Teljes szám - Magyar Természettudományi Múzeum

ANTROPOLÓGIAI FÜZETEK(ANTHROPOLOGIAHUNGARICA)IV. ÉVFOLYAM1–2. SZÁMSZERKESZTI:BARTUCZ LAJOS dr.TARTALOM:Bartucz Lajos dr.: A magyar antropológia irodalmaMINDEN KÜLDEMÉNY A SZERKESZTŐ CÍMÉRE:BUDAPEST, X., KENDEFFY-UTCA 4. SZÁM ALÁ KÜLDENDŐELŐFIZETÉSI ÁR 6 PENGŐ — BOLTI ÁR 8 PENGŐKIADJA A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG EMBERTANI SZAKOSZTÁLYABUDAPEST, 193 9.

BARTUCZ LAJOSA MAGYAR EMBERA magyarság antropológiája.510 lap. LXV képes tábla.350 szövegközti kép.A Magyar Föld — Magyar Faj 4. köteteM e g r e n d e l h e t őKIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDABUDAPEST, VIII., MÚZEUM-KÖRÚT 6. SZÁMBARTUCZ LAJOSFAJKÉRDÉSÉS NEMZETISMERETA Magyar Könyvbarátok 1939–40. évi4. illetményköteteBolti ára 12 pengőMegjelenik 1940 őszénMAGYAR KÖNYVBARÁTOKBUDAPEST, VIII., MÚZEUM-KÖRÚT 6. SZÁM

2Balogh Béla: Az antropológia újabb eredményei Barcsay Kálmán: A faji képesség és a nevelésés törekvései. Tanáregyes. Közi. 1927. 5–6. sz. szerepe az athletikában. Testnevelés. VII.— —: 1934. A hazai antropológia sorsa. DebreceniSzemle. 1928. 2. sz.Barna Ferdinánd: A finn-ugor népek fejalkatáról.— —: Arch. Az antropológiai Ért. II. 1883. kutatások új otthonaBerlinben. Term.-tud. Közl. 1928.Bartels, M.: Jankó: Magyar Typusok. Zeitschr.——: Új daktiloszkópiai eljárás. Term.-tud.f. Ethn. 33. 1901.Közl. 1928.— —: Bartucz Lajos: A negritók A csontos és a orr pygmaeus-kérdés. négy fő vonal-Pótfüzméretea Term.-tud. Közl.-höz. 1928.— —: törvényszerűségének és correláció-Újabb jának lelet vizsgálata az Altamira-barlang 3000 magyar közelében. koponyán.Pótfüz. 1929.Doktori értekezés. Budapest, 1908.— —: A belső szervek faji különbségei. Pótfüz.a Természettud. Közl.-höz. 1931.Népr. Ért. 1908.szomatometriai és fiziológiai vizsgálatokról.Szolnoki áll. reálgimn. Értesítője.1931.— —: Jelentés a tanulókon végzett szomatoszkópiai,Term.-tud. Közl. 1909.— —: Ifjúságunk fogainak Szöv. állapota. Évk. 1909. Tanáregyes.Közl. 1932. 1. sz.——: A koponya alakjának mai búvárlata.— —: Term.-tud. Zur Bildung Közl. der 1911. Altersgruppen. AnthropologischerAnzeiger. IX. 3–4. 1932.——: A mai magyarság termetéről. Népr. Ért.— —: Vizsgálatok 1911. az ifjúság teljesítményeiről.Testnevelés. 1934. 1–6. sz.——: Pár szó az alföldi magyarság antropológiájáról.— —: A steinheimi U. o. 1910. ősember. Pótfüz. a Term.-tud. Közl.-höz. 1934. 2–3.——: A matyók antropológiájáról. Orv. term.— —: Vizsgálatok tud. az ifjúság vándorgyűl. teljesítményeiről.Munkálatai. 1911.Sportantropológiai tanulmány. Testnevelés.1931. 1–6.——: A mai magyarság cephal-indexéről.Népr. Ért. 1912.——: Untersuchungen ——: über Antropológiai die sportlichen vizsgálatok az Alföldön.LeistungenFöldr. Közl. 1912.der Schuljugend. Eine sportanthropologischeStudie. Selbstreferat. Anthrop.Anzeiger. 1934. XI. 3–4.az antropometriában. Magy. Orvosokés Természetvizsg. XLI. vándorgy. munk.1934.szempontból. Pótfüz. a Term.-tud. Közl.-höz. 1935.— —: Expedíció a Bánátba. Magyarság. 1935.aug. 31. sz.Füz. III.a szolnoki áll. gimnázium Értesítőjéből.1938.Balogh János: Emberismertető. Kolozsvár, 1842.Balogh Pál: A magyar faj uralma. MagyarKönyvtár. 364. sz.Baltzer K. J.: A szervezetek kezdetei és az emberőstörténete. Eger, 1870.— —:Az orr divatáról. Uránia. 1909.— —:Az orr antropológiai vizsgálatáról. Természetr.——: A haj rasszantropológiai jelentősége.Pótfüz. a Term.-tud. Közlönyhöz. 1912.——: A mai magyarság termete. Term.-tud.Közl. 1912.——:Az agyvelő és az értelem. U. o. 1912.——:Az ember harmadik szemhéjáról. U. o.— —: 1912. Az ujjak bőrlécrendszere örökléstani——: A mongolszem. U. o. 1912.——: Dr. Török Aurél. Nekrológ. Vasárnapi— —: Újság. Ritka emberpéldányok. 1912.Búvár. 1935.——: A busmánok rasszantropológiai szempontból.Term.-tud. Közl. 1912.— —: ——: Aradmegye A finn antropológiai népének antropológiai kutatások. Antrop. vázlata.Aradm. Monogr. IV. 1913.— —: A nevelés biológiai alapjai. Különleny.— —: A család antropológiai vizsgálata. Term.-tud. Közl. 1913.— —:Az ajkak embertani szempontból. U. o.1913.— —: Göcsej és Hetés népének embertani vázlata.Ethnogr. 1913.— —:Az ősember újabban felfedezett művészialkotása. Term.-tud. Közl. 1913.

BartuczLajos: A moustieri ősember koponyájánakúj összeállítása. Pótfüz. a Term.-tud. Közl.-höz 1913.U. o. 1913.aus der Umgebung des Balaton-Sees. U. o.1923.I–II. Népr. Múz. Értesítője. 1913–14.——: Egy régi kuntelep embertani feltárása.——:Az emberi korcsrasszokról. Term.-tud. Antrop. Füzetek. 1924.Közl. 1914.— —: A fajkérdés. Ethika-könyvtár. 1923.——:Az ősember bőrének színe. U. o. 1914. — —: Az iskolásgyermekek termetbeli növekedé——:Az ausztráliai bennszülöttek kihalása.Magyarországon 36.646 adat alapján.Antrop. Füzetek. 1924.U. o. 1914.——: Az európaiak koponyaalakjának eredete.U. o. 1914.——: A balkezűségről. U. o. 1914.Ungarn. U. o. 1924.——: A weimári ősember állkapcsa. U. o.1914.— —: Az obercasseli ősember. Pótfüz. a Term.-tud. Közlönyhöz. 1915.— —: Embertan és régészet. Arch. Ért. 1915.——: A fehér ember bőrszínének jelentőségéről.Term.-tud. Közl. 1915.— —: Von der Körpergrösse der heutigen Magyaren.Archiv. für Anthr. 1916.— —: A bolgárok embertani szempontból.Term.-tud. Közl. 1915.— —: A Büdöspest-barlangban talált neolithkori1916.embercsontvázról.Barlangkutatás.——: Das in der Höhle Büdöspest gefundeneneolithische Menschenskelet. U. o. 1916.Közl. 1926.származástani kapcsolata. Pótfüzeteka Term.-tud. Közlönyhöz. 1918.Budapest főváros közönsége. Budapest,1919.Bartucz Lajos: Die Vergangenheit und diekünftigen Aufgaben der Anthropologie inUngarn. U. o. 1923.— —: Les premiers crânes et squelettes coumainauthentiques. Anthrop. Hung. 1924.— —: Die Körpergrösse der Schulkinder in— —: Az iskolásgyermekek termete nemzetiségszerint. Antrop. Füz. 1925.— —: Az antropológiai kutatások jövőjénekbiztosítása hazánkban. U. o. 1926.——: Die Körpergrösse der Schulkinder inUngarn mit Berücksichtigung der Nationalität.Anthrop. Hung. 1925.— —: Honfoglaláskori magyar koponyák. AltungaSchädel. A Magyar NemzetiMúzeum Néprajzi Gyűjteményei. V. Budapest,1926.— —: Milyenek voltak a honfoglalók. Az EstHármaskönyve. Budapest, 1926.— —: Nemzeti Tudomány. Az Est. 1926.— —: Tudományos fajkutatás. Természettud.— —: Az antropológia múltja, jelene és jövőjénbiztosítása hazánkban. A természet-,orvos-, műszaki és mezőgazdaságtudományiországos kongresszus Munkálatai. Budapest,1926.——: A társadalmi embertanról. Term.-tud. Közl. 1927.Közl. 1919.— —: Az Apafiak exhumálásának embertani— —: A Balaton-melléki lakosság testi alkotása. és történelmi tanúságai. Pótfüz. a Term.-(Lóczy Lajos: A Balaton.) Budapest, tud. Közlönyhöz. 1927.1921.— —: Der Längen-Breiten-Index in Ungarn.——: A földrajzi környezet szerepe a Mitt. faji der Anthrop. Ges. in Wien. 1927.embertanban. Föld és Ember. 1921.— —: La composition anthrop. du peuple——: A termet földrajzi elterjedése Magyarországon. hongrois. Revue des Etudes Hongroises etU. o. 1922.Finno-Ougriennes. Paris, 1927.——: A magyarság tanulmányozása. Magyar ——: Hol volt a kutyafejű király birodalma.Élet. 1923.— —: A hazai embertan múltja és a jövő feladatai.Antrop. Füzetek. 1923.Természettud. Közl. 1928.— —: A honfoglaló magyarokSzemle. 1928.fajisága. Ma— —: Offener Brief an die ausländischen— —: A tököli bronzkori temető embertaFachkollegen. Anthrop. Hung. 1923.szempontból. Antrop. Füzetek. 1928.3

4Bartucz Lajos: A környezet hatása az iskolásgyermekekBartucz Lajos: Agyafúrt emberek. U. o. 1931.növekedésére. U. o. 1928.——: Köcsögbetemetés a régi palócoknál. U.——: Van-e nemzeti tudomány?1931.Magyarság.o. 1928.——: Die Rassengeschichte Ungarns mit besonderer——: Die Wirkung des Milieus auf die KörpergrösseBerücksichtigung der finnisch-der Schulkinder. Anthrop. Hung. ugrischen Verwandtschaft. Verh. des. IV.-1928.ten Finnisch-Ugrischen Kulturkongresses——: Ungarn und die anthropologische Wissenschaft. zu Helsinki. 1932.1928.Pester Lloyd jubileumi száma. — —: L'histoire des races en Hongrie. NouvelleRevue. 1932.——: A főemlősök és majmok. Brehm: Azállatok világa. I. köt. Fordítás. 1929.kutatása. Ethnographia-Népélet. 1932.——: Az emberszabású majmok hazai vonatkozásai.——:Az emberszabású majmok és az emberU. o. Eredeti cikk. 1929.származása. Pótfüzetek a Természettud.——: Embermajom volt-e az Australopithecus.Közlönyhöz. 1932.Pótfüz., a Természettud. Közlönyhöz.1928.— —: Dunántúl népének antropológiai vázlata.Föld és Ember. 1929.— —: Mikép fedezte fel az ember önmagát.Kis antropológia. Magyar Szemle kincsestára.45. sz. Budapest, 1929.——: Die anthropologischen Ergebnisse derAusgrabungen von Mosonszentjános. Skythika.II. 1929.——: Amit a koponyák beszélnek. Gall halálának— —: Török Aurél és a magyar antropológia.Természettud. Közl. 1932.— —: Les recherches sur les origines hongroises.Nouvelle Revue. 1932.— —: A koponyabúvár. Magyarság. 1932.— —:Az újszülöttek anthropológiai vizsgálata.Pótfüzetek a Term.-tud. Közlönyhöz.1933.— —: A neandervölgyi ősember első magyarországicsontváza. A Magyar Orvosok ésszázadik évfordulójára. Kincses Kalendáriom. Természetvizsgálók XLI. vándorgyűlésénekBudapest, 1929.munkálatai. Pécs, 1934.——: Látogatás az óriások birodalmában. ——: A jávai rejtély. Pótfüzetek a Term.-tud.U. o. 1930.Közlönyhöz. 1933.——: Nemzetkutatás. Uj Magyarság. 1934.——: A nyársapáti XV–XVI. századbei koponyákról.——: Feldúlt királysírok. U. o. 1934.Dolgozatok. Szeged, 1929.——: A megismerés útja. U. o. 1934.——: A magyar típus. (Lantos Magazin.) 1929.——: A magyarság faji összetétele. U. o. 1929.——: Rassz és nép. U. o. 1934.——: Die Skelettreste von Kőrösladány. Eurasia——: Van-e magyar típus? U. o. 1934.Septehtrionalis Antiqua. 1930.——: A magyar típus nyomában. U. o. 1934.——: Katona József földi maradványainak——:Az út a magyar típus megismeréséhez.exhumálása. Kecskemét, 1930.U. o. 1934.——: A modern nemzeti tudományról. Magyar ——: A galatai Saint Benoit templom titka.Szemle. 1930.——: Mi a mongolfolt? Pótfüz. a Term.-tud.Közlönyhöz. 1930.A fejedelem feje. U. o. 1934.——: A magyarországi avarok faji összetételeés ethnikai jelentősége. Ethnographia-Népélet.——: A Darwingumó embertani jelentősége. 1934.Természettud. Közl. 1930.——: A székelyek eredete és fajisága. Levente.——: II. Rákóczi Ferenc hamvai. Term.-tud.Közlöny. 1935.1930.——:Az emberfajták és a magyarság faji——: Mit találtam Schweidel és Lázár vértanúk összetétele. Az Actio Katholica kiadása, ötsírjában. Magyarság. 1930.előadás az esztergomi kat. nyári egyetemen.——: Die anthropologischen Ergebnisse der Budapest, 1935.Ausgrabungen von Jutas und Öskü. Skythika.IV. 1930.——: Hogyan ismerhetjük meg a magyarságlelki alkatát. Népünk és Nyelvünk. 1931.——: Die Geschichte der Rassen in Ungarn.Congrès International des Sciences Anthropologiqueset Ethnologiques. Compte-rendude la première Session, Londres, 1934.

5Bartucz Lajos: Ein Abriss der Rassengeschichte Biró Bertalan: Eugenica. Magyar Szemle Kincsestára.in Ungarn. Zeitschrift für Rassenkunde.47. Budapest, 1935.Bd. I. Heft 3. Stuttgart, 1935.Bihari Péter: Embertan. Budapest, 1885.——: A székesfehérvári bazilika csontvázainak Biró László: A csányoszrói és sellyei egészségvédelmiembertani jelentősége. Székesfehérvárikörzetek egészségügyi viszonyai.Szemle. 1935. I–II.Népegészségügy. 1938.——: A magyar nemzetismeretről. Ethnographia-Népélet. Blanchard, Raphael: L'Exposition anthropologique1936.— —: Preliminary Report on the Results ofde Budapest. Bull. de la Soc. d'Anthr.de Paris. T. VIII. S. III. 1885.Excavation in the Subalyuk Cave. Washington, Bocskay Ottó: Összehasonlító vizsgálatok az1936.——: Rassz és nyelv. Nyelvtud. Közl. 1936.emberi csontos szájpad osteológiai sajátságairól.Budapest, 1908.——: A kiszombori temető gepida koponyái. Bognár Cecil: A magyarság jellemrajza. Budapest,1935.Dolgozatok a M. K. Ferenc József TudományegyetemArchaeológiai Intézetéből.XII. 1936. Szeged.——: A székesfehérvár-püspökkerti ásatásokembertani szempontból. Fejérmegyei Napló1937.——: Die Anthropologie in Ungarn. Zeitschr.für Rassenkunde. Bd. VI. H. 2. Stuttgart,1937.Braunhoffner Jenő: Az 1929 év május havábanBudapest székesfőváros községi elemiiskoláiban végzett testhossz- és testsúlymérésekeredménye. Népegészségügy. 1930.— —:Az 1934. május havában Budapest székesfőv.közs. elemi iskoláiban végzett testhosszéssúlymérések eredménye. Iskolaés egészség. II. 1. 1934.——: A fejérmegyei avar leletek csontvázai. Brückmann Ferenc: De gigantum dentibus. 1728.Arch. Hung. 1937.——: De antris Draconum Liptoviensibus.——: A Mussolini-barlang ősembere. Geologica1734.Hungarica.Series Palaeontologica. Buday László: Serdülés és alkat.Fasc. 14. Budapest, 1938.egészség. II. 4. 1934.Iskola és——: A tiszaburai honfoglaláskori csontvázak Csaplovicsembertani vizsgálatának előzetes eredményei.János: Ethnographiai értekezés MagyarOrszágról. Tud. Gyiijt. 1822. III–VII.Arch. Ért. Bd. XLVII.kötet.Baur – Fischer – Lenz: Menschliche Erblehre Csaplovics, Johann v.: Gemälde von Ungarn.und Rassenhygiene. München, 1936.Pesth, 1829.Beddoe, J.: On the stature of the inhabitants Csörsz Károly: Statistische, konstitutionelle undof Hungary. London, 1882. Journal of the Vererbungs-Untersuchungen aus der ungarischenAnthropological Institute.Tiefebene. Zeitschr. f. Konstitutionslehre.——: Hungarian Physiognomy. Man. 1905.14. Bd. 1928.Bernstein Zsigmond: Allgemeine militararztliche Csuray Károly: A magyarság, mint faj és nemzet.Zeitung. Wien, 1865.Budapest, 1935.Beudant, François Sulpice: Voyage minéralogique Davis, J. B.: Thesaurus Craniorum. Catalogueet géologique en Hongrie pendant of the Skulls of the various races of Man.l'année 1818. Párizs, 1822.London, 1867.Bialoskórski Ödön: Fajerősítés és honvédelem. ——: Supplement to Thesaurus craniorum.Magyar Katonai Szemle. 1932.London, 1875.——: Mit tehet a honvédelem a faj erősítése Debetz, G.: Schädel áus finnischen Gräbern.érdekében. U. o. 1933.Zbornik Muzeja Anthrop. i. Ethn. T. VIII.Biasutti, R.: Osservazioni antropologiche su Deniker, J.: Les races de l'Europe. I. L'indiceprigonieri di guerra (Croati, Sloveni, Ungheresie Romeni). Archivi per l'Antr. 51.1921–1923.céphalique en Europe. 1897.——: Les races et les peuples de la Terre.Paris, 1900. 1926.Bibó István: A magyarság és a magyar társadalom ——: Les races ele l'Europe. II. La taille enjelleme. Társadalomtud. III. 1923. Europe. 1907.——: Földrajzi szempontok a magyar lélek Diefenbach, Lorenz: Völkerkunde Osteuropas.mai megítélésében. Szeged, 1930.Darmstadt, 1880.

6Dingwall, Eric John: Artifieial cranial deformation. Fenyvessy László: Die rassengeschichtlichenLondon, 1931.Grundlagen des Ursprunges der uralaltaischenDixon, R.: Racial History of man. 1923.Völker. Der Erdball, 3. Jg. 1929.Dobsa László: Észrevételek a magyar arc kérdéséhez. ——:Az indiánok származása. A földgömb.Budapesti Szemle. 1902.1932.——:Az emberi agykoponya üregnagysága és ——: Wie sahen die Alt-Ungarn aus? Dietérbeli három mérete. Craniometriai tanulmány. Umschau. XXXIII. 1929.Dochler:Budapest, 1903.Fischer Emil: Die Haar- und Kleidertracht vorgeschichtlicheNachkommen der Awaren im Heanzenlande.Karpathen- und Balkanvölkerschaften.Mitt. Anthr. Ges. Wien. 34. 1904.Arch. Anthr. 1909.Drontschilow, K.: Beiträge zur Anthrop. derBulgaren. Inauguraldissertation.——: Materialien zur Anthrop. der Bulgaren.Sitzungsber. d. Akad. d. Wissenschaften inSofia, 1921.Dus Ferenc:Edwards:Szibéria egy kihaló emberfajtájáról.Anthrop. Füz. I. 1923.——: Deux cranes néolithiques sibériens.Anthrop. Hungarica. I. 1923.Des characteres physiques des Races.1829.Edvi Illés Pál: Miben áll a Magyar-Nemzetiség?Magyar Hazai Vándor. 1835, V. évf.Eickstedt, Egon Freiherr von: Gautypen in Ungarn.Anthrop. Hung. II. 1926.——: Rassenkunde und Rassengeschichte derMenschheit. Stuttgart, 1934.Ellrich, A.: Die Ungarn wie sie sind. Charakter-Schilderung dieses Volkes in seinenVerhältnissen u. Gesinnungen. Berlin, 1831.Gaál István:Ernyey József: Újabb adatok a meglakatoltemberi állkapcsok kérdéséhez. Népr. Múz.Értesítője. VI. 1905.Ertsei Dániel: Philosophia. I–II. Debrecen, emberfajokkal. A Természet. 1929.1813.Gábler Imre: A kulcscsont alaktani és méretiÉderer I.: Adatok a magyar gyermek fejlődéséhez sajátságainak vizsgálata. Budapest, 1910.budapesti méretek alapján. Iskolaés egészség. II. 4. 1934.Facaoaru, J.: Forma capului (indicele cefalic)la romani, saci si unguri. Bul. Eug. Biopolitic.VI. 1935.Gámán Ferenc: Adatok az állkapocs csontrendszerénekismertetéséhez normális ésnémely kóros viszonyok között. Bp., 1928.——: Indicele morfologic facial la romani, Gáspár János: A palaeanthropologia új iránya.sacui si unguri. U. o. 1935.Természettud. Közlöny. 1924.Fehér Miklós: Az ember járomcsontjának varratrendellenességei.——: Faluvizsgálatok (Baranya megye). NépegészségüBudapest, 1937.1925.Fejér György: Anthropologia vagy is az ember ——: Degeneratióra vonatkozó vizsgálatok.esmértetése. Budánn, 1807.——: A Chiunnu, Hiunnu és Hun vagy Kunnépek ugyan azok voltak-e? Tud. Gyűjt.1839. IX. köt.Népegészségügy. 1926. 1. sz.——: A születések nemi számarányának alakulásaa háború után. Budapesti OrvosiÚjság. 1926. 44. sz.Fenyvessy László: Az atlasassimilatio és azöreglik körüli variatiók.Fischer, E.: Rassen und Rassenbildung. Handwörterbuchd. Naturwiss. Bd. 8. Jena, 1913.——: Specielle Anthropologie oder Rassenlehre.(Kultur der Gegenwart: Anthropologie.)Berlin, 1923.Fligier: Hunfalvy: Die Ungern, Teschen, 1881.Arch. f. Anthr. XIV. 1883.——: Die Urzeit von Hellas und Italien. Arch.F. Anthr. XIII. 1881.——: Ueber die Herkunft der Sarmaten. Arch.Anthr. XVII. 1888.Fridelius János: Ex Anthropologia de Principiisnobiscum natis, in electorali ad AlbimAcademia publicam disputationem instituentpraeses M. Esaias Viccius, Uratislaviensis,et respondens Johannes FrideliusSempronio-Hungarus. Ad diem Septemb.25 Anni 1661, horis antemeridianis,in auditorio minori. Wittenbergae, 1661.A neandervölgyi ősember első erdélyicsontmaradványa. Term.-tud. Közi.Pótfüzetei. 1931.——:Az ősember rokonsága a mai törpeGálvácsy László: A hajról históriai és statisztikaitekintetben. Tud. Gyűjt. 1832. I. köt.— —: A complement hatásosságának változásaa vérvételek gyakorisága szerint. A Gyó-

gyászát tudományos közleményei. 66. évf. Gáspár János: Ein Abschnitt aus der Rassenbiologie1926. 42. sz.der ungarischen Aristokratie.Gáspár János: Neomalthusianus gyakorlat a Rassen im Donauraum. 1935.magyar falvakban. Társadalompolitika. Gáspár – Viktorin: Rassenforschung in Ungarn.Bp., 1927.Rassen im Donauraum. 1935.——: A tehetségek öröklődése és a fajiság. Gáspár János: Fajbiológiai és eugenikai szempontokBudapest, 1927. A Cél c. folyóirat.——: A fajok összehasonlító pathologiája.Népegészségügy. 1927. 1., 15. sz.— —: A társadalmi osztályok hanyatlásánakélettani okairól. Budapest, 1928.——:Az anthropometria és a biologiai statisztikaalapjai. Népegészségügy. 1928 11. sz.——: Schädel aus der Zeit der LandnahmeUngarns. Mitteilungen der AnthropologischenGesellsch. in Wien. 58. 1928. Wien.——: A fajok és népek vérrokonsága Budapest,1929. Held ny.——: Házassági tanácsadó az eugenika szolgálatában.a földreformban. EgészségpolitikaiSzemle. 1935.——: Házasság és házastársválasztás. (Eugenetika.)Bp., 1938. Novák-kiadás. 98 old.——: Német anthropológusok és fajbiológusokelőadássorozata. Orv. Hetil. 1937. '48. sz.——: A Tisza-Marosszög anthropológiája. StatisztikaiSzemle. 1938.——: A koponya anthropológiai jelentősége.Rendszeres bonctan. Többekkel szerkesztettedr. Kiss Ferenc. Budapest, 1938.——: Egy sárközi falu biológiája. Az EgészségpolitikaiTársaság kiadása. Bpest, 1938.Társadalombizt. Közlöny. 1929. Gáty István: A természet históriája. Pozsony,——: Analyse der Erbfaktoren des Schädels. 1795.Zeitschr. f. Naturwissensch. in Jena, 1930. de Gérando Ágost: Essai historique sur l'origine——: Fajismeret. A modern anthropologia ésöröklésbiologia problémái. Budapest, 1930.2. kiadás. 1931.des Hongrois. Paris, 1844.——: La Transylvanie et ses habitants. Paris,1845.——: A fogazat rendellenességeinek öröklődése. Geyer, Eberhard: Wiener Grabfunde aus derFogorvosi Szemle. 1930. 11. sz.Zeit des untergehenden römischen Limes.——: Untersuchungen zur Feststellung der Wiener Prähist. Zeitschr. XIX. 1932.Erblichkeit der Zahnanomalien. Zeitschrift Giuffrida – Ruggeri, V.: Homo sapiens. Wienf. Stomatologie. 1931.und Leipzig, 1913.——Gepidengraber in Ungarn. Mitteilungen Glatter Ede (Ignác): Dissertatio inaug. mediead. Anthropologischen Gesellschaft in Wien.1931.de influu atrorum in organica, praecipuein hominem. Pestini, 1836.——: Kriminalanthropologie eines Dorfes mitEinkindsystem. Arch. f. Kriminologie. 1932.——: A zsidók1856.biostatikai viszonyai. Pest,——: Hérédité des variations du crâne. Ann. ——: Über die Lebens-Ghancen der Israelitend. Société d'Anatomique. Paris, 1932.gegenüber den christlichen Confessionen.Biostatische Studie. Wetzlar, 1856.——: Egy királyi ház élete a fajbiológia tükrében.A Magy. Orv. és Természetvizsgálók——: Die Biostatischen Verhältnisse der griechischenSerben in Ungarn.XLI. vándorgyűlésének munkálatai. 1934.——: Jahresbericht ü. die Sanitätverhältnisse——: Méhely Lajos és a magyar tudományosdes Pest-Piliser Gomitats im J. 1855–56.fajvédelem. Budapest. Stephaneum-kiadás. Pest, 1858.64 oldal. 1931.——: Jahresbericht ü. die biostatischen und——: Neufindungen der Artungsforschung inSanitätsverhältnisse des Pest-Piliser GomitatsUngarn. Ariosophie. Berlin-Wien, 1932.für das Jahr 1857. Pest, 1859.— —: Az okszerű népesedéspolitika élettudományi Gobineau: Versuch über die Ungleichheit deralapjai. Népegészségügy. 1928Menschenracen. Deutsche Ausgabe von——: Összehasonlító alkati vizsgálatok iparostanoncokon Ludwig Schemann. Stuttgart, 1898.és reáliskolásokon. Iskola és Goehlert, V.: Ueber Anthropometrie etc. Mitt.Egészség. 1936.K. K. Geogr. Ges. Wien. XXIV. 1881.——: Die Rassen der jüngeren Steinzeit in Grant, Madison: Der Untergang der grossenUngarn. Szeged, 1935.Rasse. München, 1925.

8Grittner Gyula: Craniológiai vizsgálatok magyarországi Hillebrand Jenő: Recherches dans les grotteslakosok koponyáiról. Bp., 1885. paléolithiques de la Hongrie. Congres InternationalGstettner Katalin: Rendellenességek a nyakszirtpikkelyd'Anthr. et d'Archéol. préhist.felső részén. Budapest, 1915. XIV. session. Genéve, 1912.Günther, F. K.: Kleine Rassenkunde Europas. ——: Über die neueren paläolithischen HöhlenfundeMünchen, 1925. 3. Aufl. München, 1929.Ungarns. Zeitschrift f. Ethn. 1913.Gyömörey Oszkár: Anthropologia és Darwinizmus. Heft 6.Az Orvosok Lapja tud. közleményei. ——: Ergebnisse der in der KiskevélyhöhleBudapest, 1912.im Jahre 1912. vorgenommenen Grabungen.Győrffy István: A genealógiai kutatások embertanijelentősége. Anthrop. Füz. I. 1923.Hajós József: Az ősember a modern tudományvilágításában. 1912.Hantken Miksa: A nagysápi koponya. FöldtaniKözl. 1872.Hedinger, A.: Die Kelten. Arch. f. Anthr.XXVIII. 1902.HermanOttó: Judenverfolgung und Psychiatrie.Budapest, 1881.——: A magyar nép arca és jelleme. Budapest,1902.——A magyarság arcáról. Ethnographia. 1903.— —: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Budapest,1909.Herrmann Antal: Jelentés az 1889. bécsi anthrop.kongresszusról. Ethnographia. 1890.Hertzka Tódor: Die Urgeschichte der Erde unddes Menschen. Ein Cyclus von Vorlesungengehalten. Pest, 1871.Hervé, G.: Les Mongoloides en France. Revuemensuelle de l'école d'Anthr. de Paris.VIII. année. 1898.öregkő nagy barlangjában. Barlangkutatás.1. köt. 1913. 3. füz.——: A fosszilis ember kérdése. Földtani Közlöny.44. köt. 1914.——:Az 1913. évi barlangkutatásaim eredményei.Barlangkutatás. II. köt. 1914. 3. füz.— —: A bajóti Jankovich-barlangban 1914. és1915. években végzett kutatások eredményei.Barlangkut. III. köt. 1915. 3–4. füz.——: Ismerünk-e már hazánk területérőlpalaeolitikus chelle-acheuli kőeszközöket?Arch. Ért. 35. köt. 1915. 3–5. sz.——: A régibb kőkori ember. Természettud.Közl. 1915.——: Paleolit-kori leletek a Nemzeti MúzeumRégiségtárában. Közlemények a N. Múz.Érem- és Régiségtárából. 1916. I. évf. 1. sz.——:Az 1916. évi barlangkutatásaim eredményéről.Barlangkut. V. köt. 1917. 2. füz.——: Das Solutréen Ungarns. PraehistorischeZeitschrift. IX. Band. 1917.——: Ü. einen neuen Werkzeugtypus aus demPaläolithikum. Wiener Prähist. Zeitschr.V. 1918. Wien, 1919.Hillebrand Jenő: Újabb adatok az emberi fogakalaktanához. Budapest, 1908.——:Az aggteleki Baradla-barlangból újabbankikerült antropológiai anyag ismertetése. ——: Das Paläolithikum Ungarns. WienerNépr. Múz. Ért. 1913.Prähist. Zeitschr. VI. 1919. Összefogl. cikk.——: Jelentés a Szeleta-barlangban 1909. év ——: A jégkorszakok problémája. Barlangkutatás.nyarán végzett ásatásokról. KözleményekVIII. köt. 1920. 1–4. füz.a Magyarhoni Földt. Társ. Barl.-kut. Bizottságából. ——: Ungarländische Funde aus dem Mesolithikum.Wiener Prähist. Zeitschr XII.1925.Sommer des Jahres 1909 durchgeführten ——: Das kupferzeitliche Gräberfeld v. PusztaIstvánházaAusgrabungen. Mitt. aus der Höhlenforschungskommission bei Kunszentmárton. Wienerder ung. geol. Gesellschaft. Prähist. Zeitschr. XIII. 1926.——: Ü. ein Atelier des "Proto : Campignien"——: A répáshutai Balla-barlangban talált diluviális auf dem Avasberg in Miskolc. Aus Eiszeitgyermekcsontokról. Math. és természettud. und Urgeschichte. Bd. V. S. 53–59. Leipzig,Ért. Bp., 1911. XXIX. köt. 4. f.1928.——: A répáshutai Balla-barlangban talált diluviális ——: Ü. eine neue Aurignacien-Lanzenspitzegyermekcsontok maradványai. Közlemények "a base fendue" aus dem ungarländischena Magyarhoni Földt. Társ. Barl.-kutató Bizottságából. 1911. 2. f.Paläolithikum. U. o. Band. V. S. 99–102.Leipzig, 1928.

9Hillebrand Jenő: Neuere Ausgrabungen aufdem Avasberg bei Miskolc in Ungarn.U. o. Bd. VT. S. 136–141. Leipzig, 1929.csepregi Horváth János: Mi a faj. Társadalomtudomány.Budapest, 1928.——: über neuere Funde aus dem ungarländischenPaläolithikum. Die Eiszeit. Bd. I.Houzé: Le crane de Nagy-Sáp. Fédération arch.H. 1. 1926.et hist. de Belgique, 1891. Bruxelles, 1892.——: Eine neue HöhlenwohnungHovelacquedes ungarländischenEiszeitmenschen. U. o. Bd. IV.1887.– Hervé: Précis d'anthropologie. Paris,1927.Hunfalvy János: Emberfajta, nemzet és nemzetiség.——: Zur Frage des europäischen Solutréens.Földrajzi Közlemények. 1882.U. o. Bd. IV. 1927.Hunfalvy, Paul: Sur l'antiquité des Hongrois.— —: A Szeleta-barlangot kitöltő rétegek Congr. Internat. geol. d'Anthrop. et d'Archéolog.koráról. Közl. a M. F. Társ. Barl.-kut. Bizottságából. préhist. Budapest, 1877.1911. évf. 4. fűz.— —: A Balla-barlangban 1911-ben végzettásatások eredményei. U. o. 1912. évf. 4. f.— —: A zagyvapálfalvai bronzkori Huszti urnatemető. Zakariás: Versuch über den MenschenArch. Ért. 1923–1926. 40. köt.in Ungarn nach seiner physischen Beschaffenheit— —: A bodrogkeresztúri rézkori kultúra köre. Ung. Magazin. I. Pozsony, 1781.U. o. 1927. 41. köt.Imbelloni, J.: Die Arten der künstlichen Schädelformation.——: Újabb ásatásaim a pusztaistvánházai Anthropos. 1930.rézkori temetőben. U. o. 1928. 42. köt. Iszlay József: Fogazatbeli különbségek az emberi——: Újabb ásatásaim a zagyvapálfalvai bronzkori nem főjellegeinél. Orvosi Hetilap. 1881.urnatemetőben. U. o. 1929. 43. köt.Jankó János: Kalotaszeg magyar népe. Budapest,——: Csalugovits: Az 1931-i ságvári ásatások1892.eredménye. Hillebrand: Régészeti eredm.U. o. 1931. 45. köt.——: Torda, Aranyosszék és Torockó magyar(székely) népe. U. o. 1893.——: Uber die Bedeutung des altkupferzeitlichenBodrogkeresztúr Kulturkreises. WienerPräbist. Zeitschr. XVI. 1929.— —: A kiskevélyi barlangban 1912. évbenHoléczy: Nyomozás a cigányokról. Tud. Gyűjt.1830. VI. köt.Horváth A.: Crania Salonitanea. Mitt. Anthr.Ges. in Wien. Bd. XXXVI–XXXVII. 1907.— —: Magyarország ethnographiája. Bp., 1876.— —: Die Ungern oder Magyaren. Bp., 1881— —: Die Rumänen. Budapest, 1883.——: Adatok a bácsbodrogmegyei sokácoknéprajzához. U. o. 1896.——: Magyar típusok. Első sorozat. A Balatonmellékéről. A M. Nemzeti Múzeumvégzett ásatások eredményei. Barlangkutatás. Néprajzi Gyűjteményei. II. Budapest, 1900.I. köt. 1913. 4. füz.— —: A balatonmelléki lakosság néprajza. Bala— —: A jégkorszaki ősember első magyar tudományos rekonstrukciója. vizsgálatának eredményei.U. o. III. köt. 1915. 2. füz.III. köt. Budapest, 1902.— —: Az 1917. évben végzett ásatásaim eredményei. ——: Jelentés az 1900-ban Párizsban tartottU. o. VII. köt. 1919. 1–4. füz. XII. anthropologiai és arch. nemzetközi— —: A pusztaistvánházai rézkori kongresszusokról. temető őstörténeti Népr. Múz. Értesítője.jelentőségéről. Orsz. M. Rég. Társ. 1901.Évkönyve. II. évf. 1923–26.Jácz Ferenc: Nő és férfi közti különbségek.— —: Az őskőkor története. Magyar SzemlePest, 1841.Kincsestára. 12. 1934.Jirecek, C.: Überreste der Petschenegen und— —: A hazai őskori kutatások fontosabberedményei. Term.-tud. Pótfüz. 1936.Rumänen. Sitzungsberichte der kgl. böhm.Gesellschaft der Wissenschaften. 1889. 3/30.Hillebrand – Bella: Az őskor embere és kultúrája.Kadic Ottokár: A jégkor embere Magyarországon.Budapest, 1921.M. K. Földtani Intézet Évkönyve.Hoernes, M.: Natur- und Urgeschichte des Menschen. XXX. köt. Budapest, 1934.Wien u. Leipzig, 1909.— —: A magyar barlangkutatás ősrégészetivan der Hoeven: Description d'un crâne hongrois.Mem. Acad. roy. des Pays-Bas. 1861.eredményei. Szent István Akadémia. Budapest,1930.Kardos Károly: Embertan (Anthropologia).Mármarossziget, 1868.

10Kászonyi Ferenc: Rassenverwandtschaft derDonauvölker. Wien, 1931.Király Dezső: Testfejlődési viszonyok a kispestiDeák Ferenc áll. reálgimn. tanulóinál.Budapest, 1925.Klein Mihály: Sammlung merkwürdiger NaturseltenheitenBedeutung desjenigen von Auvernier fürdie Rassenanatomie. Verh. d. Naturforsch.Ges. Basel. 1886.d. Ethnologie zu den Resultatender Anthropologie. U. o. 1887.Arch. f. Anthr. XIV. 1883.——: Die Kraniometrie und ihre jüngstenReformatoren. Correspondenz-Blatt. XXII.Jg. 1891.— —: Noch einmal Herr von Török. U. o. 1892.— —: Die Ungarn. Eine anthropologischeSkizze. Zeitschr. f. Ethn. 1917.Konrádi Dániel: Schulärztliche Beobachtungen.Internat. Arch. f. Schulhygiene. VII. Bd.1911.Kormos Tivadar: Az ősember világa. Népsz.Természettud. Könyvtár. Budapest, 1919.— —: A tatai őskori telep. Földtani Int. Évk.1912.Kossuth Lajos: Levele Hermán Ottóhoz. A Hon.1876.Kossuth Lajos: Tanulmányok br. Nyáry Jenő"Az aggteleki barlang mint őskori temető"című munkája felett. Pesti Napló. 1883.Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901.Körösy József: Az emberi élettartam és halandóságkiszámításáról. M. Tud. Akad. társad.tud. értek. II. 12. 1874.——: Anthropológiai adatok a budapesti iskolásgyerKniezsa István: A nyugatmagyarországi besenyőkA Hon. 1875.kérdéséhez. Domanovszky-Emlékk. ——: Demologiai tanulmányok. U. o. 1889.1937.——: Neue Beiträge zur Sexualproportion derGeburten. (BIiSt. XIV. 1905.)Koch, Fr.: Ursprung und Verbreitung des Menschengeschlechts. ——: Couleur de la peau, des cheveux et desJena, 1929.yeux a Budapest, Ann. de dem. 1877.Koczián Lajos: Újabb vizsgálatok a főemlősök ——: Sur l'Anthropometrie des races deszemüregének általános alakjáról és belsejének Hongrie. Bull. Soc. d'Anthr. 1878.szerkezetéről. Mármarossziget, 1910. Körösy Kornél: Az örökléstan alapismeretei.——: A tanulóifjúság testtani vizsgálata. U. o. Budapest, 1936.1910.Köteles Sámuel: Philosophiai antropologia.——: Az ember szemüregének elzáródási viszonyai Buda, 1839.a halántékárok felé, különös tekintettel Kubáss Marianna: A prognathia mint nemi jelleg.a többi főemlős szemüregére.Budapest, 1915.Eger, 1911.Laczkó – Gaál – Hollendonner – Hillebrand: AKoller Pius: Faj és haj. Budapest, 1926.ságvári felső diluviális lösztelep. Arch. Ért.Koller, Rosa: Awarenschädel von Traiskirchen. Budapest, XLIV. 1930.Mitt. Anthr. Ges. Wien, 1937.Lambrecht Kálmán: Az ősember. Budapest,Kollmann, J.: Europäische Menschenracen. 1926.Mitt. Anthr. Ges. Wien. XI. 1881.Lánczy Gyula: A magyarság az Árpádok korában.——: Zwei Schädel aus Pfahlbauten und dieBudapest, 1897.Laufenauer Károly: A microcephalusokról. OrvosiHetilap. 1881.László Gábor: Az emberi agykoponya nyolczszélességi méretéről. Budapest, 1903.László Ödön: Az ember származásáról. Gyógyászat.1909.Lázár István: Alsófehér vármegye magyar népe.Nagy-Enyed, 1896.Lebzelter, V.: Ein neolithischer Schädel ausLudany. Wiener Prähist. Zeitschr. 1928.——: Beiträge zur phys. Anthr. d. Balkanhalbinsel.Mitt. Anthr. Ges. Wien. 1923.——: Rasse und Volk in Südosteuropa. MittAnthr. Ges. Wien. LIX. 1929.— —: Eine rassenkundliche übersichtsaufnähme des Burgenlandes. Mitt. AnthropGes. Wien, LXVII. 1937.— —: Hallstatt- u. La Tene-Schädel aus Günsu. Ordod Babot (Ungarn). Wiener Prähist.Zeitschr. XV. 1928.— —: Der Awarenschädel von Margarethenam Moos. Mitt. Anthr. Ges. Wien. 1935.Lehotay Mária: A processus retromastoideus.Budapest, 1912.

14Pruner Bey: Sur les origines hongroises. Mem.Soc. d'Anthr. de Paris. T. 2. 1865.Ranke, J.: Die Schädel der altbaierischen v. Rosztóczy E. és Huszár György: AnthropologiaiLandbevölkerung. Beitr. zur Anthr. u. Urgesch. vizsgálatok birkozókon. Sportorvos.Baierns. München, 1880.1934.— — : Der Mensch. III. Aufl. Leipzig v. u. Rosztóczy Wien, E.: A tréning és túltréning sportorvosi1911.vonatkozásai. 1936.Rapos József: Az embertan vázlata. Pest. 1869. ——: Honvédségünk testedzésének fejlesztéseRéthy László: Reflexiók Török Aurél levelére. sportorvosi szempontból. Szeged, 1937.Arch. Ért. 1885.——: Sportorvosi vizsgálatok. Sportorvos. IV.Retzius, G.: Finska Kranier. Stockholm, 1878.évf. 2. sz.Révész Béla: Der Einfluss des Alters der Mutterauf die Körperhöhe. Arch. f. Anthr.N. F. IV.Riedl Gusztáv: Adatok az ember keresztcsontjánakalak- és mérettanához. Esztergom,1913.Rieger, Konrad: Demonstration des sogenannten"Vogelkopf-Knaben" Dóbos János ausBattonya in Ungarn. Sitzungsber. d. WürzburgerPhysik.-medic. Ges. 1895.Ripley, W. Z.: The races of Europe. London,1900.Ritoók Zsigmond: Fajtaság és magyarság. Napkelet. 1824. IX. köt.1924.Rutot:Rómer Flóris: Mikor találjuk az embernek elsőnyomát Magyarországban. Hon. 1875.v. Rosztóczy E. és Sziráky /.: Anthropologiaivizsgálatok úszókon. Sportorv. 1934.Roth Samu: Az ó-ruzsini barlangok. Term.-tud.Közl. 1881.— — : Észrevételek Lóczy L. úrnak az ó-ruzsinaibarlangok című cikkem megismertetéséhez.Földt. Ért. II. 1881.— — : Az ó-ruzsini "nagy barlang"-ban eszközöltújabb ásatások eredményei. Földt.Ért. II. 1881.Rumy Károly: Nagy tudományú Beudant Úrnakmegjegyzései s észrevételei a Magyarokrólaz ő tudós munkájában. Tud. Gyűjt.La Cronologie des ossements quaternairesde l'Europe. Korresp.-Blatt. 1911.— — : Les ossements parisiens de Grenelle et— — : Jelentés a nemzetközi őstörténelmi de Clichy. és Bull. Soc. Belge de Géol. 1910.embertani congresszus VIII. ülését szervező S.: A nemzetiségről. Tud. Gyűjt. 1817. I. köt.bizottság eddigi működéséről. U. o.S. F.: Hunn maradék a helvetiai havasokban.1875.Tudománytár. III. köt. 1831.— — : Az őstört. és embertani nemzetköziSailecongresszusTivadar: Kőrösy József hatása a statisztikaügyében. Arch. Ért. 1876.fejlődésére. M. Tud. Akad. Értek. aRónay Jácint: Millyen a magyar? Hazánk. philosophiai és társadalmi tud. köréből.Győr, 1847.Budapest, 1927.— — : Fajkeletkezés. Az embernek helye Saller, a természetbenK.: Die rassen der jüngeren Steinzeités régisége. Pest, 1864.im Donaustromgebiet. Zeitschr. f. Anatomie— — : Az ősemberek haladása. Székfoglaló értekezés.u. Entwicklungsgeschichte. 1. Abr. Bd.Pest, 1868.77. 1925.Roska Márton: Az ősrégészet kézikönyve. I–II. Saller, K.: Leitfaden der Anthropologie. Berlin,Kolozsvár, 1926–1927.1930.Rostagni A.: Az emberi test idomainak arányai. Schaaffhausen,Pest, 1862.H.: Der internationale prähistorischeCongress in Budapest, am 4. bisE. v. Rosztóczy: Untersuch. ü. Isohämagglutination 11. Sept. 1876, Arch. f. Anthrop. Bd. IX.in der Umgebung von Szegedin. 1876.Z. f. Rassenphysiol. 1931.——: Quelques observations sur les ancienspeuples qui sont immigrés en Hongrie.— — : Wechselweise quant. Isohämagglutinationsuntersuch.Congr. International d'Anthrop. d'Arch.an 100 Personen. U. o. 1933.préhistoriques. Budapest, 1876.— — : Systemat. sportärztliche Untersuchungen.Scheiber Sámuel: Promemoria egy anthropologiaiArbeitsphysiologie. Berlin, 1933.múzeum létesítése tárgyában. Hon.— — : Schwankungen des Isoliämagglutinations-Titers.1873.Z. f. Rassenphysiol. 1934.

15Scheiber Sámuel: Tabelle mit Massen von5 Bulgarenschädeln. Berliner Ges. f. Anthr.,Ethnol. und Urgesch. 1873.című könyvére. Orvosi Hetilap.1876.— — : A fővárosban tartandóSergi, G.:anthropológiaiL'Uomo. Torino, 1911.congresszusról. A Hon. 1875.Sittenberger, Anna: Ein extrem deformierterSchädel aus einem Fürstengrab auf dem— — : Eine anthropologischeOstgolenfriedhofStudieinaus Ungarn.Taganrog. Krim.Wiener Mediz. Presse. 1876.Sitzungsber. Anthr. Ges Wien, 1936.— — : Sur un enfant microcéphale. Smirnov, Jean Congr. N.: Les populations finnoisesInternat. d'Anthrop. et d'Arch. préhist. des bassins de la Volga et de la Kama.Budapest, 1877.Paris, 1898.Scheuthauer G.: Kisfejű microcephalus. Orv.Hetilap. 1874.Schliz, A.: Künstlich deformierte Schädel ingerm. Reihengräbern. Arch. f. Anthr. 1905.Schmidt F.: A tanulók testi gyarapodása ésennek viszonya a szellemi fejlődéshez.Orsz. Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny.Budapest, 1934.Schubert N.: Természetrajz, egy függelékkel azembertanról. Pest, 1871.Schwarcz Gyula: A fajtakérdés színvonala háromév előtt. Pest, 1861.Soc. 1862.értekezés. Pest, 1864.Sebestyén Gyula. Anthropologia és ethnographia.1912.Semayer Vilibald: A magyarok finn volta.(Winkler: Das Finnenthum der Magyaren,1901. cikkének kritikai ismertetése.) Népr.Múz. Ért. 1902.— — : Meglakatolt emberi állkapcsok.Múzeum Értesítője. V. 1904.— — : Recherches sur laSoltésztaille moyenneJános: Azdesemberi nem kifejlődése.hommes en Hongrie. U o. 1877.Tudománytár. Új folyam. IV. köt. 1838.Scheiber S. H.: Untersuchungen über den mittleren Somogyi József: Tehetség és eugenika. Budapest,Wuchs der Menschen in Ungarn.1934.Arch. für Anthrop. Bd. XIII. H. 3. Braunschweig, Stein Erzsébet: A pusztaszeri Árpád-kori lelet1881.anthropologiai vizsgálata. Budapest, 1935.— — : Az ember magassága. Gyógyászat. 1905. Steinburg Moritz von: Ein Schädelfund vonSzékely-Udvarhely und Mittheilungen übereinige andere Schädel. Programm des Ev.Gymn. in Schässburg. Hermannstadl, 1875.Stratz, C. H.: Die Rassenschönheit des Weibes.Stuttgart, 1901.Szabó József: L'homme moustérien de la grotteMussolini. Etude de la mandibule. Soc.d'Anthrop. de Paris.Szabó Zoltán: Az átöröklés. Budapest, 1938.Szekfü Gyula: A faji kérdés és a magyarság.Napkelet. 1923.Sziráky – Huszár: Beiträge zur AnthropologieUngarns im XII. Jh. Mitt. Anthr. Ges.— — : On the Unity of human Wien, races. 1933. Ethnol.Szinnyei József: A magyarság eredete, nyelve— — : Az emberi nem egységéről.és honfogl.Akad. székfoglalóműveltsége. O. Könvvt. 1910.— — : A magyar nyelv. Magyar Szeml2. Budapest, 1929.Szokolay Margit: A magyarországi besenyőtelepekről.Föld és Ember. IX. 1929.— — : Székfoglalás –Szokolyfoglaló nélkül.Viktor:PestiLavater és Gall. Arcisme ésNapló. 1893.phrenologia. Pest, 1864.Semayer Vilibald: Bánffy-Hunyad magyar lakosságánakSzondi Lipót: Az iskolásgyermek testi méreteisomatológiai vázlata. Néprajzi6–13 éves korig. Budapest, 1929.Múzeum Értesítője. 1901.Teszák Károly: A combcsont és felkarcsont— — : A magyarság anthropologiai typusai. vonal-kerület és szögméretei. Bpest, 1908.Népr. Múz. Értesítője. 1903.Toldy (Schedel) Ferenc: Az emberfaj előtti— — : Török Aurél emlékezete. Ethnographia. föld. Tudománytár. 1837.1912.Tompa Ferenc: A Dunántúl őstörténelme. Pannónia— — : Teendők a magyar ember-néptan könyvtár. terén. 15. Pécs, 1935.Népr. Múz. Értesítője. 1914.— — : 25 Jahre Urgeschichtsforschung— — : Országos Ember-Néptani Intézet. 1912–1936. U. o. Bericht. Röm. Germ.1916.Kommission, 1934/35.

16Topinard, Paul: L'Anthropologie. Paris, 1870.Topinard Pál: Az anthropológia kézikönyve.Budapest, 1881. Fordította: Pethő Gyulaés Török Aurél.Tóth Béla: Magyar típus. Magyar Hírlap. 1893.ápr. 22. sz.Tóth Zsigmond: Útbaigazítás a régészeti ásatásokalkalmával lelt embercsontok összegyűjtésére.Népr. Múz. Értesítője. VI. 1905.Tömösváry Lajos: A hazai anthropológia ügyében.Földr. Közl. 1886.Török Aurél: A magyar és német faj rokonsága.Természettud. Közl. 1879.——: Az emberi alakról. Orvos-TermészettudÉrt. 1879.——: Közlemények a kolozsvári bonctani intézetkoponyagyüjteményéről. U. o. 1879.——: A félkörös halántékvonalak különbözőalakjairól. U. o. 1879.——: Az emberi testtartásról. Természettud.Közl. 1879.— — : A koponya nagyságáról. U. o. 1879.— — : Az orról. U. o. 1879.— — : A németek hajszínéről. U. o. 1879.— — : Anthropologiai levelek. Orv. Hetil. 1880.— — : Die Orbita bei den Primaten und dieMethode ihrer Messung. Correspondenzbl.Jg. XII. 1881.— — : Sur le crâne d'un jeune gorille. Paris.Bull. Soc. d'Anthr. 1881.Török – Lóczy – Roth: Commissioneller Berichtüber die Untersuchungen der "GrossenHöhle" bei Ó-Ruzsin. Zeitschr. der k. u.Naturw. Ges. 1883.Török Aurél: Die Orbita bei den Primaten unddie Methode ihrer Messung. Corresp. Blattd. Anthr. Ges. München, 1881.——: A koponya-üreg nagysága a különbözőnépfajoknál. Term.-tud. Közl. 13. k 1881.——: Communications sur une série de dixhuit — — : Válasz Dr.crânes valaques. Bull, de la Soc. U. o. 1885.d'Anthr. Paris, 1881.——: A Budapesten felállítandó anthr. múzeumés intézet. Term.-tud. Közi. 14. köt.1882.——: Anthropologiai Füzetek. I. Bpest, 1882:Réthy László reflexióira.1. Topinard Pálnak, a párisi anthr. iskolatanárának javaslata egy nemzetközianthropometriai rendszer tárgyában.2. Dr. Manouvrier L.: Az agy velősúly3. A koponya-üreg meghatározásáról.Török4. A főemlősök (Primates) szemüregéről.5. Adatok az erdélyi románok koponyáinakjellemzéséhez.6. Az uralvidéki baskirokról.7. Plan Carpin szerzetes utazásáról Tatárországba1246-ban, Magyarországnaka tatárok által való feldúlása után.8. A tertiär idejű ember kérdése.9. A történelem előtti emberek csontjainmutatkozó sérülések.10. A négerek jellemző betegségeiről.11. Sveic lakói a szemük, hajuk és bőrükszíne szerint vizsgálva.12. A halálozásról.13. Nézetek a jövő életről.14. A Budapesten felállítandó anthropologiaimúzeum és intézet tárgyában.15. A Budapesten felállítandó anthropologiaimúzeum részére tett eddigi ajándékokjegyzéke.Aurél: Az ó-ruzsini nagy barlang megvizsgálása.Természettud. Közl. 1883.— — : A városi és vidéki emberek koponyájánaknagyságbeli különbsége. U. o. 1883.— — : Anthropologisches aus Ungarn. Correspond.-B1884.— — : Kraniometrische Apparate. U. o. 1884.— — : Az ember harmadik tomporáról. Term.-tud. Közl. 1884.— — : Magyarischer Schädeltypus. Correspondenz-Bla1884.Közl. 1885.Segesvárott. Főv. Lapok. 1885.— — : Vonások Petőfinek tanulókorából. MagyarSalon. 1885.— — : Nyilt levél a Szerkesztőhöz az anthrop.kiállítás ügyében. Arch. Ért. 1885.— — : Az ember és emberszabású lények gerincoszlTerm.-tud. Közl. 1886.— — : A személyazonosság anthrop. megállapítása.Természettud. Közl. 1886.— — : Uber Schädeltypen aus der heutigenBevölkerung von Budapest. Anat. Anzeiger.1886.— — : Über den Trochanter tertius und dieFossa hypotrochanterica in ihrer sexuellenBedeutung. Anat. Anzeiger. 1886.— — : A személyazonosság anthropologiai megállapítáTerm.-tud Közl. 1886.

17Török Aurél: Ueber die Metamorphose desjungen Gorillaschädels. Córrespondenz-Blatt. 1887.——: A koponya mesterséges eltorzításáról.Természettud. Közl. 1887.— — : Ueber den Schädel eines jungen Gorilla.Zur Metamorphose des Gorillaschädels.Int. Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1887.——: Wie kann Jer Symphysiswinkel desUnterkiefers exact gemessen werden. Arch.f. Anthr. 1887.——: A férfi és nő anthropologiája. Term.-tud.Közl. 1887.— — : Über ein Universal-Kraniometer. ZurReform der kraniometrischen Methodik.Leipzig, 1888.——: Az agyafúrt kifejezésről. Természettud.Közl. 1887.——: A harakiriről. U. o. 1887.des k. zool. und anthropologischethnographischenMuseum zu Dresden.Arch. f. Anthr. 1888.——: Uber ein Universal-Kraniophor. EinBeitrag zur Reform der Kraniologie. Int.Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1889.——: Az ájnók. Egy ősi emberfajtáról Ázsiakeleti szélén. Budapesti Szemle. 1889.— — : Az ember arczjátéka és taglejtése. Természettud.Közl. 1890.— — : Neuere Beiträge zur Reform der Kraniologie.— — : A mai emberbúvárlatról. BudapestiII. Ueber die Variationen derSzemle. 1890.Schädelform und über die Variationsreihen— — : Über eine neue Methode den Sattelwinkel im Allgemeinen. Int. Monatsschrift f.zu messen. Zur Reform der wissenschaftl.Anat. und Phys. 1893.Kraniologie. Int. Monatschrift für— — : Van-e magyar típus? Magyar Hírlap.Anatomie und Physiologie. 1890.1893. ápr. 28. sz.——: Grundzüge einer systematischen Kraniometrie.Stuttgart, 1890.Correspondenzblatt. 1891.Kraniologie. Int. Monatsschriftf. Anat. u. Phys. 1891.Schädelmessungen und die heutigenkraniometrischen Systeme. Int. Monatsschriftfür Anat. u. Phys. 1892.——: Az emberbúvárlat a néprajzban. Ethnographia.1892.Török Aurél: Ueber einige gesetzmässige Beziehungenzwischen Schädelgrund GehirnundGesichtsschädel. Corresp.-Blatt. 1892.— — : Neuere Beiträge zur Frage der Horizontalebendes Schädels in Bezug auf diekraniometrische Analyse der Schädelform.Mitt. d. Anthr. Ges. In Wien, 1892.— — : Uber die heutige Schädellehre. Int. Monatsschrf. Anat. u. Phys. 1892.— — : Sur la réforme de la craniométrie. 1892.— — : Egy Jezó szigetbeli ajnó koponyáról.Gr. Széchenyi Béla keletázsiai utazásánaktudományos eredményei. Budapest, 1892.— — : Der palaeolithische Fund aus Miskolczund die Frage des diluvischen Menschenin Ungarn. Ethnol. Mitt. aus Ungarn. III.1893.— — : Neuere Beiträge zur Reform der Kraniologie.——: Pozdrav vlastencum moravskym. Olmütz, I. Ueber das 1887. Princip einer einheitlichenkraniometrischen Classificationder Schädelformen und über das Problemostasiatischen Reise des Herrn Grafen Bélader Schädeltypen. Int. Monatsschrift. f.Széchenyi und über den Sachaliner AinoschädelAnat. u. Phys. 1893.— — : III. Béla királynak és nejének, AntiochiaiAnnának testereklyéi. Természettud.Közl. 1893.— — : Az Árpádok csontereklyéin tett újabbembertani tanulmányok. U. o. 1893.— — : Jelentés III-ik Béla magyar király ésneje testereklyéiről. Székfoglaló Értek. aTermészettud. köréből. Budapest, 1893.— — : Miért nincs magyar típus? U. o. 1893.május 7. sz.— — : Offener Brief an Herrn Prof. Dr. MorizBenedikt in Wien. Mitt. Anthr. Ges. Wien,1894.— — : Adatok az Árpádok testereklyéinek embertanibúvárlatához. Értek. a Természettud.köréből. 1894. M. Tud. Akadémia.— — : Adatok az emberszabású lények koponyaátaEgy fiatal gorillakoponyáról.I. Általános rész. M. TudAkad. Értek, a Term.-tud. köréből. 1894.

Török 18 Aurél: Neuere Beiträge zur Reform derKraniologie. III. Ueber die systematischeUntersuchung der kraniometrischen Variationsreihen, Török Aurél: Ueber eine neue Methode zursowie über die Bestimmung kraniologischen Charakteristik der Nase.des charakteristischen Schädeltypus mittels Int. Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1898.der Wahrscheinlichkeitsrechnung. Int. I. Die Variationen der Linearmasse desMonatsschrift f. Anat. u. Phys. 1894.Nasenskeletts.——: Ueber Variationen und Correlationender Neigungs-Verhältnisse am Unterkiefer.— — : Munkácsy képe és a (Eine magyar Studie typus. zur Frage des kraniologischenMagyar Hírlap. 1895. máj. 10.Typus.) Zeitschr. f. Ethn. 1898.— — : Ueber einen neuen Schädelwinkelmesser. — — : Uber die Stellung der Längenaxen derGelenkköpfe beim menschlichen Unterkiefer.Zeitschr. f. Morph. u. Anthr. 1899.Berichte der 66. Versammlung derdeutschen Aerzte und Naturforscher inLipcse, 1895.——: Ueber ein neueres Verfahren bei Schädelc— — : Ueber den Yézoer Ainoschädel. II. Th. Messungen, sowie über eineArch. f. Anthrop. XXIII. 1895.methodische Untersuchung der Fehler bei— — : Ueber die neue paläethnologische Volumens- Eintheilung und Gewichts-Bestimmungender Steinzeit. Correspond.-Blatt. des Füllmateriales. Arch. f. pathol. Anat.XXVI. 1895.1900.— — : Neuere Beiträge zur Török Reform Aurél der u. Kraniologie. László, v. G.: Ueber das gegenseitigeIV. Ueber die systematische Untersuchung Verhalten der kleinsten und grösstender Schädelserien in Bezug aufStirnbreite sowie der kleinsten unddie Typenbestimmung. Int. Monatsschrift grössten Hirnschädelbreite bei Variationenf. Anat. u. Phys. 1895.der menschlichen Schädelform. Zeitschr.— — : Über einige charakteristische f. Morph. Unterschiede und Anthrop. IV. 1901.zwischen Menschen- und Tierschädel. Török Aurél: Inwiefern kann das GesichtsprofilCentraiblatt für Anthrop. 1896.als Ausdruck der Intelligenz gelten?— — : Ueber die Yogis oder Ein sog. Beitrag Fakire zur in Kritik der heutigen physischender Milleniums-Ausstellung zu Budapest.Anthrop. U. o. 1901.Correspondenz-Blatt. 1896.— — : Note on Cranial Types. Biometrika. Vol.— — : Az egyenes testtartású II. majomemberről,1903.mint az állat és emberi lény közti lánczszemről — — : Über einen neueren Fund von makrokephalenaz élő lények sorozatában. Természettud. Schädeln aus Ungarn. Zeitschr.Közl. 1896.f. Morph. u. Anthr. Bd. VII. 1904.— — : A tudomány csődje — emberbúvárlati — : Neue Untersuchungen szempontból. über die Dolichocephalie.Budapesti Szemle. 1896.Ein Beitrag zur nächsten Aufgabe— — : Ueber die Persistenz der embryonalender Rassenforschung. Zeitschrift f.Augennasenfurche und über einen knöchernen Morph. u. Anthr. Bd. VIII. 1905.Bogen am Eingange der rechtenAugenhöhle, sowie über anderweitige Abnormitätenbei einem männlichen Schädel.Int. Monatsschrift f. Anat. u. Phys. 1896.alapeszméjéről. Term.-tud. Közl. 1906.— — : Esdő szó az országgyűlési képviselőkhöz — — : Az eolithokról, mint a legrégibb emberiIII. Béla király és neje testereklyéi szerszámokról. U. o. 1906.végleges nyugalombatételének ügyében.— — : Versuch einer systematischen CharakteristBudapest, 1897.des Kephalindex. Arch. f. Anthr. Bd.— — : Esdő szó a magyar nemzethez IV. 1906. a honalapítókirályok emlékei iránt való kegyeletügyében III. Béla király halálának701-ik évfordulója alkalmából. Bpest, 1897.Budapest, 1907.— — : Emlékirat egy a Szt.-Gellérthegyen építendőországos Pantheon tárgyában. Budapest.1897.— — : A bűnügyi embertanról. Magyar jogászegértekezések. Budapest, 1906.— — : A Lombroso-féle bűnügyi embertan— — : Beszéd, melylyel a budapesti kir magy.Tudományegyetem rectori székét elfoglalta.— — : Az emberi koponya mesterséges eltorzítés tüzetesebben a makrokephalokról.Magyar Orvosok és Természetvizs-

gálók XXXIV. pozsonyi vándorgyűlésénekMunkálatai. Budapest, 1907.Török Aurél: Ünnepi beszéd, melyet a Budapestikir. magy. Tud.-Egyetem újjáalakításánakCXXVIII. évfordulója alkalmából mondottel. Budapest, 1908.Treidler,H.: Die Skythen und ihre Nachbarvölker.Arch. f. Anthr. 1914.Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Budapest,Österreichischer Völker. Arch. f. Anthrop.1882.Bd. I. 1866.— — : A török faj. Budapest, 1885.Budapest, 1895.Várkonyi Hildebrand: Az átöröklés kérdései ésa neveléslélektan. Nevelésügyi Szemle. I.1937.Vedres István: A Magyar Nemzeti Lélekről egykét szó. Tud. Gyűjt. 1822. XI. köt.Verzár Frigyes: Egyéni és faji különbségek avérben. Természettud. Közl. 1925.19Verzár Frigyes: Unsicherheiten in der Nomenklaturder Blutgruppen und ihre praktischenFolgen. Klinische Wochenschrift. 1927.— — : A vércsoportvizsgálatok praehistorikusanthropológiai jelentősége. Debrecen, 1928.Veszely, Joseph: Der Mensch in Beziehung aufsein Werden, Bestehen und auf sein Tod.Wien, 1836.Ujfalvy Károly: Migrations des peuples touraniens. Véli György: A kaposvári óvodás és elemi iskolásParis, 1873.gyermekekEgészség. 1936.testméretei. Iskola ésRussie, en Libérie et dans Turkestan. Paris, Virchow,1878–1880.R.: Reise nach Finnland. Verh. BerlinerAnthr. Ges. 1875–76.— — ——: Ueber : L'étnographie einige Merkmale de l'Asie. niederer 1874. Menschenrassen— — : Le am Kohistan, Schädel. Le Berlin, Ferghanah 1875. et Kouldja.Avec un appendice sur la Kachgarie. Paris,1878.——: Die Bärenhöhle von Aggtelek in Oberungarn.Verh. Berl. Anthr. Ges. 1877.— — — : Excursion : Le nach Syr-Daria, Lengyel Le (Süd-Ungarn).Zérafchâne, le paysdes Sept-Rivières et la Sibérie-Occidentale. Verh. Berl. Ges. f. Anthr. 1890.Paris, 1879.Vogt Károly Az ember őstörténetéről. Természettud.— — Közl. : Les 1870. Bachskirs, les Vepses et les antiquitésfinno-ougriennes et altaiques précédés Waitz, Theodor: Anthropologie der Naturvölker.des résultats anthropologiques d'un2. Aufl. von dr. G. Gerland. Leipzig,voyage en Asie Centrale. Paris, 1880.1877.— — : Les Aryens au nord et au sud de l'Hindou-Kouch.Paris, 1896.Wateff, S.: Beitrag zur Anthrop. der Bulgaren.— —Arch. f. Anthr.: MémoiresXXVI.sur1900.les Huns blancs et surla déformation de leur crâne. Paris, 1898.— — : Observations anthrop. sur la couleur— — des yeux, des : Le cheveux Type physique et de la d'Alexandre peau chez le Grand.Paris, 1902.les élevés et les soldats en Bulgarie.— — Compte rendu : Ziele du und XIII. Aufgaben Congr. meiner internat. Forschungenauf dem Gebiete der historischen de médecine. Paris, 1900.Anthropologie. Arch. f. Anthr. I. 1903. — — : Anthrop. Beobachtungen an Schülern u.— — Soldaten in : Zur Bulgarien. historischen Korrespondenz-Bl.Anthropologie der Ptolomäer.U. o. 1904.1901, 1902 és 1903.— — — : Contribution : Anthrop. a l'étude Betrachtungen anthrop. des ü. bulgares. die Porträtköpfeauf den griechisch-baktrischen u.Bull. Mem. Soc. Anthr. Paris, 1904indo-skythischen Münzen. Arch. f. Anthr. Weisbach, A.: Beiträge zur Kenntniss der SchädelformenXXVI. 1900.österreichischer Völker. Mediz.Jahrbücher der k. k. Ges. der. Aerzte inVandrák András: Lelkileges embertan, vagy isWien, 1864.psychikai anthropologia. Eperjes, 1841.— — : Die Gewichtsverhältnisse der Gehirne——: Körpermessungen verschiedener Menschenrassen.— — : A magyarság eredete és gyarapodásaBerlin, 1878.— — : Einige Gräberschädel aus Ungarn. Mitt.Anthr. Ges. Wien. Bd. 29. 1899.— — : Die Becken österreichischer Völker.Mediz. Jahrbücher. Wien, 1866.— — : Die Supraorbitalwindungen d. menschl.Gehirnes. U. o. 1870.— — : Länge u. Breite des Kopfes u. Schädels.Mitt. Anthr. Ges. Wien, 1889.

20Weisz Béla: Anthropologiai felvételek a budapesti Woldrich, J.: Bemerkungen ü. den Schädel voniskolákban. Az orsz. középtanodai Nagy Sáp. Berichte d A. Ges. Wien, 1873.tanáregylet Közl. 1875.Wolff, K. F.: Rassenlehre. Neue Gedanken zurWelcher, Hermán: Kraniologisehe Mittheilungen. Anthropologie, Politik, Wirtschaft, VolkspflegeArch. f. Anthr. Bd. I. 1866.und Ethik. Leipzig, 1927.Weninger, J.: Die physisch-anthropologischen Wolf, Heinrich: Angewandte Rassenkunde.Merkmale der vorderasiatischen Rasse. (Weltgeschichte auf biologischer Grundlage.)Mitt. d. Geogr. Ges. Wien, 1920. Bd. 63. Leipzig, 1927.Werburg, le Baron d'Andrian: L'Anthropologieen Autriche-Hongrie. Jubilé du cinquantenairede la Soc. d'Anthrop. de Paris, 1909.Weszely Ödön: A gyermektanulmány jelentőségeés problémái. Budapest, 1932.Weszeczky, Oskar: Untersuchungen über diegruppenweise Hämagglutination beim Menschen.Berlin, 1920. Biochemische Zeitschr.107. Bd.Wiktorin, E.: Rassenforschung in Ungarn. Rassenim Donauraum. 1935.Winkler, H.: Uralaltaische Völker und Sprachen.Berlin, 1884.— — : Das Finnentum der Magyaren. Zeitschr.f. Ethnol. 1901.— — : Skizzen aus dem Völkerleben. Berlin,1903.— — : Die mongoloiden Völker Europas unddie Basken. Orientalisches Arch. Jg. I. 1911.P Ó T L Á SKözlönyhöz. 1939. 4. sz.— — : Magyar ember, típus, faj. Mi a magyar?Budapest, 1939.— — : A magyarság faji összetétele. Kalangya.VIII. 6. 1939.Csekey István: A magyar nemzetfogalom.Zaborowski, E.: Un crâne de Hun provenantdu champ d'ossements de Precy-sur-Marne,pres de Joigny. Revue anthrop. 1914.Zarándy Gáspár: Huba vére, Szemere. Budapest,1911.Zborovszky Ferenc S. J.: Az őskőkor embere,kultúrája és vallása. Kat. Kultúrkönyvt.Budapest, 1926.Zichy István gróf: A magyarság őstörténete ésműveltsége a honfoglalásig. A M. Nyelvtud.Kézikönyve. 1923.— — : Az euráziai lovas-nomád műveltség kérdéséhez.Budapest, 1936.Zichy Tivadar gróf: Familientypus und FamilienähnlichkeitenCorrespondenzblatt. Jg.XXIX. 1898.Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Budapest,1937.Bartucz Lajos: Le physique. Tirage à part des Különlenyomat a Menyhárt Emlékkönyvből."Visages de la Hongrie". Budapest, 1938Szeged, 1938.— — : A szekszárdi húnkori sír csontvázának Csik Lajos dr. és Apor László dr.: Adatok azantropológiai vizsgálata. Dissertationes ikerszülésből és az egyes szülésből származóPannonicae. Series 2. No. 10. Kuzsinszkyemlékkönyv.egyének fejlődéséhez. KülönlenyomatBudapest, 1938.a Magyar Biologiai Kutatóintézet— — : A magyar ember. A magyarság antropológiája. Munkáiból. X. Tihany, 1938.Magyar Föld – Magyar Faj. Kósa János: Magyarságismeret, magyarságtudomány.IV. köt. Budapest, 1939.Katolikus Szemle. 1938. nov.— — : A magyarság faji összetétele. M. Stat. Lipp Imre: A sárréti magyarság anthropologiája.Szemle, 1939, 4. sz.Székesfehérvár, 1938.— — : La composition raciale du peuple hongrois. Malán Mihály dr.: Fajismeret és örökléstan aJournal de la Soc. Hongr. de Statist. német iskolákban. A Cél. 1935.Année 1939. No. 1–2.——: Tenyérlenyomat vizsgálatok. Matemat.— — : Magyar faj. Mai magyarságunk életrajza. és Természettud. Értesítő. Budapest, 1937.Székesfehérvár, 1939.— — : Tájékozódási kísérletek ikrekkel. Matemat.— — : A négerek eredete. Pótfüz. a Természettud. és Természettud. Értesítő. Budapest,Kiadásért felelős : Bartucz Lajos.1939.Nemeskéri János: Adatok a hajdúk anthropologiájához.Budapest, 1938.Nemeskéri János dr.: A szabolcsi ember. VármegyeiSzociográfiák. Szabolcs Vármegye.Budapest, 1939.32.616. — Kir. Magy. Egyetemi Nyomda Budapest, Múzeum-körút 6. (F. : Thiering R.)

ANTHROPOLOGIA HUNGARICA(ANTROPOLÓGIA FÜZETEK)ORGAN DER ANTHROPOLOGISCHENSECTION DER UNGARISCHENGESELLSCHAFTFÜR ETHNOGRAPHIEORGANE DE LA SECTION ANTHRO-POLOGIQUE DE LA SOCIÉTÉETHNOGRAPHIQUEHONGROISEredigiert vonDr. LAJOS BARTUCZrédigé parDr. LAJOS BARTUCZBD. IV. H. 1–2. TOME IV. NO. 1–2.Tables des matiers: Inhalt: Table of Contents:Dr. LAJOSBARTUCZ:Die Literatur der Ungarischen Anthropologie.DER JAHRESBEITRAG IST 5 MK.Allerlei Sendungen sind an den Redacteur:Dr. LAJOS BARTUCZ,Budapest, X., Kendeffy-utca 4.zu richten.PRIX D'ABONNEMENT 6 FRANCS SUISSES PAR ANToutes les correspondances, publicationsd'échanges, manuscrits, abonnements êtreadressées au rédacteur:Dr. LAJOS BARTUCZ,X., Kendeffy-utca 4. Budapest (Hongrie).BUDAPEST, 1939.32.616. — KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA.

Ethnographische Sammlungen des Ung.Nationalmuseums. V.Dr. LAJOS BARTUCZ:ALTUNGARISCHE SCHÄDEL25 Seiten, 40 lit. Tafeln, Budapest, 1926.Preis 6 Pengő.Bestellbar durch die Redaction oder in der EthnographischenAbteilung des Ung. Nat.. Museums.(Budapest, X., Tisztviselőtelep, Elnök-utca 13.)Collections ethnographiques du Musée NationalHongrois. V.Dr. LAJOS BARTUCZ:ANCIENS CRÂNES HONGROIS25 pages, 40 tableaux. Budapest, 1926.Prix 6 Pengő.Les commandes devront être adressées à la redactionou à la section ethnographique du Musée NationalHongrois.(Budapest, X., Tisztviselőtelep, Elnök-utca 13.)