und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

A német ifjúsági mozgalom a két világháború közötti Magyarországon
A Volskbund helyi csoportjainak vezérkara is tükrözte ezt a fejlődést, hiszen
azokban a népcsoportegyezmény aláírása után helyet kaptak az ifjúsági vezetők
is. A helyi csoportok mellett minden vertikális szinten is megjelentek az ifjúsági
megbízottak, így a járási (Kreis) és területi (Gebiet) szinten, s csakhamar Országos
Ifjúságvezetőség névvel kezdték illetni az ifjúság legfelsőbb vezetését.
Teljesen jól működő hierarhizált struktúráról ebben az időben még minden bizonnyal
nem beszélhetünk. Az ifjúsági munka mindenesetre szervezeti szinten
is változásokat indukált a Volksbundon belül. 1941-től a helyi csoportok ifjúsági
vezetőinek kinevezéséről már kötelezően meg kellett kérdezni az országos ifjúságvezetőt,
de utóbbinak továbbra is tájékoztatnia kellett az illetékes területi
vezetőt kinevezési szándékairól. 59
Az Ifjú Bajtársak különállását jelentette az is, hogy részükre saját sapkát
rendszeresítettek, amelyet 1940 végén a német katonák és a spanyol falangisták
sapkáját mintául vevő új sapkára akartak lecserélni. Az egyetemisták és az érettségizettek
számára fehér, a középiskolások részére kék zsinórdíszítés bevezetését
vették célba. Emellett a magyar hatóságok vállszíj viseléséről is információkkal
rendelkeztek, amelynek csatját ezüst alapon arany napkorong (Sonnenrad) díszítette
volna. 60 Arról nincs információ, hogy ezt végül valóban bevezették-e,
de annyi mindenképpen feltűnő, hogy a Volksbund a népcsoportegyezmény
megkötése után egyre nagyobb tudatossággal készült a fiatalabb korosztályok
megszervezésére.
Ifjúsági szervezet híján az ifjúsági munka ebben a korai időszakban elsősorban
az ifjúság mozgósításához, a remélt ifjúsági szervezet megalapításához
szükséges emberek előképzéséhez és a német tudat ápolásához kötődött. Az ifjú
generáció számára rendszeres találkozókat szerveztek, valószínűleg elsősorban
Budapesten, ahova viszont meghívták az Ifjú Bajtársak vidéki képviselőit is, ahol
néhány tucat résztvevőnek tartottak előadásokat a Volksbund vezető személyiségei,
énekeltek, beszélgettek, végül rendszerint sváb bállal zárult az általában több
napos rendezvény. 61 Főleg az első időszakra volt jellemző, hogy e rendezvényeket
az egyén egyedüli értékmérője és aki nem akar harcolni az életért és a jogért, az nem is érdemli
azt meg.” Nemzetiségi és ezzel kapcsolatos külpolitikai összesítő. Német, 23.784. sz. B.kt. 1940.,
Budapest, 1940. december 27. – MOL, K 149, 651/9. d., K 149–1940–651f9.
59 Nemzetiségi és ezzel kapcsolatos külpolitikai összesítő. Német, 514. sz. B.kt. 1941., Budapest,
1941. január 10. – MOL, K 149, 651/9. d., K 149–1941–651f9.; Vö. Jugendschulung in Almamellek.
DZ, 3. Dezember 1940, 6; Die Landesjugendführung teilt mit. DZ, 21. Januar 1941, 5.
60 Nemzetiségi és ezzel kapcsolatos külpolitikai összesítő. Német, 23.054. sz. B.kt. 1940., Budapest,
1940. december 13. – MOL, K 149, 651/9. d., K 149–1940–651f9.
61 A Magyar Királyi Csendőrség Nyomozó Osztályparancsnoksága a Miniszterelnökség II. osztályának,
10.570. sz., Budapest, 1939. június 11. – MOL, K 28, 107. cs., K 28–1939–208–17405. és
MOL, K 28, 98. cs., K 28–198–1939–15164.
�
159
�