und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

Vonyó József
Mindkét félre érvényes tehát, hogy nem elég az önmegismerés. S úgy vélem,
a készülő tankönyvnek nemcsak a magyarországi német diákok identitástudatát
kell szolgálnia, hanem azt is, hogy magyar társaik is jobban és reálisabban
ismerhessék meg az ő múltjukat. Ez is feltétele annak, hogy a németek nemzeti
önazonosságának erősödése, annak jogos felvállalása és kinyilvánítása ne eredményezhessen
ismét olyan konfliktusokat, amilyenek a 19. századi kezdetek után
a Horthy-korszakban kialakultak, s amelyek a magyarországi németek második
világháború utáni elűzetéséhez vezettek. Elűzetésükhöz, ami nemcsak az ő személyes
sorsukban hozott tragikus fordulatot, hanem egyben a magyar mezőgazdaságot
is megfosztotta leghatékonyabban gazdálkodó birtokosainak egy jelentős
részétől – súlyos gazdasági károkat okozva ezzel az országnak.
Összegzés
A kép, ami előadásom alapján a mai lehetőségekről kitárult, egyaránt tartalmaz
pozitív és negatív elemeket; olyanokat, amelyek kedvező feltételeket teremtettek
valamennyi történeti kérdés korábbinál reálisabb megítélésére, a torzképek és
sztereotípiák helyett a valóság hiteles bemutatására, de olyan – részben a múltban
gyökerező, részben a mai magyarországi viszonyokból fakadó – elemeket is, amelyek
régi torzképek és sztereotípiák felelevenítésével és újak kreálásával nehezítik
a jogosan igényelt munkát. Az összkép, a változások trendje azonban minden
kétséget kizáróan kedvező. Ma lényegesen több esélyünk van a nemzetközi és a
magyarországi történeti folyamatok és jelenségek valósághű megítélésére, mint
korábban. Az pedig, hogy a még itt maradt, vagy mostanság keletkezett akadályokon
túl tudunk-e lépni, s ami még fontosabb fel tudjuk-e számolni őket – rajtunk
múlik, rajtunk kutatókon és történelemtanárokon is. Azon, hogy szakmai
igényességünket s következetességünket tudjuk-e nemcsak a történeti anyaggal
küszködve érvényesíteni, hanem – ha kell – a politika, a politikusok torzító elvárásaival
szemben is. Ha igen, egyre kevesebb lesz történeti ismereteinkben a
torzkép és a sztereotípia.
Ez az előadás csak a legáltalánosabb tanulságokat kívánta felvázolni, nyilvánvalóan
nem adott – e rövid időkeretben nem is adhatott – mindenben és mindenkit
kielégítő konkrét válaszokat arra a kérdésre, miként befolyásolta mindez a
magyarországi németek helyzetének, történetének megítélését. Utóbbira azért
sem törekedtem, mert ezeket a válaszokat a kérdéskör nálam hivatottabb kutatói –
közöttük dr. Gerhard Seewann professzor – pontosabban és hitelesebben tudják
megadni.
�
230
�