und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

A magyarországi németek beilleszkedése Németország szovjet zónájába
vasút melletti barakkokban kellett lakniuk, amíg a Zittaui Lakásügyi Hivatal a
lakásokat kiutalta. 24 A megszálló hatalom ezeket az elosztótáborokat propaganda
céljából minél hamarabb meg akarta szüntetni, s ezért sokszor szükséglakásnak
címkézték át őket. 25
A legtöbb elűzött család egy vagy két szobát, illetve a legkülönfélébb
helyiségeket kapta szállásként, így például fáskamrát vagy egy nyitott teraszt,
télikertet, pincehelyiségeket, tárolókat 26 . A kényszerű együttélés nem ment
zökkenőmentesen. Nagyon kevés esetben jutott saját konyha, így a helybéliekkel
együtt használták a konyhát. A lakások szűkössége, rossz felszereltsége, a konyha
és fürdő közös használata, de az eltérő szokások is előre sejtetni engedték a
konfliktusokat. 27 Így fordulhatott elő a következő eset: „Bablevest tettem fel főzni,
a háziasszony készségesen vállalta, hogy vigyáz az ételre, amíg a nővéremmel
misére megyünk. A mise után hazajöttünk, a levesnek egész más íze volt. A háziasszony
leöntötte magának az ízletes bablét és újra felöntötte vízzel.” 28
Az engedélyezett lakótér 1947 májusától mind a helybéli, mind a kitelepített
felnőtt lakosok részére átlagosan 8 m˛ volt, a gyermekeknek 14 éves korig a félét
számították, az egy évesnél kisebb gyermekeket nem vették számításba. 29 Szemtanúk
még ennél kisebb lakóterületekről is beszámolnak: Zittauban egy 5 fős
család részére egy 16 m˛ nagyságú szobát utaltak ki. 30
Nagyon sokszor előfordult, hogy a helyiségek túlságosan kicsik, nyirkosak és
bútorzatlanok voltak, vagy egy szoba egyben alvásra, főzésre, különböző munkák
elvégzésére, tárolásra is szolgált. 31 Ha egy helyiségben főztek, szárították a ruhákat,
a szellőztetés a nehézkes fűtési lehetőségek miatt akadozott, a falak lassan
penészesedni kezdtek. 32 Csak csekély számú helyiségben volt kályha. De nem
csak a fűtőtestek hiányoztak, hanem a fűtőanyag is. Az új határ túloldalára kerülő
kőszénbányák és az infrastruktúra összeomlása miatt nem tudták megoldani
az emberek tüzelőanyaggal történő ellátását. 33 A szenet fával igyekeztek pótolni,
de azt is korlátozták. A tűzifa nyáron is elengedhetetlen volt, ugyanis a főzéshez
is szükség volt rá. 34
24 Th. H. szóbeli közlése.
25 SCHRAMMEK 2004, 135.
26 E. M., Th. H. szóbeli közlései.
27 SCHRAMMEK 2004, 160.
28 Interjú Th. H.-val.
29 SCHRAMMEK 2004, 159.
30 A. H. írásbeli közlése.
31 SCHRAMMEK 2004, 159.
32 Uo. 160.
33 Uo. 164.
34 Uo. 165.
�
169
�