The Fate of Western Hungary 1918-1921 - Corvinus Library ...

The Fate of Western Hungary 1918-1921 - Corvinus Library ... The Fate of Western Hungary 1918-1921 - Corvinus Library ...

hungarianhistory.com
from hungarianhistory.com More from this publisher
04.04.2013 Views

Gábor, Sándorné: Ausztria és a Magyarországi Tanácsköztársaság. (Budapest, 1969.) Gergely, Ernő: A proletárforradalom és a tanácshatalom Kárpátalján és Nyugat-Magyarországon. In: Jogtudományi Közlöny, 1963. október– november Horváth, Ferenc: Magyarország vasútépítések 1900 és 1914 között. In: Magyar vasúttörténet. 4. köt. 1900-tól 1914-ig. (Főszerk.: Kovács László. Budapest, 1996.) Kiss, Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. IV. bőv., jav. kiad. I. köt. (Budapest, 1988.) Kiss, Mária: Gazdasági-társadalmi és politikai viszonyok 1918 és 1945 között. In: Szentgotthárd. (Szerk.: Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981.) Koncsek, László: A bécsi és Sopron megyei ellenforradalom kapcsolatai 1919ben. I. rész. In: Soproni Szemle, 1956. 2. szám. II. rész. A bécsi és soproni ellenforradalom kapcsolatai 1919-ben. 1959. 1. szám Környei, Attila: Adatok az 1919. évi Sopron vármegyei osztályharcokhoz. I. rész. A tanácshatalom osztályjellege. In: Soproni Szemle, 1973. 1. szám. II. rész. Ellenforradalmi kísérletek. 2. szám Követeljük Burgenlandot. (Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Budapest, 1938.) Kővágó, László: A Magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés. (Budapest, 1989.) Kranzmayer, Eberhard: Die österreichischen Bundesländer und deren Hauptstädte in ihren Namen. (Wien, 1956.) Krug, Lajos: Tüzek a végeken. Selmectől–Sopronig. (Sopron, 1930.) Kubinyi, Elek: A burgenlandi németek. In: Magyar Szemle, 1928. III. köt. 3. szám. (Magyar Nagylexikon. Főszerk.: Élesztős László. II. köt. 1994.) Marosi, Endre: Magyarok Burgenlandban. In: Unio, 1989. augusztus Nemeskürty, István: Mi történt velünk? (Budapest, 2002.) Ormos, Mária: Civitas fidelissima. Népszavazás Sopronban 1921. (Győr, 1990.) Ormos, Mária: Padovától Trianonig 1918–1920. (Budapest, 1983.) Paál, Vince: Ausztria identitásai. In: Nemzeti és regionális identitás Közép- Európában. (Szerk.: Ábrahám Barna, Gereben Ferenc, Stekovics Rita. Piliscsaba – Budapest, 1999.) Pálosy, I.: Nem sértjük a magyar–német barátságot. Követeljük Burgenlandot a magyar haza szent testéhez. (Budapest, 1939 körül.) Palotás, Zoltán: A trianoni határok. (Budapest, 1990.) Papp, István: Az első magyar proletárforradalom és a Sopronba került Bányászati és Erdészeti Főiskola 1919-ben. In: Soproni Szemle, 1969. 1. szám Pozsonyi, Márta: A saint-germaini osztrák békedelegáció és a területi kérdés. In: Történelem és nemzet. (Tanulmánykötet Galántai József professzor tiszteletére. Szerk.: Kiss Károly, Lovas Krisztina. Budapest, 1996.) Révai Új Lexikona, XI. köt. (Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd. 2003.) 208

Romhányi, Zsófia: A saint-germaini békekötés és az osztrák sajtó. In: Történelem és nemzet. (Tanulmánykötet Galántai József professzor tiszteletére. Szerk.: Kiss Károly, Lovas Krisztina. Budapest, 1996.) Romsics, Ignác: A trianoni békeszerződés. (Budapest, 2001.) Romsics Ignác: Szláv korridor, Burgenland, Lajtabánság: koncepciók Nyugat- Magyarországról. In: Regio, 1992. 1. szám Schwartz, Elemér: A Burgenland név. In: Magyar Nyelv, 1927. szeptemberoktóber (7–8. füzet) Schwartz, Elemér: A Burgenland magyar neve. In: Vasi Szemle, I. évf. 1934. 3. szám. Schwartz, Elemér: A nyugatmagyarországi német helységnevek. (Budapest, 1932.) Soós, Katalin: A nyugat-magyarországi kérdés 1918–1919. (Budapest, 1962.) Soós, Katalin: Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság és az Osztrák Köztársaság kapcsolatainak történetéhez. A nyugat-magyarországi kérdés 1919. március–augusztus. In: Soproni Szemle, 1959. 4. szám Soós, Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? In: Századok, 97. évf. 1963. 2. szám Soós Katalin: Magyar–bajor–osztrák titkos tárgyalások és együttműködés 1920–1921. In: Acta Historica, XXVII. köt. (Szeged, 1967.) Szinai, Miklós: A Magyar Tanácsköztársaság és Ausztria kapcsolataihoz. Otto Bauer levele Kun Bélához. In: Századok, 103. évf. 1969. 2-3. szám „Tisztemben csak a város érdeke és az igazság fog vezetni”. A 120 éve született Thurner Mihály polgármester (1978–1952) emlékére. (Szerk.: Turbuly Éva. Sopron, 1998.) Tóth, Imre: Elméleti és módszertani megjegyzések a regionalitás kérdéseinek kutatásához. Regionális identitások Burgenlandban és Nyugat- Magyarországon. In: Arrabona 45/1. (Kiad. a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága. Győr, 2007.) Turbuly, Éva: Adatok Thurner Mihály polgármester személyének és szerepének jobb megismeréséhez a két háború közötti Sopron életében. In: „Magyarok maradtunk”. 1921–1996. Konferencia a soproni népszavazásról. Sopron, 1996. december 12. (Szerk.: Turbuly Éva. Sopron, 1997.) Thurner, Mihály: Emlékirat Sopron magyarságának és németségének sorsáról. (Rábaközi Nyomda, Sopron, 1919.) Vádbeszéd gyilkosság, rablás stb. bűntettével vádolt Cserny József és társai bűnügyében. Elmondotta Dr. Váry Albert főállamügyész, a B[uda]pesti Államügyészség vezetője 1919. december hó 6-án a Budapesti Törvényszék előtt. (Kiadja Rákosi Jenő Budapesti Hírlap Ujságvállalata R.-T. Budapest, 1919.) Váry, Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján. (írta és kiadja Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes. Váci Kir. Országos Fegyintézet Könyvnyomdája. Budapest, 1922.) 209

Gábor, Sándorné: Ausztria és a Magyarországi Tanácsköztársaság. (Budapest,<br />

1969.)<br />

Gergely, Ernő: A proletárforradalom és a tanácshatalom Kárpátalján és<br />

Nyugat-Magyarországon. In: Jogtudományi Közlöny, 1963. október–<br />

november<br />

Horváth, Ferenc: Magyarország vasútépítések 1900 és 1914 között. In: Magyar<br />

vasúttörténet. 4. köt. 1900-tól 1914-ig. (Főszerk.: Kovács László. Budapest,<br />

1996.)<br />

Kiss, Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. IV. bőv., jav. kiad. I. köt.<br />

(Budapest, 1988.)<br />

Kiss, Mária: Gazdasági-társadalmi és politikai viszonyok <strong>1918</strong> és 1945 között.<br />

In: Szentgotthárd. (Szerk.: Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1981.)<br />

Koncsek, László: A bécsi és Sopron megyei ellenforradalom kapcsolatai 1919ben.<br />

I. rész. In: Soproni Szemle, 1956. 2. szám. II. rész. A bécsi és soproni<br />

ellenforradalom kapcsolatai 1919-ben. 1959. 1. szám<br />

Környei, Attila: Adatok az 1919. évi Sopron vármegyei osztályharcokhoz. I.<br />

rész. A tanácshatalom osztályjellege. In: Soproni Szemle, 1973. 1. szám. II.<br />

rész. Ellenforradalmi kísérletek. 2. szám<br />

Követeljük Burgenlandot. (Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt,<br />

Budapest, 1938.)<br />

Kővágó, László: A Magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés.<br />

(Budapest, 1989.)<br />

Kranzmayer, Eberhard: Die österreichischen Bundesländer und deren<br />

Hauptstädte in ihren Namen. (Wien, 1956.)<br />

Krug, Lajos: Tüzek a végeken. Selmectől–Sopronig. (Sopron, 1930.)<br />

Kubinyi, Elek: A burgenlandi németek. In: Magyar Szemle, 1928. III. köt. 3.<br />

szám. (Magyar Nagylexikon. Főszerk.: Élesztős László. II. köt. 1994.)<br />

Marosi, Endre: Magyarok Burgenlandban. In: Unio, 1989. augusztus<br />

Nemeskürty, István: Mi történt velünk? (Budapest, 2002.)<br />

Ormos, Mária: Civitas fidelissima. Népszavazás Sopronban <strong>1921</strong>. (Győr, 1990.)<br />

Ormos, Mária: Padovától Trianonig <strong>1918</strong>–1920. (Budapest, 1983.)<br />

Paál, Vince: Ausztria identitásai. In: Nemzeti és regionális identitás Közép-<br />

Európában. (Szerk.: Ábrahám Barna, Gereben Ferenc, Stekovics Rita.<br />

Piliscsaba – Budapest, 1999.)<br />

Pálosy, I.: Nem sértjük a magyar–német barátságot. Követeljük Burgenlandot a<br />

magyar haza szent testéhez. (Budapest, 1939 körül.)<br />

Palotás, Zoltán: A trianoni határok. (Budapest, 1990.)<br />

Papp, István: Az első magyar proletárforradalom és a Sopronba került<br />

Bányászati és Erdészeti Főiskola 1919-ben. In: Soproni Szemle, 1969. 1.<br />

szám<br />

Pozsonyi, Márta: A saint-germaini osztrák békedelegáció és a területi kérdés.<br />

In: Történelem és nemzet. (Tanulmánykötet Galántai József pr<strong>of</strong>esszor<br />

tiszteletére. Szerk.: Kiss Károly, Lovas Krisztina. Budapest, 1996.)<br />

Révai Új Lexikona, XI. köt. (Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd.<br />

2003.)<br />

208

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!