und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

A magyarországi németek beilleszkedése Németország szovjet zónájába
A közszolgálatban végrehajtott nácítlanítás miatt számos közalkalmazott és
tisztviselő veszítette el állását, ami sok kitelepített számára nyújtott munkalehetőséget.
58 Tanári végzettség nem volt feltétel, csak egy vizsgát kellett letenniük.
Itt azt állapíthatjuk meg, hogy a közszolgálatban való munka szakmai előrelépést
jelentett a kitelepítettek számára. 59
Tanulás: a kitelepített tanulók és a német iskola
A gyerekek számára a németországi iskola nagy átállást jelentett. Magyarországon
az oktatás nyelve a két világháború között helyenként és időben is változott, 60
de 1945 óta a tanulók csak magyar nyelven tanultak, most viszont mindent németül
kellett megtanulni. Sok gyereknek osztályt kellett ismételnie vagy az első osztálytól
újra kezdeni az iskolát, mert nem tudott olyan szinten németül. Magyarországon
svábul beszéltek, németül sem írni, sem olvasni nem tudtak. 61 A német
helyesírás okozta a legnagyobb problémát számukra, az első tollbamondásoknál
szinte csak az „és” kötőszót tudták helyesen leírni. 62 Az elűzött gyermekeknek
mindent egyedül kellett megtanulniuk, a szülők sem a házi feladat megoldásánál,
se a dolgozatokra való felkészülésnél nem tudtak segíteni. A szülők mindent úgy
írtak le, ahogy beszéltek. 63 Amikor a németországi diákok szabadidejüket töltötték,
futballoztak, az elűzött gyermekek tanulással töltötték idejüket, hogy jelentős
nyelvi hátrányukat ledolgozzák.
De talán az elűzött fiatalok előtt nyíltak meg a legjobb lehetőségek. A képzést,
az oktatást az állam nagyon intenzíven támogatta. A felsőbb éves tanulóknak
szakmát is kellett tanulniuk, leginkább a textilgyárakban foglalkoztatták őket.
Voltak olyan jó tanulók, akik nem elégedtek meg a szakmunkás-képzéssel, így a
szakmai képzés után lehetőség nyílt számukra, hogy a „Munkás- és Parasztkaron”
leérettségizzenek, majd felsőfokú tanulmányokat folytassanak. 64 A felsőfokú
oktatás az elűzött fiatalok előtt is nyitva állt, hogy ezáltal is elősegítsék egy
58 SCHRAMMEK 2004, 169.
59 Erről részletesebben a következő fejezetben lesz szó.
60 Az 1923-ban bevezetett kisebbségi népiskolai oktatásról szóló rendelet három iskolatípust
vezetett be nemzetiségek által lakott települések elemi iskoláiban. Az „A”-típusú iskolákban a
nemzetiség nyelve volt az oktatás nyelve, magyar nyelv is csak tantárgy volt. A „B” típusú iskolákban
a tantárgyakat kb. 50–50 százalékban tanították magyarul illetve a kisebbség nyelvén.
A „C”-típusú iskolákban magyarul oktattak, a nemzetiségi nyelv egy tantárgy volt. Az 1929/30as
tanévben 49 „A” típusú, 119 „B” típusú és 292 „C” típusú iskola működött Magyarországon.
61 J. F., J. H. szóbeli közlései.
62 Interjú J. F.-val.
63 Uo.
64 J. F., W. Sz., G. H. szóbeli közlései.
�
173
�