und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Gőzsy Zoltán miután elvette feleségül az özvegyet. Steiner nemcsak gondosan taníttatta a fiút, hanem renováltatta és kibővíttette a belső városban örökölt nemesi házat, továbbá a korábban eladott ingatlanokat visszavásárolta, és Schroncz András rendelkezésére bocsátotta. 17 A németek bármennyire is igyekeztek a belső városi pozícióikat megtartani az anyakönyvek adatai a belső és a kanizsai városrész intenzívebb fluktuációját támasztják alá. A század elején még német nemzetiségűek laktak nagyobb arányban a belső városrészben, az 1740–1750-es évektől azonban egyre több horvát, szerb és magyar polgárral találkozunk. Ugyanakkor újabb német kézművesek is szereztek itt ingatlant, főleg az 1740-es években találkozunk számos új névvel (Frey, Haller, Hübner, Knorr, Pradeker, Prüder, Reinbrecher, Riedl, Riegger, Schumann), akik nem mindannyian újonnan költöztek Szigetvárra, egyesek más városrészből érkeztek, mások várbeli szolgálatukat követően telepedtek le. Pozícióik az egyházi életben – egyházi viszonyok A 18. századi források azt jelzik számunkra, hogy a németség fokozatosan ügyelt arra, hogy minél biztosabb és jobb pozíciókkal rendelkezzen a lokális egyházi életben. Szigetváron jelentős horvát, magyar és német katolikus, illetve szerb ortodox közösség élt. Mivel a szigetvári plébános a század közepétől főesperesi funkciókkal is rendelkezett, egy olyan kerületben, ahol nem beszélhetünk jelentősebb német jelenlétről, nem meglepő, hogy a püspökség számára stratégiai szempontból fontos volt, hogy horvát, magyar, német és lehetőség szerint szerb nyelven beszélő plébánost nevezzenek ki. A korszakban pedig kevés ilyen német származású pap volt a pécsi egyházmegye területén. 18 1734 után magyar származású plébánosok tevékenykedtek Szigetváron, akik számára elvárás volt a több nyelv ismerete. E nélkül nem tudtak volna sem prédikálni, sem gyóntatni, vagy a hívek problémáira érdemben reflektálni. A város templomában az egész korszakban – a nemzetiségi lakosság számának és arányának megfelelően – három nyelven folyt a prédikáció, a horvát és a német nyelvű igehirdetést több esetben a ferencesek tartották. 19 Ebből a szempontból érdekes számunkra a helyi ferencesek szerepe. Szigetváron a szlavón rendtartomány működött. A plébánia újraindulásáig (1713) 17 „Steiner János Uramnak, és ő házas társának Paukhern Anna Katalin Asszonynak örökösen és megmásolhatatlanul eladtam, elajándékoztam, és az én jussomat ő kegyelmekre transferáltam.” Baranya Megyei Levéltár (BML), XII. 1. 10. C+ fasc. [Egyházi szervek] A Pécsi Székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, 1628–1850 (1863). b. Iratok. Fassiones originales, 1698–1789. 23. Schroncz András végül az egyházi pályát választotta, és minden ingatlan vagyonát mostohaapjának adományozta. 18 A német származású papok esetében tapasztalhatjuk a leggyakrabban, hogy csak egy nyelven beszéltek. 19 Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár (PPL), Canonica Visitatio. 1738–1742. 128. � 40 �
A németség viszonyai a 18. századi Szigetváron a helyi ferencesek kereszteltek, eskettek és temettek. Az atyák között azonban nem csupán délszlávokkal és magyarokkal találkozunk, hanem jelentős szerepet játszottak németek is, igazodva a helyi lakosság igényeihez. 20 A helyi és a környékbeli németség számára hitéleti szempontból nagy jelentőséggel bírt a szomszédos turbéki kegyhely, amely a 18. század második felében élte virágkorát, amikor – bár Máriagyüd árnyékában – a zselici német, magyar és horvát lakosság lelkiéletének egyik központja lett. Az itteni Mariahilf-tisztelet viszont sajátosan német kultusszá vált, 21 két itteni búcsúnap, a Nagy- és a Kisboldogasszony a zselici németség hagyományos találkozóhelye lett. 22 A helyi német közösség ügyelt arra, hogy az egyházfi (templomgondnoki feladatokat látott el, a plébános munkáját segítette) tisztsége be legyen töltve, ennek viselője közülük került ki. A helyi közösségben nagy megtiszteltetés volt a viselése, olykor apáról fiúra öröklődött. Jakob Spetl bíró, aki befolyásos és jómódú lakosa volt a városnak, saját maga kérte a tisztséget. A jelenségnek két okát is említeném a presztízs mellett, egyrészt befolyása volt a helyi katolikus közösség életére, másrészt Szigetváron hozzá tartozott a turbéki kápolna gondozása is, 23 amely – mint láthattuk – nagy jelentőséggel bírt a helyi németség számára. A szigeti katolikus iskolában mindvégig egy tanár tanította a diákokat. A társadalmi és nemzetiségi adottságokhoz alkalmazkodva a tanítók magyar, horvát és német nyelven is beszéltek. Ugyanígy az oktatás tematikája és nyelve is igazodott a viszonyokhoz. A grammatikán, latin és magyar nyelven kívül a diákok németül és illírül is tanultak. 24 A németség befolyását mutatja, hogy a tanítók általában német nemzetiségűek voltak. 1729-ben Roshird Kilián volt a tanító, 25 1738-ban Luppmiller Lőrinc töltötte be ezt a tisztséget, 26 1756-ban Knoll Bernard, az 1770es évektől pedig Kaltz György volt az oktató. 27 20 A német szerzetesek bevándorlókként érkeztek Szigetvárra, de az is megtörtént, hogy más tartományoktól küldtek tagokat kisegítőnek. A ladiszlaita házakba Ausztria–Horvátország–Magyarország útvonalon jutottak német szerzetesek. A 17. század végén és a 18. század első felében a horvát atyák vettek részt a katolikus horvátok és magyarok egyházi ünnepein, a német atyák pedig a németekén, majd az egész század során besegítettek a pasztorációban. 21 SZILÁRDFY 1994, 323–348. 22 Ezúton köszönöm meg Gárdonyi Máté segítségét. 23 BMMI, Sz. 58. 151. 1. 987. 24 Magyar Országos Levéltár (MOL), C szekció (Helytartótanácsi Levéltár iratai). 39. Acta fundationalia. E. Fasc. 12. II. (68. csomó). 1201/1771. 79–80. p; SML, IV. 1. h. Összeírások Conscriptiones ludimagistrorum. 1770–1792. Ö 116. 55. p; Ö 117. 60; SML, V. 78. Szigetvár iratai, 1765–1799. 25 MERÉNYI 1939, 66. 26 PPL, Canonica Visitatio. 1738–1742. 132. 27 PPL, Canonica Visitatio. 1756. 75. � 41 �
- Seite 1: Minderheiten und Mehrheiten in ihre
- Seite 4 und 5: Herausgegeben von der Stiftungsprof
- Seite 6 und 7: Das Werk ist urheberrechtlich gesch
- Seite 8 und 9: III. GESCHICHTSCHREIBUNG UND ERINNE
- Seite 11 und 12: �artalomjegyzék Laudatio helyett
- Seite 13: Isabel Ströhle Lojalitás, konform
- Seite 16 und 17: Keine Laudatio Letztere Frage führ
- Seite 18 und 19: Köszöntő adványai, előadásai,
- Seite 21: � � �eutsche in �ngarn im 1
- Seite 24 und 25: Varga J. János gyarország és né
- Seite 26 und 27: Varga J. János sült a szláv bev
- Seite 28 und 29: Varga J. János segítené elő,
- Seite 30 und 31: Varga J. János írás nemzeti irá
- Seite 32 und 33: Varga J. János sem volt. A románo
- Seite 34 und 35: Varga J. János MÁRKUS 1900 = Már
- Seite 36 und 37: Gőzsy Zoltán A konszolidációban
- Seite 38 und 39: Gőzsy Zoltán A németség számá
- Seite 42 und 43: Gőzsy Zoltán A bábák tekinteté
- Seite 44 und 45: Gőzsy Zoltán között felmérték
- Seite 47 und 48: Einleitung �arl-�eter �rauss
- Seite 49 und 50: Einfache Leute ringer geht noch dar
- Seite 51 und 52: Einfache Leute Auf dem Schreiben fi
- Seite 53 und 54: Einfache Leute 1816 wurde Josef Fer
- Seite 55 und 56: Einfache Leute streiche erhalten ha
- Seite 57 und 58: Einfache Leute Ehegericht des Erzbi
- Seite 59 und 60: Einfache Leute „jene spreizte die
- Seite 61 und 62: Einfache Leute In der Wirkung siche
- Seite 63 und 64: Einfache Leute das Vorhandensein vo
- Seite 65 und 66: Einfache Leute Integrationsfaktor f
- Seite 67: � �� �eutsche im 19.-20.
- Seite 70 und 71: Elena Mannová onen ist eine intens
- Seite 72 und 73: Elena Mannová wesentlich an der Bi
- Seite 74 und 75: Elena Mannová repräsentierten die
- Seite 76 und 77: Elena Mannová zu sein und mit der
- Seite 78 und 79: Elena Mannová Jahre nur noch alte
- Seite 80 und 81: Elena Mannová Die Nationalisierung
- Seite 82 und 83: Elena Mannová Gruppengeschichte ni
- Seite 84 und 85: Literatur Elena Mannová ALEXANDER
- Seite 87 und 88: �obert �pannenberger �z író
- Seite 89 und 90: Az író felelőssége avagy hogyan
A németség viszonyai a 18. századi Szigetváron<br />
a helyi ferencesek kereszteltek, eskettek és temettek. Az atyák között azonban<br />
nem csupán délszlávokkal és magyarokkal találkozunk, hanem jelentős szerepet<br />
játszottak németek is, igazodva a helyi lakosság igényeihez. 20<br />
A helyi és a környékbeli németség számára hitéleti szempontból nagy jelentőséggel<br />
bírt a szomszédos turbéki kegyhely, amely a 18. század második felében<br />
élte virágkorát, amikor – bár Máriagyüd árnyékában – a zselici német, magyar<br />
és horvát lakosság lelkiéletének egyik központja lett. Az itteni Mariahilf-tisztelet<br />
viszont sajátosan német kultusszá vált, 21 két itteni búcsúnap, a Nagy- és a Kisboldogasszony<br />
a zselici németség hagyományos találkozóhelye lett. 22<br />
A helyi német közösség ügyelt arra, hogy az egyházfi (templomgondnoki feladatokat<br />
látott el, a plébános munkáját segítette) tisztsége be legyen töltve, ennek<br />
viselője közülük került ki. A helyi közösségben nagy megtiszteltetés volt a viselése,<br />
olykor apáról fiúra öröklődött. Jakob Spetl bíró, aki befolyásos és jómódú<br />
lakosa volt a városnak, saját maga kérte a tisztséget. A jelenségnek két okát is<br />
említeném a presztízs mellett, egyrészt befolyása volt a helyi katolikus közösség<br />
életére, másrészt Szigetváron hozzá tartozott a turbéki kápolna gondozása is, 23<br />
amely – m<strong>in</strong>t láthattuk – nagy jelentőséggel bírt a helyi németség számára.<br />
A szigeti katolikus iskolában m<strong>in</strong>dvégig egy tanár tanította a diákokat. A társadalmi<br />
és nemzetiségi adottságokhoz alkalmazkodva a tanítók magyar, horvát és<br />
német nyelven is beszéltek. Ugyanígy az oktatás tematikája és nyelve is igazodott<br />
a viszonyokhoz. A grammatikán, lat<strong>in</strong> és magyar nyelven kívül a diákok németül<br />
és illírül is tanultak. 24 A németség befolyását mutatja, hogy a tanítók általában<br />
német nemzetiségűek voltak. 1729-ben Roshird Kilián volt a tanító, 25 1738-ban<br />
Luppmiller Lőr<strong>in</strong>c töltötte be ezt a tisztséget, 26 1756-ban Knoll Bernard, az 1770es<br />
évektől pedig Kaltz György volt az oktató. 27<br />
20 A német szerzetesek bevándorlókként érkeztek Szigetvárra, de az is megtörtént, hogy más tartományoktól<br />
küldtek tagokat kisegítőnek. A ladiszlaita házakba Ausztria–Horvátország–Magyarország<br />
útvonalon jutottak német szerzetesek. A 17. század végén és a 18. század első felében a<br />
horvát atyák vettek részt a katolikus horvátok és magyarok egyházi ünnepe<strong>in</strong>, a német atyák<br />
pedig a németekén, majd az egész század során besegítettek a pasztorációban.<br />
21 SZILÁRDFY 1994, 323–348.<br />
22 Ezúton köszönöm meg Gárdonyi Máté segítségét.<br />
23 BMMI, Sz. 58. 151. 1. 987.<br />
24 Magyar Országos Levéltár (MOL), C szekció (Helytartótanácsi Levéltár iratai). 39. Acta f<strong>und</strong>ationalia.<br />
E. Fasc. 12. II. (68. csomó). 1201/1771. 79–80. p; SML, IV. 1. h. Összeírások Conscriptiones<br />
ludimagistrorum. 1770–1792. Ö 116. 55. p; Ö 117. 60; SML, V. 78. Szigetvár iratai,<br />
1765–1799.<br />
25 MERÉNYI 1939, 66.<br />
26 PPL, Canonica Visitatio. 1738–1742. 132.<br />
27 PPL, Canonica Visitatio. 1756. 75.<br />
�<br />
41<br />
�
Change language