und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Dippold Péter tudományterületek (köztük a kisebbségkutatás) egyedi tartalmi tájékozódási igényeit, úgy az általános tájékoztatásra szánt bibliográfiák és könyvtári katalógusok tartalmi feltáró eszközei (pl. általános tárgyszójegyzékek) sem képesek minden terület speciális jegyeit tükrözni. A használók oldaláról is problémák adódhatnak a katalógusok/adatbázisok kereshetőségével kapcsolatban. A hagyományos kutatói módszerek gyakran kevéssé tudják követni a könyvtári szemlélet által meghatározott adatbázisok logikáját. A túlbonyolított, gyakran a kutatók számára érdektelen részleteket is tartalmazó adatbázisok sokszor riasztóan hatnak a felhasználókra. „Manapság a diákok és kutatók egyre növekvő számban kerülik el a könyvtári katalógusokat más keresőeszközöket részesítve előnyben, és a katalógusok a tudományos információk összességéből egyre szűkülő hányadot tartalmaznak” 5 – írja Karen Calhoun egy, a Library of Congress számára készített jelentésében. A jelentés, amely a katalógusok változó szerepét és az egyéb webes keresőeszközökkel történő integráció lehetőségeit vizsgálja; meglehetősen sötét képet fest a szakkönyvtári katalógusok jelenéről. Kemény megállapításai szerint a katalogizálás jelenlegi gyakorlata rendkívül költséges, a szakkönyvtári katalógusok fokozatosan a helyi használók kereséseire korlátozódnak. A katalógusokat csak bonyolult módon lehet használni, és keresőfelületük egyre inkább korszerűtlenné válik. Mindez érvényes az adatbázisokba szervezett bibliográfiákra is. A katalógusok fejlesztésének egyik lehetséges iránya, hogy minél egyszerűbb módszerekkel tegyék lehetővé a keresést. Ez a bibliográfiákra is vonatkozik, megjegyzendő azonban, hogy a bibliográfia és a katalógus funkciója ezen a szinten valóban elválik egymástól. Míg katalógusok célja a gyűjteményben található művekről szóló egyszerű tájékoztatás, addig a bibliográfiák (főképpen a tudományos kutatómunkát igénylő retrospektív könyvészetek) sokszor a részletekbe menő, a kutatókat tudományos információkkal is ellátó feldolgozást helyezik előtérbe. A könyvtárak integrált rendszereire általában a szerző, a cím, kiadó, a megjelenési hely, ISBN, ISSN szám stb. szerinti keresés jellemző – a feldolgozás mélységétől függően. Ezeket az elemeket a formai feltárás ismérveinek nevezzük, mert az adatok a dokumentumokban található formai elemeket fedik le. Ezek a lehetőségek kiegészülnek a kulcsszavas kereséssel, amely a leírás bármely elemének automatikus kereshetőségét teszi lehetővé. Ezek mellett természetesen minden gyűjtemény kialakítja saját tartalmi feltárási apparátusát, ami az ETO-tól a központilag épített tárgyszórendszeren (Magyarországon a KÖZTAURUSZ) keresztül az egyedileg kialakított tárgyszavazásig vagy tezaurusz-használatig terjedhet. Az adatbázisokra jellemző, hogy szemben a hagyományos biblio- 5 CALHOUN 2006. � 426 �
A bibliográfiák funkciójának változásai – különös tekintettel a kisebbségkutatásra gráfiákkal a keresési szempontok kombinálhatók, így több dimenzióból válik lehetővé a keresés. Az általános bibliográfiák tartalmának szűkítési szempontjai a szakbib- liográfiák számára Az átfogó bibliográfiai adatbázisokban vagy közös katalógusokban óriási menynyiségű bibliográfiai rekord között kereshetnek a kutatók, akiknek azonban saját speciális szempontjaik alapján van szükségük az adatokra. Sokszor éppen az adatok bősége okoz problémát, hiszen nehéz eligazodni az akár milliós nagyságrendű adatbázisokban. Tegyük fel, hogy egy általános bibliográfiát szeretnénk szakbibliográfiánk alapvető forrásaként használni; ekkor a válogatás szempontjai különbözőek lehetnek. Egyik lehetséges szűkítési szempont a területi (földrajzi) határok kijelölése. A nemzeti bibliográfiák gyűjtőkörének behatárolásakor például a legtöbbször a földrajzi szempont dominál: általában a nemzeti (azaz az országhatárokon belüli) dokumentumtermés regisztrációja a cél. (Néhány nemzeti bibliográfia vállalja az országhatárokon túl megjelenő patriotikumok gyűjtését is, ez természetesen túllép a földrajzi határokon.) Történeti jellegű bibliográfiák esetében nagyon fontos az időhatárok kijelölése, ha az adatgyűjtés csak bizonyos korszakokra, időszakokra vonatkozik. A szakbibliográfiák jellegzetessége a címek téma szerinti összegyűjtése. Szűkítési szempont lehet még a dokumentumtípusok szerinti válogatás: előfordulhat, hogy a bibliográfia csak könyveket dolgoz fel, mások ennél sokkal rugalmasabban kezelik a típusokat, újság- és folyóiratcikkeket-tanulmányokat, vagy akár képeket és kéziratokat is bevonva a bibliográfia gyűjtőkörébe. Előfordul, hogy egy bibliográfia csak meghatározott nyelvű irodalmat dolgoz fel. A leggyakoribb ezen válogatási szempontok kombinációja, amelyet a praktikus indokok (pl. terjedelmi korlátok, megcélzott közönség igényei) mellett az adott téma egyedi jellegzetességei is meghatározhatnak. Mivel az egyetemes bibliográfia az IFLA törekvései ellenére nem jöhetett létre, ilyen leválogatásokat nem tudunk teljes körűen végrehajtani. A szakbibliogáfiák, tematikus gyűjtemények számára az általános bibliográfiai adatbázisok jó forrásként szolgálnak, de a felsorolt szűkítési szempontok mindegyikére nem adnak lehetőséget. Egyrészt keresési logikájuk gyakran nem teszi lehetővé a fenti szűkítési szempontok alkalmazását, másrészről a tartalmi, tematikus keresést éppen egyetemes voltuk miatt (többnyelvűség, tárgyszavazás különbségei stb.) kevésbé tudják támogatni. A speciális szakbibliográfiák létrehozására – legalábbis napjainkig – ezért inkább jellemző az alulról építkezés: a bibliográfiai adatok tematikus összegyűjtése különböző forrásokból. � 427 �
- Seite 376 und 377: Loyalität wem gegenüber? Vlatko S
- Seite 378 und 379: Vlatko Stojanov (post-)sowjetischen
- Seite 380 und 381: Vlatko Stojanov offenbart. Gerade B
- Seite 382 und 383: Vlatko Stojanov donien im Jahre 200
- Seite 385: � �� �inderheitenrecht �i
- Seite 388 und 389: Herbert Küpper welche Gruppen als
- Seite 390 und 391: Herbert Küpper derheit” im Sinne
- Seite 392 und 393: Herbert Küpper Landsmannschaftlich
- Seite 394 und 395: Herbert Küpper außerstande, selbs
- Seite 396 und 397: Probleme in Theorie und Praxis Herb
- Seite 398 und 399: Literatur Herbert Küpper BRUNNER 1
- Seite 401 und 402: �enő �altenbach �spekte eine
- Seite 403 und 404: Aspekte einer multikulturellen Auto
- Seite 405 und 406: Aspekte einer multikulturellen Auto
- Seite 407: � ��� �emographie, �ibl
- Seite 410 und 411: Albert F. Reiterer nach dem Systemw
- Seite 412 und 413: Albert F. Reiterer ren Cisleithanie
- Seite 414 und 415: Albert F. Reiterer Für Ungarn hing
- Seite 416 und 417: Albert F. Reiterer erwarten war. Da
- Seite 418 und 419: Albert F. Reiterer Einige zusammenf
- Seite 420 und 421: Literatur Albert F. Reiterer BROADB
- Seite 422 und 423: Albert F. Reiterer REITERER 1990 =
- Seite 424 und 425: Dippold Péter fel) is csak mintegy
- Seite 428 und 429: Dippold Péter A kisebbségi biblio
- Seite 430 und 431: HUMANUS 17 Dippold Péter Az Orszá
- Seite 432 und 433: Dippold Péter keresztül juthattak
- Seite 434 und 435: Dippold Péter SEEWANN / DIPPOLD 19
- Seite 436 und 437: Klaus J. Loderer sich an der polyte
- Seite 438 und 439: Klaus J. Loderer Die Waitzener Gass
- Seite 440 und 441: Klaus J. Loderer Durch die Untertei
- Seite 442 und 443: Klaus J. Loderer Die Preisrichter M
- Seite 444 und 445: Klaus J. Loderer Das Gebäude Andr
- Seite 446 und 447: Klaus J. Loderer 1886 eröffnete di
- Seite 448 und 449: Klaus J. Loderer ecksgiebeln hervor
- Seite 450 und 451: Literatur Klaus J. Loderer ANKER 19
- Seite 452: Klaus J. Loderer TARR 1984 = Tarr,
Dippold Péter<br />
tudományterületek (köztük a kisebbségkutatás) egyedi tartalmi tájékozódási<br />
igényeit, úgy az általános tájékoztatásra szánt bibliográfiák és könyvtári katalógusok<br />
tartalmi feltáró eszközei (pl. általános tárgyszójegyzékek) sem képesek<br />
m<strong>in</strong>den terület speciális jegyeit tükrözni.<br />
A használók oldaláról is problémák adódhatnak a katalógusok/adatbázisok<br />
kereshetőségével kapcsolatban. A hagyományos kutatói módszerek gyakran<br />
kevéssé tudják követni a könyvtári szemlélet által meghatározott adatbázisok<br />
logikáját. A túlbonyolított, gyakran a kutatók számára érdektelen részleteket is<br />
tartalmazó adatbázisok sokszor riasztóan hatnak a felhasználókra. „Manapság<br />
a diákok és kutatók egyre növekvő számban kerülik el a könyvtári katalógusokat<br />
más keresőeszközöket részesítve előnyben, és a katalógusok a tudományos <strong>in</strong>formációk<br />
összességéből egyre szűkülő hányadot tartalmaznak” 5 – írja Karen<br />
Calhoun egy, a Library of Congress számára készített jelentésében. A jelentés,<br />
amely a katalógusok változó szerepét és az egyéb webes keresőeszközökkel<br />
történő <strong>in</strong>tegráció lehetőségeit vizsgálja; meglehetősen sötét képet fest a szakkönyvtári<br />
katalógusok jelenéről. Kemény megállapításai szer<strong>in</strong>t a katalogizálás<br />
jelenlegi gyakorlata rendkívül költséges, a szakkönyvtári katalógusok fokozatosan<br />
a helyi használók kereséseire korlátozódnak. A katalógusokat csak bonyolult<br />
módon lehet használni, és keresőfelületük egyre <strong>in</strong>kább korszerűtlenné válik.<br />
M<strong>in</strong>dez érvényes az adatbázisokba szervezett bibliográfiákra is. A katalógusok<br />
fejlesztésének egyik lehetséges iránya, hogy m<strong>in</strong>él egyszerűbb módszerekkel<br />
tegyék lehetővé a keresést. Ez a bibliográfiákra is vonatkozik, megjegyzendő<br />
azonban, hogy a bibliográfia és a katalógus funkciója ezen a sz<strong>in</strong>ten valóban<br />
elválik egymástól. Míg katalógusok célja a gyűjteményben található művekről<br />
szóló egyszerű tájékoztatás, addig a bibliográfiák (főképpen a tudományos kutatómunkát<br />
igénylő retrospektív könyvészetek) sokszor a részletekbe menő, a<br />
kutatókat tudományos <strong>in</strong>formációkkal is ellátó feldolgozást helyezik előtérbe.<br />
A könyvtárak <strong>in</strong>tegrált rendszereire általában a szerző, a cím, kiadó, a megjelenési<br />
hely, ISBN, ISSN szám stb. szer<strong>in</strong>ti keresés jellemző – a feldolgozás<br />
mélységétől függően. Ezeket az elemeket a formai feltárás ismérve<strong>in</strong>ek nevezzük,<br />
mert az adatok a dokumentumokban található formai elemeket fedik le.<br />
Ezek a lehetőségek kiegészülnek a kulcsszavas kereséssel, amely a leírás bármely<br />
elemének automatikus kereshetőségét teszi lehetővé. Ezek mellett természetesen<br />
m<strong>in</strong>den gyűjtemény kialakítja saját tartalmi feltárási apparátusát, ami az ETO-tól<br />
a központilag épített tárgyszórendszeren (Magyarországon a KÖZTAURUSZ)<br />
keresztül az egyedileg kialakított tárgyszavazásig vagy tezaurusz-használatig<br />
terjedhet. Az adatbázisokra jellemző, hogy szemben a hagyományos biblio-<br />
5 CALHOUN 2006.<br />
�<br />
426<br />
�
Change language