und „mden” in chilenischen ewässern (1925–1927)

Nobert Spannenberger
„erősen fertőzött” falvaiba, hogy a „tősgyökeres középbirtokos osztály” erősödjön.
44 A probléma technikai részére vonatkozóan egy „organikus és tervszerű
kerettörvényt”, egy nem túl bonyolult apparátust és egy csak ezzel a feladattal
megbízott közeg felállítását sürgette. „ A lebonyolítás legalsó fokán közreműködő
közegek egyéni kvalitásai döntően befolyásolják az egész akció eredményét” –
szögezte le fejtegetéseiben. 45 Bodor pontosan ismerte Kerék elképzeléseit, illetve
munkáit és megszívlelte azokat, mert mint „kormánybiztos” pontosan eszerint járt
el. 46 Ebben támogatásra talált pártja vezetőinél is, akiknek propagandaérvei már
ismertek voltak: Erdei Ferenc pl. a pécsi naggyűlésen jelentette ki, hogy „utoljára
adatott meg a lehetőség, hogy Baranya régi magyar falvait, amelyekben szinte
elnémult a magyar szó, újra magyarrá tegyük”. A párt ekkor már határozottan „a
székelység pártjaként” igyekezett kidomborítani profilját. 47
1945. június 10-én Bodor György szimbolikus aktussal fejezte be „Székely
vármegyéje” szervezését, illetve a „végső székely honfoglalást”. Miután a 22
újonnan telepített falu képviselőivel Bonyhádon megalakíttatta a Völgységi
Telepesek Központi Szövetkezetét és a székely telepeseket ünnepélyes keretek
között és a Magyar Kommunista Párt helyi vezetőinek támogatásával kollektívan
a Nemzeti Parasztpárt oldalán kötelezte el: az új székely elit „fellobogózott szekérsoron”
Hidasra vonult ki, hogy ünnepélyes keretek között tulajdonba vegye az
„elnémult harangok templomát”. 48 A bukovinai székelyek kisebb részét ugyanis
120 andrásfalvi református család alkotta. Bodor szimbolikus elégtételt vett
azzal a döntésével, hogy a református székelyeket tudatosan abba a faluba telepítette,
amit Illyés Gyula nyomán egy egész elitcsoport a „dunántúli németség
térhódításának” és a „magyarság pusztulásának szimbólumának” aposztrofált. 49
Az ünnepségen nemcsak a népviseletbe öltözött telepesek jelentek meg, hanem a
kommunista főispán, Cser Sándor, valamint a helyi elit képviselői is. A himnusz
eléneklése után Váróczy János lelkész rozsdás kulccsal kinyitotta a pókhálós
templomkaput, s az ünneplő sereg helyet foglalt a poros és rozzant padokon.
A szintén székely katolikus pap, Németh Kálmán külön erre az eseményre komponált
egy éneket, melyet személyes vezényletével a józseffalvi énekkar adott elő.
Bodor szerint e politikai esemény méltó lezárása volt a székelyek első telepítési
44 KERÉK 1934, 101–104.
45 Uo. 108.
46 Bodor tevékenysége már feltárt. Lásd összefoglalóan TÓTH 1993, 57–65.
47 SZIRTES 1992, 94, 100.
48 E huszárvágással a völgységi járásban a földigénylő bizottság, a székely szövetkezet valamint a
Nemzeti Parasztpárt „személy szerint is azonosak lettek. Ez teljes személyi és szervezeti egységet
jelentett” – konstatálta Bodor György. BODOR 1975b, 67.
49 Uo.
�
100
�