und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Teilen Einbetten Melden
ePaper herunterladen

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

nemettortenelem.tti.btk.pte.hu
von nemettortenelem.tti.btk.pte.hu Mehr von diesem Publisher
06.12.2012 Aufrufe

Szarka László A koalíciós kormányzat idején felerősödtek azok a tendenciák, amelyek az 1868. évi XLIV. számú nemzetiségi törvény visszavonását, érvénytelenítését szorgalmazták, mondván, az egyre erőteljesebb politikai célokat megfogalmazó román, szlovák, szerb mozgalmakkal szemben hiba volna a kiegyezés korabeli toleráns nemzetiségpolitikai alapelveket érvényesíteni. Az egyre gyakoribb és súlyosabb nemzetiségpolitikai konfliktusok és következményeik – a szociális, vallási, nyelvi, választójogi színezetű helyi összetűzések, incidensek, mint például a tragikus élesdi vagy a csernovai eset –, valamint a magyar kormányzati nemzetiségpolitika egyre általánosabb negatív nemzetközi megítélése, például az addig jórészt a magyar törekvésekkel rokonszenvező angol, francia sajtó Magyarországgal szembeni fellépései jelezték a nemzetiségi politika fenyegető zsákutcáját. 26 Bizonyíthatóan ekkor erősödött fel a magyarországi nemzetiségi politikával szembeni kritikai hang a nemzetközi diplomáciában, amit jól jelez, hogy még a szövetséges Németország budapesti és brassói konzuljai is epés megjegyzésekkel kommentálták a Lex Apponyi körül kialakult nemzetiségi vitákat. A brit diplomácia pedig – Seton Watson és Wickham Steed hiperkritikus elemzéseitől nem teljesen függetlenül – ekkor számolt le azzal az eleve harmatos kísérlettel, hogy Németország ellenében a magyar függetlenségi törekvések támogatásával próbáljon új közép–európai pozíciókat kiépíteni. Helyette a Foreing Office vezetői és a brit politikai közvélemény szemében a súlyosbodó magyarországi nemzetiségi konfliktusok vezettek el oda, hogy az 1848-as Magyarország angliai presztízse hosszú időre elveszett. 27 A nemzetiségi nyelvi, oktatási, kulturális jogok terén megjelenő restrikció a nemzetiségi jogok kezelésében tehát egyre inkább uralkodó gyakorlattá vált. Bánffy Dezső szélsőségekre hajló 1895–1899 közötti kormányának gyakorlatát Széll Kálmán 1899–1903 közötti kormánya, illetve Khuen–Héderváry Károly és Tisza István első kabinetjei próbálták normális mederbe terelni. Hasonlóképpen az 1906–1909 közötti Wekerle-féle koalíciós kormány nemzetiségpolitikai vesszőfutásának emlékét Lukács László miniszterelnöksége, valamint Khuen–Héderváry és Tisza második kormányai igyekeztek több területen is feledtetni. Az 1910–1917 közötti kormányok – jórészt persze a világháború sokasodó előjeleinek hatására – engedményeket kilátásba helyező, paktumok megkötésére hajlandóságot mutató nemzetiségpolitikai magatartást kezdtek tanúsítani, s egyre rendszeresebben kezdték keresni a kapcsolatokat a nemzetiségi pártok vezető tényezőivel. 28 26 A csernovai eset legújabb elemzését ld. DEMMEL 2009, 187–210. 27 JESZENSZKY 1986, 211–233. 28 SZARKA 1993, 59–77. � 332 �

Asszimiláció és lojalitás Ezzel együtt a dualizmus második felének kormányzati politikájában főként a restrikció, s némely vonatkozásban, különösen az állami népiskolák és a felső szintű oktatás terén, valamint a nemzetiségi egyesületek engedélyezésében, működési feltételeik megteremtésében és biztosításában a diszkrimináció elemei is mind jobban jelen voltak. 29 A korabeli magyar kormányok a szlovák kérdés kezelésében a megyei közigazgatási bizottsági, alispáni jelentések által közvetített hamis képből kiindulva, saját asszimilációs céljaikat szem előtt tartva rendre téves nemzetiségpolitikai stratégiát követtek. A felső–magyarországi szlovák régió többségét alkotó szlovák nemzeti társadalomra úgy tekintettek, mint a Grünwald Béla által megálmodott magyar Felvidék ígéretére. 30 Ezt a célt igyekeztek szolgálni a nemzetiségi törvény érvényességét megszorító, esetenként megsemmisítő jogalkotási gyakorlat támogatásával – különösen a magyarosító célzatú oktatási törvények, valamint a „községi és egyéb helynevekről szóló” 1898. évi IV. számú törvény kierőszakolásával –, a nemzetiségek állami anyanyelvi iskolahálózatának tudatos leépítésével. Mi több, a cseh–szlovák, délszláv és nagy-román egységmozgalom – a magyarországi szlovák, szerb, román gyermekek cseh- és morvaországi, szerbiai, romániai iskoláztatása, illetve különböző kulturális támogatási formák megszervezésével – éppen a századfordulón kapott új lendületet. Ésszerűtlennek és kontraproduktívnak bizonyult a nemzetiségi politikusoknak, mozgalmaknak, egyesületeknek a közigazgatási és rendőri apparátus által való folyamatos megfigyeltetése. A sajtó- és egyéb politikai perek, bírósági ítéletek tucatjaival a tömegek számára is érthetővé, átélhetővé tették a „nemzetiségi elnyomás” gyakorlatát, amelyeknek a nemzetiségek korábban inkább csak a politikai jelszavait ismerhették. Az 1910. évi választási nemzetiségi paktumnak a Nemzeti Munkapárt részéről történt megszegése után rövid ideig úgy tűnt, hogy az ellenzéki nemzetiségi mozgalmak és az új munkapárti kormányok közt nemigen lesz mód a közvetlen tárgyalásokra. Szlovák részről ekkor fogalmazódtak meg azok a taktikai elképzelések, amelyek a magyar kormánnyal való kapcsolatkeresést már csupán mint a nemzetiségi kérdés megoldását célzó lépések egyikét jelölték meg, s emellett a magyar ellenzékkel, a trónörökössel, és az országon kívüli erőkkel, a „fajrokonokkal”, a szlovákok esetében a csehekkel a Csehszlovák Egység név alatt tevékenykedő mozgalomban elképzelt és praktizált együttműködés alternatívái is megjelentek. 29 KÉRI 1997. 30 Grünwald Béla szerepéről ld. VESZTRÓCZY 2006. http://epa.niif.hu/01000/01019/00005/pdf/ 173208Vesztroczy.pdf (2009. 09. 30.). � 333 �

Asszimiláció és lojalitás<br />

Ezzel együtt a dualizmus második felének kormányzati politikájában főként<br />

a restrikció, s némely vonatkozásban, különösen az állami népiskolák és a felső<br />

sz<strong>in</strong>tű oktatás terén, valam<strong>in</strong>t a nemzetiségi egyesületek engedélyezésében, működési<br />

feltételeik megteremtésében és biztosításában a diszkrim<strong>in</strong>áció elemei is<br />

m<strong>in</strong>d jobban jelen voltak. 29<br />

A korabeli magyar kormányok a szlovák kérdés kezelésében a megyei közigazgatási<br />

bizottsági, alispáni jelentések által közvetített hamis képből ki<strong>in</strong>dulva,<br />

saját asszimilációs céljaikat szem előtt tartva rendre téves nemzetiségpolitikai<br />

stratégiát követtek. A felső–magyarországi szlovák régió többségét alkotó szlovák<br />

nemzeti társadalomra úgy tek<strong>in</strong>tettek, m<strong>in</strong>t a Grünwald Béla által megálmodott<br />

magyar Felvidék ígéretére. 30 Ezt a célt igyekeztek szolgálni a nemzetiségi törvény<br />

érvényességét megszorító, esetenként megsemmisítő jogalkotási gyakorlat támogatásával<br />

– különösen a magyarosító célzatú oktatási törvények, valam<strong>in</strong>t a „községi<br />

és egyéb helynevekről szóló” 1898. évi IV. számú törvény kierőszakolásával<br />

–, a nemzetiségek állami anyanyelvi iskolahálózatának tudatos leépítésével. Mi<br />

több, a cseh–szlovák, délszláv és nagy-román egységmozgalom – a magyarországi<br />

szlovák, szerb, román gyermekek cseh- és morvaországi, szerbiai, romániai<br />

iskoláztatása, illetve különböző kulturális támogatási formák megszervezésével –<br />

éppen a századfordulón kapott új lendületet.<br />

Ésszerűtlennek és kontraproduktívnak bizonyult a nemzetiségi politikusoknak,<br />

mozgalmaknak, egyesületeknek a közigazgatási és rendőri apparátus<br />

által való folyamatos megfigyeltetése. A sajtó- és egyéb politikai perek, bírósági<br />

ítéletek tucatjaival a tömegek számára is érthetővé, átélhetővé tették a „nemzetiségi<br />

elnyomás” gyakorlatát, amelyeknek a nemzetiségek korábban <strong>in</strong>kább csak a<br />

politikai jelszavait ismerhették.<br />

Az 1910. évi választási nemzetiségi paktumnak a Nemzeti Munkapárt részéről<br />

történt megszegése után rövid ideig úgy tűnt, hogy az ellenzéki nemzetiségi mozgalmak<br />

és az új munkapárti kormányok közt nemigen lesz mód a közvetlen tárgyalásokra.<br />

Szlovák részről ekkor fogalmazódtak meg azok a taktikai elképzelések,<br />

amelyek a magyar kormánnyal való kapcsolatkeresést már csupán m<strong>in</strong>t a nemzetiségi<br />

kérdés megoldását célzó lépések egyikét jelölték meg, s emellett a magyar<br />

ellenzékkel, a trónörökössel, és az országon kívüli erőkkel, a „fajrokonokkal”,<br />

a szlovákok esetében a csehekkel a Csehszlovák Egység név alatt tevékenykedő<br />

mozgalomban elképzelt és praktizált együttműködés alternatívái is megjelentek.<br />

29 KÉRI 1997.<br />

30 Grünwald Béla szerepéről ld. VESZTRÓCZY 2006. http://epa.niif.hu/01000/01019/00005/pdf/<br />

173208Vesztroczy.pdf (2009. 09. 30.).<br />

�<br />

333<br />

�

logo

Produkte

Ressourcen

Unternehmen

AGB
Datenschutzerklärung
Cookie-Richtlinien
Cookie-Einstellungen
Impressum
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hurra! Ihre Datei wurde hochgeladen und ist bereit für die Veröffentlichung.

Erfolgreich gespeichert!

Leider ist etwas schief gelaufen!