic files in the form of PowerPoint presentations, 

Word documents, PDF documents and others. These digital resources can be uploaded in the database of 

the Observatory 2.0 Portal, and will be made available to all interested users. 

To facilitate searching, locating and downloading appropriate resources, the characteristics of the 

DTOs have to be briefly reflected in their descriptions. In this way, users can simply go through the 

various descriptions, and select the most appropriate resources for their needs, instead of downloading 

each file and checking for their appropriateness. Apart from reflecting the most important characteristics, 

descriptions have to also be available in the language of the users (that is, multilingual descriptions will be 

necessary). In the context of Rural Inclusion project, the RuralObservatory2.0 is available in all languages 

of the project, namely English, Spanish, French, Greek and Latvian. 

2.2. e-Government Resource Objects (eGROs) 

Apart from the training resources, the Rural-Inclusion Observatory 2.0 aims to list a number of e- 

government services for each participating country that are useful for the SMEs in the corresponding rural 

areas. The eGROs that are listed are mainly the ones to be examined in the context of the project (i.e. the 

case studies to be used in the training scenarios). Descriptions of the e-government services are also 

included in the RuralObservatory2.0 Portal, in order to allow users search through the listings of services 

and identify ones that may be useful for their needs. For this reason, these descriptions are structured in 

such a way that allows searching and browsing according to various properties such as their geographical 

coverage, their business sectors, and others. Again, apart from reflecting the most important 

characteristics, descriptions are available in the language of the users. 

3. Users 

There are three kinds of users, each one accessing the portal in a different fashion: 

• Visitors, who can use the Public Services of the Portal such as browsing or searching for DTOs and 

/ or eGROs. Visitors can be either registered or unregistered, with the registered ones having 

access to a wider set of the portal’s functionalities such as adding annotations or rating to DTOs 

and evaluating eGROs. 

• Content Providers (CPs), who can upload DTOs or reference to eGROs and their corresponding 

Metadata. 

• Administrators, who perform all the administrative functions related to Visitors, Content Providers, 

DTOs and eGROs. Those include Viewing/Deleting/Deactivating DTOs/eGROs and the 

corresponding Metadata, Accepting or Declining Requests for Registration from CPs, 

Viewing/Activating/Deactivating Registered Visitors or CPs etc. 

The following figure illustrates the users of the Rural-Inclusion Observatory 2.0 Portal and their 

categorization. 

81



4. Architecture and Software Technologies 

Figure 2. Users of RuralObservatory2.0 

The next figure illustrates the main architecture of the RuralObservatory2.0. The users accessing the 

portal, the corresponding services as well as the repositories involved are depicted 

Figure 3. Overall architecture of RuralObservatory2.0 

82



The RuralObservatory2.0 Portal requires transaction and state management services, resource pooling 

and multithreading. The J2EE architecture 5 that has been used in this project separates those low level 

services from the application logic. Since those services are implemented by application servers, this saves 

development overhead of reinventing the wheel. Furthermore, changes in the underlying database, or even 

the application server would require only a few changes in the deployment scheme and none at all in the 

source code. Thus, it simplifies the development of multi-tier enterprise applications. Lastly, using 

standardized and reliable software architecture when developing a system, will most likely decrease any 

future costs and ensure longevity of the application. 

Most J2EE applications follow the 3-tier architecture. The RuralObservatory2.0 Portal has been based 

on J2EE technologies, thus it has also followed the most commonly used architecture: 

• Presentation layer: The presentation tier mainly deals with presentation logic, generally 

implemented by servlets 

6 and jsps 7 . Tomcat will be used as the Web container. 

• Business layer: The business layer contains business components such as Spring Controllers and 

Services encapsulating the business logic. 

• Database layer: The database layer contains persistent data generally stored in a RDBMS 

Observatory 2.0 uses MySQL for storing information. 

The design and specification of the RuralObservatory2.0 also called for the design of the system’s 

repositories: that is, of the databases that store information about DTOs and eGROs and the relevant 

metadata. In the case of RuralObservatory2.0 the stored metadata about the resources has been represented 

according to two selected metadata standards. 

More specifically, for the description and classification of the eGROs for rural SMEs, the 

RuralObservatory2.0 used a specialization of the e-Government Metadata Standard (e-GMS). In addition, 

for the description and classification of the DTOs, a specialization of the IEEE Learning Object Metadata 

(IEEE LOM, ISO/IEC JTC1 SC36) standard has been developed. The metadata (and therefore access to the 

training resources) are made available to other repositories and federations of repositories, through their 

exposal using the OAI-PMH 8 protocol. This allows for the potential federation of the RuralObservatory2.0 

with federations of repositories such as ARIADNE 9 and GLOBE 10 . 

5. UML Analysis of System’s Behavior 

To further analyze the system and its expected operations, we have engaged the Unified Modeling 

Language11 

which is the de-facto software industry standard modeling language for visualizing, 

specifying, constructing and documenting the elements of systems in general, and software systems in 

particular. UML provides a rich set of graphical artifacts to help in the elicitation and top-down refinement 

of software systems from requirements capture to the deployment of software components (Boggs, 2002). 

5 Java 2 Platform, Enterprise Edition (J2EE), http://java.sun.com/j2ee/overview.html 

6 Java Servlet Technology, http://java.sun.com/products/servlet/ 

7 JavaServer Pages Technology, http://java.sun.com/products/jsp/ 

8 www.openarchives.org 

9 http://www.ariadne-eu.org/ 

10 http://www.globe-info.org/en/aboutglobe 

11 http://www.uml.org 

83



Figure 4. Part 1 of the overall Use Case Diagram 


84





In UML, a system is described using different levels of abstraction and considering various views (i.e. 

Business view, Use Case view, Design and Process view, Implementation view). Each view is realized 

85



using different UML modelling tools (diagrams), such as Use Case Diagrams, Activity Diagrams, 

Sequence Diagrams, Collaboration Diagrams, Statechart Diagrams, Class Diagrams, Component 

Diagrams, and Deployment Diagrams. UML is largely process-independent, meaning that it can be used 

with a number of software development processes. Due to space restrictions, we only present the Use 

Cases in which the identified users are engaged (Figures 4-7). The detailed analysis is included in the 

technical documentation of the project. 

Acknowledgments 


more specifically the project “Rural Inclusion: e-Government Lowering Administrative Burdens for Rural 

Businesses” of the ICT PSP Programme 

References 

Boggs, W. 2002. Mastering UML with Rational Rose, SYBEX Inc 

e-GMS: E-Government Metadata Standard version 3.0, 

www.govtalk.gov.uk/schemasstandards/metadata_document.asp?docnum=872 (2004) 

IEEE LOM: Draft Standard for Learning Object Metadata, IEEE Learning Technology Standards Committee, IEEE 

1484.12.1-2002 (2002) 

ISO/IEC JTC1 SC36: Working Draft for ISO/IEC 19788-2 – Metadata for Learning Resources – Part 2: Data 

Elements (2005) 

86



Case study of a web portal for agricultural professionals 

Madalina Ungur 1 , Axel Maroudas 2 

Abstract. ICT training activities for immigrant in particular and teaching in general workforces can be 

complemented by online points of reference that they can access to find relevant information and educational 

resources. To this direction, we present the design and implementation of the LaProf Web Portal, which aims to 

serve as an online reference point for the above mentioned workforces in seven languages. The LaProf Web Portal 

collects, describes and categorizes language learning resources, i.e an online learning resource repository, which 

points towards the direction of collaborative learning. 

Keywords: ICT, agriculture, online collaborative learning, multilingual language learning exercises, repository. 


LaProf is a Multilateral Project that aims to promote language awareness to immigrating workforces in 

two sectors: ICT and agriculture. The main goal is to provide access to language learning resources that 

will help familiarize candidate immigrants with the terminology and cultural issues in their sectors 

through developing and disseminating language learning exercises. The pilot user communities addressed 

are (a) ICT teachers living in Estonia (and the Baltics, in general) who want to move and work in Finland, 

and (b) agricultural professionals living in Romania who want to move and work in Greece. 

The project’s focus encourages European citizens from Estonia and Romania to learn official European 

languages (such as English, French, Finnish, and Greek) to help them better understand the working 

environment and culture of the targeted countries (i.e. Finland and Greece). To achieve this, LaProf will 

raise the awareness of available language learning activities and develop and disseminate language 

learning materials. LaProf will develop and promote language learning methodologies and resources to 

motivate the language learners and enhance their capacity for language learning so that the targeted user 

groups have greater ease acquiring language and cultural familiarity, and to raise awareness for the 

targeted languages. 

In this paper we particularly focus on the LaProf Language Learning Web Portal. This is an online 

environment that will collect and provide access to the digital language learning content. 

2. Rationale 

There is a strong need for language learning initiatives that enable immigrating workers to learn the 

language and terminology required in their profession and adapt to the country were they are moving. This 

reality is already prominent in two example user groups: Estonian ICT teachers that move to and work in 

Finland, and Romanian agricultural experts who move to and work in Greece. These example user groups 

were chosen since they belong to two professional sectors (ICT and agriculture) that can be considered 

‘knowledge intensive’. A good knowledge of professional terminology in the destination countries’ native 

languages will ease the user group’s cultural integration. 

1 Madalina Ungur 

AgroKnow Technologies, Kounoupidiana, P.O. Box 1011, 73100 Chania, Greece 

mada@agroknow.gr 

2 Axel Maroudas 

Greek Research & Technology Network (GRNET), 56 Mesogion Av., 11527 Athens, Greece 

axel@grnet.gr 

87



The first user group is teaching staff (such as teachers of secondary education) from the Baltic 

countries that wish to move to the Nordic countries to work. Baltic languages have limited reach and there 

are very few quality job-related language learning resources available for speakers of Baltic languages. 

For example, the Swedish/Danish language learning opportunities that are online at www.danskabc.dk, are 

resources for rather advanced learners, and not professionally oriented. In addition, learning over English 

or French (which is a major enabler) can still be considered difficult, as not all citizens of the Baltic 

countries speak either of these two languages. 

The second targeted user group is agricultural professionals that are moving from Eastern European 

countries and the Balkans to work in Mediterranean countries. Usually, this user group lives in rural areas, 

where language learning services are not provided – especially those focused on a specific profession. 

This immigrant workforce lives far from cultural centres and is unable (or not willing) to join language 

courses provided by professional institutions. Most language learning resources that could be applicable 

for the user groups have a “touristic” focus, and therefore do not concern the specific needs of working 

professionals. In most cases these courses deal with general language learning and are not addressing 

particular professional terminology or cultural issues. 

LaProf promotes language awareness to immigrating or immigrant ICT teaching personnel and 

agricultural professionals to address these gaps. Its goal is to develop, publish online, and provide free 

access to language learning resources that will help familiarize candidate immigrants with the terminology 

and cultural issues in their sectors. Thus, in the context of LaProf Web Portal, a number of LLOs will be 

developed to support the training scenarios of the project, including different types of educational material 

(lectures, best practice guides, self-assessment forms, etc.). These are expected to be stored as electronic 

files in the form of PowerPoint presentations, Word documents, PDF documents and others. They will be 

developed to support the training scenarios of all participating parties, and will therefore be available in 

English, Greek, Finnish, Estonian, Romanian, Polish and Hungarian. All these digital resources will be 

uploaded in the database of the LaProf Web Portal (LaProf Repository), and will be made available to all 

interested users. To facilitate searching, locating and downloading appropriate resources, the 

characteristics of the LLOs have to be briefly reflected in their descriptions. In this way, users can simply 

go through the various descriptions, and select the most appropriate resources for their needs, instead of 

downloading each file and checking for their appropriateness. Apart from reflecting the most important 

characteristics, descriptions have to also be available in the language of the users (that is, multilingual 

descriptions will be necessary). 

3. Analysis of user roles and interactions 

Figure 1 illustrates the main architecture of the LaProf Web Portal. The users accessing the portal and 

the corresponding involved services are depicted. 

88



Figure 1. Overall Architecture of the LaProf Web Portal 

There are three kinds of users, each one accessing the portal in a different fashion: 

• Visitors, who can use the Public Services of the Portal such as browsing or searching for Language 

Learning Objects (i.e. training material, LLOs). Visitors can be either registered or unregistered, 

with the registered ones having access to a wider set of the portal’s functionalities such as adding 

annotations or rating to LLOs. 

• Content Providers (CPs), who can upload LLOs and their corresponding Metadata. 

• Administrators, who perform all the administrative functions related to Visitors, Content Providers 

and LLOs. Those include Viewing / Deleting / Deactivating LLOs and the corresponding 

Metadata, Accepting or Declining Requests for Registration from CPs, Viewing / Activating / 

Deactivating Registered Visitors or CPs etc. 

The following figure illustrates the users of the LaProf Web Portal and their categorization: 

89



Figure 2. Users of the LaProf Web Portal 

To further analyze the system and its expected operations, we have engaged the Unified Modeling 

Language (UML, http://www.uml.org), which is the de-facto software industry standard modeling 

language for visualizing, specifying, constructing and documenting the elements of systems in general, 

and software systems in particular. UML provides a rich set of graphical artifacts to help in the elicitation 

and top-down refinement of software systems from requirements capture to the deployment of software 

components (Boggs, 2002). 

In UML, a system is described using different levels of abstraction and considering various views (i.e. 

Business view, Use Case view, Design and Process view, Implementation view). Each view is realized 

using different UML modeling tools (diagrams), such as Use Case Diagrams, Activity Diagrams, 

Sequence Diagrams, Collaboration Diagrams, State chart Diagrams, Class Diagrams, Component 

Diagrams, and Deployment Diagrams. UML is largely process-independent, meaning that it can be used 

with a number of software development processes. Due to space restrictions, we only present the Use 

Cases in which the identified users are engaged (Figures 4, 5, 6 and 7 below). The detailed analysis is 

included in the technical documentation of the project. 

90



Figure 3. Unregistered Visitor Use Cases 

Figure 4. Administrator Use Cases 

91



Figure 5. Registered Visitor Use Cases 

Figure 6. Content Provider Use Cases 

92



4. Database Design 

The design and specification of the LaProf Web Portal also called for the collection, description and 

categorization of language learning training content to support its goal. Thus, the back-end database 

supporting the original goal of the Web Portal should be modeled, designed and implemented The stored 

information of LLOs, referred to also as metadata, has been represented according to the selected metadata 

standard. More specifically, for the description and classification of the LLOs, the Web Portal used a 

specialization of the IEEE Learning Object Metadata (LOM) standard. An example specification is 

presented in the following figure, while the complete database specification is included in the project’s 

technical documentation. 

5. Interface design & prototype 

Figure 7. Example of Database Specification 

The final stage in the design and specification of the LaProf Web Portal has been the design of its 

interfaces, and the implementation of its prototype version. 

93



Figure 8. LaProf Web Portal Layout 

Having in mind the kind and structure of information that the LaProf Web Portal needed to present as 

well as the rule of thumb when designing a Web Portal (i.e. look and feel – structure consistency) we 

ended up in the layout presented in the above figure. The basic building blocks of the Web Portal are 

always identified (menu items, search forms, tag cloud e.t.c.), while the centered main content changes 

depending on the users actions. 

6. Conclusion 

In this paper we presented one of the outcomes of the LLP Language Learning for Professionals in 

ICT and Agriculture: the LaProf Web Portal. This is an online environment that collects, categorizes and 

provides access to the digital language learning resources that aim to help immigrant workforces. We 

presented the design and implementation of the Web Portal. 

Acknowledgments 


more specifically the project No 143436-LLP-1-2008-FI-KA2-KA2MP “Language Learning for 

Professionals in ICT and Agriculture”. This publication reflects the views only of the authors, and the 

Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained 

therein. The authors would like to thank all the consortium partners for their contribution in the design and 

implementation of this initiative. 

References 

Boggs, W., Boggs, M. 2002. Mastering UML with Rational Rose. SYBEX Inc. 

Miller, P. 1996. Metadata for the Masses. Ariadne, vol. 5. 

NISO. 2004. Understanding Metadata. National Information Standards Organisation, NISO Press 

94



Steinacker, A., Ghavam, A., Steinmetz, R. 2001. Metadata Standards for Web-Based Resources. IEEE Multimedia, 

January-March, pp. 70--76 

Taylor, C. 2003. An Introduction to Metadata. University of Queensland Library, 

http://www.library.uq.edu.au/iad/ctmeta4.html. 

Gelb, E., Offer, A. 2005. ICT in Agriculture: Perspectives of Technological Innovation. European Federation for 

Information Technologies in Agriculture, Food and the Environment 

IEEE LOM. 2002. Draft Standard for Learning Object Metadata. IEEE Learning Technology Standards Committee, 

IEEE 1484.12.1. 

Tzikopoulos, A., Manouselis, N., Yialouris, C.P., Sideridis, A.B. 2007. Using educational metadata in a learning 

repository that supports lifelong learning needs of rural SMEs. In: EFITA/WCCA 2007 Conference on 

"Environmental and rural sustainability through ICT", Glasgow, UK. 

95

Agricultural Informatics 2010. * 8-9. September, 2010 Debrecen, Hungary 

Summer University and Conference on Information Technology in Agriculture and Rural Development 

Sector spanning agrifood process transparency with direct computer mapping 

Mónika Varga 1 , Sándor Balogh 2 , Béla Csukás 3 

Abstract. Agrifood processes are built from multiscale, time-varied networks that span many sectors from 

cultivation, through animal breeding, food industry and trade to the consumers. The sector spanning traceability 

has not yet been solved, because neither the “one-step backward, one-step forward” passing of IDs, nor the large 

sophisticated databases give a feasible solution. In our approach, the transparency of process networks is based on 

the generic description of dynamic mass balances. The solution of this, apparently more difficult task, makes 

possible the unified acquisition of the data from the different ERP systems, and the scalable storage of these 

simplified process models. In addition, various task specific intensive parameters (e.g. concentrations, prices, etc.) 

can also be carried with the mass flows. With the knowledge of these structured models, the planned Agrifood 

Interoperability Centers can serve tracing and tracking results for the actors and for the public authorities. Our 

methodology is based on the Direct Computer Mapping of process models. The software is implemented in open 

source code GNU-Prolog and C++ languages. In the first, preliminary phase we have studied a couple of 

consciously different realistic actors, as well as an example for the sector spanning chain, combined from these 

realistic elements. 

Keywords: agrifood, sector spanning traceability, transparency, interoperability, Direct Computer Mapping. 

1. State-of-art: traceability of agrifood process networks 

Traceability has been interpreted in several ways in the literature and in regulations. In common sense 

we can say that it covers the ability to identify and follow the units of raw materials or products through 

the process network, unambiguously. The definition of the TRU (Traceability Resource Unit) has been 

determined by Kim. According to this formulation, TRU is a clearly defined unit, that is uniquely 

identifiable and traceable (Kim et al., 1995). 

Traceability system originally means mainly record keeping procedures, which show the path of the 

TRUs, through a part of the production processes. We can classify the existing information management 

systems into the following groups: 

• Internal (within actors): follows data about raw materials and processes within the business, 

connected to the final product in each stage of production, processing or distribution, separately. 

• External (among actors): means traceability between various authors in the chain. 

• Whole chain system: aims spanning the sectors by means of separated, upper level, external 

databases. 

In case of internal tracing and tracking systems, we can detect a duality. In one hand, large enterprises 

use effective ERP integrated systems, but SMEs or small private businesses are usually not able to operate 

these systems, on the other. There is another duality in the field of sector spanning traceability. Two 

extremely different approaches have been formed. First is the solution with standardized IDs, according to 

1 Mónika Varga 

Kaposvár University, 40 Guba S Kaposvár, 7400, Hungary 

varga.monika@ke.hu 

2 Sándor Balogh 


balogh.sandor@ke.hu 

3 Béla Csukás 


csukas.bela@ke.hu 

96



the EU regulations, namely to the one-step-up, one-step-down principle. But in this way, we lose the most 

important thing, the transparency of the whole network. The other approach plans huge central databases, 

where all data of the various actors are stored. Because of the widespread character of the agrifood 

network, of the heterogeneity of the stakeholders, and of the large amount of data, it seems irreal. We can 

state, that the good solution, the middle course does still not exist. 

In the last decades, forced by a growing, conscious consumer society, an increasing demand appeared 

for the healthy and safe food products. It is easy to understand that it can be guaranteed only by the 

forward and backward traceability of the whole system in a sector spanning way, from the cultivation, to 

the trading sector. Schiefer emphasizes, that because of food chain complexity, enterprises cannot solve 

the whole chain problem alone, but it requires concerted action (Schiefer, 2008). 

Motivated by the various food scandals, an assertive demand has been appeared to handle, to enable 

and to share the huge amount of collected information, through the whole chain, already in the first years 

of the 21st century. 

Numerous projects have been carried out in this field since then, but we can say that the problem is 

almost the same, as twenty years ago. The various food scandals resulted several methods and solutions. 

In a recent paper Wolfert et al. describe explicitly, that a really workable sector spanning system has not 

yet been developed (Wolfert et al., 2010). 

A more comprehensive state-of-art review can be found in our former paper (Varga and Csukás, 2010). 

2. Outlines of a possible solution 

In general, traceability in the agrifood networks means the ability to follow a food, feed, foodproducing 

animal or substance through the whole chain of production, processing and distribution, from 

the field to the table of the consumer. According to our understanding, from a process modeling point of 

views, it means the tracing and tracking of stoichiometric balance processes through the whole process 

chain. 

In our paper we outline the characteristics of a possible solution, based on the Direct Computer 

Mapping. 

Our paradox concept is that we have to solve an apparently more difficult task. This task is the tracing 

and tracking of dynamic mass balances. It seems difficult at first, however it provides us the transparency 

of the whole network. 

The dynamic mass balance of the input and output TRUs of an actor means also the necessary and 

sufficient information to describe the structure. With the simulation of the actual data set, we can fix the 

respective actual state. In this context, further simulation means the extension of the database stepwise, in 

line with the data acquisition. 

The acquisition of the dynamic mass balances can be solved with unified principles from the ERP 

systems. Of course, for the smaller actors we have to give appropriate software to this activity. 

In this way the various task specific intensive parameters (e.g. prices, concentrations) can also be 

carried together with the mass flows. This solution supports the tracing and tracking of suddenly 

appearing components by effective searching algorithms. 

The above outlined characteristics claims for an IT solution, that supports the model generation from 

unified building elements, helps the scalable storage of the model files in databases, makes possible the 

case specific extension of the models, and supports the development of effective multiscale tracing and 

tracking algorithms. 

97



2.1. Principles of the method 

The principle of Direct Computer Mapping has been elaborated many years ago (Csukás, 1998), and 

since then, it has several practical applications in those fields, where difficult problems required a nonconventional, 

but flexible solution. 

The basic idea behind the principle can be summarized by the followings. In the usual way of problem 

solving, we build a mathematical construct from simple equations or rules, via abstractions. Next, we have 

to decompose it, and solve with a numerical method. The DCM approach simplify this way. Its basic 

concept is, that “let know the computer about building elements of the real world”. In this way, according 

to Fig.1., we map the problem directly from elementary building blocks to the executable program. 

Figure 1. Principle of Direct Computer Mapping (Csukás, 1998) 

The determination of these model elements comes from the natural structure of the process models. 

There are states (measures or signs) and transitions (transportations, transformations or rules) behind all of 

the processes. These elementary building blocks communicate with each other, and with their 

environment. In the software implementation these natural elements and their connections can be 

associated with brief program code behind them. It means, that the discrete or continuous and quantitative 

or qualitative functioning of the state and transition elements can be described by typical classes of expert 

defined brief programs, executed by the general kernel. The general kernel contains those funcitonalities, 

that are indispensable for the simulation (e.g. time handling, etc.). 

According to the experiences of the former applications, the various processes can be generated from 

the same, unified building blocks, and it gives the general applicability for the method. 

There are some exciting and useful principles behind the Direct Computer Mapping. The 

conservational processes can carry informational subprocesses. The difference between them is that 

informational processes consume less resources, and effects more impact on the complementary part, than 

vice versa. In the practical applications, according to this principle, the qualitative knowledge can be 

carried as intensive parameter with the mass flows, quantitatively. 

The other exciting outcome is the principle of cooperative processes. It means, that cooperation is 

organized by the mutual (consensus) consideration of the objectives between the functionally connected 

neighbors. The practical application of this principle in our case is, that stakeholders of the system serve 

and request traceability information according to the cooperative scheme. 

2.2. Software implementation and interfaces 

The software implementation of DCM applies declarative logical GNU-Prolog and C++ languages. For 

graphical user and expert interfaces, we use an extended Graphviz, temporarily, while there is an ongoing 

development for a new QT based GUI. 

98



Right now, the investigated process structures are described by an extended Graphviz interface. We 

describe graphically the elements of the processes according to the principles of DCM. In line with it, 

Graphviz map the structure automatically into a simple .dot format. We extend this .dot format with GNU- 

Prolog declarations, which makes possible the description of the characteristics according to the 

investigated process (e.g. the actual measures, the initial concentrations, etc.). The kernel program 

generates the user and expert modules automatically from this file, next executes the dynamic simulation, 

and write the results into a simple .csv file. 

3. Example applications of the developed method 

To test the applicability of the method and the effectiveness of the developed tracing and tracking 

algorithms, we tried to choose consciously different stakeholders, with quite different activities. In Table1. 

we summarize the main characteristics of the studied examples. 

Table 1. The investigated examples 

Case study 1. Case study 2. Case study 3. 

Investigated system 

Arable farming (a real 

model farm) 

Game management ( a real 

company) 

Slaughterhouse (a real 

small slaughterhouse) 

State elements 

parcels, input and output 

storages 

individually registered 

animals, fodders, 

medicines, feeding 

strategies 

individually registered 

animals, warm and cooled 

carcasses, cutted, packed 

and bulk meat goods 

Transition elements 

agricultural and 

commercial processes with 

mass flows 

registration, growth, 

shooting down, 

slaughtering, feeding, and 

commercial processes 

slaughtering, chopping, 

cooling, storage, 

commercial processes 

Data sources 

obligatory data registers 

(e.g. the formal parcel 

identifier system) 

obligatory data registers 

individually dedicated 

software to support data 

registration 

Frequency of data 

acquisition 

1-2 weekly, in accordance 

with the agricultural 

processes 

various (e.g. daily for 

feeding, or monthly for 

rare events) 

hourly and daily 

Difficulties 

separation or rename of 

the parcels 

feeding strategies, depends 

on seasons and age, 

individual identification of 

animals 

identification of packages, 

produced from different 

carcasses 

In every case the most important issue was to outline the structure on the basis of the previous year’s 

data. In this way, we fixed the initial state. The recent task is the real-time, continuous data acquisition, 

depending on the characteristics of the investigated system. 

99



3.1. Arable farming 

First analyzed example was a real model farm, with arable farming activity. 

The state elements were the parcels, as well as the input and output storages. The transition elements 

were the various agricultural and commercial processes with mass flows. 

We can use the mandatory data registers as data sources. The frequency of data acquisition is generally 

determined by the characteristics of the investigated processes. In this case, the 1-2 weekly data 

acquisition seems to be a good practice. Collected data are the followings: 

• data about the cultivated parcels; 

• data about the utilized raw materials, in TRU units (seeds, fertilizers, pesticides, etc.); 

• data about the products, in TRU units; 

• seller and buyer information. 

In the recent phase of the development, we are working on the automation of the data acquisition with 

unified principles, on the basis of the obligatory data registers. The basic principle is, that the necessary 

and sufficient data are the mass balances of the TRUs. 

All of the examples have their special difficulties. In case of arable farming, one of the biggest 

problems is the permanent, time to time changing of the parcel structure. For example, it makes difficult 

the tracing of the various soil components, which come with the fertilizers, etc. 

These problems mainly originate from the not really well-considered record system. For example, the 

administrative name and measure (by the satellite) of the parcels appear only after the physical cultivation, 

next year. Another problem is that the measured data are often incorrect, although, it is the basis of the 

agricultural subventions. 

Figure 2. illustrates a small part of the investigated crop farming, regarding the parcel No.22. 

Figure 2. A small part of the arable farming example (parcel No.22) 

On the basis of the whole structure (altogether 47 parcels), the kernel program of the simulator 

generates automatically the necessary files for the dynamic simulation. 

Simulation results, based on the previous crop years’ data, provide a good basis for the initial state. 

Recently, we extend the database continuously, as well as we develop the data acquisition software and 

the quantitative tracing and tracking algorithms. 

In the following diagrams we illustrated some results of the dynamic simulation, on the basis of the 

previous two crop years. In Figure 3. we can see a discrete event, the changing of the parcel name. In this 

100



example, there was no change in the measure of the area. In Figure 4., we can follow dynamically the 

utilization of the seed and the harvesting of the product. Figure 5. shows the consumption of the various 

fertilizers. 

Figure 3. Dynamic simulation of a discrete event 

101



Figure 4. Dynamic simulation of some raw material and products 

Figure 5. Simulated amount of various fertilizer pools 

102



Using the developed Prolog algorithms, we can search for the origin of a given component, or we can 

track the way of a given component, until all of the possible outputs. In this application the program lists 

the possible routes into a .csv format. 

3.2. Game management 

A quite different example was a real company, dealing with game management in almost 1.5 thousand 

hectares. According to the valid regulations, they register the animals individually. 

Similarly to the above example, we determined the process elements (see in Table 1.), built the 

structure and, with the actual data, we simulated the previous year, ‘a posteriori’. 

In the same way as in the arable farming example, we can follow the dynamically changing data of the 

involved components with the forward simulation. 

In this case, the age and season depending feeding strategies made the problem solving more difficult. 

To eliminate this problem, we utilized the advantages of the above mentioned theoretical principle, 

namely the specific interpretation of the conservation based informational processes. Accordingly, we 

determined the various feeding strategies as signs. 

Another exciting characteristic of the applied method is the ability for the backward simulation. Figure 

6. illustrates the results of the inverse simulation. As the dynamic simulation provides basis for the 

tracking, inverse simulation supports the tracing functions. In this case, starting from a fixed final state, 

the kernel executes the backward simulation, with the knowledge of the equations, used for the simulation. 

In this Figure we can see the forward and backward simulated changes of weight of a given individual. 

Figure 6. Forward and backward simulation of the weight of a given individual 

103



3.3. Slaughterhouse 

Third example was a slaughterhouse, modeled similarly to the other examples. According to the 

experiences, there are special difficulties to be solved, but the description of the structure and 

functionalities can be done in the same way. 

To make the data acquisition easier and to eliminate the additional data needs, we tried to lean on the 

mandatory data registers in this case, too. Of course, we adjust data acquisition to the frequency of the 

slaughterhouse processes. It means hourly data collection. 

Special difficulty was the identification of packages, produced from different carcasses. We trace the 

package ID back to the flock ID. In this way, we resolved the problem, and it makes possible to reach the 

supplier. 

4. Current research 

Recently, we try to combine the previous examples and to study, how the heterogeneous actors can be 

joint in various searching algorithms. 

Figure 7. illustrates the connection of the above described three actual examples. It is a quite fictitious 

and arbitrary process, of course, but it gives a good basis for the forthcoming development. The 

connecting elements are the commercial processes, obviously. 

Figure 7. Connecting various actors of the agrifood network 

According to our basic concept, the way of sector spanning tracing or tracking can be explained as 

follows. For example, let’s see the case of a suddenly appearing unknown component. Firstly, we are 

search for the possible routes of this component, only in the inputs and outputs of the involved 

104



stakeholders (higher level, sector spanning structure, signed with red circles in Figure 7.). Next, if there is 

a path until a given input or output, we trace into the macro level model of the actor, which practically 

means the stored bone structures of its processes, described by the dynamic mass balances and 

stoichiometries. These two stages make more effective the search, especially in case of huge networks. 

Another advantage is that with linking of the new component to the mass balances, we will be able to 

follow such new components that are not involved into the model before. In this way, the Center will be 

able to suggest measurement points and/or can makes measurements. 

Our final goal is an example region, with a sector spanning traceability system. Of course, it needs 

further improvements, with special regards to the data acquisition tools and the tracing and tracking 

algorithms. The step-by-step extension of this example network claims for the clear determination of the 

system contour, and for the absolute indication of the not involved sources. 

5. Conclusion 

A daily problem for the actors, that the frequently changing mandatory data demands are overlapping 

and sometimes confusing. Various authorities ask for data from various aspects, and in spite of it, data set 

is still not complete. Another serious problem is, that the required data does not satisfy the observability 

and controllability of the processes. 

Probably, a great byproduct of our work would be if the authorities would realize, that mandatory data 

demand needs better considered coordination and rationalization. 

Another advantage is that the developed methods will support not only the solution of the traceability, 

but also other important tasks (e.g. value chain analysis, observation of hidden resources). 

We can state, that the method makes possible the unified management of the completely different 

processes. According to our experiences, effective tracing and tracking algorithms can be developed with 

the applied declarative, logical programming language. 

The various intensive parameters can be carried by the dynamic mass flows. For example, we are able 

to carry with the mass flows various components, that appear suddenly. 

The acquired process data can be stored in the dedicated databases of an Agrifood Interoperability 

Center. On the basis of the developed methods, the role of planned Agrifood Interoperability Center would 

be the data serving for actors and authorities, based on the real data and/or on the simulated case studies. 

The tasks to be solved are e.g. the forward and backward tracing investigations, the determination of 

hidden resources, value chain analysis, or waste detection. 

Considering these tasks, the necessary data exchange can be summarized in the following. The Center 

would need the input and output mass flows in TRU units, the stored amount of TRUs, the calculated or 

estimated stoichiometries between the TRUs, and possibly, additional knowledge that supports special 

investigations. The Center serves for the actors tracing and tracking information, and in case of harmful 

components, suggest measurement points or realize the measurements itself. 

An exciting outlook for the future is that the agrifood process interoperability could be a good example 

for the future economic paradigm. Agriculture utilizes the single outer resource of Globe, the solar 

energy. Food serves the bare necessities of mankind. Interoperability supports local supply, which will 

be more and more important from strategically and economical points of views in the future. That is why 

the dedicated Agrifood Interoperability Centers must be out of the various lobbies and individual interests. 

References 

Csukás, B. 1998. Simulation by Direct Mapping of the Structural Models onto Executable Programs. AIChE Annual 

Meeting, Miami, Paper 239/9. 

105



Kim, H. M., M. S. Fox, M. Gruniger. 1995. An Ontology of Quality for Enterprise Modeling. IEEE Proceedings of 

WET-ICE, 105-116. Los Albamitos, CA, USA. 

Schiefer, G. 2008. Tracing and Tracking – A Challenge for System Organization and IT. Journal of Information 

Technology in Agriculture, 3: 19-25. 

Varga M., B. Csukás. 2010. On the Way toward the Sector Spanning Agrifood Process Traceability. Agricultural 

Informatics 1(1): 8-18. 

Wolfert, J., C. N. Verdouw, C. M. Verloop, A. J. M. Beulens. 2010. Organizing information integration in agri-food 

– A method based on a service-oriented architecture and living lab approach. Computers and Electronics in 

Agriculture, 70(2): 389-405. 

106



Using possibilities of GIS in tourism 

Gergely Ráthonyi 1 

Abstract. The Hungarian travel and tourism industry suffered from the global financial cisis in 2009, when the 

productivity of the Hungarian economy affected disposable income levels and resulted sharp decline in spending 

on leisure and recreation services, as consumers were trying to save money by reducing their spending on nonessential 

items. The financial crisis had a severe impact on consumers’ confidence. Consumers became very 

careful with their spending because of the general uncertainty in their financial situation. However, in the past 

years– except the drop caused by the financial crisis – the tourism has become one of the dominant sectors in 

Hungary. Thereto it maintains, it means our guests desire to come back to Hungary and make others to visit 

Hungary too, we – who live here – should provide for tourists appropriate level of services. One of the most 

important part of services is the service of information. In most of cases using of the map is unavoidable and in 

connection with it tourism, traffic and service information is appearing. We need for this information during the 

travel. With the development of a complex Geographical Information System (furthermore GIS), on the one hand 

we may grant an overall service for the tourists, on the other hand we may give information which support 

business decision for the institute which provide tourism services. In my presentation I represent some 

opportunities of geoinformatics which are useable in tourism. The spread of geoinformatics expanded its scopes in 

tourism. Systems which assure a wide range of query and screening are ready for professional and users can use 

such systems which contain easier function. I show in the practise how geo informatics provides competitive edge 

to firms which deal with tourism and what kind of advantages have the tourists if they use geo informatics. 

Keywords: Tourism, online tourism, GIS, Spatial Decision Support System. 


GIS integrates hardware, software, and data for capturing, managing, analyzing, and displaying all 

forms of geographically referenced information. GIS helps us to view, understand, question, interpret, and 

visualize data in many ways that reveal relationships, patterns, and trends in the form of maps, globes, 

reports, and charts. GIS is a rapidly developing, steadily changing scope of science looking back on a very 

short past (http://www.gis.com/content/what-gis). 

There is a new field of GIS applications, that will be more and more significant in Hungary, that is 

business applications of GIS – among the many fields of application mention must be made of insurance, 

transport, telecommunication, finance, marketing, broadcast, service activities, parcel sending services, 

health care, developing of banks, fast food restaurants, chains of stores, and chains of hotels. The potential 

of GIS applications in tourism industry is significant. Tourism Industry consist of several sectors such as 

accommodations, attractions, transport systems, travel organizers, destination organizations. Tourism 

plays a significant role in Hungarian economy that is also verified by statistical data. According to these 

the contribution of this branch to the GDP was more than 8% in 2008 (TDM Működési Kézikönyv, 2008). 

In 2010 Hungary takes one of the Traveller's Choice Destination Awards and Budapest is ranked 4th in the 

category for Relaxation and Spa in Europe (http://www.tripadvisor.com/TCDestinations-cRelaxation-g4). 

In order to have tourism furthermore a strong branch in Hungary in spite of the financial crisis we have 

to offer services at an appropriate niveau for both foreign and home tourists. One of the most important 

parts of services is the service of information. In connection with tourism map will be always used as well 

as touristic, transport, service and other information referring to maps. By creating a complex GIS we can 

on the one hand offer services of full range for tourists on the other hand we can gain information on 

1 

Gergely Ráthonyi 


rathonyi@agr.unideb.hu 

107



which important business decisions for institutions of tourism will be based. This way they can gain a 

serious business advantage. 

2. How GIS systems are connected with tourism? 

People go to destinations for various reasons, dependent on their preferences - for sport, relaxation at 

the beach, mountain scenery, events, and meeting friends - and the places they choose match their budget 

and desires. 

Everyone must have met a problem in his life when he had to use a map and on this map he had to 

check what is there on that very territory where there is a certain building or territory situated. Beyond all 

these, probably everyone tried to measure a distance or to estimate a certain territory. We can get an 

almost satisfactory answer to these questions in nearly every case with the help of a traditional map. What 

can we do nevertheless, if we handle more map pages at the same time as an overlapping? How can we 

check the changes and make them appear? How can we limit certain territories according to certain points 

of view? Can we order descriptive data (more detailed below) to our territory units on the map, How can 

we guarantee the up-to-datedness of all these? It can be seen that these demands can not be satisfied or can 

only be satisfied with much difficulty by traditional means (paper maps, table registrations), with spending 

much energy, time and money. 

Development of computer technology involved creation of tool system of geographical information 

system and having this equipment, these seemingly complicated questions are to be answered in an 

efficient way. 

In case of the applications mentioned in the introduction (logistics, insurance, banks, 

telecommunication, tourism) most often commercial applications come into our mind about the expression 

business GIS respectively questions referring to the spatial situation of partners, concurrent and own 

shops. In case of a hotel they are the following: Where shall I open a new hotel? Where are the 

competitors situated, etc.? 

For thousands of years we have dealt with registering of natural and artificial objects, landmarks and 

living or non-living properties in the topic of tourism and in the course of times huge data stores 

accumulated that are difficult to handle. An appropriate solution for the systemization is computerized 

registration. 

3. Using GIS application for the preparation of a business decision 

A wide range of information and its usage in a GIS will be shown through a fictitious example 

according to the Econo Consult Software Developing Company. 

Next I will examine the information necessary for the determination of the place of a new hotel chain 

unit in the North Plain Region. Let me presume that the new hotel would like to welcome both the home 

and the foreign guests with a thermal water bath. Nevertheless, this condition alone is not enough from the 

point of view of establishing a hotel though it is appropriate to give an example how to critical create a 

fundamental data basis. Let me examine which data we need to take the drawing best possible decision. 

The most essential question at choosing the site for a hotel is: where is it worth situating the new unit? 

At this point GIS-s might be helpful that visualize the influencing factors, thus they supply critical 

information to take the right decision. With their help we spare money, energy and also time for our 

undertaking so that we can set the place of the new hotel more quickly and in a more efficient and exact 

way. Below I gather the above mentioned influencing factors without a demand for completeness. The 

most basic information we will need during the decision-preparation are the following: maps of county 

borders; cities and settlements; hydrogeology because of the thermal bath; road network and the 

108



descriptive data. After all these we can talk about the information vital for the determination of the site of 

the thermal water hotel in my example which contains the data of thermal springs in Hungary. 

On our fictitious map there are the territories of thermal waters in North Plain Region which are 

grouped according to temperatures. In this database one can find data necessary to a decision not only 

classified into territories but we can let appear the places of wells on the map that can be viewed in the 

form of points. To a point like this belong numerous other pieces of information such as the name of the 

settlement, the local name of the well, its ID number, the year of building, whether it is in usage, what is 

the depth of the well, the temperature of the outflowing water, its highest output, its OGYI qualification 

and other useful pieces of information. 

So far one could maybe get along in a simple Ms Excel program or with any other database program 

with choosing a site for the hotel though even there lack of a visual appearance would cause a problem. 

Simple maps nevertheless do not contain the useful information which plays an important role at taking 

the final decision. In the lines above I shortly determined characteristics referring to geometrical features 

so we can widen the scope of information and also we can extend our map with information of settlementlevel. 

These pieces of information contain an immense amount of data which I will show in the next 

enumeration without a demand for completeness. 

• Basic data (name and type of settlement, size, small region, etc.) 

• Transportation (railway network, own public transportation, road net, etc.) 

• Demographic data (population number, age groups, educational level, etc.) 

• Economic data (significance of economic branches, unemployment, etc.) 

• Services for the population (health and social infrastructure, shops, etc.) 

• Basic data of tourism (number of hotel beds, data of guests’ traffic, attractiveness, statistical data, 

etc.) 

• Data of realty market (realties for sale, average real estate prices, etc.) 

• Climate characteristics (weather, number of sunshine hours, quantity of fall, etc.) 

Clicking on the settlement on the map the most important data will be available for us, of course only 

those being in the database. 

We arranged all the gathered relevant information that influences the result of the investment into a 

solid database and we have divided them into three main groups: basic data (county borders, etc.), 

geological information (data of wells. territorial data) and information of settlement level. In GIS the data 

of different territories may be displayed combined with each other, they may be searched, queried this 

enables us to filter data according to many point of views, for instance, we accomplish queries, filterings 

according to the demands of fan expert so that we get most optimal scene for placing of a hotel. An 

interactive query language is an essential part of GIS user interface to allow the user to pose ad-hoc 

queries. 

From the data quality maps can be produced and thus correlations can be visualized in a spectacular 

way. Beyond the determination of the place of the hotel you can even develop the efficiency of the 

marketing activity of any hotel by using buyer demographic data (guest database) of a GIS. 

4. The significance of online tourism 

Internet and tourism look like an ideal combination because during come to a travelling decision and 

organise a trip the tourists have to collect a lot of information to be able to make their best decision. 

Internet has got a great advantage which is the global accessibility. Tourism suppliers can efficiently 

provide information to potential tourists all over the World 

This kind of examinations is important, because by the spread of Internet the proportion of travels and 

holidays reserved there is in steady growth. Currently, there are 1.46 billion Internet users in the world, up 

109



305.5% from the year 2000 (Internet World Stats, 2009). In Europe (EU-27) Internet access is above 60 % 

of the whole population that is naturally meant to be an average. Mentioning an example: Hungary’s two 

maybe most important tourists base, which are Germany and Slovakia (Kaszás-Tóth, 2010; Török, 2002). 

Internet penetration in case of Germany is above 80% while it has been introduced by 62 % of Slovakia 

into their homes. In Hungary Internet access in proportion of the total population is 55% (Lööf – Seybert, 

2009). 

In modern society, most people are discovering online shopping, and some are making very good use 

of electronic commerce. Companies have enthusiastically used the Internet as a key marketing tool and 

sales vehicle for their products and services. 

According to a study from 2008 almost 50% of the Germans organise his travel and holiday 

reservations via Internet since the same data at the Slovak is only 15% (Kim, 2010; Lööf – Seybert, 2009). 

Hungary is ahead of the Slovak from this point of view since in our country 25 % of the population uses 

the online touristic services. Even this short statistics emphasizes the importance of Internet service. Even 

though the number of online users has rapidly increased, many people are reluctant to release their 

personal information to a website as they do not trust e-commerce security. 

5. Using GIS application for serving tourists 

In the first part of this chapter I try to examine the possibilities of map services touristic internet web 

pages can give to tourists. I examined certain touristic portals in which extent and on which niveau they 

supply map information for page visitors. Second part of the chapter I show another example how a GIS 

application can help the tourists find their trip. From the pages I analyse the Internet pages of Hungarian 

touristic regions, the information pages of touristically frequented cities respectively the home pages of 

their well-known hotels through the map solutions. 

Due to the initial character of my examination I could do the examination and comparison of pages of 

few numbers so far the result of which will be discussed in the following. I surveyed strong points and 

possibilities respectively weak points of pages connected with Hajdú-Bihar County. Checking the home 

page of Northern Plain Region (Hajdú-Bihar, Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg) I realized that there is an 

almost full lack of map appearance. The simplest map will be applied that is of a standard size proportion 

(it can not be enlarged) and it may not be satisfactory for the page visitors even regarding its size. There 

can be viewed on the map objects connected with tourism in many categories (hotels, museums, 

restaurants, etc.) but the belonging database is obviously poor. As an example I mention that it offers not 

more than four facilities from the accommodations in Debrecen. From a mapping point of view Hajdú- 

Bihar County’s touristic web page shows a poorer picture since we can find only a flat map about our 

county. No visualized object is connected with the map. The content of the page has got a bigger database 

relating to the certain topics due to the narrower sizes (only Hajdú-Bihar) but no visualization belongs to 

it. In order to be more specific I checked the Internet portal of Debrecen. The quality of the size of the 

database is appropriate it shows us every sight of the town. The positive facts are shadowed by deficiency 

of the map. The page runs only on street finder that is insufficient service for a tourist. 

I close my analyzation with surveying the smallest units that are well-known hotels of Debrecen. 

Internet web-pages of Hotel Divinus and Lycium show a really high-quality work. From mapping point of 

view Divinus contains an innovation. It is Google Maps free map service. In Google Maps we can find 

freely movable and enlargeable maps, the visualized details this way change continuously, depending 

from the enlargement. The map can be moved with the mouse and the cursor as well. In most countries 

(like, for instance, in Hungary) there is an opportunity for planning of routes, for search of remarkable 

places, such as hotels, restaurants, theatres. If we would like to find a theatre in Debrecen we write in the 

field „SEARCH” theatre in Debrecen and the possibilities appear on the map. If we write in where we are 

110



actually staying the program can suggest a route that will be seen on the map. Lycium Hotel applies this 

source too, but they put this application on the home page only on the grounds of their approach. 

As a summary I can state that not counting one case, the individual suppliers gave spatial information 

in a very primitive way or they did not do it at all. Examining it from the point of view of a tourist map is 

one of the most important means of any activity. It takes much time and energy if one has to organize a 

holiday without satisfactory services. That is why an extended webpage containing all information (map 

planning, accommodation, programs, and sights) might be very attractive for visitors (Morosan, 2008). 

On the basis of an American application I show another example how tourists can serve by a GIS 

application. I introduce a GIS-based Spatial Decision Support System application which assists the 

tourists to discover the treasures of a national park. This is a useful tool to facilitate tourists’ activity 

planning. The application has got a user-friendly interface, which guides the users through the application 

in an intuitive and informative manner. GIS knowledge needn’t required to use this application. 

When users start the application, they will find some dialog windows which help them to choose the 

most appropriate tour. A set of terms is presented in this dialog window for users to choose. For example 

the first term offers to the users a choice of the mode of travel among the three options of foot, horse, or 

car. For instance, if car is selected, only roads open for automobile traffic will be considered. Another 

possibility that the users can choose is the difficulty level of the trip such as easy, medium, hard, or 

strenuous and the tourists can also specify how many kilometres they would like to travel round trip. The 

decision support analysis in the application will be performed only on those trails that meet these criteria. 

After that the user can select the season when they are visiting the national park. This is very important 

part of the decision because some roads and trails are not accessible in the winter months. 

There are several different factors for the user to rank. There are three possible importances ranking for 

all factors, such as ‘Low’, ‘Medium’ and ‘High’. The factors are broken down into categories. For 

example, two of the categories are the points of interest and the park facilities category. Points of interest 

contains factors like waterfalls, lookouts, historical structures, and natural sites while park facilities 

includes factors that may be in the centre of interest if the user plans to have an extended stay or picnic at 

a campground, or visit a ranger station while they are in the park. 

After tourists decide what they want to do, the analysis module evaluates the choices. The importance 

rankings of various factors are translated into numerical weights assigned to the factors. A factor with a 

high importance ranking receives a greater weight than other factors. Each candidate trail is evaluated by 

the combination of all factors weighted by their respective importance rankings as specified by the user. A 

composite score is then generated for each candidate trail. For instance, if the user ranks waterfalls and 

caves high, flowers, campsites, and lookouts medium, and takes the default (‘Low’) for the remaining 

factors, greater emphasis would be given to trails that have waterfalls and caves along their path Trails 

that meet these criteria and also contain flowers, campsites, or lookouts would receive a higher score than 

other trails. If no trails have both waterfalls and caves, the trails with the highest combination of high and 

medium factors will be reported based upon their composite scores. When the analysis is completed, the 

system displays a map and a report of the recommended trails. The report includes a list of recommended 

trails and summary information for each trail. The user can interactively explore each recommended trail 

on the map display using the tools before making a final choice. Users also have options to modify their 

terms and preferences and use the system to re-evaluate the trails based on the modified criteria (Dye – 

Shaw, 2007). 

It is an easy to use and this is a flexible system, which assists the tourist in choosing the most 

appropriate trails. The application is easily expansible with additional factors to the user interface. Using 

this GIS-SDSS application increases the number of visitors and their satisfactory. On the basis of this 

example we can create a similar application, for instance, to the rural tourism areas in Hungary. 

111



6. Conclusion 

The technological revolution experienced through the development of the Internet has changed 

dramatically the market conditions for tourism organisations. Information Communication Technologies 

evolve rapidly providing new tools for tourism marketing and management. It is no secret any more that 

there is knowledge on the depth of available data the usage of which greatly improves competitiveness of 

any organization and taking it not into account means a severe disadvantage. Information systems doing 

data analysis are the most dynamic developing sector of informatics (Buhalis, 2008). It can be seen that by 

means of a GIS the lot of counting can be done in a much quicker and simpler way than manually. Also 

the advantage must be taken into consideration that we can store spatial and descriptive data in the same 

common system (Ham, 2005). GIS databases can be extended easily making it possible manipulating 

various data in one and the same system. Lifting the world of geography into our analyzes means a new 

level of quality. It reveals correlations, characteristics and trends that would remain hidden in a traditional 

system (descriptive database, simple maps). Application of a GIS helps maximalize returns in proportion 

of investment so that a business can work in an efficient way. Although it is hard to state from the 

company’s point of view to what extent will business advantage be manifested, on the basis of experts’ 

experiences payback is 3-5 years then it produces a continuous profit for the company. It is vital when we 

implement a system that it plays an important role not only at preparation of a decision and at getting the 

business processes on a new level but it also provides for a quality service on Internet for tourists. By 

means of an implemented GIS, narrowing the scope of information we can supply a quality mapping 

service for Internet visitors. We can naturally visualize any information or service excluded competitors 

(sights, museums, etc.). Approaching the situation from a guest side it is essential that everything that 

might be necessary during planning of the trip (route planning, sights, facultative and organized 

excursions) should be at his/her disposal also in mapping visualization. 

References 

Buhalis D. (2000): Distribution channels in the changing travel industry. The International Journal of Tourism 

Research 2 (5), 340–357. p. 

Dye A. S. – Shaw S.-L. (2007): A GIS based spatial decision support system, for tourists of Great Smoky Mountains 

National Park, Journal of Retailing and Consumer services Number 14., 269-278 pp. 

Ham S. – Kim W. G. – Jeong S. (2005): Effect of information technology on performance in upscale hotels, In: 

Hospitality Management 24 281–294. p. 

Internet World Stats (2009): Internet usage statistics: World internet users and population stats. Available at: 

http://www.internetworldstats.com/stats.htm. 

Kaszás K. – Tóth B. (2010): Nemzetközi turisztikai kereslet, 2010. I. negyedév, Statsztikai tükör IV évfolyam 67. 

szám 

Kim M.-J. – Chung N. – Lee C. –K. (2010): The effect of perceived trust on electronic commerce: Shopping online 

for tourism products and services in South Korea, In: Tourism Management (in press) 

Lööf A. – Seybert H. (2009): Internet usage in 2009 - Households and Individuals, Eurostat Data in focus, 46/2009 

Morosan C. – Jeong M. (2008): Users’ perceptions of two types of hotel reservation Web sites, In: International 

Journal of Hospitality Management 27 284–292. p. 

TDM Működési Kézikönyv (2008): A turisztikai desztináció menedzsment rendszerről, Heller Farkas Főiskola 

Török P. (2002): E-turizmus: Az internet és az e-business szerepének növekedése a turizmusban, Turizmus Bulletin 

2002/1 VI. évfolyam 1. szám 

112



E-Learning possibilities in agriculture and agricultural education 

László Várallyai 1 , Miklós Herdon 2 

Abstract. Compared to other business and management fields, eLearning in agriculture related fields is still in the 

early phases of adoption. There are plenty of challenges, involving the faculty and trainers, students and farmers, 

technology, finances, and other complications, but agricultural instructors absolutely must find ways to overcome 

these hindrances and aspire toward the plethora of opportunities that eLearning presents for the field of 

agriculture. The eLearning is dramatically improving how agricultural education is done. It is allowing greater 

access to more students and farmers, more efficiently, with better information. Most eLearning programs in 

agriculture currently being undertaken in the world are in the pioneering phase. At the same time, universities, 

businesses, and some well-founded international development organizations are producing and utilizing high 

quality eLearning programs backed by trained personnel and resources. On the Internet are more eLearning 

centres, which offer a wide variety of agriculture courses to help basic or advance career in demand field. Modern 

agricultural practices have evolved significantly in recent decades and the eLearning centres offer a broad 

spectrum of courses. Finally we show the eLearning network possibilities in the agricultural sector in Hungary, 

which was an important outcome of our Socrates project (NODES). 

Keywords: e-Learning, agriculture, collaborative work, education. 


Compared to other business and management fields, eLearning in agriculture related fields is still in the 

early phases of adoption. Early pioneers, primarily American and Australian agribusinesses and colleges 

of agriculture, are now utilizing eLearning methods as a major part of both their education and strategic 

management programs. There are plenty of challenges, involving the faculty and trainers, students and 

farmers, technology, finances, and other complications, but agricultural instructors absolutely must find 

ways to overcome these hindrances and aspire toward the plethora of opportunities that eLearning presents 

for the field of agriculture. The eLearning is dramatically improving how agricultural education is done. It 

is allowing greater access to more students and farmers, more efficiently, with better information. 

Most eLearning programs in agriculture currently being undertaken in the world are in the pioneering 

phase. These efforts are attempting to use low-risk, low-cost eLearning technologies. Services tend to be 

free and are studies, pilot projects, and other initiatives supported by grants. Many of these projects are not 

sustainable; after a limited number of training sessions they end when the funding ends, perhaps with a 

research report published on the Internet and an expectation that individuals can find it, fully accept it, and 

integrate the findings into training curricula. At the same time, universities, businesses, and some wellfounded 

international development organizations are producing and utilizing high quality eLearning 

programs backed by trained personnel and resources. 

Adoption curves show that diffusion of innovations is slow during the initial efforts and later widely 

accepted into the main stream. The early pioneers and adopters struggle to establish eLearning but 

eventually begin to pick up momentum. After having proven their effectiveness in helping groups to 

achieve a competitive advantage, pragmatists and conservatives join the eLearning technology and the 

eLearning adoption curve rises significantly as eLearning methods become widely utilized. 

1 László Várallyai 


varal@agr.unideb.hu 




113



Figure 1. Adoption curve for eLearning in agricultural sectors 

The major challenges identified by researchers inhibiting the expansion of eLearning in agriculture are 

very similar to the barriers that keep other fields from developing strong eLearning programs: 

Gaps between Trainers and Designers 

Challenges Faced by Trainers/Instructors 

Challenges Faced by Students/Farmers 

The Hungarian Accreditation Committee set up rules to help students. 

1.1. Gaps between Trainers and Designers 

Major problems lie in educators’ inability to bridge the technical divide. Not only must they identify 

the knowledge and skills needed by the students and farmers, but they must figure out how to present the 

material in an appropriate, user-friendly design so that eLearners can translate that information into 

applicable solutions on the farm. 

1.2. Challenges Faced by Trainers/Instructors 

Instructors in agriculture are faced with similar challenges as those experienced by persons working in 

other fields. These issues include: 

lack of time and skills needed in adopting new technologies 

lack of both formalized reward system and technical support 

a concern about the loss of the teacher-student relationship 

marketing for programs 

financial rewards 

maximizing returns on their investment in time and money 

major increases in administrative work 

1.3. Challenges Faced by Students/Farmers 

Because it is an effective, very flexible delivery method and it brings the added benefit of being able to 

have experts and specialists from different regions and states in the same class without transportation and 

lodging costs, many types of students are receptive to using the Internet and eLearning. This is particularly 

pertinent to agricultural training because of the tendency for farmers and experts to be separated by long 

114



distances. Yet it is the nature of the material that presents the greatest difficulty from the point of view of 

the students, who in this case, may be extension agents, farmers, trainers, or agricultural teachers; an 

important challenge for eLearning and distance education in agriculture is the need for a hands-on 

component 

2. Overview e-Learning systems in agriculture 

On the Internet are more eLearning centres, which offer a wide variety of agriculture courses to help 

basic or advance career in demand field. 

Modern agricultural practices have evolved significantly in recent decades and the eLearning centres 

offer a broad spectrum of courses including such diverse course titles as: 

Farming Management 

Farm Machinery Care 

Garden Design 

Horticulture 

Landscaping and many more 

In addition to horticultural, some agriculture courses also include animal science courses including: 

Animal Health 

Aquarium and Fish keeping 

Energy Healing for Animals 

and many others 

Students enrolled in the agriculture courses are given online access to high quality course materials and 

afforded the opportunity to progress at their own pace from the comfort of their own homes. 

The distance learning model has proven to be highly effective and provides significant cost savings 

compared with traditional classroom based courses. 

This providing are two important disadvantages: 

The courses can not access in Hungarian language 

The prices are between 400-500 USD in most courses, which is so high for the Hungarian farmers 

Another possibility is the eLearning for Agriculture and Fisheries is a major component of the 

Philippine's Department of Agriculture's e-Extension Program, with the Agricultural Training Institute as 

the lead implementing agency, in collaboration with other government agencies, state universities and 

colleges and nongovernment organizations. 

Here can be seen the opening page of the eLearning portal (Figure 2.). 

Figure 2. eLearning for Agriculture and Fisheries portal in Philippines 

115



3. E-learning network possibilities in agriculture 

32 percent of farmers has computer and 28% of farmers use the Internet in Hungary. This rate is very 

low compare to other sectors. That is why the Hungarian National Rural Development Plan for 2007-2013 

period contains actions for developing the computer usage skills and developing Internet accessibility in 

rural areas and developing extension services and activity. That is why we would like to create an open 

system for eLearning and provide training for using this technology and provide a service for content 

development and distribution for farmers. 

3.1. The training for our target group (village agri-economist experts) 

In the framework of the National Rural Development Plan 2004-2006 carried out 400 consultants for 

public-benefit advisory tasks. From among the civil servants of the Ministry’s Agricultural Offices in the 

counties the village agri-economist experts (650) – related to their public administration tasks, also supply 

farmers with general information and advice. The aim is to increase the number of farmers making use of 

the special advisory services by 35.000 in the years between 2007 and 2013. We organized training for 

village agri-economist experts. The numbers of participants were 21 village agri-economist experts from 

Hajdú-Bihar county (neighbourhood of Debrecen). It is important, because they can be potentially tutors 

of the farmers. Their tasks are the training of the farmers by distance learning using the modern 

information and communication technology (e -Learning). 

Finally, the participants filled out a questionnaire. About the assessment of the questionnaire generally 

we can say, the village agri-economist experts need knowledge from the following topics. operating 

systems, word processing, spread-sheet, Internet and Communication. According to their opinion this 

knowledge is needed for farmers too in general. Nowadays, it seems the most important is the Internet and 

Communication module, because the village agrieconomist experts help farmers to use the IACS 

(Integrated Administration and Controlling System) for filling application form of subsidy. 

3.2. The training for employees of Rural/Local Administration Offices 

Between February and April in 2008 we organized a basic Information Technology Training (for 

employees of Rural/Local Administration Offices), which based on 4 modules: 

Using a computer and managing files 

Word processing 

Information and Communication 

Spreadsheet handling. 

The 4 modules were near 100 contact hours. The participant’s numbers were 80 persons. The face to 

face trainings were ones a week. The participants came from different rural towns and villages from 

Hajdu-Bihar County in Hungary (From the North-Alföld region). The aim of the practice oriented training 

programme was that the participant would be able to use the basic knowledge of ICT and they could take 

EDCL passes if they want to take it. This programme was organised by the Regional Governmental 

Administration Office and supported by the National Development Fund. This training programme was 

carrying out by the Department of Business and Agricultural Informatics at Faculty of Agricultural 

Economics and Rural Development. The Department and Trainers who are the members of the 

Departments’ staff were using the Moodle server and eLearning systems which established within the 

NODES project. Learning materials were published on the eLearning system. The participants made their 

registrations and they were using these materials in the classroom (computer lab) and from their 

workplace or home. 

116



3.3. Single Area Payment Scheme cooperation with village agri-economist experts in Hajdú-Bihar 

County) 

To simplify procedures in connection with applications for area payments the Agricultural and Rural 

Development Agency (ARDA) and the Central Agriculture Office (CAO) started to introduce electronic 

filling and submission of subsidy application forms in 2008. Based on the experiences of the users we can 

say that the developers of the system have created a well-considered program which is easy to learn and 

accessible to anyone over the Internet. The limitation of the system is the capacity of the server providing 

the service (of course only if we assume that users fulfil the minimum requirements of the software). In 

this programme our department helped with cooperated student recruiting and education platform 

providing (Moodle). 

4. Conclusion 

The eLearning technologies become important tools not only in the higher education institutions, but 

for the agricultural enterprises and individual persons, but several professional and administrative systems. 

All educational institutions over the world use computer network-based learning for expanding learning 

opportunities and facilitating learning activities to students separated by time and distance. 

In rural regions the eLearning is able to provide new ways of organizing teaching, learning and the 

management of educational opportunities by different ways. The future of eLearning depends on the 

development of professional education programs that prepare teachers for collaborative teaching and 

learning environments. 

References 

Aszalós L(2008): Comparison of the Hungarian and Euro-Inf accreditation systems in Proc of the ACM-IFIP IEEIII 

2008 Informatics Education Europe III Conference, Venice, 2008, pp. 30-36 

Cebeci Z, Erdogan Y, Kara M (2008): "TrAgLor: A LOM-Based Digital Learning Objects Repository for 

Agriculture" in Proc. of the 4th Int. Scientific Conference, eLearning and Software Education. (Ion Roceanu, Ed.), 

(ISBN:978-973-749-362-0), University Publishing House, Bucharest, Romania. pp. 125-129. 

Hansen S, Schiefer G (2003): E-learning in vocational business environments developing an e-learning concept for 

SME in the agri-food sector, EFITA 2003 Conference Debrecen, 2003. July 5-9. 

Herdon M, Eckert B.(2007): E-work and IT for developing rural areas in Hungary In: & (szerk.) Information 

Systems in Agriculture and Forestry XIII European Conference: Living Labs. Prága, Csehország. pp. 1-8. 

(ISBN:978-80-213-1643-0) 

Herdon M, Houseman J (2007): ICT and Innovation in Rural Areas. In: Nábrádi András, Lazányi János, Herdon 

Miklós (szerk.) AVA3 International Conference on Agricultural Economics, Rural Development and Informatics: 

Debreceni Egyetem AMTC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, pp. 102-112.(ISBN:978-963-87118-7-8) 

John Leary, Zane L. Berge (2006): Trends and challenges of eLearning in national and international agricultural 

development, International Journal of Education and Development using Information and Communication 

Technology (IJEDICT), 2006, Vol. 2, Issue 2, pp. 5159. 

Lengyel P, Szilágyi R, Várallyai L (2007): Experiences and possibilities in e-learning materials development, AVA3 

Conference, 2007, Debrecen 

Rosenberg M J (2001): E-Learning. Strategies for delivering knowledge in the digital age. New York, San Francisco, 

Washington D.C. et al. 

Várallyai L, Herdon M (2007): NODES e-learning network development, 7th International Conference on Applied 

Informatics January 28-31, 2007. Eger, Proceedings, Ed. Emőd Kovács, Péter Olajos, Tibor Tómács. Volume I. pp 

269-276 

117



A mobile agricultural information system: enabling advanced information flow and 

decision making in modern farms 

Matija Kopic 1 

Abstract. The purpose of this article is to explain the problem of coordination and organization of field 

agricultural activities in small and medium-sized agricultural enterprises (agricultural SMEs). This problem occurs 

at key stages of agricultural production, in times when agricultural technologists are overloaded with work and do 

not have sufficient resources for effective management of production processes. The article presents a solution to 

this problem in the form of specific information platform for enabling advanced information flow and decision 

making at those key moments. The solution is based on advanced mobile information technologies and provides 

sophisticated management framework for farming production in accordance with specific agricultural business 

processes and standards. 

Keywords: mobile, information flow, agricultural production. 


New mobile technologies of today enable the design of advanced architectures for the realization of 

specific information systems in different, completely new domains. One of relatively unexplored domains 

(in the information sense) is agriculture. Business processes in professional agriculture are very different 

from the processes in other industries, and are generally long-time, highly interactive and often include a 

component of dislocation. When talking about business processes in specific domains of agriculture, such 

as crop farming, these three basic characteristics of agricultural business processes continue to grow in 

complexity. Standard ERP systems do not provide effective management of each of the three components 

of business processes in crop production. It is therefore necessary to develop specialized software that will 

allow adjustment of the standard business information systems to specific farming operations, as well as 

enable advanced decision making in specific agricultural fields (Kurlavičius, 2009). One of such specific 

solutions is offered through this study. 

2. The Problem 

Through a thorough observation of Croatian farming sector (especially SMEs), a specific problem in 

agricultural business management has been noticed. When referring to agricultural field operations, 

agricultural technologist emerges as a key business role. He is the backbone of organizational field crop 

production, and has the task of planning crop rotation, evaluating and procuring production materials, 

planning field work, and is also involved in administrative duties related to the monitoring of certain crops 

and the quality of final products. The component of fieldwork planning, which includes organization of 

soil preparation and fertilization, planting, caring and crops feeding, as well as harvesting the final 

product, is one of the key to the job description of agricultural technologist. 

In practice, agricultural technologists manage groups of 10-15 of agricultural workers engaged in 

extreme outreach operations. In such arrangement, technologist coordinates their work and supervises 

field activities in order to achieve better performance of certain phases of agricultural production. The 

problem of coordination and management of field operations of agricultural employees is identified as 

critical to the whole agricultural production chain. In practice, coordinating agricultural production in the 

1 University of Zagreb, Faculty of Organization and Informatics Varazdin 

Pavlinska 2, 42000 Varazdin, Croatia 

matija.kopic@gmail.com 

118



intensive production time frames is very difficult to achieve through traditional means and often the job of 

technologist requires superhuman efforts. Problems occur in: 

communication between the technologist and field workers and vice versa, 

distribution of work resources, 

management of the exceptions and unforeseen situations. 

It should be noted that described problem can be partially resolved by implementing precision 

agriculture paradigm (Cox, 2002), but unfortunately, this is still not case in Croatia. In response to this 

problem, the software is designed to support the agricultural field operations, and is primarily intended for 

agricultural technologists and their employees. 

3. The Solution 

The implemented solution, called AgroMobile, is a unique software solution for unified management 

of agricultural field work of agricultural technologists. Immediately upon the infancy of the project, a 

basic architecture of future system has been developed, shown in Figure 1. 

Figure 1. AgroMobile – Architecture of the system 

It should be noted that the mobile architecture is achieved through two separate units of software - 

desktop application and mobile application which communicate to each other (the process of 

synchronization), through the web service. While the mobile application is intended for field planning and 

119



allocation of resources, desktop application is used to manage catalogs and all the relevant tables in the 

database, storage of work plans etc. 

After creating the basic architecture of future system, the functional system specification has been 

created in order to describe all necessary features for the future system. The basic functionalities of the 

system are the following: 

Catalog of material resources, 

Adding, manipulating and deleting records of material resources, 

Catalog of human resources, 

Adding, manipulating and deleting records of human resources, 

Catalog of agricultural land, 

Adding, manipulating and deleting records of agricultural land, 

Catalog of work activities, 

Adding, manipulating, and deleting records of work activities, 

Assigning resource categories to activities, 

Adding a new job in the work plan, 

Editing or deleting tasks from the work plan, 

Changing or deleting a comprehensive work plan, 

Checking resource availability, 

Entering the results of soil properties analysis, 

Entering the results of final products properties analysis, 

Proposing a work plan based on performed soil and finished products analysis. 

Based on identified basic functionalities of the system, the entity-relationships-attributes (ERA) 

database model has been built, and can be seen in Figure 2. 

Figure 2. ERA model of the system – basic relations 

120



After constructing and implementing database, a software system implementation (programming) is 

done, with separate work on desktop and mobile solution. After the construction of two separate 

components, they have been connected through a web service technology – the process of 

synchronization. 

4. Technical Details 

Figure 3. Building the mobile solution 

General architecture planning and functional specifications design were derived using the platform 

CaseComplete2010 and IBM Rational Requirements Composer. The database is built using the Microsoft 

SQL Server 2008 technology, with support for mobile database in SQL CE solution. The programming 

solution is developed using the platform Microsoft Visual Studio 2008 Professional, while the main 

development language was C #. 

5. Conclusion 

The study revealed serious problems in organizing and coordinating production in agricultural SMEs in 

Croatia. As an effective solution to this problem, a specific platform is provided. Today, the solution is 

experimentally used in several small domestic agricultural companies. Future development of the 

described system will go in the direction of linking specific agricultural software to the standard ERP 

systems, which will ultimately derive an integrated management system for agricultural business 

operations. 

References 

Cox, S. 2002. Information technology: the global key to precision agriculture and sustainability. Computers and 

Electronics in Agriculture 36: 93-111. 

Kurlavičius, A. 2009. Sustainable agricultural development: knowledge-based decision support. Technological and 

Economic Development of Economy 15: 294-309. 

121



How barley growing conditions and its output change in Hungary 

Alíz Novák 1 , Éva Erdélyi 2 

Abstract. First we were investigated how the production risk is changing with time. Next, using comparison 

analyses for climate scenarios, we predict what we can expect in the future. Based on the regional yearly 

production data of the crop, we can conclude that beside other non-climatic effects, the changing climate has 

considerable impact on crops yield; its variability is increasing with the variability of meteorological parameters. 

For detecting the reasons of risk increase in the past, and forecasting the potential main points of future risk we 

have analysed statistically whether the climate needs of winter barley will be satisfied or not in its important 

periods of growing. Frequency calculations were made based on the daily meteorological data. It is no doubt that 

the anomalies of the indicators have been becoming more and more frequent. The more frequent the extreme 

weather events are, the more we can be convinced of uncertainty. 

Keywords: climate change, indicator, production risk, winter barley 

Összefoglaló. Az éghajlatváltozás folyamata már elkezdődött. A magyar agrárkutatóknak és szakembereknek is 

jól működő leíró-előrejelző rendszereket kell alkotniuk. Munkánk során harmadik legfontosabb növényünket, az 

őszi árpát vizsgáltuk. Kutatásunk célja a hozamok elemzése, az időbeni változások megfigyelése volt 1951-től 

napjainkig. Az árpa termésmennyiségi adatait a trendhatások kiszűrésével összehasonlíthatóvá tettük. Az ún. E,V 

hatásossági kritérium alapján vizsgáltuk az árpa terméskockázatának alakulását. Megfigyelt meteorológiai 

változókból olyan indikátorokat képezhetünk, amelyek vélhetően döntően befolyásolják az egyes növények 

fejlődését. A bizonytalanság növekedésének okait keresve, klímaváltozási szcenáriókra megvizsgáltunk egy 

csapadékra megfogalmazott éghajlatváltozási indexet, amely az extrém mennyiségekre, a gyakoriságukra és az 

előfordulásukhoz köthető napok számára vonatkozik. Munkánkban összehasonlító vizsgálatokat végeztünk az őszi 

árpa klimatikus igényeire vonatkozóan. Végigkövetve a növény fejlődési szakaszait megállapíthatjuk, hogy az 

őszi árpa klimatikus igényei várhatóan a jövőben is teljesülnek, jóllehet, a termésbiztonság ezzel együtt romlani 

fog. 

Kulcsszavak: éghajlatváltozás, klimatikus indikátor, őszi árpa, termés kockázat 


It is evident that climate is changing nowadays. In Hungary, results show that we must count with 

increasing temperature and decreasing precipitation (Bartholy, 2007). The possible future climate – as it is 

predicted by the scenarios – would be similar to the present climate of South-Southeast Europe (Gaál and 

Horváth, 2006). Rising temperatures may allow earlier sowing dates, enhance crop growth and increase 

potential crop yield. On the other hand, rising temperatures increase the water demand of crops. In 

addition, extreme weather events such as droughts and floods have increased, which implicates many 

serious problems in agriculture. Thinking of sustainability we face several decision problems, so analysing 

the impacts of change and finding the possible adaptation response are needed to be investigated. Crop 

yield is influenced by many biotic and abiotic factors. Observing long time series of production data, 

change in trend can be seen, because of the changing cropping technologies. There are many results of 

how the quality and quantity could change depending on different nutrition supply (Szalay, D. et al., 2006, 

Szalay D. K. et al., 2009), or other agrotechnical elements (Hornok, 2008). It is possible to eliminate the 

trend and investigate the possible reasons of yield variation, which is mostly depending on meteorological 

circumstances. Climate and its change determine agricultural production in many ways (Olesen and Bindi, 

1 Alíz Novák 

Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Science 

2 Éva Erdélyi 

Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Science 

122



2002, Jolánkai, 2005). Having regional climate models it is possible to analyse interactions of these 

factors with meteorological circumstances, as well (Márton, 2008, Pepó, 2009). In order to prepare for the 

future adaptation strategies are very much needed (Láng et al, 2004), so it is important to analyse the 

impacts of the probable change. In this work first we have analysed the changing winter barley yield for 

the 1951-2005 period. For making the production data comparable, we have eliminated the trend effects 

by using the Phillips method (Hardaker et al, 2004). Based on the first order stochastic dominance and E- 

V efficiency criterion we can conclude that production risk has increased even in 1951-90 and that the 

situation became worse after that period of time in all of the observed regions. Next we have analysed 

statistically whether the climate needs of the crop will be satisfied or not in its important growing periods, 

and how does the frequency of extreme weather events of its development change. We made our 

conclusions using comparison analyses of different climate scenarios and their reference period 1961-90. 

2. Materials and methods 

2.1. Climate needs of winter wheat and its phases of development 

Climate change impact can be very different in different phenological phases of the plant. With 

appropriate agrotechnical interventions we can control and avoid the negative effects of the 

meteorological circumstances. The most important periods of plant development were defined according 

to Z. Varga-Haszonits (1987): we analyzed the sowing-emergence phenological phase, the stem 

elongation – spikelet initiation period and the anthesis-grain filling phenological phase. The climate 

scenarios show great variability in the frequency of the extreme temperature values. 

2.2. Climate description of the research location 

Production risk analyses have three important locations for winter barley: Győr-Moson-Sopron county, 

Baranya from the middle of the country and Hajdú-Bihar county. The case studies for climate change 

impact analyses are presented for Debrecen region, comparing the results for different climate change 

scenarios. Our case study showed that the sum of the temperature averages increases by time in the past 

and the scenarios predict even more drastic increase. Comparing the sums of precipitation we could see a 

slow decrease of the accumulated precipitation amounts; the scenarios predict slightly smaller values in 

the future. This might be good for winter crops, because its yield grows with less precipitation in some 

periods of growing. But analyzing the observed and the future weather using climate scenarios we see a 

great variability in the amount of the precipitation. This means that the increase of the frequencies of 

extreme weather events such as droughts and floods is more probable. We intended to learn, what climate 

scenarios predict for the important growing periods of winter barley. 

2.3. Weather data 

Climate scenarios can be defined as relevant and adequate patterns of the climate characteristics in the 

future (Downing et al, 2000). During our research we used some of the most widely accepted scenarios 

presented in international reports. The numbers in names of the scenarios denote the time interval they are 

generated for. We used the climate models of two meteorological institutes downscaled to Debrecen: 

scenarios GFDL2535 and GFDL5564 have been created by Geophysical Fluid Dynamics Laboratory 

(USA), UKHI and UKLO representing the drastic change for the end of the century, and UKTR3140 

(transient) worked out by United Kingdom Meteorological Office (UKMO), with the scenario BASE6190 

which is the base of scenarios, with the parameters of the past years. 

2.4. The KKT Climate Research Database Management Software and the production data 

In order to collect, organize, manage and search databases for climate change research in a friendly 

way a special data management system was needed. An indicator-search software KKT has been 

123



developed at Corvinus University of Budapest, Department of Mathematics and Informatics (Szenteleki et 

al, 2007). Frequency calculations were made with the help of this program using the daily precipitation 

and temperature data forecasted by climate scenarios. Using the KKT Software we can calculate the 

number of the years when the needs of the plant are satisfied (or when not) and it can give us information 

about climate change indices, as well. These results can give us information for predicting extreme 

conditions. 

Beside the meteorological databases, it contains the crop production data we used for risk analyses. 

The production data are from the Agricultural and Environmental Statistics Department of the Hungarian 

Central Statistical Office (KSH) for all counties, for the time interval 1951-2005. 

2.5. A new stochastic efficiency method for detection of the production risk 

For analysing the production risk, the data of the Hungarian regional yearly crop results were applied. 

The yield data were fitted by regression. Then they were corrected with the help of Phillips-method in 

order to make them comparable. The climate scenarios are given for different time intervals as 

independent patterns and not as time series, so for comparison we have used distribution functions and the 

first order stochastic dominance criterion based on the subjective distribution functions and also the E,V – 

efficiency criterion were considered (Ladányi, 2007, Ladányi and Erdélyi, 2008). 

3. Results and discussion 

The first step of our research was to examine the production data of winter barley by analysing how the 

production risk has changed with time. The next step was to study the climatic needs of the plant through 

the most important periods of its development. In this work results are shown for Hajdú-Bihar county. 

3.1. Risk analysis 

The observed time interval was 1951-2005, which was split into five twenty-year intervals for the later 

analysis (1951-70, 1961-80, 1971-90, 1981-2000 and 1986-2005). Observing the graphs of yield we can 

recognize that beside the yield loss caused by the Hungarian political situation at the end of the eighties, 

the deviation of the yield started to become greater yet at the beginning of the eighties (Figure 1). 

yield (kg/ha) 

6000 

5000 

4000 

3000 

2000 

1000 

Winter barley production data for 

Hajdú-Bihar county 

comparable yield 

(kg/ha) 

Comparable winter barley production data 

for Hajdú-Bihar county 

6000 

5000 

4000 

3000 

2000 

1000 

0 

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 

year 

0 

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 

year 

Figure 1. Winter barley production data (left) and the comparable yield (right) in Hajdú-Bihar county, 1951-2005 

Next the subjective distribution functions are defined for the five times twenty years (Figure 2). 

Comparing the first three (1951-70, 1961-80, 1971-90) and last two (1981-2000, 1986-2005) time 

intervals, applying the stochastic efficiency criterion we proved that the risk of barley production has 

increased. The most evident risk increase was in the last two time intervals for this crop. The same was 

observed for all three chosen counties. The last two time slices has the widest range, which means the 

124



highest uncertainty. The same can be proved with the E,V -efficiency method (while the expectation was 

decreasing, the deviation was increasing). In every case we got that the situations become worse with time 

(Figure 2). 

First order stochastic dominance criterion, 

Hajdú-Bihar county 

F 

1 

0.9 

0.8 

0.7 

0.6 

0.5 

0.4 

0.3 

0.2 

0.1 

5170 

6180 

7190 

8100 

8605 

0 

2100 2700 3300 3900 4500 5100 5700 

kg/ha 

E (kg/ha) 

E-V efficiency, Hajdú-Bihar county 

4400 

7190 

4200 

4000 

8100 

6180 

3800 

8605 

5170 

3600 

0 200000 400000 600000 800000 1000000 

V (kg/ha) 

Figure 2. The first order stochastic dominance criterion (left) and the E-V efficiency (right) for analysing the winter 

barley production risk increase in time, 1951-2005 

3.2. Climate needs of winter wheat through its phenological phases 

Quite high risk increase of production was detected, which gives us many questions. So next we 

wanted to see what we might expect in crop production by analyzing the precipitation and temperature 

needs of the plant. By comparing the results of the same six climate scenarios and their reference period, 

we examined, whether the needs would be satisfied or not. We wanted to see what climate scenarios 

predict for the most important growing periods of winter barley. It is no doubt that the anomalies of the 

indicators have been becoming more and more frequent, though the future is very unpredictable. 

The precipitation requirement in sowing-emergence phenological phase will be fulfilled according to 

the results of almost all of the climate scenarios. The temperature requirement in the sowing-emergence 

period, the experienced 11-15 °C will be fulfilled according to the results of almost all of the climate 

scenarios except two, which predict warmer circumstances. The distribution functions for average 

temperature of climate scenarios in this period of growing are given in Figure 3. 

1 

Distribution function for average 

temperatures, sowing-emergency phase 

Distribution functions for cumulative precipitation, 

anthesis-grain filling phase 

1 

0.8 

0.6 

0.4 

0.2 

0 

8 10 12 14 16 18 20 22 24 

temperature (°C) 

0.8 

0.6 

0.4 

0.2 

0 

0 40 80 120 160 

cumulative precipitation 

BASE 

UKHI 

UKLO 

UKTR 

GF2534 

GF5564 

Figure 3. The first order stochastic dominance criterion for average temperature in sowing-emergence phase (left) 

and sum of precipitation in anthesis-grain filling period (right) 

125



Winter crops are very sensitive to meteorological circumstances in the stem elongation - spikelet 

initiation period. The average temperature in this phenological phase used to be 13-15 °C in the past. The 

climate scenarios show great variability in the frequency of the extreme values, but future does not show 

significant change in the average. The third period for which we made calculations is the anthesis-grain 

filling phenological phase, when the plant develops its generative organs. The precipitation need of the 

crop is 55-120 mm. In this period we can be quite satisfied with the forecasted values we got. The 

temperature need is 18-20 °C; ith temperatures lower than 16 °C this period lasts longer than 45 days, with 

temperatures higher than 20 °C it can be shorter than 40 days. The scenarios do not show extreme 

temperatures too many times, so this period is in favour of the plant. 

4. Conclusion 

The increase of the production risk proves the fact that the climate has already been changing. The 

application of regional climate models may be the basis of action plans of the response, prevention and 

adaptation strategies, in damage prevention of given regions. The more frequent the extreme weather 

events are, the more we can be convinced of uncertainty. Learning the possible changes and their effects 

based on comparative statistical analyses could be followed by crop modelling. It is also necessary to 

analyze more factors, their effects and their combined influence at the same time. Applying crop models 

(Fodor et al, 2002) we can do many virtual experiments on very low cost and in very short time. They are 

able to operate with meteorological parameters of climate scenarios, too. Designing simulations, virtual 

experiments are very useful in practical applications, because the model can be used to prepare agrotechnological 

advisory systems for farmers (Ghaffari, 2002, Harnos, 2003). Risk caused by climate change 

should also be managed with coordinated adaptive strategies. Researches on impacts and adaptation 

possibilities have to support the decision makers in policy as well as in agriculture with information and 

plans (Láng, 2005). 


This work was supported by the "Research in excellence of Corvinus University of Budapest" 

stipendium, the TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project and the „Research Assistant of Corvinus 

University of Budapest” fellowship. 

References 

Bartholy, J., Pongrácz, R., Gelybó, G. (2007): Regional climate change expected in Hungary for 2071-2100. Applied 

Ecology and Environmental Research, 5, 1–17. 

Downing, T.E., Harrison, P.A., Butterfield, R.E., Londsdale, K.G. 2000. Climate Change, Climatic Variability and 

Agriculture in Europe. European Commision, Brussels, pp. 76. 

Fodor, N., Máthéné-Gáspár, G., Pokovai, K., Kovács, G. J. 2002. 4M - software package for modelling cropping 

systems. European J. of Agr. Vol 18/3-4 pp. 389-393. 

Gaál, M., Horváth, L. 2006. Geographical analogies in climate change research, HAICTA, Greece, pp. 840-846 

Ghaffari, A., Cook, H.F., Lee, H.C. 2002. Climate change and winter wheat management: A modeling scenario for 

South-Eastern England. Climate Change 55 :509–533. 

Hardaker, J. B., Huirne, R. B. M., Anderson, J. R., Lien, G. (2004) Coping with Risk in Agriculture. 2nd edn. CABI 

Publishing, Wallingford-Cambridge 

Harnos, N. (2003): Simulation studies on the effect of climate change on winter wheat production (In Hungarian) 

“AGRO-21” Füzetek, 31, 56–73. 

Hornok, M.: 2008. Effects of the most important agrotechnical elements on the yield of winter wheat. Cereal 

Research Communications. Volume 36, Number 3, pp. 1243–1246. 

126



Jolánkai, M. 2005. Effect of climate change on plant cultivation. (In Hungarian) In: “AGRO-21” Füzetek 41 :47–58. 

Ladányi M. 2007. Risk methods and their applications in agriculture, Applied Ecology and Environmental Research 

6(1), 147-164. 

Ladányi, M. and Erdélyi, É. (2008) A review of risk methods in climate change impact researches in Hungary. In: 

Environmental, Health and Humanity Issues in the Down Danubian Region, Multidisciplinary Approaches, Eds: D. 

Mihailovic, M. Vojinovic Miloradov, World Scientific, 2008. 245-254. 

Láng, I. 2005. Weather and climate change: change-effect-response. (In Hungarian) In: “AGRO-21” Füzetek 43 :3– 

10. 

Láng, I., Harnos, Zs., Jolánkai, M. 2004. Strategies of adaptation to climatic changes: international experiences and 

possibilities in Hungary. (In Hungarian) In: “AGRO-21” Füzetek 35 :70–77. 

Márton, L. 2008. Long-term study of precipitation and fertilization interactions on winter wheat (Triticum aestivum 

L.) yield in the Nyírlugos Field Trial in Hungary between 1973 and 1990, Cereal Research Communications Volume 

36, Number 3, pp. 511-522. 

Olesen J. E, Bindi M. 2002. Consequences of climate change for European agricultural productivity, land use and 

policy. European Journal of Agronomy. 16. 4: 239–262. 

Pepó, P. 2009. Interactive effect of different crop years and agrotechnical factors on the yield of winter wheat (in 

Hungarian) Növénytermelés Volume 58, Number 2, pp.107-122. 

Szalay D, Szalay D. K, Hárs T, Klupács H. 2006. Copper – An important element influencing wheat quality. Cereal 

Research Communication 34. (1): pp. 77-80. 

Szalay D. K, Farkas I, Szalay D. 2009. Evaluation of nutrient supply as abiotic stressor on winter wheat Triticum 

aestivum L. performance. Cereal Research Communication 37. (2), pp. 21- 24. 

Szenteleki K, Révész A, Hufnagel L, Erdélyi É, Ladányi M, Solymosi N, Horváth L. 2007. Introducing the KKT 

Climate Research Database Management Software. EFITA Conference, Glasgow, CD-ROM 

Varga-Haszonits Z. 1987. Agrometeorológiai információk és hasznosításuk, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 

127



Agile software development 

Boglárka Kupai 1 

Abstract. The process of software development has gone through major changes in the course of the last years. 

Developer teams have to accommodate to the changing, and sometimes even contradiction requirements of the 

end-users. Meanwhile, all tasks have to be fulfilled at the highest possible speed. In my paper, I am going to 

present the possible flow of change to become agile developers. I have to highlight that the suggested methods are 

feedback-driven and are not based on detailed planning. The main point is that we have to adapt to changes in 

requirements, react at high speed and deliver high customer satisfaction. I am going to represent a case study of an 

enterprise that has already realized the need for applying agile software development methods, including Scrum 

and Kanban. I am going to counsel solutions of becoming more agile in a small or medium-sized business 

environment. I can not leave the fact out of consideration that a lot of unfinished bugs and requirements have piled 

up because of outdated methods and a solution has to be found mainly for this in the first place. Furthermore, we 

have to prevent this accumulation of jobs in the future. I have found a solution that helps to visualize the current 

tasks, even indicating priorities. It is momentous that all tasks have to be finished according to their severity, and 

principally as soon as possible. It implies that we have to limit the work in progress by not leaving any task 

unfinished. 

Keywords: Agile, software development, Scrum, Kanban, Lean, streamlined. 


In my paper, I am going to represent the new software development methods’ possible adaptation 

process. I assume that the developers and the product owner collaborate to form a program that meets the 

owner’s requirements the most. Streamlined software development teams have to adapt to the changing 

needs of the customers. It is also presumed that the customer plays an important role not only in 

communicating his needs, but also in reporting each bug in an agreed way. The velocity of production and 

the adaptation to the newest needs require a project management method that is flexible but also very 

effective. 

Specialists have to deal with unexpected requests from product owners. Dealing with the growing 

number of tasks can be really challenging even for well-qualified developers. The problem is mainly in the 

internal processes of the team, which can be transformed step by step. It is really hard to convince 

management that the change is needed. As I think, one of the most effective ways of persuasion is to set 

the right metrics and measure them before and after the transformation. In my opinion, experimenting can 

lead us to the most-suitable method in each environment. 

I am representing a special way of software development that can be observed at small and medium 

sized enterprises. They differ from bigger enterprises that produce software in a box. A smaller 

organization can only be competitive by meeting the customers’ requirements in a more effectual way 

than their rivals do. This way they can find the niches and their target customers can be different as they 

will enable the customers to communicate their needs and get software that is individual by any means. 

Customization also means that change requests will be more frequent, and they have to adjusting to the 

needs. 

1 Boglárka Kupai 

University of Debrecen Faculty of Applied Economics and Rural Development 4032 Debrecen, Böszörményi Str. 138, 

Hungary. 

128



2. The importance of the right software development method 

The process of developing software includes several steps; it normally starts with the customer 

defining his needs, requirements to the development team. This planning process is followed by the actual 

coding, testing, and documentation. The verification process and maintenance are the last steps of 

development. Development methods can help teams to be more effective, but it is not easy to decide 

which rules should be followed. In my paper, I am giving a scope of how agile techniques can be 

counseled to be implemented. My aim is to represent the possibilities of adaptation of agile methods that 

can make workflow more transparent. 

The reason why software development techniques, such as waterfall and spiral method used to be 

adequate is the same that’s why they have become outdated. The strict rules that are specified in these 

methods enable programmers to carry out their tasks based on schemes that enable programmers to fully 

finish a software development process on time. Meanwhile, the expectations and requirements are 

continuously changing nowadays, that cannot be followed according to methods that expect predictable 

actions. 

The cooperation of the customer and the developers can only be effective under circumstances when 

the team can easily and quickly adapt to new requirements. Agile software development methods, such as 

Scrum or Kanban, are less prescriptive than ‘classic’ models. Adaptive methods enable the developers to 

be more creative with fewer constraints, while prescriptive ones include more rules to follow. 

According to Mary Poppendieck (Poppendieck, 2006), agile software development presumes that the 

methods are not forecast-driven. Instead, the feedback-driven pull approach of agile empowers the 

developers to increase velocity of working. 

2.1. Increase velocity 

The developers have to deal with an increasing number of unexpected tasks. If the value stream is not 

completely transparent for all specialists, it will result in continuously deteriorating outcome. The main 

tasks that have to be visualized can be grouped into specification requirements and defects. Once a block 

is opened, the time of closure plays an important role in influencing the customers’ judgments. 

The main metrics of speed that have to be set are the estimated and actual time of closure. Firstly, 

developers have to estimate the time they are going to spend from opening to settling of a block. 

Afterwards, the actual time of solution has to be measured. An organization’s developers are usually able 

to determine the estimated time by experience. If the estimated time differs from the actual time to finish, 

it indicates that the developers have to be trained. On my opinion, once the whole team is able to appraise 

the time it takes them to finish each type of task, it will be easier to foresee how many items can be put in 

one iteration or even the future date of finishing the whole software. It is very important from the 

viewpoint of the end-user as the release time can be crucial in influencing the overall judgment of, and 

attitude to the developers and ultimately the satisfaction of customers. 

Further metrics to be measured are the lead time and cycle time (Kniberg, 2009). They both refer to the 

time a request or bug is finished. From the creation to the closure of an incident or request lead time is 

measured. Once a developer starts working on a request, until the ending time, endures the cycle time. In 

my sight, the longer time it takes to the actual starting date this delay time has to be shortened. 

Furthermore, business value is only created at the end date, so we have to finish each project as soon as 

possible. It includes the cooperation of the team, so they do not leave any tasks unassigned. It can be 

reached by efficient communication and other means. 

129



3. The evolution of software development processes 

Waterfall model was first addressed in 1970 by Winston Royce. (Pilgrim, 2010) It is a sequential 

process of software development. It has become widespread as it aims at the lowest possible chance of 

failure. Its stages are followed by each other, and a new phase can only be started when the previous is 

finished. Once the requirements are specified, a concept is drawn which is analyzed. On the basis of the 

plans, developers code the software, and after they pay attention to testing and debugging. Afterwards, the 

program is installed and maintenance also takes place. In my sight, I highly doubt that it can be effective 

in an environment with changing requirements. This model simply does not enable us to change the order 

of phases, which is really rigid. Although, it can be highly effective for software that is already stable. 

Furthermore, this model does not assume a realistic environment as it divides specific characters. 

(Melonfire) 

The Spiral model, or according to other sources, the Boehm model, was created because of 

experimenting the advantages and disadvantages of the waterfall model. (Parekh, 2005) It is also named 

after Barry Boehm, who made the conception of this model in 1986. This model includes four phases from 

planning, evaluation, risk analysis to engineering. Development based on this model is more effective by 

the reason of iterations. Iterations mean that the whole process of development has to be divided into 

smaller parts in time. (Wells) Iterations are also used in extreme programming and in scrum. 

Extreme programming was developed by Kent Beck (Paluri, 2004) in 1996. It enables programmers to 

develop quickly when requirements are changing rapidly. It includes several rules to be followed. I would 

like to enumerate some really contradiction and some very useful ones. Pair programming means that two 

programmers work at the same computer at the same time. Although it was supposed to be beneficial to 

mistake-proof and learn from each other, in my consideration it can be a waste of time in real life. As it 

requires to constantly paying attention to coding while learning passively, in my opinion it is not that 

effective as afterwards mistake-proofing can be. Customer testing the software is an extraordinary idea as 

well. In my sight, customers will not value the parts of the program as well as expected and will 

concentrate on defects later too. Meanwhile, I have to add that it enables the end-user to find bugs at an 

early stage of the development process that can be helpful to fix them early enough. Another rule is 

refactoring, which I find really useful as it means improving the design of a software without changing 

external functionality. (Poppendieck, 2002) In my sight, refactoring is mostly more effective and more 

rapid than rewriting the whole software. Sometimes refactoring will not bring the expected results, though. 

I would also like to highlight simplicity, which here means that the processes have to be transparent and it 

is also based on loose-coupling and not repeating yourself. (Juhász, 2006) Also, at the end of each 

iteration, tests take place, that are undoubtedly essential. 

Scrum and Kanban are two of the most widely-spread software development methods. They are based 

on limiting the work in process. Scrum has more rules to follow, so it is more prescriptive than Kanban. 

Kanban is more adaptive, so it enables developers to be more creative setting their own written and 

unwritten rules. They are both agile and not plan-driven. Scrum and Kanban help organizations to create 

value for the customers more often by giving out releases continuously, even monthly. In Scrum, the work 

is divided into smaller deliverables and the time is divided into sprints. Scrum is a method where the 

development process is divided into Sprints that are also called iterations. Each sprint consists of requests 

and bugs to be solved and finished that means that developers have to go through every step of a 

development process to finish each task. A sprint usually lasts from 2 to 4 weeks, and value is created at 

the end of each one. The burndown chart in Scrum shows how much time is left until the end of an 

iteration and how much of the work is done. The visualized workflow makes the processes more 

transparent in Kanban. (Kniberg, 2009) Despite the lesser rules to be followed, it also prescribes that the 

lead time has to be measured. This way a WIP limit can be set and developers have to endeavor to respect 

the rules. This method equals to the assignments of Just In Time, so an item has to be available for endusers 

as soon as possible, and only when the customer 

130



4. Limiting WIP 

First of all, software development teams have to realize the importance of making processes leaner and 

more agile. Several methods exist that can be helpful to limit the Work In Progress, usually referred to as 

WIP. (Kniberg, 2009) The streamlined methods give scope to specialists who realize their bottlenecks. 

The main point is to never start working on a new item until the actual ones are not finished. Urgent 

requirements can be fulfilled considering the limit of WIP. The Work In Progress can be limited directly 

or indirectly- according to Scrum and Kanban methods. In my opinion, determining the WIP to work more 

effective is essential, as it finally results in high customer satisfaction. The poorly settled number of WIP 

can have drastic results as it stimulates the developers to neglect and leave the tasks unfinished. In my 

sight, experiment can be really important in this situation. It simply means that a number of WIP has to be 

settled first, and based on the observation it can be augmented or lessened. 

4.1. Limited WIP in Scrum and Kanban 

Unforeseen requirements of the product owner can be indicated to the development team any time 

during the process. Accommodating to the unexpected situation simply means that planning can not be 

really effective. Scrum and kanban are not only methods that can help when unforeseen tasks have to be 

done quickly, besides, in my opinion they are truly based on the continuously incoming requests. 

There are significant differences between the widespread Scrum and Kanban methods; mainly the 

means WIP is limited. When an unexpected work arises, it means adding a new item to the existing tasks, 

while the goal is to completely finish all tasks to maintain customer satisfaction. The reaction tends to be 

less effective when the aggregate of jobs, including their severity and current state, are non-transparent. 

Visualization of the workflow is the key element which can lead to success. Setting up a Kanban board 

will enable us to see which tasks have to be done, which ones are in progress, tested, and done. Its 

simplicity also makes it possible for products owners to add new items to the board, or even decide which 

one is more urgent. 

Once we are able to see the status of each item, we can take advantage of this layout and limit Work In 

Progress. In Scrum, we have to take a limited number of items into a Sprint that usually lasts 2 to 4 weeks. 

A Sprint consists of all the tasks that are on the board and have to be completed within a certain time 

interval. When a new request is made, it can not be added to the current sprint instantly, only after 

removing a WIP from the iteration. According to Scrum method, all tasks have to be finished within a 

specific Sprint then the board has to be cleared. It results in a usual period of half month to finish a new 

requested development task. Thus, the WIP is limited indirectly is Scrum, enabling all software developers 

of an organization to comprehend the current working state and finish all tasks completely and correctly 

on time. 

Nevertheless, Kanban method limits Work in Progress directly. (Marschall, 2010) We can define the 

maximum number of items that can be in each phase on the Kanban board. Mainly the number of tasks in 

process has to be limited, depending on the needs of an organization. We can add as many tasks to the 

board as many exist; only WIP in certain phases is limited. Most teams prefer only to limit the number of 

ongoing tasks that are currently being carried out, but at first they do not see the essence of it. In my 

opinion, it is useful to assign one task to one developer only, but when it can be seen that the solution can 

not be found easily, the whole group has to be informed about it immediately. It can be useful to find the 

solution and finish the difficult task with the help of the whole team, so the item can be assigned to the 

competent person. Experiment of the ideal limit of WIP has to be set individually, based on each business 

environment’s features. I have to highlight that this limitation also means that the Kanban board still 

allows us to place a new task in a phase where the maximum permissible WIP is exceeded. Each team has 

to make a decision how to deal with the exceeding number of new tasks. The point is never to leave any 

task unfinished, so development teams can decide how strictly the limit is regarded. In my estimation, it is 

131



effective for new agile developers not to be too devoted to this limit as it can result in failure. I perceived 

that before the transformation to agile methods, the items to be done are piled up so it will take time to 

finally be able to be effective with Kanban- or even Scrum-. In my sight the more mature an organization 

becomes the experience will allow it to set the WIP limit and stick to it more effectively. 

5. Lean Thinking 

Lean thinking is a method that can help to minimize waste. Wastes are processes that do not add value 

directly. Lean was invented by Toyota and made them successful. It is based on transparency of processes. 

The value-adding processes create business value, while non-value adding processes are considered as a 

waste. (Kannan, 2009) Continuous development can be reached with the help of Lean applied in the 

process optimization. It mainly prescribes that rational simplification leads to processes which can deliver 

high quality outcomes. 

There are five existing Lean principles to be followed, that help to eliminate waste. These rules include 

specifying value, identifying the value stream, making the value-creating steps flow, pulling strategy and 

pursuing perfection. Value has to be identified from the viewpoint of the customer. A value stream map is 

proposed to be drawn at the beginning of the transformation to agile methods, so we can discern valueadding 

and non-value adding processes. We have to identify the steps to create business value, and draw 

the flow of these phases. Toyota has identified its pulling strategy in 1984. (Womack-Jones, 2009) 

According to this pull, no item has to be produced until the customer indicates his need. In addition, 

perfection has to be pursued, and it has to be the mission of the company. 

5.1. Wastes in software development 

Regarding any process, the velocity can be increased as soon as we can realize the constraints. Only 

part of non-value adding processes can be necessary so they can not be left out, but there are also 

reducible ones that have to be identified and decreased. According to Marc Silvester, the Chief 

Technology Officer of Fujitsu Services, reducing unnecessary work and waste can be most effective by 

identifying root causes and regular fixes have to take place. (CA, 2009) 

Seven manufacturing wastes are identified by Toyota. These wastes are as follows: overproduction, 

inventory, extra processing steps, motion, defects, waiting and transportation. Mary and Tom Poppendieck 

have found the equals of these wastes in software development (Poppendieck, 2002). Partially done work 

can be equal to in process inventory. Extra features in software are like over-production. Standish Group’s 

study has shown that 45% features of software are never used. In my opinion, it is because the 

requirements of end-users are not communicated correctly to the development team or even inconsistent 

and this can be followed by changing their minds numerous times during the development process. (The 

Standish Group, 1995) Extra processing steps are available wastes in software development can be 

undocumented code, poor planning, task switching, low quality, lack of communication among team 

members. Transportation in manufacturing is equal to hand-offs during the development process. Handing 

over a task to another developer is highly risky because bugs are easily created because of imperfect 

assumptions. Communication is essential, as it can explain the current situation for all individuals 

included. Task switching in developer teams corresponds to motion. It can have a dismal result in the 

global time to finish, the so-called lead-time and cycle-time. The sixth waste is delay, which is analogous 

to waiting in manufacturing. Mapping the value stream is effective to reduce the delay time. We have to 

be aware of the existing delays in the progression of developing a program. As I have mentioned earlier, 

unfinished work is a waste, which is in connection with delays. According to my experience, unfinished 

work may be caused by waiting for testing or any other subsequent task to be done. It can be considered 

the worse kind of waste as it does not deliver value to the customer, although a developer spent a long 

period of time fulfilling the requirement or debugging. It also means the drawback that the work in 

progress exceeds the limit easily this way. Defects are bugs in software. I propose that an effective, 

132



transparent and possibly computerized way of detecting and solving bugs have to be found. This recording 

enables the programmers not to neglect any bug, add severity to each one and fix them as soon as possible. 

I would like to enhance that in a modern organization, a single point of contact has to take place where the 

customers can sign the incidents within the system. Thorough testing, mistake-proofing can lessen the 

number of occurring bugs. 

6. Possibilities of adaptation 

I have studied the current state of a software development team that has realized the need for 

transformation. Based on their present day processes, I have evolved a possible way to adapt agile 

development in everyday work. They have also tried to renew their environment but they do not benefit as 

much as would be possible. I was looking for bottlenecks to find out how they can become agile 

developers. 

They have already implemented streamlined processes as well. I would like to highlight their aspiration 

to keep a record of all current software features and bugs. Even end-users can announce bugs here to 

participate in the process to reach success earlier. This way the list of bugs is transparent so the developers 

can fix them easier. In my sight, unfinished work is one of the biggest wastes of the company. When a bug 

is assigned to a developer, sometimes three-quarter of it is done but it cannot be continued because of 

external reasons or because of the lack of feedback. It has to be changed in the future by visualization of 

the workflow and settling a rule that directs that no new task can be started until the ones in progress are 

not finished. The unified list of requirements and bugs can be even more effective if the developers would 

know how to deal with work in progress to be able to start new, more severe, more urgent tasks. 

Also, big delays usually occur that are really unnecessary and should be considered a waste. In my 

opinion, mapping the value stream can help them find bottlenecks, constraints. With the help of 

identifying where the delay is unnecessarily large, these can be reduced more easily. Another problem 

with delay is that the employees are usually dissatisfied when they are almost finished with a work that 

only needs to be verified, but the approval is delayed. In this situation, no business value is added, and 

also, time is wasted. Unexpected change requests can also cause delays when the team is not able to 

accommodate to the rapid changes as they already have work in progress. In my sight, the best way to 

eliminate waste here is to set a limit of work in progress, consider severity and finish as many started 

works as possible to have time for the new ones. 

I would like to highlight their testing process. The software functions are not only tested by developers, 

but the customer is also involved in testing. This can efficiently help to prevent bugs and notice them on 

time. It is essential that no release can be given to a customer without testing and verification. 

There are also insufficiencies in the organization of software development work. The scrum method or 

Kanban method would be able to help to visualize the tasks in progress and who they are assigned to. 

Also, the lead time and cycle time are not measured uniformly. In my opinion, it will usually result in the 

imperfect settling of ending time. It also means that the customer will have to wait more than expected, 

that effects the satisfaction. Experiment which method is more effective is the key to success. 

6.1. Transformation to agile methods 

I would suggest that first a method with more rules has to be followed. In my opinion, it can be helpful 

for developers to find which prescriptions are suitable for them. The main act is to reduce the limit of 

work in progress. It can be done in several ways I would suggest that it has to be reduced indirectly at 

first. This way the high number of piled up bugs and requirements can be lessened by fixing and solving. 

Scrum’s iterations can be effective for experiencing what rules lead to success in a given environment. But 

these sprints can also hold back the process of development, because 2 to 4 weeks of requirement solution 

plan has to be drawn. Meanwhile, in my opinion, the psychological argument cannot be forgotten either, 

133



that once an iteration is finished there are no more tasks in the current sprint. It gives the developers the 

joy of finishing all current tasks. After one iteration the next one has to take place on time, with the 

shortest possible delay time. Meanwhile, the developers have to measure the cycle time of each task to be 

finished, so they are going to be able to estimate it in the future. 

In my opinion, it is ideal to create a more adaptive Kanban board based on the observations from 

Scrum. This way the limit of WIP will be easier to be determined. Work in Progress limit has to be as low 

as possible. In the examined organization, a task is usually assigned to only one developer, and task 

switching is not advocated. In this situation, I would say that ideally, the limit of WIP is equal to the 

number of workforce. Although it can vary, based on experimentation. 

6.2. Measure the effectiveness of the change 

Performance management is an essential part of the general process of leadership. An objective, 

reliable set of metrics has to be used to measure performance. The current state has to be cross-checked 

with the planned, and a feedback has to be given to the team members whose performance was measured. 

If the optimal level is not reached, a training method has to be elaborated. The specialists have to be 

appreciated based on their results, including performance-based salary or originating the possibilities to 

improve of specialized knowledge. (Vámosi, 2005) 

As I have stated earlier, bottlenecks have to be identified to create more effective processes. Firstly, the 

team has to stick to the limited amount of work in progress. Supposing they are unable to comply with this 

rule, I would suggest to keep a record of the achieved limit of WIP from time to time so the progress can 

be tracked. It is also important to see the actual cycle time, which means the average end-to-end process 

time from the detection of an incident until its solution. 

A further measure can be the total number of opened problems. In my sight, the higher this number is, 

the more likely it is that unfinished WIP will remain in the workflow. Most teams do not realize the 

importance of limiting work in progress. Supposing this, the number of unfinished work will only grow 

and specialists will not really pay attention. In the long run, it will be a demonstrable waste 

7. Conclusion 

In my opinion, agile software development methods can be applied in most software development 

environments as they are highly adaptable. But I highlight that the differing features and needs of each 

milieu require varying methods. Before starting to introduce new methods, a value stream map has to be 

created on the current and the expected future state of processes. The value-adding processes can be 

separated from value-adding processes and we can identify the constraints. It is highly important to reduce 

waste, so rational elimination of the non-value adding processions have to be included in the desired 

future state. 

We have to consider that every environment is different as customers have dissimilar needs developers 

have to adapt to. Once the transformation process is finished, the team has to aim at continuous 

development. It means that new methods have to be tracked and may even be tried. They may give 

unexpectedly advantageous results. 

In my sight, the models are rather complement each other and are not better than each other. I would 

suggest the combination of methods to decide what has to be applied in a given environment. An uncertain 

situation that software developers have to face is not rare, unexpected and contradiction change 

requirements occur everyday. The main point is that everyone in the team has to see the process flow. 

System thinking and in-depth understanding of costumer’s current needs will result in positive results. I 

would say that the key is to decide as late as possible and do not expect foreseeing the future. 

134



References 

CA. 2009. Masters of Lean IT. 

Juhász, S. F. 2006. Az Extreme Programming programozástechnikai elvei. 

Kannan, N. 2009. Improving Help Desk Functions by Using Lean Six Sigma. 

Kniberg, H. Kanban vs Scrum. 2009. Deep Lean Conference, Stockholm. 

Marschall, M. 2010. Agile Methodologies: Scrum vs. Kanban. 

Melonfire, C. Understanding the pros and cons of the Waterfall Model of software development. Techrepublic 

Articles. 

Paluri, R. 2004. Extreme Programming (XP). 

Parekh, N. 2005. Spiral Model- a New Approach Towards Software Development 

Pilgrim, G. 2010. Waterfall Model Vs. Agile. 

Poppendieck, M. 2002. Principles of Lean Thinking. 

Poppendieck, M. 2006. 12 Questions with Mary Poppendieck. 

The Standish Group. 1995. Chaos Report. 

Vámosi, Z. 2005. Humán erőforrás menedzsment. LSI Oktatóközpont. Published by: INOK Kft., Budapest. ISBN 

963 86826 0 4 

Wells, D. Iterative Development. Available at: http://www.extremeprogramming.org/rules/iterative.html Accessed 

28th August 2010. 

Womack, J. and Jones, D. 2009. Lean szemlélet. Published by HVG Kiadó Zrt. Budapest. ISBN 978 963 9686 83 0 

135



eMagyarország Program 

Cseterki Imre 1 

Összefoglaló. Magyarország európai versenyképességének egyik kulcskérdése, hogy milyen mértékben tud lépést 

tartani az Európai Unió fejlettebb országaival a digitális társadalom építésében. A technológia illetve az ehhez 

szükséges számítástechnikai eszközök megalkotása relatíve gyorsan elvégezhető, de hosszabb időt vesz igénybe a 

felhasználói képességek, azaz a humán befogadóképesség megteremtése. A kormányzat célul tűzte ki, hogy 

belátható időn belül áttér a papír alapú adminisztrációról a digitális közigazgatási eszközök használatára. Az állam 

ennek, és a vidéki esélyegyenlőség megteremtésének érdekében indította útjára az eMagyarország Programot, ami 

nem más, mint a lakósság felkészítése az átállásra, a digitális írástudás elterjesztésének hazai programja. A 

program végrehajtása már évekkel ezelőtt megkezdődött, kiépült a szükséges infrastruktúra és ma már 

rendelkezünk egy országos lefedettséget biztosító hálózattal, ahol felsőfokú végzettségű eTanácsadók segítik a 

munkát. 

Kulcsszavak. eMagyarország Pont, eTanácsadó, digitális ügysegéd 

1. Rövid történelmi áttekintés 

Az IHM az Internet penetráció növelése érdekében 2003-ban útjára indította az eMagyarország 

Programot. A program célja az Internet-elérés kiterjesztése volt az ország teljes területén, főként a 

kevésbé, vagy egyáltalán nem ellátott területekre (falvak, hátrányos helyzetű települések) fókuszálva. 

2006 végéig kiépült az úgynevezett eMagyarország pontok hálózata, pályazati pénzeken összesen 3053 

közösségi Internet hozzáférési pont jött létre. A pályázati nyertesek fő csoportjai túlnyomó többségben 

közintézmények közül kerültek ki: nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények, önkormányzatok, 

kórházak, alapítványok, közalapítványok, illetve kisebb részben gazdálkodó szervezetek voltak. A 

hálózatépítés e szakaszában az NT Kft. még nem vett részt. 

2007-ben a feladat és így a program folytatása a GKM- hez került. A második szakaszban a kiemelt 

cél az volt, hogy az Internet hozzáférésen felül minden állampolgár szükség esetén személyre szabott 

segítséget is kapjon az elektronikus ügyeinek intézéséhez. 

Az eMOP-2 program stratégiai céljai ennek megfelelően az alábbiak voltak: 

• bekapcsolni a magyar társadalom minél szélesebb rétegeit az Információs Társadalomba, 

csökkentve a meglévő digitális szakadékot, 

• biztosítani az egyenlő esélyt minden állampolgár számára, hogy az elektronikus 

(köz)szolgáltatásokat elérni és használni tudja, 

• elősegíteni a hátrányos helyzetű csoportok - kistelepülésen élők, etnikai kisebbségek, idősek, 

fogyatékosok, stb. – társadalmi felzárkóztatását. 

2008-ban az eMagyarország program új gazdája a MeH EKK lett és a stratégiai célok megtartása 

mellett megkezdődött az eMagyarország pontok egységes arculatának megteremtése és a pontokon a 

feladatokat ellátó humán segítők kiképzése, azaz az eTanácsadói hálózat felépítése. Új elemként 

jelentkezett a hálózat összefogásának és szakmai irányításának feladata, amelyet az eMagyarország 

Centrum lát el. 

2009-ben a program 3 különböző pályázati forráshoz jutott összesen mintegy 1,49 milliárd Ft értékben. 

A pályázati pénzekből lehetőség nyílott az eMo pontok további fejlesztésére, hardver és szoftver eszközök 

1 Imre Cseterki 

e-Magyarország Központ Közhasznú Nonprofit Kht. 

imre.cseterki@ntkht.hu 

136



beszerzésére, valamint a humánerőforrás az eTanácsadók tevékenységének finanszírozására. Az év végéig 

mindhárom pályázat lezárult, az eMagyarország pontok hálózata egységes követelményrendszer és 

egységes arculati elemek használatával tevékenykedik, és mintegy 730 új, felsőfokú végzettségű 

eTanácsadó került kiképzésre. 

2. Az eMagyarország Program jelenlegi státusza 

Ma az ország területén 1491 településen 1954 működő (aktív) eMagyarország Pont van. Munkájukat 

1574 kiképzett eTanácsadó segíti. A hálózat többszintű, az egyes önálló eMagyarország Pontok a 19 

regionális illetve megyei eMagyarország Központokhoz vannak bekötve. A hálózat vezetési szakmai 

feladatokat az eMagyarország Centrum látja el Budapesten, az NT Nonprofit Közhasznú Kft. 

üzemeltetésében. 

Az országos lefedettség révén az eMagyarország Pontok hálozata mintegy 8,058 millió magyar 

állampolgár lakókörnyezetét érinti. A közösségi internet lehetőséggel ellátott 1491 településből 26% 

hátrányos, 28% pedig leghátrányosabb helyzetű (LHH) település. 

Tavalyi monitoring adatok alapján egy eMagyarország Pont napi látogatottsága átlagban 6 fő, ami az 

egész hálózatra vetítve havonta 353130 fő. Jól látható, hogy az eMagyarország Program elsősorban a 

hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott térségek felé orientálódik, de nyitott a bármilyen más 

kezdeményezésre is, ahol a helyi közösségek ennek szükségét látják. 

3. Az eMagyarország Pontok által nyújtott szolgáltatások 

Az eMagyarország Pontok szolgáltatásait és egységes megjelenését az eMagyarország Centrum és az 

eMagyarország Pont finanszírozó szervezetek – elsősorban önkormányzatok –között lévő együttműködési 

megállapodás szabályozza. 

Az eMagyarország Pontok és az eTanácsadók az egyértelmű azonosíthatóság érdekében a közel 

egységes arculatot az arculati kézikönyvben szabályozott kapcsolódó elemek, logó, Kresz tábla, kültéri 

eMagyarország felirat, beltéri elemek (elérhetőségi, nyitvatartási adatok, a szolgáltatások feltüntetése stb.) 

biztosítják. 

Az eMagyarország Pontot üzemeltető szervezet az alábbi szolgáltatások nyújtására köteles: 

a) Az eMagyarország Pont számára olyan helyszínt biztosít, ahol az folyamatosan üzemelhet és 

• amely bárki számára (a nyitvatartási időben) korlátozás nélkül megközelíthető, 

• amely a szolgáltatások nyújtására alkalmas berendezéssel, legalább egy darab korszerű személyi 

számítógéppel rendelkezik, 

• amely számítógépenként szélessávú (legalább 512 Kb/s letöltési és 256/128 Kb/s feltöltési 

sebességgel rendelkező) internet-kapcsolattal rendelkezik. 

b) Az eMagyarország Ponton jól látható helyen kihelyezi az eMagyarország információs táblát, mely 

tartalmazza a nyitva tartás időt, az eTanácsadó nevét, elérhetőségét, a nyújtott ingyenes 

eKözszolgáltatásokat és a nem ingyenes szolgáltatásokat azok árával együtt. 

c) A nyitva tartás alatt legalább egy fő képzett eTanácsadót biztosít, aki ingyenesen segíti a lakosságot 

az Internet-használatban és az eKöszolgáltatások igénybevételében. 

d) Adatszolgáltatással részt vesz a program szakmai monitoringjában, szolgáltatási statisztikákat 

biztosít az eKérdőívvel, a monitoring rendszer üzemeltetésével és a lakossági adatbekérő napok 

lebonyolításával az eMagyarország Centrum részére. 

e) Honlapot üzemeltet, amelyen információt szolgáltat az eMagyarország Pont működéséről a 

lakosságnak. 

137



4. Az eMagyarország Centrum feladatai 

A Program központi irányítása az eMagyarország Centrumon keresztül valósul meg, mely a következő 

feladatokat látja el: 

1) eMagyarország Pont hálózat és az eTanácsadó hálózat tevékenységének koordinálása és 

fejlesztése 

2) Képzések lebonyolítása: ezen belül közvetlen képzések szervezése az eTanácsadóknak és 

közvetett képzések szervezése a Területi eMagyarország Központokon és a helyi eMagyarország 

Pontokon keresztül a lakosság részére (bővebben ld. alább) 

3) Szakmai monitoring végzése: az eKérdőív rendszer üzemeltetése, az országos monitoring 

rendszer üzemeltetése, a lakossági adatbekérő rendszer üzemeltetése, a területi eMagyarország Központok 

beszámoltatása, és a kapott adatok feldolgozása. 

4) A hálózatok működtetésével kapcsolatos IT feladatok ellátása: ügyfélpont kereső rendszer 

üzemeltetése, technikai asszisztencia biztosítása és állandó help desk üzemeltetése. 

5) Az eMagyarország Program szakmai tartalmának kommunikációja: tájékoztatás nyújtása a 

Program szakmai feladatairól az eMagyarország hálózat felé, tájékoztatás nyújtása a program 

eredményeiről a lakosság felé, a szakmai monitoring eredményének kommunikálása a Programot 

felügyelő Minisztérium felé. A Program központi honlapjának működtetése, worshopok, szakmai napok, 

szükség esetén sajtó vagy más szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása. 

4.1. Képzésekről bővebben 

A program egyik kulcs eleme, hogy a meglévő infrastruktúrához a humánerőforrás, azaz a szakképzett 

eTanácsadók tudását a szinten tartsuk, illetve fejlesszük és ezt a tudást közvetítsük a lakósság felé. A 

program keretében ezért többszintű képzés valósul meg: 

• Első szintű képzés: az eMagyarország Centrum közvetlen képzi és továbbképzi a Területi 

eMagyarország Központokban dolgozó eTanácsadókat. (Regionális szakmai módszertani és 

vezetési képzések) 

• Második szint: a kiképzett és vizsgával rendelkező Területi eMagyarország Központokban dolgozó 

eTanácsadók kiképzik a vonzáskörzetükben dolgozó (a megyében lévő) eTanácsadókat, segítséget 

nyújtanak napi munkájukhoz 

• harmadik szint: a felkészített eTanácsadók képezik a lakosságot. 

• Negyedik, önálló képzési szint: Az eTanácsadó hálózat építése még nem fejeződött be, szükség 

van még újabb eTanácsadók kiképzésére is, hogy valamennyi eMagyarország ponton biztosított 

legyen a humán segítségnyújtás. Ma még sok olyan eTanácsadó van, aki több eMagyarország 

ponton is dolgozik. 

A képzési struktúra lehetőséget nyújt arra, hogy bármilyen információ, tudás, ismeret szervezet módon 

átadható legyen a lakosság széles köre számára. A lehetőséggel eddig a program csak korlátozott 

mértékben élt elsősorban anyagi finanszírozási gondok miatt. 

Jelenleg az eMagyarország Centrum az alábbi képzéseket szervezi: 

• Információs Társadalom Tanácsadó képzés: 60 órás (30 óra kontakt és 30 óra távoktatás) képzés 

(PL-1447 akkreditációs lajstromszámon) 

• eTanácsadó – közösségi szolgáltató képzés: 100 órás (88 óra kontaktóra + 12 óra gyakorlat) képzés 

(PL-4076 akkreditációs lajstromszámú) 

• Agrár – eTanácsadó képzés: 60 órás tanfolyam (akkreditáció folyamatban) 

• „Most .. középpontban az ügyfél” tanfolyam: 12 órás képzés (akkreditáció folyamatban) 

• Információbiztonság tanfolyam: 30 órás képzés (PL- 4604 akkreditációs lajstromszámú) 

138



• Ügyfélkapu használata tanfolyam: 6 órás képzés 

• Fenntartható fejlődés tanfolyam: 6 órás képzés 

5. Az eMagyarország Programban rejlő lehetőségek 

A Programban rejlő előnyöket, és lehetőségeket a mára már kiépült eMagyarország Pontok hálózata 

biztosítja. 

a) Gazdasági előnyök, hatások: 

• A hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott térségek versenyképességének növekedésének 

elősegítése az Internet nyújtotta lehetőségek megismertetésével 

• Az adminisztratív terhek csökkenése, hozzájárulás a közigazgatás költség-hatékony működésének 

megvalósításához, az elektronikus közszolgáltatások minél szélesebb körű igénybevételével. 

• Munkanélküliség csökkenése a távmunka terjedésével, az elektronikus munkahelykereséssel, az 

élethosszig tartó tanulás megvalósulásával, 

• Az elektronikusan igényelhető mezőgazdasági támogatások és szolgáltatások igénybevételének 

elősegítése felvilágosító és ügysegédi tevékenységgel 

• A hazai és uniós pályázati lehetőségekből való részesülés lehetőségének növekedése tanácsadói 

tevékenységgel. 

b) Társadalmi hatások: 

• Az infokommunikációs ismeretek növekedése, a digitális írástudás terjedése 

• Esélyegyenlőség növekedése az elmaradt régiókban, a társadalmi leszakadás mérséklődése, 

• Civil együttműködés növekedése, közösségek létrejötte, az elmagányosodás csökkenése a 

nyugdíjas korosztály körében, 

• A helyi közösségek kialakulásának és a munkaerő helyben maradásának segítése, 

• Gazdasági, kulturális és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információk széleskörű terjedése, 

• Az alkotmányban foglalt állampolgári jogok gyakorlásának (pl. véleménynyilvánítás) növekedése, 

transzparencia (eDemokrácia) fejlődése 

• Az állampolgári általános ismeretek bővülése 

c) Politikai hatások: 

• A szolgáltató állam megjelenése a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott térségekben is. 

Az eMagyarország program szinte valamennyi problémakörrel kapcsolatban érintett, arra megfelelő 

irányítással képes hatást gyakorolni. A más tárcáknál meglévő projektekkel összehangolva alkalmas a 

szinergiák kihasználásra. Ilyen, más tárcáknál meglévő projektek: 

• A mezőgazdasági szaktárcához tartozó Falugazdász hálózat és Vidékfejlesztési menedzser hálózat 

• A korábbi ÖTM által üzemeltetett Önkormányzati és kistérségi koordinációs menedzser hálózat és 

az „NFT házhoz jön” tanácsadó program 

• A korábbi SZMM által üzemeltetett FIP pontok rendszere 

A fentiek alapján is látható, hogy több szaktárca is finanszírozott hasonló infrastruktúrákat és 

embereket települési szinten, de közöttük eddig csak alacsony szintű együttműködés valósult meg. Az 

egész országra kiterjedő, egységes szempontok alapján koordinált és működő eMagyarország Pontok 

hálózata képes befogadni más tárcák által ellátandó feladatokat, ami gazdaságosabbá és hatékonyabbá 

teheti a szűkös források felhasználását. Erről az egyeztetések már megkezdődtek. 

139



Mezőgazdasági elemi károk becslése a meteorológiai és tesztüzemi adatok 

összekapcsolásával 

Kemény Gábor 1 

Abstract. Crop damage issued by meteorological reasons is evertime a great problem for the Hungarian 

agriculture. In the last 20 years there wasn’t any insurance, which had to be able to cover the most important crop 

damage risks as drought, inland waters and spring frost. But an other case, the penetration of insurable risks as 

hailstorm was only 40 percent among the farmers in last 20 years. The NAR (National Crop Damage 

Compensation System, founded in 2005) added new risks to cover farmers’ damages, but the compensation 

covered only 10-20 percent of crop damages in last two years. The solution could be a new system based on NARs’ 

risk portfolio and on insurances’ risk taking, that would be subsidized by state. It takes a new crop damage 

estimation method, which is grounded on linking of FADN (Farm Accountancy Data Network) and OMSZ 

(Hungarian Meteorological Service) databases, and services premiums for new crop damage risks as drought. 

Keywords: agriculture, damage estimation, insurance, meteorology 

Összefoglaló. A magyar mezőgazdaság számára az elemi károk okozta terméskiesés mindig az egyik legnagyobb 

veszteséget magában hordozó veszélyforrás volt. Ennek ellenére az elmúlt 20 évben nem született olyan 

biztosítási konstrukció, amely a legfontosabb elemi kárkockázatokat (aszály, belvíz, tavaszi fagy) is magába 

foglalta volna. Emellett a termelői hozzáállás is kérdéses volt, hiszen a biztosítható kockázatok esetében sem érte 

el a lefedettség az országos termőterület 40%-át. A Nemzeti Kárenyhítési Rendszer ugyan kiterjesztette a 

kárenyhítés alá sorolt kockázatok körét, azonban megmaradt kárenyhítésnek, ahol a károk nem egészen 20%-át 

fedezte a NAR kifizetése. Megfelelő megoldás lehetne egy olyan új rendszer, ami a NAR által felvállalt 

veszélynemeket ötvözné a biztosítók üzleti modelljével. A rendszer működését állami támogatás biztosítaná, a 

díjszámításokban pedig az FADN és az OMSZ adatbázisának összekapcsolása játszhatna szerepet, amely 

lehetőséget nyújt az egyéb (emberi) kártényezők kiszűrésére. 

Kulcsszavak: mezőgazdaság, elemikár-becslés, biztosítás, meteorológia, tesztüzem. 

1. Bevezetés 

Az elmúlt 20 évben a hazai mezőgazdasági kockázatkezelés alapvető hiányosságokkal kellett 

szembenézzen: viszonylag kevés veszélynem ellen kínáltak üzleti biztosítást, nem volt meg a termelői 

kultúrája sem a kockázatkezelésnek, sem a biztosításnak, viszont a mindenkori agrárpolitika folyamatosan 

szükségét érezte, hogy rendszeresen jelentkező agrárkárokat valamilyen módon kezelje. A 2010-es év 

különös aktualitás ad ennek a problémakörnek, hiszen ez az év jól példázza, hogy a klímaváltozás nem 

csak a már jól megszokott formájában (aszály), hanem éppen ellenkezőleg, a túl sok csapadék és belvíz 

által is drasztikus károkat okozhat a hazai termelőknek. Ennek nyomán szükségessé vált olyan új utak 

keresése a kockázatkezelésben, amelyek a jelenlegi biztosítási rendszer figyelembe vételével próbálnak új 

válaszokat adni a régi problémákra. 

2. A jelenlegi biztosítási rendszer lefedettsége 

Ahhoz, hogy érdemi megállapításokat tegyünk egy új kockázatkezelési rendszer kidolgozásához, 

tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen nagyságrendet képviselnek a mezőgazdasági károk, és erre 

milyen nagyságrendű válaszokat ad a jelenlegi biztosítási rendszer. 

1 Kemény Gábor 

Research Institute of Agricultural Economics,1093 Budapest, Zsil utca 3-5., Hungary 

kemeny.gabor@aki.gov.hu 

140



Felkai és Varga (2009) számításai alapján a hazai átlagos éves agrárkárok összege nagyságrendileg 

100-160 milliárd forintos lehet. Ha ehhez az összeghez viszonyítjuk a hazai üzleti biztosítók nem egészen 

10 milliárd forintos díjbevételét (2009, szinte kizárólag növénybiztosítás) és ezzel azonos nagyságrendű 

kárkifizetéseket, valamint a Nemzeti Agrárkárenyhítési Alap 5 milliárd forintos nagyságrendű tétele 

(kizárólag növény-kárenyhítés), megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi üzleti és állami kockázatkezelés 

együttesen is igen messze van attól, hogy a felmerülő kockázatokat érdemben fedezni vagy akár csak 

porlasztani tudja. 

Nyilvánvaló, hogy az, hogy a hazai mezőgazdasági károk és kockázatok kb. tizede van csak lefedve 

valamilyen biztosítási eszközzel, egyrészt objektív okokra vezethető vissza, mint például hogy az adott 

kockázati típus nem felel meg a biztosíthatóság valamelyik követelményének (lásd bővebben Kovács, 

2009). Emellett azonban sok más tényező is szerepet játszik abban, hogy a hazai biztosítások kiterjedtsége 

ilyen alacsonynak mondható. 

Felrajzolva a hazai mezőgazdasági biztosítási rendszer a problémafáját, alapvetően természeti és 

emberi (történelmi) okokra vezethető vissza az alacsony biztosítottsági szint. Az első problémát a kis 

országterület és a tájanként eltérő kockázati valószínűségek okozzák: egyrészt van olyan kockázati nem, 

ami az egész országot el tudja borítani (pl.: aszály), másrészt a tagoltság miatt igen jelentős eltérés lehet az 

egyes kistájak kockázata között. A második nehézséget a rendkívül heterogén termelési kultúra és az 

elaprózott parcellaméret jelenti. Ezáltal akár egy falu határán belül is rendkívül eltérő lehet akár 

ugyanazon növény ugyanazon kockázati nem általi kára, hiszen az eltérő agrotechnológia nem csupán 

eltérő terméseredményekhez, de eltérő kockázati érzékenységhez is vezethet, ami nagyban megnehezíti a 

nem a technológia számlájára írt kár biztosítói megállapítását. Az elaprózott parcellaméret pedig a károk 

felmérését teszi nehézkessé. 

A harmadik nehézséget az ágazat gyenge jövedelemtermelő képessége jelenti: ilyen esetekben a 

termelő nem szívesen vállal új költségeket (különösen nem olyanokat, amelyek kármentes években 

semmiféle hasznot nem hoznak), ha pedig a költségek csökkentésére kényszerül, akkor a költséglistában 

bizony igen előkelő helyet képvisel a biztosítási költség. A negyedik nehézséget a biztosítással szembeni 

negatív termelői attitűd jelenti: a rendszerváltás előtt a biztosítás kvázi kifizetőhelyként működött a 

legtöbb szövetkezet számára, hiszen elég nagyok voltak és elég sok ágazattal foglalkoztak ahhoz, hogy a 

díjfizetés mellett minden évben kárkifizetést is kapjanak (ha máshogy nem, az állattenyésztés 

biztosításánál). Így megszokták, hogy az a biztosítás, ami nem hoz minden évben legalább a díjhoz 

hasonló mértékű kárkifizetést, már nem is jó biztosítás. A rendszerváltás után, a régi struktúrák 

szétesésével pedig olyan termelői kör látott munkához, amelynek jellemzően nem voltak tapasztalatai a 

biztosítókkal (pl.: az 500 korábbi szövetkezeti tagból mondjuk 1 foglalkozott a biztosítás megkötésével), 

ráadásul a régi struktúrával együtt eltűnt a mezőgazdaság teljes biztosítói lefedettsége. Az így 

bekövetkező és az egyes termelőket sújtó károkra az állam minden évben komoly térítéseket adott – 

azoknak, akiknek nem volt biztosítása. Így a termelők egy részét szinte ’lenevelték’ arról, hogy biztosítást 

kössön, hiszen ha megtörtént a baj, akkor érdemesebb volt a gyors és nem tételes elszámolást igénylő 

állami segítségre várni, mint hosszadalmas eljárásban bizonyítani a kárt a biztosító előtt. 

Ezek a kedvezőtlen alapok egyrészt kicsi és szegmentált kockázati közösségeket, másrészt e 

közösségekben alacsony díjvállalási hajlandóságú termelőket eredményeztek. Ez a biztosítókat is 

ösztönözte arra, hogy minél kevesebb kockázatot vállaljanak fel (hiszen alacsony díjért csak alacsony 

szintű szolgáltatás adható), másrészt a gazdákat sem ösztönözte biztosítás kötésére (minek kössenek olyan 

biztosítást, ami a legfőbb kockázatokra – aszály – nem kínál megoldást). Az így kialakult alacsony 

létszámú biztosítotti körért erős verseny indult a biztosítók között, amit a GVH versenyt ösztönző 

hozzáállása is erősített. Ezáltal egy olyan díjcsökkentési spirál indult meg a biztosítók között, ami 

törvényszerűen vezetett az biztosítók mezőgazdasági csoportjának veszteségéhez, amire a biztosítók 

törvényszerűen a díjak emelésével és a kockázatok szűkítésével reagáltak, még tovább csökkentve a 

141



biztosítotti kört, tovább nehezítve ezzel egy a kockázatkezeléshez megfelelő méretű veszélyközösség 

kialakulását. 

Ebből a folyamatos negatív spirálból a hazai biztosítási rendszer az elmúlt húsz évben nem tudott 

kitörni. 

2.1. Területi és állatállományonkénti lefedettség 

A fenti okokból következően ma Magyarországon tömegesen csupán a jég- és tűzkár ellen kötnek 

biztosítást a gazdák, a többi veszélynem ellen – bár létezik biztosítás – nincs jelentős érdeklődés. 

Mivel a biztosítók összevonják a veszélynemek szerinti kockázatokat (így például a szabadföldi 

paprika vagy dinnye jégverés elleni kockázata egy kockázati közösségben van a búzáéval), ezért nem 

tudunk tételesen számot adni arról, hogy a hazai növénytermesztésbe vont fajták hány százaléka van 

biztosítva a fent felsorolt veszélynemek ellen. Csupán egy összesítő táblázatot tudunk megvizsgálni, 

amely az összes növényre vonatkozó jégbiztosítás megyénkénti lefedettségét mutatja be. 

60,0% 

50,0% 

40,0% 

30,0% 

20,0% 

10,0% 

0,0% 

ALFÖLD DUNÁNTÚL ÉSZAK- 

MAGYARO. 

2004 2009 

ÖSSZESEN 

1. ábra. Szántó- szőlő és gyümölcsterület biztosítottságának aránya 

Mivel a jégkár ellen biztosított területek túlnyomó része szántó, így megállapíthatjuk, hogy jelenleg 

üzleti biztosítási alapon a szántóterület közel 40%-a van biztosítva. Az arány a Dunántúlon jobb, az 

Alföldön és Észak-Magyarországon rosszabb, de a 2004 és 2009 közötti időszakban látható volt a 

biztosított területek arányainak kiegyenlítődése, ami sajnos egy stagnáló összes biztosított terület mellett 

ment végbe, tehát nem emelkedett a biztosítással lefedett területek aránya. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jellemzően a szántóföldi növények – búza, kukorica, repce, 

napraforgó, cukorrépa – kisebbik fele biztosított (a repce fagykár ellen is) a jég és a tűz ellen. 

142



70,0% 

60,0% 

50,0% 

40,0% 

30,0% 

20,0% 

10,0% 

0,0% 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 

marha sertés baromfi 

2. ábra. Fontosabb állatfajok biztosítottságának aránya 

Az állattenyésztés esetén sem kedvezőbb a kép, és egyértelmű a tendencia is: a biztosítási díjtámogatás 

2004-es megszüntetése óta mind a szarvasmarha, mind a sertés és baromfiállomány nagyobb része olyan 

gazdaságokban található, amelyek nem rendelkeznek semmiféle állatbiztosítással. A baromfi esetében 

történt meg a legnagyobb esés, így a hazai állomány 90%-a biztosan nem rendelkezik állatbiztosítással. A 

szarvasmarhák esetében az arány 60%, míg a sertések esetében az elmúlt időszakban 50% alá csökkent a 

biztosan nem biztosított állomány aránya. 

2.2. Társasági típusonkénti lefedettség 

Amennyiben megvizsgáljuk az üzemtípusonkénti biztosítottságot, megállapítható, hogy a 80 ezer 2 

EUME feletti egyéni gazdaság szerény mértékben, 8 év átlagában csupán 14%-os arányban vesz igénybe 

mezőgazdasági (vagy növény-, vagy állat-) biztosítást. E 14%-nyi gazdaság rendelkezik azonban az 

árbevétel átlagosan 23%-ával, az adózás előtti eredmény közel 30%-ával, valamint a szántóterület közel 

28%-ával. 

A társas gazdaságok esetében jóval nagyobb a mezőgazdasági biztosítások használata: az összes társas 

gazdaság közel fele, 44%-a rendelkezik valamilyen mezőgazdasági biztosítással, és e gazdaságokhoz 

tartozik a társas gazdaságok összárbevételének több, mint 70%-a, az adózás előtti eredmény közel 70%-a, 

valamint a szántó 77,8%-a. 

Felmerül a kérdés, hogy vajon mi az oka annak, hogy az egyéni és társas gazdaságok között ekkora 

eltérés van a biztosítás mint kockázatkezelési eszköz használatában. Ennek alapvető oka az, hogy a társas 

gazdaságok alapvetően hitelből gazdálkodnak, így minden egyes évben mások pénzét kockáztatják a 

földeken, ezáltal nem engedhetik meg maguknak (és hitelezőik sem engedik nekik, gyakran tételesen 

előírva a biztosítás kötelezettségét), hogy felvállalják annak kockázatát, hogy a földbe fektetett forgóhitelt 

egy jégverés miatt nem sikerül visszafizetni. 

143



100,0% 

90,0% 

80,0% 

70,0% 

60,0% 

50,0% 

40,0% 

30,0% 

20,0% 

10,0% 

0,0% 

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 

Árbevétel-egyéni AEE-egyéni Üzemszám-egyén 

Árbevétel-társas AEE-társas Üzemszám-társas 

3. ábra. Biztosított gazdaságok részesedése az egyéni és társas gazdaságok fontosabb mutatóiból 

Teljesen egyértelművé válik a gazdálkodók és a biztosítás közötti viszony, ha a gazdaságokat 

méretkategória szerint válogatjuk szét, így vizsgálva meg a biztosítással való lefedettséget. 

A 4. ábrán jól látható, hogy alapvetően nincs érdemi különbség az egyéni és társas vállalkozások között 

a biztosítások használatában, amennyiben méretkategóriákban soroljuk őket: mindkét esetben 

folyamatosan nő a biztosítottság színvonala. 2 Ez – amint azt korábban már említettük – alapvetően a 

finanszírozás sajátságából fakad: minél nagyobb egy cég (függetlenül attól, hogy egyéni-e vagy társas), 

annál inkább rászorul a külső finanszírozásra, és annál inkább megkívánják a finanszírozók, hogy a 

kihitelezett összeget biztosítás védje az elemi károktól. 

2 Hozzá kell tennünk, hogy a tesztüzemi társas vállalkozások zöme a 3. méretkategória felett található, így az 1. és 2. 

méretkategóriabeli társas biztosítottsági fölény inkább hipotetikus, akárcsak a 6. méretkategóriában, ahol már 

jellemzően nem találunk egyéni gazdaságot. Viszont a 3-5. méretkategóriákban, ahol mindkét cégforma előfordul, 

jellemzően nincs érdemi különbség. 

144



90,0% 

80,0% 

70,0% 

60,0% 

50,0% 

40,0% 

30,0% 

20,0% 

10,0% 

0,0% 

egyéni 

társas 

egyéni 

társas 

egyéni 

társas 

egyéni 

társas 

egyéni 

társas 

egyéni 

társas 

1. méret 2. méret 3. méret 4. méret 5. méret 6. méret 

szántóterület szőlő gyümölcsös 

2.3. Veszélynemenkénti lefedettség 

4. ábra. A biztosított gazdaságok méret szerinti megoszlása 

Az elemi károk kárnemenkénti megoszlása (5. ábra) Magyarországon évről évre ugyanazt a képet 

mutatja, kisebb-nagyobb százalékos eltérésekkel. A sokéves megfigyelés és tapasztalat alapján az 

aszálykár aránya a legnagyobb, második legnagyobb veszélyforrást a jégkár jelenti (2009. évi adatok). 

Egyéb elemi 

kár 

3% 

Vízkár 

18% 

Aszálykár 

42% 

Fagykár 

16% 

Jégkár 

21% 

5. ábra. Mezőgazdasági károk veszélynemenkénti megoszlása 

145



Ha ezt az adatot összevetjük a hazai biztosítók díjbevételeivel (6. ábra), jól látható a hazai biztosítási 

rendszer hiányossága: a mezőgazdasági termelők minden évben úgy fognak hozzá a termeléshez, hogy az 

összes potenciális kár 21%-ára van biztosítási lehetőség, és ennek a 21%-nak is csupán 40%-a, az összes 

potenciális kár kicsit több mint 8%-a van lefedve biztosításokkal. 

Jégkár, 

tűzkár 

86% 

Egyéb 

14% 

6. ábra. Mezőgazdasági díjbevételek veszélynemenkénti megoszlása 

3. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer – fejlődés problémákkal 

Erre az áldatlan helyzetre rezonált a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer, amely a növénytermesztő 

gazdaságok számára nyitotta meg az utat az olyan károk fedezéséhez, mint az aszálykár, a belvízkár, a 

tavaszi fagykár. 

Sajnos azonban a rendszer nem oldotta meg az alapproblémát: ugyanis nem biztosítást, hanem csupán 

kárenyhítést vállalt, tehát nem a károsodott összegre, hanem csupán annak egy (kis és bizonytalan) részére 

nyújtott fedezetet. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy a termelők nagyjából 10-20%-os 

kárenyhítésre számíthattak, attól függően, hogy milyen sok termelőnél jelentkeztek az adott évben 

mezőgazdasági károk. 

Ennek ellenére a kárenyhítési rendszer alapvetően sikeresnek mondható, mivel sikerült kanalizálni azt 

a rossz gyakorlatot, hogy a mezőgazdasági károk után megjelenő gazdatüntetésekre reagáló ad hoc 

kifizetésekkel „kezelték” a problémát. 

Így már nem folytatódik a termelők rossz beidegzése, mely szerint az jár a legjobban, aki nem törődik a 

kockázatkezeléssel – ha baj van, majd az állam kisegíti az illetőt, aki meg biztosította magát, az 

küszködjön a biztosítókkal. 

Összességében azonban a rendszer nem oldja meg a kockázat mérséklésének problémáját: 

kárnagyságoktól függő aránylagos térítés, gyakorlatilag ellenőrizetlen, bemondásra fizetett kárenyhítés 

jellemzi immáron többedik éve. 

4. Mezőgazdasági károk becslése meteorológiai alapon – új rendszer lehetőségekkel 

A mezőgazdasági kockázatkezelés javításához szükséges lépések a következőek: 

• Garantált kifizetéseket kell nyújtani a termelőknek – ez jelenti az igazi védelmet 

• Ellenőrzött körülmények között kell megállapítani a terméskiesést 

• Ezeknek megfelelő biztosítási díjakkal kell kimenni a piacra 

146



A megoldást egy új állami támogatási rendszer jelenti, amely a biztosításokat részesíti előnyben a 

kárenyhítéssel szemben, viszont kiterjed azokra a veszélynemekre, amelyek benne vannak a kárenyhítési 

rendszerben. Ehhez azonban szükség van egy nagyságrendi előkalkulációra, amely alapot ad az új 

konstrukció kidolgozására az új veszélynemek esetében. Ezek esetében különös hangsúlyt kell fektetni az 

emberi tényezők kiszűrésére, hiszen olyan károkról beszélünk, amelyek hagyományos kárfelmérési 

módszerekkel nem állapíthatóak meg pontosan, viszont hatásuk nagyban befolyásolható azon termelőktől 

függő agronómiai viszonyok által, amelyek között a haszonnövény fejlődik. 

Az aszály- és belvíz károkozásának becslése megadja a választ arra, hogy a biztosítók milyen 

kondíciókkal, milyen árakkal menjenek ki az ügyfelekhez, illetve megadja a támogatások azon 

nagyságrendjét, amelyre mindenféleképp szükség van az új konstrukció beindításához 

Az aszály és belvízkárok pontos felmérésére szolgál az OMSZ és az FADN adatainak összekapcsolása. 

A két adatbázis paraméterei a következőek: 

FADN 

• 1900 üzem 

• 1000 település 

• 9 éves adatsor 

• 50 fő szántóföldi és ültetvényes növényfaj hozamai 

OMSZ adatbázis 

• 110 mérőállomás 

• 35 éves idősor 

• Havi maximum, minimum és középhőmérséklet, csapadék, napsütéses órák száma 

Mivel az OMSZ mérőállomások közötti pontokra vonatkozó szimulációs modellje nem elérhetőek, 

ezért a tesztüzemi helyszínek és a hozzájuk közel eső mérőállomások kerülnek összekapcsolásra földrajzi 

koordinátáik alapján. Minden tesztüzemi helység számára saját időjárási adatok kerülnek kiszámításra oly 

módon, hogy a tesztüzemi helységhez legközelebb fekvő és az átellenes térnegyedben elhelyezkedő 

mérőállomás időjárási átlagából kerül kiszámításra a tesztüzemi saját adat, a mérőállomásoktól vett 

távolság számtani átlagával arányosan. Ezáltal 1000 időjárási adat kerül kiszámításra, amelyek 1900 

üzemhez és azok hozamadataihoz kapcsolódnak 

147



Tesztüzem koordinátája 

Szemközti térnegyed 

mérőállomásának 

koordinátája 

Legközelebbi mérőállomás koordinátája 

7. ábra. Teszüzemi meteorológiai adatok kiszámításának sémája 

Az elkészült és a meglevő adatbázis kétféle aszályregresszió kiszámítására ad lehetőséget: 

I. módszer: a 100 mérési hely adatait 19 megyére aggregálva a megyei hozamadatok és a megyei havi 

időjárási adatok 35 éves idősorainak átlagtól vett eltérése közötti összefüggést többváltozós regresszióval 

vizsgálva kapható meg az időjárás (aszály) hatása (a regresszió kulcsszereplője a tavaszi-nyári csapadék). 

II. módszer: a főbb növényenként változó számú (pl.: gabonánál 1200 db) tesztüzemi hozam és a 

hozzájuk kapcsolódó 9 éves időjárási idősor fentivel megegyező vizsgálata. 

Ezáltal kiszámításra kerülhet, hogy az éves átlaghoz képesti hozamveszteség hány százaléka írható az 

időjárás (aszály) és a VKKI belvíz adatainak integrálása után a belvíz számlájára, ezáltal megbecsülhetővé 

válik, hogy milyen kondíciók mellett válhat mind a termelők, mind a biztosítók számára kedvezővé egy 

aszály- és belvízbiztosítás. 

5. Következtetés 

Megállapításra került, hogy a hazai biztosítási rendszer alapvetően a sajátos természeti adottságok, az 

elmúlt húsz év (e téren) hibás agrárpolitikája és a termelői kockázatkezelési kultúra alacsony foka miatt 

csupán a felmerülő károk 8%-ára kínál biztosítást. Ennek a lefedettségnek a nagyobb része is vélhetően 

nem a termelők saját belátásán, hanem a hitelezők által előírt kényszernek köszönhetően valósul meg. 

Emellett hiába alakult meg a Nemzeti Agrárkárenyhítési Rendszer, nem történt érdemi áttörés, mivel a 

biztonsági háló új veszélynemekre való kiterjesztése nem járt együtt az anyagi felelősségvállalás károkkal 

azonos nagyságrendbe való emelésével (nem biztosítás, hanem kárenyhítés történik, ami a kár jellemzően 

10-20%-ának megtérítésére vonatkozik). 

Az anyagi felelősségvállalás növelése csak az állami támogatások növelésével, a biztosított termelői 

kör kiterjesztésével és az új veszélynemekre jutó kár előkalkulációjával valósulhat meg. Erre kínál 

megoldást az FADN és az OMSZ adatbázis összekapcsolása, amely lehetővé teszi, hogy a legfontosabb 

károk esetében elválasztásra kerüljön az emberi és a természeti kár. 

148



Emellett az FADN és OMSZ adatok összekapcsolása lehetővé teszi, hogy vizsgálhatóvá váljon az 

üzemi költségek hatékony szintjének meghatározása – mi az a szint, ami felett az emberi input hatékonyan 

csökkenti az időjárásból fakadó kockázatokat 

Hivatkozások 

Felkai Beáta – Varga Tibor ,2010. Az egyedi- és összkockázatú agrárbiztosítások hazai és nemzetközi gyakorlata. 

Agrárgazdasági Információk, 2010/05. Budapest. AKI. 

Kovács Gábor (szerk.), 2009. Kockázatok és kockázatkezelés a mezőgazdaságban. Agrárgazdasági. Tanulmányok. 

2009/6. Budapest. AKI. 

149



Pénzügyi tervek valóságtartamának vizsgálta FADN adatok alapján 

Keszthelyi Szilárd 1 , Pesti Csaba 2 

Abstract. The global financial crisis establishes new obstacles, requirements and challenges to the agricultural 

producers. In such circumstances it is especially important for farmers to base their investment and financial 

decisions on well-founded methods using multiple information sources. In Hungary during the reviewing of the 

credit applications the assessment of financial plans has only minor importance as banks tend to avoid granting 

loans on business grounds and rather favour loans secured by mortgages or other means. However, if for the 

assessment of financial plans there were a well-worked out, reliable tool available that could make the reviewing 

of loan application much easier. Assuring higher security for loans would not only increase the amount of credits 

granted but in the long run could reduce the interest rates as well. In this paper we intend to introduce a concept, 

based on FADN data, that will make the assessment of the validity of the financial plans possible. The core of the 

method is the selection of very similar FADN holdings and whether the farms’ income will secure the redemption 

of the required loan will be assessed from the data of these holdings 

Keywords: FADN, financial plans, coherence test, validity test, ADSCR indicator. 

Összefoglaló. A pénzügyi- és a hitelválság új igényeket, új nehézségeket, valamint magas szintű követelményeket 

támaszt a mezőgazdasági vállalkozókkal szemben. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy beruházási, 

illetve finanszírozási döntéseiket megalapozottan, több információforrással alátámasztva hozzák meg. A 

mezőgazdasági vállalkozások korlátozott jövedelemtermelő képessége, valamint a mezőgazdasági termeléssel 

összefüggő nagyobb kockázat miatt, különösen fontos, hogy a külső forrást biztosító hitelintézetek alaposan meg 

tudják vizsgálni az adott fejlesztés életképességét. Magyarországon a banki hitelkérelmek értékelésekor a 

pénzügyi terv bírálata háttérbe szorul, a bankok kerülik az üzleti alapon történő hitelezést és továbbra is a jelzálog, 

illetve egyéb módon biztosított hitelekkel stabilizálják helyzetüket. Ha azonban a pénzügyi tervek értékeléséhez 

egy adekvát, a gyakorlatban is megbízhatóan használható eszközt biztosítanánk, az megkönnyítené a hitelezést és 

a hitelbírálatot. A hitelkihelyezés biztonságának növelése nemcsak a hitelvolument növelheti, hosszabb távon akár 

a kamatokat is csökkentheti. Ezzel a munkával egy olyan elképzelést szeretnénk bemutatni, amely a tesztüzemi 

rendszer (FADN) adatainak felhasználásával lehetővé teszi a hitelkérelmekben szereplő pénzügyi tervek 

valóságtartamának vizsgálatát. A módszer lényege, hogy hasonló gazdaságok adatai alapján megvizsgáljuk, hogy 

a vállalkozás jövedelme fedezetet nyújt-e az igényelt hitel törlesztési kötelezettségeire. 

Kulcsszavak: FADN, pénzügyi tervek, valóságtartalom vizsgálat, ADSCR számítás. 

1. Bevezetés 

A pénzügyi tervezés a vállalati tervezési rendszer integrált részét képezi mind stratégiai, mind pedig 

operatív szinten. Segítségével biztosítani lehet a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának folyamatos 

fenntartását, és ezzel összefüggésben megfelelő alapot lehet teremteni a beruházási politika és forgóeszköz 

gazdálkodás kialakításához 

A vállalkozások alapvetően két célból készítenek pénzügyi tervet: 

• A vállalkozás operatív működtetéséhez, a likviditás ellenőrzéséhez, azaz ahhoz, hogy a vállalkozás 

időben eleget tudjon tenni kötelezettségeinek. 

1 Keszthelyi Szilárd 

Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest, Zsil utca 3-5. 

Keszthelyi.Szilard@aki.gov.hu 

2 Pesti Csaba 

Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest, Zsil utca 3-5. 

Pesti.Csaba@aki.gov.hu 

150



• A beruházási döntések előkészítéséhez. Az első ponttal összefüggésben, ezekben az esetekben is 

ellenőrizni kell a vállalkozás pénzügyi fenntarthatóságát, másrészről beruházás-gazdaságossági 

vizsgálatokat is kell végezni. Ezek a pénzügyi tervek legtöbb esetben egyben a finanszírozó 

intézetnek (kifizető ügynökség, befektető, illetve bank) is készülnek. 

A vállalati hitelezés fontos eleme a hitelkérelmek részét képező pénzügyi tervek valóságtartalmának 

vizsgálata. A hitelező pénzintézetnek el kell döntenie, hogy a tervezett mérleg és eredménykimutatás 

adatok teljesülhetnek-e. 

A pénzügyi tervek valóságtartalom vizsgálatának fontossága és lényege az, hogy a hitelt kérelmező 

vállalkozó valótlan adatok állításával ne tudja megindokolni fejlesztése életképességét. Ilyen eszköz 

felhasználásával a vállalkozók rá lennének kényszerítve, hogy a pénzügyi terveket a magyar 

mezőgazdaság realitásait figyelembe véve, felelősen készítsék el. 

A hitelkérelmek ilyen jellegű ellenőrzésének közép- és hosszú távú hatásai is vannak. A hitelkihelyezés 

biztonsága csökkentheti az azzal szemben álló fedezet nagyságát, ezáltal lehetőség lenne arra, hogy a 

vállalkozók többletforrást vonjanak be. Hosszabb távon a hitelkihelyezés kockázatának csökkenése 

kedvezően hathat a kamatokra is, amely szintén tovább emelheti a hitelezés volumenét. 

2. A pénzügyi tervek ellenőrzésének módszertana 

Az alábbiakban a magyar nemzeti számviteli rendszer szerint elkészített pénzügyi tervek értékelésének 

módszertanát mutatjuk be. Erre azért van szükség, mert egyrészt a nemzeti könyvelési szabályok is ezt a 

módszertant követik, másrészt a mezőgazdasági vállalkozások hitelkérelmeihez tartozó pénzügyi terveket 

is a legtöbb esetben ezeket a szabályokat alkalmazva készítik el. A későbbiekben kitérünk az EU-FADN 

adatok használatának lehetőségeire, illetve korlátaira. 

Az első lépés az értékeléshez szükséges inputok előállítása. A pénzügyi terv bírálatához szükséges 

adatokon túl szükség van a hitelt kérelmező üzemszerkezetére. Erre azért van szükség, mert ez alapján 

tudjuk a hitelkérelmezőhöz hasonló gazdaságokat beazonosítani. 

A pénzügyi tervek bírálatának folyamatát az 1. ábra mutatja. A bírálat három lépcsőben, a pénzügyi 

terv összes évére történik. 

1. Az első lépésben meg kell győződni a pénzügyi terv koherenciájáról és integritásáról. Ennek 

ellenőrzésére a következő összefüggéseket kell megvizsgálni: 

• A befektetett eszközök növekményének arányban kell állnia a beruházások összegével; 

• Az értékcsökkenési leírásnak az aktiválási időponttal összefüggésben időarányosan növekednie 

kell; 

• Mérleg szerinti eredmény átvezetése: az adott évben keletkező és a vállalkozásnál maradó 

jövedelemnek meg kell jelennie a saját tőkében; 

• A hitelparaméterek ellenőrzése az eredménykimutatásban és a mérlegben. 

Az utóbbi ellenőrzés összetettebb, további lépéseket ölel fel. Az igényelt hitel paraméterei alapján 

(kamat, futamidő, türelmi idő) ellenőrizni kell, hogy a pénzügyi műveletek kiadásai között a kamatokat 

feltüntették-e minden évben, illetve a kötelezettségek között megjelenik-e a hitelállomány évről évre 

csökkenő összege. 

A második lépésben arról kell meggyőződni, hogy a pénzügyi terv alapján a vállalkozás eleget tud-e 

tenni a hitelfelvétellel összefüggő fizetési kötelezettségeknek. Erre az indirekt cash-flow számítási 

módszertanát is felhasználó ADSCR (Average Debt Service Coverage Ratio) kalkulációt használjuk. A 

módszer lényege, hogy az igényelt hitel fizetési kötelezettségeit (adósságszolgálatot) évről évre szembe 

állítjuk a visszafizetés forrásaival (adósságfedezettel). 

151



Inputok 

Pénzügyi terv Hitelparaméterek Üzemszerkezet 

Ellenőrzések 

Pénzügyi terv 

koherencia 

Amortizáció 

Kamatfizetés 

Hitelállomány 

összefüggései 

Tőketörlesztés 

Tárgyi eszközök 

Eredménykimutatás 

Mérleg 

Adósságfedezet 

Adósságszolgálat 

ADSCR számítás 

Üzemtipizálás 

Valóságtartalom 

FADN nemzeti 

adatbázis 

Referencia 

értékek 

Referencia értékek 

hozzárendelése 

Intervallum 

vizsgálat 

Értékelés 

1. ábra. Hitelkérelmek értékelése FADN adatok alapján 

Mivel a magyar FADN egy zárt rendszerű kettős könyvvitelre épül (minden egyes gazdasági esemény 

rögzítésre és könyvelésre kerül), ezért az indirekt módszert találtuk a legalkalmasabbnak arra, hogy 

meghatározzuk a törlesztésre rendelkezésre álló forrásokat, melynek lényege a következő: 

Az általánosan elfogadott számviteli elvek szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál 

kötelezően érvényesül az időbeli elhatárolás elve. Ennek értelmében az árbevételt, illetve a költségeket 

akkor számolják el, amikor azok felmerültek. Az időbeli elhatárolás elve alapján számított eredmény nem 

152



a tényleges realizált eredményt mutatja. A pénzmozgással járó tételek összegyűjtése helyett az 

eredménykimutatásban levezetett (adózás előtti vagy adózott) eredmény a számítás kiindulási alapja. Ezt 

módosítani kell azokkal a gazdasági eseményekből származó tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát 

ugyan befolyásolják, de pénzmozgással nem járnak. Tehát a pénzmozgással nem járó, eredményt 

csökkentő tételeket hozzá kell adni, míg a pénzmozgással nem járó, eredményt növelő tételeket le kell 

vonni az eredményből, hogy megkapjuk a működési tevékenységhez kapcsolódó nettó pénzeszközváltozást 

(Rózsa et al, 2005). 

Az így kapott adósság fedezetet leosztjuk az adósságszolgálattal és amennyiben ez az érték meghaladja 

a nemzetközileg elfogadott 1,2-értéket, akkor feltételezzük, hogy a vállalkozás képes lesz a felvett hitelek 

törlesztésére. 

Az ellenőrzés következő és egyben legfontosabb eleme a valóságtartalom vizsgálat. Ennek lényege, 

hogy az FADN adatbázisból létrehozott (lekérdezett) referencia értékeket összehasonlítjuk a vizsgált üzem 

adataival, így megállapítjuk, hogy a pénzügyi tervben szereplő érték a valóságban is teljesíthető-e. 

Ennek első lépése a referencia értékek előállítása a tesztüzemi adatok alapján. Az Európai Unió FADN 

rendszerétől eltérően Magyarország esetében eltérő csoportképzést célszerű használni. Erre azért van 

szükség, mert a vállalkozási formák szerint (egyéni gazdaság, társas vállalkozás) homogénebb (egymásra 

jobban hasonlító) csoportokat lehet létrehozni. Ennek oka, hogy a magyarországi társas vállalkozások 

tőkeszerkezete, földhasználata, bérpolitikája nagyban különbözik az egyéni gazdaságokétól. Ez utóbbi 

miatt különösen fontos, hogy a pénzügyi összehasonlításnál a vállalkozási forma szerint elsődlegesen két 

csoportot hozzunk létre. Természetesen az üzem típusa és mérete ugyanúgy fontos a csoportképzésnél. 

Az így létrehozott rétegekre (csoportokra) kell meghatározni a fajlagos referencia értékeket. A 

referencia adatbázisba nemcsak egy, hanem több év üzemi adata is belekerül, ezzel tudjuk biztosítani azt, 

hogy a különböző időjárási, piaci feltételek is figyelembe legyenek véve. A következő referencia értékek 

számítását és összehasonlítását tartjuk célszerűnek: 

• egy európai méretegységre jutó 

o termelési érték; 

o közvetlen termelői támogatás; 

o anyagjellegű ráfordítás; 

o adózás előtti eredmény; 

• termelési értékarányos jövedelmezőség. 

Ezekre a mutatókra két intervallumot kell meghatározni. Az első, tágabb intervallummal szűrjük a 

szélső értékeket. Egy szűkebb intervallummal, a pénzügyi terv nehezen (kockázatosan) megvalósítható 

elemeit szűrjük. Ezeket az értékeket a hasonló üzemek szélső három értékének átlagából számítjuk. A 

kockázatosan megvalósítható elemeket (szűkebb intervallum) a két szélső decilis (sorrendbe helyezett 

számsor 10., illetve 90. százalékánál elhelyezkedő) értéke alapján határozzuk meg. 

Mint ahogy korábban említettük, a vizsgálatot nem csak egy évre, hanem a futamidő összes évére el 

kell végezni, ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan állapítjuk meg, hogy a pénzügyi tervből számított 

mutatószámok a jövőben milyen kockázatokkal lesznek tarthatók. Ehhez a funkcióhoz felhasználjuk az 

intézetünk által működtetett reprezentatív prognosztikai modellt, a Microsimet. 

A Microsim modell a tesztüzemi bázisadatokon alapul, az összes tesztüzem eredmény-kimutatásának 

várható jövőbeni állapotát jeleníti meg, bemenetként felhasználva számos makrogazdasági mutatót, a 

költségtételek, az értékesített termékek árainak várható alakulását és a támogatási rendszer változásait. Ezt 

a modellt korábban jövedelem előrejelzések, hatástanulmányok, politikai döntések előkészítéséhez 

használtuk. Ebben a rendszerben azonban alkalmas az intervallumok jövőbeni értékeinek 

meghatározásához. 

153



A fenti ellenőrzéseket minden évben végrehajtva, pontos képet kaphatunk a pénzügyi terv gyenge 

pontjairól, illetve azokról az elemekről, amelyek hitel visszafizetés szempontjából problémát jelenthetnek. 

A rendszer működését még egy összefoglaló példával is szeretnénk szemléltetni. Ha egy gazdálkodó 

olyan beruházás megvalósításához igényel külső forrást, amely az adott gazdasági környezetben nem, 

vagy csak jelentős kockázatokkal valósítható meg, akkor a fenti rendszer azt a következőképpen szűri: a 

gazdálkodó költségei egyrészt növekednek a beruházás elszámolt értékcsökkenésével, másrészt a 

kamatokkal. A pénzügyi tervben, azért hogy az említett költségnövekedést ellensúlyozza, növeli a 

termelési értékét (árbevételét). Ha az egy egységre jutó termelési érték jelentősen magasabb, mint a hozzá 

hasonló legjobb üzemek átlaga, akkor a rendszer jelzi, hogy a tervben közölt árbevétel nem tartható, így a 

hitel visszafizetés is kockázatokkal terhelt. 

Tehát a felvázolt módszer lényege az, hogy a hitelt kérelmező valótlan adatok állításával ne tudja 

megindokolni fejlesztése életképességét, így a hiteltörlesztés gazdasági kockázatai felmérhetők, 

értékelhetők. Az egyes hitelkérelmekhez kockázati valószínűségeket rendelve a hitelfeltételek – beleértve 

a kamatokat és a kért biztosítékot – differenciálhatók. A rendszer alkalmas a kettős könyvvitel vezetésére 

nem kötelezett egyéni gazdaságok megítélésére is. Ők egy részletes kitöltési útmutató segítségével adják 

meg az értékeléshez szükséges (eredményszemléletű) pénzügyi adatokat. 

3. Jövőbeni fejlesztések 

A fent leírt módszerben a valóságtartalom vizsgálat alapját az Európai Uniós üzemtipológia képezi. Ez 

a módszer véleményünk szerint nem a legjobb megoldás a hasonló üzemek referencia adatainak 

leképzéséhez. Hipotézisünk szerint ennél jobb módszer a statistical matching alkalmazása, mivel a 

hasonló üzemeket nem csak a súlyozás szerinti rétegképzés alapján tudjuk megkeresni, hanem egyéb 

változókat is figyelembe tudunk venni. Ezek közül is legfontosabb a munkaerő, mivel ezzel az 

üzemtípusokon belül az alkalmazott technológiák szerint is differenciálni tudjuk az üzemeket. 

Ugyanakkor ennek a módszernek az a hátránya, hogy alkalmazásához szükség van üzemsoros FADN 

adatokra is, mivel a pályázó üzemhez hasonló gazdaságok kiválasztása egyenként történik. A gyakorlati 

megvalósításnak az FADN szigorú adatkezelési előírásai korlátot jelentenek. 

Az elemzést mindenképpen célszerű kiegészíteni érzékenységi vizsgálatokkal is. Az érzékenységi 

vizsgálat alapja továbbra is az ADSCR mutató lehet. Azt kell évről évre meghatározni, hogy az árbevétel 

mennyivel csökkenhet, illetve a költségek mennyivel emelkedhetnek úgy, hogy a vállalkozás a hiteleit 

továbbra is biztonságosan törleszteni tudja. 

Ezt a vizsgálatot ki lehet terjeszteni a hitelkamatra is, ki lehet számolni a kritikus hitelkamatlábat, mely 

az a kamatláb, amely mellett a vállalkozás a hitellel kapcsolatos terheket még éppen ki tudja fizetni. 

Ezt a modellt a jövőben internetes alkalmazás keretében elérhetővé kell tenni a mezőgazdasági 

vállalkozások számára is. Ez egy kiváló eszköz lenne a fejlesztési elképzeléseik értékeléséhez és egyben 

hozzájárulna a mezőgazdasági termelők pénzügyi kultúrájának fejlesztéséhez. 


Egy olyan pénzügyi-elemző modellt fejlesztettünk, mely segítségével értékelni lehet a mezőgazdasági 

pénzügyi terv gyenge, csak jelentős kockázatokkal megvalósítható pontjait. FADN adatok 

referenciaértékként történő felhasználásával biztosítani tudjuk, hogy a hitelt kérelmező valótlan adatok 

állításával ne tudja megindokolni fejlesztési életképességét. 

Magyarországon a banki hitelkérelmek értékelésekor a pénzügyi terv bírálata háttérbe szorul, a bankok 

kerülik az üzleti alapon történő hitelezést és továbbra is a jelzálog, illetve egyéb módon biztosított 

hitelekkel stabilizálják helyzetüket. Ha azonban a pénzügyi tervek értékeléséhez egy adekvát, a 

gyakorlatban megbízhatóan használható eszközt biztosítanánk, az megkönnyítené a hitelezést és a 

154



hitelbírálatot. A hitelkérelmek ilyen jellegű ellenőrzésének közép- és hosszú távú hatásai is vannak. A 

hitelkihelyezés biztonsága csökkentheti az azzal szemben álló fedezet nagyságát, ezáltal lehetőség lenne 

arra, hogy a vállalkozók többletforrást vonjanak be. Hosszabb távon a hitelkihelyezés kockázatának 

csökkenése kedvezően hathat a kamatokra is, amely szintén tovább emelheti a hitelezés volumenét. 

Hivatkozások 

Rózsa, Attila – Darabos, Éva – Bács, Zoltán: A cash flow-kimutatás összeállításának nemzetközi és magyar 

szabályozása, Agrárgazdaság, vidékfejlesztés, agrárinformatika konferencia kiadványa 2005 

155



Az e-Learning bevezetésének tapasztalatai az MGSZH-ban – egy pilot eredményei 

Vörös Zsuzsanna 1 , Lukácsné Veres Edina 2 

Abstract. The various tasks of Central Agricultural Office are carried out by its central and regional directorates. 

For performing a high standard labour, well- and continuously educated team in needed, so the more thousands of 

colleagues working at central and regional levels have to be trained. Beside the traditional training forms – and 

built to them - there was a need for implementing a new distant teaching system, which provides a comprehensive 

distance education, resting on multimedia foundations, for the all colleagues of Central Agricultural Office 

working in different parts of the country and in different professional areas. The aim of our publication is to show 

how we introduced the e-Learning education within the distance education framework system of CAO, and to 

share our experiences obtained during the pilot training. 

Keywords: e-Learning, 

Összefoglaló. Az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal sokrétű feladatát Központja és területi szervei útján látja 

el. Munkájának magas színvonalon való végzéséhez jól és folyamatosan képzett szakembergárda szükséges, 

vagyis a Hivatal központi és területi szerveinél dolgozó több ezer munkatársat folyamatosan képezni kell. A 

hagyományos képzési formák mellett, azokra épülve, szükség volt egy olyan távoktatási rendszer megvalósítására, 

mely széleskörű, multimédiás alapokon nyugvó távoktatási megoldást biztosít az MgSzH valamennyi – az ország 

különböző pontján dolgozó, különböző területeket ellátó - munkatársa számára. A publikációnkban azt szeretnénk 

bemutatni, hogy hogyan valósítottuk meg az MgSzH Távoktatási Keretrendszerén belül az e-Learning oktatást, 

illetve milyen tapasztalatokat nyertünk a pilot képzés során. 

Kulcsszavak: e-Learning 

1. Bevezetés 

Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások keretében elindult átszervezési 

folyamat egyik eredményeként 2007. január 1-jén létrejött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal több 

szervezet - fővárosi és megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok, Növény- és Talajvédelmi Központi 

Szolgálat, megyei földművelésügyi hivatalok, fővárosi és megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző 

állomások, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Állami Erdészeti Szolgálat, 

Földművelésügyi Költségvetési Iroda, Országos Borminősítő Intézet, Állatgyógyászati Oltóanyag-, 

Gyógyszer- és Takarmányellenőrző Intézet, Országos Állategészségügyi Intézet, Országos 

Élelmiszervizsgáló Intézet - általános jogutódjaként, ezek feladatait egy szervezetbe integrálva látja el. A 

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 

irányítása alatt álló központi hivatal, székhelye Budapest. A Hivatalt az elnök vezeti. A Hivatal feladatát 

Központja és területi szervei útján látja el. Az MgSzH Központja és területi szervei is önálló jogi 

személyiséggel rendelkeznek. A 19 megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal élén főigazgató áll. Az 

MgSzH Központ az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik, az MgSzH területi szerveinek 

illetékességi területe pedig - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a nevében megjelölt 

közigazgatási területre terjed ki (1. ábra). 

1 Vörös Zsuzsanna, 

MGSzH Központ, 1024 Budapest, Keleti K. u. 24. 

voroszs@oai.hu 

2 Lukácsné Veres Edina, MGSzH Központ, 1024 Budapest, Keleti K. u. 24. 

lukacsnee@oai.hu 

156



European Food 

Safety Authority 

Élelmiszerláncbiztonságért 

felelős 

miniszter = VM 

miniszter 

Élelmiszerlánc-felügyeletért és 

agrárigazgatásért felelős 

államtitkár = 

Országos főállatorvos 

Magyar 

Élelmiszerbiztonsági 

Hivatal 

Élelmiszerlánc-felügyeletért és 

agrárgazdaságért felelős 

helyettes államtitkár = 

Mezőgazdasági Szakigazgatási 

Hivatal Elnök 

Élelmiszerlánc-biztonsági 

elnökhelyettes 

Központi 

Igazgatóságok 

19 megyei 

Mezőgazdasági 

Szakigazgatási Hivatal 

Megyei Élelmiszerláncbiztonsági 

és 

Állategészségügyi 


Megyei Növény- és 

Talajvédelmi 


1. ábra. A magyar élelmiszerlánc felügyeleti szerkezete 

Az MgSzH sokrétű feladatát megfelelő színvonalon csak egy jól képzett – közel 5000 fős - 

szakembergárdával tudja ellátni. A turbulens jogi, gazdasági és szakmai környezetben a Hivatal központi 

és területi szerveinél dolgozó munkatársait folyamatosan képezni kell. Adott a feladat, amelyet 

hatékonyan, kevés ráfordítással kell megoldani. 

2. A pilot története 

A hagyományos képzési formák (élőképzés, útmutatók, körlevelek, konferenciák stb.) mellett, azokra 

épülve szükség volt egy olyan távoktatási rendszer (e-Learning keretrendszer) megvalósítására, mely 

széleskörű, multimédiás alapokon nyugvó megoldást biztosít az MgSzH valamennyi – az ország 

különböző pontján dolgozó, különböző területeket ellátó - munkatársa számára. 

Az e-Learning bevezetésére a 2006/018-176.01.03 sz., „Az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi 

határállomások szolgáltatási kapacitásának megerősítése és a megyei állategészségügyi informatikai 

157



rendszer fejlesztése”, valamint a 2004/016-689.06.01-11 sz., „Az állat-egészségügy adminisztratív 

kapacitásának növelése” projektek keretében került sor. 

A publikáció további részében azt szeretnénk bemutatni, hogyan valósítottuk meg az MgSzH 

Távoktatási Keretrendszerén belül az e-Learning oktatást, illetve milyen tapasztalatokat nyertünk a pilot 

képzés során. 

2.1. Az e-Learning szervezésének folyamata 

Az oktatások, gyakorlatok tervezése vegyes típusú, komplex képzési tervet eredményez, amelyben a 

teljesen elméleti, esetleg iskolarendszerű képzésektől a szimulációs gyakorlatokig minden megtalálható. 

MGSZH 

Központ 

ÉLmunkatársak 

Képzési 

igények 

Képzésekről 

döntés – elnh. 

Értesítés az igény 

elutasításáról vagy 

elhalasztásáról 

Képzési terv 

Kompetenciamátrix 

HR 

2.10.2 

Képzés 

ek 

tervez 

ése 

Munkatársi 

képességek 

(ÉTbI) 

2.10.1 

Munkat 

ársi 

képessé 

gek 

felméré 

se 

Képzési 

igények 

ÉLszakértők 

Képzési 

terv 

Tananyagok 

engedélyezése 

Tananya 

gok 

2.10.3 

Nyers 

tananyagok 

feldolgozás 

a 

Nyers 

tananyagok 

Iskolarendszerű 

képzések 

szervezése 

2.10.4 Tanfolyamok 

szervezése 

2.10.5 Saját 

tanfolyamok 

szervezése 

2.10.6 E-learning 

szervezése 

Bizonyítvá 

nyok 

HR 

ÉLvezetők 

Vizsgák, 

értékelés 

2. ábra. Az e-Learning helye a képzések rendszerében 

Az e-Learning súlya azonban egyre nő ebben a rendszerben, hiszen gazdaságossága, a szakértők 

tudásának jobb kihasználása, a hallgatók tanulási lehetőségeinek rugalmassága jótékonyan hatnak az 

országban szétszórtan élő, munkaidejüket külső tényezőktől függve töltő, eltérő végzettségű (orvos, 

állatorvos, vegyészmérnök, biológus stb.) kollégák lelkesedésére. 

158



Rendszer 

gazdák 

Tananyagok 

engedélyezése 

Kurzusjelszavak 

Hallgatók 

2.10.6.1 Kurzusok 

indítása 

Indító e- 

mail 

Jezés e-mail 

2.10.6.2 Kurzusok 

haladásának követése 

Hallgatók 

Vizsgák, 

értékelés 

Statisztikák 

2.10.6.3Kurzusok 

lezárása 

Módosítási 

elképzelések 

Rendszerjelszavak 

HR 

ÉLvezetők 

Rendszergazdák 

3. ábra. Az e-Learning szervezésének folyamata 

Az e-Learning képzések szervezése 3 jól elkülöníthető szakaszban történt: 

• az indítás, 

• a képzés, 

• és a kurzusok lezárása. 

A képzések indítása feltételezi, hogy vannak kijelölt kurzusaink, engedélyezett tananyagok, kiválasztott 

hallgatók. Ezek ismeretében az informatikai háttér felállítható (adott oktatási felület kialakítható, a 

hallgatók hozzáférése és az adatvédelem biztosítható). Ez az informatikusok illetve a távoktatási 

szolgáltatók feladata. Indítás előtt szükséges még a tananyagokat összegyűjteni, azokat internetre tölthető 

formába hozni, engedélyeztetni, és feltölteni a távoktatási felületre. Az utolsó lépés a kurzusindító levél 

elküldése minden hallgatónak, vezetőiknek és a tanároknak. 

A képzés folyamán a legfontosabb feladat a képzés menedzserei számára a haladás személyenkénti 

ellenőrzése, a lemaradók értesítése, aktivizálása. Ekkor kell a vizsgákat is előkészíteni: a vezetői döntés 

alapján a vizsga típusának megfelelően összeállítani a vizsgadokumentumait (kérdések, tesztek stb.). A 

képzés során előfordulhat a tananyagok módosítása is, amennyiben a kurzusok anyaga, a tananyag 

felépítése, rendszere nem illeszkedik a hallgatói elvárásokhoz. 

Végül a kurzusok zárása a vizsgáztatással, a látogatási és vizsgabizonyítványok kiállításával, valamint 

a hallgatói elégedettség mérésével zárul. Ez utóbbi nagyon fontos ahhoz, hogy mind az adott kurzus 

fejlesztése, mind magának a képzés metódusának, a technikai feltételeknek, a kiválasztás módjának a 

javítása folyamatos legyen. 

2.2. A hallgatók kiválasztás 

Tananyagok – 

XMLformátumban 

2.10.6.4 Elfelejtett 

rendszerjelszavak 

kérése 

Hivatalunkban a munkakörök ellátásához szükséges kompetenciák meghatározása valamint a 

munkatársak egyéni kompetenciájának felmérése után adódnak azok a tudásrések, amelyeket a képzéssel 

kell megszüntetni. A stratégiai és szakmai vezetés megadja a képzési igényeket, a gazdasági vezetés 

HR 

159



definiálja az éves illetve a hosszabbtávú (többnyire 5 évre szóló) pénzügyi lehetőségeket, és ezek 

ismeretében az igazgatók döntenek saját szakterületükön a kurzusok indításáról, illetve a képzésben 

résztvevők köréről. 

2.3. A pilot tartalma 

2009. december 27-ével megkezdődött az MGSZH szakembereinek e-Learning (távoktatásos) 

formában történő próbaképzése. A Távoktatási Keretrendszerben az alábbi tananyagok (kurzusok) 

oktatására került sor: 

• Élelmiszer-eredetű megbetegedések vizsgálata 

• Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai – kerületi szakemberek részére 

• Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai - megyei szakemberek részére 

• Monitoring-alapismeretek 

• Salmonella-mentesítés 

A képzés célja az e-Learninges felület használhatóságának, a képzési rendszerbe való 

illeszthetőségének tesztelése volt, ilyen módon ez egy ún. pilot képzésnek tekinthető, de ettől függetlenül 

maguk a tananyagok és a vizsgák már nem pilotként, hanem élesben működtek. 

Valamennyi kurzus tananyagának megismerésére, elsajátítására minimum két hét állt rendelkezésre. A 

konkrét tananyag mellett a kurzusfelületen az ismeretek bővítése érdekében elhelyeztünk egyéb 

kapcsolódó kiegészítő anyagokat, iratmintákat, jogszabályokat, útmutatókat, videó-anyagokat is. 

A vizsgakötelezettség teljesítésére a szakembereknek kurzusonként egy-egy hét állt rendelkezésükre, 

vizsgázni egy alkalommal lehetett. A vizsgatesztek 20-20 kérdésből álltak, kitöltésükre 45 perc állt 

rendelkezésre. A vizsga elfogadásához 50 %-nál jobb eredményt kellett elérni. 

2.4. Az eredmények 

Az MGSZH e-Learning (távoktatásos) formában történő képzésében 204 szakember volt érintett. A 

kurzusok ideje alatt végig nyomon követtük valamennyi hallgató tevékenységét, s ha szükség volt rá, 

figyelmezető üzenetben hívtuk fel figyelmét az elmaradt feladataira (pl.: ideje meglátogatni a kurzust vagy 

hamarosan letelik a vizsga letételének ideje). 

A 204 kolléga közülük 200 fő valamennyi kurzusból első próbálkozásra sikeres vizsgát tett (800 

eredményes vizsga). A vizsgaeredmények globális átlagai mind a négy kurzus esetében meghaladták a 80 

%-ot, az eredmények a 1. táblázatban láthatók. 

1. táblázat. Vizsgaeredmények globális átlaga kurzusonként 

Élelmiszer eredetű megbetegedések vizsgálata 89,6% 

Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai – kerületi szakemberek részére 86,54% 

Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai - megyei szakemberek részére 84,75% 

Monitoring-alapismeretek 91,95% 

Salmonella-mentesítés 89,02% 

Valamennyi kurzus esetén a teljesítésekről összefoglalót készítettünk. Jelen publikációban példaként a 

„Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai - megyei szakemberek részére” c. kurzus 

összefoglalóját mutatjuk be (1. melléklet). 

2.5. Elégedettségi kérdőív és értékelése 

A képzésben résztvevő minden személy (tanulók, tanárok, oktatásszervezők) véleménye nagyon 

fontos, mert elsősorban ezek alapján tudjuk javítani a távoktatás minőségét, ennek megfelelően minden 

visszajelzés értékes. A tananyagok fejlesztése, jobbítása, testreszabása kollektív feladat, azaz célunk az, 

160



hogy minden releváns visszajelzést beépítve a felhasználók igényeinek leginkább megfelelő, jól 

dokumentálható, az ismeretátadás hatékonyságát mérni tudó rendszert alakítsunk ki. 

A módszertani szakértők a kurzusok ideje alatt is biztatták a kollegákat, hogy észrevételeiket, 

megjegyzéseiket jelezzék akár a tanárok, akár a szakértők felé. Mindemellett a kurzusok lezárását 

követően a résztvevők számára elégedettségi kérdőívek kerültek kiküldésre, annak érdekében, hogy 

felmérjük az esetleges problémákat, kéréseket, és a jövőben javítsuk, illetve eleget tegyünk azoknak. 

Az elégedettségi kérdőív összeállításánál a Google adta lehetőségeket alkalmaztuk. Ennek előnye, 

hogy a Google felületén a visszaküldött kérdőívek válaszai egy Excel-táblázatban automatikusan gyűjtésre 

kerülnek, megkönnyítve a statisztikai feldolgozást. 

A 204 vizsgázó közül 62-en (30 %) töltötték ki az elégedettségi kérdőívet, nekik ezúton is köszönjük, 

hogy válaszaikkal segítették a munkánkat. A kérdőívek kiértékelése, illetve a hallgatók közvetlen 

visszajelzései alapján a módszertani szakértők/technikai support számára az alábbi következtetések 

vonhatók le: 

• A jövőben jobban fel kell hívni a figyelmet ezeknek a képzéseknek a fontosságára. Ha megfelelő a 

motiváció, akkor a kollegák is más szemmel néznek a tananyagra, illetve tesznek eleget 

vizsgakötelezettségüknek. 

• Legnagyobb problémát az jelentette, hogy az oktatásban való kötelező részvétel illetve a 

vizsgakötelezettség az év elejére esett, amikor a kollégák egyéb irányú kötelezettségeik miatt 

egyébként is leterheltek. 

• Az oktatási módszer újszerűségével nem volt különösebb probléma. A technikai háttér 

elégtelensége azonban esetenként gondot okozott, kerületi kollégák több esetben csak a megyénél 

tudták a programot használni – géphiány, internethiány miatt. Ezen kívül még a jelszavak kezelése 

okozott némi gondot (pl. elfelejtett jelszavak újra megkérése). 

• A hallgatók véleménye szerint a tananyagok tartalma, feldolgozása elfogadható, kisebb 

korrekciókra van csak szükség. 

• A vizsgák kötöttségei ellen sokan ágáltak: igényelték a több próbálkozási lehetőséget egy-egy 

vizsga letételekor, illetve kérték, hogy a vizsgáknak ne legyen időkorlátja. 

• A vizsgakérdéseket át kell dolgozni: egyértelműbbé, egyszerűbben megfogalmazottá, lényegre 

törőbbre kell alakítani azokat. 

A hallgatóknak kiküldött kérdőívet és kiértékelését a 2. és 3. mellékletek tartalmazzák. 

2.6. A pilot tapasztalatai, javaslatok 

A kurzusok ideje alatt kapott észrevételek, megjegyzések illetve az elégedettségi kérdőív kiértékelése 

alapján a pilot képzés tapasztalatait, valamint a soron következő képzésekre vonatkozó javaslatainkat az 

alábbiakban foglaljuk össze. 

A résztvevőkkel mélyebben kell ismertetni a képzés célját, jobban kell indokolni a képzésben való 

aktív és fair részvételt. Meg lehet említeni pl. hogy a helyettesítések idején szükség lehet más ismeretekre, 

vagy a karrierépítéshez szükséges interdiszciplináris ismeretek gyűjtését, illetve a szakmai beszűkülés 

elkerülését. 

A kurzusindító levélbe és a kurzusokat lezáró értékelő anyagba is bele kell foglalni, hogy a résztvevők 

véleménye nagyon fontos, mert elsősorban ezek alapján tudjuk javítani a szolgáltatás minőségét, valamint 

azt, hogy a vertikális információáramlás jogos igényét szeretnénk kielégíteni. A tananyagok fejlesztése 

kollektív feladat kell, hogy legyen! 

A hallgatók számítógépes ismereteit növelni kell. Hosszabb távon célszerű előírni az ECDL (vagy 

ezzel egyenértékű más) vizsgakötelezettséget. Rövidtávon javasolható egy e-Learninges számítógépismereti 

tanfolyam elvégzése minden leendő hallgató részére. 

161



A kollégák időzavarán segíthet egy tervezett, előre bejelentett, ismertetett képzési terv. Ez jelentheti: 

• egy 5 éves képzési stratégia ismertetését és vitáját a vezetők számára, 

• az éves, részletes, gördülő képzési terv (mindig legalább félévvel az esedékes képzés előtt már 

ismert legyen a kurzus időzítése és az érdekeltek köre) megismertetését a kollégákkal, 

• előre, a vezetőkkel egyeztetve kell kiválasztani az év folyamán esedékes képzések időszakait. 

A vezetőknek igyekeznie kell szinkronba hozni a terheléseket az ismert képzésekkel. Amennyiben ez 

kivételesen nem sikerül, a képzést elrendelő felső vezetővel egyeztetve kapjanak felmentést vagy 

halasztási lehetőséget az érintett kollégák. 

Ugyanígy a tanároknak, szakértőknek is elegendő időt kell hagyni a tananyagok összeállítására (pl. az 

éves képzési tervben ismertetetteket ők még korábban ismerjék meg). 

Célszerű lenne a résztvevőket (tanárok és hallgatók egyaránt) érdekeltté tenni a kurzusok elvégzésében, 

így lehetőségként felmerült pl.: 

• a tanároknak legyen kitűzve célprémium vagy szerzői jogdíj, 

• a hallgatók oklevelet kapnak, ami bekerül a személyi anyagukba, de ezt vegyék figyelembe 

jutalmazásnál, sőt akár azt is, milyen eredménnyel teljesítették az egyes kurzusokat, 

• az okleveleket ünnepélyes keretek között adja át egy vezető. 

A tananyagokat érdekesebben, tagoltabban, logikusabban kell felépíteni. Több képet, filmet, interaktív 

tanulási módszert kellene alkalmazni. 

Ki kell dolgozni azokat a belépési teszteket (kompetencia-felmérőket), melyekkel egy-egy kurzus 

indításakor a belépéshez szükséges ismeretszinteket felmérjük. Ez – vagy egy hasonló mód - alkalmas 

lehet azok kiszűrésére is, akiknek az adott tananyag nem mondana újat, ezért számukra a kurzus 

elvégzését illetve a vizsgát mellőzni lehetne. 

A vizsgatesztek kérdéseit próbáknak kell az éles használat előtt alávetni. A nagyobb anyagokhoz 

generált teszteknél célszerű lenne a kérdéseket csoportokba foglalni, és az egyes csoportokból választani 

azokat, ezzel biztosítva, hogy a tananyag minden egységét szerepeltessük a véletlenül kiválasztott 

kérdésekből álló vizsgatesztben. 

Az egyes pozíciókba kerülő új emberek képzése érdekében javasoljuk az évente történő felülvizsgálat 

után az egyes kurzusokat évente egyszer újraindítani. A változást pl. a humánpolitika minden évben 

megadhatná, vagy az e-Learning adatait a vezetőkkel évente leellenőriztetve az elnökhelyettesek vagy 

igazgatók adnák meg az ismételt képzésre szorulók körét. 


Az élelmiszerlánc-felügyelet megfelelő színvonalú ellátásához elengedhetetlen a szükséges ismeretek 

minél szélesebb körben történő terjesztése, így az ismeretátadás hagyományos formái (élőképzés, 

útmutatók, körlevelek, stb.) mellett kiemelt szerep jut az információkat személyre szabottan, mindenkihez 

eljuttatni képes távoktatási rendszernek. 

Az MGSZH szakembereinek e-Learning formában való oktatása a pilot képzés alapján sikeresnek 

tekinthető. A kollegák új ismeretekre tettek szert, illetve felfrissíthették a már meglévő tudásukat. Bár 

munkatársaink a kötöttségeket nem szeretik, pozitívan viszonyulnak a Távoktatási Keretrendszerben 

megvalósuló képzésekhez, és igyekeznek annak előnyeit kihasználni. 

162



Hivatkozások 

Forgó S. 2009. Az új média és az elektronikus tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle. 8–9: 91-96. 

Hutter O., Magyar G., Mlinarics J. 2005. E-LEARNING 2005 (eLearning kézikönyv). Budapest, Műszaki 

könyvkiadó. 

Kárpáti A., Molnár Gy., Tóth P., Főző A. L. 2008. A 21. század iskolája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 

Internetes hivatkozás 

Kulcsár Zs. 2008. Az integrált e-Learning felé URL: http://mek.oszk.hu/06600/06695/06695.pdf 

http://www.mgszh.gov.hu 

http://moodle.org 

163



1. melléklet. Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai - megyei szakemberek részére c. 

kurzus teljesítésének összefoglalója 

A kurzus 2010. február 1-től látható a http://edu.mgszh.gov.hu/moodle/ portálon. 

Tevékenységi jelentés 

(=> a kurzus anyagait, pl. tananyag, letölthető dokumentumok, stb. hányszor nézték meg a hallgatók) 

Tevékenység 

Nézet 

KET tananyag 6694 

A KET-ben használatos fogalmak 161 

2009. szeptember 30-ig hatályos Ket. 18 

2009. október 1-től hatályos Ket. 36 

Áttétel 67 

Határozat 50 

Határidő meghosszabbítása 33 

Hiánypótlásra felhívás 42 

Illetékfizetésre felhívás 40 

Eljárások egyesítése hivatalból 32 

Kerületi hivatal kizárása 47 

Jegyzőkönyv 49 

Jogtár 1062 

Fontos tapasztalat, hogy a tananyagok mellett feltöltött kapcsolódó anyagokat kevesen tekintették meg, 

pedig azok a mindennapi munka során hasznosítható ismereteket hordoznak. 

Minden hallgatói tevékenység (nézetek és üzenetek) 

164



Vizsga 

Vizsgázni 2010. február 10. és 17. között lehetett 

50% feletti teljesítés esetén: megfelelt 

Levizsgázott: 127 fő, ebből 5 fő „önszorgalomból” foglalkozott a tananyaggal, illetve vizsgázott le, 11 

kolléga pedig minkét Ket-es anyagból vizsgát tett 

1 fő nem vizsgázott, ő tartósan beteg, ő a többi kurzust sem tudta teljesíteni 

1 hallgatónak nem sikerült a vizsgája 

Legrosszabb eredmény: 48,33% 

Legjobb eredmény: 100% 

Globális átlag: 84,75% 

Vizsgázásra rendelkezésre álló idő 45 perc volt. 

Vizsgázásra szánt legkevesebb idő: 3 perc 44 másodperc!!! 

Vizsgázásra szánt legtöbb idő: 45 perc 

Vizsgázásra szánt idő 

Ebben az időintervallumban levizsgázottak száma 

3-5 perc 4 fő 

5-10 perc 17 fő 

10-15 perc 11 fő 

15-20 perc 25 fő 

20-25 perc 23 fő 

25-30 perc 16 fő 

30-35 perc 9 fő 

35-40 perc 7 fő 

40-45 perc 12 fő 

Vizsgaeredmények (elért százalék - hallgatók száma) 

165



2. melléklet. Elégedettségi kérdőív 

Elégedettségi kérdőív a jelen kurzussal kapcsolatban 

Tisztelt Kolléga! 

Szeretnénk a távoktatásunkat, az elektronikus oktatást minél jobban csinálni. Ezért kérjük, az 

alábbi néhány kérdésre adott válaszával segítsen minket ebben. Kérjük, válassza ki a megfelelő 

értékeléseket, illetve írja meg a véleményét! 

Köszönjük: 

a szerkesztő tanárok 

1. kérdés Összességében hogyan értékeli ezt a kurzust? (Válasszon a radargombbal!) 

kiváló 

jó 

közepes 

elfogad 

ható 

rossz 

2. kérdés Melyik szolgáltatásokkal volt elégedetlen? (Több lehetséges választ jelölhet meg a 

választógombokkal.) 

A kurzus szakmai tartalmával vagyok elégedetlen. 

Technikai problémáim voltak. 

A tanárokkal, a segítőkkel vagyok elégedetlen. 

Nem értem, miért kell vizsgázni ebből az anyagból. 

Nem értem, miért kell nekem ezt a kurzust 

elvégeznem. 

Egyéb: (max. 200 karakter)! 

166



2/a. kérdés Ha a kurzus szakmai tartalmával elégedetlen, akkor konkrétan mi zavarta: (Több 

lehetséges választ jelölhet meg a választógombokkal.) 

Nem volt benne semmi számomra új ismeret. 

A munkámhoz semmiképpen nem kötődő ismereteket 

kaptam. 

A tananyagban tárgyi tévedések vannak. 

A tananyag logikátlan felépítésű. 

Unalmas a kurzus. 

Kevés benne a gyakorlati alkalmazás során hasznos 

ismeret. 


2/b. kérdés Ha technikai problémái voltak, akkor konkrétan mi zavarta: (Több lehetséges 

választ jelölhet meg a választógombokkal.) 

Gondjaim voltak a honlap elérésével. 

A kezelői felület használata nehézkes. 

A tananyag elérése, a tananyagban való navigálás 

nehézkes. 

Nincs saját Lotus Notes-om, így nehéz volt vizsgázni. 

167



Kevés volt az időm a kurzus elvégzésére. 

A konkrét problémáim felsorolása: (max. 200 karakter)! 

2/c. kérdés A tanárokkal, technikai segítséggel volt elégedetlen, akkor konkrétan: (Több 

lehetséges választ jelölhet meg a választógombokkal) 

A tanárok, a technikai segítség nehezen volt 

elérhetőek. 

Lassú volt a technikai problémák kiküszöbölése. 

A tanárok nem adtak kielégítő és érthető válaszokat. 


2/d. kérdés A vizsgával kapcsolatos gondok: (A választógombokkal több lehetséges választ 

jelölhet meg.) 

A vizsga nehéz volt. 

A kérdések túlságosan a részletekbe menőek 

voltak. 

A vizsga csak az elméleti tudást mérte. 

A kérdések nem voltak egyértelműek. 

Legyen időkorlátja a vizsgának! 

Ne legyen korlátlan számú vizsgakísérlet! 

168




5. kérdés Kérjük, itt írja le a javaslatait, elképzeléseit a későbbi e-learninges képzésekkel 

kapcsolatban. 

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! 

169



3. melléklet. Elégedettségi kérdőív kiértékelése 

A kurzusok összesített értékelése, ötfokozatú skálán történt besorolással 

értékelés 

Élelmiszereredetű 

megbetegedések 

KET 

Monitoring 

elméleti alapjai 

kiváló 15 6 7 14 

jó 36 34 28 35 

közepes 10 19 16 12 

elmegy 1 2 9 1 

rossz 0 1 2 0 

átlag 4,0 3,7 3,5 4,0 

Általános problémák 

Általános problémák 

fő 

A kurzusok szakmai tartalmával vagyok elégedetlen. 23 

Technikai problémáim voltak. 38 

Nem értem, miért kell vizsgázni ezekből az anyagokból. 13 

Nem értem, miért kell nekem ezeket a kurzusokat elvégeznem. 6 

A tanárokkal, a segítőkkel vagyok elégedetlen. 1 

A problémák száma kurzusonként 

értékelés 

Salmonellamentesítés 



KET 

Monitoring 


Salmonellamentesítés 

Nem volt semmi szakmai plusz benne. 7 4 3 6 

A munkámhoz nem köthető ismereteket 

kaptam. 

A tananyagban tárgyi tévedések 

vannak. 

3 8 10 5 

5 0 0 1 

A tananyag logikátlan felépítésű. 0 2 2 0 

Unalmas a kurzus. 0 3 7 0 

Kevés benne a gyakorlatban 

használható ismeret. 

1 8 18 2 

Az Élelmiszer-eredetű megbetegedések vizsgálata kurzussal a következő problémák voltak: 

170



Összesen a 62 kérdőívben 16 problémabejelölés érkezett. Elsősorban a plusztudást hiányolták, továbbá 

tárgyi tévedéseket reklamáltak. 

A Közigazgatási Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályai kurzussal a következő problémák voltak: 

Összesen a 62 kérdőívben 25 problémabejelölés érkezett. Elsősorban a munkájukhoz nem kötődő anyagot 

reklamálták, továbbá kevesellték a gyakorlatban jól használható ismereteket. 

További – szabadon kitöltött – megjegyzéseket kaptunk e témához: 

„A Ket.-novella eleve egy szakmai tévedés. Nehezek voltak a kérdések.” „Az ellenőrző és vizsgakérdések 

között (nehézségi fok) nagy különbségek voltak.” 

A Monitoring elméleti alapjai kurzussal a következő problémák voltak: 

Összesen a 62 kérdőívben 40 problémabejelölés érkezett. Elsősorban a gyakorlatiasságot hiányolták, ami a 

kurzus elméleti, bevezető jellege miatt érthető, továbbá a munkájukhoz nem kötődő ismereteket kaptak. 

De a tananyag feldolgozói is kaptak kritikát, mivel többen unalmasnak ítélték a kurzust. 


„Kevés benne a gyakorlatban használható ismeret, 2008-ban ugyanezen témakörből szintén e-learning 

képzésben vizsgán vettünk részt. Annak a kurzusnak a tananyaga valóban tartalmazott a munkánk során 

hasznos tudnivalókat, jelen anyag nem új és nem alkalmazható.” „…a témából nehéz lett volna többet 

kihozni…” „…Zavaros volt az egész…” 

A Salmonella-mentesítés kurzussal a következő problémák voltak: 

Összesen a 62 kérdőívben 14 problémabejelölés érkezett. Elsősorban a plusztudást hiányolták, továbbá 5- 

en a munkájukhoz nem köthetőnek ítélték a kurzust. 


„Túl hosszú, sok a szükségtelen információ” 

Ha technikai problémái voltak, akkor konkrétan mi zavarta 

Technikai probléma 

db 

Nincs saját e-mailje, hálózaton működő számítógépe. 2 

Gondok voltak az e-learning-honlap elérésével 17 

A kezelői felület nehézkes. 13 

A tananyagokban való navigálás bonyolult. 6 

Kevés az idő a tananyag elsajátítására. 9 

Látható, hogy 15 %-nak volt technikai gondja. Ebből domináns a honlap elérési probléma, valamint a 

kezelői felület nehézkessége. 


171



„…elsősorban hardveres hibák..” „..Internet sokszor nincs...” „…a jelszó használata nehézkes…” „…a 

vizsga idejét mutató óra zavarja a kérdések olvasását…” 

Ha a tanárokkal, technikai segítséggel volt elégedetlen, akkor konkrétan 

Probléma a tanárokkal, technikai személyzettel 

db 

A tanárok nehezen voltak elérhetők 2 

A technikai segítség nehezen volt elérhető. 2 

A segítség túl lassan érkezett 1 

A válaszok nem voltak kielégítőek 0 

Gyakorlatilag nem volt probléma, a hallgatóknak mindössze 2 %-a panaszkodott. 


„…a tanárokat még most se tudom, hogy hol érem el. Talán célszerű lenne erre egy gyorsgombot 

betenni. (Vagy volt is, csak nem találtam?)…” 

A vizsgákkal kapcsolatos gondok 

Vizsgákkal kapcsolatos probléma 

db 

Legyen több próbálkozásra lehetőség egy-egy vizsga letételekor! 21 

Ne legyen időkorlátja a vizsgáknak! 2 

Összesen 23 válasz (18 %) érkezett a megadott problémákra, domináns (34 %) annak az igénye, hogy 

többször lehessen nekifutni a vizsgának. 


„…sikeres vizsga után jót tenne az önérzetemnek, ha lehetne javítóvizsgát tenni, még ha csak 

"megfelelt", "nem felelt meg" is van, akkor is szívesen javítanék a pl. 78%-ról…” „…jó lenne látni hogy 

mit hibáztunk el a vizsgakérdésekben…” „…a kérdés feltevések módja kizárólag az ismeretanyag világos 

és egyértelmű kontrolálását kéne szolgálja, a trükkös többszörös tagadásos kitekert kérdésfeltevésnek 

ebben a körben semmi értelme…” „…a "rossz" válaszok kiválasztása nem segíti a gyakorlati 

alkalmazást…” 

172



A konkrét tantárgyi vizsgákkal kapcsolatos problémák 

értékelés 



KET 

Monitoring 


Salmone 

llamentesítés 

Nehéz volt a vizsga 1 12 1 3 

Túlságosan részletekbe menőek 

voltak a kérdések 

4 14 9 4 

Csak elméleti kérdések voltak. 1 14 8 1 

A kérdések nem voltak 

egyértelműen megfogalmazva. 

14 13 8 17 

Összesen: 20 53 26 25 

Az Élelmiszer-eredetű megbetegedések vizsgálata és a Salmonella-mentesítés vizsgáknál 

egyértelműen a kérdések nem egyértelmű voltát említik a vizsgázók, míg a KET-nél az értékelő teszt 

minden kérdésére közel azonos számú válasz érkezett. A Monitoring elméleti alapjai tárgyból a 

vizsgázók nem tartották nehéznek a vizsgát, ám a többi kérdésben elmarasztalták a vizsgakérdések 

készítőit. 

173



Klímaváltozás hatásai fenológiai folyamatokra 

Dede Lilla 1 

Összefoglaló. A klímaváltozás hatással van a fenofázisok időpontjára is. Modellek és adatok elemzésének 

segítségével be is mutatható, hogy a klíma változik és vele együtt a növények fejlődése is. A melegedő 

hőmérséklet hatására az évről évre megjelenő fenofázisok előbbre tolódhatnak, viszont nem csak a hőmérséklet 

lehet hatással a fázis megjelenésének időpontjára, hanem más meteorológiai tényezők is. Célom az volt, hogy a 

stratégiai modellezés során bemutassam a klímaváltozás elméleti következményeit 140 éves hőmérsékleti adatsor 

segítségével. Az ELTE Botanikus Kertjének Geofiton Fenológiai Adatbázisa alapján pedig azt szeretném 

megmutatni, hogy a 24 meteorológiai tényező közül melyek vannak hatással a vizsgált növények fenofázisainak 

(az első bimbó megjelenése, a virágzás kezdete és a virágzás vége) időpontjára, valamint a regressziós 

modellekkel pedig azt akartam megmutatni, hogy milyen módon jellemezhető a meteorológiai tényezők és a 

fenofázisok bekövetkezése közötti kapcsolat. Végül arra jutottam, hogy a hőmérséklet emelkedése 

különféleképpen befolyásolja az elméleti ökoszisztéma fajainak egy kiválasztott fázisának időpontját. A hagymásgumós 

növényekre pedig leginkább a hőmérséklet napi ingadozása valamint a fagyos napok száma van erős 

hatással. 

Kulcsszavak: klímaváltozás, fenológia, geophyton növények. 

1. Bevezetés 

A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású ökológiai problémája. Fontosságát és 

hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit érinti. A klímaváltozással kapcsolatos 

kihívások és az ehhez kapcsolódó feladataink a társadalom és a gazdaság szinte minden szegmensét 

alapvetően meghatározzák. A klímapolitika magában foglalja többek között a mezőgazdaság és 

élelmiszertermelés, a tájhasználat, az energetika, az ipar és közlekedés, a környezet- és természetvédelem, 

a közegészségügy számos kérdését, de szociológiai, oktatási, kommunikációs, sőt biztonságpolitikai és 

külpolitikai vonatkozásai is vannak. A klíma változékonysága, tehát a hosszabb időintervallumokban 

megnyilvánuló klímastabilitás hiánya (és annak mértéke) meghatározó jelentőségű valamennyi földi 

ökoszisztéma állapota és állapotváltozásai szempontjából. A klíma változékonyságának mértéke 

(klímaparaméterek alakulásának együttes variabilitása) önmagában is jelentős heterogenitást mutat úgy 

térben (regionálisan), mint időben (vizsgálati időablakok szerint). Az ökoszisztémák, mint szabályozási 

folyamatokra képes rendszerek, ráadásul nem egyszerűen passzív „elszenvedői" a hatásoknak, hanem 

azokra különböző mértékű és jellegű alkalmazkodással, visszacsatolással reagálnak. 

A klímaváltozás hatással van a különféle fenológiai folyamatok időpontjára is. A TEGM (Theoretical 

Ecosystem Growth Model) modell segítségével tudom szemléltetni, hogy a modellben szereplő elméleti 

ökoszisztéma fajainak egy kiválasztott, számszerűsített fenofázisának időpontja hogyan változik a 

hőmérséklet emelkedés hatására. 

Az ELTE Botanikus Kertjének Geofiton Adatbázisa a főként hagymás gumós növények tavaszi 

fenofázisainak megjelenésének időpontját tartalmazza, aminek összegyűjtése Dr. Priszter Szaniszlónak 

köszönhető. Az adatbázis egy részének digitalizálása után meterológiai paraméterekkel való 

összefüggéseit vizsgáltam meg. 

Célkitűzéseim a következők: 

A stratégiai modellezés során kívánom bemutatni a klímaváltozás elméleti következményeit. 

1 Dede Lilla 

Budapesti Corvinus Egyetem, 1118 Budapest, Villányi út 29‐43. 

lilladede@gmail.com 

174



 

 

A geofiton adatbázis alapján szeretném megmutatni, hogy milyen meteorológiai tényezők vannak 

hatással a vizsgált növények fenofázisának időpontjára. 

A regressziós modellekkel pedig azt akartam megvizsgálni, hogy milyen módon jellemezhető a 

meteorológiai tényezők és a fenofázisok bekövetkezése közötti kapcsolat. 

2. Anyag és módszer 

Első esetben TEGM növekedési modell (Hufnagel és mtsai, 2008.) segítségével és egy 140 éves 

adatsorral végeztem vizsgálatokat. A stratégiai modell egy elméleti ökoszisztémát tartalmaz, amelyben 33 

faj található. Ezek közül a fajok közül 2 szupergeneralista, 5 generalista, 9 közepes generalista és 17 

specialista. A fajok abban térnek el egymástól, hogy mekkora a szaporodási rátájuk hőmérsékleti 

reakciógörbéjének optimuma és a tolerancia tartomány szélessége. A fajok hőmérsékleti 

érzékenységüknek megfelelően szűkebb (specialista) vagy szélesebb (generalista) intervallumban képesek 

a fajfenntartásra. A fajok hőmérsékleti optimum görbéjének leírására a Gauss- eloszlást használjuk úgy, 

hogy a hőmérsékleti optimum a várható érték. A szórás értékét úgy állítjuk be, hogy az egyes fajok közötti 

niche átfedés megfeleljen a Pianka, (1974) által tanulmányozott niche átfedési értékekkel, ahol a teljes 

niche átfedés átlaga csökkent a fajok számának a növekedésével. Nevük egy nagybetűből áll (kivéve a 

szupergeneralistákat, amiket csak egy szám jelöl), ami azt mutatja meg, hogy melyik fajtacsoportba 

tartozik, és egy számból, ami minél nagyobb annál magasabb hőmérsékleti tartományban van a 

növekedési optimuma. Az adatsor 1961-től 2100-ig tartalmazott historikus és jövendölt napi hőmérsékleti 

adatokat ˚C-ban. 1961-2000-ig az adatsor historikus adatokat tartalmaz. Az 1970-től 2100-ig terjedő 

időszakra Hadley Centre A2 szcenárió szerinti output adatokat, a két időszak között pedig 

klímagenerátorral interpolált adatokat tartalmaz. A modellhez használt adatsorban az évi átlaghőmérséklet 

növekedését mutatja az 1. ábra. A trendvonal segítségével látható, hogy átlagosan körülbelül 9 °C-kal nő a 

hőmérséklet. Ezeket az adatokat átszámoltam Kelvinbe és így használtam fel a Növekedési modellben. A 

kapott értékek pedig egyes fajok esetén azt mutatták meg, hogy az adott hőmérsékleti értékeknél milyen 

sebességgel fejlődik a növény. Ez egy hőösszegben mért idő. 

1. ábra Az évi átlaghőmérséklet alakulása 1961-től 2100-ig 

A vonaldiagramokat MS Excel program segítségével végeztem. 

Az ELTE Botanikus Kertjének Geofiton Fenológiai Adatbázisát felhasználva végeztem 

adatelemzéseket. 40 évre visszamenőleg tartalmaz fenológiai adatokat több száz főként hagymás és gumós 

növényről. Nekem az 1979-85 és 1991-1997-es intervallumban elhelyezkedő éveket sikerült 

175



feldolgoznom. Az adatbázis tartalmazta a növények első bimbójának megjelenésének időpontját, valamint 

a virágzás elejét és a virág elszáradásának az idejét. Azt vizsgáltam meg, hogy mely meteorológiai 

tényezők vannak hatással ezeknek a fenofázisok megjelenésének idejére. 

A fenológiai paraméterek alakulásának időjárással való kapcsolatát vizsgálva kétféle megközelítést 

alkalmaztunk: 

Első megközelítésként külön-külön vizsgáltam az egyes fenológiai indikátorok és az időjárási 

paraméterek korrelációs kapcsolatát. Ebből a célból egy 24 elemű meteorológiai paraméter vektort 

készítettünk az adott növény aktuális évi, vizsgált fenológiai állapotváltozását megadó, a megelőző év 

augusztus 28-tól (szökőévben augusztus 27-től) az aktuális fenológiai változásig terjedő időszakáról. 

Annak érdekében, hogy a klímaváltozás számára is hasznosítható legyen a kutatómunka eredménye, a 

Szász Gábor-féle algoritmus alapján (Szász Gábor, 1968) meghatároztuk a napi globális sugárzási értéket 

is. Ez az eljárás a napi napfényes órák számából számítja ki a napi globális sugárzási értéket (W/m2). A 

következő származtatott meteorológiai paramétereket számítottuk ki: 

1. napi globális sugárzások átlaga, 

2. napi átlaghőmérsékletek átlaga, 

3. napi maximális hőmérsékletek átlaga, 

4. napi minimális hőmérsékletek átlaga, 

5. csapadék összeg, 

6. napfényes órák összege, 

7. napfényes órák napi átlaga, 

8. csapadékos napok száma, 

9. valódi csapadékos napok száma (csapadéknyom nem számít bele), 

10. 10 °C foknál magasabb átlaghőmérsékletek összege, 











21. napi ingadozások (maximum-minimum) átlaga, 

22. a csapadék relatív szórása a csapadékos napokra, 

23. a fagyos napok száma, 

24. a nem negatív napi átlaghőmérsékletek összege az utolsó fagyos nap utáni naptól a 

fenofázis megjelenésének napjáig. 

Az így megkapott meteorológiai indikátorok felhasználásával korrelációs vizsgálatokat végeztem a 

geofiton fenológiai adatbázisunkban található fenofázis bekövetkezésekre a különböző vizsgálati években. 

Munkámhoz a PAST statisztikai programcsomag (Hammer et al 2001) lehetőségeit is felhasználtam (Dede 

et al. 2009). 

Második megközelítésben először a Past nevű statisztikai program segítségével megnéztem, hogy az 

évek során a napsorszámok változása mely tényezőkkel kapok erősebb korrelációt. Miután ezeket 

feljegyeztem, majd az Excel programban egy modellt írtam fel 2-3 optimális paraméterek additív hatására, 

176



az MS Excel Solver programjának segítségével optimalizáltam, majd az így kapott értékeket 

visszamásoltam a Past-ba és megnéztem, hogy a napsorszámokkal milyen erős lineáris kapcsolatot kapok. 

Addig változtattam meg a tényezők kombinációját egy fázis esetében, míg a legmagasabb R értéket nem 

kaptam, tehát amíg meg nem találtam a legnagyobb magyarázó erejű modelleket az egyes fenológiai 

indikátorokra. Az ábrákon az x tengelyen a fázisok napsorszámát tartalmazza, míg az y tengely a 

meterológiai paraméterekkel kapott értékeket. 

3. Eredmények és megvitatásuk 

3.1. Stratégiai vizsgálatok során kapott eredmények 

A modellezés során kapott eredményeim közül, melyeket a diploma munkám tartalmaz, csak néhány 

diagramot szeretnék itt bemutatni. Mind a 140 évben megfigyeltem, mikor hozza a fenofázist, így négy 

különféle diagram típust kaptam: 

2. ábra A 0-s szupergeneralista faj fenofázisának alakulása az évek száma és az 50-es fenofázishoz szükséges napok 

száma alapján 

A 0 szupergeneralista faj (2. ábra) fenofázisa a vizsgált 140 év során átlagosan korábbra tolódik, 

rendszeresebbé válik, nem lesz két év között jelentős különbség a napok számát illetően. Ugyan ez 

elmondható a másik szupergeneralista és a generalista fajokra is. 

177



3. ábra A K4-es közepes faj fenofázisának alakulása az évek száma és az 50-es fenofázishoz szükséges napok 


A 3. ábrán egy közepes fajt láthatunk, aminél egyértelműen látható a napok számának csökkenése, csak 

néhány alkalommal voltak kiugró értékek. 

4. ábra Az S3-es specialista faj fenofázisának alakulása az évek száma és az 50-es fenofázishoz szükséges napok 


A 4. ábra egy hideg kedvelő specialista fajt mutat be. A diagramon látható, hogy míg kezdetben 

viszonylag rendszeresen hozza a fázist, addig a későbbiekben már nem lesz képes elérni a vizsgált 

fejlődési állapotot. 

5. ábra Az S14-es specialista faj fenofázisának alakulása az évek száma és az 50-es fenofázishoz szükséges napok 


Az 5. ábrán egy melegkedvelő specialista fajt láthatunk. A vizsgált időszak második felében 

rendszertelenebbé válik a fázis elérése, hol nagyon korán, hol nagyon későn éri el a fejlődési állapotot. 

Eközben a trendvonal egyenes. 

3.2. A geophyton adatbázis feldolgozása alatt kapott elsődleges eredmények 

88 növényfaj meteorológia paramétereit számítottuk, melyek a következő kapcsolati képet mutatják, 

amelyet az 1. táblázat mutat be. 

178



A táblázatban a sorok a számított meteorológia jellemzőket képviselik, az oszlopok közül az első hat a 

három fenológiai változást (első bimbó megjelenése, virágzás kezdete, virágzás vége) két-két oszloppal, 

melyek közül az első a 95 %-os szinten való elfogadást, a második pedig a 90 %-os szinten való 

elfogadást jelneti. Megpróbáltunk egyfajta mérőszámot konstruálni oly módon, hogy a teljes elfogadást 

jelentő baloldali értékeket kettő, az elfogadás közelébe jutást jelentő jobboldali szereplést egy ponttal 

értékeltük, és ezek összegét az értékelt növényfajok (bal felső szám) hatszorosával osztottuk, hiszen egy 

növényfaj három fenológiai változás szerint kaphat pontszámot. Az egyes általunk vizsgált meteorológiai 

paraméterek fenológiában betöltött szerepét, annak erősségét a G-index fejezi ki. 

A táblázatban a legnagyobb elfogadási értékeket a 21-es sorszámú napi hőmérsékletingadozás, a 23-as 

sorszámú fagyos napok száma és a 4-es sorszámú napi minimum hőmérsékletek átlaga mutatnak. 

1. táblázat Fenológiai változások és meteorológiai paraméterek korrelációs kapcsolatát összegző eredménytáblázat, 

melyben az első oszlop a paramétereket, az utolsó oszlop pedig a korreláció erősségét mutatja, a közbülső három 

oszlop pedig a három vizsgált fenofázist jelöli 

3.3. Regressziós modellek eredménye 

88 F105 F110 F205 F210 F305 F310 

G- 

index 

met01 21 4 27 6 18 6 0,2803 

met02 35 12 26 11 13 9 0,3409 

met03 36 10 24 9 11 3 0,3106 

met04 32 12 28 19 13 13 0,3598 

met05 3 2 2 4 3 2 0,0455 

met06 30 7 19 14 15 8 0,2973 

met07 4 3 2 1 3 3 0,0473 

met08 27 10 5 7 3 4 0,1723 

met09 10 7 19 10 23 14 0,2557 

met10 9 11 5 2 9 4 0,1193 

met11 16 5 5 2 12 1 0,1402 

met12 19 5 6 3 12 3 0,1610 

met13 20 6 7 3 13 5 0,1780 

met14 21 5 8 1 12 3 0,1723 

met15 21 6 8 1 11 3 0,1705 

met16 23 3 8 2 11 3 0,1742 

met17 23 3 9 1 11 4 0,1780 

met18 23 2 9 1 10 5 0,1742 

met19 23 2 9 9 5 0,1686 

met20 24 2 7 2 9 5 0,1686 

met21 80 3 66 6 64 7 0,8258 

met22 2 7 2 6 3 2 0,0549 

met23 58 8 50 9 20 15 0,5455 

met24 12 9 13 4 11 6 0,1723 

A geofita növények, a Paeonia fajok és a 24 féle meteorológiai paraméter lineáris regresszióval való 

vizsgálata során kapott néhány eredményt mutatnék be: 

Leocojum vernum 

A Leocojum vernum (6. ábra) első bimbójának megjelenését a napi hőmérséklet ingadozások átlaga, a 

fagyos napok száma és a napi minimális hőmérséklet átlagának (21, 23, 4) kombinációja befolyásolja 

R=0,84 értékkel. A virágzás kezdetében a napi hőmérséklet ingadozások átlaga, a fagyos napok száma és 

a napi minimális hőmérsékletek átlagának (21, 23, 4) kombinációja van hatással R=0,887 értékkel. A 

179



virágzás befejezésében a napi hőmérséklet ingadozások átlaga, a fagyos napok száma és a napfényes órák 

összegének (21, 23, 6) a kombinációja vesz részt R=0,87 értékben. 

A Solver program segítségével kapott modellek: 

Első bimbó megjelenése: (met23)*0,26+(met21)*16,03+(met4)*0,674 

Virágzás kezdete: (met23)*0,286+(met21)*16,31+(met4)*1,348 

Virágzás vége: (met23)*0,17+(met21)*11,3+(met6)*0,0546 

6. ábra Meteorológiai paraméterekből számolt lineáris kombináció és az általuk modellezett fenológiai fázis 

bekövetkezési ideje közötti kapcsolatok a Leocojum vernum esetében 

Erythronium dens-canis 


bekövetkezési ideje közötti kapcsolatok az Erythronium dens-canis esetében 

Az Erythronium dens-canis (7. ábra) első bimbójának megjelenését a napi hőmérséklet ingadozások 

átlaga, a fagyos napok száma és a napi minimum hőmérséklet átlagának kombinációja befolyásolja (23, 21 

és 4) R=0,84 értékkel. A virágzás kezdetében a napi hőmérséklet ingadozások átlaga, a fagyos napok 

száma és a napi minimum hőmérséklet átlagának (21,23 és 4) a kombinációja van hatással R=0,91 

180



értékkel. A virágzás befejezésében a napi hőmérséklet ingadozások átlaga, a 10 °C feletti hőmérséklet 

átlaga és napfényes órák összegének (21, 10 és 6) a kombinációja vesz részt R=0,867 értékben. 


Első bimbó megjelenése: (met4)*2,38+(met21)*7,9+(met23)*0,425 

Virágzás kezdete: (met4)*1,335+(met21)*10,43+(met23)*0,4 


Chionodoxa sardensis 


bekövetkezési ideje közötti kapcsolatok a Chionodoxa sardensis esetében 

A Chionodoxa sardensis (8. ábra) első bimbójának megjelenését a napi minimális hőmérséklet átlaga 

(4) befolyásolja R=-0,86 értékkel. A virágzás kezdetében a fagyos napok száma (23) van hatással R=0,89 

értékkel. A virágzás befejezésében a napi hőmérsékletek ingadozásának átlaga, a valódi csapadékos napok 

száma és a fagyos napok számának (21, 9, 23) kombinációja vesz részt R=0,896 értékben. 


Első bimbó megjelenése: (met4)*22,14 

Virágzás kezdete: (met23)*1,223 



A modell segítségével lehetségessé válik feltérképezni, hogy adott földrajzi környezetben az élőlényközösségek 

egyes összetevői milyen irányú változásokkal reagálhatnak a várható felmelegedésre. A 

Stratégiai modell elméleti ökoszisztéma fajainak viselkedését tanulmányozva arra jutottam, hogy a 

globális felmelegedés hatását a fenofázisok idejére nem minden esetben lehet lineáris függvénnyel 

bemutatni. Van, hogy úgy hat a fajokra a hőmérséklet változása, hogy az évek közötti különbség az 

időpontok között megnő, vagy épp lecsökken. Vagy épp abban nyilvánul meg, hogy egyre több 

alkalommal képtelen elérni a vizsgált fejlődési szintet. 

A fenofázisok időjárási korrelációját vizsgálva érdekes eredményként állapíthatjuk meg, hogy az 

általunk vizsgált hagymás növények esetén nem az egyébként általánosan használt hőösszeg-típusú 

megközelítések, hanem néhány kifejezetten változékonyságra vagy hidegre vonatkozó mutató (napi 

hőmérsékletingadozás, a fagyos napok száma és a napi minimális hőmérsékletek átlaga) tűnik jelentősnek. 

Ezek az eredmények rámutatnak az alkalmazott módszer hasznosságára, de ezen túl arra is, hogy a 

különböző növények különböző fenofázisaira más-más tényezők gyakorolnak jelentős hatást. 

181



A meteorológiai paraméterek pedig nem csak külön-külön lehetnek hatással a fenofázisok időpontjára, 

ugyanis magasabb értékeket kapunk, ha több tényező hatását összeadjuk. 

Eredményeink alátámasztják azt az álláspontot, miszerint az időjárással összefüggő ökológiai kutatások 

így különösen a klímaváltozási vizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani a szezonális dinamikai 

és azon belül a fenológiai jelenségeknek (Schwartz 2003, Hufnagel és Gaál 2005, Sipkay et al 2007, 

Drégely-Kiss et al 2008), mert azok kiváló indikátorai lehetnek a változásoknak és a változékonyságnak 

is. Vizsgálataink rámutatnak az integrált adatbázisok fejlesztésének fontosságára is, amelynek különösen a 

klímaváltozási projektek kapcsán van kiemelkedő jelentősége (Szenteleki et al 2007). 

Köszönetnyilvánítás 

Szeretném megköszönni a sok segítséget és odafigyelést a munkámmal kapcsolatban konzulensemnek 

Dr. Hufnagel Leventének, a témavezetőmnek Dr. Ferenczy Antalnak valamint a Matematika és 

Informatika Tanszék munkatársainak. Szeretnék még köszönetet mondani Isépy Istvánnak és az ELTE 

Botanikuskert munkatársainak a geophyton adatbázissal kapcsolatos segítségnyújtásokért. 

Munkámat az OTKA TS 049875 pályázat, a VAHAVA-projekt, az NKFH Jedlik Ányos program 

KLIMA-KKT-projektje, az MTA TKI Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoportja, a BCE Kutató 

Asszisztens Ösztöndíj Pályázata, valamint az MTA Doktori Tanács Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 

támogatta. Továbbá köszönöm Priszter Szaniszlónak, hogy munkámhoz sok évtizedes megfigyeléseit 

rögzítő adatbázisát rendelkezésemre bocsátotta. Utoljára, de nem utolsó sorban köszönöm Fodor Nándor 

algoritmusszerkesztő munkáját, amellyel a globális sugárzás Szász Gábor féle algoritmusának MS Excel 

alkalmazhatóságát lehetővé tette. 

Hivatkozások 

Dede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István (2009): Történeti 

időjárási adatbázis alkalmazási lehetőségei, Agrárinformatika 209, Debrecen 2009. augusztus 26-27(in press) 

Drégelyi-Kiss, Á., Drégelyi-Kiss, G., Hufnagel, L. (2008): Ecosystems as climate controllers – biotic feedbacks (a 

review) - Applied Ecology and Environmental Research 6(2): 111-135 

Hammer, Ř., Harper, D.A.T., and P. D. Ryan, (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for 

Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 9pp. 

http://palaeo-electronica.org/2001_1/past/issue1_01.htm 

Hufnagel, L, Sipkay, Cs, Drégelyi-Kiss, Á., Farkas, E., Türei, D., Gergócs, V., Petrányi, G., Baksa, A., Gimesi, L, 

Eppich, B., Dede, L., Horváth, L. (2008): Klímaváltozás, Biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok 

kölcsönhatásai. In: Harnos, Zs, Csete, L. (szerk): Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom . –Szaktudás 

Kiadó Ház, Budapest. 

Hufnagel, L., Gaál, M. (2005): Seasonal dynamic pattern analysis in service of Climate Change Research – Applied 

Ecology and Environmental Research 3(1): 79-132. 

Pianka, E. R. (1974): Niche overlap and diffuse competition, Proc. Nat. Acad. Sci. USA, Vol. 71., No. 5, pp. 2141- 

2145. 

Schwartz, M.D. (ed) (2003) Phenology: An Integrative Environmental Science – Kluwer Academic Publishers, 

Dordrecht/Boston/London. 

Sipkay, Cs., Hufnagel, L., Révész, A., Petrányi, G. (2007): Seasonal dynamics of an aquatic macroinvertebrate 

assembly (Hydrobiological case study of Lake Balaton No. 2) - Applied Ecology and Environmental Research 

5(2):63-78 

Szász Gábor (1968) A globálsugárzás összegeinek meghatározása számítás útján. Debreceni Agrártudományi 

Főiskola Tudományos Közleményei XIV, 239-253. 

Szenteleki, K., M. Ladányi, É. Szabó, L. Horváth, L. Hufnagel and A. Révész (2007) A climate research database 

management software EFITA/WCCA 2 – 5 July 2007, Glasgow, Scotland, Paper CD.ROM p 53. 

182



Klímaváltozás hatása a szezonális dinamikai folyamatokra és aszpektualitásra 

Eppich Boglárka 1 

Összefoglaló. A klíma változékonysága, tehát a hosszabb időintervallumokban megnyilvánuló klímastabilitás 

hiánya (és annak mértéke) meghatározó jelentőségű valamennyi földi ökoszisztéma állapota és állapotváltozásai 

szempontjából (Hufnagel és Gaál 2005, Őszi et al 2006, Ladányi és Hufnagel 2006, Szenteleki et al 2007, Erdélyi 

2008, Gaál 2008, Ladányi 2008). Ezen jelenségek jövőbeli változásainak kiderítésére kétféle adatbázist 

használtam. Az egyik egy stratégiai modell (Hufnagel és mtsai, 2008.) által szimulált adatsor. A másik adatbázis 

Priszter Szaniszló (Priszter 1960-2000: Fenológiai adatbázis – kézirat, Priszter 1974, Isépy and Priszter 1972, 

Priszter és Isépy 1974) 40 éves megfigyelései és feljegyzései alapján készült kéziratból származik. A stratégiai 

modell által készült adatsorok alapján elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban a melegkedvelő közepes 

tűrőképességű fajoknak és a hidegtűrő generalistáknak fog kedvezni a hőmérséklet növekedése. A geophyton 

adatbázisra elvégzett osztályozások és összehasonlítása meteorológiai paraméterekkel azt mutatják, hogy egy 

fenofázis bekövetkezésének időpontjának megváltozását elsősorban az alacsony átlaghőmérsékletű napok és az 

alacsonyabb minimumhőmérsékletű napok számának gyakorisága befolyásolta. 

Kulcsszavak: klímaváltozás, szezonális dinamika, geophyton, fenológiai indikátorok. 

1. Bevezetés és célkitűzés 

A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású ökológiai problémája (IPCC 2007). 

Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit érinti (Harnos et al 

2008). A klímaváltozással kapcsolatos kihívások és az ehhez kapcsolódó feladataink a társadalom és a 

gazdaság szinte minden szegmensét alapvetően meghatározzák (Csete és Török 2008). A klímapolitika 

magában foglalja többek között a mezőgazdaság és élelmiszertermelés, a tájhasználat, az energetika, az 

ipar és közlekedés, a környezet- és természetvédelem, a közegészségügy számos kérdését, de szociológiai, 

oktatási, kommunikációs, sőt biztonságpolitikai és külpolitikai vonatkozásai is vannak. A klíma 

változékonyságának mértéke (klímaparaméterek alakulásának együttes variabilitása) önmagában is 

jelentős heterogenitást mutat úgy térben (regionálisan), mint időben (vizsgálati időablakok szerint). Az 

ökoszisztémák, mint szabályozási folyamatokra képes rendszerek, ráadásul nem egyszerűen passzív 

„elszenvedői” a hatásoknak, hanem azokra különböző mértékű és jellegű alkalmazkodással, 

visszacsatolással reagálnak (Drégelyi-Kiss 2008). Mindezek a viszonyok, úgy a klimatikus hatás, mint az 

ökoszisztémák reakciói illetve az emberi tevékenység szempontjából alapvető és meghatározó szerepet 

játszanak az ökoszisztémák fenntarthatóságában és az ezzel szemben megnyilvánuló kockázatokban. Az 

ökológiai alapjelenségek közül a klímaváltozás legerőteljesebben a szezonális közösségdinamikát és 

annak egyik fontos tényezőjét az egyes fajok fenológiai viszonyait formálja át (Schwartz 2003, Vadadi et 

al 2008). 

Éppen ezért munkám során ezen jelenségek jövőbeli változásainak kiderítésére kétféle adatbázist 

használtam. Az egyik a TEGM növekedési modell (Theoretical Ecosystem Growth Model) (Hufnagel és 

mtsai, 2008.) által szimulált adatsor, amely egy elméleti ökoszisztémában szereplő 33 faj egyedszámának 

alakulását tartalmazza 140 évre, 1961-2100-ig. A másik adatsor Priszter Szaniszló (Priszter 1960-2000: 

Fenológiai adatbázis – kézirat, Priszter 1974, Isépy and Priszter 1972, Priszter és Isépy 1974) 40 éves 

megfigyelései és feljegyzései alapján készült kéziratból származik. Az adatbázis a fajok három jellemző 

fenofázisának bekövetkezési dátumát tartalmazza napsorszámban. 

1 Eppich Boglárka 

Budapesti Corvinus Egyetem, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 

bogesz0086@gmail.com 

183



Az elméleti adatbázis alapján a közösség dinamika szezonális, a fajösszetételben és –diverzitásban 

bekövetkező változásait kívántam felkutatni. Továbbá az elméleti fajokat létező fajokkal, jelen esetben 

geofita fajokkal összehasonlítani fajösszetételben bekövetkezett változások tekintetében. 


2.1. Stratégiai modell 

Első lépésben munkám alapját a TEGM növekedési modell (Hufnagel és mtsai, 2008.) által készített 

adatsorok adták, amely egy elméleti ökoszisztémát ír le. Ebben az ökoszisztémában 33 elméleti faj 

szerepel, amelyek szaporodási rátájuk hőmérsékleti görbéjében és tolerancia tartományukban különböznek 

egymástól. Ezen tényezők alapján a 33 fajt négy csoportba sorolták: szupergeneralista (2 db), generalista 

(„G”, 5 db), átmeneti („K”, 9 db) és specialista („S”, 17 db). Ezeken a csoportokon belül a fajokat további 

jelzésekkel, számokkal, látták el hőmérsékleti optimumuk alapján. Minél nagyobb a szám, annál 

magasabb hőmérsékleti tartományban van a növekedési optimuma. A fajok optimum görbéinek átfedése 

(a fajok szórása) Pianka (1974) által meghatározott niche átfedésnek felel meg, és eloszlása Gauss 

(normál) eloszlást mutat (1. ábra). 

8 

7 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

255 265 275 285 295 305 315 

Hőmérséklet [K] 

1. ábra: 33 elméleti faj optimum görbéi, ahol a független változó a vizsgált hőmérsékleti tartomány (ahol a fajok 

létezhetnek), míg a függő változó a fajok szaporodási rátája (1 nap maximum 3 osztódás) 

A modellt leíró képlet: 

N i,t =N i,t-1 *min(R T ;R fény ) v +0,01 

Ahol „Ni,t” az „i” faj egyedszáma „t” napon, „RT” hőmérséklettől függő szaporodási ráta, „Rfény” 

fénytől függő szaporodási ráta, „v” sebességi tényező, „0,01” kezdeti egyedszám. 

„Rfény” az alábbi képlettel határozták meg: 

R fény = a 1-(ΣN i /K) C 

Ahol „a” a maximális szaporodási ráta, „K” a környezet eltartó képessége, ami fény hatását fejezi ki. 

184



296 

294 

292 

Hőmérséklet (K) 

290 

288 

286 

284 

282 

280 

1 11 21 31 41 51 61 71 81 91 101 111 121 131 

év sorszám 

2. ábra: Az 1961-től 2100-ig tartó 140 éves időszak évi középhőmérsékletének alakulása (év sorszámokkal jelölve) 

A modell tartalmaz egy 1961-2100 közötti időszakra és Budapestre vonatkozóan 140 éves napi 

hőmérsékleti input adatsort (2. ábra). 1961-2000-ig az adatsor historikus adatokat tartalmaz. Az 1970-től 

2100-ig terjedő időszakra Hadley Centre A2 szcenárió szerinti output adatokat, a két időszak között pedig 

klímagenerátorral interpolált adatokat tartalmaz. 

Munkám során a modell által szimulált 140 éves adatsort kaptam Ms Excel program táblázatában, és a 

PAST statisztikai programcsomag (Hammer et al 2001) segítségével dolgoztam fel. 

2.2. Két különböző sebességtényező összehasonlítása: 

A modellt két különböző sebességgel is lefutattuk, a „v”sebességtényező beállításával. Először ez a 

érték „1” volt, amellyel az előzőekben leírt adatsorokat is szimuláltuk, másodszor „0,1”-re változtattuk. 

Az így kapott adatsorokból tíz évenként kiválasztottam egy évet (1970, 1980, 1990, 2000, 2010, 2020, 

2030, 2040, 2050, 2060, 2070, 2080, 2090, 2100), és minden fajnak kiszámoltam az évi összegyedszámát, 

majd ez alapján a PAST program segítségével Shannon-diverzitási indexeket számoltam. Az 

összegyedszám és diverzitások alakulásának megfigyelése érdekében egy grafikonon ábrázoltam őket 

mindkét sebességtényező esetében. 

Második megközelítésként a kiválasztott 14 év minden hónapjának 15. napjából képeztem egy 

adattáblázatot, az éven belüli szezonalitások vizsgálatára. Erre az adattáblázatra a fajok irányából nem 

metrikus módszerrel ordinációkat, míg az évek irányából hierarchikus osztályozásokat végeztem a Past 

program segítségével. 

2.3. Állapotsíkok 

A modell által szimulált adatsorokból standardizált koordinátákat („xs” és „ys”) számoltam ki, 

súlyozott átlaggal az MS Excel program segítségével az alábbi képletek alapján: 

xs t = Σ(f i,t *σ i )/Σf i,t ; 

ys t = Σ(f i,t *y i )/Σf i,t ; 

185



ahol „fi,t” az „i” faj „t”- dik napon az egyedszáma, „σi” az „i” faj szórása, „yi” az „i” faj várható 

értéke. 

Ezeket a koordinátákat az ArcGIS 9.2 programba tápláltuk be. A program a koordináták által 

meghatározott pozíciókat (minden év minden napját) az egyes fajokra jellemző várható értéket a 

fajcsoportok szórásainak függvényében helyezte el (3. ábra), ahol a legkisebb szórásnál specialisták, míg a 

legnagyobbnál a két szupergeneralista van. Az így keletkezett „pontfelhő” egy pontja egy év egy napját 

jelöli, azokhoz a fajokhoz közelebb, amelyek az adott napon a legnagyobb abundanciával rendelkeztek. 

A mennyiségi, fenológiai és diverzitási adatokkal kapcsolatban interpolált felületek készítésére volt 

szükség, melyet IDW (Inverse Distance Weighted) módszerrel történt, ami a távolság négyzetével 

fordítottan arányos súlyozást jelent. 

3. ábra: Az egyes fajok várható értékei a fajcsoportok („S”- specialista, „K”- közepes, „G”- generalista, „0”és „1” 

szupergeneralisták 

2.4. Geophyton adatbázis: 

Priszter Szaniszló kézirataiból első lépésként egy Excel táblázatot hoztunk létre, hogy elemzésekre 

alkalmassá tegyük az adatsorokat, majd az Országos Meteorológiai Szolgálat historikus adatsoraiból az 

egyes évek ökológiailag hatóképes időszakaira kiszámoltuk, az egyes jellemző meteorológiai mutatók 

évenkénti gyakorisági viszonyait, majd ezen adatok alapján osztályoztam az éveket. Ugyanezen éveket a 

különféle fenológiai indikátorok (adott faj, meghatározott fenofázisának bekövetkezési ideje napsorszáma) 

szempontjából is osztályoztam, majd a készült osztályozásokat összehasonlítottam egymással. Munkám 

ezen részéhez is a PAST statisztikai programcsomagot használtam fel. 

186



3. Eredmények és megvitatásuk 

3.1. Szezonális dinamikai folyamatok elemzése stratégiai modellezés segítségével 

A trajektória vonalak (4.ábra) alapján jól láthatóvá vált a 140 év tendenciája. 1961. a későbbi évekhez 

képest hideg évnek számít, ezáltal elsősorban hidegtűrő fajok jelennek meg. 2031-re jelentősen elmozdul a 

fajösszetétel a melegebbet kedvelő fajok felé, de a specialisták ebben az időszakban sem jellemzőek úgy, 

mint a hidegtűrő fajok sem. 2091-re a trajektória vonal kissé „összemegy”. Nem tér ki se a nagyon 

meleget, se hideget tűrő fajokra sem (kivételt képez természetesen az előbb leírt két faj), viszont ebben az 

évben már sok specialista faj is megjelenik. 

Legend 

10evek 

File_ID 

1961 

2031 

2091 

A 

4. ábra: 1961, 2031 és 2091 évek trajektóriás ábrája 

A faji diverzitás tekintetében, Shannon-diverzitási értékek alapján, jelentős változások nem történtek, 

annak ellenére, hogy a hőösszeg értékekben ilyen nagymértékű emelkedése volt tapasztalható (5. ábra). 

Az első évtizedben magas diverzitást mutató fajok („K4”, „K5”, „G2”, „G4”) diverzitás értékei az 

utolsó évtizedre tovább nőnek, illetve néhány újabb faj („K6”, „K7”) diverzitása is legmagasabb értéket 

mutatja, és fehér folttal jelölt, de „K4” diverzitása lecsökkent. 

187



1961-1970 

2031-2040 

2091-2100 

Legend 

shannon 

 

0,00 - 0,5 

0,51 - 1 

1,01 - 1,5 

1,51 - 2 

2,01 - 2,5 

2,51 - 3 

3,01 - 3,5 

A 

B 

C 

5. ábra: Shannon diverzitás domborzatos ábrája a három kiválasztott évtized (1961-1970;2031-2040;2091-2100) 

alapján 

3.2. Két különböző sebességtényezővel szimulált adatsorok összehasonlítása 

A stratégiai modell sebességtényezőjének megváltoztatásával különböző sebességek mellett 

vizsgálhattuk az elméleti fajok viselkedését a hőmérséklet emelkedésére. Két sebességtényezőt 

hasonlítottunk össze: 0,1 és 1. A különböző sebességtényezőkkel a modell által szimulált teljes 

adatsorokat nem elemeztük nagy terjedelmére való tekintettel, hanem 10 évenként választottuk ki az 

éveket, majd kiszámoltuk minden faj esetében az évi összegyedszámot, és végül standardizáltuk az 

adatokat. 

Az így kapott adatsorra elsősorban nem metrikus módszerrel ordinációkat készítettünk a fajok szerint 

(6. ábra). Az eredményül kapott ábrák között egyértelmű különbségek voltak láthatóak (6/A. és 6/B. ábra). 

Jelmagyarázat: piros - specialisták, zöld - átmeneti (közepes), kék - generalista fajok, pirossal 

bekarikázva: a két szupergeneralista. 

A 

B 

6. ábra: 14 év standardizált adatainak ordinációs analízise fajokra vonatkozóan két különböző sebességtényező 

esetében: 0,1 (A) és 1 (B). 

A kisebb sebesség esetében a tendenciák és változások tisztábban láthatóak, mivel a fajok lassabban 

reagálnak a bekövetkezett változásokra (6/A. ábra). Az ordinációs ábrán a fajok hőigényüknek 

188



megfelelően szépen sorban követik egymást. Jól látható továbbá a specialisták, a közepesek és a 

generalisták közötti különbségek a változásokra történő érzékenységük tekintetében is. A specialisták 

(piros) szűkebb tűrőképességük következtében érzékenyebbek, és az „S12”, „S13”, „S14”, „S15”, „S16”, 

„S17” fajok esetében ez jóval erősebben is jelentkezik, mint a többi specialista esetében. A közepes 

tűrőképességű fajok (zöld) ilyen jellegű érzékenységet nem mutatnak, de kivételt képez a „K8” faj. A 

generalisták (kék) esetében értelemszerűen az érzékenység mértéke tovább csökken. 

Nagyobb sebesség esetében (6/B. ábra) ezek a tendenciák, folyamatok jóval nehezebben követhetőek, 

hiszen a fajok jóval gyorsabban is válaszolnak a bekövetkező változásokra. A specialisták közül az „S4- 

10” a fajok már nagyon nehezen különíthetők el. A közepes fajok is igen nagy változékonyságot 

mutatnak, de nem csoportosulnak egy pontba, mint a specialisták esetében, ezért minden fajt jól el lehet 

különíteni. A generalisták is nagy változékonyságot mutatnak, egyes fajokat jól el lehet különíteni, kivéve 

a „G3” és a „G5” fajokat, mert azok a nulla körül látható csoportban vannak. 

A fajok nem standardizált összegyedszám alapján a PAST program segítségével Shannon-diverzitási 

indexeket számoltam. Majd az összegyedszámot és a diverzitási indexeket is egy grafikonon ábrázolva (7. 

ábra) összehasonlítottam a különböző sebességtényezők hatását. 

140 

Diverzitás és egyedszám alakulása a vizsgált évek során, lassabb 

sebességtényező esetében 

4.5 

30000000 

A diverzitás és egyedszám alakulása a vizsgált évek során, normál 

sebességtényező esetében 

2.5 

4 

120 

3.5 

100 

3 

80 

2.5 

2 

E 

g 

y e 

d 

s z á 

m 

60 

1.5 

40 

1 

20 

0.5 

0 

0 

19701980199020002010202020302040205020602070208020902100 

Vizsgált évek 

- 

d 

i v e 

r z i t á 

s 

S 

h 

a 

n 

o 

n 

? N 

Shannon_H 

Expon. ?( 

N) 

Lineáris 

(Shannon_H) 

Egyedszám 

25000000 

2 

20000000 

1.5 

15000000 

1 

10000000 

0.5 

5000000 

0 

0 

1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 2070 2080 2090 2100 

Vizsgált évek 

Shannon - diverzitás indexek 

ΣN 

Shannon_H 

Lineáris (ΣN) 

Lineáris 

(Shannon_H) 

A 

B 

7. ábra: A diverzitás és összegyedszám összehasonlítása a két sebességtényező (A: 0,1; B: 1) esetében 

Ebben az összehasonlításban is egyértelműen tapasztalni lehetett a különböző sebességekkel szimulált 

adatsorok közötti különbségeket. Kisebb sebesség esetében (7/A. ábra) egyértelmű és fokozatos csökkenés 

látható az egyedszámban, míg a diverzitás esetében enyhe növekedés tapasztalható. Mindezek a 

tendenciák nagyobb sebesség esetében (7/B. ábra) nehezebben követhetők, mivel az egyes évek között 

jelentkező különbségeket jobban kihangsúlyozza a fajok gyorsabban bekövetkező válaszai miatt. 

Jelentősebb eltérés viszont az, hogy nagyobb sebességnél a diverzitás követi az egyedszám változásait. 

Továbbá lényeges különbség még az, hogy míg az előző esetben a diverzitás nő, nagyobb sebesség 

esetében ugyanez enyhe csökkenést mutat. Ennek az ellentmondásnak a magyarázata valószínűleg az 

lehet, hogy lassú sebesség esetén a szaporodási ráta értéke is alacsony, ami azt jelenti, hogy ha a 

klimatikus paraméterek megváltoznak, akkor az összegyedszám elkezd csökkeni, amely csökkenés a 

korábbi domináns egyedfaj csökkenésében nyilvánul meg, hiszen számukra kedvezőtlenebbé válnak a 

klimatikus viszonyok. Viszont azok fajok, melyeknek a megváltozott klimatikus viszonyok kedveznek, az 

alacsony szaporodási ráta miatt egyedszámuk csökken, ezért nem tudják átvenni a korábban domináns faj 

helyét, ami a diverzitás növekedésével jár. Gyorsabb sebesség esetén a fajok képesek váltani egymást. 

Ilyen esetben a változás a korábban kisebb egyedszámú faj egyedszámának a növekedésével is járhat, ami 

az egyenletességet növelve, növeli a diverzitást is. 

189



3.3. Aszpektusok és időjárásfüggő átrendeződéseik a Geophyton adatbázis fenológiai indikátorai 

alapján 

A geophyton adatsorban vizsgált évek (1978-1997) közötti esetleges hasonlóságok, és különbözőségek 

megfigyelése érdekében, meteorológiai paraméterek, és fenológiai jelenségek bekövetkezésének időpontja 

alapján hierarchikus osztályozásokat (8. ábra) végeztünk. 

1. Jelmagyarázat: Pirossal a kiugró évek vannak jelölve. 

A 

B 

8. ábra: Vizsgálati évek osztályozása néhány geofita indikátorfaj fenológiai viselkedése (A) és meteorológiai 

paraméterek gyakorisági eloszlásai (B) alapján 

Az indikátor fajok fenológiai viselkedésére elvégzett osztályozás eredményei (8/A. ábra) négy kiugró 

évet (pirossal jelölt) mutatott: 1982, 1985, 1994, 1996. A meteorológiai paraméterek osztályozásának 

eredményei (8/B. ábra) alapján 1985, 1994 és 1996 évek mutattak nagy különbséget, míg 1982-re ez nem 

mondható el. Mind a két esetben megfigyelhető az 1996-os év határozott elkülönülése, amelynek 

magyarázatát a napi minimum hőmérsékletek gyakorisági eloszlásában (9. ábra) találtuk meg. Ugyanis 

1996-ban a többi évtől eltérően sokkal magasabb volt az alacsonyabb minimumhőmérsékletű napok 

számának gyakorisága, mint a többi évben. Az 1982. és 1985. évre egyaránt a hűvös átlagú napok 

nagyobb aránya jellemző, de az 1985-ös év elkülönülésére magyarázat továbbá az is, hogy ebben az évben 

rendelkezett a legnagyobb gyakorisággal az alacsonyabb hőingású napok számát adja. Az 1994-es év nagy 

különbözőségét viszont a fent említett meteorológiai paraméterek közül egyik sem magyarázza. Az 1994- 

es év elkülönülését a magas csapadékú napok, a többi évhez képest jóval nagyobb aránya okozza. Az 

1985-ös és 1996-os év elkülönülését okozza továbbá a napfényes órák nagyobb aránya. 1982, 1985 és 

1996. évben viszont sokkal magasabb volt az alacsonyabb (0 és 3°C) napi átlaghőmérsékletek aránya, a 

többi évhez képest. Ennek magyarázata a geophytonok virágzásához szükséges megfelelő hideghatás 

lehet, ami azt jelenti, hogy enyhébb tél esetén később vagy nehezebben kezdenek virágozni, mint 

keményebb tél után, amikor megkapják a szükséges hideghatást. 

190



350 

300 

Gyakoriságok összege db 

250 

200 

150 

100 

50 

0 

78 79 80 81 82 83 84 85 91 92 93 94 95 96 97 

Megfiegyelt évek 

25 22 19 16 13 10 7 4 1 -2 -5 -8 -11 -14 


9.ábra: Napi minimum hőmérsékletek eloszlása a vizsgált években 

Ezúton szeretném megköszöni Dr. Hufnagel Leventének, témavezetőmnek és Dr. Ferenczy Antalnak, 

konzulensemnek valamint a Matematika és Informatika Tanszék munkatársainak, hogy munkám során 

magas szintű szaktudásukkal és tanácsaikkal mindvégig segítettek. Szeretnék még köszönetet mondani Dr. 

Isépy Istvánnak és az ELTE Botanikuskert munkatársainak a geophyton adatbázissal kapcsolatos 

segítségnyújtásokért. Továbbá köszönöm Dr. Priszter Szaniszlónak, hogy munkánkhoz sok évtizedes 

megfigyeléseit rögzítő adatbázisát rendelkezésünkre bocsátotta. Utoljára, de nem utolsó sorban köszönöm 

Fodor Nándor algoritmus szerkesztő munkáját, amellyel a globális sugárzás Szász Gábor féle 

algoritmusának MS Excel alkalmazhatóságát lehetővé tette. 

Munkámat az OTKA TS 049875 pályázat, a VAHAVA-projekt, az NKFH Jedlik Ányos program 

KLIMA-KKT-projektje, az MTA TKI Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoportja, a BCE Kutató 

Asszisztens Ösztöndíj Pályázata, valamint az MTA Doktori Tanács Bolyai János Kutatási Ösztöndíja 

támogatta. 

Hivatkozások 

Csete, M és Török, Á. (2008): Települések klímavédelemmel összehangolt fejlesztési beruházásainak optimalizálása- 

Klíma-21 54: 91-97. 

Drégelyi-Kiss, Á., Drégelyi-Kiss, G., Hufnagel, L. (2008): Ecosystems as climate controllers – biotic feedbacks (a 

review) - Applied Ecology and Environmental Research 6(2): 111-135 

Erdélyi Éva (2008) Az őszi búza termeszthetőségi feltételei az éghajlatváltozás függvényében. Doktori (PhD) 

értekezés. Budapesti Corvinus.Egyetem, Kertészetttudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, Budapest 

Gaál Márta (2008): Expected changes in climatic conditions of main crops – Klíma-21. 55: 28-35. 

Hammer, Ř., Harper, D.A.T., and P. D. Ryan, (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for 

Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 9pp. http://palaeoelectronica.org/2001_1/past/issue1_01.htm 

Harnos, Zs., Gaál, M., Hufnagel, L. (szerk) (2008): Klímaváltozásról mindenkinek – Budapesti Corvinus Egyetem, 

Budapest. 

Hufnagel, L, Sipkay, Cs, Drégelyi-Kiss, Á., Farkas, E., Türei, D., Gergócs, V., Petrányi, G., Baksa, A., Gimesi, L, 

Eppich, B., Dede, L., Horváth, L. (2008): Klímaváltozás, Biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok 

kölcsönhatásai. In: Harnos, Zs, Csete, L. (szerk): Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom . –Szaktudás 

Kiadó Ház, Budapest. 

191



Hufnagel, L., Gaál, M. (2005): Seasonal dynamic pattern analysis in service of Climate Change Research – Applied 

Ecology and Environmental Research 3(1): 79-132. 

IPCC (2007): Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Group I, II and II to the Fourth 

Assessment Report of the Intergovernmental Panel of Climate Change. IPCC, Geneva, Switzerland.Könyv 

Ladányi Márta (2008): Viticulture challenges under changing climate in Hungary - Klíma-21. 55: 36-52. 

Ladányi, M., Hufnagel, L. (2006): The effect of climate change on the population of sycamore lace bug (Corythuca 

ciliata, SAY, Tingidae Heteroptera) based on a simulation model with phenological response– Applied Ecology and 

Environmental Research 4(2): 85-112. 

Őszi, B., Ladányi, M., Hufnagel, L. (2006): Population dynamics of the Sycamore Lace Bug, Corythuca ciliata (Say) 

(Heteroptera: Tingidae) in Hungary – Applied Ecology and Environmental Research 4(1): 135-150. 

Pianka, E. R. (1974): Niche overlap and diffuse competition, Proc. Nat. Acad. Sci. USA, Vol. 71., No. 5, pp. 2141- 

2145. 

Primack, R. B., Miller-Rushing, A. J., Primack, D. and Mukunda, S. (2007): Using Photographs to Show the Effects 

of Climate Change on Flowering Times, Arnoldia,65: 3–9. 

Priszter Sz., Isépy I. (1974) Chorologische und phänologische Untersuchungen an mediterranen Geophyten. II. 

Galanthus – Annal. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 16. p. 87-101. 

Priszter Szaniszló (1960-2000). Fenológiai adatbázis – kézirat. 

Priszter Szaniszló (1974): Hagymás kerti virágok, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 219 p. 

Schwartz, M.D. (ed) (2003) Phenology: An Integrative Environmental Science – Kluwer Academic Publishers, 

Dordrecht/Boston/London. 

Szenteleki, K., M. Ladányi, É. Szabó, L. Horváth, L. Hufévész (2007): A climate research database management 

software EFITA/WCCA 2 – 5 July 2007, Glasgow, Scotland, Paper CD.ROM p 53. 

Vadadi-Fülöp, Cs., Hufnagel, L., Sipkay, Cs., Verasztó, Cs. (2008): Evaluation of climate change scenarios based on 

aquatic food web modelling - Applied Ecology and Environmental Research 6(1): 1-28 

OMSZ: Budapest XX. századi napi meteorológiai adatai az OMSz honlapján 

http://met.hu/pages/climate/bp/Navig/Index2.htm 

192



Internetes adatbázis kezelő rendszer készítése PhP és MySQL felhasználásával 

Fikó Zoltán 1 

Összefoglaló. A 2002-ben alakult Silverfish kft. zárt, recirkulációs intenzív rendszerben termel kiemelkedő 

minőségű Lénai tokot. A szakmai gyakorlat alatt szerzett tapasztalatok, adatok a kft. számára általam elkészített 

adatbáziskezelő-rendszer alapját is képezik egyben. Mivel a vízminőség mérések jelenleg manuálisan folynak, az 

értékek rögzítése először papír alapon történik, majd onnan Excel táblákba, - ez elengedhetetlen de rendkívül 

időigényes folyamat. Ezt a folyamatot hivatott kiváltani az általam bemutatott megoldás. A mérések kiterjedtek a 

vízben azokra az összetevőkre, amelyek nagymértékben befolyásolják a haltermelés intenzitását, minőségét. 

Valamint meghatározta a kialakítandó adatbázis alapját. Az adatok a rendszer megtervezéséhez, a séma 

kialakításához a szakmai gyakorlat során szerzett tapasztalatból, mérési eredményekből származik. Az 

adatbáziskezelő-rendszer tervezéséhez és elkészítéséhez a szükséges programok beszerzése az internetről letöltve 

történt. Az elkészítés, tesztelés localhost környezetben sajátgépen ment végbe. Az elkészült egyszerűsített 

rendszer a céloknak megfelel, és funkcionálisan működik. A tervezet rendszer kitér, eleget tesz a korábban 

megfogalmazott követelményeknek. 

Kulcsszavak: Internet, PHP, MySQL, Adatbáziskezelő-rendszer, Halgazdaság. 

1. Bevezetés 

Mára általánosan elmondható, hogy az informatikában igen nagy szerepet töltenek be a különféle 

típusú adatbázisok. Ugyanez elmondható, szinte valamennyi tudományterületről. A mai cégek legtöbbje, 

- mint a Silverfish kft. is - szintén adatbázisban tárolja az adatokat, melyek valódi tudása az évek alatt 

végbement technológiai fejlesztéseknek köszönhető. Ennek eredményeként mára kifejezetten adatbázis 

kezelés céljára készült szoftverek jöttek létre. Jellemzőjük, hogy nagymennyiségű adat létrehozására, 

feldolgozására, kezelésére képesek, illetve segítségükkel biztonságosan tárolhatóak az adatok hosszú időn 

keresztül. Az említett tulajdonságoknak megfelelően a legbonyolultabb szoftvertípusok közé tartoznak. 

Az említett cégnél az adatgyűjtés napi szinten, papíralapon történik, majd onnan Excel táblákba 

rögzítik az adatokat. Ezen rendkívül időigényes folyamat kiváltását hivatott ellátni az elkészített, 

egyszerűen kezelhető, internetes elérhetőségű, adatbáziskezelő-rendszer. 

2. Témafelvetés, célkitűzések 

A szakmai gyakorlatomat a Silverfish kft.–nél töltöttem. A cég speciális, Magyarországon természetes 

közegben (már) nem élő halfajok különösen Lénai-tok tenyésztésével foglalkozik, a külvilágtól elzárt, 

1. ábrán látható, recirkulációs rendszerben. A gyakorlat alatt lehetőségem volt megismerni az ilyen 

rendszerrel szembeni követelményeket, a működését, illetve azt, hogy kialakításuk és a precíz működés 

mennyire befolyásolja a minőségi és mennyiségi termelést. Szembeötlő volt az is, hogy a termelés során 

nagy mennyiségű adat keletkezik, melyek legfőképp a vízminőséget ellenőrző mérésekből származnak. 

Napi szinten szükséges többször mérni a víz hőmérsékletét, oxigénszintjét, nitrit (No2), nitrát (No3), 

ammónia (Nh4), széndioxid (Co2), és a Ph szintjét, minden termelési egységben. 

1 Fikó Zoltán 


zoli822@freemail.hu 

193



4 

17 

3 

2 

15 

1 1 1 

16 

5 

6 7 

9 

8 

14 

12 

10 

11 

1. Termelő kádak 

2. Nitrifikáló tartály 

3. Oxigéndúsító 

4. UV sterilizátor 

5. Előkészítő akna 

6. Légbefúvó 

7. Buborékoltató 

8. Dobszűrő 

9. Dobszűrő tisztító sziv. 

10. Keringtető szivattyú 

11. Külső meleg víz betáp 

12. Külső hideg víz betáp 

13. Rendszer leürítő akna 

14. Szivattyú akna 

15. Kádak tápláló csővezetéke 

16. Kádak elfolyó vályúja 

17. Folyékonyoxigén tartály 

13 

1. ábra. Intenzív haltermelő recirkulációs rendszer folyamatábrája (Besenyei László, 2009) 

A mérések eredményeit – a táblázatban látható - jelenleg manuálisan, papírra nyomtatott táblázatokban 

rögzítik. 

1, táblázat. Vízkémia napi jelentés, Forrás: Besenyei László, gyakorlatvezető 

194



Ahogy látható, egyetlen mérési ciklus során is sok adat keletkezik, ami viszont a fő probléma, hogy 

papíralapon, így nehéz a visszakeresés, szempontok szerinti rendszerezés, statisztikák, grafikonok 

készítése, mivel ezek elkészítéséhez a papíralapú „adatbázist” először digitalizálni kell. 

A kinyert adatokra viszont rendszeresen szükség van, mivel a környezeti tényezők változása- vízminőség 

romlása, rosszul befolyásolja a termelést. Például az oxigén szint csökkenése, akár az állomány 

pusztulásához is vezethet. 

Ezen problémák felmerülése adta számomra az ötletet, miszerint a Silverfish kft. -nek szüksége volna 

egy adatbázis-kezelő rendszerre, amely azonnal elérhető bárhonnan. Ezért döntöttem úgy, hogy ezt a 

témát választom szakdolgozatom témájává. 

2.1. Célkitűzések: 

1. Szakdolgozatomban be kívántam mutatni a cégnél kialakított termelési módszert, illetve azt, hogy 

miért is olyan fontos a termelés során a folyamatos vízminőség ellenőrzés és az adatok azonnali 

rendelkezésre állása. 

2. A termeléssel összefüggésben PHP és MySQL felhasználásával a szükséges adatbázis-kezelő 

rendszer készítését, működésbe helyezését, amely megfelel a későbbiekben leírt funkcionális és 

egyéb követelményeknek. 

3. Majd felhasználók számára szükséges információkat, és kiépítésének gazdasági elemzése 

következik. 

4. A dolgozat végén további fejlesztési, automatizálási lehetőségeket kívánok vázolni. 


Az adatbázissal szembeni követelmények 

Funkcionális követelmények 

Mivel a termelés során több dolgozó is végzi a méréseket, ezért szükséges, hogy ők egymástól 

függetlenül rögzíthessék az adatokat. Szükséges tehát egy bejelentkező felület, felhasználónévvel, 

jelszóval. 

Ha van bejelentkezés, akkor természetesen szükség van regisztrációra is, ahol az adatokat később 

módosítani lehet. Felhasználót lehet hozzáadni, vagy eltávolítani. Mindezt oly módon, hogy a 

felhasználók ezeket ne tehessék meg, csak az adminisztrátor. 

A felhasználókat csoportokba kell osztani, így megadható az egyes csoportok és bennük a felhasználók 

hozzáférési jogköre. 

Az adatbázis kiexportálható legyen más formátumokba is, konvertibilis legyen 

Egyéb követelmények 

Elsődleges szempont, hogy egyszerűen használható és átlátható legyen, a bejelentkező felhasználó ne 

„vesszen el benne” 

Függetlenség, térben, időben – platform függetlenség. Ezeknek, a kritériumoknak az általam választott 

programok mindegyike megfelel. Távoli elérés, emellett kis hálózati forgalom. 

Biztonságos legyen, védve legyen a külső beavatkozásoktól, (jelszavas védelem), Az adatok védelme, 

mindenki csak a jogosultsági szintjének megfelelő adatokhoz férjen hozzá. Módosítások, adatfelvitel során 

tájékoztasson, hogy a művelet sikeres volt e vagy sem. 

195



4. Az adatbáziskezelő-rendszer elkészítése 

Felhasznált programok: PHP, MySQL, PhpMaker 

Mind az Apache HTTP Server, mind a MySQL adatbázis megtalálható az XAMPP nevezetű 

programcsomagban. Ez a csomag szintén ingyenes és nyílt forráskódú és amellett, hogy tartalmazza 

Apache HTTP Server-t, és a MySQL-t, a PHP nyelven íródott scriptek lefordítására is képes. 

Magához az adatbázist kezelő programhoz pedig PHP nyelvet választottam. A PHP (hivatalosan "PHP: 

Hypertext Preprocessor") egy szerver oldali HTML-be ágyazott szkript-nyelv Ennek egyik oka, hogy a 

PHP az Apache webszerver egyik beépülő modulja, a másik ok a PHP működésében rejlik. 

Amikor egy PHP-ben megírt oldalt akarunk elérni, a kiszolgáló először feldolgozza a PHP utasításokat, 

és csak a kész (HTML) kimenetet küldi el a böngészőnek, így a programkód nem is látható kliens oldalról. 

Ez biztonságosabbá teszi a futtatást 

A PHP nyelv lényegében nagymértékű kiegészítése a HTML-nek, ugyanis rengeteg olyan feladat 

végezhető el vele, amelyre az ügyféloldali szkriptek nem képesek (vagy ha igen, korlátozottan). Ilyen 

például a bejelentkezés, az adatbázis-kezelés, filekezelés, kódolás, adatfeldolgozás, 

A PHP kód létrehozására a PhPMaker 7 nevű programot választottam, mivel kifejezetten adatbázis 

kezeléshez tervezték. Támogatott típusok: MySQL, PostgreSQL, Microsoft Access és Microsoft SQL 

Server. Jól konfigurálható, a lehetőségek bemutatására az adatbáziskezelő-rendszer készítése alatt kerül 

sor. A program az első 30 napban ingyenesen használható, teljes funkcionalitással. Mind a négy szoftver 

platform független, elérhető: Microsoft Windows, Linux, Solaris, és Mac OS X, rendszerekre. 

Először az Xampp-ban az adatbázis, illetve a táblák elkészítése történt meg. A következő 2 ábrán 

látható az elkészített egyszerűsített adatbázis struktúra és a 2 tábla. Az adatbázis neve: 

meresi_eredmenyek, 

Felhasznalok-tábla, mely tartalmazza a felhasználó nevét, jelszavát, email címét, és a jogosultsági 

szintjét is. 

2. ábra. Felhasznalok –tábla az XAMPP-ban. (Saját felvétel, 2010.) 

Elsődleges kulcsként a felhasználó neve szerepel. 

A másik tábla a 3. ábrán látható; a neve Mert adatok-tábla. Ide kerülnek a bejelentkezett felhasználók 

által felvitt adatok, úgymint: felhasználónév, időpont, oxigénszint, hőmérséklet, nitrit, nitrát, ammónia 

szintek, illetve lehetőség van megjegyzést hozzáfűzésére is. Az időpont mindig az aktuális időpont, az 

elsődleges kulcs itt az id. Az id. automatikusan számol felfelé és a felhasználók számára nem látható. Az 

id. bevezetésére azért volt szükség, mert ha itt is a felhasználónév az elsődleges kulcs, akkor ugyanazon 

felhasználó második adatfelvitele során hiba jelentkezik többszörös elsődleges kulcs miatt. Mivel az id. 

egy folyamatosan növekvő szám, így ez a probléma megoldódott. 

196



3. ábra. Mert adatok-tábla az XAMPP-ban. (Saját felvétel, 2010.) 

A tulajdonképpeni adatbázis szerkezet elkészült. Az XAMPP lehetőséget ad az SQL adatbázis 

exportálására, ezt elvégezve biztonsági mentést kaptam. A két tábla közöti kapcsolatot a PhPMaker 

automatikusan létrehozza. 

A PhPMaker részletes beállítása után következett a PhP fájlok elkészítése - igen sok fájl jött létre. A 

tulajdonképpeni adatbáziskezelő-rendszer elkészült. Már csak a webszerverre történő feltelepítése van 

hátra. 

4.1. Az adatbáziskezelő-rendszer telepítése 

Mivel azonban sok fájlal kellett dolgoznom, ezért a kész rendszert becsomagoltam rendszer.zip 

néven. Erre azért volt szükség, mert a webszerverre történő telepítés általában a fájlok felmásolásával 

történik, de ilyen magas darabszámú fájl mellett könnyen lemaradhat, sérülhet egy-egy. A becsomagolás 

ezt a problémát küszöböli ki és egyszerűbb felmásolni is. Viszont, ha be van csomagolva, akkor azt a 

szerveren ki is kell csomagolni, hogy működhessen. Manapság léteznek olyan szerverek, amelyek 

rendelkeznek ilyen szolgáltatással, azonban legtöbbjük nem ilyen. Ezért úgy gondoltam, hogy egy külön 

PHP-script segítségével végzem el ezt a feladatot. Az unzip.php nevű script bontja ki a webszerverre a 

rendszer.zip tartalmát. 

A szerveren való futtatáshoz szükséges még két dolog: az egyik a szerverhez való csatlakozás, a másik 

pedig a szerveren az adatbázis struktúra létrehozása. Mivel mindkét feladatnak automatikusan kell lefutnia 

– mert így sokkal felhasználó barátabb, illetve időt takarít meg – két újabb script megírására volt szükség. 

Az egyik a Config.php, melyben a csatlakozási adatok megadása történik: hostname, user, password, 

database, a másik az Install.php, amely a config.php változóit felhasználva csatlakozik a webszerverhez 

és automatikusan létrehozza a benne definiált adatbázis struktúrát. A telepítés sikerességéről illetve az 

esetlegesen bekövetkező hibákról értesítést is kapunk. 

A telepítés ezzel be is fejeződött. A rendszer használatba vehető. 

5. Eredmények és azok értékelése 

A 4. illetve 5. ábrán a már működő rendszer látható, adminisztrátori, illetve felhasználói 

bejelentkezéssel. Az adminisztrátornál látható, hogy jogosultsági szintjének megfelelően hozzáfér mind a 

felhasznalok, mind a mert_adatok táblákhoz, és módosítani is tudja azok adatait, hozzáadhat – törölhet – 

módosíthat, felhasználót és adatot is. Ezzel szemben felhasználóként bejelentkezve nincs hozzáférés más 

felhasználók adataihoz, ez a tábla ilyenkor nem is látható. A mert_adatok táblában pedig csak adatfelviteli 

és megtekintési jogosultság van, módosítani, törölni a korábban felvitt adatokat felhasználó nem tudja. 

Mindkét esetben lehetőség van nyelvválasztásra, különféle keresésre, adatok rendezésére, exportálására 

több formátumba, nyomtatásra. 

197



4. ábra. Adminisztrátor bejelentkezve.(Saját felvétel, 2010.) 

5. ábra. Felhasználó bejelentkezve.(Saját felvétel, 2010.) 

198



Az alapkoncepcióhoz hűen, az adatbáziskezelő-rendszer 3. pontban leírt funkcionális és egyéb 

követelmények megfelelően létrejött. Mind funkcionalitásában, mind biztonságosságában, 

konvertálhatóságában teljesíti az elvártakat. Egyszerűen kezelhető, felhasználó barát. A készítése során 

tapasztalatot szereztem a PHP lés a MySQL használatával kapcsolatban, amit a téma iránt érdeklődve 

hasznosíthatok. Az elkészített rendszer egy egyszerűsített változat, az áttekinthetőség érdekében, azonban 

a felhasznált programnyelveknek és moduláris rendszernek köszönhetően könnyen bővíthető, új részekkel, 

funkciókkal. 

5.1. Gazdasági értékelés 

A rendszer elkészítéséhez ingyenes szoftvereket használtam, így ezeknek semmilyen költségvonzat nincs. 

Az üzembe helyezéséhez szükség van egy internetes webszerverre, ahova feltelepíthető. Mivel a kft. már 

rendelkezik honlappal, ami egy ilyen tárhelyről üzemel, logikusnak látszik az adatbáziskezelő-rendszer 

szintén innen történő futtatása is, 

Az adatok felviteléhez, szükség van a telephelyen egy számítógépre, amely lehet notebook, netbook, 

vagy egy WIFI (vezeték nélküli internet, hálózat elérés) képes mobil eszköz. Ez jelentheti az egyetlen 

felmerülő költséget a bevezetés kapcsán. Így teljes mértékben kiiktatható a köztes „papíros” forma. 

Szükséges továbbá állandó internet elérés mérési adatok felvitele közben, de a telephelyen már kiépítésre 

került a vezeték nélküli WIFI hozzáférés, tehát ebből sem keletkeznek költségek. 

Profit: nos az adatbáziskezelő-rendszer valódi profitot nem termel, de hatalmas károktól óvhatja meg a 

céget. Ez a funkciója abból fakad, hogy az adatbevitel pontos idejét is rögzíti – ami online módon távolról 

is ellenőrizhető a telepvezető számára, akár éjjel is. Így időben észlelhető a vízminőség romlása, valamely 

összetevő alsó-felső határértékének meghaladása. Azonnal reagálni lehet a kialakult helyzetre, 

rekonstruálni a megfelelő termelési körülményeket, ezzel megmentve a halállományt a pusztulástól. 


A kialakított rendszer megfelel a teljes mértékben a kitűzött céloknak. Bevezetésével költség hatékony 

megoldást kapunk a papíralapú adatgyűjtés kiváltására, illetve időt takarítunk meg. Azonban további 

fejlesztések révén, egy még hatékonyabb rendszerhez jutunk. 

Az általam javasolt későbbi fejlesztések a következők; 

Az adatbáziskezelő-rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bevitt adatok értékét is megvizsgálja, és előre 

megadott alsó-felső határértékekkel összehasonlítsa. Amennyiben azokon kívül esik az érték, 

automatikusan riasztást küldjön email-ben, a telepvezetőnek. Szintén hasonló kiegészítés, hogy a mérések 

időpontját előre meghatározott időponttal összehasonlítsa, és szintén riasztást küldjön, ha a ténylegesen 

felvitt adat ideje egy intervallumon kívül esik, vagy kimarad. 

Lehetőséget látok az automatizálás terén történő fejlesztésre. Automata mérőműszerek definiálható 

intervallumokban, önállóan végeznék a méréseket, az eredményeket pedig egy interfészen keresztül 

közvetlenül az adatbázisba küldenék. Az ilyen rendszerek kiépítése viszont magas költségekkel jár. A 

forrást ehhez sajáterőből és uniós fejlesztési támogatási források megpályázásával teremthető elő. 

Gazdasági szempontból: 

A magyar gazdaságokra jellemzően – a Silverfish kft. is „csak” félkész terméket állít elő kaviár 

alapanyag, és halhús formájában. Javaslatom szerint a jobb piaci pozíció betöltéséhez, illetve a 

versenyképesség további növeléséhez az szükséges, hogy készterméket állítson elő, vagyis szükségesnek 

látom egy saját hal-feldolgozó létesítését. Amely létrejöhet magyar és uniós beruházási támogatások 

megpályázásával vagy esetleg az ilyen tevékenységet folytató más cégek társfinanszírozásával is. 

Jelenleg már folynak a feldolgozó létesítésének előkészületei. 

199



Cönológiai hasonlósági mintázatok indikációs ereje genuszszintű taxonlisták és 

gyakorisági eloszlások alapján 

Gergócs Veronika 1 , Hufnagel Levente 2 , Podani János 3 

Abstract. Several methods and indicators can be used to evaluate the coenological state of a given habitat, the 

ones which can be created simply, quickly, standardizably and reliably and which can be used to exactly quantify 

the state of a given habitat in point of numbers can be of outstanding practical importance in ecology. One 

possible method is the examination of the genera which can be found in a given habitat in great abundance and 

have little number of species and various ecological characteristics. For this purpose one of the most appropriate 

groups is that of ground-dwelling oribatid mites (Acari: Oribatida). In our research, joining the bioindication 

methodological project of the “Adaptation to Climate Change” Research Group of the Hungarian Academy of 

Sciences, the indication strength of genus-level taxon lists and the effects of the main pattern-generating factors 

creating similarity patterns were analysed with the help of data series on oribatid mites collected by us and 

originating from literature. Our aim was to develop a method with the help of which the difference expressed with 

distance functions between two oribatid mite genus lists originating from any sources can correspond to spatial 

and temporal scales. Our results prove that these genus lists are able to express the spatial distance of the habitats. 

With the help of this base of comparison changes in disturbed or transformed habitats can be expressed by means 

of oribatid mite communities, with spatial and temporal distances. 

Keywords: oribatid mite, genus list, distance function, indication, pattern generation. 

Összefoglaló. Egy adott élőhely cönológiai állapotának értékelésére sokféle jellemzési módszer, indikátor 

elképzelhető, ezek közül kiemelkedő gyakorlati ökológiai jelentősége lehet azoknak, amelyek egyszerűen, 

gyorsan, standardizálhatóan és megbízhatóan állíthatóak elő, illetve amelyek pontosan számszerűsíteni képesek 

egy adott élőhely állapotát. Az egyik lehetséges módszer erre egy adott élőhelyen előforduló, kis méretű, nagy 

abundanciával fellelhető és változatos ökológiai sajátságú genuszok vizsgálata. Erre a célra az egyik 

legmegfelelőbbnek ítélt csoport a talajlakó páncélosatkáké (Acari: Oribatida). Munkánk során az MTA 

"Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz" Kutatócsoportjának bioindikációs módszertani projektjéhez kapcsolódva, 

oribatida talajatkákra vonatkozó, általunk felvételezett és irodalmi eredetű adatsorokon elemeztük genusz-szintű 

taxonlisták indikációs erejét, illetve a hasonlósági mintázatokat létrehozó főbb mintázatgeneráló tényezők 

hatásainak nagyságát. Célunk volt létrehozni egy olyan módszertani eljárást, amelynek segítségével két 

tetszőleges forrásból származó oribatida genuszlista távolságfüggvényekkel kifejezett különbözősége tér- és 

időléptékeknek feleltethető meg. Eredményeink igazolják, hogy ezek a genuszlisták alkalmasak arra, hogy 

kifejezzék az élőhelyek térbeli távolságát. Az így létrehozott viszonyítási alap segítségével az esetlegesen 

bolygatott vagy átalakult élőhelyeket sújtó változásokat oribatida közösségek révén, tér-időbeli távolságokkal 

tudjuk kifejezni. 

Kulcsszavak: oribatidák, genuszlista, távolságfüggvények, indikáció,mintázatképződés 

1. Bevezetés 

Egy élőhely természetes állapotának leírásához sokféle módszer áll manapság rendelkezésünkre, 

ezek közül azonban nem választhatunk ki egy olyat sem, amelyik minden területen jól bevált volna. Egy 

élőhely jellemzését előnyös objektíven, megismételhetően, számszerűsíthetően interpretálni. Ezen cél 

1 Gergócs Veronika 

BCE KERTK, Matematika és Informatika Tanszék 

veragergocs@gmail.com 

2 Hufnagel Levente 

MTA TKI, „Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz” Kutatócsoport 

3 Podani jános 

ELTE TTK, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék 

200



elérésénél a fókuszban legtöbbször a biodiverzitás mérése áll. A biodiverzitás mérésénél azonban sok 

bizonytalanság léphet fel, hiszen már a fogalom értelmezésénél is számos kérdés vetődik fel, kezdve azzal, 

hogy milyen szinten vegyük figyelembe (genetikai-, taxon,- ökológiai- diverzitás), egészen addig, hogy ha 

már esetleg kiválasztottuk azt, hogy taxonszintű legyen, el kell dönteni, hogy melyik taxonra 

koncentráljunk. 

A fenti problémát úgy is meg lehet közelíteni, hogy több, eltérő típusú, minőségű és különböző 

szintezettségű élőhelyet vizsgálunk egyszerre, és ezeket összehasonlítva a közöttük lévő távolságot 

számszerűsítjük, standardizáljuk. E tanulmány legfőbb célja volt, hogy egy referenciasorrendet hozzon 

létre többféle tér- és időléptékben vizsgált élőhelyek páncélosatka közösségeinek (Acari: Oribatida) 

genuszszintű prezencia-abszencia listái alapján. Ezen vizsgálat másodlagos célja, és ezúttal előfeltétele is, 

hogy a használni kívánt távolságok indikációs erejéről, vagyis a bennük lévő információtartalomról 

megbízható képet nyerjünk. A cönológiai indikációs módszerek fejlesztésének különös jelentőséget ad, 

hogy a klímaváltozás ökológiai hatásainak elemzéséhez ilyen módszerek kifejlesztése és alkalmazása 

nélkülözhetetlen, ez azonban napjainkban a klímaváltozással kapcsolatos kutatások nagy módszertani 

hiányossága (Hufnagel és mtsai, 2008; Harnos és mtsai, 2008). 

A páncélosatkák rendjének élőhelyük állapotának indikálására való alkalmasságát a csoport különleges 

tulajdonságai indokolták: a világon mindenütt előfordulnak, nagy számban és nagy fajgazdagságban 

élnek, ezen kívül a kinyerhetőségük jól kidolgozott és hatékony. A fenti tulajdonságok főleg cönológiai 

módszerek alkalmazásánál használhatók fel (Lebrun és van Straalen, 1995; Behan-Pelletier, 1999; Gulvik, 

2007; Gergócs és Hufnagel, 2009). 

Az oribatida csoportra vonatkozóan már sokféle adat áll rendelkezésre különféle vizsgálatokhoz. Az 

eddigi tanulmányokat áttekintve azonban megállapítható, hogy hiányosságok fedezhetők fel egyrészt az 

adatok felvételezésében és standardizálhatóságában, valamint az ezt követő adatelemzési és szintetizálási 

módszerekben. Most érett meg arra az idő, hogy ezt kijavítsuk, és hogy megfelelő módszert dolgozzunk ki 

az eddig csak részlegesen kimutatott fontos jelenségek és mintázatok pontos felismerésére. 

Tanulmányunkban genuszszinten vizsgáltuk az oribatida közösségeket. A taxonómiai szint 

megválasztását több szempont is vezérelte. Egyrészt már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy a 

fajszintről genuszszintre történő váltás nem okoz nagy adatvesztést (Podani, 1989; Osler és Beattie, 1999; 

Caruso és Migliorini, 2006). Döntésünk mellett szóltak olyan érvek is, hogy így nagymértékben ki tudtuk 

szélesíteni az általunk felhasznált adatbázisok mennyiségét, ami elengedhetetlen egy átfogó vizsgálat 

esetében. Ezenkívül az általunk végzett terepi vizsgálatoknál is meggyorsította és megbízhatóbbá tette a 

taxonómiai feldolgozást. 

A tér- és időbeli skála felállításánál azt az eredményt vártuk, hogy a genusz- illetve a később ebből 

kialakított családlisták alapján létrejövő páncélosatka-élőhely hasonlósági sorrend megfeleljen a valóságos 

tér- illetve időléptékeknek, vagyis minél távolabbi, illetve minőségileg különbözőbb élőhelyekről 

származó oribatida genuszlistáink vannak, annál nagyobb legyen a különbség az adott élőhelyeken talált 

genuszlisták között. Ha azonos helyről származnak az adatok, akkor is az időben távolabb eső listáknál 

nagyobb legyen a különbség a vizsgált minták között. 


2.1. A genuszlista-kategóriák 

Ahhoz, hogy meghatározhassuk, milyen tér-időbeli távolságnak felel meg két általunk vizsgált 

minta/site oribatida genuszlistája közötti hasonlóság, meg kellett határoznunk különböző kategóriákat. A 

továbbiakban kategóriának nevezzük az általunk létrehozott elemzési csoportokat, amelyeket az alapján 

határoztunk meg, hogy a vizsgált genuszlistapárok az adott tér- illetve időlépték mely kombinációjából 

származnak. Ezeket a kombinációkat a következőképpen kaptuk meg. Idő (I) esetében megkülönböztetünk 

0, 2, 12, 24 és 52 hetet. Térben a legkisebb megkülönböztethető egység az eltérő szubsztrát volt (Z), majd 

201



a különböző típusú élőhely/site (S), a különböző topografikum (T), és végül a legtágabb elkülönítés a 

faunabirodalom (B) volt. „A” azonost, „E” pedig eltérést jelent. 

Szubsztrátnak neveztük a legkisebb vegetációs szintet, például talaj, förna, avar, moha, fakéreg stb. A 

site-nak nevezett helylépték élőhelytípusokat takar, mint például esőerdő, mohaerdő, paramo, hegyi 

esőerdő, magashegyi bozótos stb. A topografikum a gyakorlatban országként jelenik meg, például Pápua 

Új-Guinea vagy Chile. A faunabirodalmak elkülönítésénél a Balogh és Balogh (1992) művében is 

megtalálható hat faunabirodalmat vettük figyelembe: Holarktis, Neotropis, Aethiopis, Orientalis, Australis 

(ott Notogea) és Archinotis (ott Antarctis). 

A szubsztrát- és site-szintű kategóriáknál megkülönböztettük a trópusokról és a mérsékelt övből 

származó adatokat, így azok a kategóriák két részre oszlanak: trópusi és mérsékelt. Ezek jelei a „tróp” és 

„mérs” lesznek a megfelelő kategóriák kódjában. Saját, magyarországi mintavételezésünk kapcsán pedig 

létrehoztunk 7 további kategóriát, amelyekkel azt kívántuk vizsgálni, hogy a kisebb léptékű földrajzi 

távolságnak (30-195 km) mekkora szerepe lehet a mintázatképzésben. 

Ezenkívül létrehoztunk egy kategóriát, amelyben a mintavételezés során keletkező esetleges 

különbségeket tudjuk felmérni. Ezen kategóriába olyan genuszlisták tartoztak, amelyeket homogenizált, 

ismétléses mintavételekből nyertünk ki, ezen kategória kódja HPM. 

A genuszlisták forrásai igen kiterjedt irodalmat fognak át, melyekbe 1958-tól kezdődően sok neves 

oribatidakutató, a világ minden kontinenséről és többféle élőhelyéről származó eredményei szerepelnek, 

de sok adat saját mintavételi munkáinkból származik. 

2.2. A genuszlisták adatfeldolgozási módszerei 

Az adatbázisoknál csak azokat a listapárosításokat vettük figyelembe, amelyek minimum 9 genusszal 

rendelkeztek. Fontos volt a vizsgálatunkban, hogy a párokat csakis olyan genuszlisták között képezzük, 

amelyeket ugyanaz a kutató hozta létre a saját módszerével, így elkerültük a módszertani és taxonómiai 

szemléleti eltérésekből fakadó különbségeket. Miután felállítottuk a teljes genuszlista adatbázisunkat, 

mindegyik kategóriánál az oda tartozó genuszlistapárok esetében külön kigyűjtöttük a két lista 

genuszszámát és a közös genuszok számát. Mivel csak prezencia-abszencia adatok álltak 

rendelkezésünkre és a genuszlistapároknál nem vettük figyelembe a kontingenciatábla „d” értékét, így 

távolságfüggvényeknek az Ochiai- és a Jaccard-függvényeket használtuk (Podani, 1997). Az egyes 

kategóriákhoz tartozó hasonlósági adatot a kategóriába tartozó genuszlistapárokra kapott 

távolságfüggvény-érték átlagokból számoltuk ki. 

Arra vonatkozóan, hogy a kategóriákra kapott átlagértékek milyen mértékben különülnek el egymástól, 

mivel az adatainkra nem mindig állt fenn a függetlenség egy kategórián belül, összetett eljárással 

állapítottuk meg. Egy elemzési csoporton belül átlagosan 85 genuszlistapár volt. Minden kategória 

távolságfüggvény-értékeinek listájából randomszám-generátor segítségével az Excel-programban 

véletlenszerűen kiválasztottunk 15 darab távolságértéket. Ezt minden kategóriánál 10-szer végeztük el. Így 

minden kategóriánál kaptunk 10 darab 15 értékből álló adatsort megszámozva 1-től 10-ig. Az így kapott 

10 darab kategórián belüli 15 értékből álló adattábla adatsorai már függetlenek voltak egymástól, és mivel 

a normális eloszlás nem minden kategórián belül teljesült, Kruskal-Wallis-féle statisztikai elemzésnek 

vetettük alá az adatokat a PAST program segítségével (Hammer és mtsai, 2001). Az 1-től 10-ig 

megszámozott 18 adatsoron belül külön-külön történt Mann-Whitney-féle post hoc- teszt, így kaptunk 10 

darab 18×18-as post hoc-teszteredmény táblázatot. Ebből a 10 táblázatból készítettünk egyet, amelyben 

feltüntettük, hogy 10 alkalomból hányszor kaptunk szignifikáns eltérést 5 %-os hibahatárral. Ezek alapján 

tudtuk eldönteni, hogy mely kategóriák különböznek egymástól szignifikánsan. 

Az összes genuszlistánál Balogh és Balogh (1992) munkájában található osztályozás alapján 

létrehoztuk az egyes elemzési csoportokhoz tartozó családlistákat, és a fenti vizsgálatokat elvégeztük 

családszinten is. 

202



3. Eredmények 

3.1. A genuszlista-kategóriák sorrendje 

Az egyes kategóriák genuszlistái közötti, nagyságrendi sorrendbe állított Ochiai-távolság 

átlagértékeket, a hozzájuk kapcsolt standard error tartománnyal az 1. ábrán tekinthetjük meg. A 

kimagaslóan legnagyobb minták közti hasonlóságot az a kategória mutatja, ahol homogenizált parallel 

mintavétel történt (HPM). Ezt követik az azonos (AZ) és eltérő (EZ) szubsztrátból származó minták. 

Látható, hogy eszerint az elkülönítés szerint nem különböznek egymástól a kategóriák, mivel a sorrendjük 

keveredik. A különböző időpontokból, azonos típusú szubsztrátokból gyűjtött minták esetében a 

legnagyobb hasonlóság a kéthetes, majd rendre a 12 hetes, a 24 hetes és az 52 hetes időbeli távolságokkal 

összehasonlított genuszlisták között volt. A magyarországi mintáknál (Mo) megfigyelhető, hogy a 

nagyobb földrajzi távolságra lévő azonos típusú élőhelyen, de mégis azonos vagy eltérő típusú 

szubsztrátokban (.../távol) nagyobb különbség van a genuszösszetétel között, mint azokban, amelyek 

közelebbi élőhelyekről származnak (.../közel). A trópusi minták esetében az azonos és eltérő 

szubsztráttípusból származó adatokból kapott kategóriák hátrébb vannak, mint a mérsékelt övi kategóriák 

közül azok, amelyeket nem nagyobb földrajzi távolsággal hasonlítottunk össze. Az eltérő 

szubsztráttípusokból származó minták összehasonlításakor a „távoli” minták hasonlósága nagymértékben 

lecsökkent, és ennek következtében keveredik az élőhelytípusban különböző összehasonlításokkal. 

1. ábra A létrehozott genuszlista-távolságok kategóriáinak sorrendje. A hasonlóság jobbról balra nő. A 

kódolást az Anyag és módszer fejezet tartalmazza. A nyilak azt mutatják, hogy az Ochiai-hoz képest a 

Jaccard-féle távolságfüggvénnyel az adott kategóriák sorrendje felcserélődött. 

203



Fordított jelenséget figyelhettünk meg az élőhely-megkülönböztetések (site-ok) szintjén (AS és ES). 

Ott a trópusi területek élőhelyei jobban hasonlítottak egymásra, mint a mérsékelt öviek. A trópusi eltérő 

típusú élőhelyek közötti hasonlóság megelőzte a mérsékelt övi azonos típusú élőhelyek genuszlistái 

közötti hasonlóságot. Megfigyelhetjük, hogy a földrajzi távolság site-szinten is csökkenti a közösségek 

közötti hasonlóságot, mivel a távolabbi élőhelyek jobban különböznek egymástól, mint a közeliek. Az 

eltérő és azonos típusú site-ok nem különültek el nagymértékben. Arra találhatunk tendenciát, hogy az 

azonos égöv alatti összehasonlításoknál az eltérő site-típusok genuszlistái kevésbé hasonlítottak egymásra, 

mint az azonos típusú site-ok genuszlistái. Az eltérő típusú site-ok „távoli” oribatidák közösségeinek 

összevetésekor megint szélsőséges csökkenést figyelhetünk meg a hasonlóságban, vagyis az ES/Mo/távol 

átkerül a nagyobb léptékeket jelentő kategóriák közé. 

Az utolsó, legkisebb hasonlóságot mutató „blokkban” azok a kategóriák szerepelnek, amelyek már 

eltérő topografikumok között (ET) mérik az élőhelyszintű listák különbségét. A kategóriákon belüli 

sorrendnél figyelemre méltó, hogy az azonos típusú site (ET/AS) nagyobb hasonlóságot eredményez, mint 

az eltérő (ET/ES), függetlenül attól, hogy az eltérő topografikum azonos vagy eltérő állatföldrajzi 

birodalomban van-e (AB-EB). Ezek közé illeszkedik be az EB kategória is. Ezt nem vehetjük bele az 

eltérő topografikumba, mert itt az egyes faunabirodalmak közötti különbséget vizsgáltuk, egyesített 

genuszlistákkal. A Jaccard-féle távolságokkal számolva 3 kategóriapár sorrendje felcserélődik, de ez nem 

okoz ellentmondást a fent tárgyaltakkal. 

3.2. A családlista-kategóriák sorrendje 

Családszinten az eredményeket a 2. ábra mutatja. Az azonos típusú szubsztrátból különböző 

időközönként gyűjtött minták családszinten kevésbé különülnek el egymástól, és a sorrendjük sem felel 

meg az időbeliségnek. Az azonos és eltérő szubsztrátból származó minták a genuszlistáknál tapasztalthoz 

hasonlóan keverednek egymással, a földrajzi távolság hatása családszinten is kimutatható. Eltérő 

szubsztrátok esetében továbbra is azt tapasztalhatjuk, hogy a trópusi minták között nagyobb a különbség, 

de az azonos szubsztráttípusoknál nem. 

Az élőhelytípusoknál azt láthatjuk, hogy az azonos élőhelytípus esetén családszinten a trópusi és a 

mérsékelt övi területeken nem nagyon különböznek egymástól, bár a sorrend eltér a genuszlistáknál 

tapasztalttól. Az eltérő site-típusoknál azonban ugyanaz a jelenség tapasztalható, mint a genuszlistáknál, 

vagyis a trópusokon az eltérő típusú élőhelyek oribatida közösségei jobban hasonlítanak egymásra, mint a 

mérsékelt égöviek. Míg az eltérő topografikumot jelentő kategóriák sorrendje és helyzete a genuszszinthez 

képest nem változott, addig a teljes sorrendben a legfeltűnőbb változás az eltérő faunabirodalmak (EB) 

hasonlóságának megnövekedése, és a szubsztrátszintű elkülönüléseket jelentő kategóriák közé ékelődése. 

3.3. A genuszlista-kategóriák közötti távolságok szignifikanciája 

A homogenizált parallel mintavételből származó kategória toronymagasan elkülönül az összes többi 

kategóriától. Emellett azonban a 10-féle véletlenszerű kiosztás gyakran mutat eltérő eredményeket a 

kategóriák elválását illetően. Ami biztosnak mondható, hogy az AZ kategóriák igen közel állnak 

egymáshoz és az EZ kategóriákhoz. A bizonytalanságok az ES és AS kategóriák elkülönülésével 

kezdődnek az AZ és EZ, illetve az ET kategóriák csoportjaitól. Az ET kategóriák igencsak összetartóak, 

és egységesen nagyon elkülönülnek az EZ és AZ kategóriáktól. Ebből következik, hogy az ES és az AS 

kategóriák e két nagyobb tömb között ingadoznak, pontosabban változó, hogy éppen az ET vagy éppen az 

AZ/EZ tömbhöz állnak-e közelebb. Ez is azt mutatja, hogy a site-szinten összehasonlított genuszlisták 

közötti hasonlóság a szubsztrátok közötti nagyobb és a topografikum szintű kisebb hasonlóság között 

helyezkedik el. A trópusi és mérsékelt övek megkülönböztetése az adott habitatszinten csak az eltérő siteoknál 

(ES) számít nagyobb mértékben, azaz az ES-mérs és ES-tróp kategóriák különülnek el többször 

szignifikánsan. A genuszlistáknál tapasztalt elkülönülések családszinten is hasonló képet adnak. 

204



2. ábra A létrehozott családlista-távolságok kategóriáinak sorrendje.A hasonlóság jobbról balra nő. A 

kódolást az Anyag és módszer fejezet tartalmazza. A nyíl azt mutatja, hogy az Ochiai-hoz képest a 

Jaccard-féle távolságfüggvénnyel az adott kategóriák sorrendje felcserélődött. 

4. Megvitatás 

Eredményeinkben egyértelműen megmutatkozott, hogy a szubsztrátok közötti genuszlisták jobban 

hasonlítanak egymásra, mintha teljes site-okat vagy topografikumban is eltérő site-okat hasonlítunk össze. 

Ezek megfelelnek előző hipotéziseinknek. Azonban azt is elvártuk volna, hogy az eltérő szubsztrátok (EZ) 

között majd jóval kisebb legyen a hasonlóság, mint az azonosak között (AZ). Ezt az eredményt részben a 

sorrendeknél megkaptuk, de szignifikáns különbség nem volt. 

Egy adott szubsztráttípuson belül egy év leforgása alatt nem sok változás következett be a 

genuszösszetételben. A sorrend megfelelt a várakozásainknak, de az elkülönülések nem voltak 

szignifikánsak. A mi vizsgálatunkban legfeljebb 1 év különbséget lehetett figyelembe venni, de amikor 

Irmler (2006) 6 éven keresztül vizsgált egy bükkerdő talajában élő páncélosatka közösséget, az egyes évek 

közötti közösségszerkezetekben 75%-nál is nagyobb hasonlóságot talált. 

Az eltérő topografikumokat vizsgáló kategóriák (ET) egyértelműen elkülönülnek a csak szubsztrátszintet 

elkülönítő kategóriáktól. Ez tehát azt jelenti, hogy egy adott élőhelytípuson belül az azonos vagy 

eltérő szubsztrátok genuszlistái sokkal jobban hasonlítanak egymásra összetételben, mint az eltérő 

országok között teljes előhelytípusok közötti genuszlisták. A magyarországi különböző élőhelyekről 

származó szubsztrát- és site-szintű adatsoraink alapján láthattuk, hogy a földrajzi távolság, még egy a 

miénkhez hasonló kisebb országon belül is jelentős eltéréseket okoz a genuszösszetételek között. Zaitsev 

és Wolters (2006) a kontinentális méretű klíma szerepét vizsgálták Európában az oribatida közösségek 

fajgazdagságára és funkcionális szerkezetére. Szerintük a klímának csak moderáló szerepe lehet a 

205



kontinensszintű oribatida diverzitás- és biomasszabeli változatosságban, ami azt sejteti, hogy valami más 

fontos tényezőnek kell lennie, amely nagyobb földrajzi távolságokban okoz nagyobb faj- és mint láttuk-, 

genuszszintű különbségeket. 

A teljes faunabirodalom genuszlistáiból létrehozott kategória nem különül el az eltérő 

topografikumokat és eltérő faunabirodalmakat összehasonlító kategóriacsoportoktól, vagyis a 

faunabirodalmak teljes genuszlistái annyira hasonlítanak egymásra, mintha legalább eltérő országból 

(topografikumból) származó site-listákat hasonlítanánk össze. Ez abból a szempontból figyelemre méltó, 

hogy a faunabirodalmak elkülönítése legfőképpen gerinces csoportok alapján történt meg, és ha egy 

gerinctelen csoportot veszünk figyelembe, jelen esetben az oribatidákat, akkor a gerinces szintű 

faunabirodalom-eltérés oribatida szinten kisebb topografikumokat fedhet le, nem pedig kontinenseket. 

Családszinten a faunabirodalmak közötti eltérés ugyanolyan különbséget jelent, mint amit az azonos 

vagy eltérő típusú szubsztrátokból származó családlisták közötti különbségek. Ez azt jelenti, hogy a 

faunabirodalmak családszinten nem különülnek el nagymértékben, éppen csak annyira, mintha egy adott 

élőhelyről származó több különböző mintát vennénk. Családszinten az oribatidák esetében a 

faunabirodalom nem hasznos elkülönítés, míg gerincesek szintjén ez volt az elkülönítés egyik alapja, ami 

nagy valószínűséggel azzal magyarázható, hogy az oribatida családok világszintű elterjedése történetileg 

megelőzte a kontinensek szétválását. 

Eltérő topografikumok site-jait vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az azonos típusú élőhelyek oribatida 

közösségei akkor is jobban hasonlítanak egymásra az eltérő site-okban élőkéhez képest, ha eltérő 

faunabirodalmak között hasonlítjuk össze a genuszlistákat, vagyis ez megerősíti előző megállapításunkat, 

miszerint az élőhely típusának nagyobb lehet a mintázatképző szerepe, mint a faunabirodalomnak, ami 

egy korábbi felmérésünkkel is egybecseng (Balogh és mtsai., 2008). 

A családszintű elemzés eredménye sorrendiség szempontjából gyakran eltér a genuszszintűétől, de 

mivel ezek a sorrendek olyan helyeken térnek el a genuszszintű elemzéstől, ahol nem volt szignifikáns 

távolság kimutatható közöttük, ezért a legtöbb esetben nem számottevő ez az eltérés. 


A kapott kategóriasorrendek a legtöbbször megfeleltek a várakozásnak, főleg a genuszlistáknál, vagyis 

a nagyobb térléptéknek a genuszlisták között nagyobb távolságok feleltek meg. Az egy éven belüli 

időléptékek közti eltérést azonban sem genusz-, sem családszinten nem lehetett számottevő mértékben 

kimutatni, amely köszönhető főleg annak, hogy a páncélosatka közösségekben nincsen szezonális változás 

mérsékelt övi lomberdőkben. A kapott sorrend mellett a szignifikáns elkülönüléseket is figyelembe véve 

azt kaptuk, hogy jelentős elkülönülés tapasztalható a szubsztrátokban, egy adott országon belüli és 

országok közötti azonos vagy eltérő típusú élőhelytípusok genusz- és családlistái között. 

A családszintű vizsgálat nem sokban tért el a genuszszintűtől. Az egyetlen fontos különbség a 

faunabirodalmaknál figyelhető meg, amelynél azt tapasztaltuk, hogy a faunabirodalmak családlistái 

annyira hasonlítanak egymásra, mint az azonos típusú szubsztrátokból származó családlisták. 

Az oribatida csoport vizsgálata egyedülálló tulajdonságaik miatt jelentős, de máig nem kellőképpen 

kihasznált élőhelyállapot leírási lehetőséget rejt magában. Az adatok gyűlnek róluk, de sokszor 

rendszertelenül, és nem megfelelően összeegyeztethető módon. Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk 

hasznosítani a bennük rejlő lehetőségeket, egyrészt a hatékony és rendszerezett adatfelvételt kell 

világszinten standardizálni és összehangolni, másrészt pedig az így nyert nagymennyiségű adathalmaz 

206



integráló feldolgozását és értelmezését kell fejleszteni, hasonlóan a mi tanulmányunkhoz 

módszerfejlesztési és eredményösszevonási vizsgálatokkal. 

Hivatkozások 

Balogh, J., Balogh, P., 1992. The Oribatid Mites Genera of the World. The Hungarian National Museum Press, 

Budapest, ISBN: 963-7093-04-4; 963-7093-06-0. 

Balogh, P., Gergócs, V., Farkas, E., Farkas, P., Kocsis, M., Hufnagel, L., 2008. Oribatid assembles of tropical high 

mountains on some points of the „Gondwana-bridge”- a case study. Applied Ecology and Environmental Research. 

6(3): 127-158. 

Behan-Pelletier, V.M., 1999. Oribatid mite biodiversity in agroecosystems: role for bioindication. Agriculture, 

Ecosystems and Environment. 74: 411-423. 

Caruso, T., Migliorini, M., 2006. Micro-arthropod communities under human disturbance: is taxonomic aggregation 

a valuable tool for detecting multivariate change? Evidence from Mediterranean soil oribatid coenoses. Acta 

Eocologica. 30: 46-53. 

Gergócs, V., Hufnagel, L., 2009. Application of Oribatid Mites as Indicators. Applied Ecology and Environmental 

Research. 7(1): 79-98. 

Gulvik, M.E., 2007. Mites (Acari) As Indicators of Soil Biodiversity and Land Use Monitoring: a Review. Polish 

Journal of Ecology. 5( 3): 415-440. 

Hammer, Ř., Harper, D.A.T., and P. D. Ryan, 2001. PAST: Paleontological Statistics Software Package for 

Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4, 1, 9pp. http://palaeo-electronica.org/2001_1/past 

/issue1_01.htm. 

Harnos, Zs., Gaál, M., Hufnagel, L.,(szerk.), [Bartholy, J., Birkás, M., Bobvos, J., Csete, M., Csörgő, T., Drégely- 

Kis, Á., Erdélyi, É., Führer, E., Gaál, M., Gál, Sz., Gergócs, V., Harnos, A., Harnos, Zs., Horváth, L., Hufnagel, L., 

Ittzés, A., Jolánkai, M., Kern, A., Kovács, Sz., Ladányi, M., Nagy, K., Nováky, B., Páldy, A., Pálvölgyi, T., Petrányi, 

G., Révész, A., Sipkay, Cs., Solymosi, N., Szenteleki, K.], 2008. Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus 

Egyetem, Kertészettudományi Kar. Matematika és Informatika Tanszék. 

Hufnagel, L.(szerk), Sipkay, Cs., Drégely-Kis, Á., Farkas, E., Türei, D., Gergócs, V., Petrányi, G., Baksai, A., 

Gimesi, L., Eppich, B., Dede, L., Horváth, L., Klímaváltozás, biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok 

kölcsönhatásai in Harnos, Zs., Csete, L.(szerk), 2008. Klímaváltozás: környezet- kockázat- társadalom, Kutatási 

eredmények. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. 

Irmler, U., 2006. Climatic and litter fall effects on collembolan and oribatid mite species and communities in a beech 

wood based on a 7 years investigation. European Journal of Soil Ecology. 42: 51-62. 

Lebrun, Ph., van Straalen, N.M., 1995. Oribatid mites: prospects for their use in ecotoxicology. Experimental & 

Applied Acarology. 19: 361-379. 

Osler, G.H.R., Beattie, A.J., 1999. Taxonomic and structural similarities in soil oribatid communities. Ecography. 

22: 567-574. 

Podani, J., 1989. Comparison of ordinations and classifications of vegetation data. Vegetatio, 83: 111-128. 

Podani, J., 1997. Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia Kiadó, Budapest. 

Zaitsev, A.S., Wolters, V., 2006. Geographic determinants of oribatid mite communities structure and diversity 

across Europe: a longitudinal perspective. European Journal of Soil Biology. 42: 358-361. 

207



Mozgóképi adatállományok szerepe a mezőgazdaság oktatásában 

Marján Ákos Péter 1 

Abstract. In my paper I examine the aspects of the preparation of a system may be used for an education, 

agriculture and related instructional films containing background information. The role of video in education and 

the use of copyright works in addition to describe the legal aspects of the system set up in the "AVIMEDAT" 

(agriculture and video metadata), tools used in the preparation, implementation modalities and functioning. The 

system is designed to professional education as required by the transfer of practical knowledge to help as an 

additional or replacement equipment. The "AVIMEDAT" allows video files and their associated metadata 

(background information) to upload, under which the site's database can be searched. Uploader's data entered by 

the general nature of agricultural topics can be too, to make it easier to find the resource as the most appropriate 

educational and presentations, personal preparation, as well as expertise in. The video file stored in one of - the 

loading specified by the - snapshot is made, for which comments, keywords, headings are appended, so first of 

downloading video content without a more precise idea, on the other, represented by the snapshots of the events is 

findable. With this system, carry out such a transparent and orderly implementation of video database. 

Keywords: webdesign, metadata, motion picture, education, copyright. 

Összefoglaló: Dolgozatomban megvizsgálom egy oktatási célokra használható, mezőgazdasági témájú 

oktatófilmeket és azok háttér-információit tartalmazó rendszer elkészítésének szempontjait. A mozgóképek 

oktatásban betöltött szerepén és a szerzői művek felhasználásának jogi vonatkozásain túl ismertetem az általam 

létrehozott rendszer, az „AVIMEDAT” (Agronómia Videó- és Metaadatbázis) elkészítéséhez használt eszközöket, 

létrehozásának körülményeit és működését is. A rendszer feladata, hogy a szakmai oktatás által megkövetelt 

gyakorlati ismeretek átadása során segítsen, mint kiegészítő vagy akár helyettesítő eszköz. Az „AVIMEDAT” 

lehetővé teszi videó-állományok és a hozzájuk tartozó metaadatok (háttér-információk) feltöltését, melyek alapján 

a honlap adatbázisában keresni lehet. A feltöltő által felvihető adatok az általános jellegűeken túl mezőgazdasági 

témájúak is lehetnek, így könnyítve meg a tananyaghoz leginkább alkalmas oktatófilm megtalálását, mind az 

előadások, egyéni felkészülés, mind pedig szaktanácsadás során. A videó-állományokról a feltöltés során - a 

feltöltő által meghatározott számú - pillanatkép készül, melyekhez megjegyzéseket, kulcsszavakat, fejezetcímeket 

fűzhetünk, így egyrészt a mozgóképek tartalmáról letöltésük nélkül is pontosabb képet kaphatunk, másrészt pedig 

a pillanatképek által reprezentált eseményekre is rákereshetünk a továbbiakban. Ezzel a rendszerrel kivitelezhető 

egy átlátható, rendezett videó adatbázis megvalósítása. 

Kulcsszavak: webfejlesztés, metaadat, mozgókép, oktatás, szerzői jog. 

1. Bevezetés 

A mezőgazdasági gyakorlat megismerése, a gyakorlatias szemlélet kialakítása, az agrármérnökképzés 

egyik sarkalatos pontja. A végzett agrármérnököknek, ha megfelelő szintű gyakorlati ismeretekkel 

rendelkeznek, sokkal könnyebb a pályakezdés, a munkahelyi szervezetbe történő beilleszkedés, 

biztosabbak az elméleti ismereteik gyakorlati alkalmazásában. Önmagában viszont egyetlen képzési forma 

sem vállalkozhat arra, hogy a termelésben eltöltött évek tapasztalatainak megfelelő gyakorlati 

ismeretekkel vértezze fel a végzett mérnököket. 

Ezért szakterületünk eredményes oktatása elengedhetetlenné teszi tárgyi ismereteink kiegészítését 

tapasztalati úton nyert ismeretekkel, miket tangazdaságokban szerezhetünk meg tanulmányútjaink során. 

Tapasztalatom szerint ezen utak megszervezése rengetek akadályba ütközik és hasonlóképp függ az 

időjárástól és évszaktól, mint maga a gazdálkodás. Így kézenfekvő lehetőség lenne a tanulmányutak 

1 Marján Ákos Péter 


marjanakos@gmail.com 

208



témáját feldolgozó filmek vetítése a szakirányú órák során, amelyek nem válthatják ki az összes ilyenfajta 

személyes megfigyelést – nem is ez lenne a célja - , hanem kiegészítené azokat, a lehetőség bővebb 

tárházát nyújtva a tantárgy részletesebb vagy szerteágazóbb oktatására. 

2. Célkitűzés 

Az oktatási célú, agronómiai vonatkozású felvételeket egy olyan adatbázisban szeretném tárolni, 

ahonnan könnyen visszakereshetőek és elérhetőek, mindezt a világhálón, függetlenül helytől és időtől. 

Ugyan a mozgóképi adatállományok tárolása és elérhetősége elsődleges fontosságot élvez, de 

használatukat jelentősen megkönnyíti, hogy akár az általunk keresett kifejezés alapján is eljuthatunk ahhoz 

a konkrét oktatófilmhez, amit az előadás keretében felhasználhatunk. Ezt a feltöltő által megadott háttérinformációk, 

más néven metaadatok segítségével tehetjük majd meg. 

Portálom fantázianeve, az „AVIMEDAT” az Agronómiai Videó- és Metaadatbázis rövidítése, utalva 

témájára, funkciójára és szolgáltatására. Az adatbázisban archivált videók között mezőgazdasági 

vonatkozás szerint is lehet majd keresni, ami igen kényelmessé tenné az órán való tervezett – vagy akár 

csak ad hoc – használatát is. Elég megadni néhány kulcsszót, a szakterületet, az ágazatot, a termesztett 

növény nevét vagy akár egy munkafolyamatot és az igényeinknek megfelelő videók közül választhatjuk 

majd ki az előadás témájához leginkább kapcsolódó dokumentum-, oktató- vagy egyéb informatív jellegű 

filmet. 

Az állományon belüli keresés lehetőségét is megvalósítom, ezzel megkímélve a leendő felhasználókat 

a felesleges letöltésektől és időrabló keresgéléstől. Minden feltöltött mozgóképnél a feltöltő határozhatja 

meg, hogy hány pillanatképet szeretne kimenteni, azokat képes tartalomjegyzékként használva. A képek 

mellé fűzött megjegyzések pedig tovább javíthatják egy filmrészlet megtalálásának valószínűségét. 

3. Eszközök 

Elképzelésem – a mezőgazdasági szakterülethez kapcsolódó videó fel- és letöltő szolgáltatás – 

megvalósításához platform-független eszközökre volt szükségem, hogy az esetleges eltérő szoftveres és 

hardveres felszereltséggel rendelkező vagy egyéb technikai hátránytól szenvedő felhasználókat se zárjam 

ki az alkalmazás használatából. Legjobb példa erre az operációs rendszerek közötti, nehezen áthidalható 

különbségek. Ráadásul a rendkívül széles körben elterjedt okostelefonok és hasonló mobil eszközök 

birtokosai is számottevő felhasználói bázist takarnak, így arra a következtetésre jutottam, hogy egy 

egyszerű böngészőprogram keretein belül futtatható alkalmazás a legmegfelelőbb megoldás. 

A webes szkript nyelvek közül a legnépszerűbb és leginkább támogatott a PHP (Hypertext 

Preprocessor), ami a legtöbb webszerverre és operációs rendszerre is telepíthető, így a választásom erre a 

programozási nyelvre esett. A PHP és HTML nyelvekkel bizonyos esztétikai és funkcionális elemek 

megvalósít-hatatlanok, így az alkalmazás írása során használtam a CSS és Javascript nyelveket is. Mivel 

az alkalmazásom elsődleges célja adatok felvétele, tárolása és majdani szolgáltatása, ezért elengedhetetlen 

egy relációs adatbázis kezelő is. Legalkalmasabbnak a MySQL nyelvet találtam, mivel platform független, 

több programozási nyelv is támogatja és kiválóan alkalmazható dinamikus webhelyek kiszolgálására. 

A weboldal szerkesztését a XAMPP 1.7-es nyílt forrású web-szerver csomag használatával végeztem, 

mely magában foglalja az Apache web-szervert, a MySQL adatbázis kezelőt és használja a PHP 5.2.6. 

utasításkészletét. A csomag tartalmazza a phpMyAdmin kezelőfelületet, mellyel az adatbázis 

karbantartását végezhetjük el kényelmesen, magyar nyelven. Ugyan létezik újabb verzió is az 1.7-esnél, de 

a következőkben említésre kerülő FFMPEG-PHP kiterjesztés egyelőre még nem kompatibilis a PHP 

legújabb, 5.3-as változatával. 

Az FFMPEG kiterjesztés adja az „AVIMEDAT” egyik legfontosabb funkciójának az alapját. A 

feltöltött videókból képeket menthetünk ki általa, melyeket a videón belüli tájékozódáshoz használhatunk 

209



anélkül, hogy a videót meg kéne nyitnunk. Az elkészült pillanatképek mellé megjegyzéseket fűzhetünk, 

amolyan forgatókönyv vagy tartalomjegyzékként használhatjuk. A programot külön kell telepíteni a 

webszerverre és a szükséges rendszerfájlokat pedig az operációs rendszerhez hozzáadni. 

4. A rendszer megvalósítása 

Legelső dolgom meghatározni a tárolni kívánt információk körét. Mivel ezen információk nyújtják a 

program elsődleges szolgáltatását, ezért minden funkció ezekre épül. Egy rosszul felépített adatbázis 

utólagos módosítása rengeteg nehézséggel járhat. Igazodva a Dublin Core metaadat készletéhez és 

kiegészítve azokat az általam fontosnak és hasznosnak vélt tételekkel felvázoltam az adatbázis végleges 

tervét. A Dublin Core metaadat elemkészlete 15 alap-adatelemből áll mely lehetővé teszi, hogy 

adatbázisunk átjárható és szabványos legyen. 

4.1. Az adatbázis szerkezete 

A weboldalt kiszolgáló adatbázis alapvetően 10 táblából áll. Ezek a táblák tárolják azokat az adatokat, 

amiket a felhasználók felvisznek és a későbbiekben használni fognak. Ezen felül létrehoztam még egyet, 

amely a regisztrált felhasználókat és azok jogosultságait tartalmazza majd. Erre azért lesz szükség, mert 

egyes funkciók nem érhetőek el vendég felhasználók számára. 

Az összes altábla kapcsolatban áll közvetve, vagy közvetlenül az alapadatok táblával. Így az adatokkal 

való műveletekhez írt utasítások könnyebben létrehozhatóak és átláthatóbbak. Ezzel az adatbázissal 

megvalósíthatóak az általam eltervezett modulok és a jövőbeni bővítés sem akadály.Az adatbázis 

szerkezete az 1. ábrán látható. 

4.2. A felhasználói felület 

1. ábra Az adatbázis szerkezete 

A kezelőfelület úgy terveztem meg, hogy átlátható és könnyen használható legyen, az összes lehetőség 

kézre álljon. A felső menüsorból az összes lehetőség elérhető bármely aloldal esetén. Bár az oldal 

elsődleges funkciója, az adatbázisban való keresés a bejelentkezetlen vendégek számára is lehetséges, az 

210



összes funkció használatához csak a regisztrált felhasználónak van joga.A beléptető rendszer a 

munkamenetfüggvényeken alapszik. A belépés után elindul egy munkamenet ( „SESSION”), ami egészen 

a kilépésig vagy a munkamenet azonosító elévüléséig felhatalmazza a regisztrált felhasználót, hogy a 

védett tartalmakat is használhassa, megtekintse. Ezen munkamenetekben változókat is tárolhatok, amik 

hasznosak lehetnek a böngészés során. 

Ha bejelentkeztünk, jogunk lesz videóállományok feltöltéséhez is. Az oldal ezen funkciója a 

legbonyolultabb, összesen kilenc függvényből épül fel. Az első függvény egy űrlapot hoz létre, mely 

segítségével videónk adatait adhatjuk meg, valamint feltölthetjük a kívánt mozgóképet és megadhatjuk a 

kimenteni kívánt képkockák számát. A főbb meta-adatokat a 2. ábrán látható felületen vehetjük fel. 

2. ábra Az alapadatok beviteli felülete 

Ha végeztünk az adatok bevitelével, az űrlap form átadja azokat annak a függvénynek, amely az 

„insert” MySQL parancs keretében feltölti az alapadatok táblába. Ha a művelet sikeres, akkor 

továbbléphetünk a videón belüli események részletezésére. Ebben a munkafolyamatban egy függvény 

pillanatképeket készít az általunk feltöltött videóból. A függvény az FFMPEG-PHP nevü API-t használja, 

mely lehetővé teszi audió és videó fájlok elérését és belőlük történő információk kinyerését. Lehetőséget 

211



biztosít videó állományokból való képkockák kimentésére és azok manipulálására a PHP kép függvények 

segítségével. A feltöltött rekordunk a 3. ábrán látható formában lesz elérhető a továbbiakban. 

3. ábra A videoállomány adatai 

Ha úgy döntünk, hogy videóállományunk metaadatai módosításra szorulnak, akkor változtathatunk 

rajtuk a szerkesztés gombra kattintva. Ekkor a részletes nézet elrendezéséhez hasonló oldalon 

szerkeszthetjük adatainkat. Csak azokat az adatokat módosíthatjuk, amiket az eredeti feltöltésnél is mi 

adtunk meg. Ha egy rekordot szeretnénk törölni, akkor arra egy egyszeri jóváhagyás után kerül sor. A 

rekord az alapadatok és az összes hozzá kapcsolódó táblából törlődik. A törölt rekord azonosítóját a 

jövőben egy új feltöltés sem kaphatja meg. Erről a MySQL „auto increment” kifejezése gondoskodik. 

4.3. A keresés funkció 

A keresés funkció alapja a MySQL „Full-Text Search” algoritmusa, ami a „FULLTEXT” index 

segítségével keres a táblák rekordjaiban. Szabályosan csak az ilyen módon indexelt mezőkben (és 

MyISAM táblákban) kereshetünk, amely csak karakteres (CHAR, VARCHAR, TEXT) típusú lehet. 

Keresőmotorom a „MATCH() AGAINST()” szintaxist követi, ahol is az első zárójelben megadjuk 

azokat a mezőket, amiben keresünk, a másodikban pedig azt a kifejezést, amit meg szeretnénk találni. 

212



Esetemben a zárójelek „SWITCH” kapcsolók kimeneteit és az űrlapoktól kapott változókat tartalmaznak. 

Erre azért van szükség, mert a keresési feltételek a felhasználó igénye szerint változnak. 

A keresés során öt tényezőt módosíthatunk kedvünk szerint. A keresés módja alapbeállításként a „teljes 

keresés”, amikor is a „Full-Text” keresés „természetes nyelv” módja lép életbe. A gyakorlatban ez annyit 

tesz, hogy a vizsgált kifejezés minden szavát külön-külön megvizsgálja. Bármelyik szó is szerepel a 

keresettek közül az adatbázisban, az azt tartalmazó rekord a találatok között fog szerepelni függetlenül 

attól, hogy esetleg nem a beírt sorrendben tartalmazza azokat. 

A keresés során bármely egyező rekord egy találati értéket kap attól függően, hogy mennyire felel meg 

a keresett kifejezésnek. Az a rekord, amelyben az összes keresett szó szerepel, magasabb értéket kap, mint 

az, amelyikben csak az egyik keresett szó. A keresés eredményét pedig a találati értékek szerinti csökkenő 

sorrendben kapjuk meg. 

Hátránya és egyben előnye is a „természetes nyelv” módszernek, hogy azokat a szavakat, amelyeket 

vizsgált táblánk rekordjainak több mint 50%-a tartalmazza, nem vizsgálja a keresés során. Így 

koncentráltabb eredményeket kaphatunk, keresésünk gyorsabban lefut, viszont emiatt nem vizsgálja a 

szótöredékeket, csak a külön álló kifejezéseket. 

Ha a szótöredékeket is vizsgálni szeretnénk, akkor a teljes helyett a szótöredékekre való keresést kell 

választanunk. Ez az előzőtől eltérően nem a „természetes nyelv”, hanem a „logikai mód” segítségével 

lehetséges. Ekkor az „IN BOOLEAN MODE” módosítót kell hozzáfűzni a „MATCH AGAINST” 

utasításhoz és a keresett kifejezést „*” jelek közé tenni. Ezáltal kereshetőek lesznek a szóeleji és szóvégi 

részletek is. Sajnos a keresés ebben a módban már nem vizsgálja, hogy mennyire egyezik meg a talált 

érték a keresett kifejezéssel, így már nem rendezhető a lekérdezés a találati értékek szerint, viszont nem 

kizárólag csak fulltext indexű mezőkben tud keresni és az 50%-osnál nagyobb arányban jelen lévő 

szavakat is megtalálja. 

Ha kifejezetten egy szóösszetételre vagyunk kíváncsiak, ahol a szavak sorrendje is számít, akkor a 

„kifejezésre való keresés”-t kell választanunk. Ez is a logikai keresési módot használja, de csillag jel 

helyett idézőjelbe kell tenni a keresett szöveget. 

Miután eldöntöttük, hogy milyen keresést használunk, kiválaszthatjuk, hogy mely mezőkben akarunk 

keresni. Alapesetben az összes „fulltext” indexű mezőn végig fut a keresés, de akár megadhatjuk, hogy 

csak a címben vagy csak a képes tartalomjegyzékben keressen. Megadhatjuk azt is, hogy a keresés 

eredménye milyen szempont szerint legyen sorba rendezve. Az alapérték a kapcsolati érték, vagyis a 

relevancia szerinti csökkenő sorrend, de akár a készítés ideje szerint is rendezhetjük, csökkenő vagy 

növekvő sorrendbe. A keresést szűkíthetjük évszám és a videoanyag hossza szerint is. 

A keresésen túl lehetőségünk van bizonyos feltételek szerint lekérdezést végezni az adatbázisban, így 

keresési kifejezések nélkül is találhatunk az igényeinknek megfelelő mozgóképeket. Ezt a lehetőséget 

láthatjuk a 4. ábrán. 

213




4. ábra A „Kategóriák” menüpont felülete 

Célomat, a mezőgazdasági vonatkozású tárgyak oktatására használható web oldalt az „AVIMEDAT” 

fantázianevű portálom megvalósításával értem el, ami a dolgozatomban meghatározott feltételeknek 

minden szempontból megfelel. A videó-állományok feltöltése után azok tartalmában három féle keresési 

eljárással is megtalálhatjuk az általunk megadott kifejezést és az eredményt egyéni igényeinknek 

megfelelően szűrhetjük és sorba rendezhetjük. Az arra jogosultak pedig szerkeszthetik az adatbázist, a 

feleslegessé vált vagy problémás tételeket pedig törölhetik is. 

Portálom jó kiindulási alapja lehet egy ténylegesen bevezetni kívánt rendszernek. A szempontok, ami 

alapján megterveztem oldalamat, a további fejlesztés során is megállják a helyüket. A felmerült problémák 

kijavításával és a meg nem valósított ötletekkel egy életképes megoldás születhet a mozgóképi 

adatállományok alkalmazására a mezőgazdaság oktatásában. 

214



Mezőgazdasági szaktanácsadás on-line támogatással – On-line benchmarking 

tesztüzemi adatok alapján 

Sápi András 1 

Abstract. „Automatic driving, precision farming, angular offset compensation, automatic vaporizer”, these 

definitions are only several of those automation – serving activities that are available even today. What can be said 

about the immaterial services on that field? How much would farmers appreciate a “robot consultant” working 

online? Following this stream of thought, my goal is to create an online consultancy system which gives advices 

to the farmers about the expected future situation of their farms, and detects possible bankruptcy – situations based 

on certain financial, accounting and economic indicators. Furthermore, my goal is the partial reformation of the 

consultancy system, which allows the replacement of human consultants with online “robot” consultants, which 

would be a new option besides the personal consultations. 

Keywords: consultancy, benchmarking, financial – accounting indicators. 

Összefoglaló. Az „Automata kormányzás, precíziós gazdálkodás, dőlésszög-kompenzáció, automata permetező”, 

ezen fogalmak csak néhánya azoknak az automatizálást szolgáló tevékenységeknek, amely már napjainkban is 

elérhetők. De vajon mi a helyzet az immateriális jellegű szolgáltatásokkal ugyanezen a területen? Miként/milyen 

érdeklődési szinttel állnának a termelők hozzá egy tegyük fel, online működő „robot tanácsadóhoz”? Ezen szálat 

követve, célom egy olyan on-line szaktanácsadó rendszer kialakítása, melyben bizonyos pénzügyi, számviteli és 

gazdasági mutatók alapján a gazdálkodó tanácsot szeretne kapni üzeme várható alakulásáról és így az esetlegesen 

felmerülő csőd-helyzetek detektálásáról. További célom a szaktanácsadási rendszer részleges reformálása, mely 

kapcsán az eddigi kizárólagosan személyes konzultációk mellett lehetőség nyílna a tanácsadó helyettesítésére, online 

„robot” tanácsadók által. 

Kulcsszavak: tanácsadás, benchmarking, pénzügyi – számviteli mutatók. 

1. Bevezetés 

Tisztelt Olvasó az alábbi fejezetben először megismerkedhet a téma jelenlegi helyzetével és azon 

lehetőségekkel röviden, amelyeket az automatizáció/automatizált tanácsadás magában hordozhat a 

mezőgazdaság terén. Ezt követően a jelenlegi helyzetet (vö. best practice) meghaladóan kerülnek 

megfogalmazásra a célok, hasznosság, illetve a megszólítandó célcsoportok kerülnek ismertetésre. 

1.1. Cél 

A tanulmány elsődleges célja egy „Jól szervezett, online tesztüzemi üzemcsoportos és anonim üzemi 

(monetáris és naturális) adatok alapján (vö. http://miau.gau.hu/myx-free/olap/olap2/2_olap_m.php3) 

online, automatizált tanácsadás az érintett objektumok (régiók/vállalkozások) adatainak/becsléseinek 

bekérését (plauzibilitás-tesztjét) követően”. (Forrás: Pitlik, http://miau.gau.hu) 

A mérlegelemzések negatív tendenciájú eredményeként feltárt információ felhasználásával megelőzni 

az esetlegesen bekövetkező csőd-közeli állapotokat, valamint pozitív jellegű visszajelzés esetén igazolást 

adni az üzem megfelelő irányú működéséről és így megerősítvén a gazdálkodót a jövőbeni profit 

realizálás lehetőségéről amennyiben hasonló termelési és tevékenységi szint mellett folytatja vállalata 

irányítását (vö. online döntéstámogató szimulátor). 

1 Sápi András 

University of Szent István, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1, Hungary 

sapi88@gmail.com 

215



Fontos szempont az automatizálásnál, hogy az egyensúlyteremtés figyelembe vételével történjen (csak 

ott és csak annyi robotizálás, amennyi szükséges: megtalálni azokat az élethelyzeteket melyeknél az 

egyensúlyteremtés érvényesül és mindezt on-line). 

Hosszabb távú cél olyan üzleti modell kialakítása, mely keretében a dolgozat eredményei 

megjelenhetnek a piacon. Ahol elsődlegesen az ügyfél egzisztálásának elősegítésével és támogatásával a 

saját megélhetés is lehetővé válik. 

Valamint a dolgozat stratégiai szinten fogalmazza meg a tanácsadás helyes megközelítését, és kísérletet 

tesz ezen stratégiák operatív szintű realizálására. 

1.2. Célcsoport 

Jelen elemzések/szolgáltatások potenciális célcsoportját azok az egyéni árunövény-termelő 

gazdálkodók jelentik, akik a mérleg adataik és egyéb pénzügyi mutatószámok alapján tájékoztatást 

szeretnének kapni üzemük életképességének dinamikus változásáról, és az így kapott információ 

birtokában a jövőt befolyásoló döntéseket hozni, mellyel az esetlegesen még fel nem ismert csődhelyzetek 

elkerülhetők. 

Másrészről a szaktanácsadók megszólítása, a munkafolyamatok kiszélesítése érdekében és a velük 

lefolytatott kooperáció után a szolgáltatás felhasználóbarát jellegének magasabb szinten való kialakítása 

valamint hatékonyságának javítása. 

Harmadik félként megjelennek a dinamikus (több évre szóló) elemzésből következően a hitelt nyújtó 

bankok, ahol a kockázat elemzés, vagyis az üzem „törlesztő” képességének vizsgálata elengedhetetlen 

feltétele a kockázat-alapú hitelnyújtásnak. 

Negyedik félként pedig az adatbázist szolgáltató szervezet az Agrárgazdasági Kutató Intézet 

(későbbiekben AKI) jöhet szóba, mint egyfajta új tanácsadási szolgáltatás a Tesztüzemi adatgyűjtésben 

részt vevő gazdálkodók/vállalatok1 számára, ahol az „ingyenes könyvelés” (KAPRONCZAI, 2008) 

mellett még ez jelenhetne meg. 

Célterületként pedig szóba jön a nemzetközi szinten történő terjeszkedés, lévén a dolgozat egy szelete a 

mezőgazdasági tanácsadás új módszertani alapokra helyezését feszegető Giessen-Gödöllő 

egyeztetéseknek. 

A későbbiekben pedig, mindenki ügyféllé válik, aki valamilyen érdekvédelmi szervezetnek a tagja és 

így ezen szervezetek általános szolgáltatási csomagjához tartozna az e fajta tanácsadó rendszerekhez való 

hozzáférés, amit a felhasználó automatikusan megkap a tagsági díj befizetésekor. 

1.3. Hasznosság 

A megadott pénzügyi adatok alapján a Tesztüzemek tekintetében az adott üzem pozícionálása statikus 

esetben, dinamikus oldalról pedig a megszerzett tudás haszna, mellyel elkerülhető a csőd-közeli állapot. 

Másrészről a cégminősítés hasznossága, de miért is? 

„A jelenlegi gazdasági helyzetben versenyelőnyt jelent, ha a vállalkozás saját magáról vagy 

partnereiről független pénzügyi minősítéssel rendelkezik. Aki rendelkezik a bizalom védjegyével, az azt 

bizonyítja, hogy stabil lábakon áll, hosszútávra lehet vele együttműködést tervezni, nincsen titkolni valója 

a partnereivel szemben. Végső célunk az, hogy a gazdaság szereplői tisztában legyenek partnereik 

fizetőképességével és teljesítőképességével...a védjegy használata nem kötelező, azonban 

meggyőződésünk, hogy aki fontosnak tartja, hogy a piaci szereplők felé is bizonyítsa pénzügyi stabilitását 

egy független pénzügyi minősítéssel, az sokkal megbízhatóbb partnerként jelenik meg a piacon. A 

megbízhatóságnak pedig jelen gazdasági helyzetben nagyobb a jelentősége, mint bármikor máskor!” 

216



(Forrás: MCM-Magyar Cégminősítő (2004): "A Bizalom Védjegye", 

http://www.adossagborze.hu/index.php?m=16791 [Letöltve: 2009.09.15] ) 


Fontos volt az adatbázis kiválasztásánál az, hogy olyan adatokat tartalmazzon, melyek az 

agrárszektorban tevékenykedő vállalatok tevékenységéről és működéséről szólnak, s általános érvényűen 

rendelkezésre állhatnak. Így esett a választás a szabadon kezelhető, nagy mennyiségű adattal rendelkező 

tesztüzemi adatbázisra. Valamint lényeges volt még a rendszeres évenkénti adatgyűjtés kritériuma és az 

évenkénti homogén mutatók jelenléte a dinamikus elemzéshez. 

2.1. Számviteli és pénzügyi mutatók, mint az üzem pozicionálás eszközei 

Egy vállalkozás tevékenységének megítéléséhez a számviteli és pénzügyi mutatói a legalkalmasabbak. 

Így ezen mutatókat kinyervén az adatbázisból, azonnal felhasználhatóvá váltak, mint az üzempozicionálás 

eszközei. 

2.2. Mutatók a Mérlegből és az Eredmény-kimutatásból 

A tanácsadáshoz az alábbi Mérleg és Eredmény-kimutatás mutatók kerülnek inputként bekérésre: 

• Befektetett pénzügyi eszközök (Ft/ha) 

• Adózott eredmény (Ft/ha) 

• Értékesítés nettó árbevétele (Ft/ha) 

• Aktivált saját teljesítmények (Ft/ha) 

• Vásárolt anyagköltségek (Ft/ha) 

• Eszköz érték (Ft/ha) 

• Forgó eszközök értéke (Ft/100ha) 

• Kötelezettségek értéke (Ft/ha) 

• Mérleg szerinti eredmény (Ft/ha) 

• Saját tőke (Ft/ha) 

• Személyi jellegű ráfordítások (Ft/ha) 

A szakirodalom hosszan taglalja e mutatók hasznosságát és lehetőségüket a csőd- és trendelőrejelzés 

területén, így ezt a szálat követve kerültek bele az elemzésbe, valamint, mert a Tesztüzemi adatbázis 

nagyrészt a pénzügyi mutatókból tartalmaz adatokat. 

2.3. Mutatók a gazdálkodási tevékenység jellemzésére 

A tanácsadáshoz az alábbi termelékenységet leíró mutatók kerülnek inputként bekérésre: 

• Cash Flow (Ft) 

• Dinamikus eladósodottsági mutató (év) 

• Agrártámogatások értéke (Ft/ha) 

• Egyéb forrásokból származó bevételek (Ft/ha) 

• Ingatlanok értéke (Ft/ha) 

• Likviditási ráta (%) 

• Likviditási gyorsráta (%) 

• Munka-jövedelmezőség értéke (Ft/ÉME) 

• Nettó beruházás értéke (Ft/ha) 

• Standard Fedezeti Hozzájárulás (későbbiekben SFH) (Ft) 

• Termelési érték arányos jövedelmezőség (%) 

• Beruházási támogatások (Ft/ha) 

217



Ezen mutatók a legkülönbözőbb bontásban kerülnek megjelenítésre a Tesztüzemi adatbázisban (pl. 

Ingatlanok tovább van bontva termőföld, ültetvény és épületekre), így e bontások teszik ki lényegében a 

mutatók nagy részét. Az elemzéshez kizárólag az összesített értéket kifejezők lettek felhasználva (pl. 

Ingatlanok összes), így egyszerre került kezelésre minden részeleme az adott mutatószám-csoportnak. 

2.4. A tanácsadás alapja 

Az alkalmazott/bekért mutatók mindegyikéhez (évenként) tartozik 4 db kvartilis érték az alábbi 

jelöléssel (--,-,+,++). A kvartilisekhez a következő magyarázat tartozik: 

„++: felső negyed (az egy gazdaságra jutó mérleg szerinti eredmény alapján csökkenő sorba rendezett 

gazdaságok első 25 %-a) 

+: második negyed (az egy gazdaságra jutó mérleg szerinti eredmény alapján csökkenő sorba rendezett 

gazdaságok második 25 %-a) 

-: harmadik negyed (az egy gazdaságra jutó mérleg szerinti eredmény alapján csökkenő sorba rendezett 

gazdaságok harmadik 25 %-a) 

--: alsó negyed (az egy gazdaságra jutó mérleg szerinti eredmény alapján csökkenő sorba rendezett 

gazdaságok utolsó 25 %-a)” (Forrás: AKI, https://www.aki.gov.hu/ ) 


Eredményként említhető meg a tanácsadás részleges automatizálása (http://miau.gau.hu/myxfree/index.php3?x=exs0003), 

nagy hangsúlyt fektetvén a konzultációs folyamatok részleges 

helyettesítésére, mellyel erőforrások takaríthatók meg, valamint online bármikor elérhetők ezek a 

szolgáltatások. 

Valamint az automatizálás példájára létrejött, tanácsadási folyamatokat részben helyettesítő online 

felület, amely a következőképpen jellemezhető: 

„Objektivitás 

A minősítés alapját a vállalati pénzügyi kimutatásokból számítható mutatószámok képezik. 

Egységesség 

Az összes vállalatot azonos módszerrel, azonos összehasonlítási skálával értékeljük. 

Többváltozós, egyidejű minősítés 

Vállalatcsoportok, vállalati rangsorok, „toplisták” kialakítása történhet meg több ismérv egyidejű 

figyelembevételével. 

Függetlenség 

A vállalati mérlegek „személytelenségéből” adódóan a cégek megítélése pártatlan.” (VIRÁG, 2004) 

Az említett előnyöknek köszönhetően a módszer alkalmas olyan esetekben, amikor a vállalati 

teljesítményt objektív eljárással, egységes módon kívánjuk meghatározni. Valamint a lefojtatott elemzések 

után, több vállalat esetében lehetőség nyílik a gazdaságok több szempontú minősítésére és rangsorolására 

amennyibe erre igény merül fel. 

4. Élethelyzet bemutatása 

Adott egy egyéni árunövény termelő, aki részt vett a tesztüzemi adatbázis gyűjtésében, ill. azonos 

módszertannal képes a keresett mutatószámok biztosítására és tájékoztatást szeretne kapni arról, miként 

alakult a gazdálkodás sikerességének tendenciája az évek tekintetében (tesztüzemi viszonylatban). Az 

218



online felületen megadja a kért mutatókat, melyeknek hátterében az algoritmus elhelyezi az értékeket 

mutatószámonként és évente a három értékelési kategória (alsó=problémás=piros, középső=átlagos=sárga, 

felső=megnyugtató=zöld) szerint. Így évenként összegezve láthatóvá válik, a mutatók erőtereinek 

eloszlása, az évek során pedig leszűrhető egy tendencia az üzem tevékenységét illetően. Javuló, azaz 

folyamatosan zömmel a felső csoportba sorolhatók a mutatók, tehát folytathatja termelését a megszokott 

módon, stagnáló tehát zömmel a középső csoportba illeszthetők a mutatók, valamint csökkenő, ahol a 

mutatók egyre nagyobb része sorolható az alsó csoportba, így intézkedéseket ajánlott tennie, amennyiben 

el kívánja kerülni az esetleges csőd-helyzeteket. A gyanúgeneráló rendszer használatával minimalizálható 

a pénzügyi és egyéb tanácsadók alkalmazása, mellyel anyagi erőforrás takarítható meg. 


Az elért saját eredmények a szaktanácsadás terén több szintre vezethetők vissza: először is az 

objektivizálás, ahol a mérleg, eredmény-kimutatás és egyéb (naturális) adatokból hosszú távú 

következtetéseket lehet levonni, trendeket lehet meghatározni és objektívan (az adatokon keresztül) lehet 

látni/láttatni egy vállalat tevékenységét. 

Másodszor a tudástöbblet, mely az adatból indul, és információvá alakulásához a szakértő tudása kell 

és ezen tudás, ami, ha algoritmusba foglalható, akkor kerülhet előtérbe az automatizáció, mely az ember 

felszabadítását jelenti minden olyan (repetitív) tevékenység alól, mely gépi programba foglalható és ehhez 

még hozzájárul, hogy így a szaktanácsadó tudása (a gépi programozás révén) nem vész el. 

Eredményként jelenik meg a realizálható haszon, több oldalról is jelentős, mégpedig a tanácsadó 

oldaláról, akinek tudása szakértői rendszerekbe van foglalva, így lényegében akkor is használják tudását, 

amikor nem tud róla (ez tekinthető a tudás transzfer megreformálásának), hanem közben pl. személyes 

konzultációkat folytat. A vállalkozó oldaláról, akinek nem kell kifizetnie ilyen esetekben a konzultációkért 

járó magasabb összegeket, hanem elég csupán a számítógép elé ülni, ahol ugyanúgy minőségi tanácsokat 

kaphat. 

Valamint eredményként jelenik meg az eddig félreértelmezhetően (álobjektivizálásra törekvően) 

használt mérleg- és eredmény-kimutatás adatok, valamint pénzügyi mutatók szisztematikus, mindentmindennel 

összevetve történő automatizált elemzése statikusan és dinamikusan nagy hangsúlyt fektetve a 

felhasználó támogatására. A későbbiekben pedig jövőképként a szaktanácsadók információ 

brókerekké/adatbányászokká (ágazati kontrollerekké) alakulhatnak, valamint amennyiben létrejönnek az 

on-line szaktanácsadó rendszerek, akkor mind a szaktanácsadók, mind pedig a tanácsot kérők számára 

egyértelműen pozitív életképek képezhetők azáltal, hogy a tanácsadóknak kapacitás felszabadítás által 

több idejük lesz a személyes konzultációkra (ami a másik fél számára is fontos), valamint a képzett 

rendszereken keresztül az eddig nem felismert típushibák is orvoslásra kerülhetnek. Azon a területeken, 

melyeken a kapacitás szűkősségéből kifolyólag nem lehetett precízebb döntés-előkészítést támogatni 

(optimum függvények növény védőszerekre, műtrágyára), ott a megtakarított erőforrásokat/szakemberek 

felhasználván lehetségessé válna ilyen szintű stratégia döntések meghozatala objektív módon. 

Hivatkozások 

Virág M. (2004): Pénzügyi elemzés, csődelőrejelzés. Aula kiadó, Budapest 

Agrárgazdasági Kutató Intézet (1998): Alkalmazott rövidítések, 

https://www.aki.gov.hu/download/tesztuzemek_2008_evi_eredmenyei_pdf/14 [Letöltve: 2010.09.01] 

MCM-Magyar Cégminősítő (2004): "A Bizalom Védjegye", http://www.adossagborze.hu/index.php?m=16791 

[Letöltve: 2009.09.15] 

Pitlik L. (2009): Mezőgazdasági szaktanácsadás automatizálása http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=agrar 

[Letöltve: 2010.09.01] 

219



Műholdfelvételek nyilvántartó rendszerének fejlesztése 

Soós László 1 

Abstract. For my thesis I developed a program to catalogue satellite images. I got the idea of this from the 

employees of the Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing (FÖMI), because previous it was done 

on paper. The newly developed program is able to search an outside database based on user input. It displays the 

results of the search query not only in plain-text, but also on a map of Hungary indicating the area covered by the 

satellite image. Furthermore, the program can display a thumbnail of the picture itself. The application can process 

search results in several ways, for example, the results can either be exported into a text file, or they can be 

printed. The other main function of the application besides searching is the expansion of the database via mostly 

automatic upload of images. The user can search for the pictures he wants to upload the database from within the 

program itself, then after marking the pictures, the software automatically enters associated data into the database. 

Keywords: Landsat TM image, Access database, C#, satellite image, catalog 

Összefoglaló. Szakdolgozatom keretében egy műholdképek katalogizálását megvalósító programot fejlesztettem. 

Az alkalmazás létrehozásának ötletét a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) munkatársaitól kaptam, mivel 

eddig a felvételek katalogizálása papír alapon történt. A létrehozott program egy külső adatbázisban képes a 

felhasználó által megadott szempontok szerint keresni. A keresés eredményét nem csak szöveges formában jeleníti 

meg, hanem egy Magyarországot ábrázoló képre kirajzolja, hogy a műholdkép melyik területet foglalja magában, 

továbbá megjeleníti a felvétel kicsinyített mását is. A keresési eredményeket többféleképpen képes feldolgozni a 

program, például elmenthetjük a leszűrt adatokat szöveges fájlba vagy akár ki is nyomtathatjuk azokat. Az 

alkalmazás másik fő funkciója a keresés mellett, az adatbázis feltöltése. Az adatbázisba való feltöltés részben 

automatikus. Amelyik képek adatait fel szeretnénk tölteni az adatbázisba, azokat a programon keresztül 

megkeressük, majd kijelölésük után a program automatikusan feltölti a kiválasztott képek adatait az adatbázisba. 

Kulcsszavak: Landsat TM felvétel, Access adatbázis, C#, űrfelvétel, katalógus 

1. Bevezetés 

A gazdaság számos területén érzékelhető az információ technológia eszközeinek gyors ütemű 

fejlődése, egyre szélesebb körű felhasználása. Nincs ez másképp a mezőgazdaság területén sem. A 

mezőgazdaság területén használt számos informatikai eszköz között megemlítendők a különböző 

agrárinformációs rendszerek, a szakterületi adatbázisok, a szakértő rendszerek, a precíziós mezőgazdaság, 

az elektronikus kereskedelem és az egyéb online szolgáltatások. 

Jól megtervezett agrárinformációs rendszerek nélkül lehetetlenség lenne biztosítani azt a rengeteg 

információt, amely az Európai Unió által, a Közös Agrárpolitikát érintő döntések meghozatalához, a 

mezőgazdaság szabályozásához és a támogatások kifizetéséhez szükséges (Kapronczai, 2007). 

Az informatika és a számítógépek sokrétű felhasználásának egyik legelterjedtebb területe napjainkban, 

az adatbázisok alkalmazása. Szinte minden komolyabb web-alkalmazás vagy információ rendszer mögött 

áll egy jól felépített adatbázis. Az adatbázisok célja adatok megbízható, hosszútávon tartós (idegen szóval: 

perzisztens) tárolása és viszonylag gyors visszakereshetőségének biztosítása. 

Egy jól felépített adatbázis és egy hozzá tartozó keresőfelület nagyságrendekkel képes felgyorsítani és 

megkönnyíteni a felhasználó munkáját. Továbbá lehetőség van olyan új összefüggéseiben vizsgálni a 

keresett információkat, amire informatikai segítség nélkül nem is lenne lehetőség, esetleg csak több 

1 Soós László 

laszlo.soos@index.hu 

220



különálló adat egyidejű használatával. Egy jól tervezett alkalmazás egyszerre több különálló forrásból 

származó nagy adatmennyiséget képes logikailag egymás mellé rendelni és kezelni. 

Szakdolgozatomban egy űrfelvételek katalogizálását támogató rendszer fejlesztésének lépéseit, 

működésének folyamatát, és lényeges funkcióit mutatom be. Az alkalmazás létrehozásának ötletét a 

Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) munkatársaitól kaptam. Jelenleg a felvételek, áttekintő 

kérelmek katalogizálása papír alapon (1. ábra) történik a FÖMI-ben, ennek kiváltására született a program 

elkészítésének ötlete. 

1. ábra. Egy ábra a papír alapú katalógusból 

Az alkalmazás fejlesztésekor az alábbi szempontokat igyekeztem figyelembe venni: 

• Az adatokat lehessen bővíteni, módosítani, újakat hozzáadni 

• A továbbfejleszthetőség kritériumainak megfeleljen 

• Legyen felhasználóbarát, csekély szintű informatikai ismeretekkel (a Windows kezelési 

metodikájának ismerete) is könnyen kezelhessék a felhasználók, tudják a számukra értékes 

információkat leszűrni 

• Az új adatok feltöltése bizonyos szinten automatikus legyen a gépelési hibák csökkentése céljából, 

továbbá ne igényeljen sok időt. 


2.1. A felhasznált adatok 

A fejlesztett szoftverben található képek mindegyike a Landsat TM műholdképek nyilvántartó 

rendszeréből származik. A felhasznált képek nem az eredeti műholdképek, hanem úgynevezett Quick 

221



Look-ok. Ezek a képek lényegében degradált mintái a műholdfelvételeknek. Teljesen ugyanazt a területet 

mutatják, mint az eredet műholdképek, viszont lényegesen rosszabb felbontásúak és méretük is 

nagyságrendekkel kisebb. 

Ezek a kisméretű képek viszont teljesen megfelelnek arra a célra, hogy tájékoztató jelleggel 

megjelenjenek az adatbázis keresési eredményét kiegészítve. További előnyük az alkalmazás 

szempontjából, hogy kis méretük miatt gyorsan megjeleníthetők, és az eredeti műholdfelvételekkel 

ellentétben jpg formátumúak, amelyet a fejlesztett szoftver is tud kezelni bármiféle konvertálás nélkül is. 

A Quick Look-ok ingyenesen megtekinthetők és letölthetők a felvételeket szolgáltató cég honlapjáról, 

a http://glovis.usgs.gov/-ról. 

Minden letöltött képhez tartozik egy metafájl amely az adott képről tartalmaz bővebb információkat. 

Ezek a fájlok tulajdonképpen meta kiterjesztésű szöveges dokumentumok. A fejlesztés szempontjából 

nem elhanyagolható szempont, hogy a metafájlok és a képek nevei megegyeznek, így könnyen 

azonosítható volt minden kép kiegészítő fájlja, illetve a metafájlok szerkezete egységes, így könnyen 

lehetett a szükséges adatokat kinyerni és felhasználni. 

Néhány hasznos adat, amelyeket a metafájlok tartalmaznak: 

• entityID = LT41860271987334XXX01 (a felvétel egyedi azonosítója) 

• path = 186 (A Worldwide Reference System alapján melyik oszlop tartalmazza a képet) 

• row = 27 (A Worldwide Reference System alapján melyik sor tartalmazza a képet) 

• cloud_cover = 0 (felhőborítottság mértéke) 

• corner_ul_lat = 48.38164 (bal felső sarok szélességi koordinátája) 

• corner_ul_lon = 21.07820 (bal felső sarok hosszúsági koordinátája) 

• corner_ur_lat = 48.02608 (jobb felső sarok szélességi koordinátája) 

• corner_ur_lon = 23.50955 (jobb felső sarok hosszúsági koordinátája) 

• corner_lr_lat = 46.46588 (jobb alsó sarok szélességi koordinátája) 

• corner_lr_lon = 22.86875 (jobb alsó sarok hosszúsági koordinátája) 

• corner_ll_lat = 46.81120 (bal alsó sarok szélességi koordinátája) 

• corner_ll_lon = 20.50498 (bal alsó sarok hosszúsági koordinátája) 

2.2. Felhasznált eszközök 

A FÖMI-ből kapott kezdeti adatbázis egy Excel táblázatban tárolt lista volt, amely egy oszlopból állt, 

ez az oszlop csak a képek fájlneveit tartalmazta. A képek neveiből az összes szükséges adatot le lehetett 

generálni. 

A képek elnevezésének a szintaktikáját a következő példa mutatja: 

Kép neve egyben: LT41860271987334XXX01.jpg 

Kép neve szétbontva: 

1-3. karakterig: LT4: a felvételt készítő műhold típusa 

4-6. karakterig: 186: a kép hányadik oszlopban helyezkedik el 

7-9. karakterig: 027: a kép hányadik sorban helyezkedik el 

10-13. karakterig: 1987: a felvétel melyik évben készült 

14-16. karakterig: 334: hányadik napon készült az évben (Október 30.) 

A fent említett példa alapján az Excelben található függvényekkel töltöttem fel az összes mezőt, 

oszlopokba rendezve az adatok jelentése alapján. 

222



Ezt követően a széttagolt Excel táblázatot konvertáltam egy Access táblába. Az alapkoncepció az 

elkészítésben az volt, hogy az első fázisban legyen egy működőképes, adatbázisból olvasni tudó, az 

adatbázist feltölteni képes program, amely nincs különválasztva a kezelt adatbázistól. 

Az adatbázis létrehozásához és szerkesztéséhez a Microsoft Office Access 2007 programot használtam. 

Azért erre a programra esett a választásom, mert használata egyszerű, nincs szükség külön kiszolgáló 

szervert üzembe helyezni a használatához, támogatja az SQL lekérdezéseket, amely könnyíti egy későbbi 

SQL adatbázisra való átállás lehetőségét. 

A programozáshoz használt fejlesztői környezet Microsoft Visual C# 2008 Express Edition volt. Ez a 

Microsoft Visual Studio ingyenesen letölthető változata, természetesen jóval kevesebb funkcióval. Ez a 

környezet úgynevezett IDE (Integrated Development Environment – integrált fejlesztőkörnyezet) szoftver, 

mely segíti a programozót a programírásban és tesztelésben (Csetényi et al, 2006). 


A program indítása után a főmenüben az alábbi négy választási lehetőségünk van: 

1. Adatbázis betöltése: Erre a gombra kattintva kell meghatároznunk az adatbázis helyét. A Keresés 

és a Feltöltés gomb addig nem válik aktívvá, amíg nem adunk meg a program számára egy megfelelő 

struktúrájú adatbázist 

2. Keresés: Ebben az ablakban van lehetőség különböző feltételek megadásával keresni az 

adatbázisból 

3. Feltöltés: Itt lehet feltölteni az adatbázist új adatokkal. A jelenlegi verziójában a Quick Look-ok 

alapján van lehetőség a feltöltésre 

4. Kilépés: Kilépés az alkalmazásból. Erre a menüpontra klikkelve az egész alkalmazás leáll, tehát az 

összes megnyitott ablak eltűnik 

3.1. Az adatbázis betöltése 

Erre a menüpontra azért van szükség, mert attól függően, hogy honnan futtatjuk az alkalmazást, más 

lehet az adott meghajtó elnevezése, továbbá az adatbázis megadásakor a program ellenőrzi az 

adatbázisnak megadott fájl típusát, és az adatbázis szerkezetét. Ha bármilyen eltérés van a várt adatbázis 

és az aktuálisan betöltendő adatbázis között, a program hibaüzenettel reagál. 

A felhasználói hibák elkerülése végett a megnyitásra szolgáló dialógusablak csak az mdb kiterjesztésű 

fájlokat jeleníti meg. Itt kell megkeresnünk az adatbázist, a Windowsból jól ismert fájl megnyitására 

szolgáló dialógus ablak segítségével. 

Miután ez megtörtént, a program ellenőrzi a betölteni kívánt adatbázist. Az ellenőrzés több fázisban 

zajlik. Első lépésben a program ellenőrzi, hogy egyáltalán kiválasztottunk-e megnyitásra fájlt. A 

következő lépésben megpróbál kapcsolatot teremteni az adatbázissal, majd egy lépésben leellenőrzi az 

összes oszlop nevét és a bennük tárolt adatok típusát. Fontos megjegyezni, hogy az adatbázis oszlopainak 

sorrendjében megengedett az eltérés, mert az ellenőrzés sorrendtől függetlenül történik. Ha mindent 

rendben talál az alkalmazás, az adatbázis elérési útját egy változóban eltárolja. Ellenkező esetben 

hibaüzenetet jelenít meg, amely tartalmazza a hiba típusát és azt, hogy melyik oszlop ellenőrzése során 

talált hibát (2. ábra). 

223



2. ábra. Példa a hibaüzenet megjelenítésére 

A program jelenlegi állapotában 3 fajta hibát különít el: 

1. Az adatbázisból hiányzik egy vagy több oszlop: a program jelez és kiírja, melyik oszlopot nem 

találja 

2. Az oszlop formátuma nem egyezik a várt formátummal: itt is jelzést kapunk arról, hogy melyik a 

hibás formátumú oszlop 

3. További általános hibák: Ilyen hiba lehet például, ha az adatbázis formátuma nem megfelelő, vagy 

ha nem érhető el az adatbázis, mert megnyitották szerkesztésre 

3.2. A keresési lehetőségek 

Ha a főmenüben a Keresés opciót választjuk, az alkalmazás legösszetettebb ablaka jelenik meg. Az 

indításnál minden ablak és legördülő menü üres, ha ilyen állapotban indítunk keresést, akkor az 

adatbázisban szereplő összes rekordot kilistázhatjuk. Ez az alapértelmezett állapot, minden indításnál így 

néz ki. 

Az ablak bal oldalán helyezkednek el a legördülő menük, melyekben beállíthatjuk a kívánt keresési 

feltételeket. A következő feltételek alapján kereshetünk: 

• Év 

• Hónap 

• Nap 

• Path (sor) 

• Row (oszlop) 

• TM (műhold típusa). 

A Keresés gombbal indíthatjuk a lekérdezést, a Törlés gomb pedig az összes ablakot alaphelyzetbe 

állítja. 

A legördülő menük adatait az alkalmazás dinamikusan tölti fel az adatbázisban található értékek 

alapján, ezzel elkerülve, hogy esetleg olyan érték kerüljön a keresési feltételek közé, amelyet az adatbázis 

nem tartalmaz. A dinamikus feltöltés másik előnye, hogy ha bővítjük az adatbázist új adatokkal, akkor 

azok is automatikusan bekerülnek a szűrési feltételek közé. Az évszám kiválasztásakor továbbá egy 

előszűrés is lefut, melynek eredményeképpen csak azok a hónapok fognak megjelenni a legördülő 

listában, amelyeken készült műholdfelvétel az adott évben. Lehetőség van egyszerre több év képeire is 

keresni, ezt az év mellett található négyzet kipipálásával tehetjük meg. Ekkor megjelenik még egy 

legördülő menü, amely szintén az éveket tartalmazza. Ezáltal a két évszám közötti időszak összes képét 

tudjuk keresni. 

A legördülő menük mellett helyezkedik el az eredmények listázására szolgáló ablak. Miután 

ráklikkelünk a Keresés gombra, a feltételeknek megfelelő képek neveivel feltölti a program az ablakot. Ha 

nem felelt meg a feltételeknek egy kép sem, akkor a program üresen hagyja az ablakot. Ha keresésünk 

eredményes volt, tehát legalább egy rekord megjelenik az ablakban, lehetőség van az adott képről 

részletesebb információkat kérni. Ezt az adott kép nevére való kattintással tehetjük meg. Ekkor megjelenik 

224



az adatbázisban tárolt összes adat a képről, a képernyő alján pedig a kép kicsinyített mása, és annak 

elhelyezkedése Magyarországon (3. ábra). 

3. ábra. A keresési eredmény megjelenítése 

A Részletek ablak mellett jelennek meg az adatbázissal kapcsolatos adatok: 

• Az adatbázis aktuális helye 

• Hány rekordot tartalmaz az adatbázis 

• Hány rekord felel meg a keresési feltételeknek 

A képernyőn a legnagyobb helyet elfoglaló ablak az űrfelvételek helyéről ad tájékoztatást. Ennek az 

ablaknak egy Magyarországot ábrázoló jpg fájl a háttere. A képet az ArcGIS térinformatikai szoftverrel 

exportáltuk egy shape fájlból. A program jelenleg a WGS-84 vetületi rendszer adatai alapján dolgozik, 

ezért tűnik enyhén „laposnak” az ország. 

A Fájl menüben lehetőségünk van az adatbázis újbóli megnyitására, a feltöltési ablak megjelenítésére, 

a keresési eredmény kinyomtatására és a keresési eredmények elmentésére szöveges formátumban. 

Továbbá a kilépés menüpont is megtalálható itt. Kilépéskor az alkalmazás futása nem fejeződik be, csak a 

keresési ablak zárul be. A nyomtatás opcióra klikkelve egy almenü tárul elénk, amely az azonnali 

nyomtatást vagy a nyomtatási kép megtekintését kínálja fel, ez utóbbiból is lehetőségünk van nyomtatásra. 

Ennek az opciónak a használatakor az alkalmazás az alapértelmezettnek beállított nyomtatót használja. 

A keresési eredmények szöveges fájlként való mentésekor egy dialógus ablakból választhatjuk ki a 

szöveges fájlt, amibe menteni szeretnénk, illetve megadhatunk egy még nem létező fájlnevet, ezzel 

létrehozva egy új állományt a kiválasztott helyre. 

225



3.3. Új adatok feltöltése 

A feltöltés rész a jelenlegi állapotában a képek neveiből képes generálni az adatbázis megfelelő 

rekordjait. Az ablak megnyitásakor két üres, listák megjelenítésére alkalmas ablakot és egy Betölt, illetve 

egy Feltölt gombot találunk (4. ábra). 

4. ábra. A felöltési ablak adatok betöltése előtti (balra), és utáni állapota (jobbra). 

A Betölt gombra klikkelve egy dialógus ablak jelenik meg, melynek segítségével megkereshetjük az 

adatbázisba feltölteni kívánt képfájlokat. Az ablak kizárólag a képfájlokat jeleníti meg, ezzel is segítve a 

felhasználót a könnyebb kezelhetőségben, továbbá a csoportos kijelölés is biztosított, ha esetleg nagyobb 

mennyiségű kép adatát kell egyszerre felvinni az adatbázisba. 

A betöltés után a program ellenőrzi, hogy a kiválasztott képfájlok között nincs-e olyan, amelyet már 

tartalmaz az adatbázis. Miután az ellenőrzés lefutott, az adatbázisban már megtalálható képfájlok nevei a 

bal oldali listába kerülnek, és nem kerülnek újbóli feltöltésre (4. ábra). A Feltölt gomb csak a 

szétválogatás végeztével válik aktívvá. 

A Feltölt gomb megnyomásával elindul a képfájlok neveiből adatokat generáló különböző függvények 

futása, végül a kinyert adatok feltöltése az adatbázisba. Hiba esetén mindig a hiba okát leíró üzenetablak 

jelenik meg. Sikeres feltöltés esetén is jelzi a program a feltöltési folyamat végét, és tájékoztatja a 

felhasználót az újonnan feltöltött rekordok darabszámáról. 

4. Továbbfejlesztési lehetőségek 

A program jelenlegi állapotában használható, de úgy vélem, hogy rengeteg fejlesztési lehetőség 

kidolgozására van még szükség, hogy valóban hatékony és hasznos munkaeszköz válhasson belőle. 

Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány, általam fontosnak vélt továbbfejlesztési lehetőséget, amelyek 

kidolgozására a következő verziók fejlesztése során érdemes lenne sort keríteni. 

4.1. Adatbázis távoli elérése 

A több felhasználós megvalósításhoz mindenképpen szükséges az adatbázist egy SQL szerverre 

feltölteni, a programban található adatbázis műveleteket pedig ehhez igazítva átalakítani. Ez leginkább a 

feltöltés rész miatt lenne lényeges, ellenkező esetben ugyanis minden felhasználónak a saját számítógépén 

kellene tárolnia egy adatbázist, ezáltal az új adatok feltöltése és egységesítése sokkal nehezebben lenne 

megoldható, mintha egy központi adatbázist írna és olvasna minden felhasználó. Ebben az esetben a 

mintaképeket és a metafájlokat is egy állandó, hálózatról elérhető tárhelyen érdemes elhelyezni. A képek 

tárolására két lehetőség is kínálkozik: 

226



1. Egységes mappastruktúra kialakítása a képek számára egy hálózatról elérhető tárhelyen: az 

adatbázis feltöltésén túl a mintaképek elhelyezését és rendszerezését is a program biztosítja, az emberi 

tényezőkből fakadó hibák elkerülése végett. 

2. Képek és metafájlok adatbázisban való tárolása: a metafájlok adatai számára egy új tábla 

létrehozására lenne szükség, illetve a képeket is egy külön táblában lehetne tárolni binárisan. 

4.2. Áttérés EOV vetületi rendszer alkalmazására 

A jövőbeni fejlesztések közé mindenképpen érdemes beütemezni az EOV vetületi rendszer használatát. 

Ebben az esetben, egy arányaiban helyes Magyarország képe jelenhetne meg a keresés ablakban. Az 

áttéréshez szükséges a WGS-84 és az EOV vetületi rendszer koordinátáinak átváltására alkalmazható 

képlet programba való implementálása. 

4.3. Nyomtatási lehetőségek bővítése 

Jelenlegi formájában a program egyszerre csak egy kiválasztott rekord részleteinek nyomtatását tudja 

megvalósítani, ezért mindenképpen hasznos lenne egyszerre több kijelölt adat kinyomtatásának 

lehetősége. A keresési eredmények listájának kinyomtatása is egy hasznos és megvalósítható funkció lehet 

a program evolúciójának következő lépcsőfokán. 

4.4. Mentés egyéb formátumokba 

A jelenlegi verzió egyszerű txt kiterjesztésű szöveges fájlokat hoz létre, ha egy keresési eredményt 

szeretnénk elmenteni. A txt fájl jelenleg csak a keresési feltételeknek megfelelő képek listáját tartalmazza. 

Érdemes lenne a mentési lehetőségek közé a több oszlopos (a képek összes adatát megjelenítő) mentést 

beépíteni. Ehhez alkalmazható a csv (comma-separated values) állományokba való mentési opció, 

amelynél az oszlopok közti elválasztást vesszővel jelöljük. A csv fájlok előnye, hogy egységes 

szerkezetük miatt rengeteg adatbázis és táblázatkezelő program képes használni őket, és saját használatú 

fájlformátumukra átalakítani. Ha a részletek nyomtatási képéhez hasonló dokumentum elrendezést 

szeretnénk kapni elektronikus formában, pdf fájlok generálását is meg lehet oldani a jövőbeni fejlesztések 

során. 

4.5. Egyéb típusú műholdfelvételek implementálása a rendszerbe. 

A rendszer jelenleg csak a Landsat 4-es és a Landsat 5-ös műholdak felvételeit tartalmazza. További 

műholdak képeinek bevonásával lényegesen javíthatnánk a program hasznosságát. Hogy a feltöltés és a 

keresés folyamata a mostani rendszerhez hasonlóan működjön, feltétlenül szükséges a további képeknek 

új táblákat kialakítani az adatbázisban, mivel ezeknek az elnevezése más logika alapján történik. 

4.6 Terület alapú keresések 

A jelenlegi rendszerben csak a műholdkép sor / oszlop adatai alapján valósul meg a terület alapú 

keresés. Ezeknél a képeknél ezen adatok alapján még viszonylag egyszerűen meg lehet állapítani melyik 

területet foglalja magába a kép, jobb felbontású képek esetén viszont az egy képen megjelenő terület 

lényegesen kisebb, tehát jóval több sor és oszlop fut át Magyarországon. Ez viszont már lényegesen 

megnehezíti a sorok és oszlopok alapján való tájékozódást. 

Ennek egyik megoldása lehet a térinformatikai irányú fejlesztés, tehát a jelenlegi raszteres formátumú 

kép helyett egy shape fájl megjelenítése a programmal. Ebben az esetben a shape állományok különböző 

metszeteivel meg lehetne oldani a terület alapú keresést. 

A raszteres megvalósításnál maradva, szükséges kialakítani egy rendszert, amely alapján régió- és 

megye szinten is be lehet azonosítani minden felvételt. 

227



4.7. Általános informatikai fejlesztési lehetőségek 

3. A felhasználók tapasztalatai alapján tovább finomítani a kezelést 

4. Internetes változat elkészítése a nagyobb mobilitás érdekében 

5. Újabb tulajdonságok implementálása esetén a felhasználói felület átalakítása 

6. A hibaüzenetek ne csak a hibát jelezzék, hanem instrukciókat annak kijavítására 

Hivatkozások 

Csetényi A., Mohácsi L., Várallyai L. (2006): Szoftverfejlesztés – Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 

Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen 

Kapronczai I. (2007): Információs Rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában – Budapest. Szaktudás Ház Kiadó 

Zrt. p. 53. 

USGS Global Visualization Viewer honlapja: http://glovis.usgs.gov// 

228



Térinformatikai vizsgálatok a vidéki természeti erőforrások védelme érdekében 

Szabó Zsuzsanna 1 

Abstract. The application of spatial scientific methods is inevitable in modelling the monitoring of environmental 

elements, the use of GIS gives the opportunity for an all around rating of the monitored area. It is especially the 

case for plainland areas, the state, movement and characteristics of surface and underground water have different 

characteristics regarding both the given spatial sections and instants. In my research I went through the Bihari 

Plains’ inland water canalizations project (EAOP-5.1.2.D/2F-2009-0007), I examined its expected effects and 

changes in the area’s land-use with the help of GIS. Regarding to the results in the study of the inland water 

system’s development’s future effects, the monitored drainage areas’ way of land-use became redesignable, 

assisting the success of the agricultural and environmental guidelines, besides the developing of the environmental 

resources’ quality. 

Keywords: geographic information system (GIS), inland water, release of inland water , land-use. 

Összefoglaló. A környezeti elemek állapotváltozásainak modellezésében nélkülözhetetlenek a térinformatikai 

eszközök, melyek használata lehetőséget nyújt a vizsgálandó területek sokoldalú értékelésében. Különösen igaz ez 

azokra a síkvidéki területekre, amelyeknél a felszíni és felszín alatti vizek állapota, mozgása, tulajdonságai a tér 

egyes részleteiben és időpillanataiban különböző jellemzőkkel bírnak. Kutatómunkám során a Bihari sík földrajzi 

mikrotáj területén megvalósítandó belvízcsatorna-rekonstrukciós projekt - EAOP-5.1.2.D/2F-2009-0007 - várható 

hatásait vizsgáltam, illetve a térség földhasználati struktúrájában bekövetkezett változásokat elemeztem 

térinformatikai módszerek segítségével. A belvízrendszerek fejlesztésének jövőbeli hatásait vizsgálva a vizsgált 

vízgyűjtőterületek földhasználatának gyakorlata újratervezhetővé vált. A megtalált optimális tájhasznosítási forma 

segíti az agrár- környezetvédelmi szempontok érvényesülését a természeti erőforrások minőségének egyidejű 

fejlesztése mellett. 

Kulcsszavak: térinformatika, belvíz, belvízmentesítés, területhasználat. 

1. Bevezetés 

A természeti katasztrófák által okozott károk közel 40%-át a vizek többletéből eredőek teszik ki. Ez a 

túlsúly hazánkban fokozottan érzékelhető, ugyanis a természeti csapások közül az árvizeink, belvizeink 

okozzák a legtöbb kárt. Magyarország síkvidéki területeinek jelentős része belvízzel veszélyeztetett (Burai 

et al., 2003). E területeken a belvíz az elmúlt időszakban, több hullámban és régóta nem tapasztalt 

tartóssággal és területi kiterjedéssel jelentkezik, elég csak megemlíteni a 2006. hidrológiai évet, amikor 

hazánk mintegy 270 ezer hektárnyi területén jelentős téli-tavaszi és nyári belvíz alakult ki (Pálfai, 2008). 

A belvizek elsősorban a mezőgazdaságban okoznak nagymértékű károkat (Thyll – Bíró, 1999). 

A lefolyási és összegyülekezési folyamatokat az elmúlt évek földhasználatában, tulajdonviszonyaiban, 

a mező- és erdőgazdálkodás területi struktúrájában bekövetkezett változások még inkább befolyásolják, 

kedvezőtlen irányba módosítják, felerősítve ezzel a belvíz kialakulásának kockázatát (Thyll, 1999). 

A megelőzés érdekében elvégzett munkálatok nagyban csökkenthetik a vizek többletéből adódó 

jelenségek elleni védekezés költségeit. A térinformatikai eszközök segítségünkre lehetnek a környezeti 

elemek állapotváltozásainak modellezésében. A térbeli elemzésekkel hasznos adatok nyerhetőek az 

optimális környezeti feltétételekhez igazodó területhasználati struktúra kialakításához. 

1 Szabó Zsuzsanna 

Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös 

zs.szabozsuzsa@gamil.com 

229



Hazánk földhasználati rendszerének átalakítása nemcsak belvízmentesítési szempontból szükségszerű, 

hanem környezetünk fenntartható fejlődése (Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) és az optimális 

birtokszerkezet kialakítása is ezt igényli (Bíró et al., 2003). 

Kutató munkám célja a térinformatikai eszközök alkalmazhatóságának vizsgálata a termőföld - mint 

természeti erőforrás - védelme érdekében. 

A vizsgálataim térkeretét a Bihari sík földrajzi mikrotáj szolgáltatta. A területen egyre gyakrabban 

jelentkeznek napjaink súlyos problémái, mint a földhasználati konverziós problémák, a belvízveszélyeztetettség. 

Vizsgálataim során is e két területre fókuszálok. Egyrészt elemzem az EAOP-5.1.2.D/2F-2009-0007 

megvalósítandó csatorna rekonstrukciós projekt várható hatékonyságát, másrészt vizsgálom a terület 

földhasználati jellemzőit. 


2.1. A vizsgálat során felhasznált adatbázisok, térképállományok 

Munkám során a Bihari sík földrajzi területén a Tomor (2007) által létrehozott, nagyfelbontású, 

integrált geoadatbázisból használtam fel a következő adatbázisokat: 

• Domborzatmodell (M 1:10.000) 

• Talajgenetikai adatbázis (M 1:10.000) 

• Topográfiai adatbázis (M 1:10.000) 

• Felszínborítást tartalmazó idősoros adatbázis (M 1:28.800) 

• Integrált vízrajzi adatbázis, mely fedvényenkénti bontásban tartalmazza többek között a felszíni 

vízfolyások és csatornák futásvonalát, (M 1:10.000) és a belvízi elöntések maximális földrajzi 

kiterjedését és gyakoriságát (M 1:50.000). 

Ezen kívül rendelkezésemre állt az EAOP-5.1.2.D/2F-2009-0007 projekt megvalósíthatósági 

tanulmánya , melyet a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bocsátott segítségemre. 

2.2. Szoftverkörnyezet 

A munkám során az ArcGIS térinformatikai szoftver három önálló elemét – az ArcCatalog, az 

ArcMap, és az ArcToolbox - használtam fel. 

A térbeli elemzésben alkalmazott modulok: 

• ArcGIS 9.3 (ArcCatalog, ArcMap, ArcToolbox) Törzsmodul 

• Geoprocessing Térbeli műveletek 

• 3D Analyst 3D elemzési lehetőségek 

• Spatial Analyst Területi elemzések 

A vizsgálatokhoz felhasznált ESRI szoftveres környezet alapvetően vektoros szemléletű adatmodellt 

alkalmaz, de jól támogatja a raszteres layer-technikát is, például a domborzati elemzéseknél. A környezeti 

elemzések modellezése során elsősorban a fedvény-szemléletet alkalmaztam, kihasználva a felhasznált 

szoftverek raszter-vektor interfész funkcióit is (ESRI, 2009). 

2.3. A vizsgálati módszerek 

1. A rekonstrukciós csatornák vízgyűjtő területeinek lehatárolása 

A vízgyűjtő határainak kijelölésében a domborzati sajátságok segítenek. A domborzat meghatározza a 

területről történő elemi felszíni elfolyások irányait, az összegyülekezés pontjait, valamint a természetes 

vízválasztókon keresztül választ ad a lefolyástalan területek nagyságára is (Tamás, 2000). 

230



A vizsgálataim kiindulási adatbázisát a kistáj - Tomor (2003) által készített - hidrológiai terepmodellje 

jelentette. A lefolyástalan területek lehatárolásához és az összegyülekezési pontok kijelöléséhez a lefolyás 

irányainak ismerete szükséges. 

A Flow Direction eszköz használatával kiszámoltam a lefolyásirányokat, ami minden cellához 

meghatározza azt a szomszéd cellát, amely felé a legnagyobb a meredekség. 

A következő lépésként a lefolyási irányok ismeretében megbecsültem a rekonstrukcióval érintett 

csatornaszakaszok vízgyűjtőterületeit (1. ábra). 

1. ábra. A rekonstrukcióval érintett csatornaszakaszok vízgyűjtőterületei 

2. A vízgyűjtőterületek elöntési valószínűségének változása 

Munkámban a belvízjelenség problémakörét - mivel lehetőségeim időben és terjedelemben is 

korlátozottak voltak és a belvízjelenségek vizsgálata nagyon összetett folyamat - elméleti szemszögből és 

számos tényező figyelembevétele nélkül közelítettem meg. 

A megvalósítandó csatorna rekonstrukciós projekt várható hatékonyságának meghatározása a 

következő lépésekkel történt. 

1. Megállapítottam az elöntéssel korábban veszélyeztettet terület térfogat-kapacitását. 

2. Elemeztem a lefolyási összegyülekezés tényezőit (beszivárgás mértéke, fajlagos lefolyás, 

csatornák vízszállítási kapacitása). 

3. A csatornák vízszállítási kapacitásának függvényében megállapítottam a belvízi elöntés várható 

időtartamát a megvalósítandó projekt előtt illetve után. 

3. A földhasználati struktúra változásának elemzése 

A területhasználattal kapcsolatos értékelések egyik legmegbízhatóbb módja a távérzéklet adatok 

elemzése. Vizsgálataimnak Tomor (2007) által készített vektorizált térképállományok - melyek jól 

jellemzik a Bihari sík mikrotáj földhasználati struktúrájának változását –- képezték az alapját. 

A felszínborítást tartalmazó idősoros fedvényeken kiemelten vizsgáltam a földhasználati funkcióváltást 

az egykori vizes élőhelyek területén. 

231



3. Eredmények és értékelésük 

3.1. A vízgyűjtőterületek elöntési valószínűségének változása 

A következő képlet felhasználásával számoltam ki minden vízgyűjtőterületre, hogy várhatóan mennyi 

idő szükséges (nap) a belvíz távozásának, a munkálatok megvalósítása előtt illetve után. A két érték 

különbözete adta meg, hogy hány nappal rövidül a belvíz elöntés időtartama, mekkora a csatorna 

rekonstrukciós projekt hatékonyságának mutatója (1. táblázat). 

T = T 2 – T 1 

ahol: 

T 1 = A / p 1 ; T 2 = A / p 2 

T 1 : az elöntés időtartama a projekt végrehajtása előtt (nap) 

T 2 : az elöntés időtartama a projekt végrehajtása után (nap) 

A= az elöntéssel veszélyeztetett területek térfogat-kapacitása (m 3 ) 

p 1 = csatornák vízszállítási kapacitása a projekt megvalósítása előtt (m 3 /nap) 

p 2 = csatornák vízszállítási kapacitása a projekt megvalósítása után (m 3 /nap) 

1. táblázat. A vízgyűjtőterületek elöntési valószínűségének változása a csatornák vízszállítási kapacitásának 

függvényében 

projekt megvalósítása projekt megvalósítása 

vízgyűjtő 

előtt (nap) 

után (nap) 

Kis-Körös Főcsatorna 10 6 

Kutas felfogócsatorna 33 20 

Nagyfoki csatorna 18 11 

Csente-Szakálli csatorna 20 12 

Kutas főcsatorna 26 16 

3.2. A vízgyűjtőterületek földhasználatának értékelése 

A rekonstrukciós csatornák vízgyűjtőinek a XVIII. századi és jelenlegi földhasználati kategóriáinak 

területi kiterjedésében jelentős változások történtek (2. táblázat). 

Az erdő, a vizes élőhelyek területe jelentősen csökkent a vízgyűjtőkön. Az előbbi több mint 1/5-re 

redukálódott, míg a vizes élőhelyek az egykori 32,5 %-os területfoglalásból jelenleg még 1 %-ot sem 

képviselnek. A gyepművelési ág viszonylagos állandóságot mutat az idők folyamán, a területi elterjedése 

azonban változott. A szántóterületek már a múltban is jelentős területet foglaltak, azonban mára tovább 

növekedett arányuk és így vízgyűjtők területének területhasználati kategóriájából 84 %-ot tesznek ki. 

232



2. táblázat. A vízgyűjtőterületek földhasználati kategóriájának kiterjedése (ha) 

Területhasználati kategória / Év 1783 1999 

Erdő 512 96 

Időszakos, vagy állandó vízborítás 3087 92 

Szántó 4567 8004 

Beépített terület 89 297 

Gyep 1238 1002 

Összefüggő vízfelszín 12 14 

Összesen 9.505 9.505 

Tekintettel a mintaterület egykori mocsarain folytatott intenzív mezőgazdálkodás alacsony hatásfokára, 

kiemelten vizsgáltam az egykori időszakosan vízzel borított területek földhasználati változását, melynek 

során megállapítottam, hogy a vízgyűjtőterületek közül a Nagyfoki csatorna vízgyűjtőjét érintette nagy 

változás. A vízrendezési folyamatoknak köszönhetően, a vizsgálati területen az egykori mocsarak, lápok 

helyét szinte teljes egészében szántók foglalják el, kisebb részben gyepek és erdők. A vízgyűjtő 

földhasználati konverzió mértéke nagyon jelentős, az összterület 96%-a (2. ábra). 


2. ábra. A földhasználati konverzió mértéke a Nagyfoki rekonstrukciós csatorna vízgyűjtőjén 

A projekt hatékonyságának vizsgálata során megállapítottam, hogy a térségben érzékelhetőek a 

munkálatok pozitív hatásai és a jövőben hasonló beruházásokkal jelentős mértékben növelhető a terület 

belvízbiztonsága. Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy a belvíz a térség ’adottsága’, így 

rekonstrukciós munkálatok segítségével sem belvízmentesíthető területeteken a művelés 

megváltoztatásával kell védekezni. 

233



A földhasználat elemzése során arra a megállapításra jutottam, hogy a térség múltbéli területhasználati 

struktúrája jelentős mértékben átalakult. A jelenlegi földhasználat nem alkalmazkodik a táji 

adottságokhoz, figyelmen kívül hagyja a különböző talajadottságokból és vízellátottságból fakadó tagolt 

és eltérő lehetőségeket nyújtó tájszerkezetet. A kevés megmaradt természetes, illetve természetközeli 

tájhasználati forma kivételével minden területet intenzív területhasználat jellemez, ami leginkább 

szántóművelésből áll. Nyilvánvaló, hogy a szántóföldi kultúrák a legrosszabb vízgazdálkodású 

növénytársulások, a belvízi elöntés nagyságára, ezek levonulására a művelődési ágak közül a 

legkedvezőtlenebb hatással vannak. 

A vizsgálatom során kapott információk felhasználásával sikerült elkülönítenem azokat a területeket, 

ahol a jelenlegi termelési szerkezet gazdaságosan fenntartható, valamint ahol szükség van művelési ág 

váltásra. Az elemzéseim felhasználásával, olyan megoldások alakíthatók ki, melyek mind a 

mezőgazdaság, mind a vízgazdálkodás érdekeit képesek figyelembe venni és kielégíteni, 

környezetvédelmi, fejlesztési és gazdasági oldalról egyaránt. 

A területhasználat változtatását azokon a térrészeken javaslom, melyeken a földhasználat konverzió 

mértéke jelentősnek mondható, gyakori a belvízi elöntés illetve a csatornák mentesítő hatása ellenében is 

jelentős belvízmennyiséggel rendelkeznek, e területek ugyanis alacsony termelési értéket realizálnak. 

Az említett térrészeken a természeti adottságoknak és az ökológiai követelményeknek leginkább 

megfelelő mozaikos tájszerkezet kialakítása célszerű. Az erdőknek, erdősávoknak, a ligetes, parkszerű 

legelőknek és gyepeknek, továbbá a vizes élőhelyeknek kiemelkedő szerepet kell biztosítani a 

struktúraváltást követően. 

Hivatkozások 

Burai P. – Tomor T. – Bíró T. – Lénárt Cs.: Mértékadó belvízhozam meghatározása térinformatikai eszközökkel. II. 

Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar. 2003. augusztus 28-29. 342- 

345 p. 

Bíró T. - Thyll Sz. - Lénárt Cs.: Csapadékossági vizsgálatok szerepe a belvíz-veszélyeztetettség értékelésében. II. 

Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar. 2003. p. 342-345. 

ESRI: ArcGIS 9.3.1 Desktop Help. Redlands, ESRI. 2009 

Pálfai I.: A 2006. évi belvíz kialakulásának okai és sajátosságai. definíciói. Hidrológiai Közlöny 88. évf. 5. sz. 2008. 

Tamás J.: Térinformatika I. Debreceni Egyetem, ATC-MTK. Debrecen, 2000. 

Thyll Sz. – Bíró T.: A belvíz-veszélyeztetettség térképezése. Vízügyi Közlemények, LXXXI évfolyam, 1999. évi 4. 

füzet. p. 709-718. 1999. 

Thyll Sz.: A földvédelmet szolgáló belvíz-veszélyeztetettségi regionális kataszteri rendszer kidolgozása. FVM 

Témazáró beszámoló jelentés. 55 p. Debrecen, 1999. 

Tomor T.: A domborzat és a felszíni vízfolyások kapcsolatának vizsgálata a Bihari síkság területén. Agrártudományi 

Közlemények, Acta Agraria Debreceniensis, 4 p. 2003. 

Tomor T.: Térinformatika alkalmazási lehetőségei a környezeti konfliktusok kezelésében. Doktori (PhD) értekezés. 

Debrecen, 2007. 

Vízrendezési Főműveinek rekonstrukciója című, EAOP-5.1.2.D/2F-2009-0007 projekt megvalósíthatósági 

tanulmánya, Debrecen, 2009. 

234



Az Észak-Alföldi régió kis és középvállalkozásainak digitális üzleti 

kommunikációjának helyzete 2010-ben 

Péntek Ádám 1 

Abstract. The SMEs are the main employer in Hungary and in the EU. The 69,4% of the total amount of the 

employee work for an SME. The kind of organization is a very important part of the economy and we can find 

them in every sector. In general we can say they are shortage of venture capital. Because of it they can not build 

the new technologies into their business modell or just later can. In front of it the multinational companies have 

enough money and human power to risk. For the EU to give a helping hand for the SMEs and keep them ont he 

market are very important. Because the new technological developing need a big capital investing the Eu has 

started some big projects which able to help for the SMEs in long term. The Digital Business Ecosystem (DBE) is 

a typical kind of project supported by EU. They aim to support the SMEs without border and sector. It is useful to 

take a survey before we start to develop any projects. In my paper after I introduce the DBE I show a survey 

which measure the digital business communicaton of the SMEs in the North-Plan region. 

Keywords: statistic, SME, Analisys, Nort-Plan region, DBE. 

Összefoglaló. Magyarországon, ahogy az Európai Unióban is a Kis- és Középvállalkozások foglalkoztatják a 

munkavállalkozók több mint 69,4%-át. Ez a szervezeti forma nagyon fontos része a gazdaságnak, megtalálható a 

gazdaság teljes vertikumában. Általánosságban elmondható, hogy a kockázati tőkeellátottságuk igen szerény, ezért 

új technológiákat csak igen későn építik be a működési modelljükbe. Ezzel szemben a multinacionális 

vállalkozások képesek kellő pénzt, humánerőforrást befektetni olyan kísérletekbe, amelynek a megtérülése nem 

biztos. Az Európai Unió számára a KKV-k segítsége, piacon tartása létfontosságú. Mivel a technológiai 

beruházások nagy tőke-, és humánerőforrást igényelnek, az EU több nagy volumenű projektet indított el, 

amelyeknek a célja, hogy olyan elérhető technológiát dolgozzon ki, amely hosszú távon is segíti a KKV-k piacon 

maradását. A Digitális Üzleti Ökorendszerek (Digital Business Ecosystem , vagy röviden DBE) tipikusan olyan 

EU által támogatott projektek, amelyek a KKV-k fellendülését hivatottak szolgálni. Mielőtt bármiféle projekthez 

nekifognánk érdemes egy felmérést elkészíteni, amely felméri a honi KKV-k állapotát a digitális kapcsolattartás 

szempontjából. Természetesen ez csak egy pillanatfelvétel lehet, hiszen ez egy gyorsan változó része a gazdasági 

életnek. A dolgozatomban a digitális üzleti ökorendszerek ismertetése után az Észak-Alföldi régióhoz tartozó 

három megyében elkészített felmérés lépéseit és eredményeit kívánom megosztani. 

Kulcsszavak: statisztika, kkv, elemzés, Észak-Alföldi régió, DBE. 

1. Bevezetés 

A dolgozatomban a DBE üzleti ökorendszer bemutatása után a hozzákapcsolódó felmérést kívánom 

bemutatni. A DBE a vállalkozások vállalatok horizontális és vertikális egymásra épülését és utaltságát írja 

le. 1993-ban J.F: Moore párhuzamot vont az élőlények és a vállalkozások által felépített ökorendszerek 

között, s megállapította, hogy az élőlényekhez hasonlóan egy önálló vállalkozás sem képes önmagában 

megélni, működni, fejlődni. Hiszen valahonnan vásárolni kell az alapanyagot, az erőforrásokat, valakinek 

el kell adnia a terméket. Ezeket el kell szállítani valahova, valamivel, stb. Látható, hogy a vállalkozások 

közötti kapcsolatrendszer egy pókfonálhoz hasonlóan szövevényes szerkezetet alkot. Az ICT fejlődése 

magával hozta, hogy az élet egyre több területén is elkezdték használni a számítógépeket, és a 

hálózatokat(Rózsa at al., 2009). Az ICT bevezetésétől mindenki jelentős versenyelőnyt remélt, de 

legalábbis azt mindenképp, hogy nem fog eltávolodni a piacról. Az ICT bevezetése és használata nagy 

kezdeti tőkeigénnyel jár.(Herdon at al., 2007) Ez a nagy multinacionális vállalkozásokat önkéntelenül is 

1 Péntek Ádám 


penteka@agr.unideb.hu 

235



előnyhöz jutatta. A 2004-es lisszaboni konferencián elhatározták, hogy az EU foglalkoztatás 

szempontjából legjelentősebb szektorát a Kis- és Középvállalkozásokat hozzásegítik olyan ingyenesen 

használható technológiai megoldásokhoz és oktatási rendszerekhez (Várallyai at al., 2010) amelyekkel 

reményeik szerint képes lehet utolérni a multinacionális nagyvállalatokat ebben az öldöklő versenyben. 

A dolgozatom második részében az Észak –Alföldi régió Kis- és Középvállalkozásai digitális és üzleti 

kommunikációjának a felmérését kívánom bemutatni. Ez a felmérés 2010 augusztusában készült, 

viszonylag rövid idő alatt ezért képes idő szempontjából pontszerű, mégis a felmérés mélysége miatt 

pontos eredményeket szolgáltatni. 

2. Digitális Üzleti Hálózatok 

A ‘digitális üzleti ökorendszerek’ (Digital Business Ecosystem – DBE) fogalom a 90-es években jelent 

meg J. M. Moore tollából. Ebben párhuzamot vont a természetben előforduló élőlények egymásrautaltsága 

és a vállalkozások egymásrautaltsága között (Moore, 1993). Megjósolja az informatikai eszközök 

széleskörű használatát ebben az ökorendszerben. Helytállónak bizonyult, mivel az ICT lehetőségek 

térnyerésével párhuzamosan az e-kereskedelemben is megnőtt az információtechnológiai eszközök 

szerepe. Ez a helyzet a multinacionális vállalkozásoknak - akik képesek ezeket az igen drága 

beruházásokat finanszírozni- kedvezett. A 2004-es lisszaboni konferencián az EU elhatározta, hogy 

hathatós segítséget igyekszik nyújtani a KKV-knak, hogy versenyben maradhassanak. (Nanchira, 2007). A 

DBE filozófia mentén több kutatás is elindult, amelyek kisebb- nagyobb sikereket értek el. 

Saját magam is létre kívánok hozni egy DBE filozófián alapuló KKV-ket segítő Interneten keresztül 

működő programrendszert. A rendszer elkészítése előtt fontosnak véltem, hogy felmérjem a régióban 

tevékenykedő KKV-k üzleti kommunikációját 

3. Felmérés az Észak-Alföldi régió KKV-éi körében a digitális üzleti kommunikáció 

használatáról 

Az esettanulmányok készítéséhez nélkülözhetetlenek voltak az alapos szakmai interjúk és 

konzultációk. Számos KKV-t meglátogattam, hogy gyakorlatban is felmérjem a szektorban alkalmazott 

megoldásokat. A mélyinterjúk során az alkalmazott technológiákat és rendszereket ismertem meg, a 

kutatási portál kialakításához szereztem információkat, valamint a kérdőíves felmérés tartalmi és 

módszertani kérdéseiről folytattam párbeszédet a bevont vállalkozások informatikai szakembereivel. Ezek 

felbecsülhetetlen háttér-információkat szolgáltathatnak egy-egy kérdéskör megértéséhez. Így a kvantitatív 

kutatás mellett az információk jelentőségét primer jellegű, kvalitatív kutatási rész is biztosítani hivatott. 

A mélyinterjúk és az elsődleges kutatás eredményeképpen elkészítettem a felméréshez szükséges 

kérdőívet, melyben az Észak-Alföldi régió Kis-és Középvállalkozásainak a digitális üzleti 

kommunikációját kívántam felmérni. Az elkészült kérdőív értelmezhetőségét kiválasztott 

kontrollcsoporttal ellenőriztem. A válaszok alapján módosítottam kérdőívet. A könnyebb kitölthetőség 

végett elkészítettem a kérdőív Internetes változatát, a Limesurvey szoftver segítségével. (2. ábra). Az 

alkalmazás 50 nyelven kínál teljes értékű, nyílt forráskódú, „php webes” adminisztrációs felülettel 

rendelkező megoldást, mely segítségével húsz különböző kérdéstípusban végtelen számú kérdést, illetve 

válaszlehetőséget hozhatunk létre. A kérdőívet és az adatokat Mysql adatbázisban tároltam, majd a 

válaszokat az alkalmazás segítségével az SPSS programcsomag által feldolgozható formába konvertáltam, 

így a kiértékelés is ezzel történt. Az eredmények bemutatására, diagramok készítésére a Microsoft Office 

Excel 2007 programot használtam. 

236



1. ábra. A Limesurvey kezelőfelülete 

(Saját forrás, 2009) 

Mint ahogy a kérdőív címéből is kiderül a célcsoport az Észak-Alföldi régió KKV-i. Azokat a 

vállalkozásokat kellett elérnem, amelyeknek az árbevétele kevesebb mint 2,5 milliárd forint és a 

foglalkoztatottak száma kevesebb mint 250 fő. Ezen vállalkozások száma a kiválasztott régióban 

körülbelül 280.000 darab. Az első próbálkozásom az volt, hogy a felmérést teljesen az Interneten keresztül 

próbáltam véghezvinni. Ennek a hatékonyságát egy pluszugrásos technikával ellenőriztem. Sajnos ez a 

fajta adatgyűjtés nem hozott sikert, hiszen a 7000 kiküldött kérdőíves felhívást mindössze két vállalkozás 

vette komolyan és töltötte ki a 15- 20 percet igénylő kérdőívet. 

Ezután egy kérdezőbiztosokból álló csapatot toboroztam, majd egy olyan címlistát állítottam össze, 

amelyben figyelembe vettem a vállalkozások megoszlását reprezentativitás biztosítása érdekében. Ezek 

szerint: „A vállalkozások árbevételének 2007-ben 61%-át, 2008-ban pedig 61,3%-át a mikro-, kis- és 

közepes vállalkozások adták. A vállalkozások árbevételének megoszlása évek óta lényegében nem 

változott. Az árbevétel nagysága szerint a működő vállalkozásoknak több mint a fele maximum 5 millió Ft 

árbevétellel rendelkezett 2007-2008-ban, 12-13% az 5-10 millió Ft árbevétellel rendelkezők aránya, 20% 

körüli azoknak az aránya, akik 10-50 millió Ft, 4% az 50-100 millió Ft, 6-7% a 100 millió Ft feletti 

árbevétellel rendelkezők aránya. A működő vállalkozásoknak több mint a felét kitevő, maximum 5 millió 

Ft-os árbevételt termelők jelentős része, közel 90%-a maximum egy főt foglalkoztató vállalkozás.” 

(NFGM , 2010) Ezen szempontok alapján a 3 kérdezőbiztosból álló csapattal 750 db vállalkozást 

kerestünk meg személyesen, vagy telefonon. A 750 vállalkozásból kb. 250 vállalkozott a kitöltésre. Ezek 

után levélben, email-ben, vagy személyesen eljutattuk hozzájuk a kérdőívet. Amelyből 210 érkezett vissza 

határidőre. Az értékelést ezen kérdőívek alapján készítettem el. 

3.1. A kérdőív bemutatása 

A kérdőívben 15 kérdés és 17 kérdésblokk található (összesen 224 kérdés). 2 mennyiségi ismérv ,4 

minőségi magyarázó változó mellett jelentős számú 7 fokozatú, szemantikus differencia skálán értékelt 

kérdés található a kérdőívben. A kérdőívet elsősorban a vállalkozások vezetője töltötte ki, amely nagyon 

hasznos az olyan felméréseknél, amely elsődlegesen kisebb cégek felé irányul. 

237



2. ábra. Kitöltők megoszlása 

3. ábra. Kitöltők megoszlása szektor szerint 

(Saját készítés) 


A következő grafikonok a kérdőívet kitöltő vállalkozások foglalkoztatottak száma és árbevétel szerinti 

megoszlását mutatják be. 

4. ábra. A válaszadók jellemzése foglalkoztatottak 

szerint 


5. ábra. A válaszadók megoszlása árbevétel szerint 


A következő grafikon azt mutatja be, hogy a felmérésben résztvevő vállalkozások az utolsó évben az 

árbevételük hány százalékát költik ICT beruházásra 

6. ábra. A vállalkozások az utolsó évben az árbevételük hány százalékát költötték ICT beruházásra 


238



A következő grafikon bemutatja, hogy mennyi a felmérésben szereplő vállalkozások árbevételének 

hány százaléka származik elektronikus értékesítésből. Bár a grafikon szerint igen magas ennek az aránya, 

de az adatok nagyobb szemrevételezésésvel észrevehetjük, hogy ezt a magas arányt mindössze 36 

vállalkozás adja össze. A többi vállalkozásnak ez az érték 1% alatti. Így összefoglalható, hogy ebben a 

kérdésben nagy fejlődési lehetősége van a vállalkozásokban. 

7. ábra. Az elektronikus értékesítésből származó árbevétel aránya 


A következőekben a felmérésben résztvevő vállalkozások informatikai alapadatait mutatom be. Ebből 

jól látható, hogy nagyon kevés azon vállalkozások száma, amelyek nem rendelkeznek internet 

csatlakozással. Ezek általában olyan vállalkozások, amelyeknek a működés során nincsen szükségük rá. 

A szerverek számát tekintve látható, hogy kevés vállalkozásnak van szervere. Ez a működési módjukból 

következik, ugyanakkor a személyi számítógépek száma azt mutatja, hogy szinte minden vállalkozás 

rendelkezik számítógéppel. 

8. ábra. Internet csatlakozási adatok 


9. ábra. Szerverek száma a vállakozásoknál 


239




10. ábra. Számítógépek száma a vállalkozásoknál 


A dolgozatomban a DBE üzleti ökorendszer bemutatása után a hozzákapcsolódó felmérést muatattam 

be. A DBE a vállalkozások vállalatok horizontális és vertikális egymásra épülését és utaltságát írja le. Egy 

önálló vállalkozás sem képes önmagában megélni, működni, fejlődni. Hiszen valahonnan vásárolni kell az 

alapanyagot, az erőforrásokat, valakinek el kell adnia a terméket. Ezeket el kell szállítani valahova, 

valamivel, stb. Látható, hogy a vállalkozások közötti kapcsolatrendszer egy pókfonálhoz hasonlóan 

szövevényes szerkezetet alkot. Az ICT fejlődése magával hozta, hogy az élet egyre több területén is 

elkezdték használni a számítógépeket, és a hálózatokat. Az ICT bevezetésétől mindenki jelentős 

versenyelőnyt remélt, de legalábbis azt mindenképp, hogy nem fog eltávolodni a piacról. A 2004-es 

lisszaboni konferencián elhatározták, hogy az EU foglalkoztatás szempontjából legjelentősebb szektorát a 

Kis- és Középvállalkozásokat hozzásegítik olyan ingyenesen használható technológiai megoldásokhoz, 

amelyekkel reményeik szerint képes lehet utolérni a multinacionális nagyvállalatokat ebben az öldöklő 

versenyben. 

A dolgozatom második részében az Észak –Alföldi régió Kis- és Középvállalkozásai digitális és üzleti 

kommunikációjának a felmérésének egy részét mutattam be. A felmérés 2010 augusztusában készült, 

viszonylag rövid idő alatt ezért képes idő szempontjából pontszerű, mégis a felmérés mélysége miatt 

pontos eredményeket szolgáltatni. Jelenleg is folyik a kérdőív kielemzése, amelyet későbbi 

publikációkban kívánok közzétenni. Ezúton szeretném kifejezni a köszönetemet azon vállalkozások felé, 

amelyek a kérdőíves felmérés sikerességéhez hozzájárultak. 

Hivatkozások 

Falus Iván – Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára, Okker kiadó, Budapest, p. 192-193. 

Herdon M, Eckert B (2007): E-work and IT for developing rural areas in Hungary. Information Systems in 

Agriculture and Forestry XIII European Conference.: Living Labs. Prága, Csehország, pp. 1-8. ISBN:978-80-213- 

1643-0 

Moore J. F. (1993): Predators and Prey: A New Ecology of Competition, Harvard Business Review 

Nanchira F., Nicolai A., Dini P., Louarn M., Leon L.(2007): Digital Business Ecosystem , http://www.digitalecosystem.org/dbe-book-2007 

NFGM (2010):A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 Éves Időközi Monitoring Jelentés 

2009. év 

240



Rózsa T, Herdon M (2009): Business value of information technology in small and medium sized companies. In: 

Nábrádi A, Lazány J, Fenyves V (szerk.) AVA Congress 4: International Congress on the Aspects and Visions of 

Applied Economics and Informatics. Debrecen, Magyarország Debrecen: Agroinform Kiadó, pp. 892-901. ISBN 

98-963-502-897-9 

Szűcs István (2002): Alkalmazott Statisztika, Agroinform Kiadó, Budapest 468. oldal 

Székelyi Mária- Barna Ildikó (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez, többváltozós elemzési technikákról 

társadalomkutatók számára, Typotex Kiadó, Budapest 66-67. oldal (2), 109. oldal (1) 

Sarkar R.,Prabhakar T.V., Chatterjee J.(2007):Towards Digital Ecosystems for Skill Based Industrial Clusters: 

Lessons from the 'Digital Mandi' Project Inaugural IEEE International Conference on Digital Ecosystems and 

Technologies 

Várallyai L, Herdon M (2010) :Digital Europe – Chance for Job in Hungary. Agris on-line papers in economics and 

Informatics volume 2. (1) pp. 49-56. 

Wilde, P. D., & Wang, J. (2008). Evolution-generated Communications in Digital Business Ecosystem. CIS 2008 

IEEE Xplore 978-1-4244-1674-5/08 , 618-623. 

241



Korszerű informatika megoldások a növénytermesztésben 

Cseh András 1 

Abstract. Nowdays isn’t a segment of the economy where some IT application is not present, and the agriculture 

is no exception. The spread of information technology in agriculture is slower than other sectors of the economy 

the main reason for farmers less capitalized, the field is a significant scale factor is applied of hardware and 

software. The Hungarian crop production has several years of lagging behind in IT support and should be foreign 

to the everyday tools and applications is still almost new in Hungary. In my thesis, I present some of only in the 

agricultural sector used information technology solutions, and give a brief overview of precision farming is 

increasingly popular nowadays, with the spread of the main causes of cost savings, in some cases the increase the 

production and the environment protection. 

Keywords: IT application, precision farming, environment protection. 

Összefoglaló. Napjainkra nincs a gazdaságnak olyan szegmense ahol valamilyen informatikai alkalmazás ne lenne 

jelen és a mezőgazdaság sem kivétel ez alól. Az informatika térhódítása a mezőgazdaságban lassabb, mint a többi 

gazdasági szektorban ennek legfőbb oka a mezőgazdasági szereplők gyengébb tőkeellátottsága ezért az 

üzemméret jelentős tényező az alkalmazott informatikai eszközök és szoftverek terén. A magyar 

növénytermesztés informatikai támogatottság tekintetében néhány éves lemaradásban van, ezért a külföldön már 

mindennapos eszközök és alkalmazások Magyarországon szinte még újdonságnak számítanak. A dolgozatomban 

bemutatok néhány csak az agrár szektorban alkalmazott informatika megoldást, valamint rövid áttekintést adok a 

napjainkban egyre népszerűbb precíziós gazdálkodásról is, melynek terjedésének legfőbb oka a 

költségmegtakarítás, némely esetben a hozamnövekedés valamit a környezetvédelmi szempontok. 

Kulcsszavak: Informatikai alkalmazás, precíziós gazdálkodás, környezetvédelem. 

1. Bevezetés 

A XXI. századra a mezőgazdasági termelőknek a felgyorsult gazdasági folyamatok és az új fogyasztói 

igények, a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt egyre több időt kell fordítani a termelésen kívüli 

feladatokra is. A legjobb döntés meghozása egyre nehezebb a sokféle lehetőség miatt például a 

termeléshez milyen vetőmagot, vegyszert és műtrágyát használjon fel, mikor és kinek értékesítse a 

termékét, a felhasznált input anyagokkal összhangban milyen agrotechnikai beavatkozások vannak 

összhangban. Ezenkívül jelentős időt kell fordítani a különböző adminisztratív feladatokra úgy mint: a 

támogatásigénylésre, naprakész nyilvántartások vezetésére hogy a termelést a környezetvédelmi és 

élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően végezze, valamit különböző bevallások készítésére az 

állam intézmények számára (Szénás Sz et al, 2008). A magas jövedelemmel rendelkező fogyasztók között 

egyre inkább felmerül az igény az élelmiszerek előállításának a teljes nyomonkövethetőségére is (Charvát 

et al, 2009). Ennyire szerteágazó feladatokat a hagyományos papír alapú nyilvántartásokkal lehetetlen 

elvégezni ezért a mezőgazdaságban is az informatika adta lehetőséget kell felhasználni, hogy az új 

kihívásoknak megfeleljenek a termelők és ezzel együtt versenyben maradjanak a piacon. 

2. Irodalmi áttekintés 

Úgy mint a jobb tőkeellátottságú külföldi farmerek, a magyar gazdák közül is a XXI. században egyre 

többen vásárolnak és használnak számítógépet és egyéb informatika eszközt. Azonban Magyarországon a 

1 Cseh András 


csehandras83@freemail.hu 

242



növénytermesztés informatikai támogatása még alacsonyabb szinten áll, mint külföldön. Ez több okra 

vezethető vissza: tőkehiány, IT ismeret hiány, kisebb innovációs hajlandóság. A magyar növénytermesztés 

informatikai támogatottság tekintetében néhány éves lemaradásban van, ezért a fejlett országokban már 

mindennapos eszközök és alkalmazások Magyarországon szinte még újdonságnak számítanak. A néhány 

éves lemaradás az informatikai területen nem elhanyagolható de az uniós versenyhelyzet miatt a magyar 

gazdaságok lemaradása egyre inkább csökken. 

Több tanulmány is kimutatta, hogy a gazdaságok miért vásárolnak számítógépet és egyéb informatikai 

eszközöket. A legfőbb említett okok a következők voltak (Nuthall, 2004): 

• magasabb jövedelem elérése a költséghatékonyabb input anyagok kiválasztásán és felhasználásán 

keresztül 

• időmegtakarítás a gyorsabb és könnyebb adatszolgáltatás az állami és szakigazgatási szervek felé 

• vezetői feladatok megkönnyítése a gyorsabb döntések, hatékonyabb tervezési, kivitelezési és 

ellenőrzési folyamatot biztosításával 

• egyszerűbb kapcsolattartás a piaci szereplőkkel és az állami szervekkel 

• bővebb oktatási tanagyagok, hatékonyabb szakmai fejlődés 

• versenyben maradni a többi gazdával, akik már használják a számítógépet. 

Napjainkban a mezőgazdaságban új nemzetközi tendenciák figyelhetők meg a farm menedzsment 

területén. Az 1. ábrán láthatók azok a főbb tevékenységek és feladatok, amit a gazdálkodónak irányítani 

kell (Sørensen et al, 2010). A mezőgazdasági termelés főbb keretrendszerét a nemzeti és az Unió közös 

agrárpolitikája alakítja ki a nyújtott támogatásokon és a törvényi, rendeleti szabályozásokon keresztül. A 

gazdálkodónak dokumentálnia kell, hogy a termelést a hatályos szabályoknak megfelelően végzi. A 

legfontosabb döntés hogy a mely fogyasztóknak milyen terméket állítson elő a gazdaság. Ennek 

megfelelően kell kiválasztani a vetőmagot, műtrágyát és növényvédő-szert valamint kell megszervezni a 

gépek és emberek által végzendő munkafolyamatokat. Az e-kereskedelem elősegíti a gyorsabb és 

kényelmesebb input anyag megrendelést (Herdon M et al, 2006). A termelési ciklusban növényállomány 

gyakori szemlézést igényel, mert ha nem várt események lépnek fel akkor a szükséges beavatkozásokat 

időben kell elvégezni. A termelés során felmerült összes gazdasági eseményt könyvelésben rögzíteni kell, 

ezáltal a gazdálkodó reális képet kap tevékenységének gazdasági eredményéről. 

1. ábra. Főbb tevékenységek a farm vezető szemontjából (Sørensen et al, 2010) 

243



2.1. A magyar mezőgazdaság jellemzői 

A magyar mezőgazdaság egyik sajátossága, hogy rendkívül változatos az üzemméret. A kisméretű 

önellátó farmok mellett éppen úgy jelen vannak a professzionális növénytermesztést folytató nagyüzemek 

is (2. ábra). Az elmúlt évtized jelentős változást hozott az információ-technológiai eszközök és 

rendszerek, valamint ezekre épülő alkalmazások és szolgáltatások fejlődésében. E fejlődés az 

agrárgazdaság számára is új lehetőségeket nyújtott, sok területen pedig ma már nélkülözhetetlen eszközök 

eléréséhez járult hozzá. Az üzemméret itthon és külföldön egyaránt jelentős tényező az alkalmazott 

informatikai eszközök és szoftverek terén (Batte, 2005). Az üzemméret növekedésével egyre többféle 

számítástechnikai eszközt és alkalmazást használnak a gazdálkodók. A néhány 10 hektár területen 

gazdálkodók szinte csak az állami adminisztrációs feladatokat végzik számítógépen. A nagyüzemek 

esetén már a legmodernebb technológiák és eszközök is jelen vannak, mint például a Globális 

Helyzetmeghatározó Rendszerek (GPS). 

150 000 

140 000 

130 000 

120 000 

110 000 

100 000 

90 000 

80 000 

70 000 

60 000 

50 000 

40 000 

30 000 

20 000 

10 000 

0 

Üzemszám db 

SFH millió Ft 

0-0,5 

0,5-1 

1-1,5 

1,5-2 

2-4 

4-6 

6-8 

8-12 

12-16 

16-40 

40-100 

100-250 

250-1000 

1000< 

Méretkategória EUME-ben 

2.2. Mezőgazdasági szoftverek bemutatása 

2. ábra. Az üzemszám és az SFH megoszlása 

A növénytermesztésben egyre több ágazatspecifikus szoftvert és IT eszközt használnak. Az IT 

eszközök tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági munkavégzés közben a különböző IT 

eszközöket fizikailag nagyobb megterhelés éri. 

A növénytermesztésben asztali PC-t leggyakrabban a következő feladatokra használják: 

döntéstámogatás (DSS-Decision Support System), termelésirányítás, egyéb vezetői feladatok segítése és 

adminisztrációs nyilvántartások készítése. A DSS programok segítenek kiválasztani az adott körülmények 

között a legjobb alternatívát például a felhasznált anyagokkal vagy termelési szerkezettel kapcsolatban. 

Ennek a kiválasztása számítógép nélkül szinte lehetetlen feladat a jelentős számú lehetőség (változat) 

kiértékelésének számításigénye miatt, így lényegében a számítógép számítási kapacitását használjuk ki 

(Kuhlmann, et al, 2001). 

A 2000-es évek elején ezen rendszerek a vállalkozások többségénél még egymástól elszigetelten 

úgynevezett szigetszerű rendszerekként működtek. Napjainkra egyre több mezőgazdasági cég ismerte fel, 

244



hogy a szigetszerű rendszerek használata nem kifizetődő, helyettük inkább integrált rendszereket 

használnak. Az integrált rendszerek modulokból épülnek fel egy-egy funkció ellátását különböző modul 

végzi. A köztudatban keverednek az ERP (Enterprise Resource Planning - vállalati erőforrás tervezés) és 

az IEA (Integrated Enterprise Application - integrált vállalatirányítási alkalmazásoknak ) 

megfogalmazások. Funkcionálisan a két megnevezés a gyakorlatban sem határolható el élesen egymástól. 

Azon megoldások nevezhetők integráltnak, amelyek a könyvelés, értékesítés, emberi erőforrás 

menedzsment/bér, és a gyártás funkciók közül legalább hármat tudnak kezelni (Kiss, 2005). 

A növénytermesztés speciális körülményekkel rendelkező ágazat ezért az ott használatos integrált 

rendszerek többféle funkcióval rendelkeznek, mint egy általános célú integrált rendszer. A 

növénytermesztésben a következő egyedi feladatok kezelésére van szükség (Gyódi, 2010): 

A földterületek nyilvántartása: a növénytermesztés esetén a legfontosabb erőforrás a termőföld és a 

törvényi szabályozás miatt a társas vállalkozások saját földterülettel nem rendelkezhetnek. Így csak bérelt 

területen gazdálkodhatnak. Az elaprózódott birtokszerkezet miatt egy fizikai blokkon belül több 10 

tulajdonos is lehet. Minden egyes tábláról sokféle adatot kell tárolni: helyrajzi szám (hrsz), tábla mérete, 

aranykora érték, tulajdonos adatai, szerződés lejárta, földbérleti díj értéke, támogatásokhoz kapcsolódó 

adatok. A terület alapú támogatási rendszer alapegysége a parcella. A rendszernek kezelnie kell azt a 

problémát, hogy a helyrajzi számú földterület nem feltétlenül esik egybe a parcella helyével . Ezért 

lehetséges hogy egy parcella több helyrajzi számú területből áll vagy egy helyrajzi számú területen több 

parcellát kell kialakítani. 

Táblatörzskönyv nyilvántartása: ide kerül rögzítésre táblánként mindenegyes elvégzett munkaművelet, 

a munkaművelet során kijuttatott anyag és annak a mennyisége valamint a betakarított termények adatai. 

Minden egyes művelethez külön költség illetve bevétel rendelhető. Szükséges tárolni még a talajvizsgálati 

és ha rendelkezésre állnak a meteorológiai adatokat is. A táblatörzskönyvi nyilvántartásból különböző 

kimutatásokat lehet és kell készíteni: Gazdálkodási Napló, permetezési napló, vetésszerkezet összegzés, 

táblánkénti fedezeti összeg és termelési költség számítás, tápanyagmérleg és trágyázási terv. 

Térinformatikai (GIS) modul: A GPS adatok kezelése és összekapcsolása a táblatörzskönyvvel. 

Többféle térképrendszer használata és a teljes térkép a különböző célokra történő használata során 

szükséges a rétegre bontás. 

Precíziós gazdálkodás támogatás: a precíziós gazdálkodásnál egyik legfontosabb a talajvizsgálatokra 

alapozott minél pontosabb tápanyag térkép kezelése. Ezen térkép alapján megvalósítható a differenciált 

tápanyag-kijuttatás. A gyomtérkép alapján megvalósítható a gyomfertőzöttség mértékének megfelelő 

növényvédő szerek alkalmazása. A betakarításkor a hozam adatok kezelése nélkülözhetetlen a következő 

évi tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez. 

Kommunikáció a fedélzeti számítógépekkel: A legmodernebb mezőgazdasági erőgépek 

mindegyikében jelen van a fedélzeti számítógép, ami egyrészt a munkavégzés minőségét javítja másrészt 

pedig a munkaműveletek adatait rögzíti. A fedélzeti számítógép segítségével kijelölhető a táblán belüli 

optimális munkavégzési útvonal. 

Magyarországon a legrészletesebb mezőgazdasági termelés technológiai dokumentáció a Gazdálkodási 

Napló (GN) melynek naprakész vezetésére minden olyan mezőgazdasági üzem számára kötelező amely 

agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban részt vesz. A 2009-ben újra indult AKG-hoz azonban 

már nemcsak a kérelmeket kell majd elektronikusan beadni, hanem a gazdálkodási naplót is így kellett 

beküldeni az MgSzH Agrár- környezetgazdálkodási Információs Rendszere (AIR) részére. 

245



2.3. Elektronikus gazdálkodási Napló 

A napló tartalmi és szerkezeti jellemzője, hogy a benne lévő adatok különféle űrlapokban, 

táblázatokban találhatók és ezek tartalmilag szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes mezőkben 

beírandó értékek számos esetben elektronikus formátumban rendelkezésre állnak a gazdálkodó 

táblatörzskönyvi nyilvántartásában illetve néhány számítási művelettel előállíthatók. A GN-ra jellemző, 

hogy a mezők egy másik része formai és tartalmi szempontból ellenőrizhető mert több mező között is 

megállapíthatóak szabályok, összefüggések. A gazdák választhatnak az ingyenes és fizetős szoftverek 

között. 

Az ingyenes programok között kell megemlíteni MS Excel formátumban lévő kitöltést, amikor a 

legtöbb esetben a teljes adatbevitel a billentyűzetről történik, így ez hosszadalmas folyamat. Egy másik 

lehetőség az FVM támogatásával született Java alapú ingyenes program alkalmazása, amely a korábbi 

AIR portálról volt letölthető, de ennek a programnak a frissítése nem történt meg. 

Sok programfejlesztő cég felismerte a fizetős szoftverekben rejlő lehetőségeket. Nagyrészt offline 

alapú, számítógépen futtatható szoftvereket kínálnak a gazdáknak. A GN legtöbb esetben egy nagyobb 

programcsomag alrendszereként használható, amely elsősorban táblatörzskönyv vezetésre lett kifejlesztve. 

Ilyen esetekben a teljes rendszer egy közös törzsadatbázisra épül, a felhasználó számára az adatok 

többsége már automatikusan elkészül GN napló formátumban is. A szoftverek beszerzési ára nagy szórást 

mutat, a csak gazdálkodási napló vezetésére alkalmas rendszerek már néhány tízezer forinttól elérhetők, 

ezzel szemben az integrált rendszerek többnyire a százezer forintos tartományba találhatók. Az 1. 

táblázatban láthatjuk, hogy mely főbb szoftverfejlesztő cégek vannak jelen a magyar piacon. Az 

együttműködés oszlop arra utal, hogy a cég milyen megoldást kínál a termelők számára és a GN milyen 

adatokból került előállításra (Papócsi, 2009). 

1. táblázat. Fizetős szoftverek 

Forgalmazója Adatrögzítési mód Együttműködés 

Agrárin Kft. 

www.gazdalkodasinaplo.hu Online Nincs adat 

Agroorganizáció Kft 

www.agroorg.hu 

Offline 

Komplex rendszer, 

táblatörzskönyv 

Bogarasi Kft. 

www.bogarasikft.hu Offline Táblatörzskönyv 

Hungária Agrovir Kft. 

www.agrovir.hu Offline Komplex rendszer 

Landasin-Agrogazda Kft. 

www.agrogazda.hu 

Offline 

Komplex rendszer, 

táblatörzskönyv 

PC Agrár Kft. 

www.pc-agrar.hu / Offline Táblatörzskönyv 

Forrás: Papócsi, 2009 

246



3. Precíziós gazdálkodás 

A precíziós gazdálkodás legfontosabb feltétele a GPS (Global Positioning System - műholdas 

helymeghatározó rendszer), ezen kívül szükség van még a megfelelő informatikai és térinformatikai 

támogatásra, valamit olyan mezőgazdasági munkagépekre melyek képesek a kijuttatott anyag mennyiségét 

munkaművelet közben változtatni. A globális helymeghatározás napjainkban a mezőgazdaságban is 

terjedőben van így lehetőség nyílt termőhely-specifikus mezőgazdasági termeléshez (Szilágyi, 2010). 

3.1. Történelmi kitekintés 

A precíziós gazdálkodás kialakulása 1980-ban kezdődött, ekkor indultak meg a kutatások a fejlett 

mezőgazdasággal rendelkező USA-ban, Angliában és Németországban. A fejlesztés célja új technológiai 

megoldások alkalmazás a mezőgazdaságban, amely kezelni tudja a mezőgazdasági területek 

változatosságát és ezáltal előnyt lehet elérni gazdaságosság és környezetvédelem területén. 

1998-ban már lehetővé vált a helyi igényekhez igazodó, legelőször a műtrágya differenciált kijuttatása. 

A műholdas helymeghatározó rendszernek köszönhetően lehetővé vált a táblán belül eltérő kezelést 

igénylő területek elhatárolása, így az egyes táblarészeken a hatékonyabb gazdálkodás valósítható meg. A 

hozamtérkép digitálisan előállított és tárolt adatokat szolgáltat az adott tábláról. A szükséges adatokat 

méter alatti pontosságú DGPS vevővel és hozammérő rendszerrel felszerelt betakarítógép készíti el. 

Napjainkra a precíziós gazdálkodás is egyre népszerűbb, mert kevesebb anyagfelhasználást 

eredményez, ezáltal költséghatékony és környezetbarát termelési módszer. A precíziós gazdálkodásnak 

jelentős befektetési igénye van így használata főleg a nagyobb gazdaságokra jellemző. 

A hatékony precíziós gazdálkodáshoz sok adatot kell gyűjteni a mezőgazdasági területről és az 

elvégzett munkaműveletekről. 2004-ben készült egy felmérés Dániában és USA-ban a precíziós 

gazdálkodás adataival kapcsolatos problémákról melynek eredménye 3. ábrán látható (Fountas). 

Adatkezelési problémák 

Dánia 

USA 

80% 

70% 

60% 

50% 

40% 

30% 

20% 

10% 

0% 

74% 

69% 

Időigényes 

adatfeldolgozás 

60% 

43% 

30% 30% 

37% 

32% 33% 

29% 

Technikai 

ismerethiány 

Mezőgazdsági 

ismerethiány 

Nehézkes a 

szoftverek 

használata 

Hosszadalmas 

adatáttöltés 

19% 

14% 

Egyéb tényezők 

3. ábra. Gazdák aggodalmai és problémái a precíziós gazdálkodás adataival 

Forrás: Fountas 

Az ábráról látható hogy az említett problémák közül első helyen az adatfeldolgozás nagy időigénye, 

majd utána a technikai ismeret hiány található. Az USA-ban feltehetően a technikai ismerethiány azért 

247



kiugróan tér a dániai adattól, mert ott a farmerek alacsonyabb tudásszint mellett is tudnak gazdálkodni, a 

fejlettebb szaktanácsadási hálózat miatt. 

3.2. A precíziós gazdálkodás a gyakorlatban Magyarországon 

Magyarországon az egyik úttörő a precíziós gazdálkodás terén az IKR, mely a technológia során az 

alábbi lépéseket javasolja (IKR 1): 

1. Táblahatár GPS-es felmérése 

2. Hálószerű talajminta- vételi terv készítése 

3. Talajmintavétel terv szerint 3-5 hektáronként 

4. Talajvizsgálat (bővített és teljes körű) 

5. Tápanyag- ellátottsági térképek készítése 

6. Információk szolgáltatása a szaktanácshoz 

- tervezett növény 

- elővetemény termése vagy digitális hozamtérkép 

7. Elemzések 

8. Agrokémiai szaktanács 

9. Differenciál műtrágyázási terv készítése 

- szilárd műtrágyához 

- folyékony műtrágyához 

10. Differenciált tápanyag- kijuttatás 

11. Differenciált tőszám terv 

12. Vetés bázis állomással, szakaszolással terv szerint 

13. Precíziós herbicid kijuttatási terv (Hu, KA, pH térkép és gyomfelvétel alapján) 

14. Precíziós herbicid kijuttatás 

15. Ténylegesen kijuttatott műtrágya mennyiségek feldolgozása, beolvasása a szaktanácsadó 

rendszerbe 

16. Adatok letöltése az Internetről 

A fent említett technológiai lépések –az alkalmazott módszerektől függően- jelentős erőgépi és 

munkagépi beruházással járhatnak a hagyományos gazdálkodáshoz képest. Törekedni kell az eszközök 

minél magasabb fokú kihasználtságára ezért csak a nagyobb (legalább 300-500 ha) területtel rendelkező 

gazdaságok számára érdemes saját gépi beruházást végrehajtani Az ennél kisebb gazdaságok maximum 

bérszolgáltatásként vehetik igénybe a precíziós gazdálkodás némely elemét. A kisebb területű gazdaságok 

számára a leghatékonyabb technikai segítség a párhuzamos sorvezetésre alkalmas GPS eszköz és szoftver 

beszerzése. Ilyen célra alkalmas eszköz és szoftver már 200-300 ezer forinttól elérhető és az árához képest 

nagyon sok előnyt jelent a termelés során. Egyre több gazdálkodó ismeri fel a műholdas sorvezetés 

fontosságát. Elsősorban a műtrágyaszórás és permetezés kapcsán merül fel az eszköz alkalmazásának 

gondolata, hiszen a nagy munkaszélesség miatt nehezen biztosítható a tökéletes csatlakozás. Permetezés 

esetén előfordulhat bizonyos területek kimaradása és onnét a károsítók ismét elterjedhetnek, viszont ha túl 

nagy az átfedés, akkor a kultúrnövény károsodása is felléphet a nagyobb dózisú anyag miatt. A műholdas 

248



sorvezetés ezenkívül még a rosszabb látási körülmények közt, főleg az esti órákban történő talajmunkák 

munkavégzést is segíti. A 4. és 5. ábrán egy szélsőséges példa látható hogy mekkora különbségek lehet a 

nyomvonalban a sorvezető használatának a függvényében (IKR 2). 

4. ábra: Munkaművelet nyomvonala sorvezető használta nélkül 

5. ábra: Munkaművelet nyomvonala sorvezető használatával 

3.3. Vélemények a Precíziós Gazdálkodásról (PG) 

Czimbalmos szer a PG javíthatja a termelők nyereségességét, és csökkentheti a mezőgazdaság okozta 

környezeti károkat (talajtaposás, víz- levegőszennyezés). Területteljesítmény növekedés (3-7%), kevesebb 

gépi munka (10-12% megtakarítás), valamit az anyagköltségek is csökkennek a kevesebb 

anyagfelhasználás miatt. A PG bevezetése mellett szólnak a közeljövőben a termelőre háruló 

minőségbiztosítási és környezetvédelmi, biztonsági feladatok, amely a járulékos költségmegtakarítás, a 

piaci előnyök révén további profitot jelenthet. 

Természetesen a PG-nak nem csak előnyös oldala van hanem meg kell említeni az adatelőállítás magas 

költségeit, amelyek leginkább a technológia alkalmazásának korai szakaszában jelentősek. A 

helymeghatározással egybekötött talaj-mintavétel, gyom-, rovar- és kórokozók felderítése nagy termelési 

kiadásokat jelenthetnek. Az adatvásárlás, előfizetés, a konzultációs díjak és az adatkezelési költségek is 

jelentős részt képviselnek. A PG-ra való átállás megtérülése modellszámítások alapján gazdaságmérettől 

függően 3-5 illetve 10-12 évre tehetők a mai magyarországi körülmények között gyakorlatilag nem térül 

meg a beruházás a kisebb területen gazdálkodóknál (Czimbalmos, 2009). 


Véleményem szerint a mezőgazdaság még csak részlegesen használja ki az informatika adta 

lehetőségeket, amely a környezetvédelemben, költségtakarékosságban, a fogyasztói igények magasabb 

szintű kiszolgálásában és még jó néhány egyéb dologban jelentkeznek. A termelőknek fontos, hogy az 

információ a lehető leggyorsabban eljusson hozzájuk, hogy a terményeiket hol milyen áron lehet 

értékesíteni mert így koncentrált felvásárlói körrel szemben kevésbé lesznek kiszolgáltatottak. Az újítások 

elterjedését több tényező határozza meg legfőképpen a technológiák bekerülési költsége azáltal hogy adott 

beruházás mikorra térül meg ezenkívül fontos még a gazdálkodók tőkeellátottsága és az állami törvényi 

szabályozás hogy milyen előírásokat támasztanak a gazdákkal szemben. A különböző e-szakigazgatási 

szolgáltatások mind az állam, mind a termelők számára hasznos, mert a benyújtott nyomtatványok formai 

hibáktól mentesek, gyorsabb lesz az adatfeldolgozás és a termelők előbb juthatnak az igényelt összeghez. 

Egy fontos még az e-szakigazgatási szolgáltatások mellett, hogy rugalmasabb ügyintézést tesz lehetővé, 

249



nem kell mindig a hivatalba bemenni és akár a nap 24 órájában elérhető a szolgáltatás. Természetesen 

szükséges még az új technológiák használatához, a megfelelő szakképzettség és befogadókészség az új 

lehetőségek iránt. 

Hivatkozások 

AKI, 2009: A tesztüzemi rendszer bemutatása 

https://www.aki.gov.hu/download/tesztuzemi_informacios_rendszer_pdf/1234 

Batte Marvin T. 2005. Changing computer use in agriculture: evidence from Ohio Computers and Electronics in 

Agriculture, Volume 47, Issue 1, April 2005, Pages 1-13 

Charvát K., Gnip P., Mayer W. 2009:FutureFarm vision, Agris on-line Papers in Economics and Informatics, 

Volume 1, Number 2, 2009 

Czimbalmos R. 2009, GPS rendszerek alkalmazása, gazdaságossága mezőgazdasági vállalkozásokban 

Fountas S., Pedersen S. M., Blackmore S.: ICT in Precision Agriculture–diffusion of technology, 

http://departments.agri.huji.ac.il/economics/gelb-pedersen-5.pdf 

Gyódi P., 2010 A PC Agrár Kft. fejleszt r fejlesztési és alkalmaz alkalmazási eredményei, tapasztalatai 

http://odin.agr.unideb.hu/magisz/rendezveny/Rendezveny100409/Gyodi_Peter.pdf 

Herdon M, Zimányi K, Péntek Á. 2006. e-Factors in e-Agribusiness. Information Systems in Agriculture and 

Forestry XII. European Conference. Prága, Csehország, Czech University of Agriculture in Prague, pp. 1-10. 

ISBN:80-213-1494-X 

IKR 1, A nagypontosságú helymeghatározás hatása a növénytermesztési munkák minőségére 

http://www.ikr.hu/novenytermesztesi.php 

IKR 2, Az IKR komplett precíziós gazdálkodási rendszere, http://www.ikr.hu/fejlesztes_precizios.php 

Kiss A. 2005 ERP témavázlata, http://www.bp.gtk.szie.hu/e-business/Forrasanyag/ERP/kissattila_ea_temavazlat.doc 

Kuhlmann F., Brodersen C., 2001. Information technology and farm management: developments and perspectives, 

Computers and Electronics in Agriculture 30 (2001) 71-83 

Nuthall P. L. 2004. Case studies of the interactions between farm profitability and the use of a farm computer. 

Computers and Electronics in Agriculture, Volume 42, Issue 1, January 2004, Pages 19-30 

Papócsi L. 2009, Netrekész gazdák, Haszon AGRÁR 2009. április 

Sørensen C.G. , Fountas S., Nash E. , Pesonen L., Bochtis D., Pedersen S.M., Basso B., Blackmore S.B., 2010 

Information modelling as the basis for farm management information system design, Computers and Electronics in 

Agriculture 2010. 

Szénás Sz, Herdon M eGovernment services for farmers. In: Gruia R, Gaceu L (szerk.) International Conference on 

New Research in Food and Tourism. BIOATLAS 2008 Conference. Brasov, Románia, 2008.06.04-2008.06.07. 

Brasov: pp. 356-360. Paper IT.10. ISBN:978-973-598-300-0 

Szilágyi Róbert 2010, A mobil Internet jövője a mezőgazdaságban, Agrárinformatika / Agricultural Informatics 

(2010) Vol. 1, No. 1:47-52, http://journal.magisz.org/index.php/jai/article/viewFile/27/20 

250



A magyarországi szélessávú infrastruktúra hatáselemzése az NRI alapján 

Botos Szilvia 1 

Abstract. The development of network infrastructure has significant role in the strategies of the various public 

and private organisations equally. Determining of development level of the several countries became important on 

international level also and the whole analysing of network of the country occurs regularly both domestic and 

European Union level. Some indices are applied on region level for characterization the development, but these 

are mainly absolut numbers such as the number of access endpoints or internet subscriptions. To establish the 

development level of regions according to each other (penetration, usage, economic effects, etc.) would be need 

for a complex index which can help to measure the network development level of the region in question. In that 

way the more accurate and complex analysis may help that the selection of the areas to be developed be wellestablished, 

since it doesn’t matter where do the developing sources go. Would be useful a complex index which 

includes those elements which applied for characterization of network infrastructure and with it we can state 

gradiation among the regions within the country. By the components of the index we may determine that how 

much the single elements contribute to the development of a region, where is worthy to make change for the 

development and the various sources on which areas benefiting the most favourable. NRI (Networked Readiness 

Index) which worked out for international comparison may mean a suitable basis in region level also, certainly the 

components of this index have to turn into such elements, which we can calculate and measure in this way. 

Keywords: network, infrastructure, networked readiness index, development, project. 

Összefoglaló. A hálózati infrastruktúra fejlesztése igen lényeges szerepet játszik a különböző állami és magán 

szervezetek stratégiáiban egyaránt. Az egyes országok fejlettségi szintjének megállapítása nemzetközi szinten is 

fontossá vált, és hazai valamint európai uniós szinten is rendszeresen megtörténik az ország teljes hálózati 

elemzése. Bizonyos mutatószámokat régiók szintjén is alkalmaznak a fejlettség jellemzésére, de ezek főként 

abszolút számok, mint például a hozzáférési végpontok, vagy az internet-előfizetések száma. Ahhoz, hogy 

megállapítsuk mely régiók milyen fejlettségi szinten állnak egymáshoz képest (penetráció, használat, gazdasági 

hatások, stb.), szükség lenne egy komplex mutatószámra, amellyel mérni lehetne az adott régió hálózati 

fejlettségét. Így a pontosabb és összetettebb elemzés segíthetne, hogy a fejlesztendő területek kiválasztása 

megalapozott legyen, hiszen nem mindegy hová kerülnek a fejlesztési források. Hasznos lenne egy olyan komplex 

mutatószám, mely a hálózati infrastruktúra jellemzéséhez alkalmazott elemeket magában foglalja, és amellyel 

rangsort lehetne állítani az országon belüli régiók között. Az index összetevői alapján megállapítható lenne, hogy 

az egyes elemek milyen mértékben járulnak hozzá a régió fejlettségéhez, hol érdemes változtatni a fejlődés 

érdekében, és hogy a különböző források mely területeken hasznosulnak legkedvezőbben. A nemzetközi 

összehasonlításra kidolgozott NRI (Network Readiness Index) alkalmas kiindulási alapot jelenthet a régiók 

értékelésében is, természetesen a mutató egyes elemeit így is számítható és mérhető elemekre szükséges 

átalakítani. 

Kulcsszavak: hálózat, infrastruktúra, networked readiness index, fejlesztés, pályázat. 

1. Bevezetés 

Az üzleti életben is egyre elterjedtebb a mondás, miszerint, ha nem tudod mérni, nem tudod irányítani 

sem. A gazdasági élet szereplőit az információs és kommunikációs technológiák, eszközök és eljárások 

nem csak közvetlen gazdasági tevékenységükben segítik, hanem abban is, hogy mérni tudják 

tevékenységeik eredményeit, fejlődését. Ahhoz, hogy ezek a mérések minél pontosabbak és gyorsabbak 

lehessenek az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiai) ágazat fejlődését és hatékonyságát is 

mérni kell. A fejlődés tulajdonképpen törvényszerű, a hatékonyság azonban megosztja a szakembereket is. 

1 Botos Szilvia 


botos.szilvia@gmail.com 

251



Hogy az IKT ágazat hatékonysága és gazdasági hatása hogyan alakul a gazdaság többi szereplőjére sokak 

szerint csak áttételesen lehet becsülni. A hálózati infrastruktúra által nyújtott lehetőségek mérése pedig 

szinte lehetetlen, különösen országosnál alacsonyabb szinten. Véleményem szerint viszont olyan sok pénz 

áramlik ebbe a szektorba, hogy valamilyen módszerrel mégiscsak kellene vizsgálni, milyen hatása van az 

egyes régiókban a hálózati infrastruktúra meglétének, a fejlesztéseknek, ezáltal megalapozottabbá téve a 

további fejlesztéseket. Jelentősége miatt a nemzetközi összehasonlításokra alkalmazott mutatóknak 

bonyolult módszertana van, több komplex mutatószámot dolgoztak már ki az egyszerű statisztikai számok 

mellett, melyekkel jellemezni lehet egy ország informatikai infrastruktúráját. Azonban régiókra 

vonatkozóan ilyet nem alkalmaznak. 

Magyarországon mind a hozzáférés, mind a használat terén jelentős bővülés történt 2004 óta, 

jellemzően 2006-ban és 2007-ben. Ennek ellenére bár az információs társadalom alapindikátorainak terén 

Magyarország megkezdte a felzárkózást Európa vezető államaihoz, azért inkább még elmarad az átlagtól, 

a használat esetében pedig átlagos szinten áll. Ez egyben azt jelenti, hogy rendre jobb eredményeket tud 

felmutatni a dél-európai államoknál, de régióbeli szomszédjaihoz képest sok esetben lemaradásban van. 

Jelen cikkben áttekintést adok Magyarország IKT infrastruktúrájának fejlettségét mérő egyik 

nemzetközileg is alkalmazott index fontosságáról, jellemzőiről, és alkalmazhatóságáról más szinteken, 

továbbá a hálózati infrastruktúra bővítésére irányuló intézkedésekkel való lehetséges kapcsolatáról. 

2. Az elemzés céljai és módszere 

Annak, hogy egy regionális szinten is alkalmazható mutatót dolgozzak ki, több célja is van. Egyrészt 

egy objektív méréssel rangsort lehetne állítani az országon belüli térségek között, ezáltal a fejlesztési 

források jobban fókuszálhatóak lennének az elmaradottabb területekre. Másrészt egy hatékony felmérés 

segítségével jobban fel lehetne térképezni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a hálózati 

infrastruktúra fejlődését, használatát, így az általa elért hasznosságot. Továbbá egy ilyen felmérés által 

pontosabban meghatározható lenne az átviteli sebesség növekedésére vonatkozó trend, és a beruházások 

megvalósítását úgy lehetne ütemezni, hogy a szűk keresztmetszetek kiszolgálása történjen meg először. 

Értem ezalatt Budapestet, ahol a legfejlettebb technológia elérhető, és a legjobb eredményeket tudja 

felmutatni a statisztikai mutatókban, mégis fejleszteni kell, hiszen az igények itt nagyságrendekkel 

gyorsabban jelentkeznek, mint vidéki térségeken, ahol még nem érdemes milliárdos fejlesztéseket 

megvalósítani. Mindenhová azt a technológiát kellene elvinni elsőként, amely gazdaságilag még megtérül, 

viszont biztosítja az egyébként már alapvető emberi jogként definiált szélessávhoz való hozzáférési 

lehetőséget. 

A módszer egy komplex mutatószám kidolgozása, melynek alapjai az NRI mutatóban alkalmazott 

összetevők lehetnek, természetesen országon belüli régiók szintjén számítható és mérhető komponensekre 

alakítva őket. Továbbá olyan, fontos tényezőket beépítve, melyek országos szinten már nem mérhetőek, 

azonban régiós szinten igen, és igen nagy befolyásoló hatásuk van, illetve lehet. Az indexben nem csupán 

a közvetlenül mérhető adatokat használnám fel, mint ahogy jelenleg a régiókat jellemzik, (például a 

hozzáférések száma vagy sebessége), hanem figyelembe vehetjük, hogy milyen ezek tényleges használata, 

a hálózat kihasználtsága, az emberek felkészültsége, a különböző elektronikus szolgáltatások elterjedtsége. 

Továbbá a számításokba a hazánkban létszámukat tekintve az egyik legnagyobb üzleti tábort jelentő kis-és 

közepes méretű vállalatok jellemzői is beépíthetők. A kis- és közepes méretű vállalatok számára ez azért 

lehet fontos, mert számszerűsített információt kapnak, hogy miért elengedhetetlen a hálózati infrastruktúra 

által kínált lehetőségek kihasználása. Hiszen még ma is sok olyan vállalkozás van Magyarországon, 

melyek nem igazán tudják a hálózati hozzáférés lehetőségeit és az általa kínált szolgáltatások előnyeit 

kihasználni. Ez a probléma a háztartásokat is érinti. Ryszard Struzak (Struzak, 2010) egy tanulmányában a 

következőképpen fogalmaz: a tény, miszerint a megkérdezett emberek felének nincs szüksége vagy nem 

akar szélessávú hozzáférést otthonra, azt jelezheti hogy a társadalom egy jelentős részének más 

szükségleti hierarchiája és értékrendje van és nem tudja vagy nem érti és/vagy nem értékeli az előnyöket, 

252



melyeket a hozzáférés kínálni tud. A szűk keresztmetszetet a háztartások és a kis-és közepes méretű 

vállalkozások jelentik a vidéki térségeken és a szegényebb társadalmi rétegekben. Ezen hozzáállás 

megváltoztatásához, további ösztönző programok és források szükségesek. Az egyes régiók ilyen jellegű 

tulajdonságai nagymértékben eltérhetnek, ezért a régiók fejlettségi szintjének mérése ebben a témában 

fontos lehet. 

3. Magyarország hálózati felkészültsége, infrastruktúrája, változások 

Magyarországnak viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP-je. De a gazdaságát elkezdte 

modernizálni, mely főként magas értéknövelt tevékenységeken alapul. Viszonylag gyorsan megvalósította 

az internet elfogadtatását és szélessávú fejlődésének egy olyan szintjét érte el, amely a legnagyobb európai 

országokéhoz közeli. Egy német cég, a MICUS által írt tanulmány (Fornefeld et al, 2008) szerint hasonló 

helyzetben van Írország (bár neki a GDP egy főre eső értéke jóval magasabb), Csehország, Észtország, 

Málta, Litvánia, Portugália és Szlovénia. Hazánk hálózati infrastruktúrájának pozitív irányú változása már 

az abszolút számokban mérve is megállapítható, ahogy ez az 1. ábrán is látható. 

Az Internet-előfizetések számának változása 

Internet-előfizetések száma 

3 000 000 

2 500 000 

2 000 000 

1 500 000 

1 000 000 

500 000 

0 

2000 Q1 

Q3 

2001 Q1 

Q3 

2002 Q1 

Q3 

2003 Q1 

Q3 

2004 Q1 

Q3 

2005 Q1 

Q3 

Évek (negyedéves bontásban) 

2006 Q1 

Q3 

2007 Q1 

Q3 

2008 Q1 

Q3 

2009 Q1 

Q3 

1. ábra. Az internet előfizetések számának változása Magyarországon (www.ksh.hu) 

Ha a hozzáférési végpontokon túl megyünk, a hozzáférés sebessége is kiemelt helyen szerepel a 

szélessávú infrastruktúra megítélésében, továbbá hogy hogyan alakul ennek használata. Sajnos arra 

vonatkozóan, hogy mit is tekinthetünk a jelenlegi helyzetben szélessávú hozzáférésnek nincs általánosan 

elfogadott érték. Igazság szerint még ma is szélessávú átvitelnek nevezik a telefon átviteli sebességénél 

jobbat produkáló hálózatokat, holott már a 10 Mbit/sec is éppen hogy elég a tartalomszolgáltatók új 

termékeinek igénybevételéhez. Ma már ahhoz, hogy megállapítsuk mi is számít szélessávú hozzáférési 

sebességnek, figyelembe kell venni az aktuális adatátviteli sebességre vonatkozó trendeket, melyre 

elsősorban a multimédiás és interaktív tartalmak továbbítása van legnagyobb befolyással. 

Magyarország szélessávú lefedettségét igen jónak minősítik, ha arról van szó, hogy elérhető-e Internethozzáférés. 

Azonban ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi körülmények között az valóban szélessávú. 

Hiszen ha a Nemzeti Hírközlési Hatóság térképét nézzük (2. ábra), 1676 település esetén nincs a megadott 

feltételeknek megfelelő lefedettség, ez az ábrán a fehér rész, 345 településen 1 db hozzáférési hálózat 

elérhető, ez az ábrán a szürkével jelzett terület. 1153 településen 2 vagy több hozzáférési hálózat elérhető, 

mely a megadott feltételnek eleget tesz, ezeket a legsötétebb részek jelölik az ábrán. 

253



2. ábra. Szélessávú (legalább 4 Mbit/s névleges sebességre képes) hozzáférési hálózatok – Optikai felhordó hálózati 

kapcsolat 2009 második negyedévében. (Horváth, 2009) 

Országos szinten túl régiós és megyei lebontásban is elérhetőek penetrációs adatok, így megállapítható 

az összefüggés a fejlesztési támogatások és az elért eredmények között. A különböző szélessávú 

méréseket végző szervezet a legtöbb adatot nyilvánosságra is hozza, és igen sok információ van az egyes 

térségek fejlettségére vonatkozóan. Azonban ezek az adatok csak különállóan használhatóak fel, abszolút 

értelemben mutatják a fejlettséget, és csak az adott mennyiségi vagy minőségi mutatószám szerint. 

A telekommunikációs piacon megfigyelhető éles verseny ellenére, a vidéki térségek esetében nincs 

számottevő előrelépés. Mióta a piaci verseny alapvetően a fizetőképes kereslettől függ, az új 

technológiákat ott vezették be, ahol ez rendelkezésre állt, azonban a vidéki térségek esetében úgy tűnik ez 

hiányzik (Csótó és Herdon, 2008). Az IKT mutatók terén kistérségi szinten átlagosan 18-25-szörös 

különbségek mutatkoznak, melyek tovább élezik a már egyébként is meglévő területi különbségeket 

(Csatári és Kanalas, 2009). A digitális területi egyenlőtlenségek kiegyenlítődése az elmaradott térségekben 

serkenti a vállalkozások aktivitását, ezen keresztül növeli a foglalkoztatottságot, amire égető szükség van 

Magyarországon, hiszen hazánkban kirívóan magas a gazdaságilag inaktív felnőttek aránya a munkaképes 

népességen belül. Crandall, Litan és Lehr számításai szerint 15%-os szélessávú penetráció-bővülés 9%-kal 

növeli a foglalkoztatottságot (Csepeli, 2009). 

4. Hálózati felkészültség: Az NRI 

A fejlesztési elemzések fő célja, hogy választ adjanak a kérdésre vajon a beruházás egy kiválasztott 

szélessávú hozzáférési technológiába jövedelmező-e vagy sem (Zagar és Krizanovic, 2009). A hálózati 

indikátorok részletes leírása szükséges, hiszen a piaci teljesítmény-mérések és a nemzetközi 

összehasonlítások egyaránt alapvető fontosságúak. Egy Ausztráliára és Kínára vonatkozó elemzés olyan 

tényezőket azonosít, melyek az internet hozzáférést befolyásolják, például a hozzáférés, vagy a 

megfizethetőség, és amelyek kedvezőek a politikai és szabályozási környezetre, ezáltal az Internet 

infrastruktúra és hozzáférés fejlődésére (Cooper és Madden, 2005). 

254



A Világgazdasági Fórum évente jelenteti meg „Networked Readiness Index”-ét (NRI) és rangsorát. Az 

NRI azt méri, hogy az egyes országok mennyire képesek kihasználni az IKT eszközökben rejlő 

lehetőségeket, mennyire tudják azokat a nemzetgazdasági versenyképesség növelésének szolgálatába 

állítani. Az NRI egy három pillérből álló összetett indikátor, szintetizálja a környezeti tényezők 

minőségét, az érintettek (magánszemélyek, vállalkozások, és a kormányzat) felkészültségét, valamint a 

különböző felhasználói célcsoportok IKT-használati szokásait (www.etudasportal.gov.hu). 

Az NRI három fő területen (komponensben) összesen 68 számításba vett tényező segítségével 

vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire készültek fel a hálózatos gazdaságra és az IKT-ben rejlő 

lehetőségek kiaknázására. 

A három terület (komponens): 

• az infokommunikáció általános gazdasági, szabályozási és infrastrukturális környezete 

• a magánszemélyek, a vállalkozások és a kormányok felkészültsége az IKT alkalmazására és 

hasznosítására 

• a rendelkezésre álló legújabb informatikai és kommunikációs technológiák tényleges alkalmazása. 

3. ábra. A Networked Readiness Index összetevői (www.networkreadiness.com/gitr) 

Az index számot ad a vállalkozások technológia-integrációjáról, az infrastruktúrák elérhetőségéről, sőt, 

a kormányzati irányelvekről, technológiai és innovációs támogatásáról is (Dutta és Mia, 2010). 

5. Magyarország helyzete az NRI rangsorban 

Magyarország pozíciója folyamatosan romlott az utóbbi években. Tavaly még Kína és Indiai is 

mögöttünk szerepelt a rangsorban, idén már megelőztek minket. A 2006. évi 33. helyezésünk már 

homályba veszett, a 2009-es évben már csak a 46. helyet sikerült elérni a rangsorban a 104 nemzet közül. 

255



A legújabb felmérésben Magyarország a piaci környezet, a kormányzati és az egyéni felkészültség 

kategóriájában teljesített a legrosszabbul a szakértők szerint. 

Ha a rangsort vizsgáljuk, Magyarország megfelelő szinten áll az első helyezettekhez képest, azonban 

az egyes részmutatók között igen nagy eltérések vannak. Véleményem szerint Magyarország ezen a téren 

fejlődését nagyban köszönheti az egyes nemzeti és európai uniós forrásoknak is, hiszen nagyon sok 

pályázat volt infrastruktúra kiépítésre, korszerűsítésre, valamint az ehhez kapcsolódó használatot elősegítő 

intézkedésekre. Az index értékét tehát valamilyen szinten befolyásolták ezek a tevékenységek. Az index 

értéke bár növekedett az elmúlt évek során, azaz önmagunkhoz képest folyamatos a fejlődés, azonban 

helyezésekben már lemaradás következett be, amely annak köszönhető, hogy más országok gyorsabb 

ütemben fejlődtek ezen a téren, és így rangsorban elénk kerültek. 

A 4. ábra azt mutatja, hogy a már fentebb említett, Magyarországhoz hasonló gazdasági 

körülményekkel rendelkező országok a három komponensindex tekintetében hogyan teljesítettek 2009- 

2010-es időszakban. 

4. ábra. A környezeti, használati és felkészültségi részindex alakulása Csehország, Észtország, Magyarország, 

Litvánia, Málta és Szlovénia esetén (www.networkreadiness.com/gitr) 

Az ábra nagyon jól mutatja, hogy hazánk mindhárom komponensindex esetén kisebb értéket ért el, 

mint a többi ország. Különös hogy a jóval keletebben fekvő Észtország kimagaslóan jól teljesített az 

utolsó felmérésben, és hogy Szlovénia, aki velünk szomszédos, szintén jóval magasabb értékekkel 

rendelkezik. Valószínű, hogy itt már az indexösszetevők mélyebb elemzése adhat választ arra, hogy 

ezekben az országokban mely befolyásoló tényezők miatt alakult így az index értéke. 

6. A hálózatfejlesztési pályázatok hatása, és kapcsolatuk az NRI értékére 

A távközlési szolgáltatók beruházásokról szóló döntései – a többi üzleti szereplőhöz hasonlóan – 

profitalapúak. Ahol nem ígérkezik megfelelő befektetői profit, nem történik meg a fejlesztés. Még az 

ideális verseny helyzet sem tudja ezeket a problémákat megoldani, hiszen a versenyalapú üzleti döntések 

nem feltétlenül esnek egybe a társadalmi optimummal. Ez piachiba, ami okot szolgáltat az állami 

beavatkozásra. Mivel a befektetési döntéseket önálló gazdálkodó egységek hozzák, az állam csak 

közvetett eszközökkel képes azokat az érdekei szerint befolyásolni (Horváth, 2008). Ebből az egyik 

leghatékonyabb eszköz volt hazánkban a befektetési tőketámogatás. Erre épült fel a legtöbb pályázat, azaz 

256



támogatták a vállalatok és önkormányzatok hálózatfejlesztését, volt olyan pályázat is, melyben az állami 

és EU-s támogatás összesen 90%-ot is kitett. 

Ahhoz, hogy hazánk a jelenlegi infrastrukturális szintet, és penetrációt elérje 2004 óta több támogatási 

konstrukció is lefutott. A támogató intézkedésekre azért volt szükség, mert az üzleti alapon történő 

fejlesztések nem érték volna el a kisebb településeket. A különböző projektek egyik célja (volt) a piac által 

nem preferált területek felzárkóztatása, a terület alapú digitális egyenlőtlenségek felszámolása. Ezzel 

biztosítandó az állampolgári jogon történő szélessáv-hozzáférést, másrészt elősegítendő a térség gazdasági 

fejlődését. 

A bővítés első nagy lépése az akkor Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett HHÁT- 

2 és a HHÁT-3 jelű pályázatok meghirdetése volt 2003-ban, és a projekt finanszírozására összesen 1,3 

mrd Ft állt rendelkezésre. A következő támogatási pályázat a 2004-ben meghirdetett GVOP (Gazdasági 

Versenyképesség Operatív Program) 4.4.1 és a 2005 elején kiírt GVOP 4.4.2 volt. Míg a két megelőző 

program széles pályázói réteg támogatását célozták meg (alacsonyabb támogatási összeg mellett), addig a 

GVOP pályázatok esetében magasabb volt a támogatási összeg, de a kiválasztás erős szűrés mellett 

valósul meg. Ezek a pályázatok nagy lendületet adtak a szélessávú infrastruktúra megvalósításának olyan 

térségekben, ahol azok piaci alapon nem jöttek volna létre. A létrejött szélessávú infrastruktúra hozzájárul 

a regionális versenyképességi különbségek enyhítéséhez, és a szélessávval ellátatlan területek 

fejlesztéséhez. Később, 2008-ban még egy hasonló pályázatot írtak ki, amely a GOP (Gazdaságfejlesztési 

Operatív Program) 3.3.1 elnevezést kapta. A GVOP 4.4.2.-es pályázatra összesen 117 induló jelentkezett, 

s az általuk lefedni kívánt települések száma elérte a 836 darabot. Ezzel összességében mintegy 1,2 millió 

lakosnak – 466 ezer háztartásnak – szándékoztak szélessávú infrastruktúrát biztosítani. Az összes pályázó 

együttesen több mint 20 milliárd forint állami támogatást igényelt, majd a nyertesek 10 milliárd forintot 

fordíthattak a fejlesztésekre. Azonban éppen a kisebb lakossággal rendelkező településekre vonatkozó 

pályázatok kerültek gyakrabban visszautasításra. Különös, hogy három megye esetében (Győr-Moson- 

Sopron, Tolna, Zala) egyetlen pályázat sem ért el eredményt, pedig ez a két megye szélessávval 

legkevésbé ellátott térség (Gál, 2008). 

Magyarország NRI helyezései 

50 

46 

Helyezések 

45 

40 

35 

30 

25 

20 

30 

16 

36 

21 

38 38 

18 

19 

33 

17 

41 

37 

19 20 20 

EU-27 helyezés 

Globális helyezés 

15 

10 

5 

0 

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 

Évek 

5. ábra. Magyarország NRI helyezései globális és EU-27 rangsorban. (www.weforum.org) 

257



Az 5. ábrán Magyarország helyezési értékei szerepelnek globális, illetve az EU-27 tagállamok között. 

A két trendvonal között a különbség jól látszik, hiszen az EU-27 tagállamai között viszonylag stabil a 

helyezésünk, addig a globális versenyben hazánk egyre inkább lemarad. 

2005. második felénél globális versenyben egy töréspont van, melynél az ország helyezése előre ugrott. 

Ehhez hozzájárultak a szélessávú infrastruktúra-fejlesztésre kiírt pályázatok eredményei is, hiszen 2005 és 

2006 között csaknem 11,3 milliárd forintot fordítottak hálózatfejlesztésre, és ez csak az infrastruktúrafejlesztési 

rész. Ehhez hozzáadódnak a használatot elősegítő intézkedések forrásai is. Az Európai Unión 

belül nem volt olyan nagy mértékű a visszalépés, mint a globális rangsorban amely azt jelenti, hogy más 

kontinensek országai kezdenek minket megelőzni. Ez arra enged következtetni, hogy fejlesztéseink bár 

folyamatosak, nem kellő mértékűek, illetve nem a megfelelő területen történnek. 


Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előtérbe kerülése kibővítette azokat a 

tényezőket, amelyek egy meghatározott területi egység versenyképességét jellemzik (Szépvölgyi, 2003). 

Az állami szerepvállalás hatékonysága mind támogatási mind finanszírozási kérdésekben a szélessávú 

fejlesztéseket illetően megköveteli a fő keresleti, lefedettségi, technológiai és regionális folyamatok 

elemzését és nyomon követését. Ezáltal elkerülhető az indokolatlan beavatkozás a piaci folyamatokba, és 

lehetővé válik, hogy az állami fejlesztési elképzelések olyan módon valósuljanak meg, hogy azok 

célzottak és hatékonyak legyenek. 

A megfelelő állami ösztönzők és programok hiányában a piac által kevésbé preferált vidéki területeken 

a lemaradás egyre inkább növekszik (Csatári és Kanalas, 2009). A nemzeti IKT politikai programok és 

megvalósítási tervezetek különböző támogatási és kiépítési kezdeményezéseket alkalmaztak számos 

fejlődő országban, azért hogy javítsák az általános hozzáférést a szélessávú internet kapcsolatokhoz és így 

könnyítsék meg az átalakulást, a digitális gazdaságba történő átmenetet. Az állami szektor innovációs és 

modernizációs törekvéseit ösztönözte a következő szemlélet. Az ésszerűség miszerint a közszféra számára 

nyújtott nagyobb digitális együttműködés, az interaktív e-kormányzati alkalmazások és más 

információigényes szolgáltatások hozzá fognak járulni a szélessávú infrastruktúrák iránti jelentős, nemzeti 

szintű igények kielégítéséhez, igazolja a magasabb infrastrukturális beruházásokat és a szélessávú 

szolgáltatások piacának serkentését. A skandináv országokban ez a megközelítés elég sikeresnek 

mutatkozott, mely szerint a szélessávú internet-hozzáférési lehetőséget biztosítani kell szinte az összes 

állami és üzleti szervezet továbbá a népesség nagy része számára (Bygstad et al, 2007). 

Az Európai Bizottság szintén nagy figyelmet fordít a szélessávú hozzáférésre, úgy tekinti, mint 

kulcstényező az EU tagállamok kormányzati politikájában. A hálózati infrastruktúra egy sarokpontja az IT 

társadalomnak és fontos szerepe van a gazdaság irányításában, emiatt Magyarországnak lehetősége volt 

hogy jelentős összegeket fordítson fejlesztésekre az operatív programokon keresztül. A fejlesztési 

elképzelések szoros kapcsolatban vannak a kormányzati támogatásokkal, a jelenlegi támogatásokon 

keresztül amelyek azokat a szélessávval ellátatlan területeket támogatják, ahol a beruházás megtérülése a 

piaci feltételek alapján nem biztosított (Commission of the European Communities, 2006). Problémás 

azonban az ellátatlan területek pontos értelmezése. Erre a szélessávú fejlesztések hazai támogatási 

gyakorlatában még nem sikerült egyértelmű módszertant és monotoring rendszert kidolgozni. Ennek 

megoldására kívánok kidolgozni egy olyan mutatórendszert, mely alkalmas regionális és területi 

elemzésekre, a fejlesztési források leghatékonyabb felhasználási helyre vonatkozó meghatározás 

segítésére. 

Hivatkozások 

Bygstad B., Lanestedt G., Choudrie J. 2007. Successful broadband project sin the public sector- a service innovation 

perspective. System Sciences, 2007. HICSS 2007. 40th Annual Hawaii International Conference on. pp. 103-103. 

258



Commission of the European Communities 2006. Bridging the Broadband Gap. Elérhető: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2006:0129:FIN:EN:PDF 

Cooper R., Madden G. 2005. Regional development and business prospects for ICT and broadband networks. 

Telecommunications Policy 29, pp. 97-100. 

Csatári B., Kanalas I. 2009. Kistérségeink területi és digitális egyenlőtlenségei. 3. Digitális Esélyegyenlőség 

Konferencia. Budapest, Hungary. 

Csepeli Gy. 2009 Nemzeti Digitális Közmű. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 56. éfv. 4. szám 

Csótó M., Herdon M. 2008. Information technology in rural Hungary: plans and reality. Rural Futures: Dreams, 

Dilemmas and Dangers. Plymouth, United Kingdom, pp 1-6. 

Dutta S., Mia I. 2010. The Global Information Technology Report 2009-2010. SRO-Kundig, Geneva, Switzerland 

Fornefeld Dr. M., Delaunay G., Elixmann D. 2008. The impact of broadband on growth and productivity. A study on 

behalf of the European Commission. MICUS Management Consulting GMBH. 

Gál A. 2008. Szélessávú infrastruktúrafejlesztési pályázatok magyarországi tapaszalatai. 16. Távközlési és 

Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás. Zalakaros, Hungary, pp 71-78. 

Hálózati felkészültség indes 2009-2010 – Világgazdasági Fórum. Elérhető: 

http://www.etudasportal.gov.hu/pages/viewpage.action?pageId=5865513 

Horváth L. 2009, Szélessávú internet elérés helyzete Magyarországon 2004Q2-2009Q2. Elérhető: 

http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=22050 

Horváth P. 2008. A távközlési infrastruktúra fejlesztésének paradoxonjai. 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok 

Szeminárium és Kiállítás. Zalakaros, Hungary, pp 7-24. 

Struzak R. 2010. Broadband Internet in EU countries – Limits to growth. IEEE Communication Magazine. pp 52-57. 

Szépvölgyi Á. 2003. A tudás-alapú gazdaság és a regionális fejlődés. Társadalomföldrajz és területfejlesztés I-II. 

Debreceni Egyetem, pp. 597-611. 

World Economic Forum. Elérhető: http://www.weforum.org 

World Economic Forum. The Global Information Technology Report 2009-2010. Elérhető: 

http://www.networkedreadiness.com/gitr 

Zagar D., Krizanovic V. 2009. Analyses and Comparisons of Technologies for Rural Broadband Implementation. 

2009 International Conference on Software, Telecommunications & Computer Networks – (SoftCOM 2009). 

Croatia, Hvar, pp. 292-296. 

259



Adatvédelem az ügyfélkapcsolat menedzsmentben 

Kaderják Gyula 1 , Herdon Miklós 2 

Abstract. The object of our study is a comprehensive review of the risks of customer relationship management 

(CRM) systems, applied increasingly in Hungary, in terms of data security with regard to the field of intranet and 

internet phishing. The CRM systems are critical applications because their data warehouses are treasury of the 

personal datas, so they are main targets of the e-crimes. Obtaining and analyzing these typically high amount of 

customer datas offer significant benefits in the business competition, on the other hand it gives an easy chance for 

cyber-criminals to abuse of personal datas and privacy. 

Keywords: CRM, security, customer relationship management 

Összefoglaló. Tanulmányunk célja annak áttekintése, hogy a hazánkban is egyre népszerűbb ügyfélkapcsolatmenedzsment 

rendszerek (CRM) alkalmazása milyen veszélyeket rejt adatbiztonsági szempontból, különösen a 

külső (internetes) illetve belső (intranetes) adathalászat vonatkozásában. A CRM rendszerek adatvédelmi 

szempontból különösen kritikus alkalmazások, hiszen adattárházai kincsesbányái a személyes adatoknak, így az 

elektronikus bűnözés egyre népszerűbb célpontjai is. Az esetenként gigászi mennyiségű ügyfél-adat megszerzése 

és elemzése jelentős versenyelőnnyel kecsegtet, másrészt a személyes adatokkal való visszaélés viszonylag 

könnyű lehetőségét kínálja a kiber-bűnözők számára. 

Kulcsszavak: CRM, adatvédelem, ügyfélkapcsolat-menedzsment 

1. Bevezetés 

A nagy szervezetekhez hasonlóan számos kis-és középvállalkozás (kkv) is bevezet ügyfélkapcsolat 

menedzsment rendszert, hogy a mai rendkívül változékony gazdasági és piaci környezetben 

hatékonyabban tudjon működni (Alshawi at al, 2010). A CRM rendszerek jelentős mértékű terjedése 

azonban veszélyeket is jelent a vállalkozások számára. 

Jelen tanulmány célja annak áttekintése, hogy a hazánkban is egyre népszerűbb ügyfélkapcsolatmenedzsment 

rendszerek (CRM) alkalmazása milyen veszélyeket rejt adatbiztonsági szempontból, 

különösen a külső (internetes) illetve belső (intranetes) adathalászat vonatkozásában. E veszélyek a 

többrétegű CRM struktúra (Finnegan and Currie, 2010) különböző rétegeiben (technológiai, folyamat, 

human és kulturális) megjelennek. 

Az Eurostat adatai szerint ma már nincs Európában egyetlen olyan közepes és nagyvállalat sem, mely 

ne használna valamilyen Internet szolgáltatást. A CRM rendszerek e tekintetben különösen kritikus 

alkalmazások, hiszen kifejezett céljuk az ügyfelekhez kapcsolódó valamennyi tranzakciós adat 

valamennyi kommunikációs csatornán keresztül való rögzítése és utólagos elemzése az ügyfélkapcsolatok 

javítása, végső soron a profit növelése érdekében. A CRM rendszerek adattárházai tehát 

kincsesbányái a személyes adatoknak, így az elektronikus bűnözés egyre népszerűbb célpontjai is. Az 

esetenként gigászi mennyiségű ügyfél-adat megszerzése és elemzése jelentős versenyelőnnyel kecsegtet, 

1 Kaderják Gyula 

Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar 

kaderjak.gyula@pszfb.bgf.hu 

2 Herdon Miklós 



260



másrészt a személyes adatokkal való visszaélés viszonylag könnyű lehetőségét kínálja a kiber-bűnözők 

számára. 

2. Európai és hazai IT-körkép 

Hazai kutatások szerint (Ipsos 2010) – a teljes Internet forgalom tekintetében – Magyarországon 2006- 

hoz képest mintegy nyolcszorosára nőtt interneten átlagosan eltöltött idő, ami összességében ma mintegy 

240 millió órát tesz ki havonta. Jelenleg mintegy 56 óra/fő/hó (egy 2008-as GkieNet tanulmány szerint 

(PSZAF 2009) ennek a duplája) az átlagos internetezésre szánt idő. Ugyanezen tanulmány szerint a 15 év 

feletti internetezők száma öt év alatt megduplázódott, s ma eléri a 4,3 millió főt. 

Európára tekintve, a hazai vállalkozások IT technológiáját, internetes alkalmazkodóképességét egy 

közepes erősségű növekedési ütem jellemzi. Az alábbi táblázat (Eurostat 2010) egy pillanatképet tár elénk 

európai helyzetünkről az Internet vállalati körű alkalmazása tekintetében (a zárójeles adatok európai 

átlagértékek): 

1. táblázat. Internethasználat célja a 10 főnél nagyobb vállalkozások körében. 

Internethasználat célja 

Európa 

Magyarország 

Hatósági információszerzés 40…89% (70%) 65% 

Űrlapok letöltése hatóságoktól 38…92% (69,6%) 65% 

Űrlapok küldése hatóságokhoz 15…85% (56,4%) 58% 

Vásárlás interneten keresztül 5…54% (24,7%) 15% 

Megrendelések fogadása 3…29% (12,5%) 6% (nagyon kevés) 

Számla küldése/fogadása 7…41% (23,2%)% 7% (utolsó) 

Bevétel e-kereskedelemből 0,5…10% (3,6%) 2,4% (kevés) 

E-kormányzat használat 41…96% (75,8%) 68% (dinamikusan nő) 

ERP használat 4…30% (16%) 6% (nagyon kevés) 

CRM, ügyféladat-elemzés 6…28% (16,6%) 6% (nagyon kevés) 

Látható, hogy ERP és CRM alkalmazások tekintetében az európai rangsor végén állunk. Megfigyelhető 

az is, hogy a néhány évvel korábbi erőteljes növekedés a CRM szoftverek piacán Európa szerte lelassult, s 

az utóbbi három évben csaknem mindenhol stagnálás tapasztalható. 

3. Az informatikai adatvédelem irányai és szintjei 

Az informatikai adatvédelem célja és feladata az adatkárosodás és adatvesztés, illetve az illetéktelen 

adatelérés lehetőségének minimalizálása. Az adatvédelem fogalomkörébe tartozik minden olyan eszköz és 

módszer, amely ezt a célt szolgálja. 

Az informatikai adatvédelemnek alapvetően három szintje a fizikai, szoftveres (algoritmikus) és 

ügyviteli (szabályzati). E három szint mindig egy tágabb jogszabályi környezetbe ágyazottan jelenik meg, 

és csaknem mindig a három szint integrált, kombinált alkalmazása a jellemző egy adott környezetben 

(Németh 1984). 

Az informatikai adatvédelem irányait a 2. táblázat mutatja be: 

261



2. táblázat. Informatikai adatvédelem irányai (Kaderják 1999) 

Adatkárosodás elleni védelem Illetéktelenség elleni védelem 

(Véletlen behatások) (Szándékos behatások) 

• Természeti hatások, elemi csapások • Illetéktelen adatelérés / felhasználás 

• Hardver és szoftver hibák 

• Illetéktelen programhasználat 

• Emberi tévedések 

• Szándékos rongálás 

Az illetéktelen adatelérés / felhasználás körében a védekezésnek alapvetően két módja lehetséges, mely 

általában kombináltan kerül alkalmazásra: 

• a behatolás / lehallgatás ellen védekezünk, vagy 

• az adatok titkosításával próbáljuk meg ellehetetleníteni azok felhasználását. 

3.1. Külső és belső támadások 

Felmérések tanúsága szerint a PC korszak kezdetén az illetéktelenségek közel 20%-a (Virgil & Sekar 

2008), napjainkban sokak szerint akár 80%-a írható a tisztességtelen, illetve felelőtlen alkalmazottak 

rovására. Jellemző tehát, hogy belső információ jut ártó szándékú felhasználó birtokába, és a visszaélés 

ennek birtokában és felhasználásával valósul meg. Ezért minden védelmi rendszer kialakításakor 

kikerülhetetlen a külső és belső támadások komplex kezelése. 

3.2. Ügyfél-szolgáltató viszony 

Tanulmányok szerint (PTK 2009) ügyfél-szolgáltató viszonylatban az ügyfelek számára nem a 

biztonság jelenti az elsődleges szempontot, még ha a szolgáltatók erre kifejezetten felhívják is a figyelmet. 

Általánosan igazolt tény, hogy a különböző pénzintézetek által biztosított azonos hálózati szolgáltatások 

használati penetrációja (pl. internetbank használata) semmilyen szinten nem korrelál a szolgáltatásokba 

épített biztonsági módszerek megbízhatóságával. 

Tényként fogadhatjuk el azt az ügyfélelvárást, amely szerint elsődlegesen a szállító (bank, áruház, stb.) 

feladata, hogy mindent megtegyen az ügyfelek biztonsága érdekében és hogy a hálózati kommunikáció 

biztonsága minél kevesebb erőfeszítést, technikai/technológiai befektetést, anyagi áldozatot követeljen az 

ügyfél oldaláról. 

Ezzel a szállítók (pénzintézetek, áruházláncok, stb.) is tisztában vannak, általában jóval gazdagabb 

humán és technikai erőforrás-készlettel rendelkeznek a megfelelő védelem megvalósításához, és jobbára 

meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy ezt megvalósítsák. A támadók ezért leginkább az 

ügyféloldalon próbálkoznak illetéktelen behatolással. 

3.3. Számítógépes bűnözés 

Napjainkra az e-bűnözés olyan mértéket öltött, hogy az az IT-alapokra, az infrastruktúrára nézve is 

veszélyt jelent. És nem csak a pénzintézetek vannak veszélyben, hanem minden további szektor is, ahol 

értékes és könnyen értékesíthető ügyféladat-vagyon található. 

Az illegális adateléréseket jellemzően bűnszövetkezetek hajtják végre. Az adatok e-piactereken 

cserélnek gazdát, sőt e tevékenység szolgáltatási ágazattá nőtte ki magát (crimeware as a service – CaaS). 

E terület jellemzői napjainkban: 

• adathalászat (értékes és könnyen értékesíthető adattárház vagyon – jellemzően ügyféladatállomány 

– megszerzése) 

• személyiség lopás (identity theft) 

• közszolgáltatások elleni támadások 

• kritikus hálózati elemek és infrastruktúra elleni támadások 

• malware-ek és grayware-ek számának intenzív növekedése 

262



3.4. A külső támadások eszközei 

Az illetéktelen célok elérésének elsődleges külső eszközei a különböző elektronikus kártevők, 

gyűjtőnevükön malware-ek (vírusok ). Ezért mondhatjuk, hogy az illetéktelenség elleni védelem jelentős 

részben ezen virtuális kártevők elleni védelem (továbbiakban: vírusvédelem). 

Az e-kártevők csoportosításának számos változata közül egy egyszerű, hármas felosztás (Krasznai 

2005): 

• Vírusok (virus): Olyan kód, mely egy másik végrehajtható kódhoz csatlakozik. Önmagát 

sokszorosítja, terjedni csak emberi segítséggel tud. 

• Férgek (worm): Olyan kód, mely önmagában hordozza a károkozót, önmagát sokszorosítja, emberi 

beavatkozás nélkül terjed (hálózaton). 

• Trójaiak (trojan): Olyan kód, mely egy másik végrehajtható kódhoz csatlakozva hasznos 

funkcionalitást hitet el magáról. Önmagát nem sokszorosítja, terjedni általában más rosszindulatú 

kóddal szokott. 

Az egyre újabb és kifinomultabb megoldások ötvözik a három kategória jellemzőit. A valódi kárt nem 

okozó elektronikus kártevők (grayware) közé tartozó az agresszív hirdetések (adware), kéretlen levelek 

(spam), stb. „legfeljebb” bosszúságot, kellemetlenséget okoznak. 

3.5. Jellemző támadási típusok 

A fenti három kategória módszereinek ötvözésével napjainkra az alábbi támadási típusok váltak 

jellemzővé: 

• Phishing, pharming (adathalászat). Egy 2008-as felmérés szerint (PTK 2009) az ilyen jellegű 

támadások zöme pénzintézetek, illetve tranzakciókat, fizetési szolgáltatásokat biztosító 

szolgáltatók ellen irányult. A VeriSign web-oldalán olvashatjuk, hogy az elmúlt évben 57 millió 

Internet felhasználót ért phishing támadás. 

• Kémkedés (spyware programok). 

• Billentyűfigyelés (keylogger programok). 

• Hátsó ajtók (backdoor programok). 

• Man-in-the-middle (MITM) támadások. 

• Man-in-the-browser (MITB) támadások. 

• DNS cache poisoning támadás. 

• Rootkit-ek. 

• Adatállományokba (dokumentumokba) rejtett károkozók:GIFAR, Flash, PDF kártevők, illetve 

makro vírusok. 

4. Célpontban a CRM rendszerek adattárházai 

Néhány riasztó tény az utóbbi időkből, amely az ügyféladatok kiszolgáltatottságát, s egyúttal a 

felhasználók túlzó jóhiszeműségét és hamis biztonságérzetét illusztrálják: 

• Ron Bowes kanadai biztonsági szakértő több mint 100 millió felhasználóról gyűjtött össze 

közösségépítő portálokról publikus adatokat egy 2,8 GB méretű adatállományba, mely torrent 

oldalakra is felkerült (Kristóf 2010). 

• A BitDefender egyik kutatója kísérletképpen a Facebook-ról 250 ezer felhasználó érzékeny adatát 

(név, cím, e-mail cím, jelszavak) halászta le, melyeket elemzett is, és megállapította, hogy a 

megszerzett e-mail fiók adatok 87%-a érvényes, és felhasználásukkal be is lehetett jelentkezni a 

Facebook-ba (Kristóf 2010). 

• Az Intrepidus Group 2009-ben 69 ezer vállalati dolgozót vizsgált világszerte, s megállapította, 

hogy a felhasználók 23 százaléka fogékony a támadásokra jóhiszeműsége miatt (Dojcsák 2009). 

263



• Az üzleti szoftvereket forgalmazó Salesorce.com cég, amely közel egymillió on-demand CRM 

ügyféladatot tartalmazó adatbázissal rendelkezik, 2007-ben áldozatául esett egy phishing akciónak, 

melynek révén legalább 500 ügyfél esett áldozatul az adatlopást követő adathalász akciónak, mivel 

a csalók e-mail üzeneteire válaszolva, jóhiszeműen kiszolgáltatták személyes adataikat (The 

Washington Post 2007). 

• Symantec kutatói fedezték fel, hogy több százezer felhasználó adatait lopta el egy trójai program a 

több mint másfél millió állásajánlatot tartalmazó Monster.com nevű Web oldalról (Koman 2007). 

A hasonló eseteket hosszasan lehetne sorolni. Phishing célpont volt már az eBay, a Bank of America, a 

PayPal, és hasonló nagyok bőségesen. 

4.1. Ki áll mögötte? 

Az elektronikus bűnözés mögött általában nyereségvággyal bíró egyének vagy csoportok állnak. Ám az 

egyre zordabb piaci versenyben a gazdasági, politikai, hatalmi előnyökért folyó ipari kémkedés is 

erőteljesen jelen van. Álljon itt ennek igazolásaként néhány példa. 

• 2000-ben került nyilvánosságra az egész világot behálózó nemzetközi műholdas lehallgató 

rendszer, az ECHELON létezése (Dénes 2005). Ez az elképesztő erőforrás-igényű rendszer ma is a 

legnagyobb titokban, a titkosszolgálatok felügyelete alatt működik. Lehallgatja az összes 

műholdas, mikrohullámú, mobil és optikai-szálas kommunikációs forgalmat és továbbítja az összes 

információt egy számítógépes rendszerbe tovább-feldolgozás és elemzés céljából. 

• A legutóbbi Google botrány során kiderült, hogy a saját műholddal rendelkező Google az 

utcaképek elkészítése során, akarva-akaratlan nagy mennyiségű személyiségi jogokat sértő 

információt is rögzített. 

• A honlapok használata naplózható. Ma már nincs annak erőforrás akadálya, hogy egy óriási 

számítógépes rendszer eltároljon minden internetezőről minden keresési információt, és egy 

megfelelő webes e-mail szolgáltatással összekapcsolva (vagy kémprogramok által megszerzett 

adatok révén) hozzárendelje konkrét személyhez. 

• 2010-től az új állatvédelmi törvény (41/2010.II.26.) kötelezővé teszi a kedvtelésből tartott kutyák 

mikrochipes megjelölését Magyarországon. Az állat adataival együtt gazdája adatait is rögzítik egy 

nyilvános adatbázisban. 

4.2. A CRM rendszerek és az e-bűnözés 

A CRM rendszerek adattárházainak alapját azok a tranzakció szintű ügyféladatok jelentik, amelyeket 

minden lehetséges információs csatornán keresztül rögzítésre kerülnek további elemzés, végső soron a 

testre szabott marketing (profitmaximum) céljából. Ezek az adattárházak információs kincsesbányák, s 

valójában az ügyfélnek fogalma sincs róla, hogy mi lesz ezekkel az adatokkal (Mátronffy 2006). 

A korrekt kommunikációs folyamatok során ugyan mindig lehetőséget kap az ügyfél, hogy 

adatvédelmi nyilatkozatot tegyen (adatai kiadhatók-e harmadik félnek, hozzájárul-e marketing célú 

megkeresésekhez, stb.), ám válaszai pontos következményeivel és adatai felhasználási körével többnyire 

nincs tisztában. 

Főként kisebb vállalkozások körében - megfizethetőségük miatt - egyre népszerűbbek a webes on-line, 

on-demand (bérszolgáltatásként biztosított) rendszerek. Ilyenkor, és minden olyan esetben, amikor egy 

vállalat kiszervez bizonyos CRM tevékenységeket, jogbizonytalanság adódik az ügyfél eredeti 

nyilatkozatával kapcsolatban. Az ügyféladatok fizikailag is kikerülnek egy szolgáltatói szerverre, így azok 

kitettebbek minden támadásnak, s bizalmasságuk megőrzése minden védelmi megoldás ellenére is 

nehezebbé válik. 

Hatósági kényszer esetén (pl. utas listák kötelező kiadása nemzetbiztonsági hatóságnak) sem lehet a CRM 

264



adattárházak adatbiztonságát szavatolni, de hasonló a helyzet a különböző elektronikus szolgáltatások, 

főként az e-közigazgatás terén. Ezek a területek jogilag ma sem rendezettek. 


Az illetéktelen adatelérés legértékesebb célpontjai a CRM rendszerek adattárházai. A cél: 

• A személyes / üzleti adatokkal való visszaélés (zsarolás, lopás, stb.) 

• Ipari kémkedés, bűnmegelőzés, személyek feletti kontroll gyakorlása. 

• Versenyelőny növelése az adatok elemzése révén. 

Minden CRM rendszer gyenge láncszeme az ügyféloldal. A szolgáltató jobbára mindent elkövet a 

gazdaságos és biztonságos adatvédelem érdekében, mivel nincs jelentős befolyása az ügyféloldali 

adatvédelemre. 

Az IT technológiák, főként az internetes technológiák rohamos fejlődése révén egyre növekvő a 

kitettsége a személyes adatoknak, egyre nagyobb esély a személyiségi jogok, a magánszféra 

megsértésének is. Ez a veszélyforrás nem küszöbölhető ki. Amit tehetünk, az az illetéktelenség elleni 

kiszolgáltatottságok gazdaságosan minimális szinten tartása és kontrollja az adatvédelem minden szintjén. 

Főbb szempontok: 

• Up-to-date adatvédelmi megoldások alkalmazása 

• Szigorú jogkövetés és nemzetközi jogharmonizáció 

• Nemzetközi összefogás erősítése 

• Bérüzemeltetés illetve külső szerverek alkalmazása esetén törekvés a maximális megbízhatóságra. 

• Ügyfél-edukáció 

Az ügyfelek alapvető bizalma, szerényebb erőforrás lehetőségei, túlzott jóhiszeműsége és 

információtechnológiai és adatvédelmi ismereteinek jellemző hiánya nagyfokú kiszolgáltatottságot 

eredményez. Ezért az ügyfél-edukáció és hatásosságának mérése kiemelten fontos területe a 

védekezésnek. 

Hivatkozások 

Alshawi S., Missi F., Irani Z. 2010. Organisational, technical and data quality factors in CRM adoption — SMEs 

perspective, Industrial Marketing Management p 8 (in Press) 

Dénes T.: ECHELON - az e-társadalom információ-pajzsa, 2005, 

http://www.titoktan.hu/_raktar/_e_vilagi_gondolatok/1.GondolECHELON.htm 

Dojcsák D.: Adattolvajok szállták meg a Facebookot, 2009, http://www.hwsw.hu/hirek/42151/facebook-twitter-livemessenger-phishing-adathalaszat-biztonsag.html 

Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu , 2010. 

Finnegan, D. J., Currie W. L. 2010. A multi-layered approach to CRM implementation: An integration perspective. 

European Management Journal (2010) 28, 153– 167 

Ipsos: 240 millió órát szörfölünk havonta, http://www.ipsos.hu/site/gia-240-milli-r-t-sz-rf-l-nk-havonta/ , 2010. 

Kaderják Gy.: Adatvédelem (főiskolai jegyzet, FSZ 004), BGF PSZF Kar, Budapest, 90 p, 1999. 

Koman R.: Monster.com hit by a monster phishing scam, http://www.crm-daily.com/story.xhtml?story_id=54782 , 

2007. 

Krasznai Cs.: Alkalmazásfejlesztés biztonsága (prezentáció), 

www.kancellar.hu/feltoltes/alkalmazasfejlesztes_biztonsaga.pdf , 2005. 

Kristóf Cs.: Milyen nehéz Facebook jelszavakat szerezni?, http://computerworld.hu/milyen-nehez-facebookjelszavakat-szerezni.html 

, 2010. 

265



Mártonffy A.: CRM és adatvédelem, http://www.itbusiness.hu/hetilap/cimlapon/CRM_es_ada5749.html , 2006. 

Németh J.: Adatvédelem a számítógépes és hírközlő rendszerekben, SZÁMALK, 1984. 

PTK (Puskás Tivadar Közalapítvány) (szerk.): Internet biztonsági tanulmány - Az internet szerepének gyors 

növekedésében rejlő pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos kockázatok, 

http://www.pszaf.hu/data/cms2102150/Puskas_Tivadar_Kozalapitvany_Internet_Biztonsagi_Tanulmany.pdf , 2009. 

The Washington Post: Salesforce.com Acknowledges Data Loss, 

http://voices.washingtonpost.com/securityfix/2007/11/salesforcecom_acknowledges_dat.html , 2007. 

Virgil D. Gligor & C. Sekar Chandersekaran: Surviving Insider Attacks: A Call for System Experiments, Advances 

in Information Security, Volume 39, 153-164p, 2008. 

266



e-Learning lehetőségek az agrár-felsőoktatásban 

Lengyel Péter 1 

Abstract. We use Moodle at the University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences 

since November 2007. Moodle is an open source Learning Management System. Learning Management System 

(or LMS) is a software package, that enables the management and delivery of learning content and resources to 

students. Most LMS systems are web-based to facilitate "anytime, anywhere" access to learning content and 

administration. LMS tracks student progress in a course and indicates completions. At the least, learning 

management systems track individual student progress, record scores of quizzes and tests within an online 

learning program, and track course completions. Moodle has more and more function at our Department in 

education. Our aim is to develop such a learning system, which is an integral part of educational process. This 

paper shows the architecture and function of this system and the opportunities for further development. 

Keywords: e-Learning, learning object, quality improvement. 

Összefoglaló. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumán 2007 november óta 

használjuk a Moodle-t, mely egy nyílt forráskódú LMS (Learning Management System) rendszer, azaz 

tanulásirányítási rendszer. A tanulásirányítási rendszerek feladata, hogy azonosítsa a felhasználókat, és 

szerepkörük, jogosultságaik szerint a megfelelő kurzusokkal összerendelje őket. Az LMS szerverek a felhasználók 

tevékenységeit, a tanulás szempontjából fontos adatokat naplózzák, s ebből a későbbiekben statisztikák 

generálhatók. Ezek az adatok egyrészt a tanulók haladásával kapcsolatosan szolgáltatnak fontos információkat, 

másrészt a tananyag hatékonysága is kideríthető belőlük. A karunkon bevezetésre került rendszer egyre nagyobb 

szerepet kap az oktatásban. Célunk egy olyan oktatási rendszer kialakítása, amely ténylegesen szerves részét 

képezi az oktatási folyamatoknak. Ez a cikk bemutatja a rendszer felépítését, működését és továbbfejlesztési 

lehetőségeket. 

Kulcsszavak: e-Learning, tananyag elem, minőségfejlesztés. 

1. Bevezetés 

Közel egy éves tesztelést, tapasztalatszerzési és próbaüzemelési időszakot követően 2007 

novemberében vezettük be a Moodle keretrendszert A Debreceni Egyetem Agrár- és 

Gazdálkodástudományok Centrumán. Az elmúlt két év során szerzett alkalmazási tapasztalatok azt 

mutatják, hogy mind az órai munkához, mind az otthoni felkészüléshez jelentőst támogatást tudunk 

nyújtani az oktatáspedagógiailag korrekten létrehozott és feltöltött anyagokkal. Ehhez szorosan 

kapcsolódik az elektronikus tananyagfejlesztés, mely az uniós HEFOP pályázati projekt keretein belül 

oktatóink részvételével több tantárgy esetében már részben megvalósult. 

Nagy hangsúlyt fektetünk a rendszer számonkérésre történő használatára, mely tesztek, illetve 

feladatok alkalmazásával történik. A Moodle-ban számos tesztkérdés típus között válogathatunk, ennek 

megfelelően színes, változatos teszteket hozhatunk létre. (Lengyel - Herdon, 2008) 

A kari oktatók részére szervezett kurzusokon ismertetjük a rendszer működését, használhatóságát és 

mutatjuk be a rendszerben rejlő lehetőségeket. A minden szemeszterben meghirdetésre kerülő kurzus 

célja, hogy szakmai támogatásunkkal a kar többi tanszéke is használja az oktatási folyamatban a Moodle-t, 

mellyel színesebbé és hatékonyabbá tehetjük a kar képzéseit. 

1 Lengyel Péter 

Debreceni Egyetem AGTC GVK GAIIT 

lengyel@agr.unideb.hu 

267



A rendszert az agrármérnöki, AIFSZ, BSc, MSc, PhD, Erasmus képzésekben, illetve külföldön 

(Románia) folyó képzésben is használjuk (Herdon – Várallyai, 2009). Tanszékünk emellett ECDL 

képzésben és a NODES Projektben is kihasználja a keretrendszer funkcióit. 

Miután a kari rendszer használatát kiterjesztettük a teljes Agrártudományi Centrumra 26 szakon közel 

100 oktató 170 kurzussal és több mint 3000 hallgató csatlakozik az e-Learning alapú oktatási folyamatba 

(Szilágyi - Herdon, 2006). A legtöbb kurzus az 5 új típusú alapszakon (Pénzügy és számvitel, 

Kereskedelem és marketing, Turizmus-vendéglátás, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, 

Informatikus és szakigazgatási agrármérnök) található. 

1. ábra. A DE-GVK Moodle rendszerének látogatottsági statisztikája 

Forrás: Google Analytics, 2010 

A Moodle portál látogatottsági statisztikáját a Google Analytics szolgáltatással készítem. Ennek 

segítségével mindig napra kész, pontos információt kapok arról hányan, honnan, milyen böngészővel, stb. 

használják a rendszert, mennyi időt töltenek a rendszerben. Az 1. ábra a 2008/2009 és a 2009/2010-es 

tanév összehasonlítását mutatja. 

2. e-Learning alkalmzása a DE-AGTC-n 

Mint sok más felsőoktatási intézmény, mi is bevezettük DE-AGTC-n 2007-ben a Moodle LMS 

rendszert. A kar vezetőivel felismertük azt a tényt, hogy be kell vinni a modern technológiákat az 

oktatásba, melyet a Moodle rendszerrel valósítottunk meg. Később meg kellett állapítanunk azt a tényt, 

hogy bár a Moodle minden funkciójával biztosítja az online tanulás, tanítás folyamatát, de nem segíti a 

multimédiás, interaktív források létrehozását, melyek fontos elemei az e-Learningnek. (Rosenberg, 2001) 

Az Moodle LMS és az e-Learning adta lehetőségek alapján létrehoztam egy 4-szintű e-Learning 

modellt. Ez a modell megmutatja és kifejezi az e-Learning alkalmazásának kiteljesülését, egésszé válását, 

268



minden előnyének kihasználását és ennek a folyamatnak a felépülését a DE-AGTC Moodle oktatási 

rendszerben. Ez a modell jól mutatja, hogy a DE-AGTC e-Learning alkalmazása ma melyik szinten tart és 

mely szinteket kell még teljesíteni ahhoz, hogy a teljes modell minden szintjével együtt megfelelően 

támogassa, működtesse a DE-AGTC e-Learning tevékenységét. 

A 4 szintű e-Learning modell: 

1. szint: Információs adattár - ez egy olyan Moodle rendszer, ami csak elektronikus 

dokumentumokat tartalmaz, mint a kurzusok dokumentumai, tananyagai, PowerPoint 

bemutatói. Ez a belépő szintű funkcionalitása a DE-AGK Moodle rendszerének. 

2. szint: Online gyakorlat – feleletválasztós, igaz/hamis, párosító, rövid válaszos és más típusú 

kérdések létrehozása és ezek megválaszolása, kiértékelése mind támogatott a Moodle-ben a 

Kérdésbank, valamint a Teszt tevékenység, mint eszköz használatával. 

3. szint: Kommunikáció 

a) Egyirányú kommunikáció – ezen a szinten a Moodle-t arra használjuk, hogy üzeneteket 

küldjünk a hallgatóknak. Ez vagy e-mail küldésével, vagy Moodle oldal blokkjának 

használatával valósul meg. 

b) Kétirányú kommunikáció – olyan eszközök használatával, mint a chat vagy fórum, a 

Moodle lehetővé teszi a diák-tanár, vagy csoporton belüli kommunikációt, elősegítve a 

csoportmunkát, vagy az online oktatói segítség igénybevételét. Kép és szöveges 

információkat lehet megosztani, akár zárt csoporton belül is. 

4. szint: Learning Objects – a tananyag elemek (LOs) az e-Learning használatának végső 

pontjai. Ezekből az elemekből építhető fel egy e-tananyag. A tananyagelemek sokfélék 

lehetnek. Az interaktív, multimédiás tananyagelemek létrehozására a Moodle nem alkalmas, 

ezért létrehozására más alkalmazást kell használni. Viszont az elkészült LO-k beépíthetők a 

Moodle kurzus tananyagaiba, melyre két módszer is van. Az egyik, hogy csak egyszerűen 

feltöltjük a tananyagelemet, mint fájlt a rendszerbe, a másik pedig, hogy hivatkozunk rá a 

Moodle rendszerből (más rendszerben, szerveren elhelyezett tananyagelem esetén). 

Saját forrás, 2010 

1. ábra: A 4 szintű e-Learning modell 

269



Kezdeti célunk a Moodle LMS bevezetésével az 1. szint elérése volt. Ezt egy tutori képzéssel 

támogattuk, melynek célja az volt, hogy az oktatókból egy olyan tutori csapat jöjjön létre, akik az 1. 

szinten tudják alkalmazni az e-Learninget. 

Közel egy éves tesztelést, tapasztalatszerzést és próbaüzemelési időszakot követően 2008 januárjában 

került sor a tutori képzésekre. Először egy „összoktatói” értekezlet keretében január 21-én került sor a 

rendszer bemutatására. Ezután több alkalommal tartottunk géptermi, gyakorlati oktatást, hogy felkészítsük 

az oktatókat az 1. szintű tutori szerepre. 

Az 1. szint elérése hamar teljesült. Ehhez meg kell jegyezzem, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, 

nem minden oktató látja a Moodle rendszerben rejlő lehetőséget, így ők nem használják aktívan a 

rendszert, de az aktív tutorok rendszerbeli tevékenységeiket megfigyelve a belépő szintű funkcionalitása a 

DE-AGK Moodle rendszerének egy év alatt teljesült. 

A szinteket nem lehet élesen elkülöníteni egymástól - az oktatók eltérő aktivitása ezt nem teszi 

lehetővé – így a 2. szint már magvalósultnak tekinthető. A modell 3. szintje következhet, melynek 

beteljesülése nagyban hozzájárul az e-Learning alkalmazásának sikerességéhez. A kommunikáció 

alapvető funkció az e-Learningben, mely nélkül a tanulás nem lehet eredményes. Üzenetek küldésére már 

több tutor is használja a rendszer, de a csoportos kommunikációs platformok, mint pl. a fórum, még nem 

kapott kitüntető szerepet. Ennek oka, egyrészt a hagyományos oktatási forma alkalmazásában rejlik, 

másrészt még nem alakultak ki azok a szokások, melyek az e-Learning hatékony eszközeit használja. 

Az e-Learning tananyagok egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy tananyagelemekből épülnek fel. A 

tananyagelemek a tananyag legkisebb építőkövei, amelyek az elemi szintű tanulás tárgyát jelentik, ezért 

tanulási objektumoknak (learning object – LO), más néven tananyagelemeknek nevezzük őket. a 

tananyagelem fixen beépülhet a tananyagba, a fejlettebb e-Learning környezetekben azonban a 

tananyagelemek önálló egyedként léteznek, és valamilyen tananyagelem-tárolóban (Learning Object 

Repository – LOR) helyezkednek el. Az egyedi tárolás előnye, hogy a tananyagelemek 

újrafelhasználhatósága és visszakereshetősége biztosítható. Az újrafelhasználhatóság annak a lehetőségét 

teremti meg, hogy a tananyagelemekből többféle tananyag is felépíthető legyen. (Kőfalvi, 2006) 

Az igazi kihívás a 4. szint elérése. Az elkövetkező pár évben a tananyag elemből való kurzus építkezést 

fogjuk támogatni. A tananyag elemek alkalmazása nagy előrelépést jelent, hiszen a tananyag elemek 

megoszthatók és újra felhasználhatók. Ezt egy tananyagelem tárral (Learning Object Repository, LOR) 

szeretnénk támogatni. A digitális objektumok szaporodásával egyre nagyobb gondot okoz a közöttük való 

eligazodás, a hatékony keresési lehetőségek hiánya. A teljes szövegű keresőrendszerek bármennyire is 

kifinomultak, sosem lesznek képesek annyiféle szempont szerinti szűkítésre és olyan pontosságú találati 

listákra, mint ami például a számítógépesített könyvtári katalógusoknál megszokott. Utóbbiaknál a 

rugalmas és precíz keresést az évszázadok alatt kifinomult és következetesen alkalmazott bibliográfiai 

leíró szabványok teszik lehetővé. Azt, hogy a papíron megjelent dokumentumokhoz hasonlóan a 

számítógépes adatokként tárolt dokumentumokhoz is szükség van ilyen kísérő adatokra (szaknyelven: 

"metaadatokra"), csak a kilencvenes években kezdték szélesebb körben felismerni. Azóta sokféle, eltérő 

részletességű ajánlás és szabvány született a különböző dokumentumtípusokhoz és alkalmazásokhoz. 

3. Minőségfejlesztési javaslatok az e-Learningben 

A minőség egyre inkább stratégiai kérdéssé válik a web-alapú tanulást nyújtók és használók számára. 

Az e-Learning minőségirányítása magába foglalja az egész képzési folyamatot, a tanulási igények 

felmerülésétől kezdődően. A minőségirányítási rendszerek már létező modellekre vagy saját kifejlesztésű 

minőségi elvekre épülnek. Az általánosan elterjedt minőségirányítási modellek például többek között az 

ISO 9001:2001 szabványon vagy az EFQM modellen alapulnak. 

A minőségirányítási modellek működésének ismeretében néhány speciális követelmény került 

kidolgozásra az e-Learning területén. Gyakran említett tanulási követelmények az oktatási programhoz 

270



kapcsolódó tényezők, a szervezet, a tananyag, a tanulás támogatása, az infrastruktúra, a diákoknak szóló 

szolgáltatások, valamint az értékelési módszerek. A minőségi követelmények a diákorientált 

minőségirányítás felé tolódtak el. 

A minőséget úgy tekinthetjük, mint a hibátlanság, kiválóság, alkalmasság és költséghatékonyság 

szinonimáját. A minőség mérésében a lehetséges érdekhordozók csoportját a diákok, a tanárok, az 

adminisztráció, valamint az online oktatási készségek (az infrastruktúra részeként) alkotják. A tanár és a 

diák szerepe megváltozik az online környezetben, így az újfajta készségeket követel mind a tanártól, mind 

a diáktól. 

A felsőoktatásban az ECTS (European Credit Transfer System, Európai Kredit Átviteli Rendszer) 

rendszer bevezetése elősegíti egy újfajta diáktípus és mobilitás kialakulását, a hallgatók igényeik szerint 

különböző helyeken tudnak kurzusokat és képzési programokat felvenni, saját céljaiknak és elvárásaiknak 

megfelelően (Tóth et al., 2008). Az a lehetőség, hogy más nyelvi környezetben végezhetnek el kurzusokat 

a fizikai mobilitás költségei nélkül, szintén vonzó a diákok számára. Az oktatási intézményeknek ebben az 

összefüggésben a legnagyobb fontossággal az bír, hogy helytálljanak oktatási piacon, és képesek legyenek 

garantálni, hogy szolgáltatásaik megfelelnek a minőségi elvárásoknak. Az oktatói és adminisztratív 

személyzet számára nagyon fontossá válik, hogy más intézmények által javasolt, nyitott és távoktatási 

szolgáltatások minőségére támaszkodhassanak, amelyeket az értékelésnél saját diákjaik követnek nyomon. 

A minőség lényegében egy értékítélet a diákok, oktatók, dolgozók, érdekhordozók és a kormányzat 

képviselőinek interpretálásában. A minőség tervezése, irányítása és ellenőrzése az oktatási intézmények 

menedzsmentjének feladata (Komáromi – Zárda, 2006). 

Az e-Learninget a hagyományos, oktató által irányított képzéstől a tanulási folyamat 

minőségmérésének és az eredményesség mérésének visszajelzésével különböztetjük meg. Az e-Learning 

sikeres alkalmazásának építőkövei: (Nagy, 2005) 

• a technológia, az eszközök és adottságok megbízhatósága 

• kurzusfejlesztési irányelvek, szabványok felállítása 

• a helyes kurzusszerkezet meghatározása a kurzuscélok szempontjából 

• online tutorálás, tanulói interakció, visszacsatolás, önértékelés 

• a tanulási folyamat nyomon követése, értékelése 

• a tanulás előrehaladásának mérése és elemzése a „befektetés várható megtérülése” számára. 

Ahhoz, hogy eredményesen alkalmazzuk az e-Learninget a DE-GVK-n, fel kell állítanunk a saját 

minőségbiztosítási rendszerünket, mely az előbb említett szempontok biztosításával, megvalósításával 

kezdődik. Ennek megfelelően például fel kell állítani kurzusfejlesztési irányelveket, a kurzusszerkezetet, 

stb.. 

Egy minőségbiztosítási rendszer létrehozását javasolom a Debreceni Egyetem Agrártudományi 

Centrumának e-Learning portálját használó oktatók, hallgatói számára. 

Mivel egy e-Learning rendszernek összetett követelménynek kell megfelelnie ezért olyan 

szempontrendszert dolgoztam ki, amely tartalmazza a következőket: objektivitás, érvényesség, 

megbízhatóság, teljesség és rugalmasság, kvantitatív értékelhetőség. 

Itt bemutatom a javasolt minőségbiztosítási rendszer felépítését, mely a tervezési és fejlesztési 

folyamatokhoz is kapcsolódik. A szolgáltatást igénybe vevő számára fontos feltétel rendszert emeltem ki. 

Ebben az esetben a folyamat és termék irányultságú megközelítések egy rendszerben egyesülnek. 

I. Információ a kurzusról (Információ és tájékoztatás biztosítása, bemutatás). 

II. Kommunikáció (Aszinkron együttműködés, szinkron együttműködés, visszacsatolási 

rendszer) 

III. Design (struktúra, forma) 

271



IV. Adminisztráció (Általános jellemzők) 

V. Tartalom közzététele (Tartalom, pedagógiai elvek didaktikai módszerek érvényesülése, 

pszichológiai-ergonómiai elvek) 

VI. Központi adatbázis (Hallgatókra vonatkozó adatok gyűjtése, dokumentációgyűjtés, 

iktatás) 

VII. Navigáció (Általános elvárások, kiegészítők) 

VIII. Hallgatói támogatás (Elérhetőség, hozzáférés, személyes testreszabottság) 

IX. Technikai követelmények (böngésző, op. rendszer) (Kliens platform – standard) 

X. Értékelés, visszacsatolások minőségbiztosítás (Tartalom, felépítés, használhatóság) 

3. ábra: Az e-lerarning kurzusok, tananyagok, szolgáltatások komplex értékelése 

FORRÁS: Forgó et. al., 2003 


Az e-Learning egyre jobban hozzá tartozik az oktatási folyamatok megvalósításához, így a 

mindennapjainkhoz. A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karán bevezetésre 

került a Moodle keretrendszer, ami nem jelenti azt, hogy nincs további tennivalónk az e-Learning 

technológiák használatában. A rendszer szemeszterről szemeszterre hódítja meg az oktatókat az oktatási 

folyamat hatékony megvalósításának eszközeként. 

Ahhoz, hogy a Moodle egy jól működő rendszer legyen, előnyeit hatékonyan ki kell használni. Ez nem 

történhet máshogy, csak ha nagy hangsúlyt fektetünk az oktatók folyamatos képzésére, a különböző e- 

Learning eszközök megismerésére, alkalmazására, illetve kérdőívek segítségével kontrolláljuk a rendszert. 

A hagyományos oktatást a nappali képzésben semmiképpen nem válthatja fel teljesen az online 

learning technológia alkalmazása, de mindenképpen nagyban segíti az oktatás hatékonyságát. A blended 

learning (vegyes oktatás) alkalmazása a helyes út, a képzés tartalmának és a képzési formának megfelelő 

arányban véve a hagyományos oktatás–tanulást, illetve az e-Learning alkalmazását. 

272



Hivatkozások 

Forgó S., Hauser Z., Kis Tóth L. (2003): E-learning kurzusok és tananyagok minőségbiztosítási kérdései, E-Learning 

kurzusok és a minőségbiztosítási kérdései. Agria Media 2002 Konferencia, Eger, pp. 40-64. ISBN 963 9417 09 2 

Herdon M, Várallyai L (2009): Multidisciplinary Aspects of Learning Information Technology in Accredited 

Agricultural Education Programs. In: Fedro S Zazueta, Jiannong Xin (szerk.) 7th World Congress on Computers in 

Agriculture and Natural Resources. Reno (Nevada), Amerikai Egyesült Államok, Michigan: American Society of 

Agricultural Engineers, pp. 105-111. 

Komáromi L., Zárda S. (2006): Quality in e-learning results, EU Leonardo project Guidelines, Valencia. 

http://www.adeit.uv.es/neworkers 

Kőfalvi T. (2006): e-tanítás, információs és kommunikációs technológiák felhasználása az oktatásban. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, Budapest, 117 p. ISBN 963 19 5846 9 

Lengyel P., Herdon M. (2008): E-learning rendszer bevezetésének tapasztalatai a Debreceni Egyetem 

Agrárgazdasági és Vidékfejléesztési Karán, Informatika a felsőoktatásban 2008 Konferencia, Debrecen 

Nagy A. (2005): E-tmt - E-Learning, Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat, 52. évfolyam (2005) 11-12. 

szám 

Rosenberg M. J. (2001): E-Learning: Strategies for Delivering Knowledge in the Digital Age, McGraw-Hill, ISBN 

0-07-136268-1, 344pages , pp220 

Tóth T., Aszalós L., Nagy Z. Minőségbiztosítási megoldások, szabványok és elvárások az informatika oktatásának 

területén, Informatika a felsőoktatásban 2008 Konferencia, Debrecen. 

Szilagyi R, Herdon M (2006): Impact factors for mobile internet applications in the agri-food sectors. In: Fedro 

Zazueta, Jiannong Xin, Seishi Ninomiya, Gerhard Schiefer (szerk.) Computers in Agriculture and Natural Resources: 

Proceedings of the 4th World Congress. Orlando, Amerikai Egyesült Államok, American Society of Agricultural 

Engineers, pp. 252-257.(ISBN:1-892769-55-7) 

273



E-learning és buktatói 

Bakó Mária 1 

Abstract. Nowadays there is an excessive interest in e-learning, while it has not only advantages but also 

disadvantages and pitfalls, as well. To show these pitfalls in this article we recall the paradigms which have 

appeared so far in the education, then describe the concept of e-learning. This concept appeared at the end of the 

twentieth century, by spreading the info-communications technology and the constructivist approach. We are 

examining the components of e-learning (distance learning, computer-assisted learning, on-line learning), and 

describing its base forms: tele-teaching, tele-tutoring, tele-cooperation and tele-learning. We are showing the e- 

learning curriculum structure, the structural and content requirements, the problematic parts of the curriculum and 

the users’ expected properties of an educational environment. 

Keywords: e-learning, curriculum. 

Összefoglaló. Az e-learning iránt felfokozott érdeklődés tapasztalható, viszont az e-learningnek nem csak előnyei, 

hanem hátrányai és buktatói is vannak. A buktatók egy részének megértéséhez a cikkben felidézzük, hogy milyen 

paradigmák jelentek meg az oktatás során eddig, majd ismertetjük az e-learning fogalmát, mely a huszadik század 

végén az infó-kommunikációs technológia, valamint a konstruktivista felfogás elterjedésével jelent meg. 

Megvizsgáljuk az e-learning összetevőit (távoktatás, számítógéppel segített tanulás, internetes tanulás) és 

ismertetjük alapformáit: teleteaching, teletutoring telecooperation, telelearning. Elemezzük azt, hogy milyen az e- 

learning tananyag szerkezete, azt hogy milyen strukturális és tartalmi követelményeknek kell megfelelnünk, 

illetve mire kell figyelni a tananyagfejlesztés során és mit várhat el egy felhasználó egy oktatási környezettől. 

Kulcsszavak: e-learning, tananyag 

1. Bevezetés 

Az e-learning iránt felfokozott érdeklődés tapasztalható mind a diákok, mind az oktatás szervezői felől. 

Előnyt jelent a diákoknak, hogy nincsenek térben és időben hozzákötve az oktatóhoz, így a hagyományos 

képzési formákhoz képest jóval szabadabban képesek a tanulást megszervezni. Az oktatást szervezőknek 

pedig azért jelent előnyt, mert nincs szükség tantermekre, a digitális tananyagot akár oktatói segítség 

nélkül is el lehet sajátítani, így számottevő a gazdasági haszon. 

Viszont az e-learningnek nem csak előnyei, hanem hátrányai és buktatói is vannak. Ebben a cikkben 

ezeket próbáljuk áttekinteni, hogy segítsünk elkerülni ezeket. 

2. Pedagógiai paradigmák, tanulási elméletek 

A buktatók egy részének megértéséhez nem árt felidézni, hogy milyen paradigmák jelentek meg az 

oktatás során eddig. 

Az ókor és középkor során a diák a közvetítő ismeretekkel került kapcsolatba. Mivel az ókorban és a 

középkor jelentős részében az ismeretet tartalmazó szöveg sokszorosítása igen költséges volt, elterjedt a 

memoriterek használata, azaz a diákok hosszú szövegrészeket tanultak meg, hogy azokat később szükség 

szerint felidézhessék. Ezen szövegek elsajátítása jelentős időt és energiát vett igénybe, ezek mellett az 

érvelés logikájára és kötött gondolkodási formák megismerésére fektettek hangsúlyt. 

1 Bakó Mária 

Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Hungary 

bakom@unideb.hu 

274



Comenius nevével jellemezhetjük a következő paradigmát. Itt a szemléltetés került a középpontba, 

mint az ismeretszerzés alapvető eszköze, s kapcsolat a valós világgal. 

A tizenkilencedik és huszadik század jelentős részében az öntevékenység lett hangsúlyozva. A diák 

nem csupán tétlen megfigyelője az eseményeknek, történéseknek, hanem önálló munkával, kísérletek 

végrehajtásával ismeri meg az elsajátítandó ismereteket. 

A huszadik század végén az infó-kommunikációs technológia, valamint a konstruktivista felfogás 

elterjedésével jelent meg az e-learning fogalma. 

Maga az e-learning több oldalról is megközelíthető, ennek megfelelően más és más definíciókat 

adhatunk rá: 

• az e-learning a tanulás szervezésének és megoldásának olyan formája, ahol a korszerű elektronikus 

információs technológiát, számítógépet használnak a tanulás során, a tanár/oktató/tutor – tanuló 

között a kapcsolattartás elektronikus úton, hálózaton keresztül valósul meg, és ahol a mobil tanulás 

helyszíne bárhol lehet, a képző intézmény szokásos telephelyétől távol, állandó vagy változó 

helyen (Kovács I., 2007). 

• az e-learning, olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott tér, és időkorlátoktól független, 

képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális, 

ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló 

kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe 

foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. (Forgó S., 2009) 

• az e-learning körébe tartozik minden olyan oktatási folyamat, amely az új multimédia-alapú 

információs és kommunikációs technológiák segítségével törekszik a tanulás hatékonyabbá tételére 

(E-learning Akcióterv, 2002). Ez egy tág definíció, amely értelmében a hallgatóknak egy egyetemi 

előadásvázlat e-mailen történő továbbítása is e-learning. 

• az e-learning a modern oktatástechnológiai és pedagógiai módszertanokra épülő olyan alkalmazott 

tudomány, amely szervesen és rendszeresen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció 

vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére (Hutter O., 2005). 

A technikai lehetőségek oktatásban való felhasználása nem a számítástechnika elterjedésével 

kezdődött. A behaviourizmus felfogásában a tanulás a külvilág ingerei és az azokra adott válaszok 

összehangolásáról szól, pozitív visszacsatolással módosítható a diák viselkedése, így képes tanulni. A 

felfogáshoz hozzátartozik az is, hogy a tananyagot apró/elemi részekre bontjuk, és ezeket megfelelő 

sorrendben sajátíttatjuk a diákkal. A hetvenes-nyolcvanas években volt divatos olyan vizsgáztató gép, 

melyben a kérdésekhez és válaszokhoz tartozó áramkört egy vezetékkel összekapcsolva csak akkor 

világított a lámpa, ha a válasz a kérdéshez tartozott. 

A behaviourizmust a kognitív felfogás váltotta fel. Itt a diák már nem egy programozásra váró gép volt, 

hanem az agy folyamatait próbálta a módszer felhasználni. A külvilág ingereit a rövid távú memória 

tárolja, ahol a felejtést ismétléssel lehet kivédeni, mert ekkor kialakulnak emléknyomok, és sokat segít a 

megfelelő összefüggések felismerése is. 

A kognitív felfogást is több kritika érte, és jelenleg a konstruktivista felfogás az uralkodó. Ez azt vallja, 

hogy a belső feltételeknek, azaz a korábbi ismereteknek, tapasztalatoknak lényeges szerepe van a 

tanulásban, így az egy személyes folyamat. Nem lehet mindenkit ugyanúgy tanítani. A tudás személyes 

konstrukció útján jön létre, melyet esettanulmányokkal, szimulációkkal lehet elősegíteni. 

Az évezredek során igen sok módszer és tapasztalat halmozódott fel. Nem kívánjuk egyik módszer 

vagy elképzelés mellett állást foglalni, inkább úgy gondoljuk, hogy ötvözni kell az előnyöket, hogy 

kivédjük a hátrányokat. 

275



3. E-learning összetevői és alapformái 

Az e-learning három részből áll össze (Komeczi B., 2004): 

1. ábra. E-learning összetevői 

• távoktatás: Ez a legősibb összetevő. Ebben az esetben a diák fizikailag távol van az oktatótól, 

esetleg a képzés során párszor találkoznak személyes konzultáción. Egyébként levélben, vagy – 

mint Ausztráliában volt divatos az alapfokú oktatásban – rádión, vagy valamilyen újabb 

kommunikációs csatornán tartják a kapcsolatot. Én szívem szerint ide sorolnám a levelezős képzést 

is, de a tapasztalataim alapján se a diákok, se az oktató nem erőlteti a konzultáción kívüli tanulást. 

Az időbeli függetlenség miatt nincs meg a folyamatos tanulás kényszere, így nagy felelőssége van 

a diáknak, hogy rendszeresen és hatékonyan tanuljon. 

• számítógéppel segített tanulás: Lassan több évtizedes múltra tekinthet vissza ez az összetevő is. 

Ebben az esetben a diák valamilyen adathordozón megkapja az elsajátítandó tananyagot, és saját 

ritmusában játssza le, annyiszor ismételve, ahányszor szüksége van rá. Azt gondolhatnánk, hogy ez 

az összetevő része a távoktatásnak, de hibás ez az elképzelés, mivel gyakorlati órákon is lehetőség 

van ennek az eszköznek a használatára: a diákok párhuzamosan dolgoznak, mindenki a 

képességeinek megfelelő sebességgel halad, és az oktató egyénileg foglalkozhat azokkal, akik 

elakadnak. 

• internetes tanulás: Az internetre sokan, mint egy világot átfogó könyvtárra gondolnak, és részben 

igazuk is van. Igen sok ismeret másképp nem is hozzáférhető, és sokkal kényelmesebb egy keresést 

kiadni, mint a közelebbi-távolabbi könyvtárban megkeresni a kellő információt. A vicces videók 

megosztására készült Youtube rendszeren nagy számban találhatunk tanító filmecskéket, melyen 

egy adott szerkezet, vagy éppen program valamely funkciójának használatát sajátíthatjuk el. A 

tisztes kort megélt Usenet vagy a manapság divatos fórumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a 

meg nem talált (vagy meg nem keresett) információval kapcsolatos kérdésünket feltegyük, és a 

kollektív bölcsesség (valamely fórumtag) megválaszolja azokat. 

Az e-learning ennek a három összetevőnek előnyös tulajdonságát képes ötvözni, és ezzel egy korábban 

nem létező hatékonyságú platformot létrehozni. 

Nézzük, milyen formái léteznek az e-learningnak! 

276



• teleteaching Ez lényegében nem más, mint a korábban említett ausztrál megoldás modernebb 

formája. A virtuális előadóterem videokonferencia eszközökkel valósul meg. Ez az eszköz a 

távolságot áthidalja, de az időt nem, így az időpont kötött. Viszont az egyidejűség előnye, hogy a 

diák kérdést tehet fel az oktatónak, illetve az oktató is figyelemmel követheti a hallgatók reakciót, 

így időben rájöhet, hogy a hallgatóság elvesztette az előadás fonalát. Elterjedt eszköz napjainkban, 

hogy konferencia-előadások, vagy tantermi előadások felvételét közreadják, így aki lemaradt, az is 

pótolhatja, vagy akár a résztvevő újra meghallgathatja a meg nem értett részeket. Természetesen a 

felvett anyagnál az interakció lehetősége elvész. 

• teletutoring A magántanárnak ez lenne a modern megfelelője. Az diáknak és az oktatónak nem kell 

egy légtérben lennie, időben és térben is függetlenek. A diák lényegében egyedül dolgozza fel a 

tananyagot, viszont minden probléma esetén tanári segítséget kérhet. Megfelelő felügyeleti 

rendszer esetén a tanár is láthatja, hogy a diáknak problémája van egy adott tananyaggal, egy adott 

típusú feladattal. Ekkor ő is felajánlhatja a segítségét. Természetesen ez a módszer csak akkor 

életképes, ha a tanári segítségre nem kell sokat várni, mert a diák lelkesedése egyre fogy, és a lassú 

válasz mindenképpen frusztrációkat okoz. 

• telecooperation Ez a csoportos távtanulás leginkább a kollégiumi szobának feleltethető meg, ahol 

ha valaki elakad, a többiek segítenek/segíthetnek neki. A hangsúly a diákok közötti 

kommunikáción, az együttes tudáskonstrukción, képességfejlesztésen van. Természetesen ez sem 

képzelhető el hatékonyan oktatói segítség nélkül, akinek nem csak a kérdések megválaszolásában 

lenne szerepe, hanem irányítani kellene a csoport haladását, terelgetve őket a kitűzött cél felé, ami 

igen munkaigényes feladat. 

• telelearning A gyakorlati életben rendszerint az fordul elő, hogy adott személynek hirtelen meg 

kell tanulni valami új ismeret, például gondoljunk a céghez újonnan felvett munkatársra, akinek el 

kell sajátítania a vállalatnál használt számítógépes programok kezelését. Egy embernek nem 

érdemes tanfolyamot szervezni, rendszerint egy tapasztalt kollégát kérnek fel segítőnek 

(teletutoring), ám lehet hogy ez nem kivitelezhető. Ekkor az tanuló részéről az erős elhatározás, a 

oktatási környezet részéről pedig tudatos tanuló-támogatási rendszer megléte vezethet sikerre. 

4. Tananyag 

Míg az alap- és középfokú oktatás nagyon nagy mértékben ragaszkodik az írott tananyaghoz (tankönyv 

és munkafüzet), a felsőoktatásban időnként problémát jelent a tananyag hiánya. Nappali képzés során az 

oktatói előadás részben helyettesítheti a tankönyvet, de erre távoktatás esetén nincs lehetőség. A Magyar 

Akkreditációs Bizottság rendtartása előírja, hogy képzést távoktatásban csak úgy lehet akkreditálni, ha az 

akkreditáció során bemutatják a tananyagot és az oktatási környezetet is (Aszalós, 2008). 

Bár elsőre kevesen gondolnak bele, de távoktatás során csak a tananyag nem elégséges. Mindenképpen 

meg kell tanítani a diákot az információforrások, az oktatási keretrendszer hatékony felhasználására, a 

kapcsolattartási lehetőségekre. El kell látni ezen felül az eredményes tanuláshoz szükséges tanácsokkal, 

információkkal, instrukciókkal. 

Az e-learning tananyag rendszerint kurzusokra van felbontva. Egy-egy ilyen kurzus rendszerint nem 

felel meg egy hagyományos hetente kétórás kurzusnak, hanem annál lényegesen kisebb ismeretanyagot 

fog át. Egy e-learning kurzus a következő részekre bomlik: bevezetés, modulok, összefoglaló és tesztek. 

Egy modul leckék összessége, valamint ehhez is tartozik bevezetés, összegzés és teszt is. Az egész 

kurzushoz érdemes különféle gyűjteményeket készíteni, mint például példatár, fogalomtár, tárgymutató 

vagy éppen jelöléstár. Természetesen érdemes kihasználni az informatika adta eszközöket és bőven ellátni 

a tananyagot kereszthivatkozásokkal. 

Egy lecke jellemzően egy oldalnyi szöveget jelent, csupán egy témát tartalmaz, egy fogalmat vagy egy 

eseményt ír le. Tartozhat hozzá tanulási tevékenység: kvíz, példa vagy éppen játék. Ilyen szempontból a 

behaviourizmus (apró részekre bontás) és konstruktivista felfogás (személyes konstrukció) legjobb elemei 

277



ötvöződnek. Ha a kognitív felfogást is fel szeretnénk használni, akkor a tananyag készítőjének kell az 

ismétléssel foglalkozni, beépíteni a szövegbe. 

Milyen szerepe van a bevezetéseknek? A diákok lelkesedése hiányának jellemző oka az, hogy nem 

tudják mi értelme, mi haszna van az adott tantárgynak, vagy tananyagrésznek. Ezért alapvető feladatunk, 

hogy az adott szakasz célkitűzéseit, tartalmát röviden ismertessük. Meg kell adnunk az is, hogy milyen 

ismeretekre/kompetenciákra van szükség az elsajátítás során, és milyen ismereteket/kompetenciákat 

nyerhetünk az elsajátítással. Míg a kurzus bevezetőjében azt kell megadnunk, hogy milyen tanulási 

ütemtervet javaslunk a diákoknak, hol és hogyan érhetik el a tutort, modulok esetén az egymást követő 

modulok kapcsolatát kell ismertetni. Az összefoglalások természeten az elsajátított ismeretek 

rendszerezésére, ismétlésre való, míg a feladatokkal a diák önellenőrzést végezhet, így tesztelheti a 

tananyag megértését, az ismeretek, kompetenciák elsajátítását. 

5. Tananyagfejlesztés 

Ahogy az előbbi fejezetből kiderült, az e-learning tananyag elkészítése során igen sok strukturális 

feltételnek meg kell felelnünk. Viszont vannak tartalmi megkötések is. Annak megfelelően kell 

megtervezni a tananyagot, hogy kinek szánjuk. Igen bajosan használhatjuk ugyanazt a modult egy 

szakképzés és mesterképzés során. Míg az egyik csoport szerint szájbarágós, a másik szerint érthetetlen 

ugyanaz a szöveg. Javasolt grafikai vagy egyéb eszközökkel szétválasztani a törzsanyagot a kiegészítő 

ismeretektől, ahogy arra jó példát adnak a jelenlegi színes középiskolai tankönyvek. Fontos az is, hogy 

tényeket akarunk átadni, vagy készségeket fejleszteni. Előbbi esetben jól strukturált szövegre van szükség, 

míg a másik esetben lehetőséget kell adni az önálló felfedezésre, s nem túl tolakodó módon ismételni a 

korábban leírtakat. 

A jelenlegi diákság nagy része már számítógép mellett nőtt fel, aktív számítógép-használó. Ennek 

megfelelően az általuk használt csillogó-villogó honlapokkal kell versenyezni az oktatási környezetnek. S 

mivel ez a korosztály már igen vizuális, az ismeretek elsajátításában is a filmek, hangalámondásos 

animációk teremtik meg az érdeklődést. Így a szöveges információ arányát csökkenteni kell, a nyelvezetet 

lehetőleg egyszerűsíteni, mert a hosszas körmondatokat már nem értik meg a diákok. Az egyszerre 

megértendő vagy elsajátítandó ismereteket maximum negyedórás részekre kell bontani, mert egyébként a 

figyelem megszűnik. A figyelem megőrzését segíti az ismeretközlések és gyakorlatok (feladatmegoldások, 

tesztek, szimulációk, játékok) keverése. 

Rendszerint a tananyag szerzője nem rendelkezik megfelelő webszerkesztői tapasztalatokkal, és 

pedagógiai, módszertani ismeretei is hiányosak. Igaz az is, hogy egységes, mindenki által elfogadott 

módszertani elmélete még nincs az e-learningnek, ahogy a szabványosítás is várat még magára. Ezt 

előrevetíti annak a veszélyét, hogy a jelenleg kifejlesztett tananyagok valószínűleg nem használhatók egy 

évtized múlva, míg a hagyományos tankönyvek ilyen szempontból időtállóak. 

6. Oktatási környezet 

Az egyszerűség kedvéért a jelenlegi e-learning rendszerek egy megszokott böngészővel érhetőek el, 

ami bárhonnan használhatóvá teszi a rendszert, viszont a böngésző képességei határozzák meg a 

felhasználó lehetőségeit. 

Mit várhat el egy felhasználó egy oktatási környezettől? 

• Legyen lehetőség szabadon megválasztani, hogy mit tanulhasson. Ha egy lecke/modul mellett 

látható, hogy mennyi a javasolt (vagy a korábbi statisztikák által számolt) elsajátítási idő, akkor a 

diák okosabban tudja beosztani az idejét, ritkán kell félbeszakítani, majd újra elkezdeni egy leckét. 

Természetesen egy rendszer figyelhet arra, hogy mely leckék/modulok épülnek egymásra, így csak 

olyat választhat a felhasználó, melyet valóban képes elsajátítani. Persze az sem árt, ha a rendszer 

tanácsot tud adni, hogy milyen útvonalat kövessen a kitűzött cél eléréséhez. 

278



• A nyomtatott tankönyvek valamint órai jegyzetek lehetőséget adtak rá, hogy saját jegyzetekkel, 

aláhúzásokkal, kiemelésekkel megkönnyítsük az ismétlést, az ismeretek felidézését. A jelenleg 

elterjedő e-könyvet sem nélkülözik ezt a funkciót. A blogok, különféle portálok is lehetővé teszik 

az ott leírtak kommentálását, sőt egyes megoldásokkal bármely honlaphoz fűzhetünk saját 

jegyzetet. Az oktatási környezet esetén is hasznos lenne egy ilyen funkció, mind saját jegyzetek 

készítésére, mind arra, hogy az általunk vagy mások által felvetett kérdéseket megválaszolja 

valamely diák vagy tanár. Ez a plusz információ segítheti a megértést, másrészt segít az oktatónak 

a tananyag továbbfejlesztésében. 

• Korábban már említettük a teszteket, mint az ismeretek elsajátítása mérésének eszközét. Az 

oktatási környezetek rendszerint több fajta tesztet is tartalmaznak, az egyszerű feleletválasztóstól 

az esszékig. Míg az előbbit a rendszer önállóan is kiértékelheti, az utóbbinál mindenképpen 

szükség van egy oktatóra, aki kijavítja. Bár megjegyezném, hogy a gépírásoktatás nem kap elég 

hangsúlyt, így a diákjaink nagy része igen lassan gépel, tehát nem érdemes nagyon erőltetni 

jelenleg ezt a feladattípust. Természetesen a feleletválasztós feladatoknál is van feladata az 

oktatónak, viszont nem a javításnál, hanem a feladat megadásánál. Egyszerű lenne csupán 

megjelölni a jó választ, ám didaktikai szempontból fontos a rossz válaszoknál megadni, hogy az a 

megoldás miért is rossz. Így a diák nem lesz annyira frusztrált, mint ha csak sorra azt kapná vissza, 

hogy rossz a megoldása. Sőt akár a rendszer fel is ajánlhatja, hogy megmutatja, hogy a tananyag 

mely részén van az ismeret, amely szükséges a feladat megoldásához. Vannak olyan feladatok is, 

ahol nem csak a jó válasz(oka)t kell megjelölni, hanem szövegesen meg kell adni a választ. Fontos 

ekkor, hogy egy kihagyott betű, vagy kis-nagybetű eltérés esetén a rendszer ne tekintse rossznak a 

választ. 

• Igen fontos, hogy az oktató képes legyen az általa felügyelt diákok egyéni és együttes haladását 

nyomon követni, hogy lássa, ki az, aki lemarad, és segítséget nyújthasson neki. Esetleg javaslatot 

tehet ennek megfelelően a tananyag megváltoztatására, kibővítésére. 

7. Motiváció 

A tanulás sikertelenségének oka a motiváció hiánya. Ezért fontos, hogy a már meglévő motivációt ne 

hagyjuk veszni. A diák legyen tudatában, hogy az e-learning érte van, mind az oktatásszervezők, mind az 

oktatók mindent megtesznek azért, hogy tanulhasson. El nem érhető oktatók vagy adminisztrátorok, 

bonyolult bürokrácia elképesztő módon képes rombolni a lelkesedést. Viszont egy jó oktatási környezet, 

az előrejutás nyomon követése (akár a csoporttársaké is), szinte azonnal megválaszolt kérdések (és a 

csoporttársak válaszának szakértői lektorálása), az azonnal használatba vehető ismeretek sokat lendítenek 

előre. 

Érdemes a csoportot egyben tartani, hogy lehetőleg azonos sebességgel haladjanak, így képesek 

egymást segíteni. Ennek megfelelően javasolt azonos szintre hozni a számítógép-használói képességeiket, 

hogy a rendszer használata senkinek ne okozzon gondot. 

Mivel az önálló tanulás nem minden diák számára megszokott, érdemes mérföldköveket kijelölni, 

amelyet számon kell kérni rajtuk, s persze ha az oktatási környezetben látható, hogy valaki elmarad, 

segítséget ajánlani neki. 


A cikkben sorra vettük az e-learninghez kapcsolódó fogalmakat, elméleteket, valamint azt, hogy ezek 

milyen pedagógiai követelményeket fogalmaznak meg a tananyaggal kapcsolatban. Sajnos ezekhez 

illeszkedő, kész szabványok még nincsenek, de reméljük a közeljövőben ezek a szabványok elkészülnek 

és elterjednek. 

279



Hivatkozások 

Forgó S., 2009. Az új média és az elektronikus tanulás - ÚPSZ Új Pedagógiai Szemle, 2009/8–9. 91-97. 

Komenczi, B., 2004. Didaktika elektromagna?-Az e-learning virtuális valóságai, Új Pedagógiai Szemle, 2004/11:31- 

49. 

Hutter O. , Magyar G., Mlinarics J., 2005: E LEARNING 2005 (eLearning kézikönyv), Műszaki könyvkiadó, 

2005., 14 

Kovács I., 2007. Az elektronikus tanulásról. Budapest, Holnap Kiadó 

Aszalós L., 2008., Comparision of the Hungarian and Euro-Inf accreditation systems Proceedings of the ACM-IFIP 

IEEIII 2008 Informatics Education Europe III Conference, Venice, dec. 2008, p. 30-36 

E-learning akcióterv, 2002. Commission of the European Communities: Decision of the European Parliament and of 

the Council adopting a multi-anual programme (2004-2006) for the effective integration of Information and 

Communication Technologies (ICT) in education and training systems in Europe (eLearning Programme) Brussels, 

19.12.2002 

280



Magyarország e-közigazgatásának jellemzői és problémái agrárgazdasági 

vonatkozásban 

Bokor Judit 1 

Abstract. The electronic public administration is one of the current topic of nowadays. The electronic government 

benefits (express, time-independent, plain, energy and economic) because of these, the electronic administration 

comes into the foreground increasingly better, his application turns into the one which cannot be gone round with 

the digital world's coming. European Union translated most considerable e- governance onto the development of 

his system and his development, let the citizens be allowed to arrange it in a digital form the different state one 

and their private matters. It is necessary to take it into consideration in order for the usage of these systems not to 

cause a problem naturally, considerable competition sums are devoted to the development of the digital literacy in 

EU’s member states likewise so. In our country, such as were KIHOP, MeNET and NetreKesz and continuously 

developed e-government related infrastructure and tools as well. It is enough if the government announced billions 

for ASP applications will think. The electronic administration has a subfield however: the agricultural economy 

one e-administration and e-governance, the development of which with a slower beat, for what there would be 

need is the agriculture because of his role being sidelined. In my opinion, this area should be further developed in 

order to help workers in the agricultural sector to more easily resolve the statutory formalities, as well as up to 

date information. Since one of the keystones of Hungary's economy the agriculture and the activities being 

attached to him. My article I describe the general e-government and the agro-economic situation in Europe and 

Hungary, solution suggestions that could be made more efficient agricultural holdings of related e-government 

Web sites. 

Keywords: electronic government, e-governance, e-infrastructure, e-agriculture. 

Összefoglaló. Napjaink egyik aktuális témája az elektronikus közigazgatás. Előnyei (gyors, időtől független, 

egyszerű, energia és költségtakarékos) miatt az elektronikus ügyintézés egyre jobban előtérbe kerül, a digitális 

világ közeledtével megkerülhetetlenné válik az alkalmazása. Az Európai Unió igen jelentős összegeket fordított e- 

közigazgatási rendszerének kiépítésére és fejlesztésére, hogy az állampolgárok digitális formában intézhessék a 

különböző állami és magánügyeiket. Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy ezen rendszerek használata 

ne okozzon problémát, így a digitális írástudás fejlesztésére szintén jelentős pályázati összegeket fordítanak az EU 

tagállamaiban. Hazánkban ilyenek voltak például a KIHOP, a MeNET, és a NetreKész, valamint folyamatosan 

fejlesztik az e-közigazgatáshoz kapcsolódó infrastruktúrát és eszközrendszert is. Elég, ha az önkormányzatok 

számára meghirdetett milliárdos ASP pályázatokra gondolunk. Az elektronikus ügyintézésnek azonban van egy 

részterülete: az agrárgazdasági e-ügyintézés és e-közigazgatás, melynek fejlesztése lassabb ütemű, mint amire 

szükség lenne, a mezőgazdaság szerepének háttérbe szorulása miatt. Véleményem szerint ezt a területet érdemes 

lenne tovább fejleszteni, ezáltal segíteni az agrárgazdaságban dolgozókat, hogy egyszerűbben oldják meg a 

kötelező ügyintézést, továbbá naprakész információkat kapjanak. Hiszen Magyarország gazdaságának egyik 

alappillére a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó tevékenységek. Cikkemben ismertetem az általános, valamint 

az agrárgazdasági e-közigazgatás európai és magyar helyzetét, megoldást javaslok arra, hogyan lehetne 

hatékonyabbá tenni az agrárgazdasághoz kapcsolódó e-közigazgatási weboldalakat. 

Kulcsszavak: e-közigazgatás, e-infrastruktúra, e-agrárium, e-ügyintézés. 

1. Bevezetés 

Az információs társadalom egyik nélkülözhetetlen kérdése napjainkban a folyamatos modernizációs 

nyomás alatt változó közigazgatás. Ennek egyik legfontosabb része az elektronikus közigazgatás területe, 

ebből az állampolgárok főként az elektronikus ügyintézéssel találkoznak. Előnyei mindkét fél számára 

1 Bokor Judit 


bokorjuditcs@gmail.com 

281



nyilvánvalóak, azonban mindkét oldalról problémák is jelentkeznek. Szolgáltatói oldalról még csak az 

állampolgárok egy részének sikerült biztosítani az e-ügyintézés lehetőségét, felhasználói oldalról a 

digitális írástudás hiányosságai miatt csak lassan növekszik a szolgáltatást igénybevevők száma. 

A közigazgatás struktúrája nagyban befolyásolja az e-közigazgatás sikerességét. Az elektronikus 

közigazgatás fejlődési irányait egyik oldalról az Európai Unió, másik oldalról Magyarország jelöli ki 

annak érdekében, hogy kiépülhessen az egységes, hatékony, versenyképes és polgárbarát közigazgatás. A 

megfelelő irányvonalak kiválasztása nélkülözhetetlen, hogy ésszerűen és jól teljesíthetőek legyenek az 

elvárások. Ezek az elvárások két irányból érkeznek a közigazgatás képviselői felé. Egyrészt az európai 

közigazgatás térhódítása, amely az EU-konform közigazgatást elvárja a tagállamaitól, másrészt a 

társadalom részéről is, ahol olyan elvárásoknak kell megfelelni, mint az elektronikus úton megvalósuló 

közszolgáltatások. Nem is beszélve a „pénzért értéket” elv igénye, mellyel az állampolgárok joggal 

várhatják el, hogy a befizetett adó ellenében minőségi szolgáltatást kapjanak. 

Az elektronikus kormányzás alapinfrastruktúráját kormányhatározat szerint létrehozott Elektronikus 

Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja. Egy olyan informatikai hálózat, amelynek feladata, hogy a 

kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, hálózatokat és informatikai rendszereket összekapcsolja, 

valamint a különböző kormányzati szolgáltatások elérhetőségét biztosítja a civil szféra számára. 

Megteremtése nyomán lehetőség nyílt a korábbi szigetszerű államigazgatási informatikai rendszerek 

integrációjára, amelyek többsége már az állampolgárok számára is elérhetővé vált 

(http://www.kopdat.hu/tavkozles/). 

Az infokommunikációs technológia eszközei a modern elektronikus közigazgatás megjelenését 

segítették elő. Ez biztosította a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét az interneten 

keresztül, valamint a létrehozott weboldalak színvonalas megjelenítését. Minden állampolgár számára az 

ország teljes területén biztosítani kell a hozzáférést a szélessávú infrastruktúrákhoz, hiszen ez 

nélkülözhetetlen a közösségi szolgáltatások igénybevételénél. 

A cél elősegíteni az állampolgárok minél gyorsabb bekapcsolódását az információs társadalomba a 

digitális írástudás fejlesztésével. A vidéki régiók helyzete a városi területekhez képest lényegesen 

rosszabb, ők még infrastrukturális területen is csak a felzárkózás folyamatában vannak, a szolgáltatások 

igénybevétele és az alkalmazások hozzáférhetősége szempontjából még rosszabb a helyzetük. 

2. Európa e-közigazgatási helyzete 

Az Európai Unió legfontosabb e-kormányzati törekvései közé sorolhatjuk az eEurope akcióterveit és az 

i2010 eGovernment cselekvési tervét. Az eEurope akcióterveinek feladata az, hogy programot adjanak az 

Európai Unió tagállamainak az információs társadalom minél hatékonyabb kiépítéséhez. Az elektronikus 

közigazgatási rendszer feltételének szerves része az információs társadalom segítése. Az e-kormányzati 

program sokkal több, mint technológiai kivitelezés (Wade R. Rose, Gerald G. Grant., 2010). 

Az első eEurope programtervet az Európai Bizottság adta közre. A program az „információs 

társadalom mindenkinek” megnevezést kapta. A programterv célkitűzései között szerepelt az, hogy az 

állampolgárokat és a gazdasági élet szereplőit bevezesse a közigazgatás digitális korába, valamint olyan 

Európát képezzen, amely digitálisan írástudó és az új kezdeményezésektől, finanszírozásoktól és 

fejlesztéstől nem zárkózik el. Az egyik kulcspontja a kezdeményezésnek az online közigazgatás 

lehetőségének a minél praktikusabb megjelenítése volt. A közigazgatás ilyen irányú online megjelenését 

az ösztönözte, hogy az állampolgárok és a vállalkozások alapvetően érdekeltek a közszférában megjelenő 

könnyű és gyors információ hozzáféréshez. 

Az első akciótervben, mely 2000-ben hoztak nyilvánosságra, a célkitűzések között szerepelt a 

tagállamokon belüli könnyebb hozzáférés megteremtése a közérdekű információhoz, különösen az 

igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a kulturális információk és a vállalkozások kapcsán, valamint az 

internet használatának a széleskörűvé tétele, illetve az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak 

282



biztosítania kellett a kétirányú interakciót a legfontosabb, állampolgárokat érintő ügyekben. Ilyen 

legfontosabb ügy az adózás témaköre. 

A modern kommunikációs technológiák terjedését nagymértékben befolyásolhatja az elektronikus 

kormányzat, többek között erről szól az eEurope 2002 Akcióterv dokumentuma. A digitális technológiák 

lehetőséget teremtenek a közszférában kezelt információk könnyebb elérésére és egyszerűbb 

felhasználására. Az elektronikus közigazgatás átalakulása nagyobb hatékonyságot, költségcsökkenést, 

nagyobb átláthatóságot, valamint gyorsabb közigazgatási eljárásokat tehet lehetővé nem is beszélve az 

ügyfelek oldalán megjelenő előnyökről. 

Az eEurope 2005 Akcióterve szintén kiemelt területként kezeli az elektronikus kormányzat 

megvalósításának ötletét és kivitelezését. A terv leírja, hogy az információs társadalom fejlődésének 

nélkülözhetetlen eszköze a szélessávú hálózati hozzáférés és a platformfüggetlenség megteremtése. Az 

elektronikus közigazgatási szolgáltatásoknak nélkülözhetetlen feladata, hogy a hátrányos helyzetűeket is 

bevonja az információs társadalomba, azaz a szolgáltatások technikai és tartalmi kialakításában 

figyelemmel kell venni ennek a társadalmi rétegnek az igényeit is. 

Az Európai Bizottság az i2010 eGovernment cselekvési tervben az európai információs társadalom 

növekedésének és a foglalkoztatásának a világgazdasági viszonylatban történő előmozdításáról 

olvashatunk. Az elektronikus közigazgatás létrejötte nagyban hozzájárulhatott a Lisszaboni Stratégia 

megvalósításához, valamint a bővülő Unióban a határokon átnyúló közszolgáltatások 

zökkenőmentességéhez is. 

Minden ország elkészítette nemzeti információs stratégiáját, rögzítette az elektronikus kormányzati 

rendszerek bevezetésének követelményeit és megvalósításának ütemtervét. A célkitűzések teljesülésének 

mérésére egységes mutatószámrendszert vezettek be, mely alapján évente nyomon követik a tagországok 

fejlődését, valamint értékelik, hogy mennyiben felel meg az akcióterv a célkitűzéseiknek. 

1. ábra. E-kormányzati közigazgatás használata az európai állampolgárok körében 2009 

Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/E-government_statistics 

Az Eurostat felmérése alapján az Európában élő állampolgárok mindössze 28%-ka használta az 

elektronikus közigazgatási portálokat 2009-ben. Ezen állampolgárok 13%-a intézte ügyeit elektronikus 

úton. Ebből is látszik, hogy az e-kormányzati szolgáltatások még mindig óriási lehetőségeket rejtenek 

magukban, sőt a felhasználók száma a reánk következő években folyamatos növekedéssel fog járni, mivel 

ez az ügyintézési forma még meglehetősen új. Ahogy az ábrán is látható, nagy eltérések figyelhetőek meg 

283



Európa egyes országainál online szolgáltatások tekintetében. Dániában a lakosság 65%-ka tájékozódik 

online a közszolgáltatásról, addig Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a maga 22%-ával. 

Nem vagyunk nagyon lemaradva, de azért mindenképpen fel kell zárkóznunk, nehogy a statisztikában 

utánunk helyezkedők valamelyike beelőzze országunkat. Az interneten való tájékozódás kormányzati 

ügyekben az első lépés a komplex e-közigazgatás felé. A következő lépés az, hogy lehetőség legyen 

űrlapokat letölthető formában a felhasználók számára bocsátani, valamint teljesen online űrlapok kitöltése, 

elküldése és gyors feldolgozásának alkalmazása a közigazgatásban a jövőbeli cél. A felhasználókat meg 

kell tanítani az ilyen online ügyintézésre, hogy a jövőben már könnyebb és gyorsabb tudjanak az ilyen 

lehetőségek alkalmazásával élni. Új üzleti folyamatok bevezetés is szükséges a közigazgatás jó 

működéséhez, amely további jelentős beruházásokkal jár a kormányok részéről. Összehasonlítva Európa 

országait a legfejlettebb országok Dánia, Hollandia, Észtország és Svédország, ahol a legnagyobb 

arányban veszik igénybe az elektronikus közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokat. A sorban az utolsó 

helyen állt 2009-ben Cseh Köztársaság, Bulgária, Görögország és Románia, ahol ez az arány alig érte el az 

5%-ot. Magyarország az online űrlapok kitöltésében és azok interneten történő elküldésében szintén a 

középmezőnyben helyezkedik el. 

3. Európa e-közigazgatási helyzetének agrárgazdasági vonatkozásai 

Egy kis külföldi kitekintés az e-közigazgatás mezőgazdasági megjelenésére. 

Skandináv országok közül Svédországban Sami rendszer működik, amely az Európai Unió 

agrárpolitikájához szorosan kapcsolódó mezőgazdasági támogatásra szolgáló elektronikusan működtetett 

támogató rendszere. Ennek az internetes rendszernek a használata könnyű, gyors, biztonságos és 

szórakoztató alkalmazásokat tartalmaz ezzel is megkönnyítve a gazdák helyzetét. A beérkezett kérelmek 

többsége a hatóságok szerint szinte hibamentes, így időt és erőforrásokat takarítanak meg. Ez a rendszer 

azon alapszik, hogy a gazdák miként vélekednek erről a szolgáltatásról és mennyire korlátozott az internet 

hozzáférésük, mivel a legtöbb farmernek betárcsázós internet elérhetősége van. A Svédországban élő 

mezőgazdasági támogatást elektronikus úton igényelők aránya megközelítőleg 55%. A Sami Internet 

néhány évvel ezelőtt elnyerte a legjobb és leginnovatívabb eSzolgáltatás díját azaz a GoldenLink Award 

(Urban Wigert, 2010). 

Az elektronikus kormányzás fejlesztése az üzleti szektorokban jelentősen eltérő. Görögországban a 

mezőgazdaság egy jelentős gazdasági ágazat, amely sok más szektortól lemarad. A legkorszerűbb görög 

mezőgazdasági közszolgáltatásokra az a jellemző, hogy nagyon lassan terjed a korszerű számítógépesítés 

és így a legtöbb helyen még a hagyományos papír alapú ügyintézéssel dolgoznak. Az elektronikus 

szolgáltatásokat ellátó helyekből nincs elegendő. Számos hagyományos szolgáltatás többfázisú és 

bonyolult. Ez a jellemzője az elektronikus szolgáltatásoknak is. Ezt a bonyolultságot kellene 

leegyszerűsíteni és akkor az elektronikus ügyintézés is jobban elterjedhetne (Maria Ntaliani, 2010). 

4. Magyarországi e-közigazgatási helyzete 

Az ezredforduló óta világossá vált Magyarország számára, hogy az információs társadalmaknak egy új 

modernebb és hatékonyabb ügyintézési formára van szüksége. Így alakult ki az e-közigazgatás, amely 

számos még kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkezik. Az is megállapítható, hogy mára olyan 

infrastruktúra épült e szolgáltatás mögé, amellyel az önkormányzatok többsége könnyebben intézheti az 

ügyeit valamint az ügyfelek számára is nagy könnyebbséget jelent. Előnye, mely az internetes 

alkalmazásoknak köszönhető, hogy a használatukhoz szinte csak internet kapcsolatra van szükség és nem 

kell külön programot telepíteni a számítógépre. 

Magyarország felkészültsége az e-közigazgatási szolgáltatások tekintetében az európai országok átlagát 

érte el 2004 és 2006 között, ám az online módon történő szolgáltatási szinten 2009-ben ismét az átlag alá 

esett. Ahhoz, hogy egy ország versenyképes legyen más országgal szemben fontos az elektronikus 

284



közigazgatás fejlesztése. Nélkülözhetetlen, hogy ügyfélközpontú, személyre szabható e-szolgáltatások, a 

versenyképes társadalom és gazdaság előmozdítása érdekében az e szolgáltatói oldalak 

modernizálódjanak. A fejlett országokhoz képpest a magyar közigazgatásban egy folyamatos 

informatizálódási folyamaton ment keresztül, melynek érdekessége, hogy a digitális forradalom előnyei 

nálunk az államigazgatásban bontakoztak ki, míg külföldön elsősorban a szolgáltató, kereskedelmi 

szektorban jelentek meg. Az agrárgazdasági vonatkozásban azonban úgy tűnik, vannak még elmaradások. 

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben vannak közigazgatás fejlesztését érintő kérdések. A terv célja 

hogy elősegítse a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítását. Az 

Államreform Operatív Program (ÁROP) a magyar közigazgatást eljárásainak megújításával és a 

közigazgatásban dolgozók hozzáállásának, képzettségének fejlesztésével sarkallja nagyobb teljesítményre. 

Így lesz az ügyét intéző állampolgárból megbecsült ügyfél, a szigorú hivatalnokból készséges szolgáltató. 

Ehhez elengedhetetlen egyrészt az informatikai (szabványosított fejlesztések, alkalmazások és 

minőségbiztosítási rendszerek), másrészt a szabályozási (a szolgáltatásokban és infrastruktúrában meglévő 

párhuzamosságok felszámolása) feltételek megteremtése. Sajnos a támogatások és a kezdeményezések 

ellenére lassabban mennek végbe a folyamatok. A hazai közigazgatási informatikát jelenleg különálló, 

szigetszerű, együttműködésre alig alkalmas alrendszerek, valamint alacsony szinten elektronizált backoffice 

folyamatok jellemzik. Az elindított közigazgatási reform akkor érheti el célját, ha a központi, 

regionális, kistérségi és helyi e-közigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, ügyfél centrikus 

fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, és hatékony technológiai 

eszközök alkalmazásával (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2009). 

1. táblázat. Az elektronikus ügyintézés 2010. évi adatai január–augusztus megyeszékhelyek szerint 

Forrás: http://www.kfgh.gov.hu 

Okmányiroda 

neve 

Ügyfél 

tevékenységek 

Ügyfél tevékenységek 

időpontfoglalás 

Okmányiroda 

tevékenységek 

Ügyindítások 

Elintézett ügyek 

Ügyindítással Ügyindítás nélkül 

sikeres 

Budapest 4667 1360 64027 2475 

Békéscsaba 16 9 358 0 

Debrecen 95 81 2086 18 

Eger 38 14 874 15 

Győr 106 86 3681 8 

Kaposvár 25 20 491 2 

Kecskemét 42 32 3111 4 

Miskolc 95 70 2774 1 

Nyíregyháza 36 22 2623 0 

Pécs 88 64 2893 5 

Salgótarján 12 3 105 0 

Szeged 407 128 10216 242 

Szekszárd 15 9 382 1 

Székesfehérvár 61 40 1956 2 

Szolnok 35 29 1407 3 

Szombathely 26 21 1151 3 

Tatabánya 33 23 1062 5 

Veszprém 34 15 277 4 

Zalaegerszeg 35 21 1479 4 

Összesen 5866 2047 100953 2792 

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Ügyfélközpontjának 

weboldalán naprakész statisztikákat láthatunk az elektronikus ügyintézés 2010. évi adatairól. Melyből az 

285



alábbi táblázatot állítottam össze megyeszékhelyenként, amelyből kiderül, hogy megyénként hány sikeres 

ügyindítást regisztráltak, az okmányirodák hány elektronikusan elintézett üggyel bírnak (1-es ábra), és 

hogy hogyan oszlanak meg az ügyfélkapu regisztrációk. 

Az internet használata döntő mértékben befolyásolja az elektronikus ügyintézést. Akik rendszeres 

internetezők, azok gyakrabban használják az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Az idős generáció 

elenyésző része használja az internetet. Az is megfigyelhető, hogy a netfelhasználók többsége városban él, 

többségük még dolgozik, aktívak és magas iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ezzel szemben azok, akik 

nem használnak netet általában falvakban, községekben élnek és 60 évet már meghaladták. Ők az 

alacsony végzettségűek, elsősorban inaktív nyugdíjasok. 

Az állam a technikai háttér biztosítása mellett az ingyenes oktatással és felvilágosítással érheti el ezen 

alkalmazás népszerűsítését. Hasonlóan a mobil telefon robbanásszerű elterjedéséhez és használatához. 

Magyarországon a legsikeresebb elektronikus ügyintézés az APEH által üzemeltetett e-bevallási 

rendszer. Ezt követi a személyügyek intézése és erős lemaradásban van a z agrárium ügyei. 

2010 a változások éve, számos pályázat és kormányi rendelet erről tanúskodik. Az elektronikus 

ügyintézés életében egy új fejlődési irány van bontakozóban, mivel 2012-re a lakosság körében a cél az, 

hogy szinte csak elektronikus úton intézhessék ügyeiket. 

5. Magyarországi e-közigazgatási helyzetének agrárgazdasági vonatkozásai 

Az agráriumban az e-közigazgatás még nagyon kezdetleges. A modern technikai eszközök megléte 

még nem elég ahhoz, hogy ez az elektronikus ügyintézési forma elterjedjen a felhasználók körében. Az 

információs technológia elutasításának, illetve nem használatának okai között elsősorban nem az anyagi 

tényezők szerepelnek, hanem a szaktudás hiánya és a technológiától való „félelem”. A magyar 

gazdatársadalom számos problémával küzd, melyek jelentős része az információ hiányából fakad (Varga, 

2003). 

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a támogatások kifizetési kérelmével összefüggő 

eljárások egyszerűsítése érdekében 2008-tól lehetővé tette a kérelmek elektronikus kitöltést és benyújtását 

az egységes területalapú támogatás (SAPS), a nemzeti kiegészítő támogatás (Top-Up), továbbá a 

kedvezőtlen adottságú területek (KAT) és Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) viszonylatában. 

2007-ben a 200 ha-t meghaladó földterület után egységes területalapú támogatásban részesülő 

gazdálkodók (mintegy 4000 gazdálkodó) számára már pilot jelleggel az elektronikus rendszer elérhető 

volt (Herdon-Szénás, 2008). 


Összességében elmondható, hogy az elektronikus közigazgatás hazánkban napjaink egyik legfőbb 

információpolitikai témája. A megjelenése inkább elméletibb, mint gyakorlati szintű, de az Elektronikus 

Közigazgatás Operatív Program pályázatai lehetőséget biztosítanak a fejlődésre. Azonban találunk 

példamutató elektronikus ügyintézést, amely a legsikeresebb hazánkban. Ez nem más, mint az Adó- és 

Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részéről működtetett e-bevallás. 

A közigazgatási oldalak információtartalmának növekedésével, valamint az ügyfélbarát 

megjelenésének köszönhetően a későbbiek folyamán remélhetőleg a használhatóságuk és interaktivitásuk 

a közeljövőben emelkedést eredményez. Megfigyelhető, hogy az önkormányzati oldalakon való e- 

ügyintézés ritka kivételektől eltekintve még fejletlen Magyarországon. Ennek az egyik oka, hogy még 

nincs egységes programja az ilyen ügyintézésnek, csak látszólag elektronikus. Ezalatt azt értem, hogy csak 

e-mailben küldik el az ügyintézőnek a beadott pályázatot vagy támogatást, valamint az eredeti 

dokumentumokat postai úton szintén el kell küldeni. Az e-mailben elküldött dokumentumok csak a gyors 

feldolgozást teszik lehetővé. Ezzel sem időt, sem pénzt, sem papírmunkát nem takarítunk meg. A gond ott 

286



kezdődik, hogy az ügyfélbarát ügyintézés csak névben jelenik meg, a gyakorlatban viszont erős 

hiányosságok mutatkoznak meg. 

Úgy gondolom, hogy egy megfelelő informatikai program létrehozásával, mint például az e-bevallásé 

is, könnyebb ügyintézést tesz lehetővé, továbbá kiemelkedően hasznos a feldolgozás gyorsasága 

szempontjából. Néhány éven belül várhatóan az önkormányzatok e-ügyintézésének ugrásszerű fejlődése, 

az agrárgazdasági területeken éppúgy, mint a közigazgatás egyéb területein megfigyelhető, elősegítve a 

mezőgazdaságban dolgozók informálódását és elektronikus ügyintézését. 

Összegzésként annyit érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdaság szerepének jelentős csökkenése 

figyelhető meg a fejlett országokban, de a vidék életképességének a megőrzésére, gazdálkodásra mindig 

szükség lesz. Mindenképpen fejleszteni kell az ilyen jellegű kapcsolódási pontokat a cikkben leírt előnyök 

miatt. 

Hivatkozások 

A közigazgatási informatika helyzete és a végzett tevékenységek összefoglalója (2006-2007). forrás: 

http://www.ekk.gov.hu/hu/ekk/tevekenysegek/koziginfosszefogl 

Bijan Azad, Samer Faraj, 2009. E-Government institutionalizing practices of a land registration mapping system 

Original Research Article. Government Information Quarterly, Volume 26, Issue 1, Pages: 5-14 

Digibiz, 2010. Milliárdos ASP-pályázat: A régiók legnagyobbjai taroltak. forrás: http://www.digibiz.hu/asp-palyazatonkormanyzat-elektronikus-ugyintezes-nyertes/20100402 

e-Befogadás Magyarországon, 2009. forrás: www.ittk.hu/web/docs/ebefogadas_eves_jelentes_2008.pdf 

E-government statistics, 2010. forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained/index.php/Egovernment_statistics 

Herdon M., Szénás Sz., 2008. e-Ügyintézés a Mezőgazdasági Szakigazgatásban, Agrárinformatikai Nyári Egyetem 

Jensen J. Zhao, Sherry Y. Zhao, Sherry Y. Zhao., 2010. Opportunities and threats: A security assessment of state e- 

government websites. Government Information Quarterly, Volume 27, Issue 1, Pages: 49-56 

Maria Ntaliani, Constantina Costopoulou, Sotirios Karetsos, Efthimios Tambouris, Konstantinos Tarabanis., 2010. 

Agricultural e-government services: An implementation framework and case study. Computers and Electronics in 

Agriculture, Volume 70, Issue 2, Pages: 337-347 

Miski G., 2009. Miért nem elég népszerű az elektronikus közigazgatás? 

Miski G., 2009. forrás: http://www.itbusiness.hu/hirek/Business/miert_nem_eleg_nepszeru_az_e_kozigazgatas.html 

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2009. A közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának és színvonalának javítása 

uniós forrásból. forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/20149#ixzz0za2giqUm 

Tábor I., 2005. Infokommunikációs technológiai eszközök (IKT) és a vidék. forrás: http://eker.hu/news.php?id=2989 

Távközlés - Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, 2010. forrás: http://www.kopdat.hu/tavkozles/ 

Urban Wigert, 2010. SAM Internet: e-applications for agricultural support in Sweden, forrás: 

http://www.epractice.eu/cases/sami 

Varga P., 2003. e-vidék, A Falu, 18. 1. 45-52. 

Wade R. Rose, Gerald G. Grant., 2010. Critical issues pertaining to the planning and implementation of E- 

Government initiatives. Government Information Quarterly, Volume 27, Issue 1, Pages: 26-33 

287



A dunai fitoplankton diverzitás és szezonális dinamikájának elemzése 24 év adatai 

Verasztó Csaba 1 

Abstract. In this paper I present the composition, seasonal dynamics and fluctuations in diversity of the 

phytoplankton in the Danube River over 24 years. Weekly samplings were conducted at one section of the river at 

Göd, in the 1669 river kilometer segment. The data was obtained from the Hungarian Danube Research Station, 

which we compiled and analyzed. (The change in the phytoplankton community structure was supported with 

information from water temperature and runoff means.) Our findings support the opinion that the Danube is very 

rich in species, although many of the species are rare and could be described only as coloring species. Results 

indicate trends in the phytoplankton density, which are only measurable in long-term studies. By the help of 

diversity indices we have observed an increase in the phytoplankton community diversity. With the relevant 

information, an explanation of the significant changes in diversity and richness was formed. My goals were a 

construction of a solid database of the phytoplankton, examining the seasonal dynamics of the phytoplankton 

through a 24 year long study and to see the most important changing factors of the community. 

Keywords: algae, LTER, multivariate analysis. 

Összefoglaló. A szakdolgozat a Duna fitoplankton közösségének összetételével, szezonális dinamikájával, 

diverzitásbeli változásaival foglalkozik. A vizsgálathoz az adatokat a Duna gödi szakaszán, az 1669-es 

folyókilométer szelvényben gyűjtötték heti rendszerességgel. A Magyar Dunakutató Állomás által rendelkezésre 

bocsátott adatokat összesítettem és elemeztem. Hőmérséklet és átlagos vízhozam adatok segítségével próbáltam 

jellemezni a közösség alakulását a vizsgálat évei során. Megállapítottam, hogy bár fajszámát tekintve a Duna igen 

fajgazdagnak mondható, mégis a fajok igen nagy hányada elég ritkán előforduló, színező faj, és csak 10-20 olyan 

taxont találtam, ami mennyiségét és gyakoriságát tekintve is jelentős. A fitoplankton mennyiségi viszonyait 

megvizsgálva olyan éveken át tartó trendeket találtam, amit csak az ilyen hosszú távú elemzés segítségével 

lehetséges megfigyelni. Diverzitás indexek alkalmazásával megfigyeltem, hogy a fitoplankton közösség 

sokfélesége a vizsgálat 24 éve alatt nőtt, és emiatt elsősorban a legtömegesebb fajok esetében történt változások 

okolhatók. A diverzitásbeli változások mögött álló okokra kerestem hipotéziseket. Célom a dunai fitoplankton 

éves adatsorok egységesítése, szezonális dinamikájának, fajgazdagságának minél pontosabb feltárása volt a teljes 

24 év során. Továbbá, hogy áttekintő képet kapjak a közösségben végbemenő változásokról, e változásokért 

felelős legfontosabb tényezőkről. 

Kulcsszavak: alga, LTER, többváltozós adatelemzés. 

1. Bevezetés 

Sommer és munkatársai (1993) szerint a szárazföldi vegetáció számára kismértékű időjárás változás, a 

fitoplankton – a rövid generációidő miatt – klímaváltozással mondható analógnak. Reynolds (1997) 

számításai szerint már 1 év időjárásváltozása a fitoplankton számára már klímaváltozással ér fel. Talán 

nem is lehetne ezt a prezentációt meggyőzőbben kezdeni, mint Reynolds munkásságával, aki olyan, az 

ökológiában nagy nevek mellett kapott ECI díjat, mint Tom Fenchel, Ramon Margalef vagy Robert D. 

Holt. A fitoplankton a hőmérséklet és fényintenzitásbeli változásokra történő reagálását gyors 

nemzedékváltozása teszi lehetővé. Egy algasejt átlagos élete 104-107 sec is lehet, ami alatt szaporodnia és 

az esetleges új körülményekhez alkalmazkodnia kell. A mérsékeltövi éghajlat éves ciklusaira a 

fitoplankton olyan jelentős válaszait a kutatók egy része a fitoplankton szukcessziójának hívja, amin belül 

szukcessziós stádiumokat is elkülönítenek. 

1 Verasztó Csaba 

Faculty of Science of Eötvös Lóránd University, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A., Hungary 

veraszto@gmail.com 

288



Magyarországon 1935-ben jött létre egy nemzetközi Duna-kutató bizottság. Ez az intézet a háború alatt 

azonban elpusztult. 1957-ig kellet várni, mikor Dudich Endre, az ELTE és a MTA új kutatócsoportot 

hívott életre. Az akkori tanszéki kutatócsoportok az MTA Magyar Dunakutató Állomás nevet kapták. Az 

Állomás a mai napig az egyetlen ilyen jellegű intézmény a magyar Duna-szakasz mentén. Itt kezdődtek 

először a magyar Duna-szakasz teljes, 417 km-es hossza mentén, alapállapot feltáró jellegű – többek 

között – fitoplankton vizsgálatok. 

A fitoplankton vizsgálatok már a 60-as évektől léteznek, a Duna algaflórájával kapcsolatban már ebből 

az időből is kellő részletességgel tájékozódhatunk Szemes munkáiból. Kiss Keve irányítása alatt az 

algológiai vizsgálatok a 70-es évek végétől léteznek. A kezdeti heti rendszerességű mintavételek 

kibővültek a folyásirányban történő változások felmérésére is alkalmas reptációs módszerrel. Erről 

részletesebben Uherkovics munkájában olvashatunk (Uherkovics 1979). A fitoplankton mennyiségi 

viszonyainak vizsgálata mellett a hosszú távú változások nyomon követése, és a térbeli változások 

alakulásának vizsgálata is folyamatosan zajlik (Kiss és Genkal 1996, Kiss 1999). Szemes (1961) 

eredményei után, 1984-től rendszeressé váltak a bevonatlakó alga-együttesek szemi-kvantitatív vizsgálatai 

is, 2004-től pedig abundancia és molekuláris biológiai vizsgálatokkal egészültek ki (Szabó és munkatársai 

2007). 

Magyarország a Dunához kapcsolható fitoplankton vizsgálatok terén vezető pozícióban érezheti magát. 

Adott tehát a lehetőség, hogy a rendelkezésre álló adatokból annyi információt nyerjünk ki, ami európai 

viszonylatban is példa nélküli lehet. Célom a Duna fitoplankton összetételének alapvető leíró feltárásához 

szükséges egységes adatbázis létrehozása volt, ami kiindulási alapjául szolgálhat a dunai fitoplanktonnal 

kapcsolatos további kutatásoknak (ilyen a hosszú távú változások trendjeinek további feltárása, a 

szezonális dinamikai folyamatok klimatikus tényezőktől függő szimulációs modellezése). A fitoplankton 

egyedszámbeli változásainak környezeti tényezőkkel való összevetése után, diverzitás indexek 

segítségével felmértem az évek során a közösség szerkezetén végbemenő átalakulásokat. Háromdimenziós 

ábrázolási módszereket és többváltozós statisztikai adatfeltárást is használtam a tájékozódásra, az 

adatokban lévő információ megjelenítésére. A téma elméleti jelentőségén túl gyakorlati jelentőséggel is 

bír, amennyiben a későbbiek során alapul szolgál modellek felírásához, akár a közösség egy kisebb 

részére, akár a Duna teljes algaflórájára. A dolgozat egyfajta kiegészítésnek tekinthető; a Magyar 

Dunakutató Állomás 1979 és 2002 között gyűjtött fitoplanktonikus adatait igyekszik összesíteni és 

hatékonyan kiegészíteni. 


2.1. A fitoplankton közösség rendszertani összetétele és a fajok konstancia viszonyai 

A teljes magyarországi Duna-szakasz alga-flórája gazdag, a vizsgált időszakban (1979-2002) Gödnél 

528 taxont sikerült kimutatni. Ám a közel 530 talált faj előfordulása és egyedszámuk közel sem 

egyenletes. Csak igen kevés olyan faj van, amelyik az év minden szakában előfordul. A vizsgált 24 év 

során csak a fajok elenyésző százaléka tekinthető állandóan jelenlévőnek, ellenben rengeteg a színező faj, 

amelyekkel évente, illetve több évente egyszer lehet találkozni. Azon fajok aránya, amelyek a minták csak 

maximum 20%-ában fordulnak elő, igen nagy, ide tartozik a beazonosított fajok 89%-a. Összesen 58 

olyan fajjal lehet találkozni, amik a minták legalább 20%-ból kimutathatóak, és taxonok kevesebb, mint 

1%-a volt megtalálható a fogott minták legalább 80%-ban. 

2.2. A fitoplankton mennyiségi viszonyai 

A fitoplankton mennyiségét adott térfogategységre vonatkoztatott individuumok (ind ml-1) várható 

értékével, illetve az egyes fajok sejttérfogatával számolva, a biomasszával (mg l-1) jellemeztük. Mint az a 

1. ábrán is látható, az egyes évek között jelentős különbségek vannak, hirtelen megugró és visszaeső évek 

és lassan változó tendenciák váltogatják egymást. Míg 1960 és 1980 között csaknem megduplázódott a 

289



fitoplankton mennyisége a Dunában, az évezred fordulójára ez a tendencia megfordulni látszik. A 80-as 

évek elején volt egy néhány évig tartó periódus (1981, 1982, 1983), amikor 30000 ind ml-1-es átlagos 

egyedszám, 17-19 mg l-1-es biomassza értékek is előfordultak, ezt egy 1987-ig tartó visszaesés követett. 

A 90-es évekre is jellemző két nagyobb fitoplankton denzitással jellemezhető időszak, de ekkor már csak 

20000 ind ml-1-es és 11-14 mg l-1-es maximumokat tapasztaltam. A vizsgálat utolsó éveiben a 

fitoplankton mennyisége alacsony volt, kevesebb, mint 10000 ind ml-1-es és 4-5 mg l-1-es éves 

átlagmennyiségeket fogtak. A trendvonalak jól mutatják, hogy a fitoplankton mennyisége a vizsgált 24 év 

során csökkenő tendenciát mutatott, és a nagyobb algamennyiségekkel jellemezhető időszakok 

magnitúdója is egyre kisebb. 

1. ábra. A vizsgált évek során a Duna Göd melletti szakaszáról gyűjtött mintákban előforduló alga taxonok 

előfordulásának százalékos valószínűségei, öt csoportra osztva. 

A 2. ábrán az egyes években mintavételekre lebontva lehet látni az adott térfogategységre 

vonatkoztatott fitoplankton denzitást. Az ábrán jól tetten érhető, hogy a korai években (1981-1985) a téli 

aktívabb periódus mellett sokkal intenzívebb volt a nyári-őszi fitoplankton szaporulat, a legnagyobb 

algacsúcsokat is ekkor tapasztaltam. Ekkora egyedszámbeli különbségekkel a nyári időszakban később 

már nem találkozhatunk. A vizsgálat későbbi éveiben (1991-1998) már csak a téli-kora tavaszi csúcsok 

jellemzőek, illetve az utolsó években ezek is elmaradtak. Érdemes megfigyelni továbbá, hogy az aktív 

periódus a 90-es évekre majd egy hónappal előbbre tolódik. A vízkémiai vizsgálatok csak néhány 

tizedfokos átlagos hőmérsékletemelkedésről tudósítanak, mégis úgy tűnik a 90-es évektől kezdve már 

inkább februártól kezdődik a kora tavaszi aktív periódus. Ezzel szemben az egyes évekre jellemző fajszám 

az évek többségében növekedést mutat. A 80-as évek végéig 200-nál kevesebb taxont sikerült évente 

azonosítani, a 90-es évektől pedig ez a szám 200 fölötti az évek döntő többségében. Ez önmagában azt 

feltételezi, hogy a biológiai sokféleségnek is nőnie kellett. A fajszámadatokat vizsgálva feltűnt egy 

nagyjából 10 éves periodikus változás az évek során, amit a mennyiségi adatoknál is láthatunk. Az 1990- 

ben és az utolsó években mért 220 feletti fajszám más ábrákon is kiugró jelenségként mutatkozik. Ezen 

években fogott fajok taxonómiai összetételét megvizsgálva, mind a két esetben a korábbi évekhez képest 

főleg Pennales és Chlorophyta fajok megjelenése jellemző. 1990-ben 127 Chlorophyta és 46 Pennales 

taxont fogtak, ez a talált fajok 75%-a, 2000-ben 69%, 2001 és 2002-ben a 67%-a. Ez egyfajta belső 

átrendezést feltételez a közösségen belül. 

290



2. ábra. A dunai fitoplankton mennyiségi változása háromdimenziós ábrázolással 1979-2002 között. Az x tengelyen 

a hónapok, az y tengelyen az évek vannak feltüntetve. Az ábra jobb oldalán a szövegmagyarázat ind/l mennyiségben 

magyarázza a színeket. 

A fentiek alapján érdemes több figyelmet szentelni néhány olyan fajnak, amik gyakoriak és/vagy nagy 

egyedszámmal képviseltetnek a mintákban. Minden évben megvizsgáltam, mely fajok voltak a 

legsikeresebbek. A rangsor első helyére minden évben csak egy taxon került, a Stephanodisscus spp. 

fajcsoport, amelyek egyedszáma a többi fajhoz képest olyan nagy, hogy a logaritmikus skálán is eltörpül 

hozzá képest a többi faj. A Stephanodiscus spp. fajcsoportot – ami azon néhány Stephanodiscus, 

Cyclotella, Thalassiosira és Cyclostephanos nemzettségbe tartozó fajokat jelenti, amiket 

fénymikroszkópos technikával nem lehetett egymástól jól elkülöníteni, így ez a név többnyire 9-12 közel 

rokon fajt takar (Kiss, szóbeli közlés) – külön, háromdimenziós módszerrel ábrázolva (3. ábra) pontosabb 

megfigyeléseket is tehetünk. Az összes taxon alapján készült ábrához képest ezen még hangsúlyosabban 

látszik az 1980-1985 között tapasztalt nyári algavirágzások elmaradása a későbbi évek folyamán. A 90-es 

években a Stephanodiscus spp. csúcsok még jobban a tél végi - tavasz eleji időszakra korlátozódnak. A 

fajcsoport szezonális mintázata az évek között közel sem egyenletes, valamilyen okok miatt teljes 

szaporodási ciklusok maradnak el az évek során. 

291



3. ábra: A Stephanodiscus spp. mennyiségi változása háromdimenziós ábrázolással 1979-2002 között. Az x 

tengelyen a hónapok, az y tengelyen az évek vannak feltüntetve. Az ábra jobb oldalán a szövegmagyarázat ind/l 

mennyiségben illusztrálja a színeket. 

2.3. Diverzitás indexek, a sokféleség 

Egy közösség „biológiai sokféleségének” mérésére számos diverzitás index használható, melyek másmás 

információt szolgáltatnak számunkra az adott közösség szerkezetéről, a háttérben meghúzódó 

változásokról. Egy diverzitás index kialakításában két fő tapasztalati megközelítésű összetevő, az 

egyenletességi komponens (evenness) és a fajgazdagsági komponens (richness) játszik szerepet. Mivel a 

hazánkban, 2001-ben tartott nemzetközi konferencia (Ökológia az ezredfordulón III) óta az általánosan 

elfogadott közvélemény szerint a fajdiverzitásra kizárólagos meghatározás nem adható, igyekeztünk több 

diverzitás indexet (úgymint Shannon H, Simpson 1-D, Evenness eH/S, Menhinick, Margalef, Equitability 

J, Fisher alpha, Berger-Parker) is megvizsgáltam, ám itt részletesen csak a szélesebb körben használt 

Shannon indexszel fogunk foglalkozni. A Shannon index (vagy más néven Shannon-Wiener index): 

Ahol pi az egyes fajok relatív abundanciája, amit úgy kapunk, hogy az i-edik / adott faj egyedszámát 

elosztjuk a közösség teljes egyedszámával. S itt a közösségben előforduló fajok száma, vagy másik nevén 

a fajgazdagság. A Shannon index hol csökkenő, hol növekvő trendet mutat az évek során. A vizsgálat 

elején jellegzetesen nagy, majd csökkenni kezd, és újabb csúcsot mintegy 10 évvel később a 90-es évek 

elejére produkál. Az ezt követő években ismét csökken a sokféleség egészen 1998-ig. Az utolsó években 

újra erősödő diverzitás mutatókkal találkoztam, illetve ezekre az évekre karakteresen kisebb minimumok 

jellemzőek. Ehhez képest a korábbi évekre főleg a diverzitás minimum és maximum helyek periodikus 

növekedése és csökkenése szembeötlő. Télen jellemzően kicsi, nyáron mindig nagy diverzitás értékeket 

lehet látni. A Shannon index háromdimenziós ábrázolása részletes képet ad az évek közötti 

összehasonlításhoz (4. ábra). A tél végi, tavaszi algacsúcsok idején találtam a legalacsonyabb diverzitás 

értékeket, amiből egyértelműen következik, hogy az ilyenkor tapasztalt nagy fitoplankton denzitásokért 

csak néhány faj tehető felelőssé. Érdekesség, hogy ezek a kis sokféleséget mutató időszakok a vizsgálat 

későbbi éveiben más idő intervallumot fognak át. Az első években (1979-1984) február végén – 

márciusban kezdődő változások 1985-től korábbra tevődnek át. 1988 és 1999 között egész februárban már 

alacsony diverzitás értékekkel találkoztam. A nyári periódusokban azt tapasztaltam, hogy a vizsgálat 

292



második felében többször látni nagyobb diverzitás értékeket. Az október-novemberi átmeneti időszak a 

vizsgálat utolsó éveiben egyáltalán nem tűnik „átmenetinek”. A legmagasabb diverzitás értékekkel 

november végén, decemberben találkoztam, ez is mutatja a téli mintavételezés szükségességét. Az 1991 

decemberében nem történtek mintavételek, ezért láthatunk ott 0 diverzitást. 

4. ábra: A dunai fitoplankton Shannon-féle diverzitása háromdimenziós ábrázolással 1979-2002 között. Az x 

tengelyen a hónapok, az y tengelyen az évek vannak feltüntetve. Az ábra jobb oldalán a szövegmagyarázat a színek 

illusztrálta Shannon értékeket mutatja. 

Az eddigi adatokat táblázatos formában is érdemes prezentálni (1. táblázat), hogy néhány kiugró adatot 

számszerűen, a hozzá tartozó többi paraméterrel együtt tudjunk vizsgálni. Jól látszik, hogy az 1983-1984- 

es évekre, ami jellegzetesen kisvizes év volt, igen tömeges algavirágzás jellemző, míg az 1987-es és 2002- 

es esős években jóval kisebb biomassza értékeket találtam. A fitoplankton mennyiségét és diverzitás 

mutatóit a környezeti adatokkal összevetve azt mondhatjuk, hogy bár az éves adatok hasznosak – hiszen 

amellett, hogy jellemzik az adott évet, és útmutatást adnak a részletesebb vizsgálatokhoz –, 

megállapíthatjuk, hogy a dunai fitoplankton közösségre az egyes környezeti tényezők (hőmérséklet, 

vízhozam) hatása tagadhatatlanul jelentős, de önmagukban nem magyarázzák a tapasztalt folyamatokat. 

Ehhez hasonlóan a diverzitás indexek éves átlagait vizsgálva jó képet kaphatunk az egyes évek 

fitoplankton közösségéről, de a háttérben zajló jelenségek feltárásához nem elégségesek. A környezeti 

paraméterek, a biomassza és ind ml-1 egyedszám, illetve a diverzitás indexek között szoros korreláció 

nem mutatható ki. 

293



1. táblázat. Az átlagos fitoplankton egyedszámok és diverzitás, és vizsgált környezeti paraméter értékek a Gödön 

gyűjtött minták alapján. 

Évek Biomassza Egyedszám Átlag Fajszám Shannon Even- 

(mg/l) (ind/ml) Hőmérséklet 

(°C) 

(darab) H ness 

1979 12,12 18644,12 11,23 163 1,52 0,18 

1980 8,90 13413,69 9,78 174 1,17 0,10 

1981 17,56 30839,98 10,97 188 1,56 0,16 

1982 17,32 28411,35 11,69 182 1,39 0,13 

1983 19,19 32358,90 11,42 195 1,15 0,09 

1984 16,36 24998,08 9,95 172 1,16 0,10 

1985 13,80 20189,45 11,47 173 1,16 0,11 

1986 12,99 21663,10 12,51 173 1,38 0,12 

1987 6,00 9818,88 11,22 194 1,56 0,13 

1988 8,16 14430,21 10,91 217 1,52 0,13 

1989 8,78 13895,32 10,85 220 1,42 0,13 

1990 8,95 15243,30 11,42 229 1,68 0,15 

1991 12,58 18976,32 10,73 192 1,25 0,12 

1992 13,51 22950,32 11,02 202 1,49 0,15 

1993 14,28 21431,10 10,50 208 1,47 0,13 

1994 9,04 17952,15 11,16 190 1,42 0,14 

1995 5,62 9158,70 10,01 219 1,54 0,14 

1996 11,63 20672,29 10,53 193 1,55 0,18 

1997 10,34 18143,04 12,71 201 1,30 0,13 

1998 11,44 20441,00 197 1,26 0,18 

1999 5,28 9323,08 204 1,53 0,15 

2000 3,79 9254,85 214 1,81 0,17 

2001 4,62 9977,43 223 1,73 0,16 

2002 5,30 10646,63 233 1,89 0,21 

Hivatkozások 

Kiss, K. T. és Genkal, S. I. (1996): Phytoplankton of the Danube's reservoirs in September 1995 from Germany to 

Hungary. - In. Berczik, Á. (red.) Limnologische Berichte Donau 1996. 1: 143-148. MTA ÖBKI Magyar Dunakutató 

Állomás, Vácrátót/Göd. ISBN 963 8391 20 0. 

Kiss, K. T. (1999): Szigetközi vízterek trofitása a fitoplankton vizsgálatok tükrében. – In: Láng. et al. (szerk). A 

Szigetköz környezeti állapotáról. p: 67-77. MTA Szigetközi Munkacsoport, Budapest. 

Reynolds, C. S. (1997): Vegetation Processes in the Pelagic: A Model for Ecosystem Theory. Ecology Institute, 

Oldendorf/Luhe, Germany. 1997. DM 68. xxvii+371 pp. 

Sommer, U. (1993): Disturbance-diversity relationships in two lakes of similar nutrient chemistry but contrasting 

disturbance regimes. Hydrobiologia 249: 59-66. 

294



Szabo, K. E., Acs, E., Kiss K. T., Eiler, A., Makk, J., Plenkovic-Moraj, A., Toth, B., Bertilsson, S. (2007): 

Periphyton-based water quality analysis of a large river (River Danube, Hungary): exploring the potential of 

molecular fingerprinting for biomonitoring. Archiv für Hydrobiologie. Supplementband. Large rivers 17: 365-382 

ISSN 0945-3784. 

Szemes, G. (1961): Die Algen des Periphytons der Donaupon¬tons. /Quantitative analyse der bacillariophyceen/. 

Danub. Hang. XI. - Ann. Univ. Sci. Budapest. Sect. Biol. 4: 179-215. 

Uherkovich, G. (1979): A dráva magyarországi szakaszának algalvegetaciójáról. Janus Pannon. Múz. Evk. 23: 7-23. 

295



Az almatermesztés környezeti feltételeinek jövőbeni alakulása 

Lakos János 1 , Erdélyi Éva 2 

Abstract. The tendency of global climate predict warming and an increase in extreme weather events. One of our 

most urgent tasks is to define the optimal preparation and response strategies to these conditions. Our approach is 

to show some possibilities in interdisciplinary, collaborative research, based on climate models which are very 

much needed for predictions. In this study we have examined weather indicators (climate demands), which are 

important in apple production. We applied comparison analyses based on the first order stochastic dominance 

criterion and different climate scenarios with their reference period. We were interested how the average 

temperature values, the precipitation amount and its variability, and the frequency of the extreme temperature 

values in the most important periods of growing will change. The locations of our case studies were Debrecen and 

Győr. 

Keywords: apple production, climate change, precipitation, temperature, weather indicators. 

Összefoglaló. A termesztett növények fejlődését és termésmennyiségét is várhatóan befolyásolja az időjárás 

változása, ezért az éghajlatváltozással együtt élve szükség van a folyamatok megfigyelésére és előrejelzések, 

becslések készítésére is. Munkánk során elemeztük, hogy az alma klimatikus igényei teljesülnek-e a jövőben az 

általunk felhasznált győri és debreceni klímaváltozási szcenáriók alapján. Az alma igényeit, az ún. indikátorokat 

több fontosabb fejlődési szakaszon keresztül figyeltük meg. Az adatok szűréséhez, rendszerezéséhez a KKT 

programot használtuk, majd elsőfokú sztochasztikus dominancia-kritériumot, azaz az összehasonlítást az 

adatsorokhoz tartozó eloszlásfüggvényekkel végeztük. Vizsgálataink során megfigyeltük a hőmérséklet, extrém 

értékek, csapadékmennyiség, valamint eloszlásának alakulását a legfontosabb fejlődési szakaszokban. 

Kulcsszavak: almatermesztés, csapadék, éghajlatváltozás, hőmérséklet, klimatikus indikátorok. 

1. Bevezetés 

A változásokat kutatók szerint a Kárpát medence klímája valószínűleg a jövőben aszályossá válik, és 

az időjárási szélsőségek gyakoribbá válhatnak. A kutatók rámutatnak arra is, hogy ha a klíma továbbra is 

szélsőségeket hoz, azaz egyre melegebbé és szárazabbá válik, akkor a gyümölcstermesztésre váró hatások 

sajnos negatív tendenciát mutatnak és megkérdőjelezhetik az egyes, jelenleg honos növények 

termesztésének fennmaradását. Nagyon fontos tehát annak vizsgálata, hogy a várható változások milyen 

regionális következményekkel járhatnak, és mit tehetünk a negatív hatások ellen, illetve hogyan 

használhatjuk ki az esetleges pozitív hatásokat. Az alma fejlődését és termésmennyiségét is várhatóan 

befolyásolja az időjárás változása. A fajtakutatások során is nagyon fontos a várható klímahatások 

feltérképezése, és annak vizsgálata (Tóth M., 1998). Munkánkban az almára vonatkozó általános éghajlati 

igényeket vizsgáljuk klímamodellek meteorológiai adatai alapján. Nem térünk ki a különböző fajtákra, 

inkább a módszerben rejlő lehetőségeket szeretnénk vázolni. Statisztikai elemzéseket végzünk a 

klimatikus igényekre vonatkozóan, valamint a növény fejlődése szempontjából extrém meteorológiai 

jelenségek gyakoriságának vizsgálatára múltbeli megfigyelésekre hivatkozva és a közeljövőre vonatkozó, 

nemzetközileg leginkább elfogadott klímaváltozási szcenáriók összehasonlításával. Ezek a vizsgálatok 

nyújthatnak továbblépési lehetőséget a felkészülésre, hiszen a valószínűsíthető klimatikus körülmények 

1 Lakos János 

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar 

Matematika és Informatika Tanszék 

2 Erdélyi Éva 


Matematika és Informatika Tanszék 

296



alapján a várható következmények elemezhetők, becsülhetők. A gyümölcstermesztésben többnyire 

szabadföldön kell megóvni a növényeket a rendkívüli időjárástól, hiszen a fagykárok, jégkárok a kutatási 

eredmények alapján megduplázódhatnak. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a közeljövőre becsült 

értékek átlagosan nem mutatnak nagy változást, de a szórások alakulása rendkívül szembetűnő az egyes 

vizsgálatok során. A magas szórásszám alapján arra lehet következtetni, hogy az időjárás egyre 

szélsőségesebbé válhat, egyre bizonytalanabb körülményeket hozhat. Eredményeink alapján az alma 

szempontjából kedvező körülmények kihasználására, a terméskockázat alakulására, annak okaira is 

sejtések fogalmazhatók meg, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó további kutatásokat 

alapozhatják meg. Magyarországon is rendkívül nagy szükség van arra, hogy különböző diszciplínákban 

kutató szakemberek intenzív összefogással megteremtsék a fenntartható gyümölcstermesztés jövőbeli új 

lehetőségeit. Az éghajlatváltozási forgatókönyvek adatainak elemzése alapján több információhoz 

juthatunk a termesztők és nemesítők számára, mint amit az utóbbi időszakban tapasztaltak alapján 

tendenciájában várhatónak becslünk. 


Az éghajlat várható jövőbeli alakulása éghajlatváltozási forgatókönyvek, illetve szcenáriócsaládok és 

klímamodellek (szcenáriók) segítségével adható meg. Munkánk során az A2 forgatókönyvre 

támaszkodunk, amely a folyamatosan növekvő népesség mellett divergens regionális gazdasági fejlődést 

feltételezve lassú és területileg nem egyenletes technológiai fejlődéssel írják le a jövőt, figyelembe véve a 

helyi viszonyokat. Elemzéseinkhez a Hadley Intézet (UKHI, UKLO, UKTR3140) és a Geophysical Fluid 

Dynamics Laboratory (GFDL2534, GFDL5564) által készített globális klímaváltozási modellek 

Debrecenre történt leskálázását használtuk fel. Az UKHI és UKLO szcenáriók a század végét (Diós et al, 

2008), az UKTR3140 a 30-as évekre a GFDL2534 a 20-as-30-as éveket, a GFDL5564 az 50-es-60-as 

éveket jellemzik. Az összehasonlítás alapját a BASE szcenárió képezi, melynek meteorológiai jellemzői 

az 1961-90-es időszakot írják le. Mivel az éghajlatváltozási szcenáriók nem azonos időszakra vonatkoznak 

és független évekre generáltak, ezért az eredményeket az elsőfokú sztochasztikus dominancia-kritériumot 

felhasználva, az eloszlásfüggvények segítségével mutatjuk be. E kritérium szerint a nagyság szerinti 

rendezés azt jelenti, hogy minél jobban balra helyezkedik el az adatokhoz tartozó eloszlásfüggvény egy 

másikhoz képest, annál kisebb értékek vannak az adatsorban. Az adatok feldolgozásához a KKT 

Klímakutatás adatbázis-kezelő szoftvert használtuk (Szenteleki, 2007). E program segítségével vizsgáltuk 

a fenofázisok hosszát is meghatározó alsó és felső hőmérsékleti határok, illetve a fejlődési szakaszonkénti 

klimatikus igényeknek megfelelő napok előfordulási gyakoriságát. 

3. Klimatikus igények elemzése 

A gyümölcstermő növények vegetációs időszaka a rügyfakadástól a lombhullás végéig tart. A 

vegetációs időszak kezdete, időtartama és vége a gyümölcsfajok szerint jelentősen eltérhet. Az elmúlt 

évtizedekben a vegetációs időszak extrém időjárási hatásai közül a virágzáskori fagy jelentette a legtöbb 

problémát (Tóth M., 1982) Ugyanazokon a termőhelyeken több száz almafajtánál azt jelezték a kutatók, 

hogy a fajtakülönbségek majdnem két hónapos eltolódást is eredményezhetnek a virágzás kezdetén. Az 

egyértelmű, hogy a hőmérséklet emelkedésének köszönhetően 6-8 nappal korábbi virágzással lehet 

számolni. A szedési érettség időszaka szintén nagy jelentőségű, mert befolyásolja az extrém időjárásnak 

való kitettség időtartamát. Kutatási eredmények igazolják, hogy a szüreti idény az utóbbi húsz évben több 

mint két héttel meghosszabbodott, a fejlődési időtartam pedig a korábbi virágzásnak köszönhetően három 

héttel hosszabb lett. A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy bőségesebb nyári csapadékellátottság 

mellett korábbi a virágzás a következő év tavaszán. A szüret időpontját az előző év őszének átlagos 

naponkénti hőmérséklet változása befolyásolja. Amennyiben jelentős az előző év őszének hőmérsékletcsökkenése, 

a gyümölcsfák ősz végén korábban kerülnek mélynyugalmi periódusba, s ez által a következő 

évben az érési idő korábban következik be. Poldervaart (2004) hollandiai elemzése is 

hőmérsékletemelkedést és ennek hatására az alma fejlődésének gyorsulását dokumentálja. Alma esetén 

297



évtizedenként egy-két nappal korábbi tendencia volt észlelhető a fenofázisokban. Szlovéniában végzett 

elemzés (Bergant et al. 2001) szerint e régióban a csapadék tavasszal nem korlátozó tényező, ezért ennek 

hatása gyakorlatilag nem kimutatható a virágzás idejének befolyásolásában, míg a hőmérséklet 76%-ban 

meghatározza ezt a fenológiai dátumot. 

Az almánál a rügyek duzzadása 6 °C körüli napi középhőmérsékletnél indul meg. Ha a hőmérséklet 

tartósan meghaladja ezt az értéket, akkor az alma vegetatív tevékenysége zavartalan, a növekedés 

folyamatos. Az alma számára a kedvező hőmérsékletek tartománya 15-33 °C között van. Amikor a levegő 

hőmérséklete meghaladja a 35 °C-ot, akkor a légzésből származó szervesanyag-leépülés rendszerint 

nagyobb a fotószintézis során képződött szerves anyag mennyiségénél. A nappali órákban az almafa 

lombkoronájában kb. 1-1,5 fokkal magasabb a hőmérséklet, éjszaka pedig valamivel alacsonyabb, mint a 

törzs környezetében (Lakatos 2004). Caprio és Quamme (1999) szerint a hőmérsékleti szélsőségek hiánya 

jelenti a legkedvezőbb feltételt a magas termésátlagok eléréséhez. Az alma érzékeny a tavaszi és őszi 

fagyokra. Az almarügyek számára a -4°C, a virágok számára a -2°C és a gyümölcsök számára a -1°C a 

kritikus érték. A 18°C alatti értékek a méhek beporzó tevékenységét gátolják, 10°C fok alatt a méhek ki 

sem repülnek. A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom a pollen megtapadását gátolja (Nyéki 

1980). A virágzás alatti tartós eső és magas nedvességtartalom akadályozzák a pollen kiszóródását a 

portokokból. 

Mindezek alapján az éghajlatváltozási forgatókönyvek elemzése alapján először a módszer 

bemutatásának érdekében arra kerestük a választ, hogy az almatermesztésre mennyire lehet káros, illetve 

jó hatással a változó éghajlat. Ennek érdekében a Debrecenre és Győrre leskálázott regionális modellek 

meteorológiai adatai alapján összehasonlítottuk az alma néhány fontosabb klimatikus igényének 

teljesülésére és az extrém értékekre vonatkozó gyakorisági adatokat. Eredményeinket a vegetációs 

időszakra vonatkozó elemzésünket követően a legfontosabb fejlődési szakaszokat végigkövetve mutatjuk 

be. Az alma nagy vízigényű gyümölcsfaj, legalább 600-800 mm csapadékot kíván évente. A hűvös 

éghajlatot kedveli, a tenyészidőszakra éves hőösszegben igénye nem haladja meg a 3100°C hőmérsékletet, 

kivéve a Delicious fajtakörhöz tartozó melegigényes almákat, melyek a legalább 3200°C hőmérsékleti 

összeget kedvelik (Radics, 2001). A jövőben várható éves csapadékmennyiség átlagos értékeit Debrecenre 

vonatkozóan az 1. táblázat tartalmazza. A klímszcenáiók alapján elmondható, hogy a jövőre becsült 

értékek a bázisidőszakhoz képest jelentős eltérést nem mutatnak, kivéve az egyensúlyi szcenáriók 

esetében (UKHI, UKLO), melyek a század végére várható drasztikus változást vetítik előre. Ilyen 

tekintetben tehát a század közepéig almatermesztésünket nem fenyegeti nagy kockázat. Győrben kisebb 

csapadékellátottság várható, mint Debrecenben, minden szcenárió esetében. 

1. táblázat. Az éghajlat változási forgatókönyvek által előre jelzett átlagos éves csapadékösszegek és szórásuk 

alakulása Debrecenre (mm) 

BASE GFDL2534 GFDL5564 UKHI UKLO UKTR 

átlag 509.10 514.80 556.30 426.10 626.20 488.10 

szórás 90.59 88.62 103.30 84.30 111.40 82.93 

3.1. Hőmérséklet- és csapadékviszonyok a vegetációs időszakban 

A múltbeli (BASE) és a jövőbeli éghajlatváltozási forgatókönyvek összehasonlítása alapján, a 

gyakorisági és az átlag értékek alapján is elmondható, hogy a csapadék mennyisége kismértékben 

változik, kivéve az UKHI szcenárió esetében, ahol drasztikus csökkenést figyelhetünk meg. 

Megállapítható, hogy az alma termesztése számára megfelelően alakulhat a csapadékellátottság, az adatok 

változékonysága is csak az UKLO szcenárióra mutat kiugró értéket. Kérdés azonban, hogy a fejlődés 

különböző szakaszaiban hogy alakulnak az éghajlati körülmények, a kedvező átlagos értékek mellett 

megfelelő lesz-e az eloszlás is. 

298



Következő lépésként a hőmérséklet alakulását vizsgáltuk. A vegetációs időszakban, azaz a növény 

növekedési és fejlődési folyamatainak időszakában az alma átlagos hőmérséklet igénye 15-33°C. 

Várakozásainknak megfelelően, az éghajlatváltozási forgatókönyvek adatai alapján a hőmérséklet értékek 

növekedése látszik a vegetációs időszakban a múltat jellemző időszak becsült értékeihez képest: 

Debrecenre vonatkozó adatok esetén 7-15%-os (1. ábra), Győrre 10-15%-os növekedést mutatnak. A 

hőösszeg becsült értékei is hőmérsékletnövekedést jeleznek, ami a meleg éghajlatot kedvelő fajtakörhöz 

tartozó almáknak kedvez leginkább. 

Eloszlásfüggvények a vegetációs időszak optimális 

hőmérséklet gyakoriságára, Debrecen 

1 

0.8 

0.6 

0.4 

0.2 

0 

0 20 40 60 80 100 120 140 160 

napok száma 

BASE 

GF2534 

GF5564 

UKHI 

UKLO 

UKTR 

1. ábra. A vegetációs időszakban optimális (15-33°C) átlaghőmérsékletű napok számának szcenáriónkénti 

megoszlása Debrecenre 

3.2. A téli (fiziológiai) mélynyugalom 

A mélynyugalom befejeződéséhez megfelelő hideghatás, 0 és 7 °C közötti hőmérséklet szükséges. A 

szcenáriókra vonatkozó gyakorisági adatok összehasonlítását Győrre vonatkozóan (nov.25-jan.15.) a 2. 

ábrán mutatjuk be. Várakozásainkkal ellentétben azt tapasztaljuk, hogy ez a követelmény szinte minden 

éghajlatváltozási forgatókönyv esetén a jövőben is teljesülni látszik, sőt a bázisidőszakhoz képest 

gyakrabban minden meteorológiai adatsor esetén gyakrabban jelentkezik. Debrecen térségére is hasonló 

eredményt kapunk, kivételt egyedül az UKHI szcenárió képez. 

Eloszlásfüggvények a mélynyugalmi fázis optimális 

hőmérsékletének gyakoriságára, Győr 

1 

0.8 

0.6 

0.4 

0.2 

0 

0 5 10 15 20 

napok száma 

BASE 

GF2534 

GF5564 

UKHI 

UKLO 

UKTR 

2. ábra. A szcenáriók hőmérséklet adataira ábrázolt eloszlásfüggvények az alma mélynyugalmi időszakában 

3.3. Extrém káros hőmérsékletek 

Először az extrém alacsony káros hőmérsékleti értékek gyakoriságát figyeltük meg, különböző 

fejlődési szakaszokban. A rügyfakadástól a virágzásig terjedő időszakban ez az érték a -4°C alatti napi 

299



minimumhőmérsékletet jelenti. A virágok számára a -2°C alatti napi minimum hőmérséklet lehet 

veszélyes. Az 1973-1992-ben Soltész (1992) által megfigyelt virágzási időszakok alapján az április 15. és 

május 15. közé eső időszakra végeztünk összehasonlításokat. A gyümölcsérés időszaka Magyarországon 

körülbelül június 20. és november 10. közé tehető. Ebben az időszakban kritikus lehet a növény, illetve 

termése számára a -1°C alatti hőmérséklet, ezért vizsgáltuk ennek az előfordulási valószínűségét. Bár 

ebben a fejlődési szakaszban a legjellemzőbbek az alma számára a kritikusan alacsony értékek, az 

előfordulási gyakorisága nem jelentős, sőt az idő előre haladtával várhatóan egyre kevésbé lesz jellemző 

mindkét vizsgált helyszínen. A átlagos előfordulási gyakoriság, a szórása és variációs koefficiense (CV) 

alapján a klímaváltozási szcenáriók által előre jelzett adatokra az éghajlatváltozás forgatókönyvek 

meteorológiai adatai alapján várhatóan nem jelentenek kockázati tényezőt az extrém alacsony hőmérséklet 

értékek. 

A fejlődés számára kritikusan magas hőmérséklet a 35°C feletti hőmérséklet. A továbbiakban az ilyen 

magas hőmérsékletű napokra vonatkozóan végeztünk az éghajlatváltozási forgatókönyvekre 

összehasonlító vizsgálatot. Az átlagos előfordulási gyakoriság, szórása és variációs koefficiense (CV) 

alapján mindkét vizsgálati helyen azt tapasztaltuk, hogy az extrém magas hőmérséklet kockázati tényezőt 

jelenthet a jövőben, hiszen előfordulási gyakorisága megnő minden szcenárió Debrecenre (2. táblázat) és 

Győrre leskálázott adatai alapján is. 

2. táblázat. A 35°C feletti hőmérsékletű napok átlagos előfordulási gyakorisága, szórása és variációs koefficiense 

(CV) a Debrecenre vonatkozó klímaváltozási szcenáriók adatai alapján 


BASE GF2534 GF5564 UKHI UKLO UKTR 

szórás 0.77 1.83 2.62 5.77 9.98 2.67 

átlag 0.42 1.10 1.87 19.03 26.19 2.13 

CV 1.83 1.67 1.40 0.30 0.38 1.25 

Munkánk és eredményeink során újabb kérdések fogalmazódnak meg, amik újabb válaszokra várnak. 

További célként lehet kitűzni az alma terméskockázatának vizsgálatát és folytatni a lehetséges okainak 

keresését. Cél lehet még az alma termesztésének modellezése is, mely elősegítheti a termésmennyiség, 

fenológiai fejlődés, költségtakarékos és minél gazdaságosabb termesztés további lehetőségeinek feltárása. 

Ilyen elemzések is segíthetik a gondos felkészülést és alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. A regionális 

klímamodellek megismerésével, ezekkel a módszerekkel is pontosabb becslések végezhetők. Várható, 

hogy új növényi kórokozók és kártevők illetve gyomok jelennek meg hazánkban is, melyek 

agresszívebbek lesznek és a tömeges elterjedésük sem kizárható. Indikátorelemzéssel viszont tervezhető 

lehet a biológiai védekezés is, mely igen fontos teendő a növényvédelmi munkák előkészítése, tervezése 

és végzése során. 


Munkánk a Budapesti Corvinus Egyetem Kutatási Kiválósági és Kutató Asszisztens ösztöndíjak, 

valamint a TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 számú kutatási program támogatásával készült. 

Hivatkozások 

Bergant, K., Crepinsek, z., Kajfez-Bogataj, L. 2001. Flowering prediction of pear tree (Pyrus communis L.), apple 

tree (Malus domestica Borkh) and plum tree (Prunus domestica L.) – similarities and differences. Zbornik 

Biotehniske Fakultete Univerze v Ljubljani Kmetijstvo. 77(1): 3-10 oldal. 

300



Caprio, J.M., Quamme, H.A. 1999. Weather conditions associated with apple production in the Okanagan Valley of 

British Columbia. Canadian Journal of Plant Science. 79 (1): 129-137.oldal 

Diós N., Ferenczy A., Hufnagel L., Szenteleki K.2008. Klímaszcenáriók összehasonlító értékelése kukorica 

ökoszisztéma szempontjából klimatikus profil-indikátorokkal, VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai 

Konferencia, Budapest 

Lakatos L. 2004. Több szintű mezoklíma vizsgálatok alma ültetvényekben. Földtudományi Tanulmányok, Debrecen, 

Tiszteletkötet Justyék János 75. születésnapjára. 95-104. 

Nyéki J.1980. Gyümölcsfajták virágzásbiológiája és termékenyülése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 

Poldervaart, G. 2004. Climatical change affects cultivar choice. Fruitteelt Den Haag. 94 (14): 16. oldal. 

Radics, L 2001. Ökológiai gazdálkodás, Általános kérdések, Növénytermesztés, Állattenyésztés, Szaktudás Kiadó 

ház Rt., p. 326. 

Soltész M. 1992. Virágzásfenológiai adatok és összefüggések hasznosítása az almaültetvények fajtatársításában. 

Doktori értekezés. MTA, Budapest. 

Szenteleki K. 2007. A környezet- kockázat- társadalom (KLIMAKKT) klímakutatás adatbázis-kezelő rendszerei. 

Klíma-21 Füzetek. 51. sz. 89-115. 

Tóth M. 1982. Új almafajták termesztési-, áruértéke és adaptációs lehetőségei. Kandidátusi értekezés és tézisek, 

Budapest. 161+22 

Tóth M. 1998. Fajtahasználat a gyümölcstermesztésben, in Nyiri L. (szerk.): Az aszálykárok mérséklése a 

kertészetben, Mezőgazda Kiadó, Budapest, sz.. 45–60. 

301



Környezeti feltételek vizsgálata alapján a biológiai védekezés hatékonyabbá tehető 

Búza Katalin 1 , Erdélyi Éva 2 

Abstract. Food safety and environmental protection are in focus also in green pepper production nowadays. In 

this thinking integrated plant protection is having great importance. Biological methods are spreading and getting 

closer to many farmers. In this research our aim was to learn the effectiveness of these methods and find the way 

to more effective strategies in Hungarian production conditions. This work is mainly focusing on the climatic 

adaptation of predators of thrips (Amblyseius cucumeris, Orius laevigatus). We have investigated if there is a 

different between to species, Hó and Keceli in biocontrol. Our experiment was two year long and located in a 

plastic tunnel in Ráckeve, where we have measured the temperature and humidity condition regularly. We have 

collected data every two weeks, 50-50 flowers from each species. We have evaluated our data using statistical 

methods. 

Keywords: biological plant protection, environmental condition, green pepper, pest. 

Összefoglaló. Magyarországon az élelmiszerbiztonsági- és környezetvédelmi törekvések előtérbe kerülésével, a 

paprika hajtatásban is egyre nagyobb jelentőséggel bír az integrált növényvédelem. A biológiai módszerek 

terjedésével a termesztők számára mind inkább elérhetővé válik a kártevők elleni biológiai védekezés. 

Vizsgálatunk fő célja a biológiai védekezés hatékonyságának megismerése a magyarországi termesztési 

körülmények között. Vizsgálatunkat elsősorban a tripszek elleni predátorok (Amblyseius cucumeris, Orius 

laevigatus) klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodása szempontjából végeztük, két fajta esetében. Elemeztük, 

hogy a Hó és Keceli paprika fajták között a természetes ellenségek szempontjából van-e fajtapreferencia. A 

megfigyelések helyszíne Ráckevén egy magángazdaság fóliasátrában volt. A termesztő házban a hőmérsékletet és 

páratartalmat folyamatosan mértük. Két éven keresztül kétheti rendszerességgel gyűjtöttünk mintákat a paprika 

virágokból, fajtánként 50-50 darabot, minden egyes mintavételezés alkalmával. A virágmintákat laboratóriumban 

megvizsgáltuk és a virágokban talált kártevőket és hasznos szervezeteket preparáltuk, majd meghatároztuk. 

Statisztikai értékelést végeztünk ezek eloszlására és a paprika fajták közötti preferenciájukra. 

Kulcsszavak: biológiai növényvédelem, kártevő, környezeti feltételek, paprika 

1. Bevezetés 

Magyarországon a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági törekvések erősödésével egyre inkább az 

integrált, és ezen belül is a biológiai növényvédelmi módszereknek kell előtérbe kerülniük, amihez 

szükség van az egyes kártevők ellen alkalmazott természetes ellenségek életmódjának és hatékonyságának 

alapos ismeretére. A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis PERGANDE) hazánkba történt 

behurcolását követően a hajtatott paprika legjelentősebb kártevőjévé vált. A tripszek elleni biológiai 

növényvédelemben leggyakrabban az Amblyseius cucumeris ragadozó atka, valamint az Orius laevigatus 

virágpoloska együttes alkalmazását javasolják. megvizsgáltam, hogy az állományklíma mennyiben 

befolyásolja a predátorok szaporodását és populációváltozását. Illetve választ kerestem arra, hogy a 

fajtáknak milyen szerepe van a fitofág és zoofág populációk változásában. 

2. Biológiai növényvédelem a kártevők ellen hajtatott paprikában 

A sikeres paprikahajtatás egyik meghatározó feltétele a tripszek elleni eredményes védekezés. A 

tripszek elleni biológiai növényvédelemben leggyakrabban az Amblyseius cucumeris ragadozó atka, 

1 Búza Katalin 




302



valamint az Orius laevigatus virágpoloska együttes kijuttatását javasolják, melyek a hazai piacon is 

megvásárolható természetes ellenségek. Megfelelő számú Orius ragadozó poloska és Amblyseius 

ragadozó atka a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) és a dohánytripsz (Thrips tabaci) 

populációkat kellő hatékonysággal képes szabályozni, káros mérvű elszaporodásukat megakadályozni. 

Amennyiben a klimatikus viszonyok kedvezőek számukra, valamint a zsákmányállataik, ha csak kis 

mértékben is, de rendelkezésükre állnak, akár a hajtatás teljes időtartama alatt képesek feladatukat ellátni 

(JENSER 2003). 

2.1. Az Amblyseius cucumeris (syn. Neoseiulus cucumeris) környezeti igényei 

A ragadozó atkák akkor nyújtanak hatékony védelmet a fitofág tripsz fajokkal szemben, ha a 

szaporodásukhoz szükséges megfelelő környezeti feltételeket biztosítjuk. A tojások kikeléséhez, magas 

(90-100%) páratartalom szükséges (RIPKA 2009). Az Amblyseius cucumeris ragadozó atka populációra 

rendkívül kedvezőtlenül hat a 60 % alatti relatív páratartalom, ugyanis ekkor szinte az összes pete 

kiszárad. Amennyiben a relatív páratartalom 70 % fölötti a peték több mint 90 %-a kikel (ROD et al. 

2005). A páratartalom mellett a hőmérsékletnek is fontos szerepe van az Amblyseius cucumeris ragadozó 

atka fejlődésében. A szükséges minimális hőmérséklet 8 °C, a maximális hőmérséklet pedig 30 °C. 20 °Con 

a fejlődés 11 napig, 30 °C-on csupán hat napig tart (ROD et al. 2005). 

2.2. Az Orius laevigatus bemutatása 

Az Orius laevigatus virágpoloska egyedfejlődését elsősorban a hőmérséklet határozza meg. 

COCUZZA és munkatársainak (1997a) laboratóriumi vizsgálatai során kiderült, hogy az Orius laevigatus 

optimális termékenysége, fejlődése 25°C-on van. 35°C-on az Orius laevigatus közel kerül a reprodukciós 

küszöbértékéhez, 15°C-on is ezt tapasztalták, amikor a populáció növekedésének aránya elérte a 

minimumot. Az Orius laevigatus egyedfejlődésének alsó hőmérsékleti küszöbértéke 10,6 °C ALUZET és 

munkatársai 1994-ben megjelent vizsgálata alapján. 15°C-on fejlődésük 7-8 hetet vesz igénybe. Amikor a 

hőmérsékletet 15°C-ról 30°C-ra emelték a ragadozó poloska kifejlődése négyszer olyan gyorsnak 

bizonyult. A kísérlet során megállapították továbbá, hogy az Orius laevigatus 20 és 30 °C között fejlődik a 

leggyorsabban, és az optimális hőmérséklet a fejlődéséhez 26°C. 

2.3. Hajtatott paprika állományban leggyakrabban előforduló tripszfajok 

Hazánkban elsősorban a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) károsít a növényházakban. A 

másik két leggyakrabban előforduló faj a Thrips tabaci és a Frankliniella intonsa (VASZINÉ et al. 2006). 


3.1. A vizsgálat körülményeinek bemutatása 

A paprika hajtatását kőzetgyapoton, hosszú kultúrában végezték. A termesztett fajták a kúpalakú, fehér 

húsú Hó F1, valamint a zöld színű, hegyes-erős típusú Keceli F1 voltak. A termesztő házban a 

hőmérséklet és a páratartalom alakulását digitális mérőműszer rögzítette mindkét évben. A 2008-ban 

vizsgált Az első virágok megjelenésekor kijuttatásra kerültek a bioágensek Amblyseius cucumeris 

ragadozó atkát tartalmaztakEzzel egy menetben az Orius laevigatus ragadozó poloska is kijuttatásra 

kerültA felszaporodó levéltetvek ellen 2008. május 22-én egy speciális levéltetű irtóval védekeztekEbben 

az évben tripszek ellen csupán egy peszticides kezelést alkalmaztak 2008. június 10- A 2009-ben vizsgált 

növényállomány. Az Amblyseius cucumeris ragadozó atkák betelepítése 2009. április 4-én, Orius 

laevigatus ragadozó poloskát telepítettek be, majd ragadozó poloskát juttattak ki a növényállományba. 

Ebben az évben Két növényvédő szeres kezelést végezteklevéltetvek ellentripszek ellen. Minden 

alkalommal, mindkét fajtánál 50-50 véletlenszerűen kiválasztott virág leszedésével végeztem. 

303



3.2. A kísérlet kiértékelése során alkalmazott statisztikai módszerek 

A ragadozó atkák, ragadozó poloskák, és tripszek gyűjtése során minden alkalommal, mindkét fajtánál 

50-50 véletlenszerűen kiválasztott virág leszedésével végeztem. Az eredmények statisztikai kiértékelésére 

a ROPstat programcsomagot használtam. 95%-os szignifikancia szinten végeztem. Korrelációanalízissel 

két változó együttjárását, illetve az együttjárás szorosságát vizsgálhatjuk, regresszióanalízissel pedig az 

együttjárás milyenségét, azaz függvényszerű kapcsolatot vizsgálhatunk. Elemzéseim során lineáris- és 

másodfokú függvény illesztését végeztem, az MS Excel program segítségével. Ezek a függvények 

illeszkedtek legjobban az egyedsűrűség hőmérséklettel és páratartalommal megfigyelt együttjárásának 

leírására. 


4.1. Az Amblyseius cucumeris egyedszámának alakulása 

Az Amblyseius cucumeris ragadozó atka egyedszámának változását, valamint a növényházban lévő 

relatív páratartalom változását és ezek közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Az egyedszámok közötti 

eltéréseket statisztikai elemzés után betűkódokkal jelöltem. Ha a relatív páratartalom tartósan 64% alatt 

van, az atkák egyedszáma is csökken. A betelepítés idején még kevésbé volt kedvezőtlen a páratartalom 

alakulása, később hosszabb ideig voltak kedvezőtlenek a körülmények. Az atkák egyedszáma a vizsgált 

időszakban exponenciálisan csökkent, az R2 =0,9299 a két tényező szoros együttjárásának a jele a Hó 

fajta esetében 2008-ban, a keceli fajta eredményét az 1. ábrán mutatjuk be. 

Az A. cucumeris egyedsűrűségének és a levegő relatív páratartalmának 

változása paprika állományban (Ráckeve, 2008, Keceli) 

RH



A növényházban a környezeti tényezők mindenben megegyeztek. A mintavételezések során az 

egyedszámok közötti szignifikáns különbségeket a Games-Howel féle páronkénti összehasonlítás 

eredményeként a különböző betűk jelzik (1. ábra). 2009-ben a Hó fajtán végzett vizsgálatok szintén 

alátámasztják a szakirodalmi feljegyzéseket, miszerint: ha a relatív páratartalom tartósan 64% alatt van, 

akkor a ragadozó atkák lassabban fejlődnek és kevésbé szaporodnak. Az atkák száma exponenciális 

csökkenést mutatott, R2=0,8395. 2009-ben a Keceli paprikafajtán is exponenciális csökkenést 

figyelhettünk meg a ragadozó atkák egyedszámában, R2= 0,7928. A statisztikai vizsgálatok 

alátámasztották, hogy 2009-ben az A. cucumerisek száma függött a fajtától is, a Keceli fajtán átlagosan 

50,21 %-al több atkát találtunk. 

4.2. Az Orius laevigatus egyedszámának változása 

Az üvegházban mért hőmérsékleti értékek alapján megállapítottuk, hogy az Orius laevigatus számára 

kedvezőtlen hőmérsékleti körülmények hány órán át álltak fenn naponta. Az egyedszám növekedés 

másodfokú görbét követett, R2=0,9198-as korrelációs együtthatóval a Hó fajta esetében (2. ábra). A 

páronkénti összehasonlítás szignifikáns különbséget mutatott a mintavételezés időpontjai között az 

egyedszámok tekintetében, amit az ábrán a különböző betűk jelölnek. 

Az Orius fajok egyedsűrűsége és a hőmérséklet változása paprika 

állományban (Ráckeve, 2008, Hó) 

T



később került sor, mint a mintavételezés megkezdésére. A virágokban ezért az első időpontban nem 

találtunk Orius laevigatus ragadozó poloskát. A kintről betelepedő Orius fajok ekkor még nem jelentek 

meg a növényház területén. Ebben az évben történt egy második betelepítés is, de ekkor sem szaporodtak 

el az Orius fajok a növényházban, tehát a betelepítés sikertelennek bizonyult. 2009-ben mindkét fajtáról 

elmondható, hogy a ragadozó poloska populáció 95%-os szignifikancia szinten azonosnak tekinthető. 

Ebben az évben tehát nem találtunk összefüggést a hőmérséklet változása és a ragadozó poloskák 

egyedszámának változása között. Sőt a növényházba kívülről sem telepedtek be a honos Orius fajok. 

4.3. A fitofág tripszek előfordulási gyakorisága a paprika fajtákon 

2008-ban a fitofág tripszek (Frankliniella sp., Thrips sp.) egyedszáma a vizsgálati időszakban egy 

alkalommal sem haladta meg a gazdasági kártételi küszöbértéket. Az első öt mintavételezési időpontban 

az ültetvényben nem találtunk fitofág tripszet a Hó fajtán (3. ábra). Május elején (6-ik időpont) jelentek 

meg a tripszek az ültetvény területén. Populációjuk szignifikáns növekedését a 8-ik mintavételezési 

időpontban észleltük. Games-Howel féle páronkénti összehasonlítást végeztünk az egyedszámok közötti 

szignifikáns azonosságok, illetve különbségek feltárására. Ezt a 3. ábrán a betűkódok jelzik. Amikor a 

populáció elérte a 0,5 db egyed/virág értéket, a biológiai védekezési módszereket növényvédő szeres 

kezeléssel egészítették ki, amit az ábrán a lila nyíl jelez. Ennek hatására jól látható, hogy szignifikánsan 

lecsökkent a kártevő populáció. 

1,5 

A fitofág tripszek egyedszáma, 2009, Keceli 

egydszám 

1 

0,5 

0 

C 

BC 

A A A 

A 

AB A 

1 2 3 4 5 6 7 8 

időpont 

3. ábra. A fitofág tripszek eloszlása 2009-ben a Keceli paprika fajtán 

2009-ben a Hó fajtán is hasonlóan alakult a fitofág tripszek egyedszámának alakulás. Ezzel szemben a 

2008-as évben egyik fajtán sem volt kimutatható szignifikáns egyedszám változás a megfigyelt 

időszakban. 


A növényházban a ragadozó szervezetek korai betelepítésével és kiegészítő növényvédelmi 

kezelésekkel sikerült féken tartani a tripszek tömeges elszaporodását. A klimatikus viszonyok javításával 

még sikeresebbé lehetne tenni a biológiai védekezést. A jövőben tervezik párásító készülék beszerelését, 

mellyel a termesztés és a biológiai növényvédelem is könnyebbé válik. A ragadozó atka (Amblyseius 

cucumeris) populáció mindkét évben a hajtatási periódus feléig biztosított védelmet a fitofág tripsz 

fajokkal szemben. Kísérletünk során együttjárást tapasztaltunk a páratartalom és az atkák populációjának 

változása között. A növényházban sajnos a páratartalom szabályozása nem volt megoldható, így a 

vegetációs ciklusban tartósan alacsonynak bizonyult a ragadozó atkák számára. Az Amblyseius cucumeris 

szaporodásához, egyedfejlődéséhez ideális páratartalom 64% fölötti, mely a növényházban sokszor 

306



elmaradt ettől az értéktől. A relatív páratartalom a vegetációs ciklus második felében kedvezőbbnek 

bizonyult e ragadozó szervezetek számára, ám ekkor már számuk nem kezdett el ismételten növekedni. A 

Keceli fajtán a ragadozó atka populációban preferenciát fedeztünk fel, ám csak a 2009-es évben 

tapasztaltunk szignifikáns eltérést. Megfigyeléseket végeztünk továbbá a ragadozó poloska (Orius 

laevigatus) környezeti igényeit illetően is. A ragadozó poloska szaporodásához, és egyedfejlődéséhez 

15°C feletti hőmérséklet szükséges. A termesztőházban mért hőmérsékleti adatokat összevetettük a 

ragadozó poloskák egyedszámának változásával. Szoros összefüggést mégsem tudtunk megállapítani, hisz 

a ragadozó poloskák még a számukra kedvező környezeti viszonyok idején sem szaporodtak el 

nagymértékben. A vizsgált két évben az Orius laevigatus egyedszámát az is befolyásolhatta, hogy a 

növényházba hangyák települtek be. A jövőben ennek alapos vizsgálatára is szükség lehet a tripszek elleni 

eredményes védekezéshez. A ragadozó poloskánál sajnos az igen kis mintaelemszám miatt nem sikerült 

vizsgálnunk a paprika fajták közötti különbségeket. A tripszek elleni védelemben a vizsgált években 

csupán egy-egy növényvédő szeres beavatkozásra volt szükség a biológiai védekezés mellett. Ezeket a 

hasznos szervezetek megóvása érdekében szelektív növényvédő szerrel végezték. A termesztőházban a két 

vizsgálati évben a fitofág tripszek (Thrips tabaci, Frankliniella intonsa) elleni integrált védekezési módok 

mégis eredményesnek mondhatók, hisz a tripszek egyedszáma egyszer sem érte el a kártételi küszöböt. 




Hivatkozások 

Alauzet C., Dargagnon D. and Malausa J. C. 1994. Bionomics of Polyphagus predator: Orius laevigatus (Het.: 

Anthocoridae). Enthomophaga 39 (1), 33-40. 

Cocuzza G. E., Clercq P.D., Lizzio S., Veire M., Tirry L., Degheele D. and Vacante V. 1997. Life tables and 

predation activity of Orius laevigatus and O. albidipennis at three constant temperatures. Entomologia 

Experimentalis et Applicata 85: 189–19. 

Jenser G. 2003. Integrált növényvédelem a kártevők ellen. Mezőgazda Kiadó, Budapest: 7-16. 

Ripka G. 2009. Növényvédelmi akarológia-kártevő és hasznos atkák Agroinform Kiadó Budapest, 59-92. 

Rod J., Hluchý M., Zavadil K., Prášil J., Somsich I., Zacharda M. 2005. A zöldségfélék betegségei és kártevői. 

Biocont Laboratory Kft., Brno 349-380. 

Vasziné K. C., Kiss F-né., Lucza Z. 2006. Frankliniella occidentalis Pergande és Thrips palmi Karny elterjedésének 

felderítése, összekapcsolva a tospovirusok elterjedésének felülvizsgálatával Magyarországon (2002-2004). 

Növényvédelem 42. (7). 365-368. 

307



A fenntartható szántóföldi növénytermesztés megalapozása – a modellezés, egy 

mezőgazdasági üzem tervezési eszközei között lehet 

Olasz Zsófia 1 , Erdélyi Éva 2 , Boksai Daniella 3 

Abstract. Can theory support practice or not? Thinking of changing climate with more frequent extreme weather 

events, we face questions of uncertainty and planning. Researches on impacts and adaptation possibilities have to 

support the decision makers in policy, as well as in agriculture, with information and plans. At the same time 

practice could help researchers with its experience. Applying crop models we can do many virtual experiments on 

very low cost and in very short time. A model can be used to prepare agro-technological advisory systems for 

farmers including fertilization, irrigation, sowing date patterns, etc. In our case studies we used the 4M crop model 

for winter wheat, with climate scenarios downscaled to Debrecen, based on the comparison using meteorological 

data of the past. The application of climate and crop models may be the basis of action plans of the response, 

prevention and adaptation strategies, in damage prevention. 

Keywords: adaptation strategy, agriculture, climate change, crop model, planning. 

Összefoglaló. Az átmenet az elméleti gondolkodástól a gyakorlati megvalósításig nem egyszerű folyamat. 

Vizsgálataink során erre kerestük a egy valóban működő vállalkozás, az Agrárgazdaság Kft esetében. A tervezési 

folyamatot segítő döntéstámogató rendszerek közül a modellezéssel foglalkozunk részletesebben. Ennek oka, 

hogy napjaink egyik vezető problémáját az éghajlatváltozást, és annak hatását is szimulálja, amely egy olyan 

érzékeny területen, mint a mezőgazdaság, döntő fontosságú lehet a hosszú távú tervezés során. Másrészt mert a 

4M szimulációs modell egyszerű kezelhetőségével és költségkímélő tulajdonságával akár a vizsgált vállalkozás 

számára is fontos előrejelzésekkel szolgálhat, legyen szó akár a hosszú távú vetésszerkezet tervezésről, vagy az 

Agrárgazdaság Kft növénynemesítési céljainak meghatározásáról (pl.: aszály-tűrő, korai fajták). A növények 

valószínűsíthető reakciója a várható változásokra, a terméshozamok jövőbeni alakulásának becslése, fejlődési 

folyamatuk elemzése fontos cél a kutatás folyamatában, ami alkalmazkodó stratégiák kidolgozását segítheti elő a 

gazdálkodók és a döntéshozók számára egyaránt. Példaként esettanulmányokat mutatunk be őszi búzára és 

kukoricára. 

Kulcsszavak: alkalmazkodási stratégia, éghajlatváltozás, mezőgazdaság, növénynövekedési modell, tervezés 

1. Bevezetés 

"Semmi sem olyan gyakorlati, mint egy jó elmélet." 

(L.E.Boltzmann) 

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy hasznosítható-e és ha igen, mennyire az elméleti tudás 

a gyakorlati életben, azaz a „Világban”. Az átmenet az elméleti gondolkodástól a gyakorlati 

megvalósításig nem is olyan egyszerű, mint ahogyan azt először gondolnánk. Tapasztalataink szerint a 

gyakorlati szakemberek többsége az „elmélet ellenessége”. Nem létezik döntéshozási folyamat a 

gyakorlatban? Vagy létezik, csak eltér a klasszikustól? Esetleg csak nem nevezik nevén a folyamatot, 

mivel a döntéseket tapasztalati úton hozzák, nem társítanak hozzájuk ideológiát? A kérdésekre választ 

keresve szeretnék néhány meggyőző esettanulmányt bemutatni, egy konkrét üzem, az Agrárgazdaság Kft. 

lehetséges tervezési elemeként. A tervezési folyamatot segítő döntéstámogató rendszerek közül a 

1 Olasz Zsófia 




3 Boksai Daniella 


308



modellezéssel foglalkozunk részletesebben. Munkánk áttekintésének segítésére készült egy gondolati 

térkép (1. ábra), melyen a „modern vezetés” és az Agrárgazdaság Kft. közötti nyíl jelenti az elmélet és a 

mai magyar mezőgazdasági valóság közötti ellentétet, míg a szaggatott nyíl az alkalmazott elméleti 

módszerek meglétét. 

I./1. 

Szervezés elmélet 

I./2. 

Menedzsment 

I./4. 

Döntéstámogató 

rendszerek (modellezés) 

I./3. 

Motiváció 

II./1. 

Cég bemutatása 

II./2. 

Milyen a 

menedzsmentjük 

II./3. 

Ennek okai 

I. 

Stratégiai menedzsment 

„modern vezetés" 

II. 

Agrárgazdaság Kft. 

1. ábra. Mindmap 

Az Agrárgazdaság Kft hatalmas területeken termeszt őszi búzát, kukoricát az Alföldön, Debrecen 

(Látókép), és Bödönhát körzetében, ezeken a területeken fontos kérdés lett az utóbbi években az aszály 

elleni védekezés. Ezért igen hasznos lehetne a jövőbeli éghajlat, és annak függvényében a 

termésmennyiség alakulásának szimulációs modellezése. Különösen abból a szempontból lenne érdekes 

szimulációs kísérleteket végezni, hogy segítse a hosszabb távú tervezést (például: Milyen fajtákat 

vessenek? Esetleg őszi búza helyett érdemes lenne a jövőben áttérni más kultúrákra? Mely időszakok 

lehetnek problémásak/kedvezőek a búza fejlődésének szempontjából?). 


2.1. A kísérletek helyszínének bemutatása 

Az Agrárgazdaság Kft. fő tevékenysége a klasszikus értelemben vett mezőgazdaság. A növénytermelés 

meghatározó a vállalat gazdálkodásában, hiszen több, mint 6.000 hektár termőterület művelését, 

hasznosítását végzi. A növénytermesztés hozamait erősen befolyásolják az időjárási viszonyok és a 

termőhelyi adottságok. A 2008. év időjárása például kedvező volt szinte minden növénykultúra számára. 

Az őszi búzánál az 5 tonna/hektár fölötti hozam jónak mondható, azonban a júliusi 16 napon át hullott 

csapadék a betakarított termés minőségi romlását eredményezte. Őszi búza vetőmagot is állítottak elő, és a 

feldolgozást követően nagy részét értékesítették. 624 hektáron termeltek hibridkukoricát, melyből 90 % 

szerződéssel lekötött céltermesztés volt, így a megtermelt vetőmagnak biztos piaca van. Ezen kívül meg 

kell említeni, hogy a növénytermesztési ágazatban jelentős feladat a nagy létszámú állatállomány 

takarmányszükségletének fedezésére szolgáló abrak- és tömegtakarmány előállítása is. Az Agrárgazdaság 

309



Kft-nél a fajtakiválasztás több évi üzemi kísérlet alapján történik. A saját talajadottságoknak leginkább 

megfelelő fajtát választják, figyelembe véve azt a fontos szempontot, hogy a búza tájspecifikus faj. 

2.2. Modellezés, a 4M modell 

A modellek és modellezés fontos szerepet játszanak a tudományos megismerés folyamatában (Huzsvai 

et al., 1995), segítségükkel választ kaphatunk kérdéseinkre, drága, időigényes kísérletek nélkül. 

Természetesen a szimulációs vizsgálatok nem helyettesítik, csak kiegészítik a szántóföldi kísérleteket. A 

kísérletek elengedhetetlenek a modellek beállításához, teszteléséhez, a folyamatok leírásának 

pontosításához. A tudományos megismerés folyamatában a modellek eszközként, a modellezés, mint 

módszertan játszik fontos szerepet. A szimulációs kísérletek eredményei jól használhatók a klímaváltozás 

lehetséges hatásainak feltérképezésében, segíthetik a várható hatásokra való felkészülést, az 

alkalmazkodási stratégiák és kárcsökkentő akciótervek kidolgozását (Erdélyi, 2008). 

A szimulációs kísérletben a hazai viszonyokra fejlesztett a Magyar Mezőgazdasági Modellezők 

Műhelye által kidolgozott 4M (Fodor et al., 2002) szimulációs modellrendszer 3.1.-es verzióját 

használtuk. A modellrendszer a talaj – növény - időjárás kapcsolatát írja le napi léptékekben kalkulálva. A 

4M magyarországi talajokra, időjárásra és hazai fajokra, fajtákra számos adatot és paraméterbecslő eljárást 

ajánl fel, így eredményesen felhasználható a hazai kutatások során. Nagy előnye, hogy ingyenes és 

könnyen hozzáférhető. Célja, hogy olyan eszközt adjon a mezőgazdasági szakemberek kezébe, amely 

működő szimulációs modellbe foglalja a növénytermesztés folyamatait, azok ökológiai és technológiai 

feltételrendszerét. A modell az eddig elért természettudományi és agrártudományi eredmények széles 

skáláját használja fel, ezzel segítve a döntés előkészítést. 

A fenológiai fázisok rövidülését irodalmi adatok mutatják az adott helyszínen is (Erdélyi, 2008), a 

hőmérséklet emelkedés hatására az őszi búza fenológiai fázisai lerövidülnek, tehát a fázisok kezdeti 

időpontjai várhatóan előbbre tolódnak. A terméshozam elemzésére is alkalmaztuk a szimulációs módszert. 

Megfigyelhető továbbá a növény növekedése során bekövetkező vízhiány stressz (2. ábra) és sok egyéb, 

más paraméter is. 

2.3. A felhasznált időjárási adatsorok 

Az éghajlat várható jövőbeli alakulása éghajlatváltozási forgatókönyvek, illetve szcenáriócsaládok és 

klímamodellek (szcenáriók) segítségével adható meg. Munkánk során az A2 forgatókönyvre 

támaszkodunk, amely a folyamatosan növekvő népesség mellett divergens regionális gazdasági fejlődést 

feltételezve lassú és területileg nem egyenletes technológiai fejlődéssel írják le a jövőt, figyelembe véve a 

helyi viszonyokat. Esettanulmányunkban, a bizonytalanság csökkentésének érdekében öt éghajlatváltozási 

forgatókönyvet: UKTR a század közepét jellemzi, a GFDL2534 az 1925-34-es éveket, a GFDL5564 az 

1955-64-es éveket, az UKHI és UKLO a század végét (Diós et al, 2008), az Egyesült Királyság 

Intézetének és az USA Laboratóriumának klímamodelljei alapján, mindegyik Debrecen régióra 

leskálázva. Az összehasonlításokhoz azok bázisidőszakát (BASE) használtuk, az általuk becsült jövőbeni 

klimatikus helyzetet továbbá a historikus adatokkal vetettük össze (DEB6190). Néhány év kivételével 

minden vizsgált klímaszcenárió hőmérsékletnövekedést prognosztizál, az éves csapadékösszegek 

alakulása az elmúlt időszakban lassú csökkenést mutat. 

A klímaszcenáriók alapján azt mondhatjuk, hogy az áprilisi csapadékösszeg (az egyensúlyi szcenáriók 

kivételével) várhatóan nem különbözik lényegesen a bázisidőszakétól, a májusi is csak kis mértékben. 

Megállapítható tehát, hogy várhatóan a csapadéknak nem a mennyisége, hanem nagyfokú ingadozása és 

kiszámíthatatlansága okoz majd gondot. 

310



3. Modellezési esettanulmányok 

Az esettanulmányokat Debrecenre leskálázott klímaváltozási szcenáriók és bázisidőszakuk historikus 

adatainak összehasonlításával végeztük. A vizsgált minőségi paraméterek alapján elmondhatjuk, hogy a 

klímaváltozás az őszi búzára kedvezően hat. Modellezési esettanulmányok alátámasztották, hogy a 

hőmérséklet-növekedés következtében az őszi búza fenológiai fázisai várhatóan előbbre tolódnak, 

különösen a fejlődés korai szakaszában. Ennek következtében az érés időpontja tízévente átlagosan egy 

nappal korábbra várható (Erdélyi et al, 2007). Hasonló várható kukorica esetében is (1. ábra) (Boksai, 

2008). 

Base 

GFDL5564 

Fenofázis 

8 

7 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

1 21 41 61 81 101 121 141 161 

Napsorszám 

Fenofázis 

8 

7 

6 

5 

4 

3 

2 

1 

0 

1 21 41 61 81 101 121 141 161 

Napsorszám 

1. ábra. A kukorica fejlődési szakaszainak alakulása a 4M modell alapján; a múltbeli (Base) és a GFDL5564 

klímaszcenáriókra vonatkozó meteorológiai paraméterek hatásának összehasonlítása 

A modell használatával kapcsolatban sokan szkeptikusak és az eredményeket fenntartással fogadják. 

Annak érdekében, hogy megbízhatóságáról megbizonyosodjunk, összevetettük a múltra becsült értékeket 

a mért valós adatokkal. Nem tapasztaltunk jelentős eltérést. Kíváncsiságból ellenőriztük azt is, hogy a 

köztudottan száraz, az elmúlt tíz évben legaszályosabb 2003-as évben jelzi-e a növény fejlődése során 

fokozottan jelentkező vízhiánystresszt. Megnéztük tehát a 2000-2003 időszakra vonatkozó szimulációkat. 

2. ábra. Őszi búza növekedésére ható vízhiánystressz (2000-2003) 

311



Ahogy ez a 2. ábrán is jól látszik, az azt megelőző időszakban nem érte jelentős vízhiánystressz a búzát 

Debrecen térségében, míg 2003-ban a június-júliusi időszakban kiugró értékeket láthatunk a modell 

futtatása során. 

Egy másik, szintén a modell helyességét (illetve az agrotechnika helyességét) bizonyító tényre 

figyeltünk fel a modell futtatása során. A vegetációs időszakon belüli biomassza alakulást figyelve, azt 

tapasztaltuk, hogy a maximális értéket május elején éri el a növény, utána már csak stagnál, ez látható a 3. 

ábrán. Ezt a gazdaságban lévő szakemberek is megerősítették. A szakirodalom szerint második adag 

nitrogén trágyát akkor kell kijuttatni, amikor befejeződött a szárnövekedés, általában május elején, így 

találkozik tehát az elmélet és a gyakorlat. 

3. ábra. A biomassza alakulása az őszi búza fejlődése során (2000-ben) 

Mindezek alapján tehát éghajlatváltozási forgatókönyvek segítségével elemezhető a klímaváltozás 

várható hatása a terméshozamra, mégpedig modellezéseink során azt tapasztaltuk, hogy a klímaváltozás 

kedvezően hat a szemtermésre. Eredményeink ellenőrzéséhez összevetettük a bázisidőszakra a Központi 

Statisztikai Hivatal adatbázisából származó megyei átlagot és a modellezett érétkeket. Tapasztalatunk 

szerint a modell csekély mértékben alulbecsüli a megfigyelt átlagot, valamint az eredményei kisebb 

szórásúak. A kapott szimulációs eredmények alapján elmondható, hogy a szemtermésre kedvezően hathat 

az éghajlatváltozás, hiszen a modell a hozamra 18% körüli növekedést prognosztizált. 

A modellezés, azaz a modell tehát valóban segítséget nyújthat az agrotechnikai munkák, a trágyázás, 

vagy esetleg más növények esetében a bekövetkező változások hatásainak feltérképezéséhez, akár az 

öntözés időzítéséhez is. Az esetleges öntözővíz jövőbeni optimális időpontjának meghatározása (Boksai, 

2008) a 4. ábrán látható. 

312



A kukorica biomassza fejlődés jövőbeni alakulása 

8000 

7000 

6000 

Biomassza kg/Ha 

5000 

4000 

3000 

2000 

gfdl5564 

base 

gfdl2534 

ukhi 

uklo 

uktr3140 

1000 

0 

0 40 80 120 160 200 

Napsorszám 


4.ábra A biomassza (kg/ha) alakulása különböző szcenáriók esetén, kezelés nélküli kísérletben 

Az ökológiai jellemzők közül az időjárás igen meghatározó, ezért ennek függvényében fontos a fajta 

helyes megválasztása. A fajták alkalmazkodóképessége az a faktor, amely lehetővé teszi, hogy a fajta jó 

teljesítményt nyújtson, igényéinek nem teljesen megfelelő viszonyok ellenére is. A helyesen kiválasztott 

alkalmazkodóképességű fajták termésbiztonsága kedvezőbb, a termésingadozás kisebb mértékű. A 

vetésidő eltolása is indokolt lehet a megrövidült fejlődési szakaszok miatt. A modellezési eredmények 

alapján kijelenthetjük, hogy a szántóföldi növények kockázatát csökkentendő, magasabb, meleg- és 

szárazságtűrőbb fajtákat kellene bevezetni. Napjainkban a nemesítők elsődleges feladata nem a hozam 

növelése, hanem a termésminőség, termésbiztonság javítása és a szélsőséges időjárási körülményeknek 

ellenálló fajták létrehozása. 

A mezőgazdaságban dolgozó gyakorlati szakemberekkel való beszélgetésekből azonban világossá vált, 

hogy miért is ilyen nehéz elméleti döntéshozatalról beszélnünk. Furcsa kétkedéssel hallgatták 

tanulmányunk koncepcióját. Sok történetet hallottunk arról, hogy az időjárás hogyan változtatta meg a 

tervezést. Arról, hogy például a piaci ingadozások miatt több ezer tonna búza maradt idén a raktárakban. 

Az is gondot jelent, hogy nagyon sok az előírás, ami szabályozza, hogy mit lehet termeszteni és hogyan; a 

talaj és az időjárási adottságok meghatározzák, hogy milyen fajtákat alkalmazzunk. Csak nagyon kevés 

esetben kötnek szerződést arra, hogy mit termesszenek, és majd mennyiért veszik meg a termelőtől, s ha 

nincs ilyen szerződés, még az is előfordulhat, hogy nem tudják eladni a megtermelt árut, és a nehezen 

tárolható terményeknél ez komoly gond lehet. Ezek mind-mind olyan problémák, amelyek megnehezítik a 

hosszútávra történő, részletes tervezést. 

Ettől függetlenül az a véleményünk, hogy tervezni lehet, és kell is, mert az mezőgazdasági szektorban 

a versenytársakat is ugyanúgy sújtják ezek a nehézségek. Az éghajlatváltozás következtében az is 

elképzelhető, hogy hosszú távon át kell gondolni a vetésszerkezetet, jó lenne információt nyerni arról is, 

hogy gondolkodhatunk-e pl. búzatermesztésben az adott területen, hiszen Magyarország a kukorica és 

búza termesztés határán van és melegedés várható. Ennek vizsgálatára is eszközt nyújthat a költség- és 

időtakarékos szimulációs modellezés. Bízunk benne, hogy ez a széles hasadék az „elmélet” és a 

„gyakorlat” között idővel eltűnik, hiszen egyik a másik nélkül nem létezhet, egymásra támaszkodik, 

313



egymástól szerez tapasztalatot és együtt segítheti elő a pontosabb ismeretszerzést és fejlődést. Ha a gazdák 

használnák az olyan tudományos módszereket, mint pl. a földrajzi analógiák módszere, a várható 

változásokhoz való alkalmazkodáshoz, még néhány fokos hőmérséklet emelkedés esetén is több millió 

euróval lehetne csökkenteni az éghajlatváltozás káros hatásait (Adams et al., 1998). Semmi sem lehetetlen 

és a változó világban változásokra, változtatásokra van szükség. Ehhez azonban összetett rendszerek 

újragondolására, a lehetőségek megismerésére, szemlélet- és paradigmaváltásra van szükség, ami sajnos 

sokkal hosszabb időt vesz igénybe, mint a lehetséges tudományos fejlődés; viszont csíráiban már kezd 

megjelenni az új módszerek elfogadása is. Reményeink szerint egyre többen felismerik a ma még kissé 

idegen módszerek hasznosságát, gyakorlati alkalmazhatóságát és egyre többen bevonják ezeket az 

eszközöket is a döntéshozatalukba, ezáltal növelve akár a versenyképességüket is. Így közelebb kerülhet 

egymáshoz, egymást segítve az elmélet és a gyakorlat. 




Hivatkozások 

Adams, R. M., Hurd B. H., Lenhart, S., Leary, N. 1998. Effects of global climate change on agriculture: an 

interpretative review, CLIMATE RESEARCH Clim Res Vol. 11. 

Bergant, K., Crepinsek, z., Kajfez-Bogataj, L. 2001. Flowering prediction of pear tree (Pyrus communis L.), apple 

tree (Malus domestica Borkh) and plum tree (Prunus domestica L.) – similarities and differences. Zbornik 

Biotehniske Fakultete Univerze v Ljubljani Kmetijstvo. 77(1): 3-10 oldal. 

Boksai, D. 2008. Az éghajlatváltozás várható hatása a kukorica fenológiájára és hozamára, Diplomamunka, 

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék 

Boksai, D., Erdélyi, É. 2007. The effects of climate changen ont he phenological phases of corn, Summer University 

on IT in Agriculture and rural Development, Debrecen, CD-ROM 

Diós N., Ferenczy A., Hufnagel L., Szenteleki K. 2008. Klímaszcenáriók összehasonlító értékelése kukorica 

ökoszisztéma szempontjából klimatikus profil-indikátorokkal, VIII. Magyar Biometriai és Biomatematikai 

Konferencia, Budapest 

Erdélyi, É. 2007. A klímaváltozás hatása az őszi búza fejlődési szakaszaira, „Klíma21” Füzetek 51. szám, 

Erdélyi, É. 2008. Az őszi búza termeszthetőségi feltételei az éghajlatváltozás függvényében, Doktori (PhD) 

értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Matematika és Informatika Tanszék, Budapest 

Fodor, N., Máthéné-Gáspár, G., Pokovai, K., Kovács, G. J. 2002. 4M - software package for modeling cropping 

systems, European J. of Agr. Vol 18/3-4 pp. 389-393. 

Huzsvai, L., Pető, K., Kovács G. J. (1995): Szimulációs modell alkalmazása a növénytermesztési kutatásban. 

Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok, Hódmezővásárhely, pp. 149-151 

314



A talaj vízáramlás mérésének módszerei és szimulációjának tapasztalatai 

Szondi Zoltán 1 , Erdélyi Éva 2 , Fodor Nándor 3 

Abstract. As the plants can absorb ionic nutrient solution only, water content of soil plays an important role in 

vital processes. It is very important to know all the small details of this procedure. To simulate the flow and 

quantity change of water content in soil, models can be used. Models have to be tested with real parameter data. 

Our aim was to learn the possibilities of modelling, to meet and investigate the input data, to evaluate the 

correctness and miscalculations of the simulated estimations. We have used different instruments for getting the 

inputs and made comparison analyses for the measured and simulated values. For simulation the Hydrus 1-D 

model, for measuring the Mini Disk Infiltrometer, Guelph permeameter, TDR-instrument and the capacitive 

moisture instrument were used. Based on our experience, next steps of research work can be formulated in order 

to get more precise results and benefit from the method of modelling. 

Keywords: measuring, model, simulation, soil, water flow. 

Összefoglaló. Mivel a Földünkön élő növényeknek a talajban áramló víz biztosítja a tápanyagellátását, ezért 

fontos megértenünk a vízáramlás folyamatnak a legkisebb részleteit is. Munkánk célja megismerni a talaj 

vízáramlásának szimulációs lehetőségeit, az ahhoz szükséges bemenő adatokat, a folyamat előkészítését. Ehhez 

különböző mérőműszerekkel mértünk adatokat a modellel való feldolgozáshoz, a különbözőségek és pontosság 

megállapítására. Szerettük volna feltárni az e munkálatok közben felmerült problémák megoldásának mikéntjét, a 

választott modell gyengeségeinek, erősségeinek beazonosítását és ezek kiküszöbölését, megalapozni a modell 

fejlesztési lehetőségeinek feltérképezését a jövőre nézve. A vízvezető- és nedvességtartalom vizsgálatokhoz a 

Hydrus vízáramlást modellező modulját választottuk. A bemenő adatok mérésére négy különböző műszert 

használtunk (Mini Disk Infiltrometer, Guelph permeameter, TDR- és kapacitív nedvességtartalom műszerek), 

amelyek egyrészt a talaj vízvezető képesség vizsgálatához kellettek, másrészt a valóságos terepi viszonyok közötti 

nedvességtartalom mérésre szolgáltak. Ezen műszerek segítségével tudtuk összehasonlítani a szimulált és a mért 

nedvesség adatokat a különböző talajrétegekben. Kiegészítvén a szükséges bemenő adatok gyűjtését, a modell 

nyújtotta inverz módszerrel is meghatároztuk az adott talaj vízvezető képességét, amit később, mint bemenő adatot 

használtunk fel. 

Kulcsszavak: mérési műszerek, modell, talajréteg, vízáramlás. 

1. Bevezetés 

Az élet kialakulásának lehetőségét a víz biztosítja, és elengedhetetlen feltétele az élet folyásának. 

Ezért fontos megérteni a víz okozta kölcsönhatásokat, folyamatokat. Ilyen például a víz áramlása a 

talajban, amelyet különböző modellek valós adatokra adott válaszának összehasonlításával vizsgálunk. A 

talajvízáramlása során nem csak egyértelműen meghatározott (determinisztikus) folyamat megy végbe, 

hanem tartalmaz véletlenszerű elemeket is, amellyel megnehezíti a modellalkotás folyamatát. A talajban 

lezajló folyamatokat általában csoportosan egymással összefüggésben kell vizsgálnunk, ezért rendszerint 

több egymással kölcsönhatásban lévő egyenlet szerepel a modellben. A modelleket célszerű konkrét 

adatokon tesztelni, ahogyan a mi kísérletünkben is tettük. Az adatok alapján a modellt minősíteni kell, és 

igény esetén a modellt a feltételrendszerével együtt módosítani. Ügyelnünk kell közben a modell 

érvényességi tartományára is, hiszen korlátozva vannak azok a körülmények, amelyek között a modell 

1 Szondi Zoltán 

BCE, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék 


BCE, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék 

3 Fodor Nándor 

MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete 

315



megállapításai érvényesek lesznek. Az esetünkben alkalmazandó működést leíró modellekben a 

folyamatleírást leegyszerűsítik, tehát elhagyják azokat a részletinformációkat, amik számunkra 

szükségtelenek vagy elhanyagolhatóak. A műveleti időt és az adatmennyiséget csökkentik azáltal, hogy 

empirikus, azaz tapasztalati egyenleteket alkalmaznak (Rajkai 2004). A bonyolult differenciál egyenletek 

megoldását igénylő modelleket is könnyen alkalmazhatjuk a mai számítógépes rendszerek segítségével. 

Célként tűztük ki a különböző mérőműszerekkel mért adatok és modellel való feldolgozásuk során kapott 

különbözőségének, illetve pontosságának kimérését, a modell gyakorlati alkalmazási módjának 

megismerését, e munkálatok közben felmerült problémák megoldásának mikéntjét, a választott modell 

gyengeségeinek, erősségeinek beazonosítását és a modell fejlesztési lehetőségeinek feltérképezését a 

jövőre nézve. 


2.1. Az elemzéshez használt modell: Hydrus 1-D 

Munkánk során a Hydrus 1-D nyílt forráskódú, konduktív nedvességforgalom modellel dolgoztunk. A 

konduktív modellek a Richards egyenlet numerikus megoldását alkalmazzák telített és telítetlen 

nedvességtartalmú talaj esetében is. Működésének alapgondolata, hogy mint a természetben minden 

folyamat, így a víz áramlása is a legalacsonyabb, ill. ekvipotenciális energia szintre törekszik, azaz a 

talajban lévő víz a magasabb energiájú helyről az alacsonyabb felé áramlik. A Richards egyenletnek van 

olyan megoldása, ahol az idő és a talajszelvény felbontása az adott talaj paramétereiből adódik (Berg, 

1999. A konduktív modellek időbeli felbontása perces vagy órás léptékű. A talajszelvényeket 0,1 cm és 

0,5 cm közötti rétegekre bontja a modell. Általában a talajhoz közeledve finomabb felbontást 

alkalmaznak. A vízáramlás és a gyökér vízfelvételének az összefüggésein kívül a modell képes szimulálni 

a hőmérséklet áramlását és változását, illetve az oldott anyagok folyékony- és gáz halmazállapotban való 

áramlását. A modellt három részre osztották (Flow: vízáramlás, Heat: hőmérséklet, Solute: oldott anyag). 

1. ábra Hydrus felhasználói felülete 

A program egyaránt képes kezelni a víz- és az oldott anyagáramlást, a víz által telített, telítetlen, 

részben telített porózus talajokban. Az áramlást tekintve egyaránt lehetőség van vertikális, horizontális és 

316



egyénileg meghatározott irányokra is. A Flow elnevezésű rész képes nem homogén talaj kezelésére, és 

időben változó felosztására, abban az esetben, ha egyes környezeti feltételek adottak, mint a fluxus, és a 

talajpárolgás kezdeti értékek. A telítetlen vízvezető képesség leírására a van Genuchten formulát és annak 

módosítását - a telítettség közeli állapot miatt- használják, mivel megváltozik a vízvezető képesség 

(Borgesen 2006). A Hydrus-ban elérhető egy becslési eljárás is, amivel a vízvezető képességet lehet 

származtatni különböző típusú talajokra. Lehetőség van gyökérnövekedési becslésre és sótűrő képesség 

becslésre is. Ezen kívül számos paraméter becslésére is lehetőségünk van, amennyiben a szükséges 

megfigyelésen alapuló víztartalom, felületi nyomás, koncentráció rendelkezésre áll. A felhasználói felület 

(1. ábra) Microsoft Windows operációs rendszer alapú grafikus felület (GUI), amely kezeli a szükséges 

bemenő adatokat, amelyek szükségesek a Hydrus futtatásához. Az összes térbeli paramétert meg lehet 

határozni grafikus környezetben, úgymint a talajtípust, talajréteget, gyökér vízfelvételének az elosztását és 

a kezdeti értékeit a víz, a hő és az oldott anyag áramlásának. A program lehetőséget biztosít arra, hogy a 

felhasználó készítsen egy alkalmazás specifikus áramlási és szállítás modellt, és azt analizálhassa grafikus 

eszközökkel (grafikonok, táblázatok). A bemenő és a kimenő adatok egyaránt ábrázolhatóak és 

vizsgálhatóak grafikus eszközökkel. Amennyiben a geometriai és a paraméter adatok nem egyeznek a 

bemeneti formátummal, abban az esetben a program lefordítja azt az általa használatos bemenő 

formátumra. 

2.2. A talaj vízvezető képességének mérése 

Mini Disk Infiltrometer 

A talaj vízáteresztő képességének vizsgálatakor két egymástól eltérő működési elvű mérőműszert 

használtunk, amiből az egyik a Mini Disk Infiltrometer volt. Ez a mérőműszer ideális a terepi mérésekre, 

mivel a mérete kicsi és a méréshez szükséges víz mennyisége könnyen magunkkal vihető. Emellett a 

készülék kiválóan alkalmas a labori és demonstráló beltéri mérésekre is. Az eszköz alapjait a Mariottepalack 

eljárás képezi, ami segítségével egy állandó nyomáskülönbséget tudunk fenntartani. Az 

alapgondolata az, hogy a légköri nyomást, amely a vizet áramlásra készteti, visszaszorítjuk a vízszint és a 

csővég közötti vízoszlop által kifejezett nyomással és a palack belső nyomásával. Ezáltal vagyunk 

képesek az állandó nyomást tartani. Az Infiltrométer alkalmas tehát a vízvezető képesség 

meghatározására. Azonban, mivel a különböző talajtípusok különböző intenzitással eresztik be a talajba a 

vizet, ezért a kísérletet végrehajtó személynek kell megszabnia a megfelelő szívóerőt és a mérés időbeli 

felosztását a talajtulajdonságokhoz mérten. Minél nagyobb a talaj vízvezető képessége, annál nagyobb 

szívóarányt kell beállítanunk. 

Guelph permeameter 

A másik vízvezető képességet mérő műszer a Guelph permeameter volt, melynek egyik előnye, hogy 

különböző mélységekben mérhetünk vele vízvezető képességet. 

2.3. Hydrus 1-D inverz vízvezető képesség számítás 

A Hydrus modell segítségével lehetőségünk van a terepen mért nedvességtartalom segítségével, un. 

inverz módszerrel meghatározni a talaj vízvezető képességét. Ehhez nincs másra szükség, mint a 

ténylegesen mért nedvességtartalomra az adott talajrétegekben. Azonban lényegesen felgyorsítja a 

program lefutását, ha a lehetséges korlátok minél pontosabban adjuk meg (Simunek et al. 2008). Ezért a 

program paramétereinek beállításánál adhatunk egy intervallumot a vízvezető képesség értéknek, amit a 

talajminta alapján kapott becslés alapján tehetünk meg. A kapott értéket a modellbe bemenő adatként újra 

feldolgoztunk, az un. direkt módszerrel. 

317



2.4. A talaj nedvességtartalom mérése 

Time Domain Reflectometer (TDR) 

Ez egy olyan elektronikai eszköz, ami egy rövid ideig tartó erős elektromágneses hullámot indukál, 

majd a visszatért hullámokból lehet következtetéseket levonni. A TDR mezőgazdasági alkalmazása azon 

alapszik, hogy meg lehet állapítani annak a közegnek a dielektromos állandóját, ami a hullámot 

visszaverte. Mivel a dielektromos állandó és a nedvességtartalom között szoros összefüggés van, ezért 

megállapítható a visszaverő közegnek a nedvességtartalma is ezzel a módszerrel. Előnyei közé sorolható a 

pontosság, továbbá az, hogy nem kell kalibrálni, és hogy bizonyos határérték alatt nem befolyásolja a talaj 

sótartalma. Azonban ez a sótartalom-függetlenség csak egy bizonyos mértékig tart, ugyanis a sótartalom 

lelassítja a hullámok haladását. Ismert sótartalom esetén ez a hiba kiküszöbölhető 

Kapacitív mérőműszer 

A talaj nedvességmérő műszereinek e típusai egy elektródából állnak. Ez lehet egy párhuzamos sor, de 

lehet egy elektróda gyűrű is. Ezek az elektródák a talajjal együtt úgy működnek, mint egy kondenzátor. A 

kondenzátorok legfőbb jellemzője a kapacitás. (Minden test alkalmas töltések befogadására, tárolására; ezt 

nevezzük idegen szóval kapacitásnak, C-vel jelöljük: capacitor). A TDR műszerhez hasonlóan ez a műszer 

is a talaj dielektromos állandóját hivatott vizsgálni, mivel ezzel meghatározható a talaj nedvességtartalma. 

2.5. Talaj mintavétel 

A vizsgált területen fél évvel korábban elhelyeztük a kapacitív méréshez a szondákat, annak érdekében, 

hogy a méréseknél valóban bolygatatlan talajon tudjunk talajnedvességet mérni. A mérés pontos helyétől 

számítva körülbelül 1méternyi távolságban vettünk talajmintát, amit laborban bevizsgálták. 

3. A mérési módszerek összehasonlítása 

A Hydrus modell vízáramlás részéhez szükséges bemenő adatok mérésére tehát négy különböző 

műszert használtunk, amelyek egyrészt a talaj vízvezető képesség vizsgálatához kellettek, másrészt a 

valóságos terepi viszonyok közötti nedvességtartalom mérésre szolgáltak. Ezen műszerek segítségével 

tudtuk összehasonlítani a szimulált és a mért nedvesség adatokat a különböző talajrétegekben. Az általunk 

használt, elvében különböző mérőműszerek a Mini Disk Infiltrometer, Guelph permeameter, TDR- és 

kapacitív nedvességtartalom műszerek voltak. Kiegészítvén a szükséges bemenő adatok gyűjtését, a 

modell nyújtotta inverz módszerrel is meghatároztuk az adott talaj vízvezető képességét, amit később, 

mint bemenő adatot használtunk fel. Ezen összehasonlítás alapján sikerült azonosítanunk a mérések 

különbözőségét az eredmények tekintetében, és ez engedett következni a kiértékelés pontosságára is. A 

különböző mérőműszerekkel kimért adatokkal becsült nedvességértékek egymástól néhol eltértek, néhol 

nem különböztek, azonban kimondható, hogy a terepi mérésen mért áramlási tendenciát követték. Mivel a 

kapacitív mérőműszeres mérésnél olyan tényezők is közrejátszottak, amit a modell nem képes még 

kezelni, a TDR-es nedvességmérő műszer terepen mért értékeit hasonlítjuk össze a modell által megadott 

értékekkel. Az összehasonlítás eredményét a 2. ábrán mutatjuk be. Az ábrán megfigyelhető a különböző 

eszközökkel mért vízvezető képesség-vizsgálat eredmények kiértékelése a választott modell alapján, 

illetve a terepi mérés során kapott eredményekkel való összehasonlításuk. 

A vízszintes tengelyen a nedvességtartalmat ábrázoltuk a függőleges tengelyen pedig a különböző 

mélységben mért talajrétegeket. Kiválasztottunk egy időpontot, amelynél a beszivárgás hatására mind a 

három talajrétegben elindult a nedvességtartalom megváltozása. Ez az időpont a mérés kezdetétől 

számított tizedik perc volt. A modellben számított 100 réteg szerinti felbontást a megfelelő szintenként 

átlagoltuk, hogy párhuzamba lehessen hozni a mért adatokkal. Az ugyanazon eljárással számított értékeket 

azonos színnel jelöltük a grafikonon. Ezáltal látszik, hogy az egyre lejjebb lévő rétegekben, kisebb 

mértékben ugyan, de megindul a beszivárgás. A kapott eredményeket kétmintás t-próbával hasonlítottuk 

318



össze. Míg az első talajrétegben 5%-os első fajú hiba mellett mindegyik adatsor egymáshoz képest 

szignifikánsan eltér, addig a második talajrétegben már csak az inverz-direkt módszer tér el a Guelph és a 

Mini Disk módszertől. A t-próba nem mutatott ki eltérést a harmadik réteg adatsorai között. 

A különböző módszerekkel számolt/mért nedvességtartalom 

0-10 

talajréteg (mm) 

10-20 

20-30 

terep 

guelph 

mini-disk 

Id 

0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35 0,4 0,45 

nedvességtartalom (cm3/cm3) 

2. ábra. A különböző módszerekkel meghatározott nedvességtartalom összehasonlítása 

Mindezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyre mélyebbre haladva a talajban egyre 

összecsengőbb értékeket kapunk a különböző módszerekkel. Emellett az is megállapítható, hogy az 

általunk mért terepi értékekhez képest a modellel számított értékek alulbecsülik a különböző 

talajrétegekben a nedvességtartalmat (16%-kal). Az inverz módszerrel (Simunek 2008) kapott vízvezető 

képesség értékével direktben lefuttatott módszernél csak a második általunk megkülönböztetett 

talajrétegben volt a terepi és a szimulált nedvességtartalom egymáshoz a legközelebb. Ez meglepő 

eredmény, hiszen a modell által becsült vízvezető-képességet adtuk meg bemenő adatként, így azt vártuk, 

hogy a legközelebbi becslést adja a nedvességtartalomra. Általánosságban megállapítható, hogy a 

nedvességváltozás ütemét és haladását mindegyik módszerrel mért mérés visszaadta. 


Nemzetközi tapasztalat mutatja, hogy a növénytermesztési modellek egyre közelebbi értékeket adnak a 

mért terméshozam értékekkel, azonban még mindig tapasztalható akár 10-20%-os eltérés a mért és a 

becsült értékek között (Jamieson et al. 1998). A mi általunk számított becslések és a mért adatok között 

átlagban 16%-os eltérés volt a jellemző. Ez a mérési hibákból is adódhat, valamint az idő hiányában 

elvégzett kevés mintavétel számából is. Azonban az összehasonlítás alapján kimondható, hogy a 

vízáramlás tendenciája követte a mért értékeket, tehát több, a termesztésre hasznos következtetést van 

lehetőségünk az adatokból levonni. Ezek közé a következtetések közé tartozhat a modellezés alapján 

történő öntözés volumenének és időpontjának a meghatározása. Nem várt eredménynek számít a modell 

által inverz módon számított vízvezető képességgel direkt módon számított nedvességtartalom értékek 

jelentős eltérése a terepi értékektől. Ez arra enged következtetni, hogy a modellben ellentmondások 

találhatóak, amely a kiértékelő felhasználók és a modell fejlesztői közötti együttműködéssel 

kiküszöbölhető, javítható (Stöckle et al. 2003). 

A modell néhány, a valóságban jelenlévő folyamatot nem képes kezelni. A kapacitív mérőműszerrel 

mért adatokat ennek okán nem volt lehetőségünk kielemezni, ugyanis az adatok a modell feldolgozási 

lehetőségein túlmutattak. Ennek oka a gyökér mellett, illetve a különböző, a természetben létrejövő 

319



kapilláris járatokban történő vízelfolyás volt. A hiányosságok ellenére azt tapasztalatuk, hogy az általunk 

vizsgált modell alkalmas a vizsgált rendszer elemeinek az összekapcsolására, vízgazdálkodáshoz 

szükséges következtetések levonására. Ezt bizonyítja a mért és a szimulált beszivárgás hasonlósága. A 

megfogalmazott gyengeségek pedig újabb ötleteket adtak számunkra a további kutatásra és fejlesztésre 

vonatkozóan: ezek közé tartozik az újabb, és mennyiségében több mintavételezés, és ezen minták 

kiértékelése, összevetése, illetve a többi felhasználó bevonása a fejlesztésbe. Így a modell elméleti 

hátterének újragondolásának lehetősége is körvonalazódhat. További kutatási lehetőség lehet a vízvezető 

képesség rétegenkénti vizsgálata, a talaj több rétegre való felosztása, több talajtípuson és az általunk 

felhasznált több mérőműszer használatával, továbbá az e módszerrel kapott adatok kiértékelése a modell 

segítségével. 




Hivatkozások 

Berg, P. 1999 Long-term simulation of water movement in soils using mass-conserving procedures, Advances in 

Water Resources Vol. 22, No. 5, pp. 419–430, 1999 

Børgesen, C. D. Jacobsen, O. H. Hansen, S. Schaap, M. G. 2006 Soil hydraulic properties near saturation, an 

improved conductivity model Journal of Hydrology vol. 324 pp. 40–50 

Fodor N. 2002. A nedvességforgalom modellezése növénytermesztési modellekben. Ph.D. értekezés. Debreceni 

Egyetem 

Jamieson P.D. , Porter J.R. , Goudriaan Ritchie, van Keulen , J.T. H. Stole W. 1998 A comparison of the 

models AFRCWHEAT2, CERES-Wheat, Sirius, SUCROS2 and SWHEAT with measurements from wheat grown 

under drought Field Crops Research vol. 55 pp. 23-44 

Rajkai K. 2004. A víz mennyisége, eloszlása és áramlása a talajban, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, 

Budapest 

Šimůnek, J. van Genuchten, M. Th. Šejna , M. 2008. Development and applications of the HYDRUS and 

STANMOD software packages, and related codes. Vadose Zone J. 7, 587-600. 

Stöckle C. O. Donatelli , M. Nelson, R. 2003 CropSyst, a cropping systems simulation model Europ. J. Agronomy 

vol.18 pp.289-307 

320

Proceedings - Debreceni Egyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?