und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
Rutsch Nóra után a politikai viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt az elűzött magyarországi németek már nem gondoltak arra, hogy visszatérnek Magyarországra. A sztálinizálódás következtében az NDK-ban a kezdeti különbségek eltűntek, ezután minden NDK-állampolgár ugyanazokkal a problémákkal küzdött. Ez katalizátorként hatott a helyiek és a kitelepítettek viszonyában. A szociális és politikai változások az egész társadalmat érintették. Az elűzötteknek új életet kellett kezdeniük. Az integráció egy hosszadalmas és összetett folyamat. Vizsgálatánál több szempontot is figyelembe kell venni. Politikai, gazdasági, társadalmi és vallási szempontok befolyásolják, segítik vagy épp akadályozzák a beilleszkedést. Ezért itt nem tudunk végérvényes, lezárt eredményeket bemutatni. Az 1950-es évek közepéig csupán köztes mérleget lehet vonni. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az elűzöttek az ötvenes évekre jogilag integrálódtak. A szociális beilleszkedés is folyamatban volt. A gyerekek iskolába jártak, az ő asszimilációjuk ment a leggyorsabban. A felnőttek gyárakban, bányákban vagy ritkábban parasztoknál dolgoztak. 1960-as évektől sokan saját lakást, házat szereztek. Ettől kezdve letelepedettnek érezték magukat. A lehető legjobban akartak dolgozni, hogy ledolgozzák a veszteségeket, hogy elérjék a helyiek szintjét. A hivatalok minden próbálkozást megtiltottak, hogy a régi magyarországi, kelet–porosz, sziléziai vagy szudétanémet kultúrájukat, szokásukat ápolják. Így Németország keleti felében a német hagyomány és kulturális örökség egy része feledésbe merült. Ez megnehezítette a beilleszkedés folyamatát, valamint az is, hogy az NDK-ban a kitelepítés feldolgozását, a haza elvesztését nem dolgozhatták fel nyilvánosan, tabuizálták, sokszor még családi körben sem beszéltek róla. Erre csak Németország egyesítésekor került sor. � 178 �
Irodalom A magyarországi németek beilleszkedése Németország szovjet zónájába HEIMAT 2002 = Heimat verlieren, Heimat finden. Geschichten von Krieg, Flucht und Vertreibung aus einer Erzählwerkstatt in der Bürgerstiftung Dresden. ddp Goldenbogen. Dresden 2002. 33–50. JUST 1985 = Just, Regine, Die Lösung der Umsiedlerfrage auf dem Gebiet der DDR, dargestellt am Beispiel des Landes Sachsen (1945–1952). Mschr. Diss. Magdeburg 1985. RAILE 1996 = Raile, Stefan, Dachträume. Erzählungen. Verband Ungarndeutscher Autoren und Künstler. Budapest 1996. SCHRAMMEK 2004 = Schrammek, Notker, Alltag und Selbstbild von Flüchtlingen und Vertriebenen in Sachsen 1945–1952. Peter Lang Verlag, Frankfurt/Main 2004. TÓTH 1993 = Tóth, Ágnes, Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, belső népmozgások és a szlovák–magyar lakosságcsere összefüggései. Bács–Kiskun Megyei Levéltár. Kecskemét 1993. TÓTH 1997 = Tóth, Ágnes, Zwang oder Möglichkeit? Die Annahme der Maxime von der Kollektivschuld und die Bestrafung der deutschen Minderheit in Ungarn. In: Plaschka, Richard G. / Drabek, Anna M. (Hgg.), Nationale Frage und Vertreibung in der Tschechoslowakei und Ungarn 1938–1948. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften. Wien 1997. 89–104. TÓTH 2008 = Tóth, Ágnes, Hazatértek. A németországi kitelepítésből visszatért magyarországi németek megpróbáltatásainak emlékezete. Gondolat Kiadó, Budapest 2008. WELSCH 1993 = Sachsen. In: Broszat, Martin / Weber, Hermann (Hgg.), SBZ- Handbuch 1945–1949. Oldenbourg. München 1993. 126–146. � 179 �
- Seite 127 und 128: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 129 und 130: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 131 und 132: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 133 und 134: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 135 und 136: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 137 und 138: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 139 und 140: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 141 und 142: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 143: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 146 und 147: Vitári Zsolt intézmények, amelye
- Seite 148 und 149: Vitári Zsolt A kisebbségi és elt
- Seite 150 und 151: Vitári Zsolt Bleyer számára a ku
- Seite 152 und 153: Vitári Zsolt Így a magyarországi
- Seite 154 und 155: Vitári Zsolt 15 évvel később é
- Seite 156 und 157: Vitári Zsolt Egy 1938-as belügymi
- Seite 158 und 159: Vitári Zsolt később a DJ legidő
- Seite 160 und 161: Vitári Zsolt táncos és zenés mu
- Seite 162 und 163: Irodalom Vitári Zsolt A. GERGELY 1
- Seite 164 und 165: Vitári Zsolt STELZER 1940 = Stelze
- Seite 166 und 167: Rutsch Nóra volt a végállomása,
- Seite 168 und 169: Rutsch Nóra Szászországban 1,8 m
- Seite 170 und 171: Rutsch Nóra Eleinte a kitelepítet
- Seite 172 und 173: Rutsch Nóra tisztek válogatták k
- Seite 174 und 175: Rutsch Nóra az új politikai beren
- Seite 176 und 177: Rutsch Nóra A kitelepítettek a m
- Seite 181 und 182: �ndreas �chmidt-�chweizer �
- Seite 183 und 184: Ungarndeutsche, Vertriebene und Emi
- Seite 185 und 186: Ungarndeutsche, Vertriebene und Emi
- Seite 187 und 188: Ungarndeutsche, Vertriebene und Emi
- Seite 189 und 190: Ungarndeutsche, Vertriebene und Emi
- Seite 191 und 192: Ungarndeutsche, Vertriebene und Emi
- Seite 193: � ��� �eschichtschreibung
- Seite 196 und 197: Mathias Beer Deren Schicksal war da
- Seite 198 und 199: Mathias Beer als Folge der verfehlt
- Seite 200 und 201: Mathias Beer rigen der deutschen Mi
- Seite 202 und 203: Mathias Beer aus der Gottschee. 29
- Seite 204 und 205: Mathias Beer mit reichdeutschen Ste
- Seite 206 und 207: Literatur Mathias Beer ALY 1998 = A
- Seite 208 und 209: Mathias Beer GRASS 2002 = Grass, G
- Seite 210 und 211: Mathias Beer 1990. Inter University
- Seite 213 und 214: �arald �eppner �eobachtungen
- Seite 215 und 216: Beobachtungen zur touristischen His
- Seite 217 und 218: Beobachtungen zur touristischen His
- Seite 219 und 220: Beobachtungen zur touristischen His
- Seite 221 und 222: �onyó �ózsef �orzképek, sz
- Seite 223 und 224: Torzképek, sztereotípiák és azo
- Seite 225 und 226: Torzképek, sztereotípiák és azo
- Seite 227 und 228: Torzképek, sztereotípiák és azo
Rutsch Nóra<br />
után a politikai viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt az elűzött magyarországi<br />
németek már nem gondoltak arra, hogy visszatérnek Magyarországra. A sztál<strong>in</strong>izálódás<br />
következtében az NDK-ban a kezdeti különbségek eltűntek, ezután m<strong>in</strong>den<br />
NDK-állampolgár ugyanazokkal a problémákkal küzdött. Ez katalizátorként<br />
hatott a helyiek és a kitelepítettek viszonyában. A szociális és politikai változások<br />
az egész társadalmat ér<strong>in</strong>tették.<br />
Az elűzötteknek új életet kellett kezdeniük. Az <strong>in</strong>tegráció egy hosszadalmas<br />
és összetett folyamat. Vizsgálatánál több szempontot is figyelembe kell venni.<br />
Politikai, gazdasági, társadalmi és vallási szempontok befolyásolják, segítik vagy<br />
épp akadályozzák a beilleszkedést. Ezért itt nem tudunk végérvényes, lezárt<br />
eredményeket bemutatni. Az 1950-es évek közepéig csupán köztes mérleget lehet<br />
vonni.<br />
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az elűzöttek az ötvenes évekre jogilag<br />
<strong>in</strong>tegrálódtak. A szociális beilleszkedés is folyamatban volt. A gyerekek iskolába<br />
jártak, az ő asszimilációjuk ment a leggyorsabban. A felnőttek gyárakban,<br />
bányákban vagy ritkábban parasztoknál dolgoztak. 1960-as évektől sokan saját<br />
lakást, házat szereztek. Ettől kezdve letelepedettnek érezték magukat. A lehető<br />
legjobban akartak dolgozni, hogy ledolgozzák a veszteségeket, hogy elérjék a<br />
helyiek sz<strong>in</strong>tjét.<br />
A hivatalok m<strong>in</strong>den próbálkozást megtiltottak, hogy a régi magyarországi,<br />
kelet–porosz, sziléziai vagy szudétanémet kultúrájukat, szokásukat ápolják. Így<br />
Németország keleti felében a német hagyomány és kulturális örökség egy része<br />
feledésbe merült. Ez megnehezítette a beilleszkedés folyamatát, valam<strong>in</strong>t az is,<br />
hogy az NDK-ban a kitelepítés feldolgozását, a haza elvesztését nem dolgozhatták<br />
fel nyilvánosan, tabuizálták, sokszor még családi körben sem beszéltek róla. Erre<br />
csak Németország egyesítésekor került sor.<br />
�<br />
178<br />
�
Change language