06.12.2012 Aufrufe

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

MEHR ANZEIGEN
WENIGER ANZEIGEN

Erfolgreiche ePaper selbst erstellen

Machen Sie aus Ihren PDF Publikationen ein blätterbares Flipbook mit unserer einzigartigen Google optimierten e-Paper Software.

�utsch �óra<br />

� magyarországi németek beilleszkedése<br />

�émetország szovjet zónájába<br />

Németországba érkezve<br />

A magyar kormány kezdeményezésére és a potsdami konferencia határozata nyomán<br />

megkezdődött a magyarországi németek kitelepítése, 1 mely két szakaszra<br />

bontható: 1946. január és 1947. április között a németeket Németország amerikai<br />

megszállási zónájába telepítették. Ezután az amerikaiak nem fogadtak további<br />

transzportokat. Sok helységben még ott tartózkodtak a kitelepítésre szánt személyek,<br />

ha nem is saját házaikban, de a faluban. A magyar politikusok az ezáltal<br />

képződő társadalmi és gazdasági feszültséget 2 a németség további kitelepítésével<br />

akarták gyengíteni. Ezt elérendő a magyar politikusok tárgyalásokat folytattak az<br />

amerikai hatóságokkal, eredménytelenül. A magyar kormány 1947 márciusában a<br />

Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) segítségét kérte. Mivel nem volt érdemi<br />

változás a kérdésben, a magyar kormány egy memorandumot <strong>in</strong>tézett a SZEBhez,<br />

amelyben kérvényezte a magyarországi németek kitelepítését a szovjet<br />

zónába. 3 A magyar kormány és a Németországi Szovjet Katonai Adm<strong>in</strong>isztráció<br />

(Sowjetische Militäradm<strong>in</strong>istration <strong>in</strong> Deutschland, SMAD) megegyezése alapján<br />

„…Magyarországról 50.000 németet telepítenek át Németország Szovjetek<br />

által megszállt zónájába…. ” 4<br />

A magyarországi németeket 1947 augusztusától 1948 júniusáig 33 alkalommal<br />

szállították Németország keleti zónájába. Az utazás több napig, sőt sokszor egy<br />

hétig is eltartott. A kitelepítettek a Párkány – Bratislava – Břeclav – Brno – Česká<br />

Třebová – Pardubice – Kolín – Velkỳ Osek – Lysá nad Labem – Stetati – Děčín –<br />

Dolní Grunt – Pirna útvonalon érkeztek meg Németországba. 5 Egy–egy szerelvénnyel<br />

kb. 1500 személyt telepítettek ki. A legtöbb kitelepített a pirnai fogadótáborba<br />

került, de néhány vonatnak Hoyerswerda, Prossen (bei Bad Schandau)<br />

1 TÓTH 1997, 89–103.<br />

2 A németség kitelepítése és a szlovák–magyar lakosságcsere egyezmény, a belső telepítések közötti<br />

összefüggésekről ld. részletesebben: TÓTH 1993.<br />

3 TÓTH 1993, 170–182.<br />

4 B<strong>und</strong>esarchiv Berl<strong>in</strong> (BArch), DDR, DO2 ZdU Nr. 55. Umsiedlung <strong>und</strong> Rückführung von<br />

Emigranten <strong>in</strong> die SBZ (1945–1949). 186.<br />

5 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL), 274/10/35 Magyarországi németek kitelepítése.<br />

�<br />

165<br />

Hurra! Ihre Datei wurde hochgeladen und ist bereit für die Veröffentlichung.

Erfolgreich gespeichert!

Leider ist etwas schief gelaufen!