und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

Rutsch Nóra
volt a végállomása, illetve két transzportot továbbirányítottak Szász–Anhalt
tartományba. 6
A tényleges kitelepítés 1948 júniusában véget ért, de 1950–1953 között további
7 szerelvény szállított 1320 személyt Magyarországról. Egy részük családegyesítés
keretében érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba (NDK), a többség
azonban 6–8 évnyi Szovjetunióba való deportálás vagy szovjet hadifogság után
került kitelepítésre. 7
A táborban orvosi vizsgálat és fertőtlenítés után minden kitelepített kapott egy
igazolványt, ahol feltűntették a nevét, születési adatait, foglalkozását, származási
helyét, egészségügyi állapotát stb. Ez egyben az elűzöttek regisztrációját is jelentette,
megkönnyítve a közigazgatás további munkáját, az elűzöttek továbbítását
Szászország különböző járásaiba. A két hétig tartó karantén ideje alatt
keresték meg az elűzöttek számára a későbbi lakóhelyet is. A tábor vezetője és a
Munkaügyi Hivatal munkatársai igyekeztek foglalkozás és egészségügyi állapot
alapján szétosztani a kitelepítetteket. 8 A magyarországi németeket Zittau, Löbau,
Lipcse, Meißen, Pirna, Großenhain járások városaiba és falvaiba és az Érchegységbe
telepítették le. 9
A tábori tartózkodás alatt ideológiai előadásokat is szerveztek nekik. A tábor
vezetője havonta jelentéseket írt a Szász Belügyminisztériumnak és a SMAD-nak
is. A politikai vezetők az elejétől kezdve meg akarták nyerni politikájuknak a
kitelepítetteket. 1948 márciusában megtartott II. Német Népi Kongresszus elhatározta,
hogy május 23. és június 13. között népszavazást fognak tartani Németország
egységének kérdéséről. Az erős agitáció és felvilágosító munka ellenére
a magyarországi németek csak csekély mértékben írták alá a támogató ívet. Ezt
két indokkal magyarázták: „Kalendáriumokat ajánlottak a számukra, amit aláírásukkal
vehettek át és azonnal a Volksbund tagjai lettek.” A másik indok így
hangzott: „ha valaha is visszatérésről lesz szó, akik aláírták, nem kapják vissza
régi tulajdonukat illetve nem mehetnek haza.” Az alábbi mondóka keringett a
táborban: „ Aláírod, itt maradsz, nem írod alá, haza mehetsz.” 10 Az agitáció
eredménye nagyon csekély volt: a 3498 jogosult magyarországi német közül csak
137 fő adta aláírását pirnai „Graue Kaserne” táborban (=szürke laktanya). Ez 3,9
6 Sächsisiches Hauptsstaatsarchiv (SHSA) – Dresden, LRS, MdI Nr. 2458 Berichte des Umsiedlerlagers
über Umsiedlertransporte aus Ungarn 1947–1948.
7 SHSA – Dresden, LRS, MdI Nr. 2617 3–6., 20–28., Nr. 2596, Nr. 2731. 8–10.
8 SHSA – Dresden, LRS, MP, Nr. 1003.
9 SHSA – Dresden, LRS, MdI, Nr. 2592, Ansiedlung von Umsiedlern 1947–1949; SHSA – Dresden,
LRS, MdI, Nr 2617. Ansiedlung von Umsiedlern und Heimkehrern aus Italien, Jugoslawien,
Österreich, Rumänien und Ungarn (Listen) 1948–1950. 67–228.
10 „Schreibst du ja, bleibst du da, schreibst du nein, gehst du heim.” Interjú H. Gy-nével.
�
166
�