und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

A soá „keresztemlékezete”
németekre hárította a bűnöket, s ezzel a merész, mégis sikeres lépéssel Ausztriát
az áldozat szerepébe lavírozta. 16 Ezt a ma már abszurdnak tetsző történelempolitikai
stratégiát mi sem jelképezi jobban, mint az a tény, hogy 1947-ben Ausztria
jóvátételi követeléssel fordult a Németországi Szövetségi Köztársasághoz (NSZK)
az Anschlussból eredeztethető károkért. 17 A náci múlt rövid idő alatt az osztrák
történelem hőskorává nemesült. 18 A zsidó áldozatokat az antifasiszta ellenálló
kategóriája mögé rejtették, maga az Antifa–mozgalom pedig valójában az osztrák
áldozatiság intézményesítését szolgálta. A röpke két év alatt nagy sikerrel összekovácsolt
új elbeszélés meglepő módon egészen a hetvenes évekig tartotta magát. 19
Magyarországon, a kommunista hatalomátvétellel egyidejűleg megmenekültek
az egykori nyilaskeresztes párt tagjai. A náci múltat a magyarok is a németekre
hárították. A zsidó áldozatokat itt is az antifasiszta ellenállók kategóriája mögé
rejtették és azt mozgalomként is intézményesítették. Ez a koncepció mindkét
országban egészen a hetvenes évek végéig tartotta magát.
A hosszú csendet Ausztriában a Holocaust című amerikai televíziós filmsorozat
törte meg 1979-ben. 20 Ezzel a filmmel indult egyébként a karrierje zsidóüldözés
új kifejezésének, a holokausztnak is. 21 S bár a filmet részben Ausztriáról és
Ausztriában forgatták, ott csak viszonylag későn, az amerikai, a brit, az izraeli, a
német és a francia bemutató után sugározták – Magyarországon pedig egyáltalán
nem. A sorozatot széles körű, botrányos fordulatoktól sem mentes vita követte
Ausztriában. A tettesek leszármazottai fájdalommal szembesültek az osztrák
nácizmus tabutémájával, míg az egykori áldozatokat kiábrándította a film hollywoodi
dramaturgiája. Magyarország ezidőtájt még a gulyáskommunizmus mély
narkózisában szunnyadt – csupán néhány szépirodalmi könyv és folyóiratcikk jelent
meg a holokausztról.
Hét évvel később, a köztársasági elnöki választások idején robbant ki – az
amerikai média hathatós segítségével – Ausztria mindmáig legnagyobb politikai
botránya Kurt Waldheim Wehrmacht-beli múltjának leleplezésekor. 22 A skanda-
16 Az „első áldozat” koncepció már az úgy nevezett moszkvai nyilatkozatban is feltűnt (1943. október
30.): „Nagy–Britannia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányai egyetértenek
abban, hogy Ausztriát, a hitleri agressziónak áldozatul esett első szabad országot fell
kell szabadítani a német uralom alól.” Lásd KEYSERLINGK 1988, 207.
17 Vö. MANOSCHEK 1995, 100.
18 Lásd például az 1950-es évek osztrák háborús emlékműveit. UHL 2001.
19 A tabusítás mechanizmusaihoz lásd BAUMGARTNER 2004, 530–544.
20 Holocaust – The Story of the Family Weiss (R: Marvin Chomsky), NBC, New York 1979.
21 Hogy mit jelent a „zsidóüldözés”, a „zsidóság kiirtása” kifejezések felcserélése a Holocaustra,
ma már magyar helyesírással holokausztra, arról lásd KOMORÓCZY 2000.
22 Vö. BOTZ / SPRENGNAGEL 1994.
�
237
�