und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

�ippold �éter
� bibliográfiák funkciójának változásai –
különös tekintettel a kisebbségkutatásra
A bibliográfiák készítésének célja a dokumentumok átfogó értelemben vett
számbavétele: azaz létezésük megállapítása, a művek azonosítása, jegyzékeik
összeállítása és megtalálhatósági helyük rögzítése. 1 Típusa szerint a bibliográfia
lehet általános-, szak-, kurrens- és retrospektív, személyhez, földrajzi egységhez
és/vagy korhoz kötött, vagy dokumentumtípuson alapuló (pl sajtóbibliográfia).
A bibliográfiai regisztráció nem végcél, hanem egy köztes, de nagyon fontos
állomás a dokumentumok szolgáltatásához, mert a leíró adatok teszik lehetővé a
dokumentumok visszakereshetőségét. A bibliográfiai adatok összegyűjtése tehát
továbbra is alapvető feltétele a hagyományos és az elektronikus dokumentumok
szolgáltatásának. A hagyományosnak az elérhetőség bemutatásával, az elektronikusnak
pedig a webes kereshetőség biztosításával.
Az internet elterjedése és adatbázisok fejlődése természetes módon arra tart,
hogy az egyes helyi vagy regionális katalógusok és bibliográfiák összekapcsolásával
egyre nagyobb tömegű adat között lehessen keresni. Az átfogó, minden írott
dokumentum regisztrálására irányuló igény nem újkeletű, története évszázadokra
vezethető vissza.
Törekvések az egyetemes bibliográfia létrehozására
A könyvek számának növekedése a rendszerező elmék számára kihívásként jelentkezett:
vajon megismerhető-e az egyetemes emberi tudás a könyvek rendszerezett
számbavételén keresztül? Így született meg az egyetemes bibliográfia
gondolata, amely a könyvnyomtatás feltalálása után alig néhány évtizeddel jelentkezett.
Conrad Gesner nevéhez fűződik az a vállalkozás, amelyben a szerző
az 1545–1555 közötti időszakban mintegy 15 ezer tudományos könyv adatait
szervezte három kötetbe Bibliographia Universalis címmel, jelezve ezzel a bibliográfiai
teljességre való törekvést. Gesner munkásságának kutatója, Theodore
Besterman úgy vélte, hogy az első egyetemes bibliográfia egyben az utolsó is
volt, bár címével ellentétben valójában már keletkezése idején sem lehetett egyetemes.
A bibliográfia a kutatások szerint ugyanis a svájci Gesner által is közölt
nyelvi kötöttségeken belül (ti. latin, görög és héber nyelvű irodalmat dolgozott
1 HAGLER 1997.
�
423
�