und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

Tóth Ágnes – Vékás János
rint az államnak e folyamatban az a feladata, hogy az erőszak monopóliumával
betartassa a demokrácia mértékével arányos közmegegyezésen alapuló játékszabályokat.
Identitásnak az egyén társadalomban elfoglalt helyének szubjektív értékelését
nevezzük. A társadalomra, mint az identitásokat hordozó entitások
interakciójának összességére tekintünk. A nemzet értelmezésünk szerint a társadalmi
integrációs vagy dezintegrációs tényezők komplex egymásrahatásának a
tudatban (az identitásban) való tükröződése. Tartalma folyamatosan változik, de
mindig két forrásból táplálkozik: a közös múlt emlékeiből és a közös jövő terveiből.
Tehát: a nemzet képzelt közösség, amelynek tagjai úgy vélik, hogy a közös
múlt és a jövőre vonatkozó közös elképzelések kötik össze őket. Ha csak a közös
múlt képezi a kapcsot, akkor kulturális közösségről, etnikumról beszélünk, ha
pedig csak a jövő, akkor az ilyen közösséget politikai közösségnek tekinthetjük.
A társadalmi szerkezet
Először magának az identitásnak a szerkezetét kell szemügyre vennünk, hogy
megvizsgálhassuk, milyen helyet foglal el a nyelv az identitás szerkezetében,. Ehhez
azonban először azt kell definiálnunk, amit állításunk szerint tükröz, vagyis
a társadalom szerkezetét.
Kutatásunk céljára a társadalmat integráló vagy dezintegráló, szerkezetét
meghatározó tényezőket négy csoportba soroltuk: a demográfiai, gazdasági,
politikai és kulturális tényezők csoportjába. Kiindulhatunk abból, hogy a gazdasági
javak birtoklói alakítják az elosztási viszonyokat meghatározó politikai
tényezőket, amelyek a szellemi–kulturális intézményrendszer révén igyekeznek
stabilizálni pozícióikat, s ez az intézményrendszer jelenti a „kaput” az egyének
és csoportok társadalmi pozíciójának tudatosítására, internalizálására, vagyis
a csoportkötődések, identitások kialakulására, amelyek a demográfiában,
az emberi tényező mennyiségi és minőségi mutatóiban válnak tettenérhetővé. De
ugyanakkor kezdhetjük e körkörös folyamat vizsgálatát a demográfiai tényezővel
is, amely meghatározó módon hat a gazdasági tényezőre, és így tovább.
A társadalmi integráció/dezintegráció tényezőit azonban többféle szempont
szerint is értelmezhetjük. Tekinthetünk rájuk úgy is, mint a bennük foglalt anyagi
tartalomra, javakra, erőforrásra. De szemlélhetjük őket a keretükben kialakult elosztási
viszonyok oldaláról is. Ugyanakkor értelmezhetjük őket az elosztás rendjeként,
mint a részeiket rendszerbe foglaló intézmények összességét is. Végül az
egyes tényezők létezését és működését értelmező eszmék együtteseként, tehát az
emberi törekvések, érdekek szempontjából is felfoghatjuk őket.
�
292
�