und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

Nyelvi kötődés és nemzeti identitás
Az alábbi táblázatból láthatjuk, hogy a nyelvi kötődésűek körében a csak
anyanyelvet vallók aránya a németeknél és a szerbeknél nagyjából megegyezik
(17,3–17,4%). Miközben azonban a szerb nyelvi kötődésűeknek majdnem a fele
anyanyelvének is vallja, és a családban is beszéli közösségének nyelvét, addig a
német nyelvi kötődésűek esetében ez az arány alig haladja meg az egyharmadot.
1. táblázat: A nyelvi kötődésűek megoszlása a nyelvi identitáskategóriák aránya szerint
csak anyanyelv anyanyelv és családi nyelv csak családi nyelv összesen
német 11.127 22.647 30.265 64.039
szerb 878 2510 1676 5064
német (%) 17,4 35,4 47,3 100
szerb (%) 17,3 49,6 33,1 100
Ez azt jelenti, hogy a szerb közösség nyelvi tekintetben sokkal kompaktabb,
és akár azt is feltételezhetnénk, hogy e helyzeti előny a jövőben feltételezhető
trendek vonatkozásában is megmutatkozik. Ez azonban csak akkor lenne indokolt,
ha azt feltételeznénk, hogy a nyelv az adott közösség kohéziójának egyetlen
tényezője. Látjuk viszont, hogy a német nyelvi kötődésűeknél 47,3 százalékot
tesz ki azoknak az aránya, akik a családban németül beszélnek ugyan, bár a
németet nem vallják anyanyelvüknek. A szerb nyelvi kötődésűeknél ez az arány
csak 33,1%. Ez a különbség viszont a németeknél jelez egy – a szerbekénél jóval
dinamikusabb – jelentős nyelvi revitalizációs folyamatot. Kérdés azonban, hogy
ez milyen módon és mértékben befolyásolja az adott kisebbségi közösség egészének
fejlődését?
Hogy a válaszhoz közelebb kerüljünk, a nyelv szerepét egy olyan kombinált
mutatóval vizsgáljuk meg, amely esetében az identitás vertikális és horizontális
kompaktságát keresztezzük. Mind a németek, mind a szerbek esetében részletesen
megvizsgáljuk azoknak a jellemzőit, akiknek nincs nyelvi kötődésük, tehát sem
anyanyelvüknek nem vallották, sem a családban nem beszélték az adott kisebbség
nyelvét, nemzetiség szerint azonban mégis kizárólag oda sorolták magukat. Mint
az alább következő két táblázat első soraiból kiolvashatjuk, a németek esetében
14.252, a szerbeknél 371 ilyen személy volt. Ezt a célcsoportot jelezzük a további
táblázatokban a-cs-n+ rövidítéssel.
A németséghez nyelvükkel sem kötődőknek körülbelül a fele nemzetisége
szerint se vallotta magát a németséghez tartozónak (ők azok, akik a népszámlálás
során német vonatkozásban csak kulturális kötődést jelöltek), a másik felük pedig
nagyjából egyenlő arányban oszlott meg azok között, akik csak német, illetve
német és más nemzetiségűnek mondták magukat.
�
297
�