und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Varga J. János MÁRKUS 1900 = Márkus, Dezső (szerk.), Magyar törvénytár 1657–1740. évi törvénycikkek. Franklin Társulat. Budapest 1900. MAYER 1980 2 = Mayer, Theodor, Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Jan Thorbecke Verlag. Sigmaringen 1980 2 . SZABÓ 1963 = Szabó, István, Magyarország népessége az 1330-as és 1526-os évek között. In: Kovacsics, József (szerk.), Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest 1963. SZILÁGYI 1983 = Szilágyi Mihály, Az újratelepülő Tolna megye 1710–1720. In: K. Balog, János (szerk.), Tanulmányok Tolna megye történetéből X. Tolna Megyei Tanács Levéltára. Szekszárd 1983. 33–168. VARGA 1989 = Varga J., János, Magyarország népessége a 17. században. In: Font, Márta, (szerk.) A Kárpát–medence etnikai és demográfiai viszonyai a honfoglalástól a török kiűzéséig. Janus Pannonius Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Történeti Tanszék. Pécs 1998. 63–72. VARGA 1991 = Varga J., János, Berendezési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában. Az „Einrichtungswerk”. Századok, 125 (1991) 5–6, 449–488. VARGA 1999 = Varga J., János, Magyarország demográfiai és etnikai képe a török korszak végén. In: Tamás, Edit (szerk.), Zemplén népessége, települései. Tanulmányok Németh Gábor emlékére. (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 37) Sárospatak 1999. 41–50. WELLMANN 1975 = Wellmann, Imre, Népesség és mezőgazdaság a XVII. és a XVIII. század fordulóján. Történelmi Szemle, 18 (1975) 4, 701–730. � 34 �
�őzsy �oltán � németség viszonyai a 18. századi �zigetváron A Somogy megyei települések között Szigetvárt tarthatjuk a legjelentősebb német településnek. Itt a visszafoglaló háborúk után egy kontinuus, majd különböző mértékben gyarapodó német réteg befolyásolta a város igazgatását, gazdaságát, művelődését. Konszolidációjukban több tényező is szerepet játszott. Arra igyekszem rámutatni, hogy mi alapozta meg a németség pozícióit, hogyan alakultak ki azok az érdekközösségek a század első harmadában, melyek mintaként és rögzült szokásként a későbbiekben is megmaradtak. A század első felében, a lassú, de fokozatos fejlődést produkáló kamarai igazgatás idején, a kiegyensúlyozott viszonyoknak köszönhetően, az igazgatási, egyházi és gazdasági pozícióik révén – egyfajta lokális elitként – képesek voltak kialakítani olyan normákat, szabályokat, morális értékeket, melyeket a közösség is elfogadott. Így jelentős szerepet kaptak a település konszolidált működésében. A pozícióikat 1749 után is megőrizték, amikor a földbirtokosok urbáriumokkal igyekeztek szabályozni a város életét. A birtokosok a közösség által korábban kialakított szabályokat, szokásokat igyekeztek elnyomni. A legtöbb probléma 1769 után adódott. Festetics Lajos oly mértékben nem vette figyelembe a helyi igényeket, hogy a közösség inkább vállalta a konfliktusokat, veszélyeztetve ezzel a konszolidált viszonyokat. Ebben a küzdelemben is döntő szerepet kapott a németség: egyrészt tradicionális vezető rétegként, másrészt az úrbéres viszonyok kiemelt kárvallottjaként. A németség konszolidációját biztosító tényezők Ha a németség megerősödését biztosító hatalmi tényezőket vizsgáljuk, akkor – legalább két szempontból is – a szigeti várban állomásozó katonasággal kell kezdenünk. A zömében német ajkú tisztikar biztosította számára a városi igazgatásban a vezető tisztségek viselését, továbbá folyamatos megrendeléseikkel erősítették a helyi német kézműveseket és kereskedőket. A szigeti várkapitányok a 18. században jelentős befolyással bírtak a város társadalmi viszonyaira, 1 és ez független volt a kapitány nemzetiségétől. 1 A katonai parancsnok városbeli fundusairól, házairól: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI), Új- és Legújabb Kori Történeti Osztály. Újkori gyűjtemény. Szigetvár. A Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye. Iratok. Sz. 58. 151. 1. Prothocollum Processus Oppidi Szigethiensis contra Ludovicum Festetics. (a továbbiakban: BMMI, Sz. 58. 151. 1.) 1613. � 35 �
- Seite 1: Minderheiten und Mehrheiten in ihre
- Seite 4 und 5: Herausgegeben von der Stiftungsprof
- Seite 6 und 7: Das Werk ist urheberrechtlich gesch
- Seite 8 und 9: III. GESCHICHTSCHREIBUNG UND ERINNE
- Seite 11 und 12: �artalomjegyzék Laudatio helyett
- Seite 13: Isabel Ströhle Lojalitás, konform
- Seite 16 und 17: Keine Laudatio Letztere Frage führ
- Seite 18 und 19: Köszöntő adványai, előadásai,
- Seite 21: � � �eutsche in �ngarn im 1
- Seite 24 und 25: Varga J. János gyarország és né
- Seite 26 und 27: Varga J. János sült a szláv bev
- Seite 28 und 29: Varga J. János segítené elő,
- Seite 30 und 31: Varga J. János írás nemzeti irá
- Seite 32 und 33: Varga J. János sem volt. A románo
- Seite 36 und 37: Gőzsy Zoltán A konszolidációban
- Seite 38 und 39: Gőzsy Zoltán A németség számá
- Seite 40 und 41: Gőzsy Zoltán miután elvette fele
- Seite 42 und 43: Gőzsy Zoltán A bábák tekinteté
- Seite 44 und 45: Gőzsy Zoltán között felmérték
- Seite 47 und 48: Einleitung �arl-�eter �rauss
- Seite 49 und 50: Einfache Leute ringer geht noch dar
- Seite 51 und 52: Einfache Leute Auf dem Schreiben fi
- Seite 53 und 54: Einfache Leute 1816 wurde Josef Fer
- Seite 55 und 56: Einfache Leute streiche erhalten ha
- Seite 57 und 58: Einfache Leute Ehegericht des Erzbi
- Seite 59 und 60: Einfache Leute „jene spreizte die
- Seite 61 und 62: Einfache Leute In der Wirkung siche
- Seite 63 und 64: Einfache Leute das Vorhandensein vo
- Seite 65 und 66: Einfache Leute Integrationsfaktor f
- Seite 67: � �� �eutsche im 19.-20.
- Seite 70 und 71: Elena Mannová onen ist eine intens
- Seite 72 und 73: Elena Mannová wesentlich an der Bi
- Seite 74 und 75: Elena Mannová repräsentierten die
- Seite 76 und 77: Elena Mannová zu sein und mit der
- Seite 78 und 79: Elena Mannová Jahre nur noch alte
- Seite 80 und 81: Elena Mannová Die Nationalisierung
- Seite 82 und 83: Elena Mannová Gruppengeschichte ni
Varga J. János<br />
MÁRKUS 1900 = Márkus, Dezső (szerk.), Magyar törvénytár 1657–1740. évi<br />
törvénycikkek. Frankl<strong>in</strong> Társulat. Budapest 1900.<br />
MAYER 1980 2 = Mayer, Theodor, Verwaltungsreform <strong>in</strong> Ungarn nach der Türkenzeit.<br />
Jan Thorbecke Verlag. Sigmar<strong>in</strong>gen 1980 2 .<br />
SZABÓ 1963 = Szabó, István, Magyarország népessége az 1330-as és 1526-os<br />
évek között. In: Kovacsics, József (szerk.), Magyarország történeti demográfiája.<br />
Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.<br />
Budapest 1963.<br />
SZILÁGYI 1983 = Szilágyi Mihály, Az újratelepülő Tolna megye 1710–1720. In:<br />
K. Balog, János (szerk.), Tanulmányok Tolna megye történetéből X. Tolna Megyei<br />
Tanács Levéltára. Szekszárd 1983. 33–168.<br />
VARGA 1989 = Varga J., János, Magyarország népessége a 17. században. In:<br />
Font, Márta, (szerk.) A Kárpát–medence etnikai és demográfiai viszonyai a honfoglalástól<br />
a török kiűzéséig. Janus Pannonius Tudományegyetem Középkori és<br />
Koraújkori Történeti Tanszék. Pécs 1998. 63–72.<br />
VARGA 1991 = Varga J., János, Berendezési tervezetek Magyarországon a török<br />
kiűzésének időszakában. Az „E<strong>in</strong>richtungswerk”. Századok, 125 (1991) 5–6,<br />
449–488.<br />
VARGA 1999 = Varga J., János, Magyarország demográfiai és etnikai képe a<br />
török korszak végén. In: Tamás, Edit (szerk.), Zemplén népessége, települései. Tanulmányok<br />
Németh Gábor emlékére. (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 37)<br />
Sárospatak 1999. 41–50.<br />
WELLMANN 1975 = Wellmann, Imre, Népesség és mezőgazdaság a XVII. és a<br />
XVIII. század fordulóján. Történelmi Szemle, 18 (1975) 4, 701–730.<br />
�<br />
34<br />
�
Change language