und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Literatur Gerhard Baumgartner WENTZEL (Ms.) = Handschriftliches Manuskript mit 166 Seiten aus der Hand des Johann Wentzel. Familienbesitz. Kopie im Besitz des Autors. WENTZEL 1899 = „Rede gehalten von Johann Wentzel gelegentlich der Enthüllungsfeier des Freiheits-Denkmals in Rechnitz am 6. August 1899“. Steinamanger 1899. BAUMGARTNER 1988 = Baumgartner, Gerhard, Geschichte der jüdischen Gemeinde zu Schlaining. Österreichisches Institut für Friedensforschung und Friedenserziehung Burg Schlaining. Stadtschlaining 1988. 8–16. BAUMGARTNER 1994 = Baumgartner, Gerhard, Zur Verbreitung bürgerlicher Kultur und aufklärerischer Ideen im ländlichen Raum am Beispiel der burgenländisch–westungarischen Kleinstadt Rechnitz. In: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1990 (Hg.), Die bürgerliche Welt im pannonischen Raum zwischen 1830 und 1867. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1990. Vas Megyei Levéltár. Szombathely 1994. 36–45. NATHAN 1892 = Paul Nathan, Der Prozess von Tisza–Eszlar. Friedrich Fontane & Co. Berlin 1892. UGRÓCZY 1823 = Michael von Ugróczy, Christliche Hauspostille, oder: Predigten über die Sonn- und Festtagsevangelien des ganzen Jahres für Stadt- und Landfamilien. Wigand. Preßburg, Ödenburg 1823. ZIMÁNYI 1968 = Zimányi, Vera, A Rohonc–Szalonaki uradalom és jobbágysága a XVI–XVII. században [Die Herrschaft Rechnitz–Schlaining und die Leibeigenschaft im 16. und 17. Jahrhundert]. Akadémiai Kiadó. Budapest 1968. � 320 �
�zarka �ászló �sszimiláció és lojalitás � magyar nemzetállam és a szlovák nemzeti mozgalom a 20. század elején Asszimilációs narratívák és értelmezési sémák A Habsburg-monarchia utódállamainak történészei közt és a nemzetközi történetírásban is régi keletű vitának számít a dualizmus kori asszimilációs folyamatok különböző interpretációi közti polémia: Alapvetően három nagy elemzési keretet különböztethetünk meg: a 19. századi kelet–közép–európai nacionalizmusok elméleteire támaszkodó, a „nemzetiségi elnyomás’ fogalmát előtérbe állító klasszikus nemzeti narratívát, a modernizációval összefüggő asszimilációs folyamatok dominanciáját hangsúlyozó társadalomtörténeti álláspontot, illetve az összetett történeti, társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok egymást keresztező és átható következményeit vizsgáló és azok alapján az előző két megközelítések egyöntetűségét megkérdőjelező diszkurzív interpretációkat. 1 A kiegyezés kori Magyarországon a nemzetállam kiépítése irányába mutató magyar állameszme kétségkívül erőteljes asszimilációs folyamatok elindítója, inspirálója volt. Sokat vitatott kérdés, hogy az „egységes magyar politikai nemzet” ideológiai, politikai kerete milyen mértékben volt kölcsönhatásban az iparosodással, városiasodással, belső és külső migrációval, azaz a társadalmi, gazdasági modernizáció kereteivel. Melyik tényező jelentette a századfordulóra tömegessé vált asszimilációs folyamat ténylegesen meghatározó hátterét. 2 A kortársak által részben a magyar államiság újra-kiépülésének, részben pedig a polgárosodás, iparosodás és városiasodás „kísérőzenéjeként” érzékelt magyarosodás a maga első periódusaiban valójában egyfajta akkulturációt, a különböző nemzetiségű migránsok, városlakók, ipari alkalmazottak egymás mellé sodródott kisközösségeinek kulturális kölcsönhatását jelentette. Ezzel természetesen majd minden esetben az ország legnagyobb nemzeti közösségének, a magyarságnak a dominanciáját érvényesítve, ami az állam magyar jellegének hangsúlyo- 1 A dualizmus kori asszimiláció irodalmáról ld. GYÁNI 1993; KATUS 1986. A kortársak közül ld. pl. KOVÁCS 1909; BEKSICS 1883. Újabb feldolgozások: FARAGÓ 1995; HANÁK 1974; HANÁK 1997; KARÁDY 1990; KENDE 1983. 2 HANÁK 1974. � 321 �
- Seite 270 und 271: Ralf Göllner ethnischer Diversitä
- Seite 272 und 273: Ralf Göllner Rahmenbedingungen ges
- Seite 274 und 275: Literatur Ralf Göllner ALESINA / B
- Seite 276 und 277: Ralf Göllner PAN / PFEIL 2006 = Pa
- Seite 278 und 279: Boris Neusius Wenden wir uns nun al
- Seite 280 und 281: Boris Neusius Befragten sowohl sozi
- Seite 282 und 283: Boris Neusius Und so findet sich in
- Seite 284 und 285: Boris Neusius Normen und typisieren
- Seite 286 und 287: Boris Neusius ich, alle im Prinzip,
- Seite 288 und 289: Literatur Boris Neusius BOURDIEU 20
- Seite 291 und 292: �óth �gnes - �ékás �áno
- Seite 293 und 294: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 295 und 296: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 297 und 298: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 299 und 300: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 301 und 302: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 303 und 304: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 305 und 306: Nyelvi kötődés és nemzeti ident
- Seite 307: � � �nterethnische �eziehun
- Seite 310 und 311: Gerhard Baumgartner Teleki den Grun
- Seite 312 und 313: An den Bischof Gerhard Baumgartner
- Seite 314 und 315: Gerhard Baumgartner Eine Ansprache
- Seite 316 und 317: Darum stolz auf dein Gebahren Zala
- Seite 318 und 319: Gerhard Baumgartner Darum mein Herz
- Seite 322 und 323: Szarka László zásával is együt
- Seite 324 und 325: Szarka László A nemzetiségi rég
- Seite 326 und 327: Szarka László részaránya ugyana
- Seite 328 und 329: Szarka László Mindazonáltal a sz
- Seite 330 und 331: Szarka László népoktatásügy h
- Seite 332 und 333: Szarka László A koalíciós korm
- Seite 334 und 335: Szarka László A Balkán-háborúk
- Seite 336 und 337: Szarka László HANÁK 1997 = Haná
- Seite 339 und 340: �dvin �ezo �lbaner und �ür
- Seite 341 und 342: Albaner und Türken in Jugoslawien
- Seite 343 und 344: Albaner und Türken in Jugoslawien
- Seite 345 und 346: Albaner und Türken in Jugoslawien
- Seite 347 und 348: Albaner und Türken in Jugoslawien
- Seite 349 und 350: Albaner und Türken in Jugoslawien
- Seite 351 und 352: Literatur Albaner und Türken in Ju
- Seite 353 und 354: �sabel �tröhle �wischen �o
- Seite 355 und 356: Zwischen Loyalität, Konformität u
- Seite 357 und 358: Zwischen Loyalität, Konformität u
- Seite 359 und 360: Zwischen Loyalität, Konformität u
- Seite 361 und 362: Zwischen Loyalität, Konformität u
- Seite 363 und 364: Zwischen Loyalität, Konformität u
- Seite 365 und 366: Zwischen Loyalität, Konformität u
- Seite 367: Zwischen Loyalität, Konformität u
�zarka �ászló<br />
�sszimiláció és lojalitás<br />
� magyar nemzetállam és a szlovák nemzeti mozgalom<br />
a 20. század elején<br />
Asszimilációs narratívák és értelmezési sémák<br />
A Habsburg-monarchia utódállama<strong>in</strong>ak történészei közt és a nemzetközi történetírásban<br />
is régi keletű vitának számít a dualizmus kori asszimilációs folyamatok<br />
különböző <strong>in</strong>terpretációi közti polémia: Alapvetően három nagy elemzési keretet<br />
különböztethetünk meg: a 19. századi kelet–közép–európai nacionalizmusok elméleteire<br />
támaszkodó, a „nemzetiségi elnyomás’ fogalmát előtérbe állító klasszikus<br />
nemzeti narratívát, a modernizációval összefüggő asszimilációs folyamatok<br />
dom<strong>in</strong>anciáját hangsúlyozó társadalomtörténeti álláspontot, illetve az összetett<br />
történeti, társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok egymást keresztező és<br />
átható következményeit vizsgáló és azok alapján az előző két megközelítések<br />
egyöntetűségét megkérdőjelező diszkurzív <strong>in</strong>terpretációkat. 1 A kiegyezés kori<br />
Magyarországon a nemzetállam kiépítése irányába mutató magyar állameszme<br />
kétségkívül erőteljes asszimilációs folyamatok el<strong>in</strong>dítója, <strong>in</strong>spirálója volt. Sokat<br />
vitatott kérdés, hogy az „egységes magyar politikai nemzet” ideológiai, politikai<br />
kerete milyen mértékben volt kölcsönhatásban az iparosodással, városiasodással,<br />
belső és külső migrációval, azaz a társadalmi, gazdasági modernizáció kereteivel.<br />
Melyik tényező jelentette a századfordulóra tömegessé vált asszimilációs folyamat<br />
ténylegesen meghatározó hátterét. 2<br />
A kortársak által részben a magyar államiság újra-kiépülésének, részben pedig<br />
a polgárosodás, iparosodás és városiasodás „kísérőzenéjeként” érzékelt magyarosodás<br />
a maga első periódusaiban valójában egyfajta akkulturációt, a különböző<br />
nemzetiségű migránsok, városlakók, ipari alkalmazottak egymás mellé sodródott<br />
kisközössége<strong>in</strong>ek kulturális kölcsönhatását jelentette. Ezzel természetesen<br />
majd m<strong>in</strong>den esetben az ország legnagyobb nemzeti közösségének, a magyarságnak<br />
a dom<strong>in</strong>anciáját érvényesítve, ami az állam magyar jellegének hangsúlyo-<br />
1 A dualizmus kori asszimiláció irodalmáról ld. GYÁNI 1993; KATUS 1986. A kortársak közül<br />
ld. pl. KOVÁCS 1909; BEKSICS 1883. Újabb feldolgozások: FARAGÓ 1995; HANÁK 1974;<br />
HANÁK 1997; KARÁDY 1990; KENDE 1983.<br />
2 HANÁK 1974.<br />
�<br />
321<br />
�
Change language