und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

Vitári Zsolt
Így a magyarországi német mozgalmon belül az új generáció alapvetően nem
világnézeti fordulatot hirdetett – annak ellenére, hogy egyesekre a nemzetiszocializmus
már a 30-as évek elején hatást gyakorolt –, hanem csupán olyan jogi státust
követelt a hazai németségnek, mint amilyennel a szomszédos államok német
kisebbsége már több mint egy évtizede rendelkezett, s ami garantálhatta a célkitűzések
megvalósítását, továbbá amilyent a határon túli magyar kisebbség is követelt
magának. 39 Érdekes módon a szomszédos államokban a magyar kisebbség éppen
az ottani német kisebbségekkel akart összefogni azokért a jogokért, amelyeket az
anyaország viszont nem volt hajlandó biztosítani saját kisebbségei számára.
Függetlenül attól, hogy az újítók Magyarországon többségükben ugyan radikálisok
voltak, de eltérő távolságban álltak a nemzetiszocialista világnézettől, a
náci Németország illetékes szervei mégis a Franz Basch és Richard Huss nevével
fémjelzett, az UDV-n belüli „frakcióként” létrejövő Népi Német Bajtársak
csoportja (Volksdeutsche Kameradschaft) mellett tört lándzsát, amely ha nem is
volt náci szervezetkezdemény, de mindenképpen a népközösség gondolatát hirdette
meg, s a kisebbségi harcban hatékony támogatást remélve az anyaországhoz
fűződő kapcsolatok erősítését szorgalmazta.
Az új, egyelőre illegálisan működő szervezet hamarosan két tűz közé szorult.
Egyrészt számítani lehetett arra, hogy Németországból erőteljes nyomás
alá kerülhet a szervezet, másrészt a magyar kormány továbbra is elzárkózott a
meglévőnél nagyobb jogok megadásában, sőt az iskolák terén éppen visszalépés
következett be. Ebben a szituációban Basch és köre viszont csakis Németország
segítségére számíthatott, illetve a magyar revíziós törekvések erősebb németországi
támogatásáért cserébe éppen a Németország részéről kikényszerített
engedményekre. Így a trianoni revíziót különböző formában, de mindvégig szem
előtt tartó magyar külpolitika ezért a német segítség fejében, először kénytelen
volt hozzájárulni a Népi Német Bajtársak mozgalmának legalizáláshoz, s ennek
hozományaként engedélyezni a Magyarországi Németek Szövetsége (tulajdonképpen
Népszövetsége, Volksbund der Deutschen in Ungarn, VDU) elnevezésű
magyarországi német szervezet létrehozását Franz Basch vezetésével, majd két
évvel később, 1940-ben az ún. népcsoportegyezményt is megkötötte a Harmadik
Birodalommal. Utóbbival a magyarországi németség végérvényesen a németországi
és magyarországi hatalmi politika játékszerévé vált.
A Volksbund alapszabályzata elfogadásakor azonban nem volt egyéb, mint a
németség kultúrszervezete, 40 s így egyelőre nem váltotta be sem Baschék, sem
pedig a náci német birodalmi vezetés hozzáfűződő reményeit. A bécsi népcso-
39 SPANNENBERGER 2003, 426–427.
40 SPANNENBERGER 2002, 154. skk.
�
152
�