und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927) und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)
�itári �solt � német ifjúsági mozgalom a két világháború közötti �agyarországon mint identitást erősítő intézmény �isebbségi remények és többségi restrikciók * A német identitás megőrzésének lehetőségei Magyarországon A magyarországi németség helyzete saját identitása megőrzése szempontjából – a mára valamelyest kirajzolódó, pozitív irányú elmozdulás ellenére – kedvezőtlenebbnek tűnik, mint az 1945 előtti időszakban. Ma ugyanis az eltűnőben lévő anyanyelv (történeti dialektusok), illetve a német anyanyelvnek az irodalmi változat formájában jelentkező újbóli térnyerése mellett más identitáselemek előtérbe helyezése és kerülése révén próbálunk megőrizni egy csoportot a teljes asszimilációtól. Ezzel összevetve a 20. század első felében a városi németség előrehaladott asszimilációja mellett a vidéki németség zárt közösségei még szinte teljes egészében megőrizték németségüket. Ebben kiemelkedő szerepe volt a nyelv megőrzésének, amely az etnikai hovatartozás egyik fontos mozzanata volt. 1 Még akkor is, ha a nyelv önmagában még nem tekinthető identitásképzőnek, főleg ha nem társul hozzá csoporttagság. 2 A megőrzött anyanyelv és a hozzá társuló egyéb identitást fenntartó elemek összességében kedvezőbb feltételeket teremtettek a csoportidentitás konstituálásához, mint ma. E zárt – az esetek többségében nem egyetnikumú közösségek – a civilizációs fejlődés (gazdasági fejlődés által beindított migrációs folyamatok, munkaerő ebből fakadó szétszóródása, a családi intézmény fellazulása stb.) és a kedvezőtlen állami kisebbségpolitika következtében elindultak a széthullás útján. Összességében tehát ez volt az az időszak, amikor a magyarországi németséget egyre inkább rászorították arra az útra, amely az elűzések traumájával felerősítve és a háború utáni kollektív felelősség terhe mellett fokozatosan a német identitás elvesztéséhez vezetett. Az identitás megőrzése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, hogy az nemzedékről nemzedékre reprodukálódjon, és emiatt szükségesek hozzá azok az * Készült az MTA–PTE „Magyarország, Európa és Ibero–Amerika” Kutatócsoport támogatásával. 1 WEINHOLD 1991, 458. 2 BINDORFFER 2001, 66. � 145 �
- Seite 93 und 94: Az író felelőssége avagy hogyan
- Seite 95 und 96: Az író felelőssége avagy hogyan
- Seite 97 und 98: Az író felelőssége avagy hogyan
- Seite 99 und 100: Az író felelőssége avagy hogyan
- Seite 101 und 102: Az író felelőssége avagy hogyan
- Seite 103 und 104: Az író felelőssége avagy hogyan
- Seite 105 und 106: �erenc �ischer �ie �eutsch-
- Seite 107 und 108: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 109 und 110: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 111 und 112: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 113 und 114: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 115 und 116: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 117 und 118: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 119 und 120: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 121 und 122: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 123 und 124: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 125 und 126: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 127 und 128: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 129 und 130: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 131 und 132: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 133 und 134: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 135 und 136: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 137 und 138: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 139 und 140: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 141 und 142: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 143: Die Deutsch-Chilenen, „die geschl
- Seite 147 und 148: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 149 und 150: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 151 und 152: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 153 und 154: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 155 und 156: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 157 und 158: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 159 und 160: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 161 und 162: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 163 und 164: A német ifjúsági mozgalom a két
- Seite 165 und 166: �utsch �óra � magyarországi
- Seite 167 und 168: A magyarországi németek beilleszk
- Seite 169 und 170: A magyarországi németek beilleszk
- Seite 171 und 172: A magyarországi németek beilleszk
- Seite 173 und 174: A magyarországi németek beilleszk
- Seite 175 und 176: A magyarországi németek beilleszk
- Seite 177 und 178: A magyarországi németek beilleszk
- Seite 179: Irodalom A magyarországi németek
- Seite 182 und 183: Andreas Schmidt-Schweizer bzw. 1967
- Seite 184 und 185: Andreas Schmidt-Schweizer rantenzir
- Seite 186 und 187: Andreas Schmidt-Schweizer Verband w
- Seite 188 und 189: Andreas Schmidt-Schweizer gegenübe
- Seite 190 und 191: Andreas Schmidt-Schweizer garischen
- Seite 192 und 193: Literatur Andreas Schmidt-Schweizer
�itári �solt<br />
� német ifjúsági mozgalom<br />
a két világháború közötti �agyarországon<br />
m<strong>in</strong>t identitást erősítő <strong>in</strong>tézmény<br />
�isebbségi remények és többségi restrikciók *<br />
A német identitás megőrzésének lehetőségei Magyarországon<br />
A magyarországi németség helyzete saját identitása megőrzése szempontjából –<br />
a mára valamelyest kirajzolódó, pozitív irányú elmozdulás ellenére – kedvezőtlenebbnek<br />
tűnik, m<strong>in</strong>t az 1945 előtti időszakban. Ma ugyanis az eltűnőben lévő<br />
anyanyelv (történeti dialektusok), illetve a német anyanyelvnek az irodalmi változat<br />
formájában jelentkező újbóli térnyerése mellett más identitáselemek előtérbe<br />
helyezése és kerülése révén próbálunk megőrizni egy csoportot a teljes asszimilációtól.<br />
Ezzel összevetve a 20. század első felében a városi németség előrehaladott<br />
asszimilációja mellett a vidéki németség zárt közösségei még sz<strong>in</strong>te teljes<br />
egészében megőrizték németségüket. Ebben kiemelkedő szerepe volt a nyelv<br />
megőrzésének, amely az etnikai hovatartozás egyik fontos mozzanata volt. 1 Még<br />
akkor is, ha a nyelv önmagában még nem tek<strong>in</strong>thető identitásképzőnek, főleg ha<br />
nem társul hozzá csoporttagság. 2 A megőrzött anyanyelv és a hozzá társuló egyéb<br />
identitást fenntartó elemek összességében kedvezőbb feltételeket teremtettek a<br />
csoportidentitás konstituálásához, m<strong>in</strong>t ma. E zárt – az esetek többségében nem<br />
egyetnikumú közösségek – a civilizációs fejlődés (gazdasági fejlődés által be<strong>in</strong>dított<br />
migrációs folyamatok, munkaerő ebből fakadó szétszóródása, a családi <strong>in</strong>tézmény<br />
fellazulása stb.) és a kedvezőtlen állami kisebbségpolitika következtében<br />
el<strong>in</strong>dultak a széthullás útján. Összességében tehát ez volt az az időszak, amikor<br />
a magyarországi németséget egyre <strong>in</strong>kább rászorították arra az útra, amely az elűzések<br />
traumájával felerősítve és a háború utáni kollektív felelősség terhe mellett<br />
fokozatosan a német identitás elvesztéséhez vezetett.<br />
Az identitás megőrzése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír, hogy az<br />
nemzedékről nemzedékre reprodukálódjon, és emiatt szükségesek hozzá azok az<br />
* Készült az MTA–PTE „Magyarország, Európa és Ibero–Amerika” Kutatócsoport támogatásával.<br />
1 WEINHOLD 1991, 458.<br />
2 BINDORFFER 2001, 66.<br />
�<br />
145<br />
�