und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

A magyarországi németek beilleszkedése Németország szovjet zónájába
A már munkaképteleneket külön csoportba sorolták. Sokszor nem sikerült
azonban a tanult szakmának megfelelően elhelyezni a kitelepítetteket. Ilyenkor a
járások felvevőképessége alapján döntöttek a hivatalok.
A magyarországi elűzöttek túlnyomórészt parasztok voltak. Továbbra is mezőgazdasággal
szerettek volna foglalkozni. De Szászország legtöbb járása nem
biztosított elegendő lehetőséget a mezőgazdaságban való elhelyezkedésre, így új
foglalkozást kellett keresni, az otthon megtanult paraszti és kézműves munkát
nem tudták folytatni. A szász gazdasági struktúrára a textilipar, barnakőszén- és
uránérc-bányászat, a fémgyártás volt jellemző. 43 A legtöbb nő a textilgyártásban,
tehát fonó- és szövőgyárakban és a varrodákban és édességüzemekben dolgozott. 44
A férfiak a fémfeldolgozó üzemekben és az Érchegység uránbányáiban találtak
munkát. Tehát a felnőtteknek új foglalkozásokat kellett megtanulniuk. 45 Saját kis
műhely alapítását nem engedélyezték olyan könnyen 46 Helyette szövetkezetek alapítását
részesítették előnyben, ahová a kitelepítetteket szakmájuk szerint felvették,
de csak áttelepülők által alapított/alkotott szövetkezeteket Szászországban nem engedte
a kormány, holott a szovjet zóna más tartományaiban volt rá számos példa. 47
Egy három generációs nagycsalád helyzete így nézett ki: a nagyszülők készpénzt
kaptak, a szülők dolgozni mentek, a gyerekek iskolába jártak. Az idősek is
próbáltak még munkát keresni maguknak: mivel túlnyomó többségük földműves
volt, ezért itt is igyekeztek kiskertet szerezni maguknak, ahol burgonyát, zöldséget
termesztettek, nyulat, juhot, kecskét és sertést tartottak. A nők batyuztak:
ami azt jelenti, hogy a német parasztoktól gyapjút szereztek, amit megfontak és
megszőttek, majd a kész szövetet élelmiszerre cserélték. 48
Az Érchegységben fellelhető uránérc stratégiai fontosságú volt a Szovjetunió
számára az atomfegyvergyártás miatt. Ezért hozták létre a Wismut Szovjet(–Német)
Részvénytársaság (Sowjetisch(–Deutsche) Aktiengesellschaft, SAG/SDAG)
céget. A területet közvetlenül a Szovjet Hadsereg ellenőrizte, az Érchegység nagy
részét lezárták, csak szovjet igazolvánnyal lehetett bejutni. A Wismut „állam
az államban” helyzetben volt, ahol kitelepítettek tízezrei találtak új munkát. 49
A becslések szerint az ott dolgozók kb. 80 százaléka volt kitelepített, amit a szemtanúk
elmesélései is megerősítenek. Ennek több oka is van: Egyrészt az újonnan
érkezettek még nem rendelkeztek munkahellyel, így már a táborokban szovjet
43 WELSCH 1993, 127.
44 Interjú E. M.- val.
45 T. W., G. W., F. Sz. szóbeli közlései.
46 SCHRAMMEK 2004, 229.
47 Uo. 230.
48 Interjú J. H.-val.
49 SCHRAMMEK 2004, 193.
�
171
�