und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Teilen Einbetten Melden
ePaper herunterladen

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

nemettortenelem.tti.btk.pte.hu
von nemettortenelem.tti.btk.pte.hu Mehr von diesem Publisher
06.12.2012 Aufrufe

Az identitás szerkezete Tóth Ágnes – Vékás János Azon személyek, akik önmagukról alkotott képük – önazonosságuk – alapján egy adott csoporthoz tartozónak érzik magukat, különböző szálakkal, és e szálak különböző számával kötődnek az adott csoporthoz. Összetartozásuk tudata, és az összetartozásnak a csoport tagjai által többé-kevésbé általánosan elfogadott alapja kapcsolja össze őket, így válnak az egyének heterogén csoportjából (értékalapú) közösséggé. Mint minden értékalapú csoportnak, a nemzeti–etnikai közösségnek is van egy viszonylag koherens szerkezete. Kompaktságát legalább három dimenzióval kell jellemeznünk: a kompaktság mélységével, szélességével és dinamikájával. Az identitás mélysége azt mutatja, hogy az illető egyén hány szállal kötődik az adott közösséghez. Ennek vizsgálatával láthatjuk, hogy mekkora a közösség magja, amelyben az oda tartozók szinte minden csoportkötődésükkel az adott közösséghez tartoznak, és mekkora a pereme, holdudvara, ahol az egyén csak bizonyos területeken, bizonyos szálakkal kötődik a közösséghez. Vagyis: a közösséghez tartozás mennyire határozza meg gazdasági kapcsolatait, mennyire jut kifejezésre politikai preferenciáiban, illetve hogyan viszonyul az adott közösség oktatási–kulturális intézményrendszeréhez. A népszámlálás esetében az identitás mélységét számunkra az mutatja, hogy az egyén a négy népszámlálási kérdés (identitáskategória) közül hánynak az esetében jelezte az adott közösséghez való tartozását. Az identitás szélessége azt mutatja, hogy – a személyek vonatkozásában – meddig terjed az adott közösség, határai mennyire merevek, s hol, milyen vonatkozásokban nyúlnak át más közösségekbe a társadalmi szerkezet fentebb felsorolt integrációs tényezőinek esetében. A népszámlálás adataiban ezt azzal mérjük, hogy az egyes identitáskategóriák esetében az adott kisebbséghez kötődő személyek milyen arányban jelöltek két vagy három kötődést. Az identitás dinamikáján azt értjük, hogy az adott közösséghez tartozók közelednek-e a közösség magjához, erősödik-e kötődésük, vagy pedig távolodnak a magtól, és más közösségbe lépnek. Vagyis: erősödnek-e az ún. „etnikai vállalkozások”, nő-e az „etnikai pártok” elfogadottsága, változik-e a kisebbségek körében az anyanyelvű oktatás igénye. A népszámlálás adataiból a dinamikát négy mutató alapján elemezzük. Egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen az anyanyelvi és a nemzetiségi identitásdeklarációk aránya. Ahol a nemzetiséget vallók száma nagyobb, mint az anyanyelvük szerint az adott kisebbséghez tartozóké, ott a közösségen belül túlsúlyban vannak azok, akik aktívan viszonyulnak kisebbségi kötődésükhöz és annak revitalizálására törekszenek. Másrészt elemezzük, hogy az adott kisebbséghez anyanyelvük szerint tartozók száma hogyan viszonyul azokéhoz, akik � 294 �

Nyelvi kötődés és nemzeti identitás családi, baráti közösségben beszélik az adott nyelvet. Ahol a nyelvet a családban beszélők száma a nagyobb, ott valószínűsíthető, hogy az anyanyelvi revitalizáció is bekövetkezik. Harmadrészt megnézzük, hogy az egyes korcsoportokban milyen az identitáskategóriák és a többes kötődések aránya. Ahol a fiatalok körében az identitás kompaktsága nagyobb a kisebbségi közösség egészének átlagánál, ott feltételezhető, hogy a revitalizáció fokozatosan kiterjed az idősebb korcsoportokra is. Negyedrészt, vizsgáljuk a vegyesházasságok arányát, ami azonban sokban különbözik az előző három mutatótól: amennyivel nagyobb egy házasság melletti döntés súlya, mint egy népszámlálási kérdésre adott válaszé, ugyanannyival több kötöttség is felülírja az identitás szabad megnyilvánulását. A népszámlálás mint adatforrás A népszámlálás kategorikus kérdésfeltevése általában nem eléggé szubtilisan közelít meg egy olyan komplex kérdést, mint az identitás. Alkalmas annak felmérésére, hogy hogyan alakul a népesség életkora, képzettsége, családi állapota. Viszont nehezebben használható olyan kategóriák felmérésére, amelyek helyzetfüggőek és a személy intim szférájának részei. Helyzetfüggőségen azt értjük, hogy az ember nem „úgy általában” német, hanem másképp akkor, ha házastársat választ magának, ha gyerekét német iskolába írja, ha az egyik polgármester-jelölt, akire szavazhat, német, vagy ha a német–magyar futballmeccsen szurkol. Az intim szférával kapcsolatos fenntartások egyrészt a rossz történelmi tapasztalatokból, másrészt a környezet előítéleteiből fakadó látenciára vonatkoznak. Mégis, a témával kapcsolatban a népszámlálás mint adatforrás megkerülhetetlen. A népmozgalom, a családösszetétel adatait megtudhatjuk az államigazgatás más forrásaiból. A magyarországi oktatási statisztika, a területi statisztika, a gazdasági jelzőszámok rendszere meglehetősen terebélyes és pontos. A választások részvételi és pártpreferencia-adatai hozzáférhetőek. Viszont alig van Magyarországon olyan közokirat, amely kötelező érvénnyel feltüntetné az egyén nemzeti–etnikai hovatartozását, a népesség egészét átfogó ilyen jellegű államigazgatási adatgyűjtés pedig egyáltalán nem létezik. Ezért fontosak a népszámlálási adatok. Másrészt, a 2001. évi magyarországi népszámlálás jelentős előrelépést jelent a kérdés szubtilisebb megközelítése irányába. � 295 �

Az identitás szerkezete<br />

Tóth Ágnes – Vékás János<br />

Azon személyek, akik önmagukról alkotott képük – önazonosságuk – alapján<br />

egy adott csoporthoz tartozónak érzik magukat, különböző szálakkal, és e szálak<br />

különböző számával kötődnek az adott csoporthoz. Összetartozásuk tudata, és<br />

az összetartozásnak a csoport tagjai által többé-kevésbé általánosan elfogadott<br />

alapja kapcsolja össze őket, így válnak az egyének heterogén csoportjából (értékalapú)<br />

közösséggé. M<strong>in</strong>t m<strong>in</strong>den értékalapú csoportnak, a nemzeti–etnikai<br />

közösségnek is van egy viszonylag koherens szerkezete. Kompaktságát legalább<br />

három dimenzióval kell jellemeznünk: a kompaktság mélységével, szélességével<br />

és d<strong>in</strong>amikájával.<br />

Az identitás mélysége azt mutatja, hogy az illető egyén hány szállal kötődik az<br />

adott közösséghez. Ennek vizsgálatával láthatjuk, hogy mekkora a közösség magja,<br />

amelyben az oda tartozók sz<strong>in</strong>te m<strong>in</strong>den csoportkötődésükkel az adott közösséghez<br />

tartoznak, és mekkora a pereme, holdudvara, ahol az egyén csak bizonyos területeken,<br />

bizonyos szálakkal kötődik a közösséghez. Vagyis: a közösséghez tartozás<br />

mennyire határozza meg gazdasági kapcsolatait, mennyire jut kifejezésre politikai<br />

preferenciáiban, illetve hogyan viszonyul az adott közösség oktatási–kulturális <strong>in</strong>tézményrendszeréhez.<br />

A népszámlálás esetében az identitás mélységét számunkra<br />

az mutatja, hogy az egyén a négy népszámlálási kérdés (identitáskategória) közül<br />

hánynak az esetében jelezte az adott közösséghez való tartozását.<br />

Az identitás szélessége azt mutatja, hogy – a személyek vonatkozásában –<br />

meddig terjed az adott közösség, határai mennyire merevek, s hol, milyen vonatkozásokban<br />

nyúlnak át más közösségekbe a társadalmi szerkezet fentebb felsorolt<br />

<strong>in</strong>tegrációs tényező<strong>in</strong>ek esetében. A népszámlálás adataiban ezt azzal mérjük,<br />

hogy az egyes identitáskategóriák esetében az adott kisebbséghez kötődő személyek<br />

milyen arányban jelöltek két vagy három kötődést.<br />

Az identitás d<strong>in</strong>amikáján azt értjük, hogy az adott közösséghez tartozók közelednek-e<br />

a közösség magjához, erősödik-e kötődésük, vagy pedig távolodnak a<br />

magtól, és más közösségbe lépnek. Vagyis: erősödnek-e az ún. „etnikai vállalkozások”,<br />

nő-e az „etnikai pártok” elfogadottsága, változik-e a kisebbségek körében<br />

az anyanyelvű oktatás igénye. A népszámlálás adataiból a d<strong>in</strong>amikát négy mutató<br />

alapján elemezzük. Egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen az anyanyelvi és a nemzetiségi<br />

identitásdeklarációk aránya. Ahol a nemzetiséget vallók száma nagyobb,<br />

m<strong>in</strong>t az anyanyelvük szer<strong>in</strong>t az adott kisebbséghez tartozóké, ott a közösségen<br />

belül túlsúlyban vannak azok, akik aktívan viszonyulnak kisebbségi kötődésükhöz<br />

és annak revitalizálására törekszenek. Másrészt elemezzük, hogy az adott kisebbséghez<br />

anyanyelvük szer<strong>in</strong>t tartozók száma hogyan viszonyul azokéhoz, akik<br />

�<br />

294<br />

�

logo

Produkte

Ressourcen

Unternehmen

AGB
Datenschutzerklärung
Cookie-Richtlinien
Cookie-Einstellungen
Impressum
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hurra! Ihre Datei wurde hochgeladen und ist bereit für die Veröffentlichung.

Erfolgreich gespeichert!

Leider ist etwas schief gelaufen!