und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

�onyó �ózsef
�orzképek, sztereotípiák és azok revíziója
�ondolatok a magyarországi történetírás honi
németségről alkotott képének változásairól
A rendszerváltást követően hangsúlyozottan fogalmazódott meg az igény arra,
hogy a magyarországi német nemzetiségi iskolák diákjai modern szemléletű, a
kérdéskört reálisan elemző, önálló tankönyvből ismerhessék meg a honi németség
történetét, illetve a sorsának alakulását befolyásoló tényezőket. Az ezzel kapcsolatos
tervek kialakításában és a megvalósítást szolgáló munkában, illetve annak
szervezésében kulcsszerepet vállalt, s játszik ma is Gerhard Seewann. Az alábbi
írás rövidített, német változata azon a konferencián hangzott el, melyet e munkálatok
egyik állomásaként rendeztek 2004. május 15-én Stuttgartban. *
A műhelybeszélgetés témájából és előadásom címéből nyilvánvalóan következett
az elvárás: ismertessem azokat a szakmai feltételeket, amelyek a magyarországi
német nemzetiségi iskolák számára készülő új, a magyarországi németek
történetét, országon belüli helyzetét és a németség egészéhez – ha úgy tetszik,
az „anyanemzethez” – fűződő viszonyát hitelesen bemutató történelemtankönyv
megírását befolyásolják. Egyúttal vázoljam az ezt korábban akadályozó
torzképek és sztereotípiák felszámolásának kívánatos és lehetséges módozatait,
szempontjait. A szűk terjedelmi keret, csak néhány lényeges kérdés vázlatos áttekintésére
ad lehetőséget.
Az első kérdéscsoport, amire választ kell adnunk: Melyek a munkát hátráltató
torzképek és sztereotípiák legfontosabb elemei és forrásai?
Mielőtt azonban a válaszokat keresnénk – éppen azért, hogy azok megbízhatóak
legyenek – hangsúlyozottan figyelembe kell vennünk néhány közismert tényt.
Nevezetesen azt, hogy torzképek és sztereotípiák:
1. nemcsak a magyar történettudományt (és történelemoktatást) jellemzik, hanem
más országokét is;
2. nemcsak a tudományt, hanem a közgondolkodást, a történeti közvéleményt is,
ami esetenként jelentősen motiválhatja a kutatók egy részét;
3. nemcsak a kisebbségek történeti szerepének megítélését, hanem a történeti folyamatok
– az előbbit esetenként determináló – számos más elemét, vonulatát is.
* A konferencia címe: Schulbuch und Lehrerhandreichungsmaterial für deutsche Gymnasien in
Ungarn. Ein internationales Projekt für ein eurpäisches Beitrittsland.
�
221
�