und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

A soá „keresztemlékezete”
kezdeményezések szinte természetesen származnak „kívülről“ vagy „felülről“.
Az emlékezet „központosításában“ majd „újraosztásában“ – bár az okok mindenkit
nagy szomorúsággal tölthetnek el – így aztán nincs is semmi különös.
Mémoire croisée IV. – A soá és a német elűzetések emlékezete
Jelentős mozzanatnak tekinthető a keresztemlékezetek számbavételekor egy
másik üldözött csoport, az 1945 után otthonuk, hazájuk elhagyására kényszerített
németek emlékezete. Az ezredfordulón fájdalmas sebeket is szaggató vita
tört ki erről Németországban és Kelet–Európában (Flucht und Vertreibung).
És itt nemcsak a Benesi dekrétumok körüli politikai vitákat vagy az elhúzódó
német–lengyel történészvitát érdemes felelevenítenünk, hanem az etnikai tisztogatás
új történelmi kategóriájának megjelenését is. 13 Ebben a vitában ugyanis
minden résztvevő azt hangsúlyozta, hogy az etnikai tisztogatások a világháború
utáni európai identitás meghatározó tapasztalatai. Kelet–Európában új történelempolitikák
teremtek a kényszermigráció emléke köré, melyek – kéz a kézben
a kommunizmus emlékezetével – sikerrel tolták háttérbe a soá emlékezetét, azaz
relativizálták azt.
Az eddigieket összefoglalva:
1. A túlélők személyes emlékezete nem mutat lényegi különbségeket Európa
keleti és nyugati felén.
2. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján a soá emlékezete keresztúthoz
érkezett. A nyugati történelempolitikák „forró” emlékezetet kovácsoltak belőle,
míg Kelet–Európában még csak apró változások voltak kitapinthatók.
A kelet–európai rendszerváltások után pedig hosszú időre eldőlt, hogy a soá
emlékezete „hideg” marad, míg a kommunizmusé „felforrósodik”.
3. A soá „non-lieu“ jellege nem nemzeti sajátosság, hanem összeurópai. Mindazonáltal
ez megkönnyítette a kelet–európai társadalmakban a kész globális
minták elfogadását és átvételét.
4. Paradox módon a soá emlékezetének egyetemessé tételével együtt jár az antropologizálás,
a trivializálás és a relativizálás veszélye is.
Egy példa: Ausztria és Magyarország 14
A felszabadulás után Ausztria és Magyarország is sajátos helyzetben találta magát:
olyan elbeszélést kellett teremtenie a zsidóüldözésekről, melyet az egész társada-
13 NAIMARK 2003, KOVÁCS 2005.
14 Mivel a magyarországi események jóval ismertebbek e körben, az ausztriaiakat hangsúlyosabban
fogom kezelni.
�
235
�