Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 : a ...

Presented to the
LiBRARY of the
UNIVERSITY OF TORONTO
h
Dr. Iván DeBeky

^
MAGYAR
ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT
ALAKILT MI)('('CI,X1IT-BAX

A MAGYAll
ORVOSI K(lM\ ki ADÓ TÁRSULAT
KÖNYVTÁRA
r
r
LXXXIII. KÖTET 1900
GYORY TIHOH I)«
\I\(;VAl{OKSZA(i ORVOSI HlllLIOGRAPHIA.lA
147-2— is

;
''
JAKAB LAS2LÜ
íf/fy
MAGYARORSZÁG
ORVOSI BIBLIOrTRAPHIAJA
1472-1899
A MAGYARORSZÁGBAN ÉS HAZÁNKRA VONATKOZÓLAG
A KÜLFÖLDÖN MEGJELÍJNT ORVOSI KÖNYVEKNEK
KIMUTATÁSA
összeállította
GYKY
y
TIBOK I)« y.^^,
A MAUYAK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HOZZÁJÁRULÁSÁVAL
KIADTA TAU.TAI SZÁMÁRA
A MAGYAR ORVOSI KÖNYVKIADÓ TÁRSULAT
BUDAPEST
AZ ATHENAEUM ÍROD. ÉS NYOMDAI R. T. KÖNYVNYOMDÁJA
1900

lUBLlOdRAJMIIA Mi:i)TCA
HUNGÁRIÁÉ
1472— 18í)i)
ÍATALímUS LIBRORUM MEDICINALIÜM
QUI ÍN HUNGÁRIA VEL REM MEDICINAT^M PATRIAE NOSTRAE
ATTTNT.KN Ti:> KTIAM EXTRA HUNGARUM IN LUCEM PRODIERÜNT
IX oRpiNRM redp:oit
D" Tir.KUH S hí: (ÍVIÍV
SIBSIDIIS ACADKMIAK SriKXTIAUr.M HI'XCiAKlC'AK
IN i:SLM SOCIORLM SUORÜM EDIIHT
SÍK^IETAS HUNGARK'A LIBRIS MEDiriNAUBlIS PUBLICAXniS
BUDAPESTINI
STMPTIBrS ATHENAKI
1900

ELÓSZO.
ÍA szellemi termékek óriási anyaga hagyatékkéj) száll a
huszadik századra.
Lehetetlen dolog, hogy az emberi agyvel csak
egy tudományszakot is teljesen felölelhessen. Szükségkép kellett
tehát, s az- anyag torlódásával együtt, a methodikának is kifejldnie,
hogy a munkamegosztás oekonomiáját lehetvé téve, megbirkózzék
a nagy anyaggal. Ez a mindinkább érvényesül methodikus
gondolkozás teremtette meg a külföldnek máris terjedelmes
bibliographia-irodalmát. A budapesti tudomány-egyetem orvoskari
tanártestülete is, 1898. deczember havi ülésén, Högyes Endre tanár
indítványára elhatározta, hogy a magyar orvosi bibliographiát
czédula-katalogus alakjában összeállíttatja, hogy ennek alapján a
magyar orvosi hungaricumokat az orvoskari könyvtár egybegyjthesse
és ezen munkával engem bízott és tisztelt meg.
Egy bibliographia medica hungarica kiaflásának eszméje a
Magyar Orvosi Könjrvkiadó Társulatban már l

«
VI
kárát, holott minden okunk s jogunk van rá, büszkeséggel tekinteni
hazánk nemcsak uj, de régi orvosi littera túrájára is. Az els lé|)és
természetesen a könyvalakban megjelent munkák czímének összeszedése
volt. A gyjtéshez fogva, a »hungaricum« fogalmából
kiindulólag, összeállítottam: 1. mindazon orvosi könyveket, melyeket
magyar születés vagy illetség, avagy hazánk földjén mködött
szerz írt; 2. mindazokat, melyek hazánk területén nyí)mattak;
3. azon külföldön megjelent, idegen szerzk mveit, melyeknek
tartalma közelebbi vonatkozással bír hazánkra.
Az els csoportot illetleg sokszor csak egy régi, sajnálatosan
ma már elhagyott szokás igazított útba, az t. i., hogy az
illet szerz munkájának czimlai)ján a születése helyét is feltüntette.
Nagyszámú idegen hangzású családnévvel biró szerznek
külföldön megjelent s idegen nyelv könyveinek czímét
látva a szives utána lai)Ozó, azt a kérdést tehetné fel magában,
miért is hungaricumok ezek? De magamat is sokszor csak a név
mellé függesztett születéshely megnevezése volt kéjjes útbaigazítani
aziránt, hogy e szerzk munkáit — ha ugyan még más
magyar bibliogi-aphus elttem oda nem sorozta — a hungaricumok
közé felvegyem.
Tekintettel
kellett továbbá lennem hazánk mindenkori földrajzi
határaira ;
a mely helyen egyébkor »külföldi« mvek láttak
napvilágot, ott hazánk szerencsésebb idiben, földrajzi
határainak
kiszélesbedésével, hungaricumokat nyomtattak.
Nemzeti féltékenykedéssel nem vala szabad számolnom.
Hiszen Sommelweist annak idején nemcsak hogy ideadták, de
egyenesen reánk hárították az osztrák szülész-professorok ; ma
pedig tán bécsi assisteivskedése néhány éve révén, vagy német
neve miatt? — sajátjuknak követelik.
Az sem lehetett reám nézve irányadó, váljon érzelmileg
magyarnak vallotta-e magát az illet vagy sem ? Voltak, ha gyér
számmal is. kik rövid pár évi tíivol- ós jól-lét után megfeledkeztek
szülhazájukról s többszöri leveleimre, melyekben irodalmi munkásságuk
összpállítását e l)ibliogniphia részére kértem, egy szóval sem,
vagy l>edig elutasítólag válaszoltak De ezekkel szemben voltak
olyanok, mint a min pl. Loebisch Vilmos volt, az innsbrucki
egyetem ny. r. tanáni, a ki 1890 március 24-ikén kelt somit
büszkén végzi e szavakkal: »Ime, mennyire vagyok k

De ezzel már a gyjtés módjainak körülírását érintettem.
Munkám a meglév könyvészetek vállain, és pedig a Szabó
Károly s Petrik Géza-féle általános s fleg a bibliographia-íras
magyar nagymesterének : Szinnyei Józsefnek, 1875-ig elvezetett
mathematikai és természettudományi könyvészetének vállain áll.
A helyenkinti pótlásokat nemcsak a nyilvános könyvtárak tekintélyes
anyagából, de a
vn
külföldi nagy antiquariátusok halomszámra
men jegyzékeibl is merítettem. Orvostörténeti kutatásaim közben
is akadtam még elkönyveletlen munkáki-a. Az 1875 után
oly életers formában fellendült orvosi munkásságot sok jóakarattal,
de nem bibliographikus terjedelemben és alapossággal
írták össze évrl-évre megjelent jegyzékek. Ezen negyedszázad
termékeinek összeállítását felette nagy gonddal és kömltekintéssel
kellett végbevinnem. E czélból »kérelmet« intéztem a
magyar orvosokhoz és pedig nemcsak hazai szaklapjainkban, de
azt a külföldön él hazánkfiai miatt az ottani tekintélyesebb
orvosi lapoknak is megküldöttem, melyek azt csaknem kivétel
nélkül közölték is. Bizonyosság kedvéért azon külföldön él
magyar orvosoknak, kiknek hollétérl sikerült tájékozást szereznem,
levélben is megírtam e kérelmet. Mind ennek meg is volt
a maga eredménye, mert a belföldrl úgy, mint a legmesszibb
külföldrl temérdek számban érkeztek a szíves közlések, a melyeknek
e munka, feldolgozásakor, nem nélkülözhetett hasznát
is
látta.
Ezen utak és módok alajyán jött végül létre e magyar
orvosi bibliographia. Minden ermbl azon voltam, hogy hézagai
ne legyenek. Nem a neheztelések elkerülése, de els sorban
a munka tökéletessé tétele vezetett benne, midn az említett
» kérelmet* — válasz reménye fejében — mindenfelé publikáltam.
8 ha mindezek mellett magam jelentem ki, hogy — bár
munkámnak a nyomdábaküldés perczében, de st most: kész
alakjában is elttem ismert hézaga nincsen — mégis kell, hogy
hézagai legyenek, úgy ennek egyedüli oka az, hogy tökéletes
bibliographiát még soha senki sem írt; a bibliographia fogalmához
szinte hozzátapad a hiányosság jelzje. De hogy e hiányosság
a lehet minimális legyen, azért minden tlem telt
elkövettem. E helyütt kérem meg t.
kartársaimat, hogy ha akár
nevükhöz, akár más nevéhez fzd hiánym mégis akadnának,
s e bibliographiábau valamely önálló knyr alakjában megjelent
a*

VIII
munkának hijját látnák, szíveskedjenek azt velem közölni. Lesz
rá mócl, hogy e netáni hiányok j)ótoltassanak.
Ami a könyv beosztását s használatának technikáját illeti,
meg kell jegyeznem a következket : Az egész irodalmi anyag
szakok szerint beosztva soroltatott fel. Szerzk szerinti beosztását
teljesen ])ótolja a könyv végén található névmutató. Oly
könyvek czíme, melyek egyaránt vágnak két- vagy többféle
tudományszakba, itt is, ott is fel van tüntetve; de csak akkor,
ha ez múlhatatlanul szükséges volt. A tudományszakok határai
úszó határok s a határkérdések — különösen mostanság — na|)irenden
vannak. így a könyvet használni kivánó gyermekgyógyász
nem fogja elkerülhetni, hogy az alkalmazott kór- és gyógytan
különféle egyéb szakmáinak anyagösszeállítását fel ne üsse.
A czímek mindenütt az illet szerz nevét, könyvének
czímét, megjelenése helyét és évszámát tüntetik fel. Elégségesnek
tnt több s az eredetivel azonos kiadás megjelenése esetén
csakis az els és utolsó kiadást jelezni s az utóbbi mellé csak
akkor írni ki újra a nyomás helyét, ha az nem azonos az els
kiadáséval.
Használhatósági szemi)ontok kívánták meg, hogy egyes szi'íkkörü
szakmák a tágabb keretbl, melybe tartoznak, kikapcsoltassanak
és önállósíttassanak ;
így pl. hogy a tudomány által
egyedül a beloi'vostan fejezetébe utalható syphilís a nemi betegségekkel
együtt más és
külön helyen tárgyaltassék.
Önálló fejezetet nyitottam a > Különfélék «-nek ; egyrészt a
tartalmuknál fogva egyebüvé beoszthatlan müvek miatt, másrészt
azért, mert a munka tökéletesbítésére helyet óhajtottam adni
azon orvostudori értekezéseknek is, melyek nem orvosi tárgyúak.
Valamikor talán tájékoztatóul szolgálhatnak az illet értekez
orvos személyére vonatkozólag. Végül ide vettem fel az orvosi
tudománynyal csak teljesen laza összefüggésben lév munkákat,
de a melyek esetleg történelmi idjelzkként szerepelhetnek,
mint ]>i. a hálaimák valamely lefolyt cholera-járvány alkalmatosságából,
stb.
A »Curiosum«-okat orvos -történe Imi méltatás alá kellett
vennem, vagyis tekintettel lennem arra, ha váljon azok megjelenéstik
idején is olybá veendk voltak-e, vagy csak a tudomány
mai állá8|)ontjáról tekintve kell azokat curiosumoknak mondanunk
? Csakis az elbbieket vettem ide bele. S hogy e feje-

!
izetbe való könyveket még a legutolsó években is írtak st
egyetemet végzett orvosok, s ezen okból azok e helyen kerültek
; elkönyvelés alá, magukat, ne mást okoljanak érte
S most végül meg kell jegyeznünk, hogy e bibliographia
nem egyedül a már említett czélból készült, hogy t. i. a kutatás
munkájának szolgálatába álljon; de azért is, hogy az orvosi
hungaricumok gyjtését egy erre a fáradságos munkára vállalkozó
központba lehetvé tegye. A budapesti tudomány-egyetem
orvoskari tanártestületét ez a hazafias czél épp oly mértékben
foglalkoztatta, mint a tudomány érdeke. Mert csak akkor, ha ez
a gyjt-központ meg lesz teremtve s ilyenként respectálva,
lesz lehetséges idrl-idre s késedelmezés nélkül kiadható folytatásait
e bibliographiának nyújtani. Másrészt azonban egy olyan
könyvtár, melyben minden hungaricum megleend, a magyar orvosi
tudományosság Pantheonját fogná képezni. Azonfelül, hogy az
orvoskari tanári könyvtár a beszerezhet régi hungaricumokat
anyagi költségek árán össze óhajtja gyjteni, óhajtandónak tartja,
hogy e czélra a szerzk ezután megjelenend mveik egy-egy
példányát a könyvtárnak beküldeni, valamint hogy nyilvános
könyvtáraink a birtokukban lev régi könyvduplumaikat ez
orvoskari tanári könyvtárnak adományozni szívesek legyenek.
Soraim zárta eltt igaz köszönetemet kell hogy kifejezzem
az orvoskari tanártestület könyvtárosának : Högyes Endre dr.
egyetemi tanár, minist, tanácsos úrnak, a miért munkámat minden
úton-módon támogatni s a nehézségeken bölcs és jóindulatú tanácsaival
keresztülsegíteni mindenkoron kegyes volt.
Vajha munkám szerény mécsese lehetne a magyar tudományosságnak
!
Budapest (IV., Zöldfa-utcza 21.), 1900 september 25.
Györy
Tibor dr.

CONSPECTUS.
I. Biológia 1— 16
1. Anatómia. Embryologia. Anthropologia 1
2. Physiologia. Histologia physiologica 7
II. Patiiologia 17— 27
1. Anatómia pathologica. Histol*gia patliologiea. Cliomia physiologica
ot pathologica. Uroskopia. Parasitao (animalos et
vegetabiles) 17
2. Pathologia generális et experimentális. Diagnosis generális 19
III. Therapia generális 28— 75
1. Principia generalia therapiae. Ars medenrli non-pharmacologica
28
a) Cura diaotetica et curae specialos. íllectro- et mechanotherapia.
— Adiumenta curationis 28
h) Balneológia et balneotherapia. Hydrologia et hydrotherapia.
Klimatológia et klimatotherapia. Aquae minerales
31
2. Pharmakologia. Toxikológia. Pharmakokatagraphologia.
Collectiones fornnilarum medicarum. ~ Pharmacia 53
3. Auxilia repentina 74
IV. Pathologia et therapia applicata 76— 143
1. Pathologia et therapia speciális interna 76
2. Chirurgia 108
3. Ophtalmologia 115
4. Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus 119
5. Dermatologia. Cosmetica 125
6. Morbi venerei 128
7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia 131
8. Psychiatria 134
9. Paediatria. Vaccinatio 136
V. Medicina publica 144— 164
1. Hygiene generális et speciális. Prophylaxis generális. Diaetetica.
(Makrobiotica.) Statistica 144
2. Medicina forensis 161
VI. História modica 165-172
História medica. Biographiae. Orationes memorales 165
VI 1. Scripta periodica 173
1. Scripta periodica regiiiaria 173
2. Scripta periodica per occasionem. Reforata, expositiones,
catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc 179
Vili. Medicina veterinaria 185—196
iX. Varia 197-217
1. (ilossaria. Encyclopaediae 197
2. Miscelianea ...
.".
198
3. Ciiriosa 213
Supplementiim 218
Index auctonim 219

BIOLÓGIA.
1. Anatómia. Embryologia. Anthropologia.
Arányi (elbb Lóstájner) Lajos
György. Orvosgyakorlási tanulmányok
a mell-r zsigereinek táj- és
leíró boncztana körébl, némi, az
orvosi rajzok czélszerü elkészítésére
vonatkozó útmutatással. Buda, 1865.
Augustinovic Gjuro. Kurzgefasste
topographische Anatomie und Versuch
einer illiríschen Terminologie
der Anatomie.
Inaugural-Díssertation.
Wien, 1844.
Auner István. Disputatio anatomica
de pulmone. Wittenberg, 1710.
Balogh, (almási) Pál. Diss. inaug.
med. de evolutione et vita encephali.
-Pestini, 1823.
Bihari Péter. Embertan. Budapest,
1885.
Bock Károly Ern. Boncztani zsebkönvv.
P'ordítá SchmidtGyörgy.
Pest, 1862.
Brünnauer Dávid Lrincz. Az agy
vázlata. Orvostudori értekezés. [Microencephalographia.
Dissertatio inaug.
anatomicaj. Buda, 1843.
Crassó Antal. Útmutató .... ethnologiai
és boncztani múzeumára, valamint
az ember szerv-életének körébl
való mvészi készítmények legújabb
gyjteményére nézve. Pest, 1868.
Czike Ferencz. Az olajfestészetrl.
Kézikönyv mkedvelk számára. Második
bvített és anatómiával kiegészített
kiadás. Az emberi test idom- és
aránytanával. Budapest, 1898.
Darwin Charles, Az ember származása
és az ivari kiválás. Fordította
S e r e s s László. Budapest, 1897.
Davida Leó. Az ágyéki és gerincz-
agyi dúczok tóbbszörösségérl. Budapest,
1880.
De la Mettrie. Az ember egy gép.
Közérdek embertani s életböleselmi
értekezés. Átdolgozta K r i e g 1 e r
Mór. Gyr, 1875.
Dessort Henry. Kalauz Dessort Henry
népismei és boncztani múzeumában
az ember testalkata körébl való
mvészeti mutatványok legnagyobb
gyjteményében. Pest, 1862.
Dimien Pál. Disp. inaug. med. de
generatione, augmentatione et decretioni
microcosmi. Lugd. Batav. 1689.
Donáth Gyula. Die Entwicklung der
Morál. Budapest, 1893.
— Az emberi szellem kezdetérl. Budapest,
1898.
— Die Anfánge des monschlichen Geistes.
Fest-Vortrag. Stuttgart, 1898.
Dresser Máté. De partibus humani
corporis et animae potentiis libri duo :
adjectae morborum et medicamentorum
communissimorum appellationes
(cum dedicatione Peti-o Literato
Somogino in oppido Ungariae Bathor
habitanti). Lipsiae, 1586.
Erds János. Vezérfonal az izmok,
szalagok és izületek bonczolásához.
Budapest, 1885.
Fejér György. Anthropologia vagyis
az ember esmértetése. Buda, 1807.
Fitzinger L. J. Über die Schadel der
Avarén, insbesondere über die seither
in Österreich aufgefundenen. Mit 4
eolor. Taf. Wion, 1853.
Frederik Jen. A lét bírálata. Az
els szervezet fejldésérl és mveldésérl
általában, és az élette-
Györy: Bíbllographia medica Hungáriáé.
1

2 FRlDELlUS-HVRTIi
vékenyséj? lényegérl. A szervezeti
alakuhistan (fpjlödósi- ós mvelódóstan)
alapvonalainak rövid kísérleti
tárpj'alása. Budapest, 1892.
y. a. teljes átdolgozásban, 189H.
— Álláspontom és a divatos szervezeti
leszármazá.stan. illetve a kiválási
elmélet ellen irányzott eg^es ellenvetéseimnek
alapgondolatai. Budapest,
1898.
Pridelius János. Kx Antbropologia
de principiis nohiscum natis disputatio.
Vittebergae, 1661.
Gabányi Árpád. .Arczisme. Lavater,
Mongs. Kieldings. Hircel, Szokoly Viktor.
Szentpáli Janka stb. müvei nyomán.
Budapest, 1893.
Gktitner Menyhért. Beitiage zur
totálon Darstollung des menschlichen
Oríranismus im .\hsoluten. I. Bd. 1. 2.
Stiiok. Lcutschau. 1804-1805.
Gall Ferencz József. Doctrina de
cerebro, crania et organis animi. Historice
exposuit et quaestionibus nonnullis
illustrare studuit. p]d. J o a n.
S z e l) r i n y i. Posonii, 1812.
— Anatomie et physiologie du systcme
nerveux on général et du cerveau en
particulior. i'o.^t. 1822.
G.
— Handbuch der topographischen .anatomie
u. ihrer praktisch niedicinischchlrurg.
Anwendungen. 2 Bde. Wien.
1847. — VI. umgearb. u. in den prakt
Capiteln verm. .\ufl. 1871.
— Beitráge zur vergleichende Angiologle.
Wien, 1849.
-— Az emberboncztan tankönyve tekintettel
az élettani indokolásra s a
gj'akorlati alkalmazásra. Magj'ariták
Foltén yi János és Rhédey
Antal tdr.-ok. Boncztani szótárral.
Buda, 1849.
— Beweis dass die l'rsprünge der Coronar-.Arterien.
wáhrend der Syptolo
Heda Alajos. Dissertatio inaug. med. der Kammer, von den Semilunarklappen
nicht bedeckt werden und dass
sistens primum vitae stádium evolutionis
anatomice. physiologice et pathologice
consideratum. Pestini, 1822. nicht wührend der Diastole .stattfln-
der Kintritt des Blutes in dieselben
descriptive det. Wien, 1864.
- Manuale di anatómia umana avuto
riguardo al fondamento flsiologíco ed
álla applicaziono. Príma versioné italiana
fatta sulla III. ediz. rig. dl
Pietro de Guarinoni (l)ispen.sa
I IV.). Vienna, 1864 61.
— Chlamydophori tnincatl cum Dasy-

I
pode gjTnniiro comparatum examen
anatomicum. Viennae, 1855.
- Über die Plica nervi larj'iigei. Wien,
1857.
- Über spontáné Dehiscenz des tegmen
tympani und der eell. mastoideae.
Wien, 1858.
— Notiz über das Cavuin praeperitoneale
Retzii in der vorderen Bauchwand
des Menschen. Wien, 1858.
— Zwei Varianten des musculus stemodavicularis.
Wien, 1858.
— Angebome Mangel der unteren Nasenmuscheln
n. d. Siebbeinlabyrintlies.
Wien, 1859.
— Handbueh der praktisehen Zergliedeningskunst
als Anleitung zu den
Sectionsübungen ti. zur Ausarbeitiing
anatoniische Praparate. Wien, 1860.
— Über die Trochlearfortsatze der
menschlichen Knoehen. Wien, 1860.
— Über wahre u. falsehe Schaltknochen
in der Pars orbitaria des Stirnbeines.
Wien, 1861.
— Über die accessorrische Strecksehnen
der kleinen Zehe, u. ihr Verhalten
zum liganientum interbasicum
dorsale der zwei letzten Mittelfussknochen.
Wien, 1863.
— Über die Einmündung des Ductus
coledochus in eine Appendix pylorica.
Wien, 1864.
— Über normálé \i. abnorme Verhaltnisse
der Sehlagadeni des Unterschenkels.
Wien, 1864.
— Ein freier Körper im Herzbeutel.
Wien, 1865.
Über endlose Nerven. Wien, 1865.
— Ein Pancreas accessorium u. Pancreas
divisum. Wien, 1865.
— Eine quere Sciileimhautfalte in der
Kehlkopfhöhle. Wien, 1865.
— Über Anomalien des menschlichen
Steissbeines. Wien, 1866.
— Vergangenheit u. Gegenwart des
Museums für menschliche Anatomie
an der Wiener Universitat. Wien,
1869.
— Die Bull)i der Placentar-Arterien.
Wien, 1869.
— Az ember gyakorlati tájboncztana.
HjTtl nyomán orvosnövendékek használatára,
l. füzet. A fej és nyak tájboncztani
leírása. Sárospatak, 1869.
— Die Blutgefasse der menschlichen
Nachgeburt in normalen u. abnormen
Verháltnissen. Wien, 1870.
— Ein pracorneales Gefassnetz am
Menschenauge. Wien, 1870.
JANKOVICH — KRAUSE 3
— Ein insulárer Schaltknochen im Seitenwandbein.
Wien, 1870.
— Das Nierenbecken der Saugethiere
u. des Menschen. Wien, 1870.
— Die doppelten Schláfelinien der Menschenschádel
und ihr Verháltniss zur
Form der Hirnschale. Wien, 1871.
— Die Kopfarterien der Haiflsche. Wien,
1872.
— Die CoiTOsions-Anatomie und ihre
Ergebnisse. Wien, 1873.
— Anatomische Praeparate auf der
Wiener Weltausstellung. Wien, 1873.
— Catalog mikroskopischer Injections-
Praeparate, welche durch Tausch oder
Kauf zu beziehen sind. Wien, 1873.
Jankovich Antal. Pesth u. Ofen mit
ihren Einwohnern, besonders in niedizinischer
und anfhropologischer Hinsicht.
Ofen, 1838.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
Universalis corporis humani contemplatio.
Wittebergae, 1598.
—^ Pro anatome sua actio et ad spectandum
invitatio. Wittebergae, 1600.
— Invitatio ad anatómiára. Wittebergae,
1601.
Anatómiáé Pragae anno 1600 abs
se solenniter administratae História.
Accessit ejusdem de ossibus tractatus.
Wittebergae, 1601.
— De ossibus tractatus. Wittebergae,
1605.
— Anweisung zur Wund-Arznei, nebst
Anhang : von der Kunst die todten
Körper zu balsamiren ; mit einem kurz
entworfenen anatomischen Abriss und
zweifachen Register. Nürnberg, 1674.
Kardos Károly. Embertan (Ánthropologia).
M.-Sziget, 1868.
Kieninger Boldizsár. Prograniin über
die Zergliederungskunst. Pest, 1820.
Kilián Hermann Fr. Anatomische
Untersuchungen über das neunte
Himnervenpaar, oder Nervus glossopharyngeus,
nebst angehangtenBemerkungen
über das anatomische Museum
der Universitat zu Strassburg. Pest,
1822.
Knogler János Kristóf. Theoreniata
anatomica de variis humani corporis
partibus. Argentorati, 1653.
Korányi Sándor. A szemlencse fejldésének
els mozzanatairól a gerínczeseknél.
Budapest, 1885.
Krause Károly. A leiró emberboncztan
kézikönyve. Különös tekintettel
az orvostanhallgatók, gyakorló orvosok,
sebészek és törvényszéki orvosok
V

I
az
KRIESCH — PATAY
igényeire. Saját vizsgálatai nyomán.
A Il-ik kiadást átdolgozta K r a u s p
Vilmos. Fordít. M i h á 1 k o v i c s
Gí'za. 1. kötet. Budapest, 1881. —
2. kötet: 1882.
Kriesoh János. Boncz- és élettani
tanulmányok a nadályokról. Pest,
1860. (Jutalmazott pályam).
Kun Zoltán. Az ember gjakorlati tájboncztana.
1 füzet. Sárospatak, 1869.
Kundrath János. Ma^^arázó szöveg
Hartinger Antal és fia boncztani fali
tábláihoz. Ford. Lendvay Ben.
Bécs. é. n.
Ijenliossék József. Dissortatio inaug.
anat.-phytiica de iride. Budae, 1841.
— A férfi medencze visszeres torlata.
Pest, 1871.
— Das venöse Convolut der Beckenhöhle
beim Manne. Wien, 1871.
— Hyrtl J. tanár Corrosio boneztanának
bírálata és saját tapasztalataim.
Pest, 1873.
— Knorpeláhnliche u. wahre Knoclienbildung
im mánnliclien Gliede eines
Erwachsenen. Berlin, 1874.
— Hjrrtl Corrosio anatómiája. Budapest,
1874.
— Az emberi vese visszér-rendszere.
Budapest, 1875.
— Az emberi koponyaisme. Cranioscopia.
Budapest, 187.5.
— Deák Ferencz koponyáján tett mérések
és ezekbl vont következtetések.
Budapest, 1876.
— Az emberi vese Malphigi-féle lobrai.
Budapest, 1877.
— A mesterségesen eltorzított koponyákról
általában, különösen pedig
egy Csongrádon és Székely-Udvarhelyen
talált ilynem makrokepiial és
eg>- Alcsutlion talált barbár korból
szánnazó koponyáról. Budapest, 1878.
— A szeged-öthalmi ásatásokról, különösen
az ott felfedezett s-magyar,
ó-római és kelta sírokban talált csontvázakról,
továbbá egy ugyanott talált
.•sphenocephál és katarrbin hyperchainaocpphal
koponyáról, végre egy
Ó-Szönyön kiásott, mesterségesen
eltorzított makrooephal koponyáról.
Budapest, 1882.
— - I'rogén kop(»nyák. Budapest, 1886.
Mihály. Ritkább boncztani rendollfno.'í.ségek.
Budapest, 1886.
Mandl Lajos, .\natomie microscopiquo
l'áris, 1838 -1H5H.
— .Manuel d'anatomie générale appliqué
á la physologle et la pathologie. Paris,
1843. (A franczia akadémia által 1858-
ban koszorúzott pályam.)
— Traité d' Anatomie microscoplque.
Paris, 1847. (A franczia akadémia által
jutalmazott m.)^
Margó Tivadar, összehasonlító boncztani
ké.^zítmények a bécsi világkiállítiis
mag>-arországi tanügyi osztályában.
Budapest, 1873.
— Testimonials in favour of dr. Morrison
Watson, candidate for the Chair
of .Anatomie in the Owen's College.
Kdinburgh, 1874.
Mergl Ödön. Táblázatos leirása az
emberi testnek nép-, polgári és középiskolák,
tanitó-képezö intézetek és
fels leányiskolák számára. Négy
90—64. cm. nag>', színnyomatos vastag
papiiTa ragasztva és bármikor
használatra alkalmas tábla. Pozsony-
Budapest, 18H8.
Mihalkovits Géza. Az agy fejldése
magasabb rangú gerinczesek- és emberi
ébrényekben tett vizsgálatok
nyomán. Budapest, 1877.
Ugyanaz németül.
— Általános boncztan. Budapest, 1881.
— A gerinczes állatok kiválasztó és
ivarszerveinek fejldése. Budapest,
1884.
— Ugj'anaz németül.
— A leiró emberboneztan és a tájboncztan
tankönyve. Budapest, 1888.
— A központi idegrendszer és az érzékszervek
morfológiája. Budapest,
1892.
— Az ember anatómiája és szövettana.
Az uj anatómiai latin mnyelv használatával.
Budapest, 1898.
Fejlödé.'^tan. 1. rész. 1899.
ónodi Adolf. A csigolyaközötti duc'zok
és ideggj'ökerek fejldésérl.
Budapest, 1884.
— Az együttérz idegrendszer fejldése.
Budapest, 1885.
— Utnmtató topogratlkus bonczolásokhoz.
Orvosnövondékek részére. Budape.st,
1H87.
— Az orrüreg és melléküregei. Boncztani
metszetek utkezé8
életmség kifejlésérl. Pest, (1844).

Fatzek Károly. Orvostudori értekezés.
Emberesmértetö töredék. [Fragmenta
anthropognostica. Dissertatio
inaug raed.] Post, 1833.
Paudex Emánuel. Dissertatio inaug.
med. de respiratione embryonis humani.
Pestini, 1837.
Pauer Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de ossibiis Sesamoideis. S. 1.,
1746.
Perényi József. Népszer eladás a
koponyáról. (Embertani s arczismei
vázlatok.) Budapest, 1883.
Plenck (Plenk) József Jakab. Erstor
Umris.s der Zergliederungskunst
des menschlichen Leibes zum Gebrauche
bei Vorlesungen. Aus dem
Lateinischen übersetzt. Wien, 1780.
- in. verb. Aufl. 1796.
— Compendium anatomes pro tyronibus
chirurgiae. Viennae, 1775. (Névtelenül
jelent meg.)
— Primae lineae anatomes. In usum
praelectionum. Viennae, 1775. Bditio
IV. multum aucta. 1794.
— Umriss der Zergliedeningskunst d.
menschl. Leibes ; aus d. Latéin von
F. 1. v. Wasserburg. "Wien, s. a.
— Neue Aiifl. 1796.
Politzer Ádám. Zehn Wandtafeln zur
Anatomie des Gehörorgans. Wien,
1873.
— Die Anatomische und histologische
Zergliederung des mensehliehes Gehörorgans
im normalen und kranken
Zustande. Stuttgart, 1889.
Pólya József. Az ember nemi tekintetben.
Leírása az ember nemi részeinek
egészséges és beteg állapotjokban.
Pest, 1848. (Czimlap nélkül.)
Rácz Sám.uel. Compendiaria myologiae
institutio. Pestini, 1785.
— A borbélyi tanításoknak els darabja.
Az anatómiáról, physiolog. patholog.
m. medicáról, chírurgiáról és bábaságról.
Második darab : A törvényes
orvosi tudományról és az orvosi policziáról.
Pest, 1794.
Bapos József. Az embertan vázlata.
Az alapneveléstanhoz alkalmazott fölosztás
szerint. Pest, 1869.
Rayger Károly. Disput. med. de fluidorum
catholicorum
PATZEK — SCHÖFPT
foetus motu. Alt-
(iorf, 1695.
Reisinger János. \ nemek különbsége
és elssége természet-, bonczés
élettani tekintetben. Kolozsvár,
1845.
Réthy Pál Az snemzés. (Generatio
aequivoea). A növények, állatok és
emberek öseredeti keletkezése. Több
tudós természetvizsgáló után. Pest,
1869.
Rónay Jáozint. Fajkeletkezés. Az
embernek neme a természetben és
régisége. Pozsony, 1854.
Rosenmüller János Keresztély.
Handbuch der Anatomie naeh Lebers
Umriss der Zergliederungskunst zum
Gebrauch der Vorlesungen ausgearbeitet.
II. Aufl. Pesth, 1811.
— Ezen czimmel is : Allgemeine medizinische
Handbibliothek oder Auswahl
der vorzügliehsten Werke des medieinischen
Wissens. 4. Bd. 1812.
Rostagni A. Az emberi test idomainak
arányai. (Öt táblán, 22 ábrával).
Pest, 1862.
Sabiz (taubenspergi) József. Dissertatio
inaug. med. de habitu germanorum
antiquo, et structura corporis
aevi modemi. Viennae, 1737.
Safári János. Dissertatio inaug. med.-
phys. de hominis varietatibus. Vindobonae,
1838.
Scbenk S. Lipót. Mittheilungen aus
dem embrj'ologischen Institute der
Universitát Wien. 12 Hefte. Wien,
1877—1891.
— Anatomiseh-physiologische Untersuchungen.
Inhalt : Bauehspeicheldrüse
des Embryo. Einiges über das Verhalten
des Chlors im Organismus.
Über die Vertheilung des Klebers im
Weizenkorn. Beitráge zur Lehre vom
Stickstoffgehalt des Fleisches. Die
modiflcirte Pettenkofersche Gallenprobe.
Wien, 1872.
— Entwicklungsgeschichte. II. Auflage.
Wien, 1896. (Lefordíttatott lengyel
nyelvre is.)
Schimert János Péter. Dissertatio
inaug. med. de systemate sexuali.
Tyrnaviae, 1776.
Schmidt Ágoston. Az emberi test.
A szervek és azok szerkezetének
magj'arázata színes széthajtható és
összerakható ábrákon. Budapest, 1894.
Schmidt T. A boncztan alapvonalai.
Kórodai gyakornokok és fiatal orvosok
számára. Magyarra ford. i d. P u r-
jesz Z s. Budapest, 1881.
— Az emberi fej és nyak boncztana
Írásban és képben. Budapest, 1895.
Schoepf-Merei Ágost. Belrésztan
képekbon, kre metszett 3 füzet.
Buda, é. n.
Scböfft. Izomtanltmány képekben. Bel-

*i SCHUBERT — ZÜCKERKANDL
résztan képekbon, magyarázatokkal.
Fost, 1841.
Schubert Nándor ós Schubert
Károly. Tonn(''.szptrajz,oiLfy fü}ígelékkol
az embertanról. Különös tekint(>ttPl
a mindennapi élet szükségleteire.
Tanítóképezdék, . . számára.
.
Pest, 1868 (67). IV. jav. és böv. kiad.
Budapest, 1875.
SchwBjrz Ede. A system of antropologicai
investigations as a means for
the difterential diagnosis of hiunan
race. Somé generál results of the
Measurement. The insti-uments required
invented and established of . . .
Vienna,
lh62.
Somogyi Géza. Embertan. Tanítóképczdók,
Mm) nép- és ismétl iskolák
.számára. Budapest, 1880.
Stütz Ignácz. Dissertatio inaug. anatom.
sistens anatómiáé pragmaticae
fragmenta. Viennae, 1841.
Sydney Herbert. Az ember származása
vagyis a megczáfolt Darwinismus.
.Angolból fordította M i c h a 1 e k
Manó. (Kiadja a Szent István-társulat.)
Pe.st. 1872.
Szabó Mihály. Emberisme. Képezdei
s luaganbasználatra. III. bvít, kiadás.
Szeííod, 1881.
Szentpáli Janka. .Arczisme. (Fhysiognoniika.)
.Magyarország sok nevezetes
fél-fia és hölgyének arczképével.
Budapest. 1892.
Szokoly Viktor. Lavater és Gall.
Arczisme és phrenologia mindenrendü
olvasó számára. Közli és jegvzetekkel
kiséri .... Pest, 1864.
— Uj olcsó kiad. h. és é. n.
Téglás Gábor. \ kkorszak i ember
nyomai Hunyadmegyében. Déva, 1877.
Teilyesniczky Kálmán. Mvészeti
bonezolástan ; az emberi test formáinak
ismertetése mvészek és mvészet
iránt érdekldk számára. Budapest,
1899.
Thanhoffer Lajos. Eladások az anatómia
kitréböl. Budapest, 1896.
Topinard Pál. Az anthropologia kézikönyve.
Elszót irt hozzá B r o c a
Pál. Az eredeti III. kiad. után ford.
Pe t h (} y u 1 a és Török Aurél.
Budapest, Í8H1.
Torday Ferencz. Az ember-boncztan,
élettan és életrendtan rövid kivonatban,
tomatanltók sz. Budapest, 1876.
Török Aurél. Cher einen Unlversal-
Kraniometer. Zur Kefonn der kraniometr.
Methodik. Leipzig, 1888.
— Grundzüge einer systematischen Kraniometrie.
Methodische .Anleitung zur
kraniomotrischen Analyse der Schadelform
für die Zwecke der phys. Anthropologie,
der vergleieh. Anatomie, sowie
für die Zwecke der medizin. Disziplinen
(P.^ychiatrie, Okulistik, Zahnheilkunde,
Geburtshilfe, gerichtl. Medizin)
u. der bildenden Künste (plast. .\natomie).
Ein Handbuch fürs Laboratórium.
Stuttgart, 1890.
- Adatok az Árpádok testereklyéinek
embertani buvárlatához. Budapest,
1894.
— Jelentés III. Béla magyar király és
neje testereklyéirl. Székfoglaló értekezés.
Budapest, 1894.
— Adatok az emberszabású lények
koponya-átalakulásához. Egy fiatal
gorilla-koponyáról. Budapest, 1894.
Turnovszky Frigyes. Die Anatomie
und Physioldgie iUm- Záhne. Inaug.-
Dissertation. Wien, 1841.
Vandrák András. Lelkileges embertan,
vagyis psychicai anthropologia.
Eperjes, 1841. .Magyar és latin azöveggel.
Venos Zsigmond. .\z emlkrl boncz-,
ép- és kórtani tekintetben. (Orvostudori
értkezés.) [Dissertatio inaug.
med. de mammis respectu anatomico,
physiologico et pathologieo.| Buda,
1841.
Verebély József. .Az ember rendes
mibenlétét ismertet boncz-, élet- és
egészségtani vázlatoknak tankönyve
kisdedóvók. elemi tanítók számara.
Budapest. 1873.
Veszély József. Der Men.sch in Beziehung
auf sein AVerden. Bestehen
und auf seinen Tod naturgemáss erforscht.
Wien. IHW.
Vette János György. Dissertatio
anat. de cerebro. Wittebergae, 1709.
Zlamál Vilmos ifj. A boncztan rövid
kézikönvve. Pest, 18.54
- II. bv. kiad. 1862.
Zuckerkandl Emil. (ber eiue bisher
noch nifbt be.sehriebene Drüse in der
Regio suprahyoidea. Stuttgart, 1879.
— Normálé und pathologische .Anatomie
der Nasenhöhle u. ihrer pneumatischen
Anhönge. Wien, 1882. II. Bánd.
1892.
— Anatomie der Mundhöhle mit besonderer
Beriicksichtigung der Záhne.
Wien, 1891.
Anieituniren f. den Secirsaal. Wien,
1891.

APATHY — CHERNAK
- Über d. epitheliale Rudiment eines
vierten Mahlzahnes beim Menschen.
Wien, 1891.
Útmutató a bonezolásban. Fordította
Baján dr. Budapest, 1892.
Zur Craniologie der Nias-Insulaner.
Wien, 1894.
Atlas der topographischen Anatomie
des Menschen. Wien, 1899.
1775. Compendium anatomes pro tjronibus
chirurgiae. L. P 1 e n c k József.
1831. Km'zgefasste Anthropologie, oder
Lehre von den Menschen, nebst Anweisung
zur Erhaltung der Gesimdheit.
Ein Leitfaden f. Lehrer u. Schiller
etc. Leipzig u. Kaschau.
1867. Von den harten und weichen
Geschleehtstheilen. — Der Kopf des
Kindes. Pest. (Czimlap nélkül.)
2. Physiologia. Histologia physiologica.
Apátliy István. A sima izomzat gyarapodása
és pótlódása. Budapest, 1885.
Babits János. Orvosi értekezés az
életmvek rokon- és ellenszenveirl.
Buda, 1846.
Bacli Miklós. Dissertatio inaug. nied.
de itinero pedestri. Budae, 1840.
Bagellardus Pál. Parastatis de prandio
ot caonaratione. Lugduni, 1538.
Bakody József. Dissertatio inaug. med.
sistens salutare natui"ae et artis connubium.
Budae, 1820.
Bakody Tivadar. A tüdöhólyagcsák
hámja feletti vita. Pest, 1865.
— A karyomitosis és a biologikus orvosszeri
gj'ógytan alapelve. Budapest,
1884.
Bállagi János. A gyomor hámsejtjeirl.
Budapest, 1881.
Balogh Kálmán. Az ember élettana.
2 kötet. Pest, 1862-64.
— Az agy befolyásáról a szívmozgásokra.
Budapest, 1876.
— Az agj' féltekéinek és a kis agynak
mködésérl. Budapest, 1876.
- A vér szétosztásáról az emberi testhon.
Budapest, 1880.
Balogh-Soós Mihály. Dissertatio
inaug. physico-anatomica exhibens
osteoganiam humanam. Trajecti ad
Rhenum, 1766.
Bartsch Ede Sámuel. Dissertatio
inaug. med. sistensophthalmobiotieam.
Pestini, 1820.
Bauer József Károly. Dissertatio
inaug. pract. med. Vita hominis physiologice
disquisita. Viennae, 1837.
Bausner Bertalan. Disputatio de
cordis humani actionibus. Lugd. Batav.
1654.
— De consensu partium corporis humani
in quibus ea omnia quae ad quamque
actionem quoque modo in homine
concuiTunt, recensentur, actionum
modus et consensus ratio explicatur
et imiversa hominis oeconomia traditur.
Libri III. Amstelodami, 1656.
Bskella Demeter. Dissertatio inaug.
med. sistens ideám generális hointnis
physiologice et pathologice considerati.
Budae, 1826.
Benedek Károly. Dissertatio inaug.
de lusibus naturae praecipuis, in
disponendis niuseulis faciei. Viennae,
1835.
Bierbrauer Nep. János. Dissertatio
inaug. med. de alineatione mentis.
Budae, 1840.
Bódogh (nemes-bikkesi) Mihály.
Historieo-critica biosophiae disquisitio.
Lipsiae, 1818.
Braun Lajos. Über Herzbewegung
und Herzstoss. Jena, 1898.
Breuer János. De vita hominis.
(Disputatio
VI. anti-Placentiana.) Wittebergae,
1661.
Bruck Pál (Hidasi). Az elhízás és
gj'ógjítása. Bevezetésül : A táplálkozás
élettana népszeren eladva. Budapest,
1886.
Bruszko János. Dissertatio inaug.
med. de somno et vigiliis. Pestini,
1836.
Budge Gyula. Említhetk a részletes
emberi élettanból. Vezérfonal a taneladás-
és magány-tanulmányban.
Magj-arítii R h é d e y A n t a 1 és F o 1-
t é n y i János. Buda, 1849.
Bugát Pál. Éptan. Tanítványai számára
szerzé Pest, 1830.
- phonologiai eszméi. Pest, 1854.
Burg Károly. Dissertatio inaug. phy
siol. do hypnologia. Vindobonae, 1834
Chernak László. Dissertatio inaug

8 CSAPÓ — GYÜRKY
med. de respiratione volucrum. Oroningao,
1773.
Csapó József. Disquísitio do praesentía
liquidi iiervpi in rausculo in actlone
constituto et do cavitato muscularium.
Argontorati, 1756.
Csausz Márton. Dissortatio inaug.
lued. de intestino sanguinis motu ut
praecipuo circulationis adminiculo.
Postini, 1820.
Cselii (Szigeti) Sámuel. Dissertatio
inaug. inod. do vita naturap con-
V(Mii(Mit(\ Vindobonae, 1836.
Csernyei József. Orvosi értekezés a
vízrl. Vont, 1846.
Csiky Péter. A táplálatok. Orvostudori
('rtokozé.-;. Pest. 1836.
Csókás (Monedulatus) Péter. Do
hoinine, magnó illó in rerum natura
miraculo, et partibus ejus essentialibus
libri duo. Wittonborgao, 1585.
Czermak Nep. János. Kleine Mittheilungen
aus dem k. k. physiol.
Institute in Pest. (1., 2., 3. Reihe).
Wien, 1859-60.
— Das physiologische Institut der Universitat
Post 1858 60. Post, 1860.
Dahlmüller József Vilmos. Dissertatio
inaug. Miod. do palpitatione
c'ordis. Vionnao, 1774.
Deutsch József. Dissertatio inaug.
med. de t'onstitutione individuali.
Budao, 1833.
Deutscíi József Dávid. Orvostudori
értekezés. Az úszás orvosi tekintetben.
(Dissertatio inaug. med.] Buda,
1842.
Draskó János. Dissertatio inaug. med.
(If soinno ot vigiliis. Pestini, 1836.
Ebhardt György Zsigmond. Dissertatio
inau;í. iiiod. do statu inosenterii
naturali et praeternaturali. Jenae,
1755.
Edl Kálmán. Orvostudori értekezés
a kávéról, különösen életrendi tekintotbon.
Post. 1842.
Felletár József. Dissertatio inaug.
anatomioo-physiologica de circuito
sanguinis. Budae. 1829.
Fark Incze. Dissertatio inaug. med.
Dentitio physiologicp et thorapeutice
oonsiderata. Buda, 1837.
Fleckles Lipót. Der Schlaf, in seiner
Bozioiiung auf die geistige und
physische (íesundheit
der .Mensohen.
Für PYeiindeoines gesundenund erquickendon
Scblafes. Nach den bestén
Quellon boarbeitet. Pest, 1831.
Franzos D. Dissertatio inaug. inod.
de accllmatísatione hominis. Pestini,
1835.
Fuker András. Dissertatio inaog.
medica de influxu lucis chemicopiiysiologico.
Pestini, 1837.
Gaberle Ignácz. Dissertatio inaug.
quam de a(jua physiologice et pathologiee
sunita auctoritate inelytae
facultatis medicae elucubratxis
est. Po.xtini, 18.37.
Gall Ferencz József. Anatomio ot
physiologio du systénio norveux generál
otdu corvau on parti(;ulier.Pest,1822.
Gaitner Menyhért. Physiologie des
Menschen, odor Darstellung des Absoluten
in den Functionen des Oeistes
und in den. den roellen Organismus
construirendon Oriranen. Jena, 1812.
(1811).
G^nersich Antal. Zur Lehre von den
Saftkanálciion in der Comea. Wien,
1871.
Giltay E. Bevezetés a mikroskópiába
hét tárgj- segítségével. A szerz által
átdolgozott és bvített német kiadás
után fordította DeérEndre. Budapest.
1896.
Glaser Ferdinánd. Menstruatio respoctu
phvsiologico. Dissertatio. Budae,
1843.
Goldberger Móricz. Dissertatio inaug.
phil.-mod. sistons primas linoas
physiologiao ot pathologiae psychos.
Vindobonae. 1837.
Gosztoni Mihály. Theses ex institutionibus
physiologicis deeerptae.
Vionnao, 1777.
Gótli Henrik József. Feniina respectu
aiiatoniico. physiologioo ac piiysico
considerata. Dissertatio inaug. med.
Budae, 1847.
Graber Vitus. \z állatok mechanikai
niüszoi-oi. Fordította Thanhoffer
La j OS. Budapest, 1896.
Greiszing János. Disputatio de vita
universi oorporis naturális. Wittebergae.
1688.
Gulyás János. Dissertatio inaug. med.
physico-inod. de oircuitu sanmiinis.
Pestini. 18.36.
Guttmann Adolf. Dissertatio inaug.
med. sistons conspoctum physiologicum
organismi humani relato ad
difforontias quas praecipuo sexus et
aotas pariunt. Pestini. 1840.
Gyürky Lajos Márton. Synnpsis
physiologiao infantis ad paodiatriani
adplicatae. Spocinion inauLr iiumI.
Pestini, 1837.

:
Habermann Bernát. Dissertatío
inaug. mpd. sistens tertium vitae
stádium decrementi anatomice, physiologice
et pathologice eonsideratum.
Pestini, 1821.
Hagymási (Cybeleius) Bálint.
Opusf'ulum de laudibus et vituperio
vini ot aquae. Hagenau, 1517.
Hambaclier János. Dissertatio phys.-
med. de theoriae physicae tubnlorum
capillarium ad corpus humánum applieatione.
Halae Magd., 1842.
Hamler József. Dissertatio inaug.
phvs.-med. de temperamentis. Pestini,
1828.
Hammerschniidt Ferdinánd. Orvostudori
értekezés a vademberek állatias
és testgvakorlati életérl. Buda,
1838.
Hanekker Ferencz. Orvostudori értekezés
a csontszövetrl és az elhalt
csontok visszaszerzdéséröl. [Thema
inaug. med.-physiologicum sistens textui'am
ossium, eonimque regenerationem
post necrosim.] Pest, 1834.
Hartmann Fülöp Károly. Az ember
szelleme, viszonyaiban a testi élethez
vagy a gondolkodás élettudományának
alapvonatai. Orvosoknak, phUosophusoknak,
és a szó magasb értelmében
embereknek .... után Soltész
János. A szerztl megbv.
II. kiadás szerint. S.-Patak, 1847.
Hausknecht Perenoz. Dissertatio
inaug. physiologiea de vita. Vindobonae,
1839.
Heda Alajos. Dissertatio inaug. med.
sistens primum vitae stádium evolu-
L tionis anatomice, physiologice et
P patholoffice eonsideratum. Pestini,
18^2.
Hedwig János. Programmá de flbrae
vegetabilis et animalis ortu. Sectio I.
Lipsiae, 1790.
Hedwig Román Adolf. Disquisitio
anipuUulanim Liberkühni physicomicroseopica.
Sect. I. Lipsiae, 1797.
Heitzmann Károly. Zur Kenntniss
der Dünndarmzotten. Wien, 1869.
— Untersuchungen über das Protoplasma.
Wien, 1873—74.
— Mikroskopische Morphologie des Thierkörpers
im gesunden und kranken
Zustande. Wien, 1883.
Henisch György. Oratio de modo
nutiitionis in corpore humano. Lipsiae,
1572.
Henszlmann Imre. Dissertatio inaug,
lued.-physiologica. De voce. S. 1., 1837.
HABERMANN — JELLACHICH 9
Horst Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de femina respectu physiologico.
Budae, 1840.
Hgyes Endre. A vese szereplése az
anyagforgalomban. Pest, 1872.
— A vese vérkeringési viszonyairól.
Budapest, 1873. (Németül is.)
— Az associált szemmozgások ideg-
A fej-
mechanismusáról. Bevezetés. I.
és testmozgásokat kisérö associált
szemmozgások tüneményei emlsöknél
s az embereknél. Budapest, 1880.
— II. Az idegrendszer egyes részeinek
befolyásáról az önkénytelen associált
szemmozgásokra. Budapest, 1881.
— III. A szemmozgás associáló idegmechanismusa
részletes berendezésérl.
Budapest, 1885.
Huszthi (családi nevén Szabó) István.
Dissertatio physiologiea prima
quae est de hominis automato seu
corpori animali : in quo, praecipue
oeconomiae animalis functiones ex
artiflciosissima ejus structura, nil ad
eas eonferente mente humana per
eausas et eíTecta breviter deducuntui-.
Lugduni Batavorum, 1693.
— Dissertatio .... secunda quae est
de natura mentis ejusque fímctionis
tum earum, quae nullum pláne commercium
habent cum corpore resultant,
i. e. qua corpus et mentem
requirant. Lugduni Batavorum 1693.
— Pars tertia in qua existentia Dei ex
existentia nostri, seu e suspenda
mentis corporisque nostri fabrica,
functionumque utriusque natura, metaphysice
adstnictura breviter deducitur.
Lugduni Batavorum. 1693.
Hutyra Ferencz. A zsírok átszivárgásáról,
nevezetesen az epe befolyása
alatt. Budapest, 1881.
Huxley Th. H. Eladások az elemi
élettan körébl. Ford. M a g y a r S á n-
d r. Átvizsgálta Balogh Kálmán.
Budapest, 1873.
Hyrtl József. Cber die Selbststeuerung
des Herzens. Ein Beitiag zur Mechanik
der Aortenklappen. Wien, 1855.
Jácz Ferencz. Orvostudori értekezés.
N és féi-íl k()zti különbségek. [Diflerentiae
inter virum et foeminain.
Dissertatio inaug. med.j Pest, 1841.
Jellachich József. Orvostudori értekezés.
.Az emberi életmúvezet els
változásairól. [Dissertatio inaug. physiologico-medica
sistens primam metamorphosim
organismi humani.] Buda,
1836.

:
;
10 JENDRÁS81K — LENHOSSÉK
Jendrássik Jen. Kráter Beitrag zur
Analyse der Zuckunj^swpllo der querífestreifton
Muskolfasor. Wion, 1875.
— Dolííozatok a k. m. tud. ejfyetem
élettani intózetéböl. Budapest, 1. füzet
1878., 2. füzet 1881., 3. füzet 1883.,
4. és 5. füzet 1885., 6. füzet 1887.,
7. füzet 1888.
— A magától sorakoztató esö-myographium
és alkalmazásának vázlata.
Budapest, 1881.
— Értekezés a myo-mechanika körébl.
Budapest, 1882.
— Helyreifrazitó észrevételek Thanhoffer
Lajos umak e czim szókfoglaló
értekezéséhez : » Adatok a harántcslkú
izmok szerkezete és idegvégzödéséhoz.
Budapest, 1882.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
TliPsos dispiitationis 111. de liomine.
Wittebergae, 1594.
— De íreneratione et vitae humanae
periodis. Tractatus duo. Wittebergae,
1602., Oppenheimii, 1610., Francofurti,
1619.
— '\xpoa3i; de anima et corpore universi.
Pragae, 1605.
Joffe Antal. Dissei-tatio inaug. med.
de .sanguino in statu sano etmorboso.
Pestini, 184H.
Kastler Rudolf Mihály. Dissertatio
inaug. mod. de alimontis hominum
írenoratim con-sideratis. Vieunae, 1815.
Kempelen Farkas. Mechanismus der
menschlichen Sprache nebst der
Beschreibung seiner sprechenden
Maschine. Wien, 1791.
— Le mecanisme de la parole. Vienne,
1791.
Kétly Károly. .Az idegrendszer némely
rondí's és beteges mködésérl. Budapest,
1881.
Kiko Károly. Ein Wort über Metallund
Biomagnetismus. Pest, 1845.
Klug Nándor. Vizsgálatok az emlsök
fülcsigájáról. Budapest, 1873.
— A szinérzé.sröl indirect látás mellett.
Budapest, 1875.
— A látásról. Budapest, 1878.
Az emberi hang és a beszéd. Budapest,
1886.
~ Az emberélettan tankönyve. Eladásai
nyomán Irta .... I. köt. I. rész.
Altalános élettan. Különös élettan
I. .\z eröforgalom élettana. II. rész.
II. köt. Különös élettan : II. Az anyagforgalom
élettana. Az egjénforgalom
élettana. Budapest, 1888.
II. átdolff kiad. 1892.
— Az enyv mint tápanvag. Budapest,
1890.
— kz érzékszervek élettana. Budapest,
1896.
Koós Gábor. A kávé történelmi, irodalmi,
élettani s veg>-tani szempontból.
Pörkölési terményei chemiai
szempontból saját kutatásai nyomán.
Budape.' corticalis lát^imezójéröl.
Budapest,' 1880.
— Az emlékez tehetségrl. Budapest,
1884.
Lencsés József Antal. A helyes
emvsztésnek mest^'rsége. F'ord
Pest, 18.32.
Lendvay Ben. Az ember, vagj-^
in ilyen testünk belseje és hogy mködnek
szerveink. Könnyen érthet testes
élettan, közép-, polgári- és felsnépiskolák
számára és önoktatásra
E b e n h e c h P. után. Pozsony-
Bndai»est. 1H92.
Lenhossék József. Über den felneren
Bau der gesammten Medulla Spinalis.
ResultAte neueren in dem physiologischen
lnstitut der k. k. Wiener
Hochschule gemachten Untersuchungen.
Wien, 1854.
— Beitriig«í zur Erörtei-ung der histologischen
Verháltnisse des centralen
Nervensystems. Wien, 1868.
— Étude du Systéme Nerveux Central.
Paris, 1858.
~ Neue UntersiK'hungen über den felneren
Bau des centralen Nervensystems
des Menschen : I. Medulla Spinalis und
derén bulbus rachiticus. Wien, 1856.

;
—
I
! graphice
! inaug.
I
I
Müller
I zésrl.
I
yoUst.
i Leipzig
]
Mandl
. siologico.
I
j
—
I
I
j
phys.-physiologica
I
! Martinovics
i
! Petersburg,
'
— II. vermehrte Auflage. 1858.
— A közép idegrendszer szürke állományának
ós az egyes ideggj-ökök
eredeteinek tájviszonyai. (Székfoglaló
értekezés.) Pest, 1867.
— Az emberi gerinczagj', nyúltagj- és
Varolhid ázer\ezetének górcsi tájviszonyai.
Pest, 1869.
— Polymikroskop. Szerkesztette és
leiita .... Budapest. 1877.
Lenhossék Mihály. A gerinczvelöi
idegek hátulsó gvökereiról. Budapest,
1889.
— Adatok a gerinczagjú duczok ismeretéhez
a békán tett vizsgálatok alapján.
Budapest, 1885. (Németül is.)
— Der feinere Bau des Nervensystems
im Liehte neuester Foi'schung. Berlin,
1892.
^ n. gánzlich umgearbeitete Aufl. 1895.
— Die Gesehmacksknospen in den
blattförmigen Papillen des Kaninehenzimge.
Eine histologische Studie.
Würzburg, 1893.
— Beitráge zur Histologie des Nervensystems
und der Sinnesorgane. " (9 dolgozat.j
Wiesbaden, 1893.
Lenhossék Mihály Ignácz.
Intioductio
in methodologiam physiologiae
coi-poris humani. Pestini, 1808.,
Viennae, 1810.
— Phvsiologia medicinalis. Vol. I— V.
Pestini, 1816—18.
^ Institutiones physiologiae organismi
humani usui acaderaico accomodatae.
2 Vol. V'iennae, 1822.
Darstellung des menschlichen Gemüths
in seinen Beziehungen zum
geistigen und leibliehen Lében. Für
Aerzte und Nichtarzte höherer Bildung.
2 Bde. Wien, 1814—25.
~ II. unveránd. Aufl. 1834.
Iiészai (fogarasi) Dániel. Dissertatio
inaug. anatomico phys.-pathol.
de dentitione prima et secunda investigationibus
novis illustrata. Vindobonae,
1829.
Lippay (zombon) Gáspár. De inrtuxu
electricitatis in organlsmum
humánum, specimen inaug. Viennae,
(1835.)
Lovász Imre. Dissertatio inaug. physiol.-med.
de perspiratione cutanea.
Pestini, 1831.
Magyar Victor György. Physiologia
et pathologia ventriculi. Dissertatio
med. Cassoviae, 1837.
Mahler Gyula (pozsonyi
LENHOSSEK — NAGY 11
illetség).
Repotitorium der Physiologie. II.
neu bearb. und vermehrte Aufl.
und Wien, 1896,7.
Lajos. Sanguis respectn phy-
Dissertatio inaug. med.-
physiologica. Pestini, 1836.
Margó Tivadar. Az izomidegek végzdéseirl.
(Akadémiai székfoglaló
beszéd.) Pest, 1862.
über die Endigung der Nerven in
der quergestreiften Muskelsubstanz.
Pest, 1862.
Markbreiter Fülöp. Dissertatio inaug.
de electiicitate.
Viennae, 183.3.
Ignácz. Physiologische
Bemerkungen über den Menschen. St.
1789.
Martissi (kóbori) István. Orvostudori
értekezés. A nnem élet- és kórtani
tekintetben. [Sexus sequior intuitu
physiologico et pathologico. Dissertatio
inaug. med.] Buda, 1837.
Mátrai Gábor. Adatok a zsíifelszivódáshoz
a gyomorban. Budapest. 1881.
Mátyás István. Positiones med. inaug.
de irritabilitate et aliis quibusdam
medicináé capitibus. Traj. ad. Rhen.
1756.
Méhes Sámuel. De respiratione animaliuiu
commentatio. Heidelbergae,
1810.
Dissertatio
inaug. med. de enorniitate virium
vitalium in orgraniímo humano. Budae,
Meinert Hermann Ágost.
183.5.
Mekossinyi Mihály. Dissert. inaug.
med. de nutrice. Pesthini, 1822.
Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio
phvsiol.-pathol. de cutieula et cute.
Altdoilii, 1685.
Mihalkovics Géza. Az ember anatómiája
és szövettana. Az új anatómiai
latin mnyelv használatával. Budapest,
1898.
Mirsvinszky Ignácz. Orvostudori
értekezés az emberrl. [Homo physioconsideratus.
Dissertatio
medico-physiologica.J Buda,
1837.
Kálmán. A tüdrl és lélek-
Budapest, 1882.
Nagy (Regéczy) Imre. Adatok a
szüi'ödés tanához. Budapest, 1881.
— Kísérleti adatok a PoiTet-féle izomtünemény
jelentségeinek kérdéséhez.
Budapest, 1888.
Vizsgálatok az izomrángás lefolyásának
különböz behatásokra beálló
módosulatairól, a Jendrassik össze-

A
12 NEÜELKO — RÉCZBY
hnzödási elméletének alapján. Budapost.
18!M.
Nedelko Demeter. Dissertatio inaiig.
physlol.-pathol. do sonectute. Pest,
1839.
Ónodi Adolf. Adatok a jrógp
beidegz(^s(''nok
bonctanához, ^élettanához és
kórtanához. Budapest. 1894.
— Dio Innorvation des Kehlkopfes.
Wion, 1895.
Ossikovszky József. .Adalék a tyrosin
('.>* a skatol vpíryi szerkezetéhez.
Budapest, 1880.
Falumbini Mátyás. Di.>«putatio acad.
de illó, quod ost primum in aotlonibus
hunianis. rionae, 1679.
Paszlavszky József. .Az ember. Testi
szervezete é.s élete, störténete és
fajtái. Thomé (). W. nyomán. II. kiegészített
kiad. Budapest, 1880.
Pásztvy Antal. Dissertatio inaug.
ined. de vita ac modo eam prolonirandi.
Posthini, 18;{2.
Pataky (sárospataki) Dániel. Dissertatio
inaug. phy.s. med. de aére
atmosphaerioo. Vindobonae, 1830.
Paulini János. Di.ssertatio inaug.
phy.siol.-pathol. de autocratia naturae
in conservanda et restituenda sanitate.
Pestini, 1834.
Pechanetz József. Dissertatio inaug.
med.-diaetetica de nutrimentis et
poniientis. Kudae, 1843.
Péczely Ignácz. A szivárvánv hárt>-áról.
(Iris.) Budapest, 1873.
— A fertzés szomoríi következményeinek
kikeriilhetése tekintet'.'ból felvilágosítás
: az ivarszervek élettani
állapotáröl. Budapest, 18^5.
Pernits-Pericht Nep. János. Dissertatio
inaufí. med. si.stens históriám
vitae et mortis. Pestini, 1838.
Pertik Ottó. Myelin és idegveKí. (Szövettani
tanulmány.) Budapest, 1880.
Petrovich Máté Phvsiologia. Vacil,
1K(»7.
Pfeffer Mihály. Dissertatio inaug.
med. de nexu inter vitám physicam
et psychioam. Budae, 1838.
Pfentner János György. Dissertatio
inauíí. med. de causa ealoris aniujalis.
Tyrnaviae, 1776.
Piderit Tivadar. Az agyvelft és a
szellem. Az élettani lélektannak vázlata,
gondolkodó közönséf? számára.
Ford. Horváth József. Arad,
1879.
Pisanelli Boldizsár. Tractatus de
naturn ciborum. et potus ... In quo
non solnin ^irtate8, vitia illonim
minute deteguntur, verum etiam remedia
ad eorrigendos deffectus eomm
coplose proponuntur. Distinetus in
pulcherriraam partitionem, repletus
doctrini'; celebratissimoinim mediconim
et philosophonim, oum multis
eniditis ac proflcuis historiis naturalibus.
Ex italico idiomate in latinum
genuine versus per A. R. D.
Michaelem Kalmár. Zaprabia.
1796.
Plenck (Plenk) József Jakab. Bromatologia
s. doctrina de esculentis
et potulentis. Viennae, 1785.
— Ugyanez németül. 1785.
Poulios György. IIpa^^KrceTa 'fuaioXofixTj.
Ev ílzo-a. 1823. (Lenhdssék
M. 1. latin munkájának kivonatos fordítása.)
Prodan Lajos. Vina. Dissert. inaug.
med. Pestini, 1837.
Rácz Sámuel. Az emberi élet általános
ismeretét tanító könvve. Buda,
1772.
— II. kiad. 1802.
— Dissertatio inaug. med. de encomio
laetis. Budae, 1778.
— A physiologiának rövid sommája,
melyet a magvar olvasóknak hasznokra
kiadott :'. . Pest, 1789.
- A borbélyi tanításoknak elsó darabja.
Az anatómiáról, physiolog. patholog.
m. medicáról, chirurgiáról és bábaságról.
Második darab : törvényes
orvosi tudománvról és az orvosi policziáról.
Pest, 1794.
— Notio generális vitae corporis huniani,
quam in usum domesticae exercitationis
edidit. Budae, 1801.
Editio altéra aucta. 1802.
— Notio potentiarum incitantium quam
qua supplementum ad suam vitae
notionem editit . . . Pesthini. 1805.
— Physiologia. Kx Hungarico in Latinum
per Jos. Sebast. Peterka
versa. Pestini. 1810.
Ranke János. Az ember-élettan alapvonalai,
tekintettel az egészségügyre.
Orvosok és orvostanhallgat

,:
'
1;
|
]
j
j
|
j
j
;
i
Reisinger János. A nemek különbsége
és elssége természet-, bonczés
élettani tekintetben. Kolozsvár,
1845.
Réthi Leopold. Der Schlingact und
seine Beziehungen zum Kehlkopfe.
Wien, 1891.
— Die Nervenwnrzeln d. Rachen- imd
Gaumenmuskeln. Wien, 1892.
— Der periphere Verlauf der motorischen
Rachen- und Gaumennerven.
Wien, 1893.
RBISINGER — SÜLTÉSZ 13
Rigler András. Dissertatio inaug.
i
phys.-med. de aére atmosphaerico
\
ejusque salubritate. Vindobonae, 1825.
Roboz József. Az álom. A siketnémák !
és vakok álmai. Lélektani tanulmáuy.
Budapest, 1892.
Roth. Dániel. Dissertatio de mutuo
animae et corporis commereio. Cibinii,
1834.
Roth. János Péter. Dissertatio inaug.
med. de vino. Viennae, 1828.
Rothmann Ármin. Az izommagvakról.
Budapest, 1885.
Rózsay (Rosenfeld) József. Észlelej
j
tek az aggkor élettani és kórtani
váltakozatai körébl. Pest, 1865.
Rutta Rudolf. Das Pferdefleisch als
Nahrungsmittel aller Standé. Pesth,
Saly Imre. Orvostudori értekezés az
1854.
élet fentartásáról. Pest, 1840.
Salzer József. Dissertatio inaug. med.
do nuti'ice. Postini, 1840.
Sass Albert. Experimentelle Unter-
suchungen über die Beziehung der
motorischen Ganglienzellen der Modullá
spinalis zu den peripheren
\
Nerven. Inaug.-Dissertation. Doi-pat-
1888.
Say Mór. Az állati munka és annak
forrása. Pest, 1870.
Sch.affer Károly. A hypnotismus élet-
tani, gyógytani és törvényszéki szempontból.
Budapest, 1895.
Schemberger András. Dissertatio
med. de lactice. Jenae, 1677.
— Dissertatio med. de archeo. Jenae,
[
1678.
Schenk S. Lipót. Anatomisch-phy-
.siologische Untersuchungen. Inhalt :
,
Bauchspeicheldrüse des Embrj'O. Einiges
über das Verhalten des Chlors
ím Organismus. Über die Vertheilung
des Klebers im Weizenkom. Beitráge
zur Lehre vom Stickstofifgehalt des
Pleisches. Die modiflcirte Pettenkofersche
Gallenprobe. Wien, 1872.
— Grundriss der normalen Histologie
des Menschen. II. Auflage. Wien, 1891.
(Lefordíttatott
olasz és orosz nyelvre.)
ScMmert János Péter. Dissertatio
inaug. med. de systemate sexuali.
— Das Rindenfeld, die subcorticalen Tyrnaviae, 1776.
Bahnen und das Coordinationscentrum Schmid János Keresztély. Disser-
|
des Kauens und Schluckens. W'ien,
1893.
!
Rhédey Antal. A csokoládé életrendi
és orvosi tekintetben. (Orvostudori
értekezés). Pest, 1844.
tatio inaug. med. de mixtione corporis
humani. Jenae, 1765.
Scbwartzer (babarczi) Ottó Az
álomról. Budapest, 1888.
Sch.warz János Jen. Tentamen physiologiao
globulorum sanguinis dissertatio
inaug. Pestini, 1834.
Segner János András. Disputatio de
actione intestini coli qua contenta
propellit. S. 1. 1732.
— Programmá de pressionibus, quas
flla corporibus certis circumducta et
utrimque viribus aequalibus tracta in
ea corpora exercent, et lineis in
eorum corporum superflciebus describendis,
quibus imposita eo modo illa
quiescunt. Göttingae, 1735.
— Disputatio de sensibus in genere.
Göttingae, 1741.
Seidner Ignácz. Dissertatio inaug.
med. Homo respectu physiologico.
Budae, 1844.
Slioterius Mihály. Dissertatio inaug.
med. de sensibus externis, eorumque
inter se commereio, Vindobonae,
1765.
Siess Károly József. Dissert. inaug.
med.-physioí. de somno. Viennae,
1836.
Silvestri Hyacint András. Dissertatio
inaug. med. de laiúdo. Pestini,
1843.
Simkó Endre. Összefoglaló deductiv
áttekintés a lélek mibenléte, egyéni
élete és sarkalatos mködései felett.
Eperjes, 1895.
Simon József Sándor. A szép, mint
agyideg-tevékenység. Budapest, 1884.
Soltész János. Az ember szelleme,
viszonyaiban a testi élethez, vagy a
gondolkodás
élettudományának alapvonatai.
Orvosoknak, philosophusoknak,
ós a szó magasb értelmében
embereknek. H a r t m a n n Fülöp
után. S.-Patakon, 1847.

az
diótótikai
14 8PKCH — THAXHOFFKR
Speoh S!de. Dissertstio inaag. med.
de aöro, commotiono et aqua. Vlndobonae,
1846.
Staub Móricz. A biolo^Mai tudománvok
('S inódszoriik történpti f('jld('*so.
Budapost, 1894.
Stech József. Dissertatio inaug. med.
Functionum cerebri collustratio physlologica.
Pestini. 1836.
Steme Ferencz. Dissertatio inaug.
physiol. (!»' vita. Vindobonae, 1889.
Streim György. Dissertatio inaufr.
iiicd. de pilo liominis. I'estini, 1829.
Stricksr Salamon. Ueber Muskelarboit.
Vortratí im Vereine zur
transl. edited bv A 1 b e r t H. B u c k.
New-York, 1872.
— Studien über das Bewusstsein. Wien,
1879.
— Studien über die Sprachvorstellungen.
Wien. 188().
— Studien über die Bewegimgsvorstellungen.
Wien, 1882.
— Neuroelektrische Studien. Wien, 1883.
— Studien über die Association der
Vorstellungen. Wien, 1883.
— Physiologie des Rechts. Wien, 1884.
— Offener Brief an den Herausgeber
des Archivs für Physiologie. Prof. l)r.
E. du Bois-Reymund in Berlin. Wien,
1885.
— Offener Brief an den Herm Hofratti
Prof. Dr. Emst von Brücke. Wien,
188.5.
— Du iangage et de la nuisique. Traduit
par Fródóric Schwiedland. Bibliothéque
de Philosophie contemporaine.
Paris. 1885.
Stur Károly. Hissertatlo inaug. med.
sistens Kangiiosi nervonim systematls
in temperamentorum dilTerentias
influxum. Viennae, 1818.
Suohanek Sámdor. Dissert. inaag.
anat. phvs. de dentitione. I'estini,
1H3H.
Szabó András. Dissertatio inaug. med.
sistens momenta praeoipua, qnibus
niulier a viro differt respectu physico
et psychico. Budae, 18.35.
Szabó Ignácz. A látás szerve. Psycliülfiíriai
tanulmány. Ejrer. 1886.
Szántay (tasnádi) József. A tejrAI.
()rv(».>itu(l(»ri ^. [Dissertatio
iiiauií. nifMl. dt' lacte.] í'ost. IHOA.
Szathmári (paksi) Pál. De mort«>
naturali. P'ranequerae, 17.58.
— Piditio altéra. Claudiopoli. 176

— A táplálkozásról. Budapest. 1878.
— Az érverésrl. Budapi-st, 1879.
— A mikroskop és alkalmazása. Az álta.-
lános szövettani technika vezérfonala.
On'osok és egyetemi hallgatók használatára.
Budapest, 1880.
— Adatok a harántcsikú izmok szerkezete
és idegvégzódéséhez. (Akad.
székfogl. érteke) Budapest, 1881.
— A nag\'ítókról ós a mikroszkópokról.
Budapest, 1882.
— Helyreigazító észrevételek Jendrássik
Jen ur >Hel>Teigazító' ezim észrevételeire.
Budapest, 1882.
— Az öfszehasonlltó élet- és szövettan
alapvonalai. Budapest, 1883.
— Adatok a központi idegrendszer szerkezetéhez.
Budapest, 1887.
— Ujabb adatok a harántcsikos izomrostok
idegvégzdéséhez. Budapest,
1892.
— Ujabb vizsgálatok, az izmok szerkezetérl.
Budapest, 1892.
— A mikroskop és alkalmazása az általános
szövettani technika vezérfonala.
Orvosok, orvostanhallgatók és természettudományokkal
foglalkozók használatára
kútfk és önálló vizsgálatai
alapján. Budapest, 1894.
— A szövetek és szervek szerkezete
és azok vizsgáló módszerei. Orvosok,
orvostanhallgatók és a tennészettudományokkal
foglalkozók használatára
kútfk és önálló vizsgálatai alapján.
Budapest, 1894.
Thoraé O. W. Az ember testének
szerkezete és élete. Dr. Thomé után
Paszlavszky József tanár.
Budapest, 1874.
— II. kiegészített kiadás 1880.
Tissió H. Az elfáradás és a testgyakorlá.s.
Francziából fordította C s a-
p d i István. Az eredetivel összehasonlította
Klug Nándor. Budapest,
1899.
Toldy (Sch.edel) Ferencz. Physiologia
pulsus. Pestini, 1828.
Torday Ferencz. Az ember-boncztan,
élettan és élet-rendtan kivonatban
toraatanítók számára. Budapest,
1876.
Török Aurél. Dolgozatok a kolozsvári
m. k. tud. egyetem életszövettani
intézetébl. Az állati szervezetek
él alakegységei. Tanulmány az állati
sejtelmélet fölött. Kolozsvár, 1876.
Török József. Népszer ember-élettan.
Tanodák és a mívelt közönség
használatára. Debreczen, 1881.
THOME — WUNDT 15
Tóth Miké. A mikroskop. Kalocsa.
1881.
Trautmann Lajos. Az összvehasonlító
élótermészettudoraányok alapvonatjai.
Mag\-anil kiadta Lánghy
István. Pesten, 1829.
Tumovszky Frigyes. Die Anatomie
und Physiologie der Záhne. Inaug.-
Dissertation. Wien, 1841.
TJngerhoffer Xav. Ferencz. Compendia
matériáé medicae Pars I.
Continens alimenta, et quatuor cardiacorum
simplicium classes. Dissertatio
inaug. med. Viennae, 1759.
Venos Zsigmond. Az emlkrl bonez-,
ép- és kórtani tekintetbl. (Ors'ostudori
értekezés.) [Dissertatio inaug.
med. de mammis respeetu anatomico,
phvsioloírico et pathologieo.] Buda.
1841.
Verebély József. Az ember rendes
mibenlétét ismertet boncz-, élet- és
egészségtani vázlatoknak tankönyve
kisdedóvók, elemi tanítók számára.
Budapest, 1873.
Vinchler Imre József. Disseiiatio
inaug. med. de Gangliis. Budae, 1783.
Vogel Károly. Dissertatio inaug. med.
de itinere pedestri. Pestini, 1841.
Vojtitz Móricz. Dissertatio inaug.
med. de vi venarum absorbente. Pestini,
1830.
Wachtel Dávid. Mors physiologice
disquisita. Specimen inaug. Budae,
1833.
Wagner Márton. Dissertatio inaug.
phvsiol.-med. de sanguine. Vlndobonae,
1778.
Wailand F. A helyes emésztés és a
máj bajaitól való megmenekedésnek
mestersége. Pest, 1853.
Walther Mátyás. De visu. Wittebergae.
1677.
"Werniscliek János Jakab. Dissertatio
inaug. med. de homine intemo.
Viennae, Í759.
— Systema medendi naturale. Tractatus
primus complectens
naturam et ceteras
potentias in corpore sano. Vindobonae,
1776.
Wittelshöfer Lipót. Homo et ejus
praerogativa jure naturae. Dissertatio
inaug. med.-phys. Vindobonae. 1841.
Wunt Vilmos, Az emberélettan
alapvonalai. Wundt nvomán irta G e b-
hardt Lajos. Buda, 1869.
— Az ember élettanának kézi köny\-e.
II. teljesen átdolg. kiatl. Fordította
Török Aurél. Pest, 1871.

Ziegler
mod.-physiol.
bonao,
iiicd.
bonae,
16 ZECHMEI8TBR — ZS1VK0V1C8
Zechmeister Ferencz. Dissertatio
inautr. de auditu. Vimlobonae, 1840.
Károly. Dissertatio inaag.
de digestione. Vindo-
1841.
Zsivkovics Jakab. Dissertatio inaug.
de systeniate absorbente. Vindo-
1818.
Ziegler András (lolkész). De corpore
i
huinano exercitatio X. quae ágit de
|
sensuum extemorum et vocis atque I
sermonis instnimentis propriis. Witte- 1
bergae, 1606.
|
Ziegler János. i)o nervis corporis
j
humani, eorum fluido et actionibus.
Krfordiao. 1764.

1!
'
'
|
{
|
der Leiche. Pest, 1855.
— A kórboncztan elemei. Gyakorló és
törvényszéki orvosok számára. Sokra-
tesi modorban tárgjalva. Buda, 1864.
j
j
|
i
II.
PATHOLOGIA.
1. Anatómia pathologica. Histologia pathologica. Chemia
physiologica et pathologica. Uroskopia. Parasitae (animales
et vegetabiles).
Alexy Lajos. Animalia medicinalia.
Dissertatio inaug. med. Budae, 1838.
Ancell Henrik. Liebig's Thierchemie
imd ihre Gegner, ein vorzüglieh für
praktische Aerzte berechneter ausführlicher
Commentar zu dessen physiolog.,
pathol. und pharmakologischen
-Vnsichten. Xach dem Engl. bearb.
und mit Armerkungen vermehrt von
A W. Krug. Pest, 1844.
Arányi (elbb Lóstájner) Lajos
Gyögy. Memoranda der pathologii
Sfhen Anatomie für Praktiker und
Legalarzte, mit Berücksichtigung der
Rigorosanten, enthaltend nebst speí
cieller und alígemeiner pathologischer
Anatomie die pathologisch-anatomische
Technik, Terniinologie, Beschreibungslehre
und die Diagnostik zum Determiniren
der pathischen Zustánde an
Azary András. Életvegytani érteke-
zés a tápszerek átalakulásáról az
j
állati testben. Buda, 1845.
j
Babes Viktor. A bakteriológia rövid
tankönyve, fötekintettel a fertz
livHív: Bibliogiiqiliia inedica Hungáriáé.
respondente Isaco Zabanio. Brodsano-
Ungaro, 1658.
Dissertatio
inaug. med. de verme, taenia
dicto. Viennae, 1776.
Beddeus Sámuel Siegfrid.
Bollinger O. A kórboncztan alapvonalai
atlasszal. Shmitson A. festmvész
tennészet után készített rajzaival.
Fordították Minich Károly és
Kelen Béla I. kötet. A vér keringései,
a légzö és az" emészt
szervek, valamint a máj, az epeutak
és a hasnyálmirigj-. (Orvosi kézi atlaszok,
m. kötet.) Budapest, 1897.
— n. kötet. Fordították Krompec
h e r Ödön és M i n i c h Károly.
A húgyszervek, az ivarszervek, az
idegrendszer, a csontok. (Orvosi
kézi atla-ízok. IV. kötet.) Budapest,
1897.
Borsos (nagy-enyedi) Márton. Dissertatio
inaug. med. de contagiis in
genere. Pestini, 1832.
Constantin Mihály. Értekezés a holttestek
balzsamozásáról. Pest, 1834.
— Dissertatio de methodis balsamendi
cadavera humana juxta antiquos et
recentiores. Pestini 1834.
Csencs Ferencz, Orvostudori értekezés
a bélférgekri. Buda, 1842.
betegségek kóroktanára és kórboncztanára,
orvosok használatára. Buda- Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás
pest, 1886.
törvényszéki és kóitani esetekben,
Balogh. Tihamér. A parányi gombák jegyzkönyvi példákkal Genersich
I
jelentsége a fertz betegségeknél. Antal utasításai nyomán. Budapest,
Budapest, 1880.
1874.
Bayer János. De jrnomone sciatherico, Ebhardt György Zsigmond. Disser-
[

1
románul
18» ERBER — SCHEIBKR
tatio inau^. mod. de AaUi mesenterii
natmali ot praeternaturali. Jenae,
75.
1
Erber Márk Móricz. Orvosi értekezés
a };ol(>>!ztiii(')l. [Dissertatio inaug.
iikmI. supor taenia.l Buda, 1842.
Ettmüller. De monstro Hungarico
adjofta ieono. Lipsiae, 1674.
Fodor József. Bacteriuinok az élö
állat vérében. (Székfoglaló értekezés.)
Budapest, 1885.
Pörster Ágoston. A kórboncztan tankönvvo.
Ford. L e n d v a y Ben.
Pest. l«»)í).
Prenreisz Ferencz. Dissert. inaug.
sistens .seriem reagentium chemicoruin
maximé usitatonim. Budae, 1832.
Presenius Károly Hezuig. Bevezetés
a minóleges veg>'elonizésbe, vagyis
a mtételek, a kémszerek és az
ismertebb testeknek a kémszerek
iránt valé viseletének tana, valamint
rendszeres eljárás a gj'ógyászatban,
stb. elforduló testeknek fölismerésére
.... A XII. újra átdolgozott és
javított kiadás után fordította S a y
M (» r i c z tr. Buda. 1868.
Prommhold Károly. Dissert. inaug.
med. Anatómia pathologica genitalium
feminae. Budae, 1837.
Ganzler Lázár. Dissertatio inaug.
med. de uro.^^copia. Pestini, 1846.
Genersicli Antal. Tetemvizsgálati
jetryzlvönyv. rlap. Kolozsvár, 1890.
Gnaedinger Ferdinánd. Dissertatio
inaug. med. de urina ut signo in morhis.
Vindobonae, 1S34.
Groeber Ferencz Gyula. Dissertatio
inaug. med. de H)ntozois hominis.
Budae, 1842.
Gruby Dávid. Observationes microscopicae,
ad moiphologiam pathologicam
spectantes. Viennae, 1839.
— Morphologia íluidorum pathologicorum
T. I. Acced. tabelláé V -VII.
Viennae, 1840.
Gyry (nádudvari) Albert. Über
Oxvuris Spirotheea (nov.
spec). Wien,
1856.
Hoppe-Seyler Félix. Az élt- és kórve

Schenk S.
ScMff Ern. Adatok az els életnapok
Lipót. Gniudris.s des Bakteriologip
fül- Aerzte und Stiidierende.
Wien, 1893. (Lpfordíttatott angol és
orosz nyelvre.)
folyamán elválasztott vizelet quantitativ-cheniiai
összetételéhez. Budapest,
1892,
Schlesinger Ede. Dissertatio inaug.
nied. sistens cerebruni et pulmones
respectu anat.-pathol. Budae, 1845.
Scliöiibauer Mihály Lajos. Dissertatio
inaug. med. sistens generalem
et breveni ti'actatum de anomaliis
monstruorum Vindobonae, 1831.
Schreibers Károly. Naehricht von
einer beti'achtlichen Sammlung thierischer
Eingeweidewürmer. In deutscher
und lateiniseher Sprache. Wien, 1811.
Szabó Ferencz. Tájékoztató eszmék
a kórboncztan küszöbén. Orvostudori
értekezés. Pest, 1848.
Tangl Ferencz. Útmutató a bakteriológiában.
Vademeeum bakteriológiai
s ezekkel kapcsolatos szövettani
vizsgálatokhoz. Budapest, 1894.
Torday Ferencz. Az ember-boncztan,
élettan és életrendtan rövid kivonatban
tornatanltók szám. Budapest, 1876.
Ultzmann Róbert. Útmutatás a húg>vizsgálatra,
különös tekintettel a
hügykészülék bántahnaira. Irta . . . .
Dr. Hoflfmann Károly bécsi egj^etemi
magántanár közremködésével. Magyarra
fordította Széli Lajos.
Budapest, 1875.
SCHENK — BACHMAIER 19
Vagbi György. Dissertatio inaug.
med. de insectorum in corpore humano
genitoram varia forma et indole.
Wittembergae, 1741.
Verestói (cséri) Sámuel. Specimen
annotationum helmintologicaiiim. Pranequerae,
1772.
Vezérbalmi Z.
V. A fonalóczok (Trichinae).
Népszer értekezés a fonalóczok
természetrajza, az általuk elidézett
kór s az az elleni védszerek
fölött orvosok, gazdák és iparosok
számára. Pest, 1866.
Wekerle György. Thema inang. de
monstris. Pestini, 1827.
Werther György Kristóf. Dissertatio
inaug. med. de monstro Hungarico.
Lipsiae, 1707.
Winkler József. Theses med. de uiina
i-ubra cum sedimine lateritio. Viennae,
1758.
Ziegler Adolf. Húgj-kémlés a betegágyánál.
Orvosok számára. A második
kiad. után magyarra áttették
Kövér
Gábor és Széles Antal. Kiadta
Poor Imre. Buda, 1868.
— A húgyvizsgálat alapvonalai. A legújabb
kiadás után magjan-a fordította
Purjesz Ignác z. Budapest,
1881.
Zuckerkandl Emil. Normálé und
pathologische Anatomie der Nasenhöhle
und ihi'er pneumatischen Anhánge.
Wien, 1882.
— II. Bánd 1892.
2. Pathologia generális et experimentális. Diagnosis
Abelles József. Dissertatio inaug.
path.de morbis aetatum vitae humanae.
Pestini, 1835.
Adler Hermann. A g>'óg>'tani rendszerek
Paracelsustól korunkig. (1. füzet).
Pest, 1846.
Albrich János. Dissertatio inaug. med.
de haemorrhagiis in genere. Traj. ad.
Rhen., 1709.
Arnold Ábrahám. Dissertatio inaug.
med. de febri in genere. Budae, 1835.
Attomyr S. Primordien einer Naturgeschichte
der Krankheiten. 2 Bde.
II. (Titel-) Ausgabe. Pressburg, (1851)
1856.
generális.
Auer Károly Gábor. Dissert. inaug
med. de athmosphaera et eius intluxu
morbifleo. Pestini, 1819.
Auerbach József. Dissertatio inaug.
med. de investigandis hominum morbis.
Pestini, 1834.
Auner István. Dissertatio inaug. mod.
do vulneribus eonindemque symptomatis.
Wittebergae, 1712.
Balses Victor. Annales de l'lnstitut
de Pathologio et do Bactóriologle de
Bucarest. Bucarest, 1892 .
Bachmaier János. Dissertatio inaug.
med. Aetiologiam morborum cachecticorum
pertractans. Vindobonae, 1841.

—
20 BALOGH — FISCHER
Baloeb. Kálmán. Általános kór- és
kórjelzéstan. Pest. 1865.
— Lázas bántalmak ofryik okbell tényezöjt^röl.
Budapest, 1878.
Bara (zágoni) István. Dissertatio
inav^vralis de theoria inflammationis,
vulgari venaesectionem in curatlone
acutanun inflammationmn male dirigente.
Gottingao, 1756.
Bekella Demeter. Dissertatio inaug.
med. si.>;tons ideani generális hominis
phvsiologice et pathologice considerati.
Budae, 1826.
Bendiner Antal Miksa. Dissertatio
inaiif:. med. de morbi ortu et natura.
Vindobonae, 1838.
Benk Sámuel. Ephemerides metereologico-medicae
annorum 1780
1793. Volumina 5. Vindobonae, 1794.
— Novae ephemerides astronomicomedicae
annorum 1794—1801. In
inclyto eomitatu Borsodiensi signanter
in regio camerali oppido Miskolcz
factae. Vindobonae, 1802.
— Ratio medendi arcanis mixta juxta
synopsin nosologiae methodicae.Classis
I. de febribus. Classis II. de inflammationibus.
Classis III. de cachexiis.
Classis IV. de effluviis serosis et
cruentis. Classis V. de retentis. Classis
VI. de doloribus. Classis VII. de
nevrosibus. Miskolczini, 1818.
Bettelheim Lipót József. Dissertatio
inaug. med. de asphyxia. Vindobonae,
1830.
Boer (szkoréi) László. Dissertatio
inaug. med. de atrophiis. Vindobonae,
1840.
Bókay Árpád. Dolgozatok a kolozsvári
l'erencz-József tud. egyetem
gyóg\'szertani ós általános kórtani
int(''zVtóböl. Budapest, 1888.
Borsos (nagy-enyedi) József. Dissertatio
inauí.'. med. de examine functionem
infantum pathologico. Vindobonae,
1835.
Brakovitzer Nándor. De pervigilio
.specimen inautrurale. Budae, 1832.
Brecht (breohtenbergi) József
Kelemen. Disp. inaug. med. de
febribus. Argentorati, 1684.
Buokisoh (lövenfelsi) Károly, Theses
.synipathiíM»-medi('ae, a nie ....
medioo sympathico concinnatae, ac
doniinis Galenicis modicis ad discutiendum
oxpositae, gratia experiendi
eonindem contra artem .sympathotii
ram diftleultates mihi fors hact^mus
ignota.*!, ut si quac tales emerscrint,
j
possim easdem dilucidare, ac dilnere
secundum sympathica principia. Posonii,
1737.
Bugát Pál. Közönséges kórtudomány.
Tanítványai számára. Pest, 1830.
Bunzel Gábor. Dissertatio phys.-
med. inaug. de aninio sanitatis et
morborum. Pestini, 183h!.
Cajus Q-ábor. Dissertatio inaug.
med.
De lingua ut signo. Pest, 1832.
Closius István. Dissertatio inaug.
med. de juvenum dispositione ad
morbos pulmonum. Halae Magd., 1740.
Conrad András. Dissertatio inaug.
med. de depositionibus criticis. Göttingae.
1748.
Csiky János József. Dissert. inaug.
med. sistens funetionem organico
animalium repentinam suspensionem.
Vindobonae, 1826.
Csorba Lajos. Gondolattöredékek a
mellnyavalyák vizsgálódó módszere
körül, kórisméi és gj'ógj'módi szempontból.
[Dissertatio inaug. med. sistens
fragmenta idearum circa methodum
exploratoram morborum pectoris,
tam diagnostico, quam therapeutico
respectu.J Buda. 1845.
Deccard János Vilmos. De morborum
acutoi-um prae ohronicis malignitate
et lethalitate. Jenae, 1747.
Demiány P. Dissertatio inaug. med.
de orrhymenitide psyctica. Pestini,
1835.
Diószegi István. Dissertatio inaug.
med. de causo. Trajecti ad lihen.,
1727.
Drauth. Sámuel Frigyes. Dissertatio
inaug. med. de ortu effectimm imprimis
febriimi ex irritationi. Jenae,
1763.
Duohon Emánuel. Dissertatio inaug.
men. sistens influxus athmosphaerae
in corpora tenestria. Pestini, 1H32.
Elhard János Kristóf. De suspecta
valetudine. Di.^sertatio inaug. med.
Lipsiae, 1757.
Erlenmeyer Albert. Az agyüterek
értömülése. Fordította a második
kiadás nyomán K o 1 1 e r Oy n 1 a
Buda, 1867.
Feja (nagy-rákói) Alajos. De haemorrhagiis
in genere. dissertatio
inaug. med. Budae. 1825.
Finály Zsigmond. De salubritate
febrium in morbi.**, eastis omnis aevi
obsenationibus conllnnata Specimen
inaug. med. Bucbie, 1k37.
Fischer Antal Frigyes. Grilndlicbe

Darstellung der Schleinikrankheiten
hitziger und chronischer Ai-t. Mit besonderer
Berücksichtigung der Brustund
Unterleibs-Verschleimung. Ein
Hilfsbuch für AUe, die darán leiden.
Pesth, 1833.
Pischer Ferencz Gottfried, Dissertatio
inaug. med. de Plethora in sensn
medico .«:emper spuria. Jenae, (1757).
Fodor József. Ujabb kisérletek erekbe
fecskendezett bacteriiunokkal. Budapest,
1886.
Foges Farkas. Dissertatio inaug. mediea
de auscultatione. Pestini, (1841).
Fortmayer Nándor. Dissertatio inaug.
FISCHER — GRUNDEL 21
med. de inflamniationibus in genere.
Budae, 1840. .
Frankéi S. Dissertatio inaug. med. de
gangraena. Vindobona, 1839.
Greie János.
Fronius András. Dissertatio inaug.
med. de febriiim malignarum indole
et curatione. Halae Maird., 1740.
Disser-
Fronius Márton Gottlieb.
tatio inaug. med. de differentia graduali
morborum malignorum. Erfordiae,
176..
Fuchs Mátyás. Dissertatio inaug.
med. de .

Dissertatio
22 GYÓRY — JACOB
Gyry (nádudvari) Albert. Boitriií.M>
/,ur Lohro dor Bionchophonie.
Wien. iHH.
Habermann Bernát. Dissert.
inauji?.
med. sistons íortium vitae stádium
docremonti anatoniice, physiologice
í»t pathologice consideratum. Pestíni,
1821.
Hager Mihály. Rlntzündungon, beschriobcn
und durch Boispiple orlaut«rt.
Wien, 1835.
— Die Wunden, Risse, Quetschungen
und Erschüttoniníren, beschrieben und
durch Beispiele erlautert. 2 TTieile.
Wien, 1837.
— Die Geschwülste. Beschrieben und
durch Beispiele erlautert. 2 Ede.
Wien, 1842.
— Die allgemeine Pathologie und Therapie,
in Uebereinstimmung abgehandelt
und durch Beispiele erlautert.
Wien, 1843.
— Die fremden Körper ira Menschen.
Beschrieben und durch Beispiele erlautert.
Wien, 1844.
— Die Entzündungen im menschliehen
Körper, beschrieben und durch Beispiele
erlautert. 2 Bde. Wien, 1846.
— Die Anzeigen zu Amputationen,
Exartikulationen, Resektionen und
Trepanationen, die Nervenkrankheiten
und die Auswüchse am menschliehen
Körper, beschrieben und durch
Beispiele erlautert, nebst einer Uebersicht
der Eintzündungen im Allgemeinon.
Wien. I84N.
Hahnemann Sámuel. Organon-a (Éle^
mve) a g>óg>'múvészségnek vagy
homoeopathiája (Hasonszenve). A IV.
jobbított kiadás után magyarítva.
(Bugát Pál.) Pest, 1830.
Haiszler György. Rövid értekezés,
mi jobb, a tormószetes-e vag>' a mestei-s(''g('s
himlöz

,;
.
j
j
diagnosi
'
sistens
szati
diagnostika és a különös kór- és
gyógytan alapvonalaival. Fordította
Ritoók Zsigmond. Budapest,
18í>8.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
Ue morbo quem humores in corpore
geniti tota substantia naturae nostrae
adversi efflciunt. Disput. I. Wittebergae,
1596.
— De morbis partium similiarium.
Wittebergae, 1596.
j
— De morbi, quem aer tota substantia
1
noxius peragit, cognitione disp. Hl.
et IV. Wittebergae, 1566.
— De morbis, quos venena intra corpus
í?umta eognita et occulta qualitate
efflciunt. Disp. V. Wittebergae, 1596.
— De morbis, quos venena exti'insecus i
morsu ictuve illata committunt. Disp.
VI. Wittebergae, 1596. :
— De morbis tota substantia naturae
nostrae contrariis. Wittebergae, 1596.
— Methodus semiotica de cognoscendis
;
>
morbis. Wittebergae, 1601.
— De sangvine véna secta dimissio
judicium. Pragae, 1608.
Ibid. 1618. — Francofurti 1618. —
Notis et castigationibus ad hodiema
et vera artis medicae principia accomodatum
a Jac. Pancratio Brunone
med. Altorflno. Norimbergae, 1668.
Jikeli Frigyes. Dissertatio inaug. med.
de inflammatione. Vindobonae, 1838.
Judenhoffer Mihály. Dissert. inaug.
med. de miasmatibus contagiosis orga-
nismo humano quam maximé infestis.
Viennae, 1814.
Katona Mihály. Beiti-ag zur Erkenntniss
der Brustkrankheiten mittelst
des St^thoscops und des Plessimeters
und mehrerer physikalischen Kennzeichen.
Nach den neuesten Quellén
bearbeitet. Wien, 1837.
Kátser Simon. Dissertatio inaug. med.
(le pathologia sanguinis. Pestini, 1845.
Khien Nándor. Dissertatio inaug. med.
sistens 2T/7vO/7//iV. Wittebergae,
1667.
Kislberger György. Dissertatio inaug.
med.-pathol. Contagium. Budae, 1838.
Kíbb Antal, ^'oci^'us influxus aéris
atmosphaeriei in sanitatem humanam.
Dissertatio. Vindobonae, 1838.
Kis József. Az érv'ágásnak pathologiája,
mehet a magjar borbélyoknak hasznokra
írt . . . Bécs, 1791.
Kis-Witzay József. Dissertatio inaug.
med. de lingua ut signo in morbis.
Tymaviae, 1773.
JESZENSZKY — LASZLAVIK 23
Klein Mihály. Dissertatio inaug. med.
de autocratia naturae in consen'anda
et restituenda sanitate. Pestini, 1831.
Klesky Perencz. Dissertatio inaug.
med. de Atmosphera morbomm geniti-ice.
Viennae, 1820.
Klug Nándor. Physikalische Untersuchungen
über den tj-mpanitischen
und nichttsTnpanitischen Percussionsschall.
Berlin. 1874.
Kohn Sámuel. De hydrope et ejus
speciebus principalibus. Dissertatio
inaug. med. Budae, 1842.
Kopetsni József. Dissertatio inaug.
med. de gangraena Pestini, 1836.
Korányi Frigyes. Az ujabbkori kérés
gyógjian módszereirl. Budapest,
1880'
Korányi Sándor. Az állati folyadékok
osmosis-nyomásának élettani viszonyaira
és kóros eltéréseire vonatkozó
vizsgálatok. A betegvizsgálat egy új
módszerének alapvonalai. Budapest,
1896.
Korompay József. Orvosi értekezés
az álhalálról. Buda, 1836.
Kováts Mihály. Antiorganon, azaz
orgonarosta. Similia similibus. Broussaiság,
vagv nadálydühösség. Pest,
1830.
Kölsch Márton. Disputatio med. de
hydrope. Wittenbergae, 1668.
Köpeczi János. Disput. med. inauguralis
continens positiones varias per
universam medicinám. Lugduni Bat.,
1668.
Kresztits János. Dissertatio inaug.
med. sistens disquisitionem spasmi
pathologicam. Viennae, 1825.
Krieger Keresztély Ern. Dissertatio
inaug. de morboiiim temporibus.
Posonii, 1773.
Küttel György Sámuel. Dissertatio
inaug. med. rationalem symptomatum,
quae febres comitantur, theoriam
exhibens. Argentorati, 1742.
Lamm Frigyes. Dissertatio inaug.
pathol. de dispositione in morbos.
Budae, 1840.
Landshut Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de stethoscopio et eius pro
applicatione. Vindobonae,
1831.
Lányi Pál. (I.) Dissertatio inaug. med.
ulcerum pathologiam. Jenae,
17.53.
Lászlavik Jen András. Dissertatio
inaug. med. sistens fonnentationem.
Pestini, 1822.

S4
LENH08SÉK — PINEL
Lenhossék Mihály Ignácz. Untersuchun>í»Mi
üb*>r lioidcnschafton und
üeniüthsalTeoten, als l'i^achen und
Heilmittel der Krankhpitn. Pest,
1804.
Lippich Ferencz Vilmos. Nosographologia
sive methodus emplricorationalis
históriás morborum conoinnandi.
Patavii, 1836.
Lissoviny János. Dissprtatio inaug.
mod. dp artp sanandi ppr morbum.
Halap Magd., 1739.
Ludwig Christ. Gottlieb. Einleitung
in die Pathologjp. Aus dpm Latéin,
übprsotzt von J o h. H e d w i g. Erlangon.
1777.
Madács Péter. De modo regenerationis
vasoruni. Pars I. generális. Wittpmbf'rgao,
1770.
Máday Dániel. Dissertatio inaug.
nuHÜca

über arztliche Gelehi-samkeit ... 2
Thle. Pest, 1820.
— Von den Blutfliissen in allgemeinen,
dem Blutbrechcn u. Blutspeien. Aus
d. Französischen \i. mit Zusátzen versében
von J. K. R e n a r d u. F. J.
Wittmann. Pest u. Leipzig, 1821.
Plecker János Gottlieb. De sensibus
internis morborum causis. Dissertatio
inaue. med. Lipsiae, 1772.
Plenck (Plenk) József Jakab. Xovum
systema tumonmi quo hi morb.
in sua genera et species redigunturi
Pars prior. Viennae, 1767.
— Neues Lehrgebaude von Geschwülsten,
worinnen dieselben in ihre Geschiechter
u. Gattungen gebracht worden.
Aus d. Lateinischen übers. Dresden
u. Leipzig, 1769. — 11. Aufl. 1776.
— Pathologia Chirurgica, seu doctrina
generális de morbis chirurgicis. Viennae,
1778.
— Hygrologia coi"poris humani sive doctrina
chem.-physiol. de humoribus, in
corpore humano contentis. Viennae,
1794.
— Hygrologie d. menschl. Körpers ; aus
d. Latéin. Wien, 1795. Dasselbe in e.
and. Uebersetzung mit Anmerkung v.
W. D a v i d s o n. Mit e. Vorrede v.
F. S. Hermbstadt. Berlin, 1796.
Posta István. Dissertatio inaug. med.
de hydi-ope. Pestini, 1838.
Pöck Ignácz. Dissertatio inaug. med.
de diebus criticis. Budae, 1781.
Procopius János. Dissertatio inaug.
med. de morbis hereditariis in genere.
Elrlangae. 1758.
Purjesz Zsigmond ifj. A kórisme
megállapítására szükséges
PLECKER — SCHRAUD 25
vizsgálati
módszerek. Budapest, 1874.
Hácz Sámuel. A borbélyi tanításoknak
els darabja. Az anatómiáról,
physiolog. patholog. m. medicáról,
chirurgiáról és bábaságról. Második
darab. A törvényes orvosi tudományról
és az orvosi policziáról. Pest, 1794.
Raenner Theopliil. Disputatio medica,
qua febris in genere históriám
proponit 1701. HaJae Magd.. 1707.
Raymann János Ádám. (I.) De praecipuis
diversitatis morborum fundamentiset
curatione diversa. Dissertatio
inaug. med. Lugd. Bat., 1712.
Raymann Sámuel. Dissertatio inaug.
med. qua praeiudicatae quaedam de
venae sectiono opiniones expendentur.
Halae Magd., 1738.
Raymund József. Dissertatio inang.
med. de exanthematlbns febrilibus.
Viennae, 1768.
Reindl János. Febrium et inflammatiouum
characteres pathognomici. Dissertatio
inaug. Vindobonae, 1838.
Reiner Móricz. Dissertatio inaug.
med. Norma históriás morborum rite
eoncinnandi. Pe.stini. 1842.
Renard J. K. és "Wittmann F. G.
Die gesammte Fieberlehi'e, oder die
Erkenntniss u. die Cur der Fieber.
Aus dem Französischen der Herren
Pinnel, Foumier u. Vandy deutsch
bearbeitet von ... 2 Theile. Pest, 1820.
Rossbach. M. J. A természettani g>'ógyrendszerek
tankönyve orvosok és orvostanulók
számára. Ford. Rákosi
Béla. Budapest, 1883.
Rózsay (Rosenfeld) József. Észleletek
az aggkor élettani és kórtani
váltakozatai körébl. Pest, 1865.
— Adatok a járványok oki viszonvaihoz.
Pest 1870.
Röscbel János. Thermometri natura.
Wittebergae, 1709.
Sailler János. Dissertatio inaug. med.
de suffocatione. Jenae, 1753.
Sauer Ignácz. Doctrina de percussione
et auscultatione, quam juxta
principia cel. D. Skoda eoncinnavit.
Vindabonae, 1842.
Scbaffer Károly. Az idegrendszer
szöveti elváltozásai a veszettségnél.
Budapest, 1890.
— Az intrahj'pnotikns reflexcontrakturák
morphologiája és a suggestionak
behatása ezeki-e. Budapest, 1894.
Schanckebank János. Dissertatio
inaug. med. Generállá monita cii'ca
prognosin rite instituendam tradens.
Halae Salieae, 1733.
Scbedius Lajos. De notione atque
indole organismi, tamquam principii
monarchici per universam naturam
vivam vigentis, commentatio. Budae,
1830.
Schoepf-Merei Ágost. Orvosi rendszerek-,
gj'ógj'módok- 8 némely rokon
tárgyakról. Pest, 1835.
— A mellbetegségek biztosabb megismerése
és gyógjitása a hangtömesz,
kopogtató és bonezvizsgálat használatával.
Pest, 1842.
Scbraud Ferencz. Tentamen theoriae
generális febrium, edidit dum medicam
apud Szegedienses provinciám
capesseret. Pestini, s. a.
— De febribus tentamina duo. Viennae,
1797.

natura
86 SCHÜLLER -- vAMOSY
— De febribus perlodum hnbontibus
observationes novap. Vindobonae,
1797.
Sohuller (sonnenbergi) János
Gk)ttlieb. Dissprtatio inauf;. med.
sistons fpbriuni continuarum thooriam
!U' thorapiani. Halap Maíídeburgicae,
1748.
Schwannenfeld Ignácz. Disseitatio
inaii^'. tiHHl. siston.-; divisionem febriurn.
Vicnnao. 17t)H.
Schwarzenberg Ignáoz. Dissertatio
inauf;. nicd. do dobilitate orothistica.
Vindobonao, 1H37.
Segner János András. Disputatío de
voinica pulnionis . . . S. 1. et a.
Disputatio dp imitationibus morbonini.
(löttinfrae. 1747.
Seifert Ottó és MüUer Frigyes.
A kórodai diajínostika zsebkönyve.
.\ Miiller F. által jav. t'S böv. legújabb
kiadás után fordította : i d.
Purjesz Zsigmond. Budapest,
1HH7.
Seuler Lukács. Disputatio med. inaug.
do febribus. Hadorvici, 1689.
Simonyi (magyar-igari) Imre. ürvostudori
t^rtekez-í^s a rokon- ós ellenszenvrl
s ezeknek betegségekre s
orvoslásra lehet befolyásukról. Pest,
1846.
Sontag Sámuel. De metastasl, sive
sf'de m()rb(»niin mutata ; oder : wie
sich öfters eine Krankheit in die
andere verwandele. Halae Magd.,
17.*J1.
Spilenberger Dávid, Disputatio
medloa
inaug. de niorbis periodicis.
iiUgduni Bat.. 1685.
Sprengel Kürt. Handbuch d. Patholofrie.
3 Thlo. Pest, 1801.
Steinhart Antal. Dissertatio inaug.
de congestionibus sanguinis. Budae,
1837.
Stern Samu. .\ physikalis vizsgálati
módszerek tankönyve. Budapest, é. n.
(1M87). II. jav. ós bóv. kiad. 1892.
Stricker Salamon. Studien aus dem
Institute fiir experimentelle Pathologie
in Wien. aus dem Jahre 1869.
Wien, 1870.
Ueber die Kntdeckung des Eitergiftes.
Wien, 1871.
— Beitráge zur Pathologie des Blutes.
Wien, 1872.
— Voriesungen über allgemeine und
experimentelle Pathologie. Wien,
1877 1883.
— Entgegnung auf die Mittheilungen
des Herm Vulpian : » Ueber die Gefássnerven
in den sensiblen Rückenmarkswurzeln.o^
Wien, 1878.
— Allgemeine Pathologie der Infectionskrankheiten.
Wien, 1886.
— Mittheilungen aus dem Institute für
allgemeine und experimentelle Pathologie
der Wiener Universitát. Wien,
1886.
Arbeiten aus dem Institute für allgemeine
und experimentelle Pathologie
der Wiener Universitát. Wien,
1890.
— Skizzen aus der Lehranstalt für
experimentelle Pathologie in Wien.
Wien. 1892.
— Studien zm* Cholerafratfe. Leipzig
und Wien. 1893.
Szabadföldy Mihály. A kopogtatás
és hallgatódzás alapvonalai. N'ómet
minta szerint kidolgozta .... Pest,
1H64.
Szabadfy János. Orvostudori
értekezés
a ragályokról. [Dissertatio inaug.
med. de contagiis.] Buda, 1844.
Szebényi János. Dissertatio inaug.
nicd. do contagio. Postini, 1831.
Széky János Károly. Dissertatio
inau)/. med. in pntpulsandis morbis
quid naturao virtus artis praesidia
quid valeant sive celebris illa sententia
:
morborum medieatrix,
quartum in se veri complectatur.
Viennae, 1813.
Szlavik Jen András. Dissertatio
inaug. sistens fermentationem. Pestini.
1822.
Sztankovits Ádám. Dissertatio inaug.
med.-seniiotioa sistens physiognomiam
ut signum in morbis. Budae, 18.39.
Textoris Dániel. Dissertatio inaug.
mod. de incubo. Jenae, 1740.
Thanhoffer Lajos. A gyuladásról.
önálló kisórlotok alapján. Budape.st,
1879.
Torner Mihály. Thoses inaug. med.
de crisibus. Viennae, 1762.
Tóth Lajos. A heveny fertz betegségek
tanának átalakulása. (.\ Balassadíjjal
jutalmazott pályamunka.) Budapest,
1884.
Tóth (fels-szopori) Sándor. Dissertatio
inaug. med. de cvanosi. Budae,
1833.
Töltónsd Szaniszló. De principiís
patholdgiao generális libri VI. Vindol)onae,
1h31.
Vámosy Mihály. A betegségek okairól.
(Orvostudori értekezés.) (DisHer-

tatio inaug. de momentis pathogenicis.]
Pest, 1836.
Vette János András. De noxis ex
oohibita suppuratione. Lipsiae, 1740.
Vörös György. Exercitationum physicarum
disputatio quinta de affectionilius
corporis naturális in genere
et in speoie de quantitate, qualitate,
loco et tempore. S. 1., 1654.
Wajnárovich József. Dissertatio
inaug. med. sistens generalia hydropis.
Pestini, 1825.
Wedekind György. ÜberdieKaehexie
im AUgenieinen. Ofen, s. a.
Weiser Maxim. Dissertatio inaug.
med. de neurosibus in genere. Vindobonae,
1818.
Weiskirclier Pál Keresztély. Dissertatio
inaug. med. de similitudine,
quae plurimas inter haemorriiagias
naturales, verasque inflammationes
intereedit, hanimque natura et sede.
Halae Magd., 1771.
Weitzenbreyer Frigyes. Dissertatio
inaug. med. de metamorphosi. Budae,
1842.
Werniscliek János Jakab. Medendi
norma ad dignoscendas evellendasque
ipsas morborum causas. Pars I. de
causis aetionum omnium et motuum
effectricibus. Editio altéra in breves
paragraphos redaeta et multis practicis
animadversionibus locupletata. Pars
n. de causis morborum effectricibus.
Viennae, 1780—1786.
— Frage : Woher entstehen die vielen
VETTE — ZOLLNER 27
Paulfieber ? Warum sind die Frieselfleber
so selten ? Ist jenen nicht vorzukommen,
und wie könnte dieses
geschehen ? sammt der aus Erfahrung
gezogenen und durch'praktische Falle
bekraftigen Antwort. Wien, 1786.
Wieland Károly. De mutationibus
morboram. Göttingae, 1747.
Winterl Jakab József. Dissertatio
inaug. med. proponens inflammationis
theoriam novam. Viennae, 1767.
Wipacber Dávid ifj. Diss. inaug.
med. de phlogisto animali, ut variorum
morborum causa. Lipsiae, 1753.
— Disput. de phlogisto animali, ut variorum
morborum medela. Lipsiae,
1764.
"Woodbead Sims G. Gyakorlati kórtan.
Kézikönyv orvostanhallgatók és
gyakorló orvosok számára. A U. jav.
és böv. kiadásból fordította L ö t e
József. Budapest, 1885.
Wunderlich A. C. A test hömérsékének
viszonya a betegségekben.
A második bv. kiad. után magyarra
fordította idsebb P u r j e s z Zsigmond.
Pest, 1871.
Zlatarovich. József. Dissertatio inaug.
med. de genio morborum stationario.
Viennae, 1830.
Zoltán József. Disquisltio phys.-pathol.
in tj^jos febrium intermittentium.
Trajecti ad Rhenum, 1745.
Zöllner Fülöp, Dissertatio inaug.
med. de haemorrhagiis in genere.
Budae, 1838.

III.
THERAPIA GENERÁLIS.
1. Principia generalia therapiae. Ars medendi non
pharmacologica.
a) Cura diaetetica et curae speciales. Electro- et mechanotherapia.
— Adiumenta curationis.
Barna Ignácz. A szöUókuia lia.>

: ' 1;
1:
: 1
'
|
|
'<
— Ujabb jelentés a metallotherapia jelen
állásáról. Budapest, 1884.
— Az idegbetegségek ujabb gyógymódja.
Metallotherapia. Népszer ismertetés.
Budapest, 1889.
— Ujabb megfigyelések és tapasztalatok
a metalloskopia és metallotherapia
terén. 1891. augusztustól 1895.
augusztusig. Budapest, 1896.
Eder Perencz. Orvostudori értekezés
I
\
lanjTól. pissertatio de electricitate
mediea.] Buda, 1831.
Esmarcli Frigyes. Mi módon tehetnek
a nök hasznos szolgálatot háború
i
esetén. Ford. Gutmann Lipót.'
a vérkiürítésekröl. pissertatio inaug.
chir.-med. de evacuationibus sanguinis.J
Pest, 1835.
Ers László. Értekezés az orvosi vil-
Gyr, 1888.
Fabek József. Dissertatio inaug. mediea
de methodo enderniica. Vindobonae,
1838.
i
FromnLhold Károly. A villamégetés
(Galvanocaustik) és a saját módosítható
villamkí'szülékem. (Galvanocaustischer
Apparat.) Pest, 1863. i
— Eleetrotherapie mit besonderer Rück-
sicht auf Nervenkrankheiten. Yom
praktischen Standpunkte skizzirt.
Pesth, 1865.
j
— Der eonstante galvanische Strom,
i
modiflcirbar in seinem Intensitáts-
•
und Quantitatswerth. Xachtrag zur
Eleetrotherapie. Pesth, 1866—67. ;
'
— Electrolysis und Electrokatalysis vom
physicalisehen und medicinischen
Gesichtspunkt. Budapest, 1874.
Grellei
i
Miliály, Abriss einer Molken-
u. Landkuranstalt für verschiedene
i
hartnáckige Krankheiten. Wien, s. a. I
(Ofen, 1794.)
\
Gemya József László. Dissert. de
i
dystherapeusi sive quibusdam curationum
impedimentis. Viennae, 1821.
Gruby Dávid. Appareils et instru-
!
ments de l'art médical ; historique de
Société de vecours aux blessés, 2
j
parties. Paris, 1867.
|
Gwotli(gwotlifalvi)Jónás Teophil.
Dissertatio inaug. med. sistens principia
generalia therapiae. Pestini, 1836.
Huszty (raszinyai) Zachariás Teo- :
pMl. Dissertatio inaug. med. de phlebotome
in acutis. TjTnaviae, 1777.
Ivanovics András P. M, Autoiatria.
Selbstheilarzt.
(Lebens-Magnetismus) í
Theoretisch und praktisch dargestellt.
Gratz, 1858. i
EDER — MEYER 29
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
De methodo medendi. Theses generales.
Wittebergae, 1600.
Kelen István. A svéd-gyógygynmastika.
Budapest, 1897.
Kelen József. A testgyakorlat kézikönyve.
Tartalmazva: A tanodái, toranegyleti,
házi, hadászi és nói testgyakorlást,
valamint az úszás, vívás
és egyéb a tornászat körébe vágó
gyakorlások elemeit is. A legjobb
külföldi müvek nyomán. Pest, 1871.
Kisfy Zsigmond. Dissertatio inaug.
med. de methodo endermica. Pestini,
1847.
Koppéi Zsigmond. Dissertatio inaug.
med. de morborum cura diaetetica.
Pestini, 1833.
Kracsovszky Adalbert. Dissertatio
inaug. med. de sangvinis missione.
Viennae, 1770.
Kreith Ede Károly. Dissertatio inaug.
med. Momenta quaedam curationis
difflcüis. Pestini, 1842.
Kun Zoltán. Értekezés a villamosság
alkalmazásáról s gyógj'hatásáról a
gyógyászat terén. Sárospatak, 1893.
Kuthy Dezs. Tüdvészes szanatóriumokról.
Budapest, 1897.
— Über LungenheUanstalten. Wien u.
Leipzig, 1898.
Lederer .cLbrabám. Az ápolás módszere.
Átnézte és bevezet szóval ellátta
Fodor József. Budapest, 1884.
Lissoviny János. Dissertatio inaug.
med. de arte sanandi per morbum.
Halae Magd. 1739.
Mágocsy Vincze. Orvostudori értekezés
a betegek életrendérl. [De regimine
aegrorum diaetetico disserit.]
Buda, 1839.
Magvassy Mihály és Somló Lipót.
A massage és alkalmazása a gyógyászatban.
Budapest, 1887.
Manikati Saphrani János. De
clysteribus eorumque effectibus, pro
gradu doctoris 1781. publice disput.
Halae Sax., s. a.
Meissner Pál. Die Ventilatíon und
Erwármung der Kinderstube und des
Krankenzimraers mit Berüeksichtigung
der Feuervs'irthschaft kleiner
Wohnungen imd des Sparheerdes. Der
mütterlichen Liebe gewidmet. Wien,
1852.
Meyer Mór. A villamosság alkalmazása
az orvosi gyakorlatban. A harmadik
teljesen átdolgozott és bvített
kiadás után fordította L e n d v a y

A
:
;{(» Ml Ts( iií';m;\(I1 /l\ tit'lisjt('>t'.
Ford. I\ I' 1 1 i I\;ir. I'i'st. 1n7(i.
Mutschenbacher Béla. A tliai'trtika
alapvonalai. Útmutatóul ei'iit. inaug.
de rec'to usu et abusu phlrlMitnniiae.
Trajecti ad. Rh. 1777.
Traiber József. Dissertatio inaiig.
mt'd.-i)sychol(i

ADA^MÍ BERNATH 31
b) Balneológia el balneotherapia. Hydrologia el hydrolherapia.
Klimalologia el klimalolherapia. Aquae minerales.
Adami Pál. Dissertatio inaug. med.
Hydrographia comitatus Trencsiniensis.
Viennae, 1766. (ügj'^anezen mü
gróf Illésházy Józsefnek ajánlva é. n.)
— Specimen hydrographiae Hungaricae,
sistens aquas communes, thermas, et
acidulas comitatus Trencsiniensis,
physice, chemice et medice examinatas.
Viennae, 1780.
Adler Alajos. Die Herkulesbader
náchst Mehadia. Zum Gebrauche für
Aerzte und Kui'gaste. Pest, 1865.
Aloys Károly. Í3ie SchwefelqueUe zu
Töplitz niichst Trentschin. Pi-essburg,
1826.
Altér Hermán. Der Kurort Pystjan
in Ungam. Die k. k. Militar-Badeheil-
Anstalt inbegriffen. Aerzten und Laien
gewidmet. Mit einer Krankheits-
Tabelle, Eisenbahnkarte und Instruction.
Pressburg, 1875.
Altstádter Móricz. Szegedin als
Winteraufenthalt für Brustleidende,
im Vergleiehe mit Vénedig, dargestelit
f. Aerzte und gebildete Laien.
Szegedin. 1859.
Arany Zsigmond. Karisbad gyógjfürdó
és az oda javalt betegségek népies-szakszer
leírása. Budapest, 1899.
Babocsai József. Boldog Zala vármegje
! Keszthelyi hévvizedról méltán
neveztetel így attól, a ki ezen
rendeket irta dicséretedre. D. B. J.
Sopron, 1795.
Bakó János. Stubnya gj'ógyfürdö és
hévfoiTúsai Turócz vármegyében.
Budape.st, 1896.
Balló Mátyás. Budapest fváros ivóvizei
egészségi szempontból és néhány
ásványvíz elemzése. Budapest, 1881.
Barbenius József Benjámin. Chemische
Untersuchuugen einiger merk-
Avüi'digen Gesund- und Sauerbrunnen
des Székler-Stuhles Háromszék in
Siebenbürgen. Hermannstadt, 1792.
Barlay Vilmos. Dissertatio inaug.
med. de aöre respectu diaetetico considerato.
Pest, 1836.
Bartsch. Gusztáv. Feketehegy-fürdö
Szepesmegyében. Vizgyógyintézet és
klimatikus gjógjhely. Budapest, 1895.
Batthyány (németujvári; Ferencz
gró£ Tárcsa. Füidö és környéke.
Tatzmannsdorf. Bad und Umgebuner.
Wien. 1864.
Bauer Sándor. Untersuchung der
Mineralquelle des Erzherzog Stefan-
Schwefelbades St.-Georgen in Ungam.
Wien, 1859.
Beck János Nep. Baden in Niederösterreich,
in topographisch-statistischer,
geschichtlicher, naturhistorischer,
medicinischer und pittoresker
Beziehung. Wien, 1822.
— Chronik der Heilquellen von Baden
in Österreich. I. Jahrgang : 18:i7. II.
Jahrgang : 1828.
Beér Lipót. Les bains sulfureux de
Trenchin proprement dits de Teplitz
prés de Trenchin en Hongrie. Günz,
1836.
— Die Trentschiner Báder, oder die
Schwefelquellen zu Teplitz náchst
Trentschin im Königreiehe Ungam.
Pressburg, 1839.
Behrens L. A. H. De aquis Saneti
Huberti medicatis in Budae convalU.
Halle, 1845.
Békésy G«za. A gjermekek fürdzésének
közegészségi és gyógyászati
jelentsége. Budapest, 1895.
Bélteki Zsigmond. Conspectus systematico-practieus
aquarum mineralium
Magni Principatus Transylvaniae indigenarum.
Vindobonae, 1818.
Benk Sámuel. Tentamen aquae acidulis
Rankensis in inclj-to comitatu
Abaujvariensi sitae, theoret. pract.
Cassoviae, 1778.
— Topographia oppidi Miskolcz historicomedica.
Cassoviae, 1782.— Denuo edita
cura Josephi Szathmáry med.
doctor. Miskolcz, 1818.
Berkó József. Orvosi értekezés a
hideg fürdkrl. Pest, 1837.
Bernáth József (vegjtudor). A budai
keserüvíz-források rövid természettudományi
leirása. Budapest, 1874.
— A budai keserüsó-források 1874-ben.
Buda, 1874.
— Adatok Magjarországi ásványvíz 1
isméjéhez. Budapest, 1876.

j
'
82 BESZBDITS — CHYZER
— Közlemények a budai keser forrásokról.
Budapest, 1876.
— A budai Kinizsi-forrásvíznek vegyelemzése.
Budapest, 1876.
— A mafo'arországi ásványvizek leihelyei.
Budapest, 1877.
Beszedits Ede. Tárcsa és ásványvizei,
természet', vofrj- és gyógytani tekintetben.
Szombathely, 1865.
Blum Ödön. A jiaralyticus neurasthenia
.s u hydrothorapia. Budapest, 1895.
Boissarie. Lourdes története orvosi
szempontból. Magyar nyelven közzéteszi
H a i c z 1 K á 1 m á n. Esztergom,
1H96.
Bókay Árpád. Hazai és külföldi
ásványvizek és fürdk összehasonlítása.
Budapest, 1895.
Boleman István. Vihnye vastartalmú
hévviz Barsmegyében. Selmecz, 1878.
— A fürd-tan kézikönyve. 1. kötet.
Új-Tátrafüred, 1884.
— Magjar gyógyfürdk és ásványvizek.
A magyar szent korona országai balneologiai
egjesületének megbizásából
összeállítva. Budapest, 1892.
— Vihnye vastartalmú hévviz Barsmegyében.
Budapest, 1895.
— Magyar fürdk és ásványos vi2ek.
Az ezredéves országos kiállítás alkalmából.
Budapest, 1896.
Boros Antal. Harkányi fürd. (Baranyában.)
Fost, 1858.
Bosányi Béla, Merán. Klimatikus
íryógyhely Dél-Tirolban. Különös tekintettel
az Oertel-féle gjógjTendszerre.
Betegek és orvosok számára
Moran, 1886.
Brassoványi Péter. Orvostudori értekezés
: néhány átalánosság az ásványvizekrl
mint gj'ógyszerröl. Pest,
1846.
Braun Gyula. A gyógyviztudomány
rendszeres tankönyve. II. átdolgozott
kiadás, bvítve Kohden ti-, lippspringeni
fürdorvos értekezésével, a tüdvész
g>'óg>viztani és égalji kezelésérl.
Fordította Lendvay Beni
Pest, 1871.
i
Brehm János. Vorlaullger aus der
Erfahnmg geschöpfter i
Unterricht den
innerlic'hen undáusserlichon (iebrauch
(les Tazmannsdorfer Mineralwassere
betreffend, zum Nutzen derjenigen,
die Hülfe und Heil an diesem Kurort
trachen wollen. Stelnamanger, 1813.
Brém János, Párád gyógyfürd ismertetése.
Budapest, 1895.
'
Bmck Jakab. Erzsébo^só8fUrd Budapesten
és keservíz forrásai természettudományi
és orvosi szempontból.
Budapest, 1894.
Bunsen Róbert. Útmutatás az ásványvizek
elemzéséhez. Ford. K. K a r-
1 o V s z k y (t e j z a. Budapest, 1888.
Carl Alajos. íJie Schwefelquellen zu
Topiitz im Königreiche Ungam. Pressbur;í,
1826.
Carteílieri. A szétküldözött franzensbadi
(ferenczfürdi) ásványvizek használatáról,
mint gyógyterv a szétküldözött
carlsbadi vizek használata
után. H. és é. n
Caryophilus Paschal. De usu et
pracstantia
therinanim Herculanarum
dissertatio epistolaris altéra quae
1737. confecta, nunc primum prodit.
Adjungimtiu* in fine accessiones et
emendationes. Mantuae, 1739.
— De thermis Herculanis, super in
Dacia detectis. Dissertatio epistolaris.
Vindobonae, 1737.
— - Editio 11. post Vindobonensem an.
1737. secundis curis aucta et emendata.
Mantuae, 1739.
— Editio 111. post Vindobonensem an.
1737. secundis curis aucta et emendata.
Trajocti ad Rh. 1743.
Chalupka Rezs. Búrtfa-fürdö
történcti'iiok
vázlata. Eperjes, 1897.
Chorin Zsigmond. Emlékirata a
magas magyar miniszterelnökséghez
a Hercules-fürdben létez viszonyok
és az ott létesítend reformok tárg>'ábnn.
Pest, 1872.
Chyzer Kornél. Az erdö-bényei fürd
ismertetJ'se. Útmutatás orvosok és
betegek számára. Sárospatak, 1877.
— A Rank-Herlányi fürd s Európában
legnagyobb artézi idszaki szökkútjának
ismerttéso. Útmutatás betegek,
orvosok és touristák számára. Budapest,
1881.
— Zemplénmegje ásványvizei. Budapest,
1882.
— A czigelkai Lajos-forrás jódtartalmú
sós-savanyú víz ismertetése legújabb,
dr. Kik Gusztáv által. 1881. évben
véghezvitt vegj'elemzés alapján. Sátor-
Alja-Ujhely, 1882.
— A szobránczi fürd ismertetése.
Útmutatiis orvosok és betegek számára.
Budapest, 1882.
— Mag>'arország gyógyvizeirl, azok
értékérl s értékesítésérl. Debreczen,
1882.
— Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei.
S.-A.-Ujhely, 1885.

^
— Magyarország gyógyhelyei és ásványai
vizeinek térképe. Terv. . . . Rajzolta
H o m 1 k a J. Arány 1 : 1.440,000.
Budapest, 1886.
— A magyar fürdkrl. Egy eladás.
m- Budapest, 1886.
W — Balneologiai munkái. Budapest, 1896.
— A Torjai büdösön lev bálványos fürdrl.
Budapest, 1897.
Conrad András. Kurzer Unterricht
von den Wirkungen und nützlichen
Gebrauche des Wolfser Bades bei
Oedenburg. Oedenburg, 1772.
Cornet Raimund. Dissertatio
inaug.
de aqui.s salinis ferratis imperii Austriae.
Viennae, 1836.
Cranz Henrik Nep. János. Analyses
thermanim Herculanarum Daciae Traiani
celebronimque Himgariae (nempe
Budensis a Cranz, Pösthenensis a
Torkos et Cranz, Stubensis a Cranz,
Trenchiniensis ab Adami). Accedit
aquarum Hungáriáé, Croatiae nomenclator.
Viennae, 1773.
— De aquis medicatis Transsylvaniáé.
Wien, 1773.
— Gesundbrunnen der österreichischen
Monarehie. Wien, 1777.
— Synopsis fontium Austriae provinciarumque
subditarum. Viennae, 1778.
Creutzer. Tapasztalatok a távol vidékeki-e
szétküldözött Ferentz-fürdi
gyógyvíz hatása fölött H. és é. n.
Csaplovics János. Das Bartfelder
Bad. Wien, 1817.
Cseh. Károly. Borszék gyógyászati és
nemzetgazdasági szempontból. Budapest,
1873.
— Borszék vom therapeutischen und national-ökonomischen
Gesichtspunkte.
Pest, 1873.
— Les Thermes de Borszék au, point
de vue de la Therapie et de l'Économie
Nationale. Traduit sur le manuscrit
Hongrois. (Analyses de 10 sources,
dönt 7 par le professeur T h a n).
Budapest, 1873.
— The Borszék Baths from a medicinái
and national-economist point of
Wien. Translated frora the Hungárián
Ms. With a Sketh of the »Principal
spring« and a special map. Budapest,
1873. (Ezenkívül román nyelven.)
— Borszék gyógy- és fürdhely, II. kiadás.
Budapest, 1885.
Cselkó Ignácz. Dissertatio inaug. med.
Rudinienta physiographiae comitatus
Trenchiniensis. Budae, 1839.
Csiba István. Dissertatio hist.-phys.
Oyöry : Bibliogru]))ii;i wifiliia Hungáriáé.
CONEAD — ÉDESKUTY 33
de admirandis Hungáriáé aquis. Tyrnaviae,
1713.
Czilchert Róbert. Szliács. Irta orvosok
és betegek számára. Pest, 1838.
Czirfusz Dezs. San Remo. Téli klimatikus
gj-ógyhely az olasz Riviérán.
Budapest, 1895.
Demian János András.
Dar.stellung
der Oesterr. Monarehie, nach den
neuesten statistischen Beziehungen.
4 Bde. Wien, 1804—7. Gyógj'vizeinket
és hazánk természeti viszonyait
mellesleg (a 3. kötetben) tárgj'azó
munka.
Denboffer Vincze József. Succineta
notitia virtutum et usus medici aquae
soteriae Budae ad thermas caesareas
recens inventae. Budae, 1804.
Deutscb Ferencz József. Buziás.
A magyar orvosok és természetvizsgálók
negyedik nagy gylésének
emlékéül. Temesvár, 1843.
— Heilquellenkarte von Ungam mit
einer übersichtlichen Zusammenstelhmg
der bisher bekannten chemischen
Analysen ungarischer Mineralwásser.
Temesvár, 1847.
DietI Ferencz Xavér. Dissertatio.
inaug. med.-chemica de imperii austriaci
aquis medicatis. Viennae, 1772.
Dietl József. Die Heilquellen von
Bartfeld in üngam. Krakau, 1850.
— Kurort Korytnica in d. gallizischen
Karpathen in hist. topogr. unt therapeut.
Bedeutung Krakau, 1857.
Dietrich Gusztáv Henrik. Chemische
Analyse der Mineralquellen von
Tusnád in Siebenbürgen von G. H.
Dietrich, controllirt und als vollkommen
zuverlássig befunden von Dr. S.
Wislicenus Professor der Chemie an
der Universitát Zürich etc. Wien,
1866.
Domby (gálfalvi) Sámuel. Relatio
de mineralibus inclyti Comit. Borsodiensis
aquis facta ad excelsum consilium
regium locumtenentiale 1763.
Vindobonae, 1766.
Doruer József. Das Bánat in topographisch
- naturhistorischer Boziehung,
mit besonderer Berücksichtigung der
Herculesbáder niichst Mehadia und
ihrer Umgebungen. Pressburg, 1839.
Draiir- Frigyes. Dissertatio inaug.
med. tractatum de balneis sistens.
Vindobonae, 1838.
Eckert József. Héviz und Balaton.
Balneologische Skizze. Pest, 1864.
Édeskuty Lajos. Európai gyógyfür-

84 ELBMÉRY — FRÖHLICH
dök és ásványvízforrások hirdetési
összoHllítiisa. Hudnpost, 1875.
Elemóry Perencz. Értekezés keserfl
vizekrl általánosan, különösen pedig
az alsó-alapir(')l és eleö évi jelentés
ezen víz használatáról. Pest, 1855.
— Abhandluns< über Bitterwasser lm
Allgemeinen und des Alsó-Alaper insbesondere.
Samnit er.sten Jahresbericht
der Trlnk- ud Badekur zu Alsó-
Alap. Pest, 1855.
Elhard János Kristóf. Aetiologica
dissertatio sexta de contraria medicina
ad lejres chiniicas praecipue
, salluni. Lipsiae, 1756.
Éltes Károly. A jegenyei fürdó veg>'-
alkatrészeinek és gj'ógyhatásának,
fekvésének és jelen berendezésének,
az építési viszonyoknak rövid és alapos
ismertetése. Kolozsvár, 1881.
Emresz Károly. Dissertatio inaug.-
chomiea exhil)ens analyses praecipuorum
fontium medicatorum Hungáriáé.
Viennae, 1838.
Entz Ferencz. A Sió mellékének vázlata
természetrajzi és orvosi szempontból.
{A pesti orvoskar által koszorúzott
pályamunka.) Pest, 1847.
Erdey Pál. Parádi gyógyvizek. Pest,
1853.
Ettinger Móricz. De thermis Pöstyénionsihus.
Dissertatio inaug. med.
\ iennae, 183«j.
Pabricius. Das Ganzé der Heilkunst
mit kaltem Wasser, oder deutliche
Anweisung, die meisten und gefáhrlichsten
Kiankheiten der Menschen
auf die sicherste Weise durch den
üebrauch des kalten Wassers schnell
und gründlich zu hellén ; nebst einem
Anhange, eine AuswahI von Krankengeschichten
enthaltend. IIL umgearb.
Aufl. Pesth. 1836.
Pabritius József. Die Mineral-Quellen
zu Zajzon in Siebenbürgen. Naturbistorisch
u. medizinisch dargestellt.
Wien, 1845.
Pajth Péter. A tudományos vizgyóg>mód
í'lméleti és gjakoriati tankönyve
az orvosi közönség számára. Budapest,
189

— Ern. Die Sauerbrunnen von Rohit.Die
Dampf- u. Douehe-Bader* zur Anleitung
íur P. T. Badende in dessen zu
diesem Behufe neu eiTichteter Badeanstalt.
Hermannstadt, 18;}.
Furlani (felsenbergi) János András.
Collocuttones de Novis Rákosiensium
thermis. Examen physieomedieum.
Sopronii, 1738.
Gaberle Ignácz. Dissertatio inaug.
quam de aqua physiologice et pathologice
sumta auetoritate inclytae facultatis
medicae . . . elucubratus est.
Pestini, 1837.
Gallia Rezs. Tienc^én-Teplicz gyógj'-
íui'd és kénfoiTásai. Budapest, 1895.
Gúmán Béla. Rohitsch-Sauerbrunn
országos gvógvfüi"d Stájerországban.
Budapest," Í896.
Gastl "W. A Mattoni-féle giesshübli
természetes lúgos savaujTi^lz és a
hasonnev gyóg\itóhely. Budapest,
1895.
Gergelyffy András. De aquis et
thermis mineralibus terrae Siculorum
Transylvaniae. Cibinii, 1811.
— Analysis quarumdam aquarum mineralium
Magni Principatus Transylvaniae.
Claudiopoli, 1814.
Gerlóczy Zsigmond és Hankó Vilmos.
Budapest fürdi és ásványvizei.
Budapest, 1891.
— Melyik fürdre menjünk, milyen
vizzel éljünk? Budapest, 1893.
Glatter Ignácz Ede. Das
FRÜHBECK — HANAK 35
Dampfbad
u. seine Wirkunsrcn. Uuír.-Altenburg,
1856.
Gömöry Dávid. Nachricht an das
Publicum von dem St. Georger Schwefelbade.
Pressburg, 1793.
— Commontatio de quibusdam Hungáriáé
thermis. Viennae, s. a.
— István. Dissertatio inaug. med. de
aqua soteria Sancto Ladislaiensi quae
in inclj-to comitatu Vespremiensi sita
est. Posoni , 1777.
Granichstaedten Zsigmond Mihály.
Handhuch der Wasserheillehre
(Hydxiasologie) oder des naturgemássen
geregelten Heilverfahrens mit
kaltom Wasser. Wien. 1837.
Greiszing József, Miller József és
Scbnell Péter. Analyse der Ferdinands-
und Franzens-Quelle in Zaison.
Vorgenommen im Jahre 1842. Kronstadt,
(1843.)
Greiszing József. Was ist Jod u.
welches sind seine Heihvirkungen ?
Mit Kurbildem aus dem Badeorte
Zaizon. Kronstadt, (1868.).
— Welches sind Heilwirkungen des
Eisens ? Als Fortsetzung der Kurbilder
aus den Trink- u. Bade-Kur-
Anstalten Zaizon. Kronstadt, 1868.
— Károly. Die Mineralquellen zu Zajzon
in Siebenbürgen, sowie die berühmten
Kurorte Siebenbürgens Borszék,
Árvapatak u. Baaszen. Naturhistorisch
u. medizinisch dargestellt.
Wien, 1855.
Grósz Albert. A nagyváradi fürdk.
Útmutatíis a vidéki nép használatára.
Nagy-Várad, 1855.
— Lipót. Az erdbényei fürd, hely-,
történetrajzi és orvosi szempontból,
a vele kapcsolatban lev savó- és
szöIlö-gyóg>Tnódok leírásával orvosok
és betegek számára. Pest, 1858.
— Das Bad von Erd-Bénye vom topogr.-historischen
und medicinischen
Standpunkte. Pest, 1858.
Grünwald Adolf. Orvostudori értekezés,
az ásványvizekrl egyáltaljában
és azoknak használata. Pest, 1847.
— Mór. Szliács, szénsavdús vasas fürd
Zólyom mellett. Legújabb ismertetése
helyi intézményeinek, gyógj-forrásainak
és gyógyjavallatainak. Budapest,
1887.
— II. bv. és teljesen átdolg. kiadás,
1898.
— A vasas hévvizekrl. Különös tekintettel
Szliáesra. Budapest, 1897.
Gvadányi József gróf. A pöstényi
förödés, a melyet az ottan történt
mulatságos dolgokkal él magyar
nyelven versekben foglalt. H. és é. n.
Habermann B. Der Kurort Szliács
insbesondere in sanitárer Beziehung
geschildert. Ödenburg, 1856.
Hárdtl Ágost báró. Die Heilquellen
u. Kurorte des österreichischen Kaiserstaates
u. Ober-Italien's. Mit einem
Vorworte von Hofrath J o h a n n
p p 1 z e r und Kari S i g m u n d.
Nach ámtiichen Mittheilungen bearbeitet
von .... Wien, 1862.
Halaváts Gyula. A szegedi két artézi
kút. Budapest, 1891.
Hammerscbmid József. Monographie
des Soolbades Polhora im Arvaer
Comitate ()l)er-Ungarns. Pest, 1872.
Hanák Mihály. Dissertatio inaug.

I bruck,
í
Hathvani
\
dionses,
36 HANKÓ — HOPBAUER
med. sistens annly>ini triuin fdiitiuni
de Béel in Apátfalva ooniitatus Borsodiensis
pronimpontium. Ppstini, 1826.
Hankó Vilmos. A bábolnai meleg
• Mátyás-forrás* és a szóvátai 'Fekete-tó*
hidejf sósforrás chemiai elemzése.
Budapest. 1880.
— A solymosi hideg savanyú ásvány
víz chemlai elemzí^se. Budapest, 1881
— Hunyadmegye ásványvizei. Budapest.
1883.
— Csílcmegye fürdfti és ásványvizei
szóban ós képekben. Budapest, 1890
— Az erdélyrészi fürdók és ásványvizek
leírása. Kolozsvár, 1891. és 92.
— Az ásvánj'vizek kezelése. Budapest,
1895.
— Külföldi fürdók, gyógyltóhelyek ós
ásványvizek. Budapest, 1895.
— Hazai kénesfürdök. Al-Vácza, Balf,
Borosznó, Bréb, városligeti Artézifürd,
Császárfürdó, Lukácsfürdó, Margitsziget,
Büdöskó, Harkány, Herkulesfürdó,
Kóhalom, Kolop, Leibic,
Párád, Pöstyén, Szejke, Szobráncz,
Trencsén-Teplicz. Budapest, 1895.
— A hazai szénsavas fürdk és ásványvizek.
Budapest, 1896.
Hasenfeld Manó. Orvosi szemle az
lH60-ik évi fürdói idény fölött Szliácson,
egj'bekötve a fürdóintézetnek
leírásával rövid vázlatban. Pest, 1861.
— Szliáes. Bericht über die Saison
1860. Wien, 1860.
— Eaux ferrugineuses thermales de
Szliáes (en Hongrie). Paris, 1862.
— Der Kurort Füred am Plattensee.
Wien, 1866.
— Szliáes fürdó gyógyhely Zólyom mellett
élet- és gyógytani hatásairól
.... Orvosok és fürdóvendégek
számára. Pest, 1871.
— Der Curort Szliáes, náchst Neusohl
ín Ungarn .... und seine pathologischen
und therapeutischen Wirkungen.
Für Aerzte und Laíen. Wien,
1867.
— Szliáes fürdögyógj'hely Zólyom mellett.
Tájképi, történeti, földtani, természettani
és vegyi tekintetben, éle^
és gyóg>'tani hatásairól és a gyógyhely
eg>'éb ügyeirl. Orvosok és
fürdvendégek számára. Budapest,
1878,
~ Külföldi és hazai ásványvizek s
íryójrvhelyek. Budapest. 1892.
Hasper Ferenoz. Cirkvenica. Tengeri
fürd és klimatikus gyógyhely.
Budapest. 1895.
Hassenberger E. L. Die Cnrorte und
Heilquellen Oesterreích-Ungams. Inns-
s. a.
István. Thermae Varaoxainini
physico et medíco
subjectae item de illarum usu salutarl,
simul cum observationibus medicis,
nec non de sale medio in iis
contento. Cuius occasione dissertatio
inseritur, de natura salium nominatim
ver de salibus, qui ciroa Debrecinum
collegiuntur nitro nostin temporis et
veterum, seu nitro idest, alcalino
fossili vei saponario Debrecinensi.
Viennae, 1777.
Hayd István. Dissei-tatio inaug. med.
do psychrolusia. Viennae, 1839.
Heksch Sándor. F.-Tátra-Füred éghajlati
gjógyhely és vizgyógyintézet.
Bécs, 1881.
— A trencsén-tepliczi fürd leírása.
(Magyar, német és
franczia nyelven.)
Pozsony, 1884.
Heller Flórián. Chemisehe Analyse
des Wassers und der Gase der neuen
Bohrquolle zu Lippik in Slavonien.
Wien. 1871.
Helm Tivadar. Észrevételek a Franzensbadi
gjógyforrásokról Csehországban
Eger mellett. H. és é. n.
Hermann András, üe thermis Trentsinoiisibus
c'onimontariolus historicophys.-mod.
Lipsiae. 1726.
Hertzka Imre. Karlsbad gyógj-hatányainak
és egyéb helyi viszonyainak
ismertetése. Eg>' étel- és ital-jegyzékkel
mézes hug>árban szonvedók
számára. Budapest, 1879.
— II. kiadás 1898.
Herz Vilmos. Die Heilquellen í\o^
Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1859.
Hintz Henrik. B.irtfa gyógyfürd
Sáros vármegyében és égvényes-sóssavas
savanyúvíz forrásai történeti,
balneoloyíaí rs g>'óg>'ászatí szempontból.
Biidapo.st, 1895.'
Hirschfeld J. és Pichler V. Die
Báder, Quellén und Kurorte Europa's.
Stuttgart. 1875.
Hirschfeld J. Les Eaux minerales les
pius fr('(|unntéos de l'Hongrie. Víenne,
1875.
Hirschfeld Miksa. Der Kurort Buziás
und seine Stahlquellen. Temesvár,
1871.
Hlaváos Samu. Lucski gyógjfUrdnek
rövid vázlata. Budape.st. 1886.
Hofbauer Inoze. »Magyar Baedeeker.«
Az ös.szes honi fürdk és ásványvizek

egyedüli ingyenes útmutatója. U. évf.
Budapest, 1899.
Hoffer Ferencz. Vorhandlungsregeln
bei dem Trink- und Badegebrauche
des Tazmannsdorfer Mineralwassers.
Güns, 1834.
Hoffmann Frigyes. Gründlicher Bericht
von dem Selterbrunnen, dessen
Gehalt, Wirkung und Kraft, auch wie
derselbe sowohl alléin, als mit Milch
vermischt, bei verschiedenen Ki'ankheiten
zu gebrauchen ist. Ofen, 1772.
Hohifeld Lajos. Fürdö-utmutató. Budapest,
1895.
Hollán Adolf. Dissert. inaug. med.
Clima respectu medico consideratum.
Pestini, 1837.
Horner István. Az els magyar karisbadi
tanácsadó. Különös tekintettel
vagj'ontalanabb hazánkfiaira. Pest,
1863.
Horváth. Bálint. A füredi savanyúvíz
s a Balaton környéke. Kéziköny\Til
a savanjTivizi s a balatongözsi minden
kari
s rendi tisztes vendégeknek.
Magyar-Óvár, 1848.
Hufeland Kristóf Vilmos. Über
lauwarme Báder nebst Anweisung zu
ihrem nützlichen Gebrauche. Ofen,
1817.
— Az égeri ujabb idben Ferencz forrásnak
nevezett ásványvíz gyógyhatása
ül életmód következtében fejlett
alhasi bántalmakban. Pest, 1822.
Huszty (raszinyai) Zachariás Teoph.il,
Prüfung der Nachiieht an das
Publikum von dem St. Georger Sehwefelbade.
Pressburg, 1793.
Illés (Edvi-) László. A budai hévvizek,
különösen a császárfürd s
gyógyintézetei. Legújabb átalakulásokban.
Pest, 1843.
— Versuch einer physikalisch-medicinisehen
Darstellung der Heilquellen
des Kaiserbades zu Ofen. Pest, 1847.
Ilosvai Hugó. Hol nyaraljunk ? Fürdöutmutató
egészségesek és betegek
számára. Budapest, 1895.
Ilosvay Lajos. A luhii Margit-forrás
vegyi elemzése. Budapest, 1878.
Imhof György. Orvostudori értekezés
a hidegvíz orvosi használatáról. Pest,
1840.
Die
Jacqnin József Ferencz báró.
artesischen Brunnon in und um Wien.
Wien, 1831.
Jalsovics Aladár. A balatonfüredi
gyógyhely és kirándulási helyei. Budapest,
1878.
KOFFER — JÓSA 87
Janota Jen. Historisch-topogr. Skizzé
des Bades Bartfeld. Wien, 1861.
Jánnay László. Tátrafüi'ed climatikus
gyógyhely Szepesmegyében és
környéke. Budapest, 1885.
— Ó-Tátrafüred (1797—1897) és környéke.
Ó-Tátrafüred fennállásának
100-ik éve alkalmából. Budapest, 1897.
Jemelka József. Dissertatio inaug.
med. sistens thermas Gasteinienses,
respectu geogr.-geognost.-phys.-chemico
et therapeutico. Budae, 1845.
Joachim Vilmos. Die Bitterwásser
Pannoniens in chemischer, physiologischer
und vorzüglieh in therapeutischer
Bezichung. Oedenburg, 1865.
Jordán Tamás. De aquis medicatis
Moraviae commentariolus. Francofurti,
1575.
— II kiadás 1586. — Tübingae 1606.
Ugyanez cseh nyelven : »Knyha o
wodach hogitedlnych neb Teplicech
Morowskyeh. Slawnym Cztyrem Stavuom
Markhrabstwij Morawstého píipsaná.«
czimmel. Brünn, 1580.
— Succincta n^rratio de origine et usu
thermarum Teplicensium prope regiam
civitatem Trenchinium in inclyto
Regno Hungáriáé mira providentia
Divina in salutem plurimonim aegrotantium
a pluribus saeculis scaturientium.
Ex vetusto codice praestantissúni
quondam medici . . . anno 1580
idiomate moravico impressio desiunpta
et latinitate donata a quodam Thermophilo
moravo M. J. S. Olomucii,
1572.
— Kurzer Bericht vom Ursprimg und
Gebrauch des weltberühmten Teplitzer,
oder sogennanten Trentschiner
Bades in Königreich Hungarn ....
Vormahlons in dem Jahren 1580 von
den berühmtesten Aerzten .... in
Mahrischer Sprach beschrieben. Alsdann
in dem Jahre 1752 von einem
anderen mit Beifügung selbst eigenem
jáhrlichen Erfahrnuss in das Latéin
verfasset Jetzt lauffenden Jahr aber
1755 auch in die teutsche Sprach
übertragen. Cum licentia ordinarii.
Olmütz, 1755.
— De usu et origine thermarum Trenchiniensium.
H. n. (1580.) Übersetzt
und gedruckt in Olmütz 1782.
Jósa István. Scrutiniuni aquanim
mineraliuni in Possessionibus Sindlér
et Lipótz I. Comitatui Sarosiensi
ingremiatis e.xistentium. Cassoviae,
1799.

88 KAMENSZKY — KOFRANYl
Kamenszky István. Orvosi értekezés
a ma^yarorszáíri leveg egészséges
létérl általánosan és felelet azon
három kérdésre : melyek a köznép
közönségesebb nyavalyái Magyarországban
? Milyen okokból erednek
azok ? S micsoda diaetetikai életmóddal
lehet elkerülni s megelzni azokaty
Pest, 1H25.
Elarlovszky Lajos. A gyóg>i"ürdk és
égvényes savanyúvizek alkatrészeinek
hatása különösen Hársfalvára
alkalmazva. Kperjes, 1871.
£atona Mihály. Bemerkenswerthe
arztliche Nachricht über die in Wien
zu errichtende Anstalt für die stárkenden,
aromatischen, kampferhaltigen,
weingeistigen, áthorisch-öhligten,
harzigten, schwefligten, dann für
die erweiehenden schmerzstillenden
Damfl)áder, sammt der Anweisung
zum Gebrauche. Wien, 1834.
chem.-pharm. de aqua ininerali liberae
et regiae civitatis Bártfa. Vindobonae,
1839.
Eelin Amadé. Analysis aquae thermaiiini
novanim Reieczensium praemissa
brevi oanmdem deseriptione
topographica. Viennae, 1793.
— Ueber die neuentdeckten warmen
Bader zu Rajecz etc. Aus dem Latéin.
Wien, 1793.
Kentzler József. Oleichenberg (Steierorszáirbani
fürdhelyének rövid vázlata
különös tekintettel tájviszonyai,
belberendezése és gyógyhatására.
Un>fvár, 1885.
Kern Henrik. A lipiki jódfürdö és
hfornisa. Budapest, 1878.
Kéry (Bittner) Imre. A mennyházai
ásvány-forrás veg>'- és gyóg>'tani tekintetben,
némi tájékozá.'^ul azok
számára, kik ezen gyógyfürdt használni
óhajtják. Pest,"l8HH.
— Die Heilquellen zu Menyháza in
ehemischer u. mediziniscb-prakti.scher
Bezíehung zur Richtschnur für Jené,
die derén Heilwirkungen zu benützen
wünschen. Ins Deutsche übertragen
von Mor i tz p p e n h e i m e r. Pest,
18H6.
Kienast Mátyás. Der Vor- Pommerische
Heyl-Brunn. Greifswald, 1690.
— Descriptio inedicati fontis Kentzeriens.
Straísundi. 17(»1.
Bliesewetter Alajos Ferdinánd. Das
hochgrüflich-lllésházy.schenüchstTrenschin
im Königreich Huujzarn gelegene
Töplitzerbad. Brünn, 1774.
— Etwas von dem Markgrafthume Máhren
im Hradischer Kreise gelegenen
Hofgráflich Vincenz Serényischen sogennanten
Luhatschowitzer Mineral-
Óesundbrunnen in einer Heihe von
Briefen an einen seiner Freunde
von .... Hungarisch-Skalitz, 1810.
Kis József. A P'ert tava vizének és
oiví.si tulajdonságinak fürd g\-anánt
leírása. lV.

kozásul a vízi kezelésnél. Pozsony,
1885.
Kolb Bertalan. Orvostudori értekezés
a vízrl életi'endbéli s gyógytudományi
tekintetben. (Dissertatio
inaug. de aqua respectu diaetetlco et
therapeutico considerata.) Pest, 1838.
Kolbány Pál. Bemerkungen über den
ansteckonden Typhus der ini Jahre
1809—1810 in Pressburg herrschte ;
über die Wirkungen des kalten und
warmen Wassers, als eines Heilmittels
im Fieber und anderen Krankheiten,
naeh seiner innern u. aussern
Anwendung ; und über den innerlichen
Gebraueh des kalten Wassers als
Geti'ank im Fieber durch praktische
Falle erlautert und naher ins Licht
gesetzt, naeh Gesetzten der razionellen
Heilkunde. Pressburg, 1811.
János Péter. Tractatus
Komároiny
chem.-medieus de fonté salubri in
pago Tatzmansdorf, Tárcsa Hungaris
dicto, prope Sclaning, Pinkafeldae
vieino in Comitatu Castiiferrei scaturiente.
S. 1. et a.
Korányi Frigyes. Emlékirat a fürdk
emelé.«:érül. Budapest, 1886.
— Szinyelipóczi SalvatorfoiTásról. (Kivonat
a budapesti orvosegylet fürdbizottmányában
1885. évi deczember
14. felolvasott jelentésébl). Budapest,
1886.
Kósa (közép-ajtai) Mózes. Értekezés
a vízaknai sós fürdkrl. Nagy-Szeben,
1847.
— A vizáknál kamarai iblanyos sósforrások
végy- és gyógytani tekintetben
összehasonlítva a külhon e nem
jeles sósforrásaival. N.-Szeben, 1847.
— Die jodhaltigen Soolbáder bei Salzburg
(Vízakna) im Hermannstádter
Bezirk des Grossfürstenthums Siebenbürgen.
Chemisch und therapeutisch
dargestellt. Hermannstadt, 1848.
König József. Die Mineralquellen von
Borszék in Siebenbürgen und ihre
Heijwirkung. Kronstadt, 1843.
Kratochwilía Tamás. Kurze Abhandlung
über das Baden und dessen
Nutzen, besonders über die Heilquellen
in Töplitz bei Trenschin, im
Königreiehe Ungarn. Pressburg, 1838.
Kratzmann Enail. Legfontosb szé^
küldözött marienbadi gyógyvizekrl.
Pe.st, 1847.
Kramer János György. Cogitationes
et observationes de climate Hungarico.
VIennae, 1739.
KOLB — LALANGUE 39
Kreuziger. Der Kurort Deutsch-Alt^nburg
in Nieder-Östen-eich. Pressburg,
1852. 1856.
~~ II. Aufl.
Kreysel János Zsigmond, Tractatus
de acidulis sive thennis Scepusiensibus,
ínstituta ubique exploratíone
chymica, superioram jussu conscriptus,
et anno 1768. inclyto comitatu
exhibiüis. S. 1. et a.
Kroczkievicz. Physlsche Beschi'eibung
des neulublauer salinisch eisenhaltigen
Mineral-Sauerbrunnens. S. 1.,
1802.
Kun Zoltán. Értekezés a pneumaticus
gyógykezelésrl a légz szervek bántalmainál.
Sárospatak, 1877.
— Erdbénye klimatikai gyógyértékérl.
Orvosok és fürdvendégek tájékoztatására.
Függelékül : Erdbénye
sebészeti szempontból. Irta M a t o 1 a y
Károly Sárospatak, 1897.
Kunitsch Mihály. Historisch-topographische
Beschreibung des Mineralbades
Topusko im Königreiehe Croatien,
seiner Eigenschaften, Heilkráfte
und Wirkungen nebst einem kurzen
Anhange von dem Sauerbninnen Lassina
in eben diesem Königreiehe.
Mit Situationsplan. Karlstadt, 1827.
— Historisch-topographische Beschreibung
der Varasdin Töplitzer Sehwefelbades
im Königreiehe Croatien.
Ein nicht unwichtiger Beytrag zur
Balneographie überhaupt; und insbesondere
für die Königreiehe Ungarn,
Croatien, Slavonien und Dalmatien,
wie auch für die angránzenden Provinzen,
und entfernten Lánder. Varasdin,
1828.
— Die Sauerbninnen Jamnieza im Königreiehe
Croatien. Agram, 1831.
Kurz Antal. Borszék, Siebenbürgens
beiühmtester Kurort, nebst einem
kurzen Anhange über Belbor. Kronstadt,
1844.
Lalangue Ker. János. Tractatus de
aquis medicatis regnorum Croatiae
et Slavoniae etc. etc. Zagrabiae, 1779.
— lUiti izpiszavanye vrachtvenih vod
horvatzkoga y slavonzkoga országa
i od nachina nye usivati za poti'ebochu
lyudíh. Zágráb, 1779. (Horvá^
ország és Slavonia gyógyvizei és
azok használata horvát nyelven.)
— De aquis Hungáriáé medicatis. Nagy-
Károly, 1783.
— -
A magyarországi orvosvlzekröl és
a betegségekben azokkal való élés-

40 LEHOTZKY MANGOLÜ
nok szabott módjairól a szo^'ényeknek
kodvokórt. Naííy-Károly, 1783.
Lehotzky Nándor. Das Dainpfbad
und dio condonsirton Wassordampfc
als Naturhoilmittol in den wichtigsten
Krankhoiten chronischor Fonii, die
auf arznoilichpin Woifo koino Heilung
ttnden, Hautkrankhoiton. Skropheln,
die Gicht von auftalondpn Rpsultaten
in ílrkaltunfískiankhpitpn, Krampfe,
Wechselflebern, Sexiiaikrankheiten, in
der acuten Gicht u. a., als diatetisehes
Mittel zur Abhartung und Hautkultiir,
zur Sicherung gogen kliniatische und
athmospharisohe Kinílüsse, Endemien
und Epidomien, zur Erhaltung der
Gesundhoit und Verlangerung des
Lebens. Aus eigenen Erfahrungen.
Loipzig. 18H0.
ásványvíz
vpgyplenizésp. Pest, 1869.
Lengyel Béla. A szulinyi
— Chemische Analyse des Szuliner
Minerahvassers. Klein-Lipik, 1874.
— A rank-hprleini Os szpjkpi ásványvizpk
chemiai plemz;''so. Rudapest,
1880.
— A mohai Ágnps-forráí^ vcí.-^vilnipzf'sp.
Budappst, 1881.
— A parádi timsós, IIonavülLixi tinixis
és a Clarisse-forrás vizf'nok \f-vrU'iiizise.
Budappst, 1883.
— (przemysli) Dániel. Orvcstudori
c'rtpkozés a fürdk gyógyerejóról s
használatáról. Buda, 1842.
— Fürdól-Zsebkönyv. Mag>ar-, Erdély-,
Horvát-Tótország, a Szprbvajdaság 's
Temesi-Bán.ság, nemkülönben a Határórvidék
ásványvizei s fürdö-intézetei
ismertetését tárgj-alva. Pest,
1853.
— Die Heilquellen u. Báder Ungams,
Siebenbürgens, Croaliens sammt Slavonien,
der serbischen Wojwodschaft,
des Temeser Banats und der Militárgránzlánder
in medizinisch-statistischpr
Hinsicht. Ppst, 1854.
Lénk Adolf. Dissertatio inaug. med.-
practica de balneis friííidis. Pestini,
18.32.
Liebig Justus. Rövid uta.sitas a Rákóczy
és a kissingeni, boekleti és
brückenaui egyéb gjógyforrásainak
alkatrészei, gj'ógyhatiisai és használatáról,
mint bebizonyult legjobb szerek
a leggyakoribb altesti s más idúlt
betpgfségpk ellen. Bécs, 1873.
Lindenmayr Imre P. Die Mineralqueiien
zu Huzias. S. I. et a.
Linzbauer Ferenoz Xavér. Con-
ni.-íche Tdpograpliic Lailtadi.^i.Iiaibach,
1K34.
Lissoviny János, Scrutinium phyaquarum
Stubnen-
sico-medicum, quo
sium medicatarum in inclyto comiscaturientium
ad
tatu Thurotziensi
domínium liberae regiae montanacivitatis
Cremni-
rumquo primariae
tziensis pei-tinentium ; suftlciens varii
spectus therniai-um Budensium. Tbema
inaug. Budae, 1832.
Die wannen Heilquellen der Hauptstadt
Ofen im Königreiche L'ngani.
Geschichtlich und naturhi.storisch beschrieben
nebst Angabe ihrer Einrichtung,
Anwendungsweise und Heilkraft.
Pesth, 1837.
Lippich Ferencz Vilmos. Medici-
caloris ratio ; elementa, utilitas et
raodus utendi genuine expeduntur.
Tyrnaviao. 1748.
Loew András. Duorum Hungáriáé
modicatorum fontium, quanim altér
penes lacum Pisonium in Semproniensi
comitatu ad pagum Wolffs, altér in
Castriferrei comitatu penes Pinkafeld
enascitur, suecincta descriptio; ex auctoris
schediis posthumis cura et studio
íllii Car. Frid. Loew ^edita. S. 1. et a.
Lomnitzy Vilmos. Átnézet a feketehegyi
vizgyógyintézetrl (Schwarzenberg)
Szopesmegyében. Rozsnyó, 1883.
Losteiner Gyala. Párád gyógyhely
Hevesmegyében kénsavas vasas-timsós
fürdókkel, égvényes-kénes-savanyuvizü
forrásokkal. Orvosok és fürdvendégek
számára. Budapest, 1885.
Macher Mátyás. Die den Gránzen
der Stcierinark nahen Heilwásser in
Ungarn, Kroatien und lllyrien. Physik.-
medizinische Beschreibung von Tatzmannsdorf
und Sulz, der Schwefelhiiltigen
Báder zu Varasdin u. Krapina
und der Thermen zu Stubitza, Tschatesch
und Neustadt. (íratz. 1834.
Mandel F. Ungarn.s Báder und Heilquellen.
Nach den bestén Quellén bearbeitet.
Pest, 18H2. .Anhang : Ueber
die körperl. Erziehung der Kinder.
— Joachim. Di.«;sertatio de aquis rae-
(licatis Hungáriáé. Paviae. 1842.
Ifangold Henrik.. Der Kurort Füred
am I'lattensee. Weszprim, 18H3.
- Der Kurort am Plattensee (Balatonfüred)
in bistor.. etc. Beziehung. ^len.
18«().
- Balaton-Füred, gyógjhatányainak és
helyi viszonvainak rövid rajza.. Pest,
1872. III." bv. kiad. 1884.

;'
! 1
'
j
j
de aqua ejusque usu modieo in statu
frigido. Vindobonae. 1840.
Meskó (felsó'-kubini) Pál. Orvostudori
értekezés a hidegvízrl, élet-
rendbeli s orvosi tekintetben [Dis-j
j
Meyr Ignácz. Rövid utasítás a gzj
^- Balaton-Füred zsebben. Vagyis a
nevezett fürd gyógyhatányainak rövid
rajza. Budapest, 1875.
— Balatonfüred gyógyhatásai és gyógyhelyi
viszonyai. Orvosok és gyógykeresök
számára. Budapest, 1889.
— Balatonfüredi (Millenium) emlék a
fürdvendégek tájékoztatására. IV.
bv kiad. Budapest, 1896.
Marikovszky (n.-tornyai) György.
Piiysische und analytische Beschreibung
aller Mineralqueüen des löbl.
Gömörer und Klein Honther Koniitats.
Leutsehau, 1814.
— A nagj'-rezei orvos-vizeknek elbontásáról,
orvosi erejérl és hasznairól.
Rozsnyó. 1829.
Marsclialkó Tamás.^ Lipik gj'óg>füid
Szlavóniában. Égvényes jódos
hévviz 64" C. állandó hómérsékkel.
i
Budapest, 1895.
Marschall Márton Ferdinánd, Dissertatio
inaug. med. Die Heilquellen
von Pöstjén im Königreiche Ungam.
Ofen, 1838.
Martin Alajos. Die Hunyady János
Bittersalzquelle zn Ofen. München,
1872.
MaTithnsr Lajos Vilmos. Die Heilkráfte
des kalten WasserstraUs. Mit
einem Rückblicke auf die Geschichte
und mit besonderer Rücksicht auf das
Staubregenbad und kalte Báder. Wien,
1837.
Mayer Antal. A nag>'váradi héwizek
történeti, természeti-ajzi, természet-,
végy- és gyóg>-tani tekintetben. Nagyvárad,
1861.
Mayer Imre Lipót. Disseit. inaug.
med. de aquis mineralibus arte factis.
Budae, 1841.
Mazúr Ern. Orvostudori értekezés
a fürdi életrendrl. [Ditsertatio. inaug.
med. de diaetetica thermarum.l Pest,
1842.
Menich János. Dissertatio inaug. med.
MARIKOVSZKY — >USKOLCZY 41
Mihálovits S. Ueber die Anwendung
und Wirkung der russischen Dampfbáder
Pest, 1841.
sertatio
i
inaug. diaetetico-med. de aqua
frigida.] Buda, 1840.
Miller Jakab Ferdinánd. Hercules
Meyer Henrik. Exaraen thermographicum
mineralis balnei aurei \'uIgo
Goldbad, situati in territorio ill. dni
Andreáé Sauberer etc. Casso\iae, 1762.
fürdók hasznossága és használatára
nézve, és leírása a brassai újonnan
fölállított gzfürdöintézetnek. Brassó,
1857.
— Traité des eaux minérales d'Elöpatak.
Vienne, 1862.
— Abhandlung über die Mineralwásser
zu Élpatak in Siebenbürsen. Ki'onstadt,
1863.
— Die Heilquellen von Borszék in Siebenbürgen.
In naturhistorischer und
therapeutischer Beziehun? dargestellt.
Kronstadt, 1863.
— Borszék gyógyvizei. Természettudományi
szempontból, leirta
Németbl fordította t r o b á n.
Nándor. Brassó, 1863.
— Inviatíune spre a intribuintia cu
folosu ápele minerále de Borszék in
Transilvania de ... . Brassoviu, 1863.
Milhaud János Jakab. Der freundliche
Ai'zt an der Toilette jnnger
Damen und Herren oder : Neuester
erprobter Rathgeber zur Erhaltung
imd Erhebung der Schönheít, enthaltend
die bewáhrtesten und zugleieh
auch natürlichsten Schönheitsmittel.
Femer : Eine gründliche Anleítung.
zum zweckmássigen Gebrauche der
warmen, besonders aber der kalten
Báder, und der wimderbaren Heilki'áfte
des Kalten Wassers überhaupt,
als das unschuldígste und einfachste
Mittel, die Reinheit, Festigkeít und
frisehe Lebensfarbe der Haut zu
befördem ; Vertreibung der Warzen
und Sommerflecken : Behandlung der
Haare, Mittel zur Beförderung des
Haarwuchses, Fárben der Haare,
Anleítung zur Bereitimg guter und
unschádlícher Pomaden etc. Mit einem
Anhange über das Auswachsen junger
Leute, insbesondere aber der Mádchen.
Worin die zweckmássigsten Mittel
angegeben werden, um dieses schrekliche
und den menschlichen Körper
so sehr entstellende Uebel zu verhüten,
nebst neuer Methode, ausgewachsene
Knaben und Mádchen zu
behandeln. Kaschau 1835.
Mehadiensis animadversioníbus criticis
ilhistratus. Pestini, 1806.
Miskolczy Károly. Balaton-Füred
mint savanj-u víz. Vgy a mint van,
minden oldalról regényesen eladva
.... által. Veszprém, 1837.

!
|
1
;
':
!
j
|
j
j
j
42 MITTER-MAYER — 08ANN
Mittermayer Ferencz. Boschreibunír Mnk Manó. A Herkules fürd és környéke.
Természettudományi, orvosi,
(les im Eis(«nburffer C'omitat zu Sulz
(Sós-Kút) bettndliehon und chemisch füvé.«zeti és .statisztikai tekintetben.
untcrsuehton MinoraI-NVas«prf!. Steinainaniíor,
1824.
MüUer Károly. A pülnai keservíz
Pest, 1872.
MoJ8Í80vic8(moisvári) György. Dissortatio
inaiig, inod.-pharm. sistens Nagel Ede. Der t'urort Trenchln-
rövid ismei*tetése. Bécs, 1844.
actiononi ot usuin thorapputicum balneonim
siniplicium tppidorum. Vinfolthcniien.
EOca, 1874.
Toplitz in Ingani und seine S'ógytan.
A szülök és népnevelók nélícü-
Pest, 1871.
— Magj'arhoni keser források. Pest, lözhetlen kézikönyve. Számtalan szakértk
és vizgj'ógyintézetek adatai és
1872:
— III. A > Budai Rákóezj* keser viznek fényes sikerei után. Debreczen,
vegjelemzése. Budapest, 1876. ! 1881.
— II. »Aeseulap« budai uj keservíz Nyulas Ferencz. .Az erdélyországi
vegytani elemzése. Budapest, 1877. orvosvizoknck bontásúról közönségesen.
3 darab. Kolozsvár, 1800.
Munde Károly. A graefenbergi vlzgyógyintézet
és priesznitzl gyógj'mód Oesterreiclxer Illés. Fragmente aus
körülményes leírása, mindazon bete- dem Relc'he des kalten Wassers, entworfen
zu Gráfenberg im Jahre 1839.
\
gek számára, kik Graefenbergbe
menni vagj' a gyógjitást otthon végbevinni
szándékoznak. Toldalékkal a Oesterreicher József. Analysis aqua-
Pest, 1841.
lovak különféle betegségei gj'ógj'ítá- rum Budensium item aquae Sárisaplensls
et acidulae Fürediensis, prae-
sáról. Priesznitz Vlncze arczképével.
I
II. kiadás. Kolozsvár, 1838.
mlssa methodo professoris Winterl,
— Die Gráfenberger Wasserheilanstalt cum tabellis. Viennae, 1781.
und die Priessnitz'sche Curmethode. — Nachricht von den Bestandtheilen
Nebst einer Anwei8ung,die am háuttgsten
vorkommenden Krankheiten, nes. Wien. 1792.
und Kráften des Füreder Sauerbnin-
als : Gicht, Rheumatismus, Scropheln, Orzovenszky Károly. Balaton-Füred
Syphilis, Hámonholden, Fieber, Ent-
és gyógyhatasa. .\ helyi viszonyok,
zUndungen, Influenza, einer Menge i
a fiird története, gj-óg>'hatasa és a
acuter und chronischer Übel, durch gyógjeljárás ismertetése. Pest, 1863.
Anwendung des kalten Wassers mit
II. kiadás 1871.
Schwitzen naoh der (iráfenberger — Bad Füred am Blattensee. Selne
Cunnothode gründlich zu hellén. Ein Heilmittel und Heilwirkung. Pest,
Handbuc'h für diejenigen, welche nach 186.H.
i
Griifenberg, oder irgend andem Kait- — 11. Aurt. 1866.
wa.sserhellanstalt zu gehen, oder die i Osann E. Physik.-medizin. Darstellung
Cur zu Hause zu gebrauchen gesonnen
sind. Pest, 1837.
züglichst

OSSIKOVSZKY — PREYSZ
4a
— II. Aufl. 1839—41.
Petrovich Máté. Eigenschaften des
Ossikovszky József. A bártfai fürd Füreder Mineralwassers in Ungam,
ásványvizének chemiai elemzése. und Krankheiten, in welchen dieses
Budapest, 1885.
heilsam ist. Ofen, 1814.
Ottó C. T. Physiologische und therapeutische
Einwirkung der Seeluft Leukoviensibus thermis in Scepusio.
Petrycy J. De Rusbachiensibus et
auf unseren Organismus mit besonderer
Rüeksieht auf unsere Küste. Pillmann István Lrincz. Disser-
S. 1. 1636.
„ Fiume,. 1894.
tatio inaug. med. de aquarum martialium
oflícaeia. Tyrnaviae, 1774.
Ötvös Ágoston. Orvostudori értekezés
Erdélyország gyógj'vlzeirl. [Aquae Plichta Soma. Nógrádmegye felvidéke,
éghajlati és közegészségi tekin-
medicatae Transylvaniae. Dissertatlo
inaug. chem.-med.] Buda, 1836.
tetben. Budapest, 1875.
Palócz Ignácz. A villamos fényfürdök.
1899.
Heiiquelle u. der Amazonquelle des
Pohl J. J. Chemisehe Analyse der
Pántotsek L. V. Aquae minerales Kaiserbades zu Ofen in Ungam. Wien,
Alsó-Sebesienses. Dissertatio inaug. 1860.
med. Pestini, 1843.
Polónyi Károly. A feketehegyi vizgjógjdntézet.
Rozsnyó, 1882.
Papp Samu. Alsó-Tátrafüred climatieus
gyógj'hely vasas lápfürdöi és Pólya József. De hydriatria nonnulla.
vizgyógyintézete. Budapest, 1895. Occasione festi semisecularis laureae
Pataky Sámuel. Deseriptio phys.-
chem.
aquanim mineralium Transsylvaniáé.
Jussu exc. r. gubernii in conpendium
redacta. Pestini, 1820.
Patkovics József. Die Heilquellen
von Harkány kurz dargestellt. Fünfkirchen,
1830.
— A harkányi hévviz és gyógyereje.
Pécs, 1846.
Patrubány Gergely. Az 1864. évi
füi'didény a budai császárfürdben.
Gyógytani szempontból irta . . . Pest,
1865.
Patzelt József. Dissert. inaug. med.-
pract. sistens observationes circa
hydropathias. Pragae, 1838.
Pawelka Ern. Csik-Tusnád és gyógyforrásai.
Brassó, 1885.
Payer János Lipót.
Modicum medicum,
sivo regni Sclavoniae thermamm
in inclyto Varasdiensi comitatu
ad venerabile ac antiquissimum eapitulum
almae ecclesiae Zagi-abiensis
jure dominii spectantium succincta
et dilucida deseriptio. Annexis cautelis
in acidularum usu observandis.
Graecii, 1709.
— Reimpressum Zagrabiae, 1784. — S.
1. 1786.
Peitsits Constantin. Rukovoditel
k'izgubljenom zdravlju. (Hidegvizzeli
mogítás.) S. 1. 1840.
Pete Zsigmond. Értekezés a fürdésrl.
Budae, 1862.
— Fürdi életrend, vagyis min szabályokat
kövessen a fürdvendég, hogy
az ásványvizeket, savót, a fürdket
sikerrel használhassa. Pest, 1866.
doctoralis medicae . . . Francisei Ant.
Christen . . . 1838. 9. die mensis Maii.
Budae, 1838.
Polyák Lajos. A klimatológia és a
klimatotherapia kézikönyve, különös
tekintettel a tüdvész klimatikus
gyógykezelésére. Függelék : Balaton-
F'üred klimája. Budapest, 1892.
Pósa Gábor. Tudósítás a daruvári és
lippiki ferdökröl. Bécs, 1818.
Preysz Kornél. Idegbetegségek balneotherapeutikus
kezelése, különös
tekintettel a hydrotherapiára. Budapest,
1893.
— A tengeri fürdk physiologiai hatása,
különös tekintettel az északi és
keleti tenger fürdire. 1892 nyáron
tett tanulmányútja alapján. Budapest,
1893.
— A Balaton fürdi és azok hatása.
Budapest, 1893.
— Siófok, Balaton-fürd és klimatikus
gyógyhely. Budapest, 1893.
II. kiadás 1896.
— Klimatikus gyógyhelyek. Abbázia,
Cirkvenica, Lussin, Piccolo, Corfu,
Rovigno, öörz, Meran, Bozen, Qries,
Arco, Velence. A Riviéra, Ajaccio,
Algier, Cairo, Davos, Görbersdorf.
Budapest, 1894.
— Klimatikus gyógyhelyek. Barlangliget,
Csorbaitó, Feketehegy, Iglófüred,
Koronahegy, Lucsivna, Matlárháza,
Stoósz, Szepes-Remete, Három-Tátrafüred,
Tátraháza, Tátra - Lomnicz,
Thurzófüred, Biharfüred, Marilavölgy,
Tusnád. Budapest, 1894.
— A klíma hatása. Budapest, 1894.

44 PREYSZ — RÓZ8AY
— Hazai sósfürdök. Akna-Szlatina, Görgény-Sóakna,
Kolozs, Korond, Maros-
Ujvár, Pávelfürdö, Székely-Udvarhely,
Szováta, Torda, Vízakna, Herkulesfürd,
Erzsébe^Sósfiird6, Magyar-Isla,
Csíz, F'elsö-Bajom, Nádpatak, Polhora,
Gyopáros-tó, Halasi, Konyári sóstó,
Melenczei, Ruszanda-tó, Nyireg^'házi
sóstó, Palics, Telegdi sósfürdö. Budapest,
1894.
— Balaton-Füred gryójryeszközei s azok
hatása. Budapest,' 1894.
— A Balaton fürdói : Kenése, Almádi,
B.-Püred, Szepczd, Keszthely (Héviz),
Boglár, Siófok, tekintettel a meteorológiai
viszonyokra. Budapest, 1894.
— A fürdöismertetések kellékei. Budapest,
1895.
— A tuberculosis a közegószségügy
szempontjából s annak gyógyítása,
tekintettel a hazai fürdinkre. Budapest,
1897.
— A fürdhelyek kellékei a hygienia
szempontjából. Budapest, 1897.
— A Szobránczi fürd ismertetése.
Budapest, 1897.
— A Ránk-Herlányi fürd és Európában
legnagyobb artézi idszaki szökkútjának
ismertetése. Budapest, 1897.
— A czigelkai Lajos-foiTás jódtartalmú
sós-savanyu víz ismertetése. Budapest,
1897.
— Tudósítás a Bártfai fürdrl és különösen
annak 1861-iki idénvérl. Budapest,
1897.
— Fürdink múltjáról, jelenérl és fejldésük
eszközeirl. Budape.st, 1897.
— Fürdink vendégforgalma 1876—
1895-ig. Budapest, 1897.
— Magyarország gj'ógjvizeirl, azok
ért^^kérl s értékesítésérl. Budapest,
1897.
Preysz Móricz. Mölczer György szegedi
ásványvizének vegyelemzése.
Pest, 1868.
Friessnitz. A hideg víz-gyógytan elméletileg
és gyakorlatilag egész kiterjedésében.
Az eredeti V. kiadás után
s tulajdon nézeteivel közli Virágh
József. Pest, 1843.
Frochaska. Kin ige Nachrichten und
Bemerkungen über die vvarmen B^er
in Píestan ím Neutraer Comitat des
Königreiohs Ungam vom Professor P.,
ím .lahre 1809. Wien, 1818.
Frúny Imre Mihály. Medizin.-topographische
Abhandhing des Curortes
Párád sammt seínem Schwefel-, Eisenund
Alaunwüssem. Pesth, 1833.
Fuskás Ferenoz. Borszék története.
Budapest, 1882.
Rácz Sámuel. Anmerkungen über den
l'Mircder Sauerbrunn. P'óg>tulajdonságai és alkalmazásának
módja. Buílapest, 1874.
— Die Gráf Stefan Széchenyi Bitt+'rsalzquelle
zu Ofen. Ihre P)ntí

kungen und Anwendungs-weise. Budapest,
1874.
Saarosy József. Czigelka ásványos
vize, természettani és orvosi tekintetben.
Eperjes, 1846.
— Das Mineralwasser von Czigelka in
naturwissensehaftlieher und med. Bezieliiing.
Eperies, 1846.
Sadler Mihály. Specimen inaug. sistens
svnopsin salycum Hungáriáé.
Pestini, 1831.
Sassy János. Czíz. Jód- és brómfürdö.
Budapest, 1898.
Saxlehner András. Hunyady János
kesenívízforrá.^a. Budapest, 1885.
Say Mór. Analyse des Mineraiwassers
zu Lippa in Ungam. Wien, 1854.
— Analyse der Bitterwasserquelle des
Herm Franz Neuwertii in Ofen. Ofen,
1855.
Scheint Dániel Theophil. Die Heilquelle
von Borszék,
SAAROSY — SEIDLER 45
nach eigenen Erfahrungen
in Kürze besctirieben von
einem praktischen Arzt. Mit dem
litiiographirten Situationsplan des Borszéker
Sauerbmnnens. Wien, 1824.
— n. Aufl. Pest, 1825.
— Anzeige, das kohlensaure Borszéker
Gesundlieitswasser betreíTend in Beziehung
auf die Cliolera morbus
(Brechruhr). (Kronstadt, 1831.)
Scherer P. E. Die heissen Quellén
und Bader zu Pöstyén (Piestján) in
Ungara. Leipzig, 1837.
Sch.erfel W. Aurél. A tátra-füredi
Castor és Pollux ásványforrások vegytani
elemzése. Budapest, 1874.
— A Lejbicz-kénfürd kénesvizének
vegyelemzése. Budapest, 1875.
— A szepesmegj'ei leibiczi kénfürdö
kénes vizének vegyelemzése. Budapest,
1876.
— A felsö-ruszbachi ásvánj^úz vegyelemzése.
Budapest, 1880.
— A czemétei ásványvíz vegytani elemzése.
Budapest, 1883.
— A Sibrai (Sivabradai) fürd ásványvizének
vegyelemzése. Budapest, 1883.
— A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése.
Budapest, 1885.
— A koronahegyi fürd (Smerdzonka)
kénes vizének vegyelemzése. Budapest,
1885.
ScMesinger Miksa. Die wirksamsten
ScMosser József.
Die Heilquelle zu
Teplitz náchst Warasdin in therapeutischer
Beziehung. Agram, 1839.
Schneider P. C. Untersuchung der
Thermen von Trentschin-Teplitz und
des Sáuerlings von Kubra. Wien, 1874.
Schoepf-Merei Ágost. Die Heilquellen
von Szliács in Ungam ; in ihren
eigenthümlich ausgezeichneten Wirkungen
für Aerzte und Nichtárzte.
Herausgegeben von einem Badegaste.
Pest, 1841.
Scholtz Jeremiás. A sopronyi birodalomban
lév Balffl Feredö mértékletes
állapotú természetinek, munkálódó
erejének és használatosságának
magyarázó megírása. Csepreg, 1631.
— Descriptio thermarum Wolffsensium
ad Sempronium quae ignis beneflcio
caleflunt. Csepregini, 1631.
laudem
Schönvizner István. Ode in
balnei Sacrisapionsis Quadriburgium
dicti. Budae, 1788.
Schraud Ferencz. De aqua soteria
thermarum Budensium, quae Caesareae
dicuntur. Budae, 1804.
Schulek Sándor. Analysis aquarum
mineralium. Dissertatio inaug. med.-
chem. Budae, 1842.
Schümmel. Der nützliche Rathgeber
des Kaiserbades. Pest, 1835.
Scliwartzer Viktor. A hortobágyi
keservíz elemzése. Budapest, 1877.
Scliwarzott J. G. Die Hercules-Báder
bei Mehadia. Ein monographischer
Versuch. Wien, 1831.
— Mehádia vagy a Herkules-fürdk és
utazás Hunyad megj'én keresztül
a mehádiai fürdkre, onnan Drenkovára.
A mehádiai fürdk tulajdonságai
s hasznok, némely nevezetességeinek
leírásával s hozzáadásokkal kivonatban
Schwarzott szerint írta lugosi
Fodor A n d r á s. Kolozsvár, 1844.
Antal. A gyöngyösi gz-
Sch.weiczer
fürd rövid leírása. Gyöngyös, 1871.
Schweiger Zsigmond. Franzensbad
gyógyhatányainak ismertetése. Budapest,
(1874).
Schweigert József. Bericht über die
nou errichtete Kaltwasserheilanstalt
in St. Xavér bei Agram ím Jahre
1844. S. I. et a.
Schwimmer Dávid. Der nützliche
Rathgober für Curgáste im Kaiserbade.
Pest, 1835.
hydriatischen Proceduren, ihre Anwendung,
mit bosonderer Berücksichtigung
der hydriatischen Behandlung Seidler Károly. Kurze Beschreibung
von Infectionskrankheiten. Pozsony, des Trentschiner warmen und Gesundbades
auf der graflich 1899.
Iliésházyschea.

.
46 SHITISCH - STOCKKR
Herrechaft zu Tppliz in Ungarn. Wien,
17í»7.
SMtisoli József. Physik und Beschreibung
des Stubiczer Bades. Agram,
1814.
Sieger József Ferdinánd. Die Heil-
(luollcn von Topuskn in Crootien.
Kür Aorzto u. Loidondo bosohrieben.
Carlstadt, 1840.
Sigmund (ilanori) Károly Lajos,
Kürod's .Minoralquoll(Mi und dor Plattensee,
für Aeizto und Badofriisto
nach den vorhandonon Hilf.>sniittpln
und eigenen l'ntersuchun)íen daigestellt.
(Dissertatio inaug. med.) Pest,
1837.
— Gleichenberg, seine MinoralquPllen
und der Curort. Aerztliohe Mittheilungen.
Wien, 1840.
— II. Aufl. Mit Bemerlcungen über den
Gebrauch des versendeten Wassers.
1846.
— Südliche kliniatische Curorte. mit
besonderer Rücksioht auf Vénedig,
Nizza, Pisa, Moran und Triest. Beobachtungen
und Rathschlage von . .
Wien, 1857.
— II. verm. Aufl. 1859.
f'luTsicht der bekanntesten zu Badeuiul
Trinkcur-Anstalten benützten
Minoraiwasser Siebenbürgens. Nach
den neuesten geologischen Aufnamen,
chemischen Analysen und amtlichen
Erhebungen in den Jahren 1858. u.
1859. Herau.sgegeben und eingeleitet
von . . . Wien, 1860.
— II. durchgehends unigearb. Aufl. 1868.
Sihxüszky Alajos. Dissertatio inaug.
niod. dp balnoi.s. Cassoviae, 1837.
Siklósy Károly. A vízgyógymód. Utasítás
a leggyakrabban elforduló betegségeknek
gyógyítására. A szenvedk
liasználatiira irta ... a budai vizgyógjintézet
tulajdonosa. Pest, 1859.
— Beschreibung der von . . . gegründeten
Wasser-Heilanstalt in Ofen am
Fugse des kleinen Schwabenberges.
Pest, 1859.
— Harminpz évi tapasztalat a vizgyóg>'ászat
terén dióhéjban. Orvosolc és
mvelt olvasók számára. Budapest,
1876.
Simon J. Ferencz. I)i Hoil'- és gs'ógj'taní tekintetben.
Nagy-Kanizsa, 1874.
Smith John. Von der heilsamen Kraft
u. Wirkung des gemeinen Wassers,
oder die Vortheile desselben in Vorbaung
und Heilung vieler Krankheiten.
Aus den Schrilten verschiedenen
Aerzte und einer langer als vierjáhrigen
Erfahrung gesammelt. Aus
dem englischen übertragen von
C h r i s t i'a n R i 1 1 e r. Pesth, 1838.
Soltész János, orvosi értekezés a
hi(ÍP!í vízrl. Buda, 1834.
Solymosi Lajos. A felsó-rákosi savanyúvíz,
valamint a székely-udvarhelyi
hideg sósfürdö chemiai elemzése. Budapest,
1880.
— A homoródi vasas savanym1z-források
chemiai elemzése. Budapest, 1881.
környéke és
Sólyom Jen. Buda déli
keserüvíz-fon-ásai történeti, régészeti,
helyirati és természettudományi szempontból.
Budapest, 1877.
Spányik(liala8i és köröskónyi) József.
A csik-zsögödi égvényes-földes,
jód és vastartalmú ásványfürd. Csik-
Szeroda. 1874.
Stadler János Mihály. Versuch über
dio uralten römischen Herkulesbader
auf allerhöchste Verordnung. Wien,
1776.
Staehling József Ferencz. Uissertatio
inaug. chem.-med. sistens methodum
generalem explorandi aquas
medicatas. Posonii, 1772.
Staindl József. Thermae Constantinianae.
Üas Kaiser Constantinische
Bad im Königreiche Croatien. .\gram,
1H22.
Steinbach József. A természetes és
mesterséges lápfUrdókröl. Budapest,
1895. (Németül is).
Steiner Albert. Szliács természetes
meleg vasfürdóirl s egyéb g>*ógyfoiTásairól
és azok élettani s gyógyászati
jolentöségéról. Budapest, 1881.
Stekker Pál. Ijégtan, melyrl orvostudorrá
létekor értekezett . . . Buda,
1836.
Stenner Péter József. Die Heilquollen
von BaaszcMi. Kronstadt. 1843.
SterkGy.Marienbad. Kézikönyv gj'ógj^vcndéy^ok
számára. Bécs, 1875.
Sterz János. Tapasztalatok a franzensbadi
égeri rétforrás hatásáról, tüdvérzésekben
és idült gjomorl)ajokban.
H. és é. n.
Stooker Lrinoz. Themiographia Budensis,
seu scrutinium phys.-med.

1 ,'
j
'
\
;
í
'
[
[
ad omnes regni Hungáriáé, Croatiae, ismei tanulmány. Budapest, 1877..
Slavoniae, comitatus et districtus ;
— Képes kalauz a tátraalji fürdkbe
!
STOLLAR — SZONTAGH 47
aquanuii mineraliiun Budae scaturi- \ nee non vicinas provincias Austriacas,
entiura, de earuni origine. sitii, antiquitate,
ordine alphabetico expositas, cum
numero, mineralibus, virtu-
deductione topographieo synoptica.
tibus et usu medico, tam intemo, Cassoviae, (1817.).
]
quam externo, per frequentia Mecha- — és Thiele I. C. Merkwürdigkeiten
nico-Spagyrica experimenta et multi- des Königi-eichs Ungem oder: historisch-statistisch-topographische
plices easque propriaspernovemdecim
Be-
nunc annonmi decursum observationes sehreibung aller in diesem Reiche
med.-theoret.-praet. elaboratum et bono beflndlichen zwei und vierzig königlichen
publico ia lucera data per . . . Augustae i
Freistadte, sechszehn Zipser
Vindeliconun et Graecii, 1721.
Kronstádte, Jazygiens, Gross- und
— Editio II. Budae, 1729.
Klein-Kumaniens, der privilegirten
Stollár Gyula. Az alsó-kékedi gj'ógyfoiTás
Hayduken Stádte, der Berge, Höhlen,
themiai elemzése. Budapest, Seen, Flüsse, vorzüglichen Gesund-
1880. brannen, und . . . Uebersicht des ganzen
Königreichs. Nach offleiellen, von
. i
Stoltz Sámuel Ágost. Dissertatio
inaug. med. Aquae Minerales-Sulphureae
den Behörden eingesendeten Daten,
Hungáriáé. Pesthini, 1833.
und andera authentischen Quellén,
Störk Sámuel. Besehreibung der Ofner
in alphabetischer Ordnung bearbeitet
Miueral-Bader zum Gebraueh und von .... 2. Bde. Kaschau, 1825.
,
Anleitimg für Kurgaste. Pest, 1866. 1 Wegweiser durch das Königreich
Strasser Alajos. Das Verhalten
I
des Ungarn u. nach allén angrenzenden
Stoffwechsels bei hydriatischer Therapie.
Lándem mit statistischen Angaben
Wien, 1895.
der Zahl der königl. Freistadte, Markt-
— Umschlage, ihre Wirkungs- und flecken, Dörfer u. Prádien . . . verbunden
mit einer ausführlichen Be-
Anwendungsweise. Wien, 1896.
— Hydrotherapie. Wien, 1898. sehreibung aller Mineralbáder, Gesundbrunnen
;
Szabó (vári) János. A budai Sárosfürdó
und Heilquellen der König-
(Blocksbad). Pest, 1871. (Czímlap reichs Ungarn, Croatien, Slavonien
nélkül ; borítékán a fürdó rajza.)
u. Siebenbürgen, hinsichtlieh ihrer
— II. böv. kiad. Budapest, 1878.
chemischen Bestandtheile, medicinischen
Szabó Vazul. Élpatak gyógj-forrásainak
Wirkung, Unterkunft, Lage,
ismertetése. N.-Szeben, 1875. Umgebungen, Lebensart, Zersti-euungen,
Szalay J. Wegweiser für die Reisenden
Theuerung oder Wohlfeilheit
nach deni Kurort zu Szczawnicza. etc. Kaschau, 1827.
Krakau, 1857.
— Przewodnik
Szigeti Márton. Gleichenberg (Stájerország)
klimatikus gj'ógyhely. Buda-
|
dia podrózujacych do
wód Szczawnickich. Krakow, 1859. pest, 1893.
Szatmári Imre. A császárfürdó Buda- Sziklay János. Balatonvidéki Kalauz.
pesten. Történeti, természettudományi Kézikönyv turisták és fürdzk részére.
Budapest, 1889.
s orvosi szempontból. Budapest, 1881.
Szem.ere Albert. Szliács természetes Szilágyi (székely-földvári) Miklós.
meleg vasfürdóiról s eg>^éb gyógyforrásairól
A hideg fürdkrl általánosan és Borségeirl.
és azok élettani jelentszékrl
különösen. Pest, 1856.
Budapest, 1881.
Szontagh Miklós. Korj-tnieza gyógyés
Szenger Ede. Mexikó felvidéke életós
fürdhely egyedirati vázlata orvo-
kórtani tekintetben. Budapest, 1878. sok, természettudósok és fürdvendégek
Szentkereszti Dániel. Dissertatio
számára. Egy tájképpel, vasúti
inaug. med. de aquis mineralibus s heljTajzl térképpel. Budapest, 1873.
salutaribus. Hafniae, 1694. — Monographische Skizze des Cur- u.
Szepesházy Károly. Directorium Bade-Ortes Korj'tnicza für Aerzte,
itinerantium juxta stationes, ex praecipuis
Naturtorscher u. Curgáste, verfasst
locis inclytonim ad districtum von . . . Mit einer Landschaft, einer
Cassoviensem spectantium eomitatuum topographischen u. Eisenbahn-Karte.
Abaujvariensis, Borsodiensis, Gömöriensis,
Aus dem Ungarischen übersetzt. Budanensis,Unghvarensis,et
Sarosiensis, Scepusiensis, Torpest,
1873.
Zemplinensis; — Új-Tátrafüred. Climatologiai ésgyógy-

48 SZOTYORY — TRALL
és a magas Tátra hegyvidékére. Igló,
1885.
— A Magas Tátra és hegy vidéke,
különös tekintettel a tjitravidéki fürdkre
és nyaraló helvokre. Új-Tátrafüred,
1895.
— Tátrakalauz. Útmutató a Magas
Tátrába s a Tátravidéki fürdkbe. A
Magyarországi Kárpátefryesület közremüködósóvel
szerzetté . . . Budapest,
IHím.
Szotyory (szotyori) József. Katekheta
: azaz : di'.Hótikai rövid katékhézis
magyarázója a szülék és tanitók
számára készítette. Két értekezéssel
egvütt az életi'ól és savanvú vizekrl.
Maros-Vásárhely, 1832.
Szuchy Sáxauel. De aquis Szliacsensibus.
Dissertatio inaug. med. Pestini,
1842.
Szusz Dávid. Aquae minerales
coniitatus
Trenchiniensis. Dissertatio inaug.
mod. I'ostini, 1842.
Tarczy Zoltán. A budai Sárosfürdö.
Bu(lape.st. 1883.
Taude Vincze. Synopsis fontium
Austriae. Dissertatio inaug. Viennae,
1779.
Temple R. Das Mineralbad Krynica.
Wien, 18H4.
Testorazy A lajos. Kurze Abhandlung
über (la.< Zyolor Stahhva.sser. Pres.«-
burír. 1838."
Tlaan Károly. Az ózon képzdésrl
•ryors-'géseknél. A polhorai sósforrás
vegyelemzése. Pest, 1867.
— A harkányi kénes hévvíz vegj'elemzése.
Pe.-ít, 1869.
— A margitszigeti hévforrás vegyi
elemzése. Budapest, 1875.
— A városligeti artézi-kút hévforrásának
vegyi elemzése. Budapest, 1880.
— A szliácsi források chemiai elemzése.
Budape.st, 1885.
— Az ásványvizeknek chemiai constitotiójáröl
és összehasonlításáról. Budapest,
1890.
Thomas Lajos. Der Curort Tatzmannsdorf.
(Tarc.'^a.) Balneologische Skizze
vom geologischen, physikal.-chemischen-
und therapeut. Standpunkte
dargestellt. Wien, 1870.
— Tárcsa és ásványvizei, természet-,
vegj- és gyóg^iani tekintetben. B e-
szedits Ede leírása alapján. Kels-
Eör, 1885.
Tognio Lajos. Néhány szó Magyarhon
ásványvizeirl. Pest, 1843.
— Az ejíori sóforrás .szétküldözött vizének
hatásáról együttérzésbl keletkezett
mellbajjal szövdött idült természet
lobos májdugulásban. (Pest,
1843.)
— Wirkung der versendeten Eger-Salzquelle
bei chronisch-entzündlichen
Leberinfarct. (Pest, 1843.)
ToUius Jakab. Epistolae intinerariae,
cura f't studio Honrici Ch. Henini.
Amstelodaini, 1703. (Gyógyvizeinket
jiielle.sleg tárgyazó munka.)
Tonházy János. Abhandlung über das
herühmte Pistyaner-Bad und .spjne
.Anwendunff in verschiedenen hartnáckigen
Krankheiten ; als Handbuch
für Bade-íxáste und Liebhaber dieses
Bade-Orts. Pres.sburir. 18í;1.
Torkos Justus János. Schediasma
de thermis Pöstheniensibus. Posonii,
1745.
— Thermae Almasienses, quoaíl eanim
situm, aspectimi contenta, virtutes et
proprietates jussu camerae regiae
Hungar. deseriptae. Posonii. 1746.
— Bericht von der königl. des Königreichs
Hungam Freistadt Pressburg
Ijage, Wássem und Luft. Nebst boigefügten
diaetetischen Unterricht, wie
man sich derselben zur Erhaltung
der Gesundheit und Bewahnmg von
Krankheiten bedienen solle. I^ressburg.
1764.
— Balneum aquae dulcis, oder Bericht
vom Nutzen und Gobrauch des Donaubades
als oin Nachtrag zu dem Bericht
von der Lage, Wássem u. Luft der
königl. Freistadt Pressburg. Pressbui^,
1 765.
— Bericht von dem natürlichen alcalischen
hungarischen Mineralsaiz und
von denen aus demselben bereitetcn
liquor alcalicus Polychrest-Tinctur,
wie auch sal alcalícum polychrestum,
oder alcalisehen l*olychrest-Salz, ertheilet
und auf Erfordem zum Druck
gogobon. Pressburg, 1766.
Török József. A két magyar haza
elsrangú gyógyvizei s fürd intézetei.
Természet-, végy- s g>óg>nani sajátságaikban
elterjesztve. (A m. tudóstiirsaság
által koszonfizott pályam
ka.) I'est, 1848.
— II. újra átdoig, s tetemesen böv.
kiad. Debroczen, 1859.
Trajan Ádám. Saluberrimae Pestinenses
(Pösténv) thermae. Trentsini,
1642.
Trall. Vizgyógyászat, a valódi g>'óg>jnód,
ellentétben a g>-óg>'.

1'
;,
{
j
j
|
j
'
'
'
m
;
TROMBIT S — WOITA 49
móddal. Fordította V e 1 i s 8 i m o n. u. Trinkwüsser. Die merkwürdigen
Budapest, 1875.
Schwefelráueherungen des Herm Dr.
Trombitás (visolyi) Sámuel. Érte- Galés in Paris. Wien, 1817.
kezes az ásványos \izek használások — II. Aufl. Abhandiung . . . Nebst einem
módjáról. [Dissertatio inaug. med. de Berichte über den medicinischen
usu aquarum soteriai"um.] Pest, 1830. Werth der Schwefelráueherungen in
Tumer Ferencz. A szobránczi fürd verschiedenen Krankheitsformen des
gyógy- és természettani
'
tekintetben. menschlichen Organismus. Wien, 1818.
Sárospatak, 1860.
"Wagner A. Heilquellen von Pj'stj'án
— Kurze Darstellung der Bestandtheile in Ungam. Wien, 1859.
der Sobranzer Mineralwassers u. bündige
Unterweisung bei dem Gebrauche in Ungam in physik.-chem. Beziehung
— Dániel. Die Heilquellen von Szliáes
derselben. S. I. et a. (Függelék az! u"tersucht von . . . Pesth,
elöbbenihez).
— Lukács. Dissertatio
'•
"Vajay Imre A bikszádi gyógyfürd
1834.
inaug. med.-
Szatmármegyében. Szatmár, 1886.
Vályi K. András. Magyar országnak
leirása. Mellyben minden hazánkbéli
uradalmak,
;
fábrikák, hufcik. hámorok,
savanjm és orvosló vizek, fördházak,
nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek,
tavak, szigetek, erdk, azoknak
hoUételek, földes urok, fekvések, törj
ténettj'ek, külömbféle termésbéli tulaj-
1
donságaik, a betknek rendgyek szerént
feltaláltatnak. 3 kötet. Bndán, \
1796—99.
Vaskovits János. A budai vízgyógyintézet.
Annak leirása, klimatikus
viszonyai, társadalmi jellege, alapszabályai
és házirendje, továbbá a
\izgyógymód javallatai száz kóreset
által megvilágítva. Budapest, 1880.
Ventum Sebestyén. Die Trenchin-
Teplltzer Sehwpfelthermen in Ungam.
Wien, 1857.
Vering H. J. Eigenthümliche Heilkraft
verschiedener Mineralquellen.
Wien, 1836.
Vernav Konstantin. Rudimentum
physiogi'aphiae Moldáviáé. Dissertatio
inaiig, med. Budae, 1836.
Vetter Arnold, (pénzügj-óri fbiztos).
Theoretisch-praktisches Handbuch der
allgemeinen und fpeciellen Heilquellenlehre.
Berlin, 1845.
Virágh József. A hideg
vízgyóg>'tan
elméletileg s gyakorlatilag egész kiterjedésében.
Prieszniczi elvek szerint
a legújabb eredeti V. kiadás után
|
s tulajdon nézeteivel közli . . . Pest,
1843.
Vogel Gusztáv. Korjinica. Budapest,
1876.
Wacbtel Dávid. Uíigarns Kurorte u.
Mineralquellen. Ödenburg, 1859.
Wáchter József. Abhandiung über den
(iebrauch der vorzüíriiohsten Bader
(íyiliy : Bililiof^'i^pliia medica Hiingariae.
chem. de aquis medieatis M. Princ.
Transylvaniae. Viennae, 1773.
"Wallicli Manó Farkas. Über die
Báder in Klein-Pöstyén oder Pöstj^én,
auch Pistján, in Neuti'aer-Comitate
des Königreichs Ungam. Wien,
1821.
Weinberger S. Der Cui-ort Pistyán
in Ungam und seine Heilquelle mit
besonderer Rücksicht auf die Electricitat.
Wien, 1875.
Weissenbach. Andenken an Trenehin,
oder Abhandiung über das Trenchiner
Bad. Brünn, 1817.
Weisz Ede. Schwefelschlammbad Pöstyén.
Budapest, 1899.
Weninger László. Magyarország hömérséki
és csapadék \iszonyai. Budapest,
1880.
Wemher György (sárosi kormányzó).
De admirandis Hungáriáé aquis Hj'pomnemation.
Basiliae 1549. Viennae
1551. Basiliae 1556.
— H>T)omnemation de aquis in Scepusio
admirandis. (Viennae, 1551.)
— Von den wunderbarlichen Wasser
zu Hungem Bericht. Wien, 1558.
Wetscli Ignácz. Dissertatio inaug.
med. sistens examenchem.-med. aquae
acidulae
Tarcsensis, vulgo Pinkenfeldensis
dictae (in Comit. Castriferrei).
Editio altéra. Viennae, 1763.
Winterl Jakab József. De aqua
soteria thennanun Budensium. Budae,
1804.
"Wipaclier Dávid ifj. De thermis
Ribarensibus in Hungária. Liber singulari.s.
Lipsiae, 1768.
Woita Antal Károly. Examen phys.-
med. thermamm Sclenensium, Sehemnicium
inter et Cremnicium ete.
Untersuchung nach der Natúr- und
.\rzney-Kun.«ít des Sclenitzisch- oder
(}la.s-Hütten-Baades, so zwischen denen
kais. könie.N'ieder-Hungarisehen Berg-

'
!
[
Abhandlung
50 WOLFP — 1821
;
Stadton Schemnitz und Cremnitz gelegen.
Wodurch dosselben Wpspnheit,
nebst denon Zufülligkeiten naturlich
und nach der Scheid-Kunst piforschet,
und dessen Modicinisoher Brauch und
Missbrauch vorfjestellpt wird. Ein
©rst nach dcm Todo des Verfassers
herausf,'ekoininon('s Wcick. NVion.
1753.
"Wolff András. lol)t'i- diMi boi \aú)vlang
nouontdockten Wasserbnmnon.
nebst einer chomischen Analyse des-
. . Hermannstadt.
selben. Untersucht von .
1798.
Wrablanszky János Zeresztély.
Dirpctoriuin thonnalo, seu informatio
de rec'to usu therinarum, ubi olare
exhibetur, quid anto usum, in et post
. . Tymaviae,
faciendnm sit, documenti.s utilissimis,
ex probatis scriptoribus adomata,
lucique publicae, ad usum praesertim
paupeinni exhibita per .
1725.
— Edit. secunda, multo leeupletior ad
utjum eoruni, qui thermis Trenchiniensibus
sanitatis recuperandae gratia
utuntur ab ipso authore aucta. Ibid.
1737.
Wurm János. .\nleitunír zum Gobiaucho
áov Mineialvvasser und Biidor
mit besonderer Hinsicht auf das
Füreder Mineraiwasser. Pres.sburg,
1807.
Závori Sándor. Gleichenberg klímája,
gyógyvizei és gj'ógj'czólra szolgáló
berendezése. Budapest, 1882.
Zebraki A. Die Bninnenkur von
Biiziás. Wien, 1859.
Zedlitz L. Balneographisches, statistiseh-historisches
Hand- und Wörterl)uch.
Leipzig, 1834.
Zerkowitz Emil. Bálványos-fürd és
a torjai kénes- (büdös-) barlang gyógyfürd
és klimatikus gj'ógyhely. Budapest,
1897.
Zieleniewski M. Die Heiiquellen von
Szczawnica. Wien, 1853.
— Wody iekarskie Szrznwiiickin. Krakow,
1853.
Zipser Keresztelj A. Der Badegast
in Szliács in Nieder-Ungam. Ein
topogr.-niedicin. Weigweiser f. Fremde.
Neusohl und Schemnitz, 1827.
Zoczek C. Antihydria.'íis, oder Wiederlogung
dos ununistösslich sein wollenden
Beweises : dass das kalte
Wíisser für die Krankheiten unserer
Zeit durchaus kein Heilmittel sei, sondern
im höchsten (írade nachteilig
einwlrke. Von Dr. Carl Nasse. Alleu
Freunden der VVasserkuren dringend
empfohlen und dem Hm. Dr. Nasse
insbesonders gewidmet. Pesth, 1834.
— Triumph der Heilkunst mit kaltom
VVasser, oder Uuí an allé Menschen
zum zweckmássigen Gebrauch des
kaiten Wassers. Mit einer Krklámuií
dor Krankheitsursachen und Auffühnnig
der sichersten Gegenmittel.
nebst einem Anbange, enthaltend
viele Beispieie vollkommen gelungener
VVasserkuren. Pesth, 1836.
Zsigmondy Adolf. Dissertatio inaug.
nied. Synopsis fontiiim medicatoioiin
Hungáriáé praecipuorum respectu
phys.-clieinico. Vindobonae, 1840.
Zsigmondy Vilmos. Mittheilungen
über die Bohrthermen zu Harkány,
auf der Margaretheninsel náchst Ofen,
zu Lippik und den Bohrbnmnen zu
Alcsuth. Pe.st, 1873.
1681. Descriptio thermarum Wolffsensium.
L. S c h 1 1 z Jeremiás.
1752. Succincta nan-atio de origine et
usu thermanini Theplicensium, prope
regiam civitatem Trentsinium in 1.
Kegno Hungáriáé . . Ülomucii.
.
1755. Kuiizer Bericht vom Ursprung
und Gebrauch des weltberühmten
Teplitzer oder sogenannten Trentschiner
Bades im Königreich Hungarn.
Olnuitz.
1772. Kurzer Unterricht von den Wirkungen
.... des Wolfser Bades. L.
C o n r a d A n d r á s.
1780. Kurzer Unterricht von dem Füreder
Sáuerling, welcher in dem Veszprimer
Comitat im Königreich Ungarn
sich beflndet. Wien.
1793. Nachricht an das Publicum von
dem St.-Goorger Schwefelbatie. L.
G (t m ö r i Dávid.
1795. Boldog Zala vármegj'e ! keszthelyi
hévvizedról. Méltán neveztetel
így attól, a ki ezen rendeket irta
dicséretedre. D. B. J. Sopronban.
1801. De aqua .soteria thennarum Buden
sium quae caesareae dicuntur. L
S (í h r a u d F e r e n c z.
1817. Andenken an Trentschin. oder
über das Trentschiner
Bad. Brünn.
1820. Physi.sch-chemische Untersuchung
der Mineralquelle von Stubitza In
Croatien. Agram.
1821. Die besuchtesten Badeörter und
Gesundbninnen des oesteiTeichischen

'
j
'
—
j
;,
1822 — 1851 51
Kaiserthums. Ein Buch für Heilbedürftige,
Freunde der Natúr und der
Vateríandskunde in topographischer,
freschichtlieher, naturhistorischer und
medicinischer Hinsicht. 2 Thle. Brünn.
1822. Thermae Constantianae. Das Kaiter
Constantinische Bad ini Königreiche
Croatien. Agrani.
1825. Die Heiiquellen von Borszék
nach eigenen Erfahningen in Kürze
beschrieben von einem praktischen
Arzte. Pesth.
1826. Darstellung des ungaritch-Töplitzer-Baades
bei Trenfc?chin mit Rücksicht
auf die Vei-sehönerungs-Anstalt
desselben. Pressburg.
1827. Die berühmtesten und besuchtest«n
Bader und Gesundbninnen von
Ungam, ihre Eigenschaften. Heilkrafte
und Gebrauehswesen. Wien.
— Beschreibung der neu errichteten
Ei^enbad-Anstalt zu Pe.sth in der i
Sommergasse. Pesth.
1828. Ueber die Wirksamkeit und den
richtigen Gebrauch des eisenhaitigen
Mineralwassers in dem Eisenbad zu
[
Pesth in der Somniergasse sub
Nr. z^l. Pesth.
18S0. Kurze Beschreibung der Eisenbacher
Mineral-Quelle und derén
romantischen Gegenden. Sehemnitz.
1834. Die Mineralbader, Gesundbninnen
und Heiiquellen des Königreichs
Ungarn, Croatien, Slavonien und Siebenbürgen.
Kaschau.
1885. A hideg víznek csudái. Pest.
— Der nützliche Rathgeber für Kurgáste
im Kaiserbade. Von Dr. Sch . . . r.
Pesth.
1886. Geographische Tabellen der Mineralwasser
und Báder in den deutschen
Staaten, in Unagm, Frankreich,
Schweiz, Italien und Grossbritannien,
mit einer Hydracologie begleitet, vorj
züglich für Aerzte. Von J. L. Zürich.
|
1887. Die berühmtesten und besuchtes-
\
ten Biider und Gesundbninnen in
Ungam, ihre Eigenschaften, Heilkrafte
und Gebrauohsweise. Nach den bestén
Quellén und eigenen Unt^rsuchungen
für Aerzte und Heilbedürftigen
dargestellt. 1. Mehadia. 2. Trenj
chin. 3. Pöstjén. 4. Toplika. 5. Ofen.
i
6. Párád. 7. Bartfeld. 8. Füred.
'
9. Szliács. - Wien.
— Die warmen Heiiquellen von Ofen.
Pest.
1838. A graefenbergi vízgyógyintézet
és Priesznitzi gyógymód körülményes
leírása mindazon betegek számára,
kik Graefenbergbe menni vagj- a
gyógjitást otthon végbevinni szándékoznak.
Toldalékkal a lovak külömbféle
betegségei gyógjitásáról. II. kiad.
Kolozsvár.
1889. Vízgj'ógy-rendszer, vag>- : útmutatiis
miként kell használni a fris
vizet mint gyógyszert embernek, és
baromnak nyavalyáiban és sérelmeiben
A-tul Z-ig. Segédkönyv orvosok,
sebészek, bábák, lelkészek, tanítók,
elöljárók, birtokosoknak s áltáljában
mindeneknek ajánlható. A vízgyóg>egyesület
három alapitója Oei1;el,
Kolb és Kirchmayr után magyarázta
egy hazati.
— Das Bánat in topogr.-naturhistorischer
Beziehung, mit besonderer
Berücksichtigung der Herculbáder
náchst Mehadia. Pressburg.
— Kurzer Bericht über die Bestandtheile
des einfachen eisenhaitigen
Mineralwassers in der Bade-Anstalt
zu Pesth, in der Theresienstadt. Pesth.
1842. Vizgyógy rendszer. L. 1839.
— Analyse der Ferdinands und FYanzens-quelle
in Zaizon. Kronstadt.
1848. Die Mineralquellen von Boi-szék
in Siebenbürgen und ihre Heilwirkung.
Kronstadt.
1846. A püJlnai ke.íer víz hatása s
alkalmazása módjáról azon betegek
száraára, kik véle élni kívánnak.
Vázolá egy berlini gyakorló orvos.
Pest.
1847. A vízaknai kamarai íblanyos jódfon~ások.
L. Kosa M ó z s e s.
1850. Kurze Beschreibung der Eísenbacher
Mineralquelle. Sehemnitz.
Die Heiiquellen von Bartfeld. I^.
Dietl József.
— Nach Ungam ! Em Aufmf an
Auswandemngslustige, welche die
weite, kostspielige und gefáíulíche
Reise über das Meer zu vermeiden
wünschen ; insbesondere an I^andwirthe
und Gewerbtreibende. Eíne
gedrángte Skizze des Wissenswerthesten
über die staatlichen und confessionellen
Einrichtungeu. agrarischen
und conunerziellen Zustánde,
sowie des Schul- und Medizinalwesens,
und der klimatischen Beschaffenheit
dieses fruchtbarsten und dennoch
schwach bevölkerten Landes.
Leipzig.
1851. Gesammelte Notizen über die
Wasserkur zu Grafenbenr. Neusohl.
4*

)
1
52 1853 -EV NÉLKÜL
1868. Gleichenbeiíf, a stajerhoni tiyógyfürdö.
Pest.
1854. Értekezés az Erzsébet császárné
budai keserúvízfoiTásról, hatása s
alkalmazása módjárói. Ölen.
Abliandiung über die Kaiserin
Eikabetli-Bittersalz-Quellen zii Ofen.
8. 1.
— Chemische Analyse der drei Mlneralquellen
in Kor^-tnioza auf der
k. k. Kameral-Hen'scliaft Lykava im
Liptauer Comitat. Neusohl.
— Ausführliche Beschreibung sammtl.
Mineral-Bader des Königreichs
üngam. Kaschau.
1857. Kurort Korjinica in die galliziseiien
Karpathen in hi.st. topogr. und
therapeut. Bedentung. L. D i e 1
József.
1859. Statistik des Medicinal-Standes
der Kranken- und Hiunanitüts-Anstalten,
der Mineralwásser, Báder ete.
von Ungani. Wien.
— Beschreibung der von Dr. C. S i k-
I ó s y gegründeten und dirigiiten
Wasserheilanstalt in Ofen. Pest.
1861. Das Ivandaer Bittei-wasser und
dessen chemische Analyse, Wirkung
und Gebrauchweise. Pest.
1862. Az olcsó orvos vagy a fris
leveg haszna, több magjar úrhölgy
kiv.inafcira angolból fordította W. K.
tr. Pest. (Czimlap nélkül).
— Der wohlfeile Arzt oder der Werth
der fri.cchen Luft. Auf Wunsch mehrerer
Ungarischen Damen aus dem
Englíscben übersetzt von Ür. W. C.
Pest. (Ohne Titelblatt
1864. Tárcsa. Fürd és környéke. L.
Batthyány F e r e n c z
gr.
1868. A gleichenbergi gyógyhely Stiriában
és ivóforrásai : Constantinforrás,
Emraa-fon'ás és sz. János-kút
és a remete-aczél-forrás ásványfürdk
és savó-gyógy-intézet. Pest.
— Korj'tnicza fels-mag>'arországi
gyóg>'fürd rövid ismertoté.se. Pest.
1889. A budai császárfürdó legújabb
leirása, eg>- régi fürdvendégtól. Pest.
1878. Margitszigeti fürd. Pest.
Das Margarethenbad. Pest.
1878. Tátra-Füred. Éghajlati g>-óg>'hely
és vízgjógyintézet. Budapest.
1880. Kács-fürd (Kács-Tapídca). Gyóg>--
fürdö tej- és savó yyÓL'vmóddal. Budapest.
1888. A tnag^'ar kir. kiiiotar fürdhelyei
és ásványvizeinek ismertetése.
Budapest.
1884. Buziás. Gyóg>fürdhely. Temesmegyei
nagyköveresi vallásalapitványi
uradalom. Budapest.
1886. A Margitsziget füi'dó-gj'ógyászati
és helyrajzi szempontból Budapest.
1887. Tátrafüred éghajlati gyógj'hely
vasas és szénsavas forrástelep, hideg-
\iz és törpefenyö fürdhely, valamint
kies fekvés vadregényes környékékének
rövid leirá.sa. Kassa.
1899. Führer durch die Bade-Brunnen
und Luftkurorte von Mittelouropa.
Wien.
1900. Die Báder und Mineralwásser
der erdélyer Lándertheile Ungams.
Herausgegeben vom Erdélyer Karpathen
Vérein. Kolozsvár.
Év nélkül. (Sine anno.) Füred és a
Balaton vidéke. Fiirod und der Plattensee.
H. n.
— Karlsbad, annak forrásai, sói, szappanai
és ezek szállítá.sa. Bécs.
— Marienbad gyógj'vizei és használati
módja. H. n.
— Abhandlung über den rechten und
heilsamen Gebrauch der Mineralwásser.
Kaschau.
— Beschreibung sámmtlicher Mineral-Báder,
Gesundbiimnen und Heilquellen
des Grossfürstenthuras Siebenbürgen,
hinsichtiich ihrer chemischen
Bestandtheile und medizinischen Wirkung.
Hennannstadt.
— Die Heilquello von Borszék, naoh
eigenen Erfahiimgen in Kürtze beschrieben
von einem praktischen
Arzte. S. 1.
- Universal-Wasser-Doktor, oder die
herrliche Wirkungen des kalten
Badens und Trinkens des kalten
Wa.'^sers zur Stárkunir des menschl.
Körpers, Verhütung und Heilung vieler
Krankheiten. nanientlich des Fiebers
und verschiedener Leibesgebrechen.
Pest.
— Descriptio thorniiirum Vara.sdiensium.
S. 1. (Czimlap nélkül).
— Tentamen aquae acidularis Kankensis
in inclyto comitatu Aba-Ujvariensi
sitae theoret.-practicum. Cassoviae.

ÁBEL — BERXATH 53
m2. Pharmakologia. Toxikológia. Pharmakokatagraphologia.
Collectiones formularum medicarum. — Pharmacia.
Ackerl József. Dissertatio
inaug. medica.
Castoreum. Pestini, 1840.
Adami András. Dissertatio inaug.
medica exhibens partém tertiam formularum.
(Continentur ea : 1 . Antidota
generalia. 2. Olea eocta. 3. Venena
vegetabilia acria et nervea. 4. Venena
fossilia acida. 5. Alcalina. 6. Drastiea.
7. Siccantia frigida. 8. Glutinosa.
9. Heteroalita animalia. — Formuláé
ehirurgiae : 1. Classis repercutientium.
2. Relaxantium. 3. Resolventium.
4. Suppurantium. 5. Detergentium.
6. Exsiccantium. 7. Causticoiaim).
Vindobonae. 1762.
Agnetbler Mibály Tbeophil. Dissertatio
inaug. med. solennis de lauro.
Halle, 17.51.
Angyal Antal, Gyógyszeres értekezés
a higany-ibolatról (hydrargjTum
jodatum) és a fojtósavas hamagról
mitras lixivae). Pest, 1830.
Angyalffy Márk Aurél.
Gyógj-szeres
értekezés a sóskasavról (acidum
oxaliiun) és jegesített fojtósavas
ezüstagról (nitras argentici chrj'stallisatus).
Pest, 1836.
Angyalosy György, Gyógjszeres
értekezés a tiszta faeezetröl (de acido
pyrolignoso depurato) és a fojtósavas
sulyagról (de nitráté barjiae).Pest,1835.
Antal László, Dissertatio inaug. med.-
pharniaeologica de digitali pui-purea.
Vindobona. 1836.
Arz Ágoston, Dissertatio inaug. med.-
l)harm. de quibusdam recentiorum
medicaminum. Viennae, 1840.
Attomyr J, Beytrage zur (homöopathischent
Arzneimittellehre. Das Fettgift.
II. (Titel-) Ausgabe. Pressburff,
(1851) 18.56.
Ábel Jen és Vári Rudolf. Scholia Bacsó Bálint, Historisch-chemische
vetera in Nicandri Alexipharmaca. Betrachtung über die Wurzel des
Adiecta sünt Scholia reeentia. Budapest,
1891.
mánnlichen Famkrauts. Wien, 1826.
i — Dissertatio chemico-pharmacologicomediea
sistens praeparata quaedam
Abelsberg Emánuel. Dissertatio
inaug. sistens chlorium antiphthisicum.
: aevo reeentiori in usum medicum
Pestini. 1831. vocata simul cimi dosi et applieationis
forma. Pestini, 1830.
j
Abonyi József. Az altatószerekröl,
különös tekintettel a bromaethylre. Baintner Ferencz, Dissertatio inaug.
Budapest 1891.
med. de praecipuis basibus vegetabilium
salinis. Pestini, 1830.
Bajnok Antal. Nomenclator pharmaceutico-chemicus
continens nomina
praeparatorum chemicorum officinalium
tani nova, pure chemica, quam
sjTionyma antiqua et trivialia. Medicorum
et pharmacopolarum usui.
Pestini, 1850.
Balassa Kornél, ujabb és legújabb
gj'ógvszerek. Gvakorlati útmutató.
Budapest, 1898.
Balogh (szent-imrei) József. Specimen
Lnaugurale botanico-medicum
sistens praecipuas plantas in m. principatu
Ti'anssylvaniae sponte et sine
cultura provenientes ac ibidem usu
reeeptas. Lugduui Bat., 1773.
Balogh. Kálmán. Gvógyszertan. Pest,
1866.
— A magyar gyógyszerkönyv kommentárja.
GvógA'szertani kézikönyv". 2 köt.
Budapest, 1879.
Balogh (almási) Pál. .\ kávé, théa
és csokoládé történeti, természethistóriai,
diaeteticai és orvosi tekintetben.
Pest, 1831.
Baumgarten János Keresztély. Dissertatio
inaug. de corticis ulmi campestris
natura, viribus usuque medico.
Lipsiae, 1791.
Bayer Jámos András, De vii-ibus
medicamentosis hydrargjTÍ et inde
artefactorum pharmacorum dissertatio
altéra. Lipsiae, 1783.
Béldi Károly. Dissertatio inaug. de
moscho. Ticini Regii, 1841.
Berault Th. A hemoneurol. Paris, 1897.
Bernáth József, A zászpadékról (verati-ina)
és hamanyvasány kékletrl
(cyanuiatum kalii ferratum). Pest,
1829.

54 BBRZON — BRUCKMANN
Berzon József Dissoi-tatio inaug.
Mosfhus. Bmlno, 1838.
Beythe András. Fives könüv, füvek-
-- V. jav. és tetemesen bóv. kiadás. 1897. Koszodrewinowv (»b'v 'szertani és általános kórtani
Intézptéból. Budapest, 1888.
— Vénygyüjtpmény a magjar gyógy-
.szerkönyv 11. kiadása és pótfüzete 1HH.3.
alapján. A legújabb ír>ó>ryszerekre s Bruckmann Ferencz Ern. Specimen
I. botanifo-med. pxhibens furti-
a >r>'ermekg>akorlatra tekintgettél.
Budapest, 1889.
cem Koszodrpwina. eiusque Balsamum
ni-tár. Közhasználatra
összpálUtotta .... Budappst,

1;
'
»
— Specimen U. otanlco-med. sistens
arborem Limbowe Drewo, eiusque
oleum Liinbowy Oley dictum. Bruns-
viír. 1727.
Bruz László. Dissertatio inaug. de
gramine niannae sive festuca fluitante.
Viennae, 1775.
Házi Patika. Kolozsvár. 1781.
Brüll Ferencz Mihály. Dissertatio
inaug. phar.-med. de coitice Peruviano.
Vindobonae, 1837.
Bugát Pál. Gyógjszerek ái-szabása
Magyarország és a hozzá kapcsolt tartományaihoz
alkalmazva. Pest, 1843.
(A gyógytestek megmagj'arosításában
volt munkatárs.)
Bun János. Gyógyszerész értekezés
a fojtósavas hamagról (nitras lixivae)
és a rhabarbaradékról (rhabarbarina).
Pest. 1841.
Burián Aladár. Kálium et Xati'ium
maró készítményei. Budapest, 1889.
Buzinkai György. Dissertatio hist.-
med. de vénen is eorumque antidotis.
Franpquera, 1733.
Candidus Candor. Alexipharmacum
nectareo-phrophylacticiun. Az az vipera
mérgébl, vipera marás ellen elegyített
térjék, vagyis : halál ellen való
próbált recipe. H. és é. n.
Cliristen Kristóf András. Dissertatio
inaug. med. sistens ópium historice,
chemice et pharmacologice consideratum.
Pestini. 1819.
Cloetta-Filelme. Gyógjszertani tankönyve.
A Vili. jav. és böv. kiadás
után fordította Vámossy Zoltán
Átnézte Bókav Árpád. Budapest,
1894.
Connert György. Dissertatio inaug.
med. de cantharidum usu extemo.
Vindobonae, 1827.
Csatáry Lajos. Orvosi kalauz, különös
tokintettel az els magyar gj-ógj-szerkönyvre
és a grammsúljTendszerre.
576 vénymintával. Pest, 1872.
Csécsi (Nagy) Imre. Dissert. inaug.
med. de fontium medicatorum principio
efflcaoi. Vindobonae, 1837.
Csendits József. Dissertatio inaug.
med. de sale ammoniaco. Pe.stini,
18:34.
Cseresnyés (fels-ri) Sándor. Rövid
oktatás Ijalich József veszettséget
és mérges kigjók harapását gjógjitó
módjáról. Pápa, 1840.
Az ugodi sós, vasas, gj'antáros, iboiyos.
hideíT fon'á-^okról. Pápa, 1841.
Csesznek Pál. Di.s.sertatio inaug. med.-
BRUZ — DILLNBERGER
pharmacolog. de opio ejusqae praeparatis.
Pestini, 1845.
Csiky Ferencz. Rövid vegj-tan-gjógyszerészi
értekezés az ibolóról (Jodium)
és a büzanjTól (Bromium). Pest, 1841.
Csiky (homoród-oklándi) S. Dissertatio
inaug. med. de spilanthe
oleracea. Pestini, 1836.
Csillagh Károly. Rövid értekezés a
tisztatömény kénsavról (acidum sulphuricum
concentratum purum) és a
viznélküli lansról (alcohol Richteri).
Pest, 1834.
Csurgay Kálmán. Gyógjszerészeti
tankönyv gyakornokok számára. Elméleti
és gj'akorlati útmutató gj'ógj-szerész
gyakornokok képzésére, a gj'ógyszerész
segédi vizsgálatra stb. Budapest,
1883.
Cullerier. Ueber das Quecksilber und
seine Anwendung gegen syphilitische
Ki'ankheiten. Aus dem Französischen,
mit Zusátzen von Dr. R e n a r d.
Pest, 1822.
Czillinger Adalbert. Dissertatio
inauy.
med. de acido acetico. Pestini,
18237
Czirbusz István. De chlorido zinci
et pasta canquoin. Dissertatio inaug.
med.-phamiacologica. Budae, 1839.
Cziser János. Dissertatio inaug. med.-
pharni. de chloro. Vindobonae, 1832.
Czompo János. Dissertatio inaug. med.-
bot. de euphorbiaceis Hungáriáé,
Croatiae, Transsylvaniáé, Dalmatiae
et Litoralis Hungarici. Pestini, 1837.
Czvaina József. Dissertatio inaug.
med.-pharmac. de morphio. Pestini,
1835.
Degré Ignácz. Gyógjszeres értekezés
a poró-sa\Tól (acidum boraeicum) és
borkó-sa\TÓl (acidum tartaricum). Pest,
1829.
Dehaat. Kis orvosi tanácsadó mindazok
számára, kik az úgynevezett
Dehaut-féle labdacsokat használják.
Paris é. n. Pest, 1863. Kolozsvár,
1874.
Denk Ferencz Xav. József. Dissertatio
inaug. med.-pharm. de terebinthina.
Vindobonae, 1839.
Detsényi Frigyes és Vomacka
Adolf. A recepturának kézikönyve.
Bécs, 1884.
Dillnberger Emil. Gyógyászati vényzsebkönyv
a bel- és külbetegségekre,
valamint a szem-, fül- és bórbajokra
nézve a bécsi iskola szerint. A harmadik
javított kiadás után magyarra

56 DIÓSZEGI - PKIGE!.
fordította idsb i* u r j «» s z Z s i p ni.
Pest, 1867.
— II. a gramm sulyrendszpr szerint
átdolgozott Icíadá.'^. Budapest, 1877.
— Gyógyászati vény-zsoblcönyv a n6-
és gyermekbetpgségelíre nézve a
bécsi isicola szerint. MagyaiTa ford.
idsb Purjesz Zsigmond. Pest,
1868.
— II. a fíramm sulyrendszer szerint
átdolgozott iíiadás. Budapest, 1878.
Diószegi Sámuel. 0^^'osi füvészkönyv,
mint íi ina^'-yar füvész-lcönyv
praktilca részo. A füvészet és nem
füvészelc számolcra készült, és közhasznavphetvé
tétetett. Debreczen,
181.{.
Ditrich Lajos. Dissei-tatio inaug. med.
exhibens : plantas offleinaies indigenas,
lingvis in Hungarica vemaculis
doductus. Budae, 1830.
Dobay (kis-dobai) Gyula. Dissertatio
inaug. chemica de sapone. Vindobona,
18.31.
Domby (gálfalvi) Sámuel. Dissertatio
inaug. phy.-^.-choin.-inod. de vino
T(»kajfMisi. Trajpcti ad Rhonuni. 17.58.
Doslern Károly. Üissertatio inaug.
chemico-med. exhibens divisionem
oleonim in genere ex tribus regnis
potitani. Viennae, 1777.
Drabek Károly. Gyógjszeres értekezés
a borkösavas szikhamagról
(Tartras Lixivae et sodae) és a szénsavas
vasacsról (femirn carbonicum).
iVst, 1836.
Dworzak János. Dissertatio inaug.
mod.-pharm. d*- vino. Viennae, 1834.
Egger Ede Illés. Üissertatio inaug.
med. de cantharidibus anatoniice,
phvsiologicp et chemice consideratis.
Posthini, 183.3.
Eggerth József. Dissertatio inaug.
phanii.-mod. do eoflfea. Budae, 1833.
Eibel János. (Jyógj'szeres értekezés
a i)(»rk6savról ^Acidum tartaricum) és
niészany kenetrl. (Sulfuretum calcii.)
Vi'M. 1H.30.
Eismann József. Gyóg>'szeres értekezés
a zöldl-gyulatsavas sulyagról
(Muriai^ barytae) és szunnyasztdékról.
(Moi-phina.) Pest, 1830.
Eitel Frigyes, (lyógj'szeres értekezés
a jalappadékról (Jalappina) és hamany
zöldletrl. (Chloridumkalii.) IVst. 1829.
EUmáyer Antal. (íyógyszeres értekezés
a nehézany zoldletröl (chloridum
piatiní) és a viiisavas szikagról
(phosphas t»odae). Pest, 1834.
Endlicher István László. Uie Medicinai-I'ttanzen
des österreichiííohen
l'harmakopöe. Ein Handl)uch fiir
Acrzte und Apotheker. Wien, 1842.
Engel János Jakab. Dissert. inaug.
med. sistens aninia-én
valláson lév tiszt, papokhoz.
Mellyben a falusi embereknek legnevezotesebl)
nyavalyáinak orvoslások
Írattak iiwis. Ivolozsvár. 1801.
Erkel Rudolf. Orvostudori értekezés.
A leggyakoribb mérgezések s ezeknek
orvoslata. [Dissertatio inaug. med.
sistens frequentiores intoxicationes et
harum medelas.] Pest. 1844.
Erlenmeyer Albert. A gyógyszerek
l)(>r alii locskcndéso. Ford. a 111.
kiadás nvomán :
li e n d v a v Ben.
Buda, 1867.
Exelbirtb Ede. Dissertatio inaug.
modic'o-praotica. Vcnenorum eftectus
pt modola. Pestini, 1842.
Fábri János. Dissertatio inaug. medica
do adamante. Halae .Magdeb.
1737.
Faby Móricz. 8ystemata artis pharmacputicae
in universitatis Tyrnaviensis
laboratorio quotannis experimentis
demonstrandi pars 1. et II.
Tyrnaviae. 1772.
Fáklya András, (iy egyszeres értekezés
az alszénsavas húgyagról (sul)-
carmonas ammóniáé) és a higanykettedkékletrö!
(bicvanidum hydrargyri).
I'.'st. 1K43.
Febrenbach Ferencz. Gauglitz
Ferencz ós Hartmann Károly.
('hemisch-pliarmafeutische Abliaiidluntí
über die Práparate des Opiums.
wek'he ... in dem Laboratorio der k.
ung. Unlversitiit dargestellt worden
sind von .... ("andidaten der I'harmacie
im .lahn* 1H41 42. Pesth. s. a.
Feicbtinger Sándor. Animalia vertebrata
Hungáriáé obtutu [)harmac(>logico
considerata. Dissertatio inaug.
medica. Biidae. 1840.
Peigel Zsigmond. Gyógyszeres értekezés
a fojtó savas ezüstagról (Xitrns
argentioi) és a szénsavas r.'zagos
hamagról (Sulfas euprici ammoniacalis).
Pest. 182ÍÍ.

FEKETE — GLATZ
Fekete Ignácz. Gyógyszeres értekezés
a csucsordékról (solamina) és a
halvsavas ham-éleííröl (chloras káli).
Pest, 1842.^
— Károly. Értekezés a szoralról. Orvostiidori
értekezés. Pest, 1840.
Felletár Emil és Kátay Gábor.
A gyógyszerészeti tudományok alapvonalai.
Tankönyv pályakezd gyógyszerészek
használatára. Egyszersmind
hasznos segédkönyv az orvosi, gyógyszerészi
szigorlatok és sebészi vizsgákhoz!
elkészületekre. Pest, 1865—67.
Feueregger Károly. Dissertatio
inaiig, medieo-botanica de valerianeis
Hungáriáé, Croatiae, Transsylvaniáé,
Dalmatiae et Litoralis Hungarici. Pestini,
1837.
Fischer Justus Vilmos Keresztély.
Handbuch der pharmaceutischen Pra-
S i g i s m u n d F' r i e d r. H e r m b-
stedt. Pest, 1811.
Fleischer Frigyes. Dissertatio inaug.
pharm. de virtute narcotieonim.
Budae, 1839.
— Tam.ás A. Dissertatio inaug. medico-pharm.
de ipekakuanha. Vindobonae,
1823.
Flückiger. Fontosabb szerves
szerek vegyi kimutatása. A
gyógy-
német
eredeti után fordította és a magyar
gyógyszerészkönyv 11. kiadásához alkalmazta
Rottenbiller^Ödön.
Elszóval ellátta B ó k a y Árpád.
Budapest, 1894.
Fiuk (raggambi) János. Dissertatio
inaug. med. de vipera beró. Pestini,
1827.
Fodor (nánási) László. Dissertatio
inaug. de gvajaco. Pestini, 1834.
Fortmayer József. Dissertatio inaug.
chem.-nied. de jodio. Budae, 1827.
Francisci András. Positiones de medicamentis
causticis. Regiomonti, 1697.
Franka Károly. Dissertatio inaug.
med. do sulfure. Pestini, 1840.
Frankovith Gergely. Hasznos És
Fölötte szikseges könyv, az Isten
fiainak és vtet tel hiueknek lelki
vigaztalásokra es testi epöletökre szereztetett
. . . által. Mellyben sok rendbéli
betegsegök ellen való orvosságok
is be vannak irua. mellyeket Isten
az nagy io voltabul es ajándékából,
Emberök egessegökre rendölt.
Ecclesiast. 38. Tiszteld az orvost az
sziksegert. Monyorókerék, 1588.
Frantz György. Rövid chemiai értekezés
a hamany ibolatról és fojtó
savnak tisztáltatásáról. Veszprém,
1827.
Friedrich Vilmos. Vény-gyiijtemény
és orvosi utasítások, betegsegélyz
pénztári orvosok, hatósági-, gyári-,
egyleti stb. orvosok számára. Mellékelve
az általános szabályzat azok
számára, kik állami vagy nyilvános
alap költségére gyógyszereket rendelnek
vagy készítenek. Budapest,
1893.
Frivaldszky (frivaldi) Imre. Dissertatio
inaug. med. sistens monographiam
seipentum Hungáriáé. Pestini,
1823.
Tascheneneyclopádie
xis, oder Erklái-ung der in den Apotheken
Gaal Gusztáv.
aufgenommenen chemischen Zu-
der praktischen Medizin, enthaltend
bereitungen. Mit ganz vorzüglicher die Symptome, Diagnose u. Therapie
Rücksicht auf die neue Preiissisehe aller inneren Krankheiten, sowie die
Pharmacopoe . . . herausgegeben von Anwendungweise und Dosen aller
Medicamente in alphabetischer Ordnung
nebst einer grossen Anzahl berühmter
Heilformen. Mit besonderer
Berücksiehtigung der Wiener Schule
für Aerzte u. Studierende zusammengestellt.
Wien, 1861.
Gáli István. Dissertatio inaug. de
praeparatis kalinis respectu pharmacognistico.
Viennae, 1840.
Gallik Sámuel. A hamany ibolatiól
(Joduretum kalii) és a tömény sósavról
(Acidum muriatieum concenti-atum).
Pest, 1829.
Gallus Vilmos. De chloro. Dissertatio
inaug. med.-pharm. Budae. 1838.
Garay János. Értekezés a homoeopathikus
gyógy- és gyógyszertanról
és adagokról. Pest, 1863.
Gaudi Vilmos Károly, Pharniaeeutisch-chemische
Abhandlung über das
Morphium und die Weinsteinsaure,
Acidum tartarieum. Pesth, 1836.
Gebb(geroltzliofeni) János. Médium
praeservans et curans corporis humani
metuendo contagionis tempore periclitantis
clara et succincta methodo expressum
ac approbatum. Claudiopoli.
1746.
Gergelyi József. Gyógyszeres értekezés
a tiszta tömény eezotsa\Tól
(acidum aceticum punim) és a tiszta
kénsavas keseragról (sulphas magnesiae
purus). Pest, 1835.
Glatz Sámuel. Dissertatio inaug. med.-

58 GOLDBBROER — HENISCH
pharm. de vitíosa medicainontorum
combinatione. Vionnae. 1837.
Goldbsrger Adolf. Dissortatio inaug.
med. -pharm. dp auro ojus(|Uf» praeparatis.
Vindobona. 1830.
Groldschmidt Adalbert. Di.ssei-tatio
iiiauir. iiK'd. (lo ars(Miioo. l'o.stini. 1832.
Gorgiás János. Pharni.-chem. Abhandluriiron
iil)(>r dio Bernstoinsaurp (acidum
.Niiccinicum) und das Schwefelbiaustoflf-Kalium
(sulfo-cyanidum kalii).
Fo.st, 1834.
Oótzy Károly, k/. arany szikany zöldeletiól
(cbloridum auri natronatuiii)
és a ketted-férjagsavas hamagról
(biarsonia.s káli). Pest, 1830.
Göldner Károly. Gyógyszeres értekezí's
a horgaidról (liores zinei) és a
jegesedéit oczetí^avas rézagról (acetas
cupricus cr>"stallisatxis). Pest, 1836.
Gömöri Dávid. Praxis medica usui
apí)thpi>a(' manuális pharmaceuticae
accomodata. S. 1. et a.
Götz Károly. Gyógyszeres értekezés
a szín aranjTól (aurum regulinum) és
a szabad lángról (alcohol absolutus).
Ruda, 1K41.
Greiszing József. Was ist Jod u. welc'hes
sind seine Heilwirkimgen ? Mit
Kurbildern aus dem Badeorte Zaizon.
Kronstadt, (1868.)
— Welches sind Heihvirkungen des
Eisens ? Als Fortsetzung der Kurbilder
aus den Trink- u. Bade-Kur-
.An.''ógyltásúra az Klixir Tonique
Anti - Glaireux önhasználata által.
Függelékkel egyéb gyógyszerek alkalmazá.^áról
más betogséírek ollón.
XXXI. kiad. íVst. I86í».
Gyöngyösy (petényi) Pál. Dissortatio
inaug. med. do remediis empiricis.
Hardorov, 17.i3. Újra nyomt.
Lausanne-ban 1760. és a *Disputationos
Hallorianao ad Históriám morborum.
VII. No. 233. p. 141. « mben.
Gyulaváry. Biztos sikerrel használt
házi gyógyszerek. Kézikönyv minden
falusi és orvosi háztailiis, minden
esaládatj'a és gazdasszony számára,
a kik az embereknél, valamint a házi
és egyéb hasznot hajtó állatoknál
leggyakrabban elforduló betegségeket
gyorsan, biztosan s olcsón akarják
önmaguk gyógyítani. Pest, 1870.
Haas Rudolf. Di.ssertatio do Rheo.
Budao. 184.'i.
Hackenberger C. M. Chomisch-pharmacoutischo
Abhandlung übor dio vorzüglichston
Ptlanzon-Siiuren u. Pflanzon-Alkaloido.
Ofon, 1841.
Hahnemann Sámuel. A kávé munkalatjai.
Budán. 1825Í.
Haidenreicli János Lajos. Dissertatio
inaug. mod. sistens Piincipia
.Musti. Tyrnaviao, 177.'>.
- Von dóin Apothokon. Posth, 1786.
Hanke János László. Zineum et
eius praoparata. Dissertatio inaug.
chem.-pharmacolog. Pestini, 1840.
Hankó Vilmos. Házi kincstár. Sok
száz titkos szer. hasznos tudnivalók
a háztartás, gazda.ság, egészségtan
s a mindennapi élet sth. körébl.
H. tetemesen bv. kiadás. Budapest,
1896.
Heinzely Márton. Dissertatio inaug.
do modo agondi romodiorum diaphoroticonim
ot sudoriferorum. Grj'phiswaldiao,
1762.
Henisch György. Artzbüchlein des
Arnold Mizaldus. Basel, 1574.
11. kiadás 1577.
-- Neunhiindert (todiichtnu.sswürdig©
(íehoimnuss von Kroiitorn. Basol,
I.')71.

:
— Artzneybuch Sexti Platonici. Basel,
1574.
— II. kiadás 1615.
— Artztgarten von Kreutern. Basel,
1 575.
II. kiadás 1577.
Hennann András. Epistola gratulatoria
de usu et abusu nitri.
Halae Magd., 1721.
— De nativo sale cathartico in fodinis
Hungáriáé recens invento dissertatio
epistolica. Posonii, 1721.
Hernád orvostudor Patikája. Pest,
1870.
Herold Imre. Gyógj'szeres értekezés
az eczetsavas ezüstagról (acetas
argentiei) és a higanykettedibolatról
(perioduretura hydrargjTi). Pest, 1836.
Herri Antal. Dissertatio inaug. botmed.
de plantis nareoticis. Hung.
offleinalibus. Pestini, 1832.
Hlatky Antal. Gesundheitsregeln zum
Gebrauche fiir Schulen und zur Beherzigung
fiir Jedermann. Mit illuminirten
Ábbildungen der vorzüglichsten
Giftprtanzen, Giftsehwánune und eines
tollen Hiindes. Pressburg, 1826.
Hlavacsek E. Ágost. Coffea. Specimen
inaug. med. Budae, 1839.
HoflHbauer Ignácz. Gyógyszeres értekezés
az érczkermesröl (Kermes
minerale) és az ibológjúlatsavacsos
hamagról (Hydriodis Kaii). Pest, 1829.
Hoflfer István Mihály. Dissertatio
inaug. bot.-med. systens lycopodineas
Hungáriáé. Budae, 1839.
Hoffinger János G-yörgy. Sendschreiben
an Herm WoIIstein über Gebrauch
des Tobaeks. Schemnitz, 1780.
Hoffmann Frigyes. Dissert. inaug.
phys.-med. de vini Hungarici excellente
natura, virtute et usu. Halae
Magd. 1721.
— Gründlicher Unterricht wie ein
Mensch etc. sein Lében und Gesundheit
láng conserviren könne. Dem
noeh beigefügt ist ein ausfühi'licher
Bericht (pag. 252—309.) von der
Natúr, Eigenschaft und herrlichen
Kraft des ungarischen Weins. etc.
3. Autl. Ulm, 1745.
Hoffner József. Dissei-tatio inaug.
med.-pharni.
de aása foetida. Viennae,
HERMANN — HUNYADY 59
1822.
Hoffory János. Dissertatio inaug.
med. de venenis inflammantibus et
eorum ad organismum humánum relationibus.
Budae, 1835.
Hofsteter János Ádám. Kiírze Erörtemng
der Prage : ob der natürllche
und reingewachsene Zinober als eine
.\rznei in dem menschlichen Leib
ohne Gefahi" gebraucht worden könne.
Leipzig, 170.''.
— Die vortreffliche Güte des natürlichen
jedoch rein gewachsenen Zinobers
zur Bewahrung und Wieder-Erlangung
menschlicher Gesundheit entgegengesetzt
dem umlángst von Joh. Gottfried
Beckem etc. herausgegeben
Unfug des Zinobers etc. Schleswig,
1711.
Honigberger János Márton. FYüchte
aus dem Morgenlande oder Reise-
Erlebnisse, nebst naturbistorisch-medizinischen
Ertahnmgen, einiger hundert
erprobten Arzneimitteln und
einer neuen Heilart dem Medial-
Systeme von .... Wien, 1851.
— Verm. Aufl. 1853. (Angol kiadásban
»Thirt>- ftve Years in the East. Two
volumes. London, 1852.*)
Horetzky Ferencz. Dissert. inaug.
med. de creosoto. Pestini, 1834.
Horony Mihály. Orvostudori értekezés.
A mérgezésrl általában és némely
közönségesen orvosgjógytani tekintetben.
[Dissertatio inaug. med.-therapeutica.
De intoxicatione in genere
et de veneflciis maximé obviis in
specie.] Pest, 1844.
Horváth Alajos. Dissertatio inaug.
med. de jodio. Pestini, 1838.
Huber János Kristóf. Dissert. inaug.
phys.-ehem.-med. de auro vegetabili
Pannóniáé. Halae Magdeb., 1733.
Hueher János Sámuel. Dissertatio
inaug. med. de ipeeacuanha Americana.
Halae Magd., 1744.
Hufeland BJristóf Vilmos. Szegények
patikája, egjszei-smind tapasztalt
hasznú gj'ógjszerek és orvosságok
választott gyjteménye. A VI.
kiadás szerint fordította s a gyógyszerek
magjar szótárával az Orvosi-Tár
kedveért megtoldva kiadá S c h e d e 1
Ferencz. Buda, 1831.
— Háziorvos, vagyis 500 logjobb házi
szer, 145 betegség ellen. Nátha, köhögés,
ffájás stb. Ezenkívül útmutatás,
miként kell élni, hogy 100 éves kort
érjen el az ember, továbbá a hidegxlz
csodagjógy erejérl, Hufeland úti
gjógyszertára, a XI. kiadás után
magyarította dr. L. Pest, 1862.
Hunyady László. Dissertatio inaug.
med. sistens plumbum respectu orjctognostico.
Pestini, 1823.

'
',
I
60 HUNYOR — KERTÉSZ
Hunyor Imre. Orvostudori értekezés — Adversus pestem oonsilium, cum
a húnyonól. jDissertatio inau^r. med. pjusdem de Mithridatio et Theriaca
do heilphoro.] Post, 1834.
disputatione. Aceedunt : Jani Matthapi
Huszthi (családi novc'-n Szabó) Istvákn.
Dissortatio inaujr. moá. do prudonti
medioamptitoniin applicatione in tempore.
Halap, 1H95.
Huszty (raszinyai) Zachariás Teoph.il.
Kritisolior Kommontar iihcr dic
üstíMToichischo Provinciai Pharmakopopp,
mit pinpm Entwurfp zu einpm
gempinniitzifíon vprbpssprton Disppnsatoriuni.
Ppsslmrg und Leipzifí, 1785.
— GekröntP Prpisschrift übpr dip Vprbesspnin^'
dpr k. k. FVldapfKhpkpn
und dps Studipnwpspn.s an dpr Jospphs-
Acadpmip zu \V|pn, Prpssburfí, 1795.
— Idepn zur Vprbpssprunfr der östprreichischen
Provinzialpharmakopoep.
Prps.*;burír. 1797.
Institoris (Mossóczi) Mátyás. I)íssortatio
inautr. nio(l. de panacpa.
Halap Maird.. 17.}(i.
Issekutz Hugó. Jakabházy Zsigmond
ós Nyiredy Géza.íJyófryszpii.snip,
niafryarázó szövp^fírpl a magyar
gyógyszprkönyv II. kiadá.>'szerek
magyar tudományos-, népies- és
táj-elnevezései, latin jelentésekkel
együtt. Gyakorlati kézikönyv gj'óg>szerészek
használatára. Budapest.
1887.
Kátai Gábor. Növénytan, különös
íekintpttpi a gyóg^^szerisniére. Ppst.
1H65.
Kertész A. Dip .Anilinfarbstoffe. Kígenschafípu.
.\nwpndung und Reactionen.
.\uf prakt. (ínindlage bearbeitet fül-
Chemiker. Colorísten, Fárber des
Woll- und Seidenfaches. sowie für

'
i
dissert.)
'
sonst. Interessenten der Anilinfarbstofte.
Braunschweig, 1888.
Zertész József (I.) Gyógyszeres értekezés
a jalapadékról (Jalapina) és a
hamany vasany kékletröl (Óyanuletiim
Cali ferratum). Pest, 1833.
Keszler Ferencz Antal. Dissertatio
inaug. botan.-med. de viola. Vindobonae,
1763.
Kilián C. J. Die Hausaiznelkunde,
oder voUstandige und deutliche Amweisung,
wie mann in allén gefáhrlichen
und schnell tödtlichen Krankheiten
bei Abwesenheit eines Arztes
sich selbst die nöthige Hilfe verschafTen
kann, und zwar einzig und
alléin durch Diát und Hausmittel. Bin
Handbueh fiir Jedennann, zunachst
aber fiir Gutsbesitzer und Reisende.
Pest. 1819.
Kiss Béla. Gyógyszeres értekezés az
eczet ógénjTól (aether aceticus) és a
levált kénrl (sulphur praeeipitatum).
Pest, 1834.
Koch. Gottfried Antal. Dissertatio
inaug. med. de moscho. Pestini, 1829.
Koharits János. Orvostudori értekezés
az ebvé.szmagról. Pest, 1844.
Zolbány Pál. Ungarische Giftpflanzen,
zur Verhütung tragischer Vorfálle
in den Haushaltungen, nach
ihren botanisehen Kennzeiehen, nebst
den Heilungsmitteln. Pressbui-g, 1791.
— Abhandlung über die herrschenden
Gifte in den Küehen, nebst den Gegengiften.
Pi-essburg, 1792. — Wien,
Í793.
— Giftgeschiehte des Thier-, Pflanzenu.
Mineralreiehs, nebst den Gegengiften
u. der raedicinisehen Anwendung
der Gifte (Cum nomenclatura
lat. fferm. slavon. et hungarica). Wien,
1798.
— II. verni. u. verb. Auflage 1807.
Komáromy János Péter. Dissertatio
phys.-med. inaug. de Vino Hungarico
Soproniensi. Basiliae, 1715.
Koós Grábor. A salicylsav tudományos
tekintetben, s alkalmazása a háztartásban,
müiparban, testünk épentartása
körül és a gj'ógyászatban. A salicylsavirodalom
alapján, saját tapasztalataival
bvít\"e. Budapest, 1877.
Korbuly Sándor. Orvostudori értekezés
a gyógyszerek összetételérl
vegytani szempontból. [Dissertatio
inaug. med.-phai-maceutica de sjTithesi
pharmaeorum respectu medico.] Pest,
1844.
KERTÉSZ - KRAMER 61
Eoriosánszky "Vilmos. Gyógyszeres
értekezések a kénsavas
rézagról (sulfas
c'uprici) és a tiszta timagról (aluinina
púra). Pest, 1835.
Budapest,
Kóssa Gynla. Mérírezések.
1898.
Eosutány (nyirlugosi) Tamás.
Analytische Bestimmung u. pflanzenphysiologische
Bedeutung einiger Bestandtheile
der Tabakpflanze. (Inaug.
Ung.-Altenbui-g, 1873.
Kováclx Aladár. Els segély heveny
mérgezések esetében. Budapest, 1889.
Kovács Lajos. Gyógj'szeres értekezés
a kénsavas rézhugyagról és lepárolt
Dippelolajról. Pest,' 1833.
— Pál. Dissertatio inaug. ehem.-pharm.-
med. sistens alcaloidea et acida plantarum
roborantium. Pestini, 1837.
Kováts István. Praeparata chimiea
ofílcinalia. Dissertatio inauíí. med.
Budae, 1837.
— Mihály. Magyar patika, azaz Magyar-
és Erdéiyországban term patikai
állatok, növények és ásványok,
orvosi hasznaikkal egyetemben. A falusi
külorvosoknak, földesuraknak és
lelkitanítóknak számokra. Hogy a
falusi ügyefogyott, beteg adózó népen
kevés költséggel és azoknak bizodalmas
kívánságok szerént segíthessenek,
í. és II. rész. Pest, 1835. III.
rész. U. 0. 1836. (A harmadik rész ezen
külön czímmel is : Magj'ar patika
kalauza. Ó és új chemiai szótár. Orvosi
terhek és mértékek. Patika vizsgálat.)
Kozma József. Dissertatio inaug.
phami.-med. de coitice cascaiillae.
Pestini, 1831.
Kölbel Ágost. Dissertatio inaug.
pharai.-med. de cortice Peniviano.
Pestini, 1833.
Kmves Pál
Ádám. Dissertatio de
oleo minerali secretissimo ver axiro
potabili, cujus conílciendi modum apposuit.
Viennae, 1752.
Kralovanszky László. Chemische
Abhandlung über das Lithium. Wien,
1827.
Kramer János György. Medicina
castrensis : das ist bewáhrte Arznei,
wider die im Féld und Guaruisons
unter Soldaten grassi rendé Krankheiten.
Diesem ist angehángt I. Consilium
medieum de dysenteria. II. De
morbo castrensi epidemieo anni 1734.
et 1735. — Auf das Neue von dem
.\uthore übersehen, und mit einem

Wion
«2 KREMZIR - liE ROY
Consillo do cliiiiato Ungrarisf* imd
darinnen xu consorvirender Gesundhfit
vermehrt. Wion, 1739.
- Uirvanaz : und Niü'nbprff, 1755.
Kremzir Mózes. Orvofstiidori órtekezós.
N(>m(»ly inafíyar iK'-pfryó'íryszprek
biráló vizsírálatn. [Disquisitio critica
quoninulam romodioruni popularium
hunííariconini. Dissertatio inaufr. med.|
['ost. iN.n.
Zriegler Mór. Önmpntö. Számos mellókolt
vt njinintákkal. Orvosok s mindkét
nombeli botPfrok számára. N.-Kaiiizsa,
1M7(>.
Kriszhaber Simon. A f^rammfóle
.•

:;
Majovszky János. Chemich-pharmaceutische
Abhandlung über die Salj
petei-sáuie
!
Pest,
I Mannó
I
vosok
I tukra
I
—
í
i med.
;
abusu.
;
~ II. kiadás. 1845.
!
Libay Gusztáv Teophil. Dissertatio
iiiaui:. med.-pharraacologica de
i
jodo, pjusque praeparatis. Vindobonae,
1837.
Lippe Salamon. Jodum ejusque praeparata
ipspectu chem.-phaniiafologico.
Disspitatio inauír. med. Pesttni, 1845. i
Lippicli Perencz "Vilmos. Grundzüge
der üipsobiostatik oder politischarlthmetische,
auf arztliche Beobachtung
gegriindete Darstellung der
Nachtheile. welehe durch den Missbraueh
der geistigen Getranke in
Hinsicht auf Bevölkerung und Lebensdauer
sieh ergeben. 1. und 2. Hundert
der Beobachtungsfálle. Laibaeh, 1834.
Iiitsohauer Károly. Disseitatio inaug.
med. sistens coitieem chinae historice
;
chemice et pharmacologice considera-
tuiu. Budae, 1824. i
Loebiscli Vilmos. Die neueren Arzneiniittel.
Wien, 1879.
~ IV. Autl. 189-2.
Iioew (Loevius) Károly Frigyes.
Dissertatio iiiaug. lued. de polypodio.
Jenae. 1721.
Iioimann F. W. Cheniisch-pharmaceutische
Abhandlung über das chemiseh
reine Silber, und essigsaure
Silberoxyd. Pest, 1842.
Lorsinger Frigyes Vilmos A legnevezetesebb
ehet, gyanús és mérges
gombák természethú képekkel
Í2 színnyomatu táblán. A cs. kir.
alsó-ausztriai orsz. közegészségügyi
tanácsnak megbízásából összeállította
.. . Ford. R e n n e r Adolf. Bécs,
é. n. (1877.)
Löw Henrik. Dissertatio inaug. med.
complectens botanieam chera.-physiogi'aphieam
principalium pharmacorum.
Vindobonae, 1840.
Löwy Ignácz. Dissertatio inaug. chem.
med. de metallis offleinalibus. Vlennae,
1841.
liukáchy József. Gyógj'szeres értekezés
a tiszta szénsavas keseragról
(carbonas raagnesiae purus) és a sósavas
kinadékról (murias chininae).
Pe.st, 183H.
Lukács Márton. Orvosi értekezés a
kénsavról. [Dissertatio inaug. med. de
acido sulfui-ico.] Pest, 1835.
Lukáts Constantin. Gyógyszeres értekezések
a sósavas földagról (murias
tellurici) és a száraz szénsavas
húgyagról (carbona.-^ ammóniáé sic-
CU.S). Pest, 1836.
UBAY — MARTINI 63
Lutheritz Károly Frigyes. Házi-
Patika vag\- szükségben segít orvosi
könj'vecske a nemorvosok számáia.
A külsó és bels nyavalyák legnyomósabb
és a való.ságos tapasztalás
által bebizonyosodott házi on'osi szereknek
esmeretére, kiválasztására és
alkalmaztatására, vagy használására
az abban elforduló nyavalyáknak
betk szerént kidolgozott tökélletes
laistromával, és az azok ellen alkalmaztataudó
orvosi szerekkel egj'ütt.
Dr . . . . után fordította és a mind a
városokon, mind a falukon való haszna
Ihatásához alkalmaztatta Szabó
József Szabolcs vármegye orvosa
és physikusa. Kassa, 1830.
— II. olcsóbb kiadás. 1835.
Mádai Dávid Sámuel. Kiuze N'achricht
von dem Xutzen und Gebrauch
einiger bewáhrten Medicamenten,
welehe in Halle Lm Magdeburgischen
in dem Waisenhause dispensiret werden
etc. II. Aufl. Halle, s. a. — VII.
Aufl. 1779.
— Kurze Beschreibung der Wirkung
u. Anwendungsart der bekannten
hallischen Waisenhausarzneien. Umgearb.
v. J. F. G. Düffer. Halle, 1808.
Mahler Gyula (pozsonyi illetség).
Recepttaschenbuch. Wien, 1892.
— III. Aufl. 1894.
Maizner János. A magyar gyógyszerkönyv
(Pharmacopoea Hungarica)
második kiadásának (1888.) ismertetése.
Kolozsvár, 1889.
und Quecksilberbromür.
1842.
Alajos. Vegj-tani gyógj'szerisme
(Pharmacognosis), melyet a t.
orvosi kar helybenhagyásával az or-
c's gyógyszerészek használakészített
és kiadott Pest,
1841.
Orvos-gyógyszerészi vegytan. A m.
kir. t. egjetem orvosi karának helybenhagyatával.
Pest, 1842.
Marcegíia József. Dissertatio inaug.
med. de mercurio dulci. Vindobonae,
18.3«.
Marikovszky(nagy-toronyai) Márton.
De discussione et medicamen-
! tis discutientibus in genere. Dissertatio
inaug. meg. PhIangae, 1755.
Martini Dániel. Dissertatio inaug.
de corrosivoinim natura usu ot
Jenae, 1H98.

64 MARTINOVITS - MIZALÜ
- J&nos. Dissertatío med. practica de
arnicn, ciim icono. Viennae, 1779.
Martinovits József. Dissoitatio de
acldo tartarico (Weinsteinsaure) et do
Naphtha vitrioIi(Schwofol-aether). Pes-
IH^.
tini.
Marzloff Lrincz. Dissertatío inang.
med.-pharm. de bromio. Vindobonae,
1833.
Massa Alajos. Gyógyszeres értekezés
a kénsavas keseraírról és az élej^edett
sóska.savas hamajíról (Káli oxalicum
neiitnim). Pe.st, 18:^9.
Massiczay Róbert. Dissertatio inauir.
iiH'd.-pluuni. de carbonate ferri sacharato.
Budae, 1841.
Mayer Adalbert. Dissertatio inaug.
ined. de opio. Pestini, 1829.
Antal, Dissertatio phami.-med. Digitális
purpurea. Biidae, 1833.
— Gusztáv Adolf. Chemisch.-pharmac.
.\bhandluiifr über das Kreosot
(creosotuin) und über das reine Aetzkali
(Tjixiva púra, Tiszta hamag) vorgetragen.
Pest, 1836.
Mayr József. Chem.-phaiin. Abh.
über die reine concentiirte Salpetersáure
acid. nitricujn conc. pur. und
das Sandelroth, Santalin. Ofen, 1842.
zu einigen
Meissner Pál. Vorschliige
neuen Verbesserungen pharmaoeuti-
.scher Operationen nnd dazugehöriger
Apparate, auf dem Wege der Erfahrung
bearbeitet und als Beitrage zur
Begriindung einer zweckniá.ssige und
vortheilhaften .\pothekerpraxis. Wien,
1814.
— Cheoiísche Aequivalenten- oder Atomenlehre
zum Gebrauche für Chemiker,
Pharmaceuten und Teehniker
gemeinfasslich dargestellt. 2 Bünde.
Wien, 1834.
— Neue unveranderte Ausgabe. 2 Bde.
1838.
Melczer János. Dissertatio inaug.
raed. de pyrola umbellata. Pestini,
1H29.
Helius (Horhi Juhász) Péter. Herliarivm
az Kaknac, l''vv»'kn(Hs nevekrl,
természetekrl és hasznairól,
Magj'ar nyelwre és ez rendre hoszta
az Doctoroc Könyveibl az Horhi
.M e 1 i u s Pété r. Kolozsvár, 1578.
Menesdorfer. A kénsavas rézagos
híiyyagról (cuprum ammoniatum) ós
a borksavas dárdaesos hamagról
(tartarus emeticus). Pest, 1830.
Merényi Dezs. Magyar g>óg>'szerészeti
trvények, kiegészítve az érdekl
miniszteri rendeletekkel, magyarázat
és betrendes tárgymutatóval ellátva.
Bndape.st, 1884.
Meskó János. I)issert. inaug. pharni.-
ined. de caniphora. Budae, 1830.
Mészáros Ferencz, Gyg>szeres értekezés
a sósavas kinadékrl (murias
ehinínae)
és az alfojtó-savas bátragról
(subnitras bismutici). Pest. 1835.
Metelka Ferencz. Gyógyszeres értekez«'S
az eczetsavas horgagról (zineuni
aceticum) és a dárdagról (stibiuMi).
Pest, 1837.
Meyer Ferencz Seraphius. Dissertatio
inauir. med. de Marté. Vindol)onae,
ÍH-JH.
Meyer Károly József. Handbuch der
Pharniaeologie, ais Krlauterung aller
in der österr. Pharmacupöe v. J. 1834.
enth. Arzneymittel. Mit besond. Küeksicht
auf andere Dispensatorien. vorzugsweise
auf die k. k. oest. Militairu.
kön. preussische Landes-Pharmacopíie.
Zum Gebrauch für Aerzte,
Wundarzte und .Apotheker. Güns, 18.35.
— II. verbesserte u. vermehrte Aufl. 1838.
— Vollstandiges Recep^Tasc•henbuc•h
zur neuesten österr. Pharmacopöe. Für
Aerzte und Wundarzte. Supplement
zu dessen Handbuehe der Pharmacopöe
vom J. 1834. 2 .\bthlgn. Güns,
183H.
— II. vermehrte u. verbesserte Aufl. 1844.
-- Pharmacologisehe Blatter zur Mittheilung
und Besprechung des Xeue.sten
und Wissenswerthesten aus dem
Gebiete der Arzneimittellehre. Für
praktische .Aerzte und Wundiirzte.
(iiins, 1840.
Mihályik Gejza Sándor. Dissertatio
inaug. phariiiacol. de exploranda virtute
inedieamentoruni. Budae. 1838.
Miké (csomortáni) József. (lyóirNszeres
értekezés a hamany vasany
kékletrl (cyanuretuin kalii ferratuni)
és a kénsavas rézagos húg>'agr(d
(sulfas oupri aMunoniacali.**). Pest,
1835.
Miskovicsew Miksa Miklós. Dissertatio
de conio maculato. Budae,
1834.
Mizald Antal. Kerti dolgoknak leírása.
Négy könyvf>klten rendesen l)é-f«>glaltatott
: .Mellyek közzúl .... az harmadik
kerti holmiknek orvos hasznait
rendre írja ki ... , Mindezek gyönyörséggel
és ki-mondhatatlan haszonnal
rakvak .... mairyarrá peníg fordíttattak
és sok helveken továbra-is

;
1'
|
|
j
j
j
'
;
értelmessebben magyaráztattak N a-
danyi János által. Kolozsvár,
1669.
Molnár István. Az alföldi sziksótermelésról,
vegyi és orvosi tekintetben.
Pest, 1869.
Moscovitz Mór. Dissertatio inaug.
ined. de eiibebis. Pestini, 1832.
Möes Móricz. Gyógyszeres értekezések
a sóska savról (Acidnm oxalicum)
és a higany-elöibolatról (protoiodidum
hydrargj-ri). Pest, 1833.
Mumiann Károiy. Phai'ra.-chem. Abhandlung
über Vauqueltn's Blausáure
und das Chinaeextraxt. Pest, 1834.
Mühlhofíer József. Dissert. inaug.
pharm.-med. sistens alealoidea recentiori
aevo in usum medicum tracta.
Pestini, 1843.
!
Nadenitsek Domonkos. Dissertatio
;
inauff. med.-pharmaeologiea. Vindobo-
'
nap, 1838.
Nagel Mór. Dissertatio inaug. med.
j
MOLNÁR — PAZMANDI 65
de opio. Budae, 1847.
Nagy (nyíri) Ferencz. Darstellung
der neueren Ansiehten über die Natúr
der Salzsaiu'e. Wien, 1819.
Narcis Ferdinánd György. Disserj
tatio botan.-medica de chaerephyllo.
'
Gr>-phiswaldiae, 1711.
Nerties György. A Carbanilid és kénveg>-ületének
viselkedése légenysav pectu therapeutico. Dissertatio inaug.
Orzovenszky Károly. Emetica res-
iránt. Tudori értekezés. Kolozsvár, med. Pestini, 1840.
1877.
Paecken Keresztély. Dissert. inaug.
•
Némethy Miklós. Dissertatio inaug. med. de venenis. Regensburg, 1717.
chem.-pharmac. coraplectens eonspe- — Pharmacopoea Rossica pro iis, qui in
ctum reraediorum medicatorum et illa exercitu imperali medicinám facixmt.
;
decomponentium. Viennae, 1837.
Petropoli, 1765.
Nendtvicli Károly. Grundriss der —
|
Ed. n. 1776.
Stöchioraeti'ie, nebst einem gesehicht-
lichen Ueberblick derselben für ange-
hende Chemiker und Pharmaceuten.
Ofen, 1839.
Oesterreicher Illés. Dissert. inaug.
j
med. exbibens generállá de fungis
j
venenatis. Pestini, 1832.
Oesterreicher József. Az általam Dissertatio inaug. Pestini, 1842.
újonnan találtatott természeti mag>-ar Pap József. Dissertatio inaug. pharm.-
:
csudálatos sóval (sal mirabilis nativus med. de ipecacuanha. Pestini, 1834.
hungaricus) való hasznos élésrl orvosi Patzek Vilmos. Veg>'- és gj-ógyszer-
tapasztalások. H. n. 1801.
— Természeti csudálatos magyar sóval
való hasznos orvosi tapasztalások. H.
n. 1801.
Orfila M. P. Rettungsverfahren bei
Vergiftungen und dem Scheintode
nebst Mitteln zur Erkennung der
Gifte, der verfálschten Weine und
zur Unterscheidung des Wirklichen
Oyry :
Bibliographia inedica Hungáriáé.
vom Scheintode. Aus' dem Französischen
übersetzt und mit einer Rettungsapotheke
vermehrt von J o h.
Schuster, Prof. der Chemie in
Pest. Pest, 1819.
— A méreggel megétettettek és látszatos
halálban lévk megmentése;
a mérgek és hamisított borok ismeretére
s a valóságos halálnak a látszatos
haláltól való megkülönböztetésére
szolgáló eszközökkel együtt.
Francziából németre fordította és egy
ment patikáról szóló toldalékkal megbvitette
Schuster János, a
pesti kir. universitásnál chemiát
tanító rendes professor. Németbl
magj'arra fordította Szabó józsef
orvostdr., Abaujmegve tiszti physikusa.
Kassa, 1821.
— Segédkönyv a mérgezések és tetszhalál
körül és azon szerekrl, melyek
a mérgek és meghamisított borok
felfedezésére szolgálnak ; nem különben
azon jelekrl is, melyek által a
tetszhalált a valódi haláltól meg lehet
különböztetni. Ehhez kapcsolva mentó
gyógj'szertár Schuster János
után. És végre a halottkémekrl, szerkeszté
Rosenzweig József,
hites orvos és szülész. Buda, 1846.
— Pharmacopoea Castrensis. Petropolii.
1778.
— Ed. n. 1782.
Pancera Gáspár. Dissertatio inaug.
med. sistens corticis peruviani usum
in intermittentibus. T^-rnaviae, 1775.
Paníic József. Toxiocologia botanica.
tani értekezés az ömlesztett fojtósavas
ezüstagról és az al-eczetsavas
olmacsról. Pest, é. n.
Pávai Vájna Gábor. Az antifebrinrl.
Pozsony, 1887.
Pavich. Sándor Antal. Dissertatio
inaug. med. sistens quaedam de nicotiana
tabaco. Vindobonae, 1827.
Pázmándi Gábor. Dissertatio Inaug.

66„ PKKARIK — PLOHN
phys.-chom. sistens natii Hungaricae
veterum nitro analogi. Vindobonae,
1770.
Pekarik András. Kxíuiicn medicainont(»niin.
Hiiiiao, 1834.
Pekarovits Gábor. Disspitatio inaug.
iikmI. do salicinu. Pc.^^tini, 1836.
Peller József. Maííyarországi orvosi
növt'Miyok. (Orvostudori «''rtekezés.)
(Plantae offlcinalos Hungáriáé indlgenae.
Üissertatio inaug. bot.-pliarm.-
mpdica.l ÍVst. 1843.
Gyógyszeres érteke-
Pentz Perencz.
zés az arany .sziiíany zöldletról (Chloriduni
auri et natrii) ós az eczeteavas
horgáéról. (Zincum aceticum.) Pest,
183H.
Perliczy János Dániel. Medicina
j)auppruni, azaz szog.''nypk számára
való házi orvosságoknak az köztök
leginkább ós leggj'akrabban uralkodni
szokott nyavalyák ellen való alkalmaztatás
az mindennapi könnyen feltalálható
ós megszerezhet eszközökbl
kinyújtatott. Buda, 1740.
— Testi bókessógre vezórló útitárs. Azaz
a sokféle nyavalyákkal kü.szködö
testnek szükségére alkalmaztatott házi
és uti patikácskának rövid és sommás
leirása. Buda, 1740.
Pick József, üissertatio inaug. med.-
pharm. de radicae Artemisiae vulgáris
remedio antiepileptieo. Vindobonae,
18.31.
Pillér Károly. (íyógjszeres értekezés
a kónsavas kinadókról (sulfas chininae)
és a kéklógj-ulatsavTól (acidum
hydrocyanicum). Pest, 1829.
Pillmann Perencz. Gyógj-szeres értekezf'-s
az er-zetógónyról (aether aceticus)
ós az olvadhatatian zöldl gjnilatsavas
hugyagos higagról (mercurius
praeclpitatus albus). Pest, 1836.
Pintér József. A vasany kékletról
(cyanuretum ferri) és a fojtósavas
higacsról (nitras hydrarg\TOsi). Pest,
1829.
Plenck (Plenk) József Jakab.
Schreihen an Herrn liumpelt von der
Wirksamkeit des Queksilbers und
Schierlings. Wien, 1766.
— Matéria chinirgica, oder I^ehre von
den Wirkungen der in der Wunderarzney
gebrauchliehen Heilmítteln.
Wien, 1771.
111. verb. Aufl. 1780.
— Pharmacia chirurgica seu Doctrina
de medicamentis praeparatis ac compositis,
quae ad curandos morbos
extemos adhiberi solent. Vlennae.
1775.
— Kditio nova 1791. Kditio secunda,
emendata. Viennao, 1780.
— Auswahl d. chirurg. Arzneimittel.
nebst e. Verzeichniss d. Werkzeuge u.
Bandagen ; aus d. Latéin. Wien. 1770.
— Chirurgische Phannacie, oder Kehre
von d. zubereiteten oder zusammengesetzten
Arzneimitteln : aus d. Iratéin
von J. P. G. Pflug. Koppenhagen,
1776.
— II. Autt. 1786.
— Chinirgische Pharmacie. oder Lehre
von den zubereiteten und zusammengesetzten
Arzneymitteln. welche zur
Heilung ausserlicher Krankheiten pflegen
angewendet zu werden. .\us der
lateini.schen zweiten .Ausgabe ilbersetzt.
Wien, 1780.
— II. verm. Aufl. 1786. - Ibid. 1790.
— Pharmacologia chinirgica sive doctrina
de medicamentis, quae ad curationem
morborum extemorum iMlhil)eri
solent. Viennae, 1782.
— Toxicologia seu doctrina de venenis
et antidotis. Viennae, 178.
Editio II. 1801.
— Lehre von dem Giften u. Gegengiften.
Wien, 1785.
— Chirurgische Pharmakologie oder
Lehre von den Azneimitteln,
welche
zur Heilung áusserer Krankheiten
pflegen angewendet zu werden. Aus
d. Latéin iíbersetzt. W'ien, 1786.
— U. verb. Aufl. 1787.
— Icones plantarum medicinalium secundum
syst. Linnaei digest. ciun
enumer. virium etí'. Viennae, 1788—91.
— Ibid. 1807-18.
— Elementa pharmaco-catagraphologia
seu doctrinae de prae.ticriptione fornnilanim
medicinalium. Viennae, 1799.
— Anfang.sgründe der Pharmako-Katagraphoiogia.
oder Lehre. Arzneimittel
zu verschreiben. Wien, 1799.
— Elementa chymiae pharmaceuticae
etc. Viennae. 1802.
— .Anfangsgründe d. pharmaceutischen
Chymie oder Lehre von der BereituníT
u. Zusammensetzung der Arzneimittel.
Wien. 1803.
— Pharmacologia med.-chirurg. speciális.
Partes III. Viennae, 18í)4.
— Specielle med.-chinirg. Pharmacologie,
oder Lehre von den Kraften der
Arzneimittel. 3 Thle. Wien. 1804—5.
— II. .Aufl 1H16.
Plohn Lázár. Dissertatio inaug. med.

. bus
.
sisteBS
. (eyanuretum
. német
. kénsaVas
POLLÁK — RÓSA 67
artem formulas concinnandi.
Posthini, 188;}.
Pollák József. Di:-s(ntatio chem.-
pharm. de chlorido auri et natrii
(Gold- und Xati'ium chlorid) et ioduroto
plumbi (Jodbley). Pestini, 1836.
Povolni József. Dissertatio inaug.
med.-pharmacol. de seeali comuto.
Budae. 1834.
Prandt Ármin. Dissertatio iaaug.
med. de vesieantibus. Viennae, 1768.
Purcher János. Vera relatio et effleacia
pulveris Hermetici et aquae lunaris
; aquae quidem quotidiano usu
ultra XX. annos, pulveris ver plus
quam decennali experientia in pluri-
Gerraaniae et Hungáriáé loeis
eomprobatonim. Trentíinii, 1646.
Purjesz Ignácz. Gyógyászati vényzsebköny\
bujalvóros betegsógelcre
nézve. Budape.«;t, 1884.
Quitswasser Jen. Gyógyszeres értekezés
a tiszta feleresztett fojtósavról
(acidiim nitrieum dilutum puioiin)
és a borkösavas dárdaesos hamagról
(tartarus emeticus). Pest, 1836.
Haab Ferencz Mihály, Dissertatio
inaug. med. de abusu emetiei. Viennae,
1756T
K. Bácz Károly, Gyógyszerészeti-reálencyclopaedia.
Gyógyszerészeti tudományos
magj'arázó szótár. Összeállította
.... Füírgelék a legújabb gyógyszerekrl.
Budapest, 1885—1891.
Radány Bertalan, Gyógyszeres értekezések
a kékl gjnilatsavról (acidum
hydrocyanicum) és a férjany ibolatról
(joduretum arsenici). Pest, 1833.
IRadnbszky András. A tiszta tömény
eczetsavról (aeidum aceticum purum)
és égetett keserasíról (magnesia usta).
Pest, 1830.
Bandics Fortunatus, Dissertatio
inaug. med. de astromontano antidoto
veneni animalis KAT'EnOXHN viperini.
Vindobona, 1840.
Raudnitz L, A stájer növénynedv.
orvosi gj'ógj-ereje és hatása részlete,
utasításokkal egj'ütt. A harmadik kiadás
után magj'aritva. Pest, 1857. —
U. 0. 1867.
Reithammer I, A. Chem. -pharm.
Abhandlung iiber das anderthalb Cyaneisenkalium
(Sesquicyanuretum kalii
et fem) und iiber die reine concentrlrte
Salpetersáufe (Acid. nitr. conc.
pur.). S. 1. et a.
Remetei József. Gyógj'szeres értekezések.
A hiwnany vasany kékleti'l
kalii feiTatum) ós a festagsavas
ólmacsról (chromas plumbosi).
Pest, 1836.
RicMer Dániel Antal. Analysis
chemioa venenorum anorganicorum.
Dissertatio ehem.-med. Pestini, 1839.
Risdörffer (izdenczi) Ferencz. Tabellarische
Uebersicht der Arzneimittel,
nebst Angabe der gebráuchliehsten
Synonyma, der Anwendungsweise,
Dosis und Taxe derselben,
bearbeitet nach der Arzneilehre des
Hm. Prof. Dr. Med. Carl. D. Schroff
und dem pharmacologischen System
des Herm Prof. Carl Hartmann. Mit
einem Anhange, enthaltend
die Ordinations-Norm
der Ki-anken-, Armen-,
und Versorgungsanstalten, sovie iiber
die 500 Vorschriften der bekanntera
und gebráuehlichern zusammengesetzten
Arzneimittel. Ein Hilfsbuch
für angehende .\erzte und Wunderarzte
bei der Vorbereitung zu den
Priifungen, bei dem Besuche der
Kliniken u. im Anfange der praktischen
Laufbahn. Wien, 1839.
— n. verm. Aufl. durchgehends umgearb.
u. bereichert mit übersichtlicher Darstellung
der neueren Heilmittel, der
besonderen Heilmethoden, der Toxicologie,
der vorzügliehsten in- u. auslándischen
Mineraiquellen u. herausgegeben
von A n t o n D i n g e 1-
man n. Wien, 1847.
Rochlitz János Sámuel. Dissertatio
inauíí. med. arsenico. Pesthini, 1817.
Rohrbach Antal, Taxa medicamentorum.
Gyógyszerárszabvány. Agyógyszer
árszabvány hivatalos kádasába
fel nem vett gj-ógjszerek árszabványával
bvített, a méterrendszer saerint
átdolg. kiadás. (Mag>'ar, latin és
nyelven.) Kidolgozta Budapest,
1876.
— in. kiad. 1884.
Rokotnitz M. Dissertatio inaug. med.-
pharm. de.sulphure. Pestini, 1835.
Rokszer Ágoston. Gyógyszeres értekezések
a hamany vasany kékletröl
(eyanuretum kalii ferratum) és a
rézagos hugyagról (sulfas
eupri ammoniaealis). Pestini, 1837.
Ronkovits Pál. A dárdanyról (stibium)
és dárdanvkészítményekröl (praeparata
stibiiK Pest, 1830.
Dissertatio
inaug. med. de iuxu in medicamentis,
ejus foiitil)us ot diimno. Viennae,
1812.
Rósa György Konstantin.

;
j
|
;
Schraud
i der
I
-Abhandlunfí
Sclunidt János. Dissertatio inaug.
medico-pharmaool. de acido hydrodyanico.
Pestini, 1825.
Schnell Péter, l'harmazeut.-chem.
über den Schwefelalko-
hol und das basisch-mangansaure Káli,
vorgetiagen an der k. ung.
Universitát bei Bereitung dieser Práim
Monat Juli 1834. Pest, s. a.
j
I öflentlich
! parate
j
Scbosulán
I
68 ROSENTHAL — SEIZ
Rosenthal Ágost. Dissertatio inang.
ni('(i. d

. . tanár
!
'
,
j
'
'
l
I
dem Lande. Ein Handbuch der popui
laren Heilkunde und Dietátik, zur;
richtigen Erkenntniss der Krankhei- i
ten und deren einfacher Cur, nebst
Angabe der unentbehrlichsten Arzneimittel
und deren Gebrauch. Pest,
1855.
I
— II. Aufl. 189. ;
Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Vényminták . bécsi egj-etemi
koródájából. A koródán leggj-akrabban
rendelt, az eladásokon különösen
jelzett vényminták, s a venerieus és
bujakóri betegek ápolása és kezelésénél
követett rendszabályok gj'üjteménye.
A UI. átdolgozott, bvített és
javított kiadás után magyarra ford.
Kövér Gábor. Pest, 1871.
\
Simon Imre. Magyar gyógyszerészek
évkönyve 1862. Temesvár, 1862. !
Sim.onides Antal. Gyógjszeres értekezés
a tiszta kénsavas keseragról.
(Sulfas magnesiae purus) és a lángról
(Alcohol). Pest, 1834.
,
Sinay Dániel. Gyógjszeres értekezés
az arany szikanyzöldletrl (chloridium
auri et natrii) és a ketted kénsavas
hamasTÓl (Bisiüfas
'"
káli). Pest,
1834.
Sipcz Ferencz. A gyantársavról
(aeidum suceinum) és a kénsavas
vasacsról (sulfas ferrosi). Pest, 1830.
Soltész József. Gyógjszeres értekezés
a jalapadékról (J alapina) és a hamany
vasanv kékletról (Cyanuretum Kalii
ferratiim). Pest, 1833.
Soltész Miksa. Meraoranda der allgemeinen
Botanik und die Medizinalpflanzen
der österreichischen Pharmacopöe
für Mediciner und Pliarmaeeuten.
Wien, 1854.
Somp János, üissertatio inaug. phys.-
1
med. Sanguisuga. Budae, 1834.
Soós (Bádoky) Károly. A higany
elózöldletrl (Protochloridum HidrargjTi)
és a fojtósavról (Aeidum niti'icum).
Pest, 18i9.
Sperlágh Gyula András. Dissertatio
inaug. med. sistens descriptionem
oleorum .synopticam. Pestini, 1823.
Staurótzky László. Gyógyszeres értekezés
a borsadékról (Piperina) és a
borksavas dárdacsos hamagról (Tartanis
emeticus). Pest, 1835. I
i
Steinensis Kristóf. Oleum juniperi,
qua ratione omnibus fere bumani
I
corporis aegritudinibus medeatur. Cra-
coviae. 1545. !
Stetter József. Orvosi vénj'tan. Irta
|
SIGMUNÜ — SZEREMLEY 6»
latinul Magj'arítá és b6vit

.'
70 SZILAGYI — VAJDA
Szilágyi József. Értekezés a mérges
gombákról általánosan. (Orvostudori
értokozés.) Pest. 1830.
Szkalla László. A strophantus hispiilu.><
ííyóír>szortani lsmortetósp.(üyógj'-
szerésztudori értekezés). Budapest,
1895.
Szopkó Dezs. Cortex erythrophioei
tryófryszeri.srnójp. (Gyógj'szerésztudori
értokozés). Bu'dape.st, 1895.
Sztupa György. Rövid értekezések
11 iiK'Szanvzöldletról és a kénsavas
horfragról. Pest, 1H34.
Takács János. Dissertatio inaug. med.
de planti.< vonenatis phanerogamis
Hunakorlati
keresztülvitelével s mérleggel - tanulók
és önoktatást nyerni kivánók
számára. Sarkad. 1868.
Trandaphill Cosnias. Bases et aoida
plantaniiii acrium. Dissertatio inaug.
phann.-mod. Biidae. 1837.
Trstyánszky Károly és Kövér
Gábor. Útmutatás a mérgek kikeresése
és a véifoltok felismerésére orvostörvényszéki
végyvizsgálatoknál.
Dr. Ott^o Gyula és Róbert
veg>"tanárok nyomán vegyészek, orvosok,
gjógyszerészek, birák s jogászok
számára kíizlik : Pest, 1871.
Tumler Ignácz. (jyógyszeres értekezés
a póris savról (acidum boricum)
és a higany-eló-ibolatról {joduretum
hydrariryni.Pest. 1836,
Ungerhoffer Xav. Ferencz. Compendii
matériáé medicae I'ars 1. Continens
alimenta, et quatuor cardiacorum
simplicium olasses. Dissertatio
inauir. med. Viennae, 1759.
Vajda Péter. Növénytudomány. Mairvar-latin
fiivé.sznvelv és rendszer-

.
— Gyógyszerisme (Pharmacognosia) or-
vosok, gyógjszerészek, iparosok és
|
j
|
j
1
zeke. Verzeichniss vorzglichster
neuerer Arzneimittel. Buda, 1866.
|
— Perencz. Gyógj-szeres értekezés a
hamany ibolatról (joduretum kalii) és
[
i
a tiszta folyó hug\agról (ammónia
I
púra liquida). Pest, 'l836.
— János Antal. Chemisch.-pharm. Abj
!
VESZELSZKI — ZELIZY 71
isme. Orv^osok, gyógj'szeresek, kertészek
stb. szániára. Pest, 1836.
Veszelszki Antal. A növény-plánták
országából való erdei és mezei gyjtemény,
vagyis fa és fszeres könyv,
melyben azoknak deák, magj'ar, német,
franc, cseh és dák neveik, küls,
bels és közhasznaikkal egyetemben
Mathiolusból s más több fa- és füvésztrókból
a közrend hazafiak kedvekért
szálanként egj'beszedettek . .
által. Pest, 1798.
"Wachter Bódog. Der durch Erfahrang
bewáhi'te, heilsame Gebrauch
des Wachholderöls bei Behandlimg der
Cholera-Kranken, nebst andeni naturgemössen
auf Erfahrung gegründeten
Hilfsmitteln und beachtungswerthen
Andeiitimgen. T^iTiau, 1831.
"Wagner Dániel. Pharmaceutischmedicinische
Botanik oder Beschreibung
\md Abbüdung aller in der k.
k. österreichisehenPharmacopoee vom
Jakre 1820. vorkommenden Arzneipflanzen,
in botanischer, pharmaeentischer,
medicinischer, historischer n.
chemiseher Beziehung mit besonderer
Rüeksicht auf die botanischen
Arzneistoffe ; mit getreuen, genau
nach der Natúr gezeiehneten und
ausgemalten Abbildungen. 2 Bde.
Wien, 1828—29.
— Selectus medicaminum reeentiori
tempore detectorum et nonnullorum
antiquiorum et novo adhibitorum.
Fasciculus I. Budae, 1839.
— ifj. Preisverzeichniss pharmaceutischer
Praeparate, Droguen . . . Pest,
1860.
kereskedk számára. (4 fzet.) Pest,
i
1862—65.
— Ujabb kitnbb gjógyszerek jeg>'-
i
handlung über das Magnesium und
Quecksilberoyanid. Ofen, 1843.
Wallaszky Lajos. Modus medicamenta
adplicandi. Dissertatio inaug. I
med. Pestini. 1838.
Wartha Vince. Veg>-tani és gyógyszerészeti
anyagok és készülékek,
i
(Hivatalos jelentés a Parisban 1878-
ban tartott egyetemes kiállításról.)
Budape.st 1879.
Wawrik Miklós, üissei-tatio inaug.
de vii-tute medioa vegetabilium esculentonim.
Vindobonae, 1839.
Weber János. Bases et acida. Dissertatio
pharm. med. Budae, 1837.
Wedel G. V. De opio. Budae, 1667.
Welscli Gyula. Dissertatio inaug.
pharm.-med. sistens brevera conspectum
remediorum novorum vtrtutis
eorundem medicae ac morborum in
quibus adhibentur. Budae. 1844.
— János Menyhért. De vini hungarici
excellenti natura, vtrtute et usu.
Halae, 1721.
Wemer Xav. Perencz. Dissertatio
inaug. med. sistens quaedam de diuretieis.
Vindobonae, 1825.
"Werther (numvári) Prigyes. Készített
sós-borszesz háziszer sat. Pest,
1866.
Cs. k. kiz. szab. életital. Pest, 1866.
— K. k. ausschl. priv. Életital (Lebenstrank).
Pest, 1866.
Werzár Emánuel János Nep. Dissertatio
inaug. pharmaeol.-med. de
aui'O. Vindobonae, 1826.
Winterl Jakab József. Systematis
artis pharmaeeut. in novo TjTTiaviensi
laboratorio quotannis experimentis
demonstrandi. Tj-maviae, 1772.
Wohl Mór. A higany felszívódása s
kiválasztása kérdésének jelen állása,
tekintettel a sjT)hilis gyógyítására.
Budapest, 1894.
Wolff András. Was ist von der Oeleinreibung,
als einem neu endeckten
Heilmittel gegen die Pest zu haltén,
und wie muss dieses gebraucht werden
•? Untersucht von Hermannstadt,
1798.
— Grábor. Gyógyszeres értekezés az
eczetsavas ezüstagról (Acetas argentici)
és a kéngjTilatsavas hugyagról
(Hydrothionas ammóniáé). Pest, 18.34.
— József. Dissertatio inaug. med.-
pharmacologica de moseho. Vindobonae,
1833.
"Wolfstein József. Dis.itatio inaug.
med. de plantis venenatis phanoro-
•ramis I. Comitatus Pesthiensis. Budae,
1826.
"Wolny István. Dissertatio inaug.
pharm.-med. de oleo gadi morrhae.
Pestini, 1833.
Zelizy Dániel. Gramm és gran. A
gránrendszerról a gramm rendszerre
történ pontos átszámítás pontos meg-

78 ZEY — 1804
könnyítése végett orvosok és gyógyszerészek
használatára. Debreczen,
1875.
több másféle
Zey András. Olajoknak
najíy hasznú orvosságokkal egj'ben,
melyek az ember egészségére mind
kivül, mind belól igen hasznosan szolgálhatnak,
declaratioja, melyeknek
is különös hasznok mind itt Váralján,
mind a mag>'ar korona alatt lév
minden tartományokban tapasztalhatóképpen
observáltatott és compróbáltatott.
(Colophonja : Matheaus Badracharzán
Apoth. et Magister oleorum.
Andreas Zey Doct. Medic. Varaliensis).
H. n. é. n. (Pozsony, XVII. század.)
— Újra lenyomatott szerzk és nyomtatási
hely megnevezése nélkül 1744-
ben.
Zsigray Károly Lajos. Dissertatio
inaug. med.-botan. sisten.< enumerationem
oentaureanini Hungáriáé. Pestini,
1888.
Zsoldos János. Histoi-ia croticis Rhus
(Jotini cum observationibus dinicis
praemio coronatis. Jaurini, 1815.
Zwick Zsigmond. Chemische Abhandlung
übor das salzsauere Eisenoxyd
Ammóniák u. die reine kohlensaure
Bittererde. Pest, 1836.
1780. Magyarázatja az P^ranz orvos
élet-essentiájának, mely eránt Prágában
az n. orvosi facultásnak rendelésébl
Gelhausen s Erbény doctor
uraimék által P'ranz János 1730-dik
esztendben megexamináltatott. H. n.
1782. Antidotarium sive pharmacopoea
medieorum compositionibus,
nova . . . civitatis Cassoviensis in usum
publícum, rejectis antiquitatis, viribusque
; evanidis, secundum Augustanam.
et dispensatorium Viennense
novissimum, selectissimisque ; celebriorum
prout etiam endemiorum morbomm
convenientibus Alexypharmacis, et
medicamentis restaurata, revisa, atque
per medicos infra denominatos approbata
et publioata. Cassoviae.
1748. Haus Apotheken, d. i. gute, leichte
u. heilsame Mittel zur Zeit der Pest.
Ka.schau.
1744. Az olajoknak több másféle nagy
haí^znu orvos.ságokkal egjben ... L.
Zey András.
— Taxa pharmacentica Posiensis. L.
Torkos Justus János.
1761. Házi különös orvosst^^. L. Juhász
Máté.
— Abhandlung von der vortrefflichen
Natur-Eigenschaft u. Würckung des
Ungarisehen Weins. Üresden u. Warschau.
1767. Erdélyben a szebeni zöld erdben
szedett gomba, ugyan Szebenben megkészíttetvén,
és egy uri asztalra fel
vitetvén, kinek minémü nyavolyát
okozott, másoknak tanúságokra, hog>'
magokat minden esméretlen gombának
ételétl niegtartüztassák, minekutánna
könnyebbülését ér ette.
rövid
magyar versekkel játszadozva ki irta
M e r c u r i u s. Szebenben.
1773. Házi különös orvosságok, egy
toldalékkal, Kolozsváratt. — Házi
különös orvosságok, mellyek az orvosok
nélkül szkölköd betegeskedknek
viga.«ztalására következképpen
a betk rendé szerént külön-külön
nyomtatásokból és Írásokból szedettek
egj-ben. U. o., 178.5.
1779. Taxa medicamentoi-um in pharmacopoea
austriaco-provinciali contentonim.
— Taxe der in den österreichisohen
Provincialpharmacopooo
enthaltenen Arzneyen. Pressburg.
1785. Házi különös orvosságok. L. 177.Í.
— Kritischer Kommentár über die
Oesterreichische I*rovinzialpharmak(»-
poee, mit einem Entwurfe zu einem
gemeinnützigen verbesserten Dispensatorium.
Pressburg. u. Leipzig.
1791. Házi orvosságok. L. Szent-
Mihályi M i h á 1 y.
1798. Gesohichte der Entstehung u. des
Foi-tganges der Török'schen Spiessglanz-Tinktui*,
nebst theoretisch-praktischen
Anleitung zu ihrem zweckmássigen
Gebrauche. Kasehau.
1801. Házi orvosságok, melyek az emberi
testnek külömb-külömbféle nyavalyáinak
meg-orvoslására nem csak némely
esméretesb füvek bels s küls, hanem
köz-ha.«;znai is rövideden egj'be
szerkesztetve találtatnak. Most pedig
hogy annyival-is inkább édes nemzetünknek
természeti hajlandósága felindittass'''k
; a méhtartiis tudománya
is helyesen és röviden hozzá adatott.
Váez.
1804. Taxa medicamentorum emendata
pro regno Hungáriáé et adnexis partibus
edita. Budae. - Taxe der Arzneyen,
welche umgearbeitet für das
Königreich Ungam u. einverleibte i'rovizen
herausgegeben wunle. Ofen. -
Ibid. 1807. — .Pro anno 1ho8.. Ibid.
1809. — Ibid. 1810. - .Taxa novior

.
- I
1
1850.
1852.
und
Menscheit
1888.
macopoea
1892.
a
adja
rium.
1807 — 1898
73
II
medicamentorum emendata . .
.c (Latin
és német czimmelés szöveggel). — Más
j
1845. Taxa medicamentorum. L. 1804.
Taxa medicamentorum . . . Supplekiadás.
Ibid. — Ibid. 1812. — »Taxa mentum anni 1843. L. 1804.
••
medicamentorum in pharmaeopoea Franzbranntwein und Salz, oder
austriaco provinciai i contentorum ...» sicherer und schneller Selbsthülfer
Ibid. 1815. — Ibid. 1816. (Latin és ; Selbstarzt für die leidende
német czimmel és szöveggel). — »Taxa bei allén áusseren Fermedicamentorum
in pharmacopoeae letzimgen .... und vielen inneren
i
Austriacae editione tertia contentorum
. . .« Ibid. 1822.
vom Englánder W i 1 1 i a m Lee ent-
Krankheiten und Uebeln durch das
- » Gyógyszerek árszabása Magj-arországra
és hozzá kapcsolt tartomáwein
und Salz. Pesth, 1852.
deckte Universalmittel Franzbranntnyokra
alkalmaztatva. — Arzneyen - IV. Aufl. 1860.
Taxe Ibid. 1829. (Latin, magjar 1870. Hernád doctor patikája. Pest.
és német szöveggel.) — Ibid. 1830.
— Ibid. 1844. — Ibid. 1845. — Supplementum
taxae medicamentorum .
anni 1843. — Ibid. 1850.
1807. Taxa medicamentorum emendata.
L. 1804.
1809. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1810. Taxa medicamentonim. L. 1804.
1811. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1812. Taxa medicamentonim. L. 1804.
1815. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1816. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1819. De opio. L. Schuster János.
1821. Házi orvosságok, melyek az emberi
testnek külömb-külömbféle nyavalyáinak
megorvoslására nem csak némely
esmeretesb füvek bels s küls, hanem
köz hasznai és röviden egj'be szerkeszt\'e
találtatnak. Vácz.
1822. Taxa medicamentorum. L. 1804.
1825. Der ei-probte Eathgeber für Hausváter
und Hausmütter in der Stadt
.
1871. Magjar gyógyszerkönyv. Pharmaeopoea
Hungarica. Pest.
1872. Gyógyszer-árszabvány az 1872.
évben kiadott magyar g^ógj-szerkönyvhez.
Hivatalos kiadás. Pest.
— Függelék a (gj-ógjszerészi) árszabvány
II. kiadásához. Pest.
— Taxa medicamentorum. Az 1872.
g>'ógj"szer-árszabványnak a hivatalos
kiadásba fel nem vett gyógj'szerek
árszabványozásával és jegjzetekkel
bvített kiadása. (Magjar. latin és
német nyelven.) — Arznei-Taxe. Neue.
mit dem amtlich nicht taxirten Arznei
Mitteln vermehrte, ungarisch-. lateinisch-,
deutsche authorisirte Ausgabe.
Kidolgozta az orsz. gj-ógj'szerészek
központi bizottmánya. Pest.
1876. Gyógyszer-árszabvány az 1872-ik
évben kiadott »Magyar Gyógjszerkönyv«-höz,
részben átnézve és
grammsulyra átszámítsa. Hivatalos
xmd beim einsamen Landleben. Nebst kiadás. Budapest.
einem medicinischen Hausbuch, das 1888. Függelék a magjar gyógj'szerdie
bewahrtesten Mittel der berühmtesten
Arzte, bei den Krankheitsfállen copoeam hungaricam. Budapest.
könyvhöz. Additamentum ad pharma-
der Menschen, in alphabetischer Ord-
1884. Magjar Gyógjszerkönyv. Pharmaeopoea
hungarica. Budapest.
nung enthált. 2 Bde. Leipzig und
Kaschau.
1827. De iodo. L. Schuster János.
1829. De ferro. L. Schuster János.
— Gyógjszer-árszabvány az 1872.
évben kiadott »Mag>'ar gyóg>szerkönyv«-hez
s annak 1883-iki függelékéhez.
Hivatalos kiadás. Budapest.
1829. Taxa medicamentorum. L. 1804.
:
1880. Házi patika vag>' szükségben Magjar Gyógyszerkönyv. Phaisegít
orvosi könyvecske a nem Hungarica. II. kiadás. Ediorvosok
számára. Kassa. tio secunda. Budapest, 1888.
|
1880. Taxa medicamentorum. L. 1804. Formuláé nosoeomiales. Kiadja
]
1881. Elenchus medicamentorum prae- 1 m. kir. honvédelmi minisztérium,
ter taxám pharmacorum anni 1829 Budapest, 1892.
pretio inde a 1. Nov. 1831. usque 1898. Utasítás a gyógj-szerek ei.'ízámoulterioris
ordinationes auctorum et lására. Kiadja a m. kir. honvédelmi
diminutorum. Budae. minisztérium. Budapest. 1893.
1881. Taca medicamentorum. Supple- 1895. Katonai gj-ógjszer-árszabás. Kimentum.
L. 1804. a m. kir. honvédelmi miniszte-
I
1848. Taxa medicamentorum. L. 1804. Budapest, 1895. és 1899.
1
1844. Taxa medicamentorum. L. 1804. 1898. Adatok az 1891. évi katonai

74 BALOGH — RAJNER
gyógj'szerkönyvben elírt g>'ógytestek
készítésénél megközelitó számítás szerint
elálló származékokról. Kiadja
a m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest, 1898.
— Katonai g>'óg>'szerkönyv. Kiadja
ii m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest, 1898.
Év nélkül. (Sine anno.) Észrevételek
dr. Kiesow élet«>.';.s('ntiájúnak használata
iránt és a fjyófryászat elmélete
és gyakorlatára némely metíjejrj-zések,
továbbá néhány különnem eset megemllt(!^'se,
mikben e mef^becsülhetetlen
ffyófr>szer sikeresen használtatott.
Augsburgban.
3. Auxilia repentina.
Balogh Tihamér. Klsó segedelem
hirtelen elóforduló betegségek és
baleseteknél a homöopathák eljárása
szerint. Budapest, 1889.
Bene Ferencz ifj. Tetszhalál, megégetés
és egyéb rögtöni életveszélyekrl
mentszereikkel együtt. Pest,
1843.
Bertholdi. Wegweiser zur homöopathischen
Selbsthilfe in den gewöhnlich
vorkommenden Unpásslichkeiten, und
bei gefáhrlichen.schneller Hilfe bedürfenden
Krankheit.sfállen ; oder kurzgefasste
.\nwei8ung, so wie man sich
nach den ürundsátzen der Homöopathie
selbst behandein soll. Pest,
1834.
Burián Aladár. Az Orvosi Mentés
Kézikönyve. Írták: Nékám Lajos
S., J e n d r á 8 s i k E r n , N a v r a-
til Imre, Tanárky Árpád,
Prochnov József, Csapodi
István, Szabó Dénes, Bakó
Sándor, Bókay János, Moravcsik
E. Emil, Ónodi Adolf,
Böke Gyula, Rothman Ármin,
Tóth Lajos, Burián Aladár,
Basch Imre, Tauszk Ferencz,
ChyzerBéla, Kenyeres Balázs.
Kiadta a »Mentk Lapja* szerkesztje
. . . Budnpe.st, 1891.
Cservinka Ferencz Xavér. Dissertatio
inaug. med. de auxiliis repentinis
in vitae perieulis. Vindobonae,
18;}7.
Esmarch Frigyes. Rögtöni segély
l)alesetekben. Vezérfonal öt eladásban
szamaritánus-iskolák számára.
Ford. Kreisler Károly. Budapest,
1883.
Fabini Frigyes., Das Heilverfahren
in KrankhoitíMi, wo schnelle Hilfe
nöthig ist. Hermannstadt, 1846.
Kováoh Aladár. Els segély heveny
mérgezések esetében. Budapest, 1889.
Az els sególy-nyujtás kézikönyve*
I. és II. kiadás. Budapest, 1892.
— Mentés dióhéjban. Budapest, 1896.
— Gyakorlati útmutató mentk használatára.
Budapest, 1897.
— Az »elsö segltség-nyujtás* rövid
vázlata mindenki számára. Budapest,
1899.
Kováts Mihály. Szükségben való és
segedelem tíibla a veszett kut>-a harapásról,
a mérgekrl, a falatnak gégében
való megakadásáról, gz miatt
való megfulásról sat. egy veszett
kutya rézre metszett képével. Pest,
179"8.
— A hirtelen halál ve.«;zedelmeiben való
segedelem. I. II. tábla. Rozsnyó,
1820—21.
— Rettungsmittel in plötziichen Todesgefahren.
Herausg. v . . . I. II. Tafel.
Pesth, 1820.
Kresz Géza. Els segély rögtöni baleseteknél
az orvos megérkezéséig.
Uta-ítás a vörös-kereszt egjietek,
rendrség, hatósági és községi köze-
számára. Nag>-
gek, vasúti-, tzoltó- és gyári személyzet,
valamint a népiskolák és
mindazok számára, kik baleseteknél
az els segélj't nvujtják. Budapest,
1885.
Kriegler Mór. Önment. Számos mellékelt
vénymintákkal. Orvosok s mindkét
nembeli betegok
Kanizsa. 1876.
Lóstainer Antal. Orvosi tanítás a
hirtelen veszedehnet okozható betegségekben
való serény segedelemhozásról,
mely a munkás falusi népért
a sebész ifjak fölszabadulásokkori
próbatételökre alkalmaztatva kiadott.
Pest, 18.T).
Plichta Soma. Segélynyújtás életveszélyeknél,
liosonez, é. n. (1889.)
Rajner Dániel. Els segély szerencsétlenségek
és baleseteknél. Különös

:
RIBDL — 1847
'
tekintettel a háború esélyeire. Kolozsvár,
1890.
Riedl József. De auxiliis in repentinis
vitae periculis. Dissertatio inaug.-med.
Budae. 1842.
ScMllinger Ferencz. Mentó eljárás
tetf-zhalalnál és az életet rögtön
fenvejretö hetesséareknél. Selmecz,
1876.
Schosulán János Mihály. A falusi
embereknek iit oktatás, melybl kiki
megtanulhatja, miképpen kellessék a
vízben holt, felakasztott, megfulladt,
megfagyott, a hségben elájult és a
menykótól üttetett szerencsétlen felebarátján
segíteni
és mitl rizkedjék
leginkább a szabadító, hogy maga
életének ne áitson, melyet . . . német
nyelven kiadott, most pedig T o 1 n a y
Sándor magyarra fordított. Bécs,
1786.
Stadler Károly. Az életmentésrl.
Gyr, 1874.
Szabó (negyedi) Alajos. Orvostudori
értekezés. Mentószerek rögtöni életveszélyben.
Pest, 1842.
Tersánczky József. Népszer oktatás
a balesetek alkalmával szükségessé
válandott segélj-nyujtásban az 1876.
évi XIV. közegészségi t.-ez. els része
V. fejezete kifolyásából. A nép,
népiskolák, hajósok, halászok, mozdony-
és vonatvezetk, bányászok,
rendrök, halottkémek, halottakra felügyelk,
betegápolók használatára.
X.-kanizsa, 1«81.
Tomcsányi Imre. A tetszhalottak
fölélesztésére vezéilonal. Függelékül
Pár szó a hullák elégetése ellen.
Szatmár, 1875.
Tóth. Imre. Mentó eljárás vérzések és
séi-üléseknél. II. kiadás. Selmecz, 1876.
1779. Bewáhrte Hilfsmitteln, wie denen
eitrunkenen und erstickten, auch anders
verunglückten Menschen zu helfen
seye, auf allerh. k. k. an die königl.
ung. Statthalterey erlassenen Befehl
bekannt gemacht worden. Pressburg.
1780. Bizonyos oktatások, minem
gonddal kellessék a vízbe esett, s
abban elfúladott, vagy másféle szerencsétlenségekbe
esett embereken hathatósan
segéteni ; melyek felségének
a magj'ar kir. eonsiliumhoz 1779. észt.
böjtel-haván bocsátott nyilván való
parancsolatjábul közönséges haszonra
és értelemre nyomtatásban kiadattak.
Pozsony.
— Approbata medica aquis submersos
et suffocatos ac alia ratione infortunatos
homínes aptissíme juvandi quae
in obsequium sub 5. febr. 1779. ad
excelsum regium locumtenentiale consilium
hungaricum emanatae altissímae
regiae resolutionis pro communi
utUitate et notitia publicantur. Posonii.
1812. Szükségben í egítö tábla a vízben
fuladtakra, megfagyottaki-a, akasztottakra
nézve.
Gyr.
1833. Der Arzt u. Rathgeber bei allen
Unglücksfállen, wo die schleunigste
Hülfe nöthig ist. Leipzig u. Kaschau.
1847. Egészség és rögtönesetek gjógytana.
A tanítóképz intézetek használatára.
Buda.

IV.
PATHOLOGIA ET THERAPIA APPLICATA
1. Pathologia et therapia speciális interna.
Abeles Simon. ChoiPa sancti Viti,
spociinon iiiaujr. med. Biidae, 1837.
Ábrahám Adeodat.Dissortatio inaug.
nicd. sistons novrosos oculorum.
Vicnnao. 1841.
Adolphus Keresztély Mihály, Dissertatio
nied. inaufjr. de porcello Cassoviensi.
Lipsiao. 1728.
^— Trias dissprtationum physico-medicaniin
de quibiisdem affectibus singularibus.
1. De affectu Mirachiali.
2. De porcello Cassovionsi 3. De eructatione
flammante. Lipsiae, 1746.
Agats Gusztáv. De morbo Hungarieo.
Dissert. inaug. med. Berolini, 1840.
Aizinger András. Emphyseraa. Specimen
inaug. Hiidae, 1832.
Alapi Henrik, A húgyszervek némely
betegségétl függ emésztési zavarok,
i^udapest. 1892.
Alberti Mihály. A Halier-féle
gyüjteményben
ezen név alatt szerepel
Schüiler János Györgj' »De morbo
endemio hagj'máz . . .« ez. munkája.
Albrich János. Observationes de pesté
Barcensi, praesertim Coronae,saeviter
an. 1718 et 1719 grassante. (Kézirat.
Kivonatot közölt belle K ö 1 e s é r i
Sámuel, szerz nevének elhallgatásával
az ».\nnal. physico-med. Vratislav.
Tentamen VI. « ez. mrtl)en. Szinnyoi.)
Áldor Adolf. A cholerúrl. H. n. 1873.
Aldor Lajos. Viz.>'mód és Hahnemann
életrajza. Bpest, 1877.
— Hasonszenvi gyógymód kezd h.
orvosok, értelmes nem orvosok használatára,
és Hahnemann életrajza.
VIII. újra átdolg. kiadás. Budapest,
1895.
Aspécz Rudolf. Dissertatio medica

:
de febre intermittente. Vindobonae,
1823.
Athanasievits Vazul. Díssertatio
inauíT. med. de glossltide. Pestini,
18M6T
Attomjrr I. Briefe über Homöopathie.
Jan. bis Dec. 1833 u. Jan. bis Juni
1834. Leipzig, 1833—34.
Ausfeld Kristóf. Relatio med. de
pesté ui'bis Szegedinae In Hungária
an. 1708. saevi^nte, ad incl. caesareum
consilium bellicum anno eodem Szegedino
transmissa. (Német nyelven.)
Austerlitzer Simon. Dissertatioinaug.
med. de calculo urinali. Pestini, 1831.
Ayrer János Kristóf. Disputatio
de
morbo Hungarieo. Basiliae, 1631.
Bácsmegyei István Pál. Observationes
de morbo csömör Hungáriáé
endemio intertextae. Lugd. Bat. 1717.
Bácsmegyei János, üissertatio inaug.
med. sistens podogram, juxta genuinam
optimamque artis methodum
eurandam. Erfordiae, 1726.
Bagellardus Pál. De universalis
morbi articularis praecautio et curatio.
Lugduni, 1538.
Bajamonti Gyula. Storia della pesté
che regno in DaLmazia negli anni
1773—1774. Venezia, 1786.
Baján Miksa. Ne féljetek a kolerától
Kimerít útmutatás miként óvjuk meg
magunkat az ázsiai kolera ellenében.
Budapest. 1892.
Bakody József, Homoeopathische Heilung
der Cholera zu Raab in Ungam
im J. 1831. Stein ara Anger, 1832.
Bakody Tivadar. A tiasonszenvi
iskola természettudományi módszere.
Bpest, 1877.
— A karj^omitosis és a biologikus
orvosszeri gyógytan alapelve. Budapest,
1884.
Bálint Bezs. A tabes dorsalis complicatióiról.
Budapest, 1898.
Ballá Manó. Orvosi értekezés a szélhüdésról.
Pest, 1847.
Ballus Károly Lajos. Dissertatio
inaug. med. sistens diagnosim morbonim
systematis uropoétici. Pestini,
1834.
Balogh Endre. Orvosi értekezés az
iszákosak reszketeg félrebeszédéröl.
Pest, 1841.
Balogh, (almási) Pál. Rövid orvosi
értekezés a cholera morbu.sról
ATHANASIEVITS — BELLONY 77
Temesvár,
1831.
Balta Manó. Orvosi értekezés a szélhüdésról.
Pest, 1847.
Bankó AntaL Dissertatio inaug. med.
sistens hypochondriam. Vindobonae,
1825.
Barbenius József Benjámin. De
haemon'hoidibus vesicae in genere
et in specie. Dissertatio inaug. med.
TjTnaviae, 1777.
Baross Károly. Az éhség rültjei.
A pellagra Magyarországon. A pellagra
Olaszországban. A pellagra betegség.
Mi a teend ? Budapest, 1899.
Bárra (homoród-almási) Imre. Dissertatio
inaug. med. de hydrope ventriculonim
cerebri acuto. Viennae, 1822.
Bárra (homoród-almási) István.
Értekezés az epekórságról. (Cholera
morbus.) Pest, 1831.
Baruch Manó. Dissertatio inaug. med.
Semiotica cardiopathiarum synoptice
exhibita. Pestini, 1847.
Bastler Antal. Utasítás miként óvakodjunk
és meneküljünk on'osi segély
érkezéséig a cholerától . . . choleraóvcseppei
által. Pest, 1855.
Báty János. Specimen inaug. med.
sistens discriptionem quorundam morborum
hungaris endemiorum et remediorum
iisdem familiarium et quasi
domesticorum. Trajecti ad Rh. 1775.
— Theses inaug., pro priv. doct. subm.
TjTnaviae, 1776.
Baumgarten Samu. A hólyag daganatainak
kór- és gs-ógj-tana. Budapest,
1896.
Baumgartner Walfrid Antal. Dissertatio
inaug. med.-chirurg. de hydrothorace.
Vindobonae, 1840.
Bausner Sebestyén. Tractatus de
pesté ejusque cm-atione. Cibinii, 1550.
— De remediis adversum luem pestiferam.
Cibinii. 1550.
Bsck János Nep. Dissertatio
inaug.
med. de pateehiis. Viennae, 1816.
Bednárik János. Dissertatio inaug.
med. de aneurjsmate. Pestini, 1823.
Beér Lipót. Dissertatio inaug. m.-practica
de febribus nervosi.s secundariis.
Viennae, 1826.
Bebrens György. Dissertatio inaug.
med. de lue Pannonica NTilgo dicta
die Haupt- oder ungarische Krankheit.
Erfurti, 1687.
Bél János Tbeofíl. Dis.sertatio inaug.
med. de cholera humida. Göttingae,
1747.
Bellony József. Dissertatio inaug.
med. de struma. Budae, 1836.
Bellony Károly. Dissertatio inaug.
med. de nostalgia. Pestini, 1836.

78 BENCSIK — BLAl
Bencsik Mátyás. Genuína pestis descriptio.
quae ann. 1739. Debreczini
gra.'ísata est ... .
Bene Ferencz. Kurzor Inbeírriff der
nöthigston (inind.siitzp zur Konntniss
und Hoilunfr der gewöhnlichpten
inneren Krankheiten der Menschen,
anfrehendo Wnndürzte im König-
fiir
reich Úngern. Pont. 1801.
— Hllementa medicináé practicae e
praelectionil)U.>< illius publioi.'í edita
per Franc. Bene j u n. Tomi V.
Pestini. 1833—34.
^— ifj. Dissertatio inauir. med. sistens
quaedam memorabilia ciinioa. Anno
scbolastico 1824/5 in nosocomio academico
regiae scientianim universitatio
Hungaricae collecta. Pestini, 1825.
— Tetszbaíál, megégetés ós eg>'éb rögtöni
életvpszélyelíröl mentöszereikkel
eg>iitt. Pest, 1843.
— Rudolf. Dissertatio inaug. med.-
practica sistens casuum memorabilium
LXXXVI. in sehola clinica annis
1837/8 et 1838/9 observatorumsuccinetam
enan-ationem. Pestini, 1840.
Benedict Henrik. Az appendicitisrl.
Hudapp.«ít, 1 Sitit.
Benkótzi István, Dissertatio inaug.
ined. (le tol)r(' Hungarica seu castronsi.
Kriangao, 1759.
Benk Sámuel Dissertatio inaug.
med. de insomniis. Budae, 1778.
— A hólyagos himlóröl való tanácsadás.
Mikópen kelljen a móg meg nem
himlózötteket, mikor e nyavalyába
esnek, orvosolni, hogj- mind testeknek
szépségekben és épségekben
megmaradjanak, mind pedig igen
kevés lazámmal haljanak meg. Kassa,
1781.
— Nóvum febris scarlatinae genus,
quod in 300 innocuis
infantibus observatum.
(A kir. helytartótanácscsal
közölte.) Magjarra fordítva : »A skarlátos
hidegnek leírása és orvoslása.*
Kiadta R á c z Sámuel. Pest, 1784.
— A fekete epés raértékletnok. és az
alatt elrejtezett .•számtalan és tündéres
betegségeknek, nevezetesen pedig
a köszvénjTiek, úg>' az ót-varnak és
aranyérnek, az uj tapasztalásokból,
különösen pedig Grant Wílhelm . . .
képzoményeiböl leírása, elkeriilése és
meggj'ógjitása ; részben angolból mag>'arra
fordítva, részint pedig kidolgozva.
Két eredeti értekezéssel toldván
azt meg a tejvarról és aranvérról.
IVst, 1791.
— Medizinische Bphemeriden von den
Jahren 1780 -1793. Aus dem Latéin
übersetzt und mit der Topograpbio
Miskolcz vermehrt von .1 o s c t
Flyerel. 5 Bde. Wien. 1794.
Bensa Ferencz Xavér. Historica
iclatio pestis anni hujus saeculi XII.
Xlll. XiV. Au.>

, kezes
;
'
^
:
Bleuer Miklós. Orvosi értekezés a i
tüdólobról. [Dissertatio med. de perip- 1
neumonia.] Pest, 1844. I
Blosius Sebestyén. Disputatio medica
(Ip felni Ungarica Tubingae, 1626.
neurasthe-
Blum Ödön. A paralyticus
nia s a hydrotherapia. Budapest, 1895.
Blumenfeld Ábrahám. Dissertatio
inaug. med. sistens gasti'o- et enteroinalachiam.
Pestini, 18.37.
i
Az emésztési zavar
Bodnár Sándor.
és annak gyógjkezelése. M i 1 n e r
Fothergill és Krakauer J.
után. Budapest. 1886.
— II. kiadás 1894
Bókay Árpád. Kétly Károly, Korányi
Frigyes. A belgyógyászati
kézikönyve. 6 kötet. Munkatársak
Ángyán Béla, Baumgarten
Egmont, Bókay János, Csat
á r y Á g s t, D 11 i n g e r G y u 1 a.
Havas Adolf. Hirschler
Ágost, Hochhalt Károly, Hogy
e s E n d r e, H u t y r a F e r e n c z,
Irsai Arthur, Janny Gyula,'
Jendrássik Ern, Kétly
László, Korányi Sándor,
Laufenauer Károly, Lóri
Ede, M ü 1 1 e r Kálmán, N a v-
ratil Imre, Nékám Lajos.
Ónodi Adolf, Pertik Ottó,
Plósz Pál, Puky Ákos, R é-
czey Imre, Róna Sámuel,
SchWjimmer Ernó, Stiller
Bertalan, Székács Béla,
Szontágh Félix, Tauffer
Emil, Tauffer Vilmos, Tauszk
Ferenc z, Terray Pál, Török
Lajos. U d r á n s z k V László.
Budapest, 1893—1899.
Boldini Róbert. Schutz, Verhalten
und Heilmittel gegen die Cholera.
Pest. 1866.
Boros Sámuel. Dissertatio inaug. med.
de chorea sancti Viti. Pestini, 1815.
Különös
Bosányi Béla. A köszAény.
tekintettel a gyógykezelésre és életmódra.
Budapest, 1894.
Botka Imre. Értekezés a mocsárokról
kóroktani és orvos-rendórségi
tekintetben, pissertatio inaug. sistens
paludes. respectu aetiologico et pol.-
medico.] Buda, 1842.
Böck János (pozsonyi szárm.). De
cura cholerae Indicae in Európa.
Posonii. 18.31.
Braidsvér Benjámin. Orvosi érte-
a szines halálról. (Dissertatio
med. áo a.sphyxi.] Pest, 1832.
BLECER — BURGGR.WEN
Braun Sándor. Dissert. inaug. med.
(le diaphragraatitide. Pestini, 1834.
Bráuer József. Dissei-t. inaug. med.
sistens observata in clinico medico
pro medicis reg. st-ient. Universit.
Hungar. semestri altero anni 1829.
colleeta. Pestini, 1830.
Breslauer Jakab. Dissertatio inaug.
med. sistens hydrocephalum intenium
acutum. Budae, 1833.
Brewer János. Disputatio inaug. de
arthritide. Wittebergae, 1663.
— Disputatio de ictero flavo. Wittebergae,
1664.
Breznai István. Dissertatio inaug.
med. de chlorosi. Pestini, 1820.
Broussais. Reláción de las epidemias
de la coleramorbus observadas en
Hungria, Moldávia, Gallicia . . . en los
anos de 1831 y 1832. Paris, 1832.
Bruck (hidasi) Pál. Az elhízás és
gjógjitása. Bevezetésül : A táplálkozás
élettana népszeren eladva.
Budapest, 1886.
Brundel György. Dissertatio med.
sistens aegrium laborantem sjTieope.
Jenae, 1682.
— Dissertatio inaug. med. de oedemate.
Jenae, 1683.
Bruszt Lajos. Dissertatio inaug. de
morbo Brightii. Budae, 1842.
Buchfelder János. Dissertatio inang.
med. de tj'pho abdominali. Vindobonae,
1839.
Buchwald Gyula. Dissertatio
inaug.
med.-practiea de cura pauperum.
Viennae, 1837.
Buday József. A fekete asszony vag>'
az oroszországi pestis, annak keletkezése,
óvszerei és on'oslása. Budapest.
1879.
Bugát Pál. Dissertatio inaug. med.
sistens encephalitidem. Pestini, 1818.
Bulbuk Antal. Dissertatio inaug. med.
sistens observata in clinico med. pro
medicis regiae scient. univ. Hungaricae
mense octobri anni 1837—38.
colleeta. Budae, 1839.
Bulla Károly. Dissertatio inaug. med.
de hepatitide. Pe.stini, 1819.
Burggraven János Ern. Tractat
von der ungarischen Hauptkrankheit,
auch anderen epidemischen Fiebem,
sammt derén Praeservation u. Curen.
Frankfurt, 1627.
— Tractat von der ungarischen Haupt-
Schwachheit, auch anderen epidemischen
giftigen Fiebem, deroselben
vieltaltigen Zufálien, sammt ihr»n

80 CALOVINO - C8APL0VICS
PraeservatifB- und Coratifs-Mitteln.
Frankfurt a. M.. 1H40.
Calovino József Ferencz. Dissertatio
inaug. med. de tussi oonvulsiva.
Vindobonae, 1825.
Canestrini Antal. Dissertatio historica
d(> pi'stp quaií ab aiitumno anni
1770. usque ad mensom februarii
1771 in comitatu Zempliniensi frrassabatur.
Ca.ssoviae, 1777.
Carceus Márton. Dissertatio inaug.
moii. áo haomoptj'si. Lugd. Batav. 1671.
Cardilucius János. Kiirz verfasseter
Bericht von der Jctzigen gras.sirenden,
und tödtlichen Láger Seuche, oder
Ungerischen Fleciíen- und Pedecken-
Sucht. . . . Nebst einem umstandiichen
Tractat von der rtben Ruhr.
Nürnberg, 1684.
— Kurtzer Bericht von der neulichst
grassirenden und tödtlich an.stekenden
Láger Seuche oder Ungarischen
Plecken- und Pedecken-Sueht ....
Nebst einem umstandlichen Tractat
von der rtben Ruhr. Saltzbach, 1684.
(Tartalma ugyanaz, mint az elbbi
miK'.j
Cartheuser. De morbis endemiis.
F'rancofurti ad Viadrum, 1771. (A
gj'arországi betegségeket részletesen
emlitl.)
Centner János. Dissertatio inaug. med.
de sudoris ambulatorii salubritate et
insalubritate. Míigdeburg, 1740.
Cliarcot J. M. Eladások az idegrendszer
betegségeirl, tartotta a Salpétriére
kórházban. Ü.sszegyüjté és
közié B u r u e V i e. Ali. kiadás
J 1
után ford.
1876.
Az&ry Ákos Budapest,
— Eladások az idegrendszer betegségeirl.
Összegyüjtó és közié : B o u r-
neville. Fordította Koller Gyula.
Budapest, 1879.
— Elösídások az idegrendszer betegségeirl.
III. köt Ford. Moravcsik
E. Emil. Budapest, 1889.
Chenot Ádám. Tractatus de pest«,
sive de origine, progressu, fatis, flne
pestis in Daciae Transylvaniae, quibusdam
locis ab initio oct. 1755. ad
flnem januári i 1757. Vidobonae, 1765.
— Abhandlung von der Pest. Aus dem
Latéin Ubersetzt von J o s. W i 1 h.
Schweigart. Dresden, 1776.
— Hinterlassene Schriften übor die
ftrztiichen und politischen Anstalten
bei der Pestseuche (vom Jahre 1769,
70, 71.). VVion, 1798.
— História pestis Transylvaniae annorum
1770, 1771. Opus posthumum
jussu regio edidit et praefatus est
F r a n c i s c u 8 S c h r a u d. Budae»
1799.
Chernyei János. Dissertatio inaug.
mod. (le .•iimulatione morbonim. Tyrnaviao,
1776.
Clirist János Nep. Dissert. inaug.
med. tussi convulsiva. Pestini, 1817.
Chyzer Kornél. Népszer oktatás a
choloráról. Budapest, 1874.
Cleoptias Mihály. Disputatio de febre
jiialigna Hungarica. Wittebergae, 1662.
Coberas Tóbiás. Observationum castrensium
et Ungaricarum decades II.
scilicet : Austriaca et Silesiaca. Francof.,
1606.
— Observationum medicaram castrensium
Hungarioarum decades trés.
Helinstadii, 16b.
Colerus János Jeremiás. Disputatio
inaug. mod. de dyssenteria castrensi
(Hungarica). Kiíordiae, 1704.
Conradinus Boldizsár. Febris hungarica.
Kurtzer rntrricht, wie ein
jeder sein Hau.-s in diesen gefehrlichen
Leuffen des malignae Epidemialischen
Fiebers, die Ungerisch
Sucht genant .... leger haltén vnd
regiren soll. S. 1., 1571.
— De febris Ungaricae ejusque symptomatum
curatione liber unus, a J a-
cobo Sutero in Latinum conversus.
.Adjectum Cratonis oonsilium de
febribus malignis. Passaviae, 1594.
Copeland Tamás. Beobachtungen
üher dio Symptomon-Behandlung des
krankhaften Rückgrates. Aus dem
Knglipchen von F r. Kilián. Pesth,
1819.
Corvisart Lucián. Popsin ein natürlichor
Verdauungsstoffzur Hoilung der
Dyspopsie u. Consumption. Aus dem
Franziisischen horausgogeben von
.1 o s f v. T ö r ö k. Pest. 1857.
Cosmini Jakab. Thoses inaug. medpracticao.
Vionnao, 1780.
Cramer Pál. Dissertatio inaug. med.
de dolore colico et illius contractura.
Basiliae, 1614.
Csáktomyay József. Értekezés a
tüdsorvadás csirájáról. [Dissertatio
inaug. med. de gennlne phtiseos pulmonalis.)
Buda. 1846.
Csaplovics János Guter Rath an
.\Ilo, dio von rhoumatischen liOiden
befreit zu werden wünschen. Wien,
1815.

II
Csapó József. Dissertatio inaug. med.
de febre Hungarica. Basiliae, 1759.
— Probléma theoreticum et practicum
de pleuritide enodatnin. Basiliae, 1759.
Csatáry Ágost. Klinikai tapasztalatok
a iipphriti.^ekról. Budapest, 1891.
Cseh (Csúzi) János. Dissertatio inaug.
med. de ihaehitide. Franequerae, 1702.
Cseh-Szombati József. Dissertatio
inauíí. med. de morbis glandularum
secundum aetates. Viennae, 1782.
Csencs Ferencz. Helminthiasis. Specimen
inauü-urale. (Masvar szöveegel.)
Buda, 1842.
Cserey Zsigmond. A eholera gj'ógykezelése
K o c h elmélete alapján.
Szeged. 1885.
Cseresnyés (fels-ó'ri) Sándor.
Orvosi
értekezés a köszvénjTól. Buda,
1826.
— Dissertatio inang. med. de arthritide.
Buda, 1826.
Cséri János. Az egészséges és beteg
gyomor. Népszer útmutató
CSAPÓ — DONÁTH 81
gyomorés
bélbetegek számára. Budapest,
1891.
— II. kiad. 1895.
— Az ujabb vizsgálati módszerek gyomorbántalmaknál.
Különös tekintettel
a mindennapi írvakorlatra. Budapest,
1891.
Csorba (szakácsi) József. Dissertatio
inaug. med. de phlebeoiysmate in
specie de haemorrhoidibus. Pestini,
1817.
Csorba Lajos. Gondolattöredékek a
mellnyavalyák vizsgálódó módszere
körül, kórisméi és gyógymódi szempontból.
[Disseitatio inaug. med. sistens
fragmenta idearum circa methodum
exploratoram morborum pectoris,
tam diagnistico, quam therapeutico
respectu.| Buda, 1845.
Czanaki Máté. Döghalálról való rövid
elmélkedés, melyben a döghalálnak
mivolta, eredeti okai, eszközei, tulajdonsági,
végei orvossági a szentírásból,
természetnek folyásából, históriákból
világosan megmagyaráztatnak
. . . által. Kolozsvár, 1634.
Czappert Lipót. Dissertatio inaug.
med.-practica de ptjalismo. Vindobonae,
18.S6.
Czerndits Pál. Dissertatio inaug. med.
de delirio tremente potatonim. Budae,
1880.
Czicker Sámuel. Dissertatio inaug.
med. sistens eholeram orientaleni.
Pestini, 18.32.
liyry: Bibliographia inetlieu Hniigariue.
Cziegler Ferencz. Dissertatio med.
de animi deliquio et asphyxia. Pestini,
1841.
Czilch.ert Róbert. Dissertatio inaug.
med. sistens potentias nocivas morbos
metallurgorum generantes. Vindobonae,
1832.
Czuker Sámuel. Dissertatio inaug.
med. sistens eholeram orientalem in
possessione Péteri I. Comitatxi Pestiensi
ingremiata obsenatam et curatam.
Pestini, 1852.
Daubrova Ignácz. Orvostudori értekezés.
A görvélykórról. [Dissertatio
inaug. med.'de serophulosi.) Buda, 1839.
Demeter Vincze József. Dissertatio
de morbis sinmiatis. Pestini, 1838.
Dentulinus Tamás. Luem epidemicam
seu pestem sub eo schemate quo
nunc incedit . . . proponit. Wittebergae,
1682.
Dercsényi (dercséni) János. PjTetologiae
practlcae tentamen. Viennae,
1780.
— Ed. ÍI. 1783.
Déri I. Henrik. A t>-phusrecidiváról
általában, különös tekintettel a koródán
elfordult esetekkel szemben.
(Jutalmazott pályam). Kolozsvár, 1891.
Déván Károly. Dissertatio inaug. med.
sistens históriám cholerae morbi in
proeessu extraneo incl. comitatus
Posoniensis grassantis. Budae, 1832.
Diablanovszky Péter. Sed libera nos
a malo. (Értekezés a pestisrl.) S. 1.,
1601.
Dieballa Géza. Az eosinophil-sejteknek
jelentségérl súlyos anaemiáknál.
Budapest, 1897.
— Haematologiai tapasztalatok a chlorosisról.
Budapest, 1898.
Dietrichstein Dávid. Dissertatio
inaug. med. de dyscrasia biliosa cum
atrophia flava hepatis acuta. Pestini,
1845.
Dimits Sándor. Dissertatio inaug.
med. de erjsipelate. Pestini, 1824.
Diószegi István. Dissertationis med.
de hydrope, et ejus curatione pars
prior et posterior. Traj. ad Rhen.,
1727.
Domin (petruseviczi) Ignácz. Dissertatio
inaug. med. de haemorrhoidibus.
Vindobonae, 1836.
Donátit Gyula. X neurastheniának
elkülönítése a hysteria és dementia
paralj'ticától, küiönös tekintettel a
hydrotherapeutikus kezelésre. Budapest,
1895.
6

' 1
'
! 1
'
|
j
82 DOXOGANY — FEJES
— Az idegkórtan körébl. I. Hemiatrophia
faoialis progressiva (*gy esete.
II. Bemhardt-Roth-fóle paraesthesia
\
egy esete. Budapest, 1897.
1
— Az epllepsiás vúndoiösztön. (Poriomania.)
Budapest, 1899. I
— Adatok a Basedow-kúr pathologia és 1
thorapiiijílhoz. Budapest, 1899.
I
Donogány Zakariás. Az urobilinurla i
klinikai Jpl('nt6s(''

vánv Indiában s most Európában. H.
n. 1831.
Peldmann János Ede. Dissertatio
inauíT. med.-practlca sistens brevera
niorbonim cordis synopsim. Vindobonae,
1831.
Feleki Hugó. A cystitis kórisméje
ós orvoslá.

[
Hungwriea.
I
j
Gernya
I
I
I
I
!
boli
i
Girald
j
Dissertatio
j
!
quo
\
Glatzinger
j
i
]
Goldschmid
I
inaug.
j
gonoro
j
Vindobonao.
I
toriao
!
inaug.
.
FREISINGER- GRAILICH
Freisinger Ignácz. Dissert. insug.
1110(1. (lo plfMiritido liiliosa.Bu{lae,1783.
Fridelius M. János. Disputatio inaug.
iihmI. (le aiitrina. Nittoborgae, líifiH.
Friesel József János. Dissortatio
inaug. ined. apoplexia. Vindobonae,
1769.
Frommhold Károly. A féloldali idejLM\<
ffájiis (Mlííralne). Pest, 1868.
— Dle Miffraine und ihre Heilung durch
Electricitat. Pest, 1868.
Fronius András. Dis^ert. inauf:^. med.
do fobriuiii iiialitrnanim iiidole et curatiítiio.
Halao .Mai.nl., 1740.
Fruschics Demeter. DLssertatio inaug.
1110(1. do ictero. Viennae, 1815.
Fuker Mihály. Dlsquisitiones nonuUae
circa hypoohondriam. Postini, 1833.
Füzy Rudolf Vilmos, (iastrobrosis.
Dis-^ortatio Inauír. Budae, 1845.
Gaal Gusztáv. Taschcnencyclopadio
derpraktisfhon Medizin, enthaltend dio
Syniptomo, Diagnose u. Thorapic aller
innoron Krankhoiton, sowio die Anwondungweige
imd Dosen aller Medicamente
in alphabetischer Ordnung
nehst einer groísen Anzahl berühmter
Heilfornien. Mit besonderer Berücksichtigung
der Wiener Schule für
Aerzte u. Studirende zusammengostolit.
Wion, 1861.
Gaál János. Dissertatio inaug. de
anoury.

.
GRANDJEAN — HA.\LMER 85
I
Grandjean János Ker. Dissertatío
inauí?. raed. de variolis. TNTnaviae,
1776.
Grant Vilmos. A fekete epés mértékletnek
és az alatt elrejtezett számtalan
és tündéres betegségeknek nevezetesen
pedig köszvénjTiek és lábköszvénynek,
ugy az ótvaniak az uj
tapasztalásokból, különösen pedig . .
képzeményiböl vett leirása, elkerülése
és meggyógyítása ; részszerint
angliából magj^arra fordította, részszerint
pedig kidolgozta B e n k ö Sám
u p 1. Pest, 1791.
Gratz Miliály. Dissertatío inaug. med.-
prat'tiea de apoplexia. Vindobonae,
1834.
Gregorius Jakab. Theses de tabe
seu phthisi. Basileae, 1586.
Groder Antal. Angina membranacea.
Dissertatío inaug. med. Budae, 1837.
Gross FerenczXav. Dissertatío inaug.
med.-practíea de tussi convulsiva. Vindobonae,
1830.
Grósz Lipót. Az 1872—73. évben uralgott
oholera-járvány keletkezése, terjedése
és lefolyása, valamint ez alkalommal
tett tapasztalatok. Budapest,
1874.
Grundéi György. Disputatio med. de
Syncope. Jenae, 1682.
Grünfeld Dávid. Dissertatío inaug.
med. Phlebitis. Budae, 1845.
— Jakab. Dissertatío inaug. med. de
hydrothorace. Pestini, 1834.
Grünhut Jakab. De morbo serophuloso.
Specimen inaug. Pestini, 1830.
— J. Károly és Pólya József. Summa
observationum quas de oholera orientali
anni 1831. in lib. regíaeque civitatis
Pest coUectas sistunt. Cum iconibus
morbi ac relationíbus numericis
tabellaribus. Pestini, 1831.
Gunesch. János. Meditatio víri arthritido
vaira de Varén Belgice diéta
laborantis. Trajeeti ad Rhen., 1658.
Gyöngyösy (petényi) Pál. Chorea
castroiiini sub tessera Gedonis militari.
Francofiu-ti, 1730.
Gyry Ferencz. Dissertatío inaug.
med. de erysipelate. Viennae, 1818.
Gyuricsics Sándor. Dissertatío inaug.
med. de tussi convulsiva. Pestini, 1847.
Hackell András, Dissertatío inaug.
inod. de haomoptj'si. Viennae, 1829.
Haen Antal. Oktatás miképpen lehessen
a hólyagos fejér himlket legkönnyebben
és szerencsésebben meggyógyítani.
Melyet a n. Magjar Hazáknak
hasznokért magyar nyelvvel megajándékozott
S z e í i Károly. Bécs,
1775.
Hager Mihály. Die Anzeigen zu
Amputationen, filxartikulationen, Resekl
ionén und Trepanationen, die Ner-
Hahn Tivadar. A
venkrankheiten u. die Auswüchse am
menschlichen Körper, beschrieben und
durch Beispiele erláutert, nebst einer
Uebersicht der Entzündungen im AUgemeinen.
Wien, 1848.
choJera és annak
gyógjitása hideg vízzel. R a u s s e elvei
szerint és saját tapasztalata után íi'va.
II. kiadás. Németbl V e 1 i s Simon.
Kolozsvái", 1867.
Haidenreich János Lajos. De astralgo
ex scapo epístola informatoria.
Pestini, 1786.
— História astheniae scorbuticae in
multís gremialibus locis inclj'tí comitatus
Aradiensis anno 1803 graviter
saevíentís, jussu ejusdem i. comít.
conscripta et consesta. Temesvaríni.
1803.
Haiszler György. Orvosi munkája.
I. darab. A fbb hideglelésekrl, a
pestisrl és a hideglels kiütésekrl.
Veszprém, 1801. II. darab. A hosszas
nyavalyákról, ü. o. 1802. III. darab.
A gj-ermekkor és nnem nyavalyáiról.
U. 0. 1837.
— Rövid oktatás a choleráról. Veszprém,
1831.
— Kurzer Unterricht über die Cholera.
Aus dem Ungarischen ins Deutsche
übersetz, und durch Grossmuth des
hochwürdigsten Herm J o h. v. N i-
k 1 e s z Probst von Fels-Örs im Druck
erschíenen. Veszprim, 1831.
— Károly. Dissertatío inaug. med. de
ictero. Viennae, 1833.
Hajós Lajos. Az idegesség férfiaknál
és nknél. Budapest, 1899.
Halász (dabasi) Géjza. A kholera
járvány Pesten az 1872. évben. Pest,
1873.
Hamary Dániel. A szívbetegségek
különös kór- és sívógytana. Komárom.
1865.
Hambacber János. Dissertatío medica
de pingvedine. Wittebergae, 1710.
Hanuner Antal. Geschichte der Pest.
die von 1738 bis 1740 im Temesvarer
Banate herrschte. Ein aus glaubwürdigen
Quellén geschöpfter Beitrag zur
Geschichte dieses Landes. Mit einer
Planskizze und topogr.-hist. Beigabe.
Temesvár, 1839.

86 HAMRÁK — HONIGBERGER
Hamrák József. Dissertatio inaug.
iiied. (1p (Ivsonteria ejusque speoíebus.
Ppstini, 1820.
Haraszty Mihály. Dissertatio inaufr.
iiiod. (1(> a|)0|)l(>xia. Pesthini, 1819.
Harmath Márton. Typhus contagio-
.ii'iis artem apparenter mortuos
ie.«iii.-

— La cholera. Traitement et tíuérison.
Notices aceompasmées de flguresexplieatives.
Paris, 1859.
— Die Cholera, derén Ursache, unfehlbare
Heilung und die Epidemien lm
Allgemeinen. 3 Brochuren. Eine Uebersetzung
aus dem Engiischen mit einem
Zusatze von neueren Eifahrungen.
^Vien, 1865.
Homer István. Dissertatio inaug.
med. de scarlatina. Pesthini, 1832.
— A szórványos és görcsös eholerának
egjszení és biztos orvosIása.Pest,1848.
Horstius G-ergely. Bericht von der
Hitzigen Kranekheit, sonsten aueh die
Ungarische ílebersucht, fleckenfleber
oder Haupt-Schwachheit genand. Vor
30 Jahren in Ulm von dem Axithore,
nunmehr aber allhier in Fi'anckfurt
an den Tag gégében von J o h. Dánielé
H r s t i o. Franckfurt, 1663.
Horváth. Sámuel. Rövid oktatás,
miképpen kellessen magunkut a pestis
ellen védelmezni és a pestisben lev
betegeket orvosolni. Gyr, 1806.
Horwitz Nathan. Dissertatio
HORNER — JESZENSZKY 87
durch Eininipfung des Quassins. Aus: Hutta János. Dissertatio inaug med.
dem Engl. übersetzt. Wien, 1859. de paralysi. Pest, 1831.
Irnsinger Simon. Bericht, wie auch
ausführliche Beschreibung, warzu
nemlichen dieses Pflaster erstlich
nutzlich seye. Zum andem, wie es
recht applicirt und gebraucht werden
soU. Von neueni inventirt und componirt
durch Burger u. Handelsmann
in Nürnberg. Naeh dessen
inaug.
med. de phthisi hepatiea. Pestini, 1832.
Höffer Henrik Adolf. Dissertatio
inaug. de pleuritide. Argentorati, 1654.
Hó'gyes Endre. A veszettség g>ó,g>'ításáról.
Kísérleti és statisztikai tanulmány,
tekintettel különösen a Pasteui'-
íéle prophvlacticus g^'ógyltásra. Budapest,
1888.
— Die experimentelle Basis der antirabischen
Schutzimpfungen Pasteur's.
Stuttgart, 1889.
— Lyssa. (Spec. Pathologie u. Therapie,
herausgeg. von H. Xothnagel). Wien,
1897.
Honig Ignácz. Orvostudori értekezés.
Rövid vázlata a kövérségnek. (Dissertatio
inau!?. med. de ob;>sitate.]
Pest, 1835.
Hrebenda János.
Dissertatio inaug.
med. de febri flava Amerieana. Budae,
1819.
— József. Dissertatio inaug. med. de
morbo haemoiThoidario. Pestini, 1829.
Mihály. Dissertatio inaug. de
arthritide. Budae, 1842.
Hudelist Ignácz János. Nap. De
cephalalgia. S. ]., 1772.
Hmmel Antal J. Dissertatio. Morbi
.-ászati
diagnostika és a különös kérés
gj'ógytan alapvonalaival. Fordította
Ritoók Zsigmond. Budapest,
1898.
Jacobi János Ern. De lue Pannonica
vulgo diéta die Haupt- oder
ungarische Kiankheit. Erfurti, 1687.
— Rudolf Keresztély. Disput. inaug.
proponens casum de febre castrensi
oder polnischen und ungai'ischen
Krankheit. Erfordiae. 1716.
Jacobovics Miksa Móricz.
Morbus
csömör, critice illusti'atus. Specimen
inaug. Pestini, 1837.
Jácz Alajos. Dissertatio inaug. med.
de cholera orientali. Budae, 1831.
Jakubovits Ferencz. A roncsoló
toroklob és óvmódja népszeren fejtegetve.
N.-Károly, 1878.
Jankovich Antal. Dissert. inaug.
med.-practica sistens . . . memorabilia
clinica in nosocomio civili Pesthiensi
anno 1826. collecta. Budae, 1826.
— Die epidemische Cholera in den Jahren
1817—1832. ihr Wesen, Ursache und
rationelle Behandlung. Ofen, (1832.)
Janson Nep. János. Hydrophobia.
Dissertatio inaug. med. Pestini, 1848.
Jendrássik Ernó'. .\ szervi szivl)ajok
orvoslása. Budapoíít, 1891.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
De morbi Gallici investigatione. Disp.
VII. Wittebersrae, 1597.

:
j
88 JOFFE — KNOGLER
— Do pesté Asertio. Wittebergae, 1597.
!) cavpiida pesté. Prajrae. 16U*>.
Joffe Antal. JJissertatio inau}?. med.
de sanffuine in statii sano et morboso.
Pestini, 184H.
Jordán Tamás. Pestis phaenoniena,
seu de iis (juac circa fel)rem pestilenteni
apparent. exercitatio. Accedit
Bezoar lapidis descriptio, et ejusdeni
auctoris ad Ij a u r. J o u b e r t i paradoxon
VII. decadis 11. responsio.
Franoofurti, 157H, 161H. (A l^aradoxonra
való Yála.ít, 1847.
Kestenband Bernát. Dissert. inaug.
de arthritide. Pestini, 1836.
Kótly Károly. .\z idegrendszer némely
rendes és beteges mködésérl. Budapest,
1881.
— Kórodai tanulmányok az arczideg
bántalmairól. Budapest, 1886.
— A mellhártjalobokról, különös tekintettel
az aetiologiára és therapiára.
Budapest. 1891.
Khien Nándor. Dissertatio inaug.
med. sistens svnkopen. Wittebergae,
1667.
Király István. Dissertatio inaug. med.
de simplicissimo doloris podagrici
remedio. Halae Magd., 1697.
Bliriny Kornél. Biztos sajátlagos
gvógyszer a keleti cholera ellen. Pest.
1855.
— Ein sicheres speciflsches Heilmlttel
gegen die orientalische Cholera. Pest.
1855.
Klein Ignácz Mór. Dissert. inaug.
med. (le cvananche membranacea.
Budae. 1839."
— Lázár. Dissertatio inaug. med. de
haeuKtptysi. Pestini. 1835.
Klobusitzky Pál. I >er moralische Arzt
fiir die Chídera. Pest. 1831.
Kmetby György. Hysteria. Specimen
inaug. Huííae. IH.32.
Knie Márton József. Dissert. inaug.
med. de f(>l)re putrida. Budae, 1781.
Slnogler Márton. Dissertatio inaug.

med. de hydrocephalo. Halae Magd.,
1725.
Knoth C. L. A. Dissertatio de paedopnoumototano.
Viennae, 1838.
Koch. Albin. Az idegek ersítése,
||br mint a szellem erösbitése és az ember
IF sok bajainak orvoslása. Egy tanácsadó
idegbetegeknek és mindazoknak,
kik szellemileg frissek és testileg egészségesek
akarnak maradni.
KNOTH — KOVACH 89
Németbl
ford. Bárány Z s i g a. Naumburg,
1882.
— Imre. Dissertatio inaugnralis med.
sistens observata in clinico medico
pro medicis reg. scient. univers. Hnngaricae.
Mense Martio anni 1834
coUeeta. Pestini, 1835.
— Genius morbonim epidemicus in clinico
pro medicis regiae scientiarum
universitatis Hungaricae anno scholastieo
1835—36. observatus et histoi'lis
morbonim ibidem tractatorum
illustratns. Pestini, 1835.
Zochlatsch. István Antal. Dissertatio
inaiig, med. de metallicolainim
nonnullis morbis. Accedit epistola
gratulatoria, qiia Stephanum Ant.
kochlatsch, cum Halam gradus doct.
capessendi causa peteret, comitari,
et qiiaedam de usu et abusii niti-i
praeferre voluit Andr. Herrmann
med. doctor Neosoliensis Hungar.
Halae Magd., 1721.
Zoclinieister Sámuel. Dissert med.
do apoplexia. Wittebergae, 1668.
Kocsis István. Dissertatio inaug. med.
sistens observata in clinico medico
pro medicis regiae scient. univ. Hunííaricae
a 24-a Április usque ultimam
iNlaji 1838. coUeeta. Budae, 1837.
Kolbány Pál. Versuche und Beobachtungen
über die Wirksamkeit der
tliierischen Gelatina znr Heilung intermittirender
Fieber. Der allgemeinen
Beherzigung übergeben von . . . Pressburg,
1805.
— Beobachtungen über den Nutzen
des lauen und kalten Waschens im
Scharlachíieber. Pressburg, 1808.
— Kernére Nachrichten von der glücklichen
Anwendung des kalten und
warmen Wassers im Scharlachíieber.
Pressl)ur^', 1808.
— Bemerkuníren über den ansteckenden
Typhus der im Jahre 1809-1810
in Pressburg herrsclite ;
über die Wirkungen
des kalten und warmen Wassers,
als eines Heilmittels im Kieber
und anderen Krankheiten, nach seiner
Innem u. aussem Anwendung ; und
über de'i innerlichen Gebraueh des
kalten Wassers als Getrank im F'ieber
durch praktische Falle erlautert, und
naher ins Licht gesetzt, nach Gesetzen
der rationellen Heilkunde. Pressburg,
1811.
Kolosvári Sámuel (II). Dissertatio
inaug. med. de angina membranacea.
Viennae, 1821.
Kontúr Béla. A koleráról. Budapest,
1893.
Kopff Arpold Fülöp. Dissertatio de
febre
castrensi quam vulgo cephalalgiam
epidémiám vocant. Rinthelii,
1691.
Korányi Frigyes. Az ázsiai hányszékelésrl
(Cholera Asíatica). Budapest,
1873.
— A fertzeti betegségek meggátlásáról.
Budapest, 1886.
— Kórodai adatok a vegyes fertzeti
betegségek ismeretéhez. (Akadémiai
székfoglaló.) Budapest, 1888.
— Die Zoonosen. Wien, 1896. (Oroszul
is).
— Sándor. Az ideggyógyászat alapvonalai.
Orvostanhallgatók és gyakorló
orvosok számára. Budapest, 1895.
értekezés
Koronapay József. Orvosi
az álhalálról. Buda, 1836.
Kosa (nemesnépi) Károly. Dissertatio
inaug. med. de epidémia anno
1824—25. Pestini regnante. Pestini,
1826.
— (közép-ajtai) Mózses. A mérges
marások azok bajelözo gyógymódjával,
és a valódi halálnak a tetszhólt
állapottóli megkülönböztetése felntt
emberek és ujdonszülötteknél, jelesb
kútfkbl szerkesztve, magyar orvQsok,
falusi lelkészek, gazdák és gazdatisztek
használatául. N.-Szeben, 1848.
Kossel H. A diphtheria gyógykezelése
Behring-féle gyógysavóval. A szerz
által jogosítva fordította B r a u e r
Á r m i
n. Budapest, 1895.
Kovách Aladár. A kolera. 1. Mi a
kolera, mi okozza a kolerát és mi a
teendnk vele szemben ? 2. Mikor vagyunk
egészségesek és hogyan óvjuk
meg egészségünket? 3. Mit együnk
és igyunk? 4. Mit ne együnk és ne
igyunk ? 5. Hogyan pusztítsuk el a
fertz anyagot ? 6. .Mit kell fertözteleníteni
? 7. Hogyan fei-tóztelenítünk
ág>at, lakást, ruhákat stb. ? 8. Mit
csináljunk a kolerás beteggel ? 9. Mit
csináljunk a kolerában meghaltakkal V

90 KOVÁCS — KUCZYNSKI
10. Táblázatos szabályzat. Mire ügyeljünk
a lakásban, hogy a fertzést
elkerüljük ? Budapost. 1892.
•— l)ip Cholera. Budapest. 1892.
— Imre. Az asztracháni pestis. Népszer
tíijékoztatds a pestis lényege,
terjedése, megelzése és orvoslásáról,
e járvány rövid történetével, 2 rajzzal.
Budapest, 1879.
Kovács (tatai) György. Disput. me-
(lica inaug. de podairra. Lugduni Bat.,
1670.
— József L. Dissertatio inaug. med.
de arthritide. Vindobonae, 1838.
— Sebestyén Endre. Orvostiidori értekezés
a heliegésröl. Pest, 1841.
Kováts György. Hercules vére cognitus,
cei-tus exul, idest epilepsiae
vera dignotio et eiusdein certa curatio.
Lugd. Batav., 1670.
— Mihály. Értekezés a hinilö kiirtásról.
Szerzé a lelkitanitók számokra.
Pest, 1822.
Kozarics György. Orvostudori értekezés
a veszettségrl. [Dissertatio
inaug. med. hydrophobia.] Pest, 1823.
Köiesóri (keres-eeri) Sámuel. Dissertatio
(le seorlmto Meditorraneo.
Cibinii, 1707.
— Pestis Daciae anni 17(J9. scnitinium
et cura. Cibinii, 1709.
— Tanáts adása. Melyet az 1719. esztendben
Kolozsváratt meg-újúlt, és
az erdélyi fejedelemségben széllyel
uralkodó pestisnek alkalmatosságával,
a közönséges jóhoz kész indulattal
viseltetvén, deákul közönségessé tött.
Azután pedig magyarul-is kinyomtatott.
Kolozsvár, 1719.
— Monita anti-loimica oceasione pestis
an. 1719. Claudiopoli recnidescentis,
et passim per Transylvaniam grassantis.
Claudiopoli, 1719.
— Proteus febrilis novissima Virmondtlana
aftliirens. Cibinii, 1722.
Zölsch Márton. Disput. med. de pleulitido.
\Vittonl)('rgae, s. a.
Kszegliy Mihály. Orvostudori
értekezi's
a köszvényról. [Dissertatio
inaug. med. de arthritide.] Pest, 1833.
Kövesi Géza. A gyomorpathologia
néhány napikénlésérl. Hudapest, 1899.
Kövesy Ferencz. orvostudori értekezés
a szlvgyuladásról. [Dissertatio
inaug med. de cardltide.] Buda, 1836.
Dissertatio
Kraeger János Mihály.
inaufí. iiied.-therap. de epilepsia in
universltate Pestiensl disquisitioni
submissa. Budae, 1843.
Zrafft-Ebing Rudolf báró. Kgészséges
és beteg idegek. Fordította
Osváth Albert. Budapest. 1885.
Krakovitzer Ferdinánd. De pervigi!i(»
specimen inaug. Budae, 1832.
Kramer Alajos József. Dissertatio
inauir. mi'd. de ciiiphvsemate. Budae,
1784.
— János György. Dissertatio epistolica
de scorbuto militari apud Hungaros
militi Cacsareo maximé periculoso
et quotannis sporadico. Norimbergae,
1737.
— Medicina castrensis: das ist bewáhrte
Arznei, wider die im Keld und (íuarnison
unter Soldaten gi-assircnde
Krankheiten. Diesem ist angehiingt
I. Consilium medicum de dysenteria.
II. De morbo castrensi epidemico anni
1734. et 173.5. — Auf das Neue von
dem .^utbore übersehen, und mit cinem
Consilio de climate Ungaria? und
daiúnnen zu conservirender Gesundheit
vermehrt. Wien, 1739.
Idein : Wien u, Nürnberg, 17..').
Krammer Károly. Dissertatio inaug.
med. (le chloiosi. Pestini, 1832.
Krasser Frigyes. Dissertatio inaug.
de coxaigia. Vindobonae, 1844.
Kresz Géza. .\ cbolera és az ellene
való védekezés. Biidajx'st, 1892.
Kreysel János Zsigmond. Dissertatio
inaug. med. de morbo Hungarico
sive febre casti'ensi. Jenae, 1741.
Kriegler Mór. Aa elveszett idegernek
visszapótlása. Vénymintákkai. Orvosok
s betegek számára. N.-Kanizsa,
1876.
— Ijázbetegségek, azoknak veszélyei .s
a gjógymódja különös tekintettel a
vízgyógyászati-a. Németbl közérthet
nyelven átdolgozta. Szeged. 1878.
Kriek Rudolf. Descriptio typhi contagiosi,
(jui a mense octnÍ)ri anni
1H3. usque mensem junium anni
1836. in Pestanos saeviit incolas.
Dissertatio inaug. Pe.stini, 1836.
Krisoh Károly Henrik. De necessario
usu vsicatorium in febre ea.strensi.
Halae Maüd., 1761.
Kroyher Ignácz. Behandlunj.'^ (!•'.>
Scharlachrtebers, welche den Kolgekrankheitn
dieses .Ausschlages sicher
verbeugt, oder die bereits eingetretenen
heilt, und die Dauer der Krankheit
um die HUlfte abkUrzt. Li'ipzig,
18;í4.
Kuczynski Salamon. Dís.sert. inaug.
jued. (!, 1887.

;
I
í
i
j
—
\
nunc
1
tónus
Eultsár Demeter. Dissertatio
inaiig.
med. de pesto orieiitali. Pestini, 1839.
Rariora
naturae et artis, item in re medica
oder Seltenheiten der Natúr xmd
Kunst des Kundmannisehen Naturalien-Cabinets.
Breslanu. Leipzig, 1737.
(Magyarországra orvosi vonatkozású
része [pag. 1085— 1312] : História
Kundmann János Kristóf.
von der erschreckliehen Menschen
Pestilenz, wie sie vom Anfang dieses
Saeculi bis auf das Jahr 1715 von
Orient aus durch die Polnische, Ungarische
etc. Reichen von Jahren zu
Jahren, von Ort zu Ort aufls heflftigste
gcAuithet).
Kunewalder Zsigmond. Dissertatio
inaug. med.-practica sistens observata
in clinico-medico pro medicis regiae
.scient. univ. Hungaricae mense Januario
1841 eollecta. Pestini, 1842.
Kunze C. F. A gyakorlati orvostan
kézikönyve. Kunze liasontartalmu
munkája nyomán és a magyar országos
egyetem irányának tekintetbe
vételével kidolgozta Szabadföldi
Mihály. Pest, 1865.
^ Gyakorlati orvostan. Különös tekintettel
a kórboncztam-a és szövettanra.
I. kötet. Fordította Rákosi Béla.
II. kötet. Ford. Schulhof Jakab.
Budapest, 1880.
Kuthy Dezs. Tapasztalatok a mellhártyalobokról.
Budapest, 1895.
— Tüdvészes szanatóriumokról Budapest,
1897.
— Ueber Lungenheilanstalten. Wien u.
Leipzig, 1898.
— Lajos. Dissertatio inaug. med. de
febre interraittente. Pestini, 1834.
Leitner Hermann. Dissertatio inaug.
med. de masturbatione. Pestini, 1844.
Lampe F. A. Gileádbeli balsamom a
döghalál ellen, melyet a felsbb 1713.
esztendben a Pestisnek alkalmatosságával
közönséges használatra ford.
Hunyadi Sz. F. Debreczen, 1741.
— Gileádbeli balsamom. A Döghalál
men . . . Erfurt, 1665.
Lengyel Lóránt. A köszvény kór- és
ellen. Mellyet német nyelven írt gyógvtanának jelen állásáról. Budavolt
. . . Mostan pedig nemzete rom-
pest,' 1899.
Lenhossók Mihály Ignácz. Obser-
lásának okait s az Isten igaz utait
tudakozni kivánó kegyes Lelkeknek
hasznái'a született nyelvén ki-botsátott
F. Bányai István. Hozzá
adattak a Dög' halálnak idejére alkalmaztatott
két Buzgó Könyörgések,
mellyeket írt Tiszt. T. S z a t h m á r i
KULTSÁR — LENHOSSÉK 91
. .M i li ály uram. Kranekerában, 1741.
Landbeck János György. Dissertatio
inaug. med. de morbo Hungarico
sive Castrensi. Swobaco Franus, 1677.
Láng Gusztáv. Dissertatio inaug. med.
de scirrho venti-iculi. Vindobonae,
1830.
Lange Márton. Rudimenta doctrinae
de pesté. Viennae, 1784.
— Rudimenta doctrinae de pesté, quibus
additae sünt observationes pestis
Transsylvanicae 1786. Editio altéra,
priori auctior et emendatior. Oft'enbach,
1791.
Langen Keresztély. De morbo Hungarico
castrense. Lipsiae, 1649.
Larisch Tamás. Dissertatio inaug.
med. pract. de phthisi pulmonali.
Vindobonae, 1784.
La Rose Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de tenesmo. Budae, 1779.
Lasky János Gyula. Dissertatio
inaug. med. de delirio cum tremore.
Pestini, 1837.
Laufenauer Károly. Az idegességrl.
Budapest, 1886.
— Eladások az idegélet világából.
Budapest, 1899.
Laurent Ph.. Az anaemiák beható kezelése.
Paris, 1898.
Lazánszky Tamás. Orvostudori értekezés
a veszettségrl. [Dissertatio
inaiig, politico-med. sistens curam
prophvlaeticam
^
hydrophobiae.] Pest,
1836.
Lehmann Tófor János. Kórboncztani
értekezés a gyomor és bélfekélyeki'l.
[Dissertatio inaug. anatomico-pathologica
sistens ulcera tractus intestinalis.]
Pest, 1845.
Leich.ner D. Eocardus. Kurtzer und
heilsamer Unterricht, wie der jetziger
Zeit hiesiger Ürten einreissenden
Seuche insgemein die Haupt- oder
Ungarische Ki-ankheit genant, nechst
Göttlicher Vorleihung durch bequeme
u. leichte in gantz geringem Preiss
erkáutliche Mittel vor u. abzukom-
vanda circa febrim scarlatinam. Budae,
1826.
Animadversiones circa curandam
choleram orientalem et alios epidomicos
morbos in regno Hungáriáé
vigintes, secundum captas hacobservationes
exaratae. Budae,
1831.

.
92 UEBEZEIT — MÁDAI
— Conisiderazioni suUa maniera di
curaro il cholora niorbus orientale e
le varié malattle epldemiche. Padova,
1831.
— Rövid észrevételek a keletindíai
choleráról. Pest, 1831.
— Kurze Andeutunfíen über die Brechruhr
(Cholera morbus). Pest, 1831.
— Bemerkunf?en über die Behandlung
der orientál iüchen Brechnihr (Cholera
orientális) u. einijrer anderer gefj:enwartig
im Königsreiche
Ungam her-
."íchenden epidemischen Krankheiten,
nach den bisher fíesammeltenBeobachtungen
entworfen . . . Innsbruck, s. a.
— Osservazione intomo al modo di
curare la cholera oriantale etc. Traduzione
dal latino. Innsbruck, 1831.
— Die Wuthkrankheit. nach bisherigen
Beobachtungen und neueren Erfahningen
patholofrisch und therapeutisch
darfrestellt. Pest und Leipzig. 1837.
Liebezeit György Zsigmond. Uis-
.- toldalékkal, a vér-mértékletek ró!
(Temperamenta) és a kedély (üemüthi
s lelki nyavalyákra való hajlandóságról
. . . után mag>arul kiadta és
a maga észrevételeivel s tapasztalataival
megbóvltette S z a b ó «I ó z s e f,
Szabolcs vármegj'e rendes forvosa.
Kassa, 1831.
— Péter. Dissertatio inaug. meg. de
noxa et utilitate ebrietatis. Francofurti
ois Viadnun. 1740.
Mackenzie. (íyorshizlalásban tett legújabb
tapasztalások. Kassa. 18.36.
Mádai Dá\rid Sámuel. Szükséges
oktatás, miképen kiki e mostani behatott
döghalálban és elragadó betegségekbon
isten keg>elme által magát
rizheti és orvosolhatja, némely hihet

elatiókkal egyetemben, mely jeles
hathatóssági voltának légyen e traktácskában
dicsért orvosságoknak. Prussiában
sat. Hallá városában, 1739.
(Ezen m R i c h t e r C. S. a pestisrl
íi't német mvének fordítása.
Szín nyel.)
~ Abhandlung von den sogennanten
kalten oder Wechselíiebem. Halle,
1747.
— Kurzer Unten'icht das dreitágige
Fieber nach Anweisimg der herausgegebenen
Abhandlung von kalten
Kiebern, sieher und balde zu curiren.
(Halló), 1748.
Máday György. Dissertatio Inaug.
med.-practica de haemoptysi. Vindobonae,
1823.
Maehlr Jeremiás. Dissertatio inaug.
niod de praesorvandis literatonim
morbi.s. Halao, 1733.
Magda fcliani) Károly. Dissertatio
inaug. med. de hepatitide. Vindobonae,
1826.
Magyar Victor György. Physiologia
ct [)athologia ventriculi. Dissertatio
med. Cassoviao, 1837.
Malatides (kis-babóti) Dániel. Az
önszeplözés és faraszály, az érzékeny
szülék, lelkes nevelök és a bizonyos
veszélynek vaktában rohanó ifjúság
intelmére. Pest, 1847.
— Aranyér, vagyis az altest bántalmai,
azok megismertetése és okszer gyógyítása.
Pest. 1862.
Maleter (Milleter) János. Dissertatio
inaug. med. de morbo Tsömör
Hungaris endemio. Lugduni Batav.,
1717^
Máltás Károly. Dissertatio inaug.
mod. sistens ondoearditidem. Pestini,
1846.
Mandl Lajos, Mémoires concernant
la pathologia et la thérapeutique des
organes de la respiration. I. partié :
Anatomie pathologique et la phthisie
tuberculeuse. 1. livi-aison. Paris, 1855.
(Töijb része nem jelent meg.)
Mangold Salamon. Podagra. Specimen
inaug. med. Kudae, 1839.
Mannaberg Gyula, Die Maiari a-
Krankhoiton. Wien, 1899.
Manovill Miksa. Dissertatio inaug.
med. de haomorrhoidis. Pestini, 1847.
Manovitz Lipót Imre. Dissertatio
inaiij^-. med. sistens enterilidem. Pestini,
1820.
Mányik János. Scorbutus. Dissertatio
med.-practiea. Budae, 1838.
MADAY — MAÜTHNER 93
Margó Tivadar. Morbi lethales in
elinieo raedico Pestien.si. Annis seholasticis
1838. et 1839. Pestini, 1840.
Margonyai (Fleisolier) Gábor. Dissertatio
inaug. med. de ischiade nervosa
eotrmni. Pestini, 1834.
Marikovszky (nagy-toronyai) Márton.
Ephemerides SjTmienses, seu
observationes physieo-medicae in constitutionem
anniversarium 1. comitatus
Syrmiensis, vieinarumque partium
etc. ab ineunte vére an. 1763.
methodo Hippocratieo-Sydenhamiana
praetica, huicque superstructa theoretica
demonstrativa concinnatae. Part.
duae. Vindobonae, 1767.
Marinkovits Farkas. Dissert. inaug.
med. de epilepsia. Pestini, 1830.
Markstein J. Móritz. Orvostudori
értekezés a dermengésrl. [De catalepsi.
Dissertatio inaug. pathologica.|
Pestini, 1844.
Marsovszky (marsovai) József. Di:-
sertatio inaug. med.-practiea de soorbuto.
Viennae, 1785.
Martini Dániel. Dissertatio inaug.
med. de Enterocele. Lipsiae, 1696.
— Dissertatio med. de calculo renum.
Jenae, 1702.
Maszák (Szegedy-) Elemér. A tuberculosis
gyógyítása és a sanatoriumok.
Budapest, (1897.)
Másznyi József Miklós. Dissertatio
inaug. med.-practica. De apoplexia.
Budae, 1833.^
Mathias A. Über die Merkurialkrankheit,
oder genaue Darstellung der
Geschichte und wesentliche Beschaffenheit
aller sich durch Quecksilbermissbrauch
im menschlichen Körper
erzeugenden Übelseinsformen, nebst
einigen Bemerkungen über die gegenwártige
Behandlungsart der Lustseuche.
Nach der 3. englisch Orig.-
Ausgabe übersetzt und mit praktischen
Anmerkungen versében von H.
Robbi. Pesth, 1822.
Matussek István. Dissertatio inaug.
med.-practica sistens dysenteriam.
Budae, 1842.
Mátyus György. Dissertatio inaiig,
med. de haemorrhoide. Viennae, 1815.
Maurer Nep. János. Dissert.
inaug.
med. de hydrothorace. Pestini, 1819.
Dissertatio
inaug. nied.-chirurgica de peripneumonia
notha Sydenhami. Viennae,
Mauthner Lajos Vilmos.
s. a.
- Bemerkungen über dastyphöse Fieber

• •aiiiin ctc AiiL'. \'iiidol., 1619. i
ITnti
|
, 1
94 MAXIMOVICS — NAGY
mit NasfMituaii'l iXuLn l!l;uiii;i-i' .
wficht's iiii \\ iiili'i' l>;.il -Sl; tiniriilcin
Mililar iii (ializicii i'iiidcnii.-cli
iroluMTscIit liat. r.ciliii. l>-.ít.
Maximovics Vazul, iiisscrt. inain.'.
iikmI. d«' sctdliiitii. BiidiK', ]«;{•').
Mayer Lajos. Disscrtatio inaug. inod.
(lo prosopaljria. Viiidol)onao, 1822.
Meissner Pál. Boitiiiíío zur Konntniss
der Cholora, und zwar Nnfhwois dor
Ursacho ilnrs l-jitstcln'iis. sdwio iiif
Vorlauf. nfiliiiL'iiiiL; ilirer Hcilung und
Mittel ircuiii iliii' Aiisbreitung aiif
dor IJasi> priinitivcr Natiirircsetzo.
\u- iliMi (íeobachtungen und l'j-faliluiiLit'ii
ilcr im Jahre !«•')() aiisiicbroiIuMicn
vorheerenden Seuche get'olgert.
WiiMi. 1864.
Meszarovits Nesztor. Dissertatio
inaiiir. dt' apoploxia. Vi(i(d)onae, 1828.
Milesz József. Di-ssortatin inauu. iiumI.
do opilopsia. Franoqui'iai'. 177.">.
Milko Lipót. Dissortatio inaiig, inml.
do cioiip iaryngo(». I'ost. 184().
Milloradovics Péter. Dissi'itatio
inaiiL"-. niod. de saluina priinaruiii
viaiiini. IJudac ITT.s.
Milunovits Sándor. Di.^sortatio
iiiauir. jnt'd. do rachitide. Viennae,
1816.
Minas Ferencz Xav. Dissertatio
inauL'. niiMl. sistcn.-i sciagrapliiam
inori»i(nini cdidis. VitMinao. 1817.
pt-stilmtia
Minderer Raymund. i>i'
liber unus votorum ct iicdtciicdrinii
observationibus constans, cuni appcndipp
fohriiini ppstilontium Huiigaii-
Minnich Ede. i)i.-sin .1. .1. T n i-
k (» ,-. i'rt's.^lmri:. \~'iU.
— Consiiinm nuMÍiium, azaz : ürvo.^i
oktata.^, mikipiK'ii k\\>. )nagánd
'jnndnt \ i-fliii l-'crditntta t'.> meglidvitctti'
1' (' r I i (•
i l» a 11 i (' 1. líuda,
17IU.
Montégre. lidicr dic i'lrki-nntni.^.-- und
HtdiundlUMg dt>r Hiünoriiioidpn. Na(di
(lem Französischen für praktische
Arzte und HamoiTlioidal-Patienten
deutPCíh bearbeitot und mit Aninerkunu-en
vor.cobon vdh l'j-. ,1 \\ i 1 1-
111 a n n. i' Tlilr. Li'ipzJL; und JN'.^th,
l,s:j;i.
N'cuf .Ausgalx'. l> l ;
Morhardt György. I»i--i'iiati

í— Károly. Morbi salutares. Specimen
inaug. med.-pract. Pestini, 1839.
— Miklós. Uissertatio inaug. med. de
febri uorvosa. Vindobonae, 1833.
— (borosnyai) Pál. Tentamen pract.
inaug. do dysenteria. Trajecti ad. Rh.,
1780.
— Sándor (I.) A gerinczagy bántalmai.
Orvos doctorrá avatási ünnepélyén
írta . . . Pest,
1847.
Nagyfeje Mihály. A cholera mint
járvány Indiában s most Em'ópában.
Kassa," 1831.
Némethi István. Medicatio duorum
aegroiiim, palpitatione cordis, et febri
ephemera laborantium. Ultrajecti, 1652.
— Disputatio med. de dolore colico.
Fanequerae, 1653.
Neskula Ferencz. Dissertatio inaug.
med. do morbis potatoiiim. Pest, 1845.
Neuhauser Fr. Dissertatio inaug. de
debilitate spuria. Vindobonae, 1830.
Neuhold János Jakab. Dissertatio
inaug. med. de lienis genuino usu.
Lipsiae, 1722.
Neustadter Mihály. Die Pest ün
Burzenlaude 1786. Nebst einigen vorangesehielíten
allgemeinen Bemerkungen.
Hermannstadt, 1793.
Niciphor János. Dissertatio inaug.
med. sistens gastralgiam. Yiennae,
1739.
Niemeyer Félix. A részletes
NAGYPEJEÓ — PÁL 95
kór- és
gj'ógytudomány tankönyve. Különös
tekintettel az élettanra és kórboncztam'a.
Két részben. A VI. javított és
bvített kiadás után. I. rész. Fordította
L e n d v a y Ben II. rész.
Fordította Kátai Gábor. Buda,
1865.
— Kórodai eladásai a tüdösoi-vadásról.
Közli dr. Ott, a tübingeni orvosi koródának
segédorvosa. Magyarra fordítá
Gabriely Kálmán tanár. Buda,
1869.
— A tüdbetegségek gyógjitása. Budapest,
1894.
Nieszner István. Dissertatio inaug.
med. de pneumonorrhagia. Pestini,
1837.
Nóvák Imre. Dissertatio inaug. med.
de dysenteria. Budae, 1829.
— József. Dissertatio inaug. med. de
febre intermittente exanthematica.
Budae, 1783.
— Dissertatio inaug.- med. sistens quaedam
do convalescentia. Pestini, 1832.
inaug.
mod. de prognosi. Pestini, 1839.
Nowinsky Sever. Dissertatio
Oberndorffer János. Kurzer Bericht
von der Natúr und Ursachen der
Ungerisehen Krankheit, wie dieselbige
recht erkennet und curirt werden
uiöge. Frankfm-t am Main, 1606.
Oberster József. Dissertatio inaug.
med.-practica de febri intermittente.
Vindobonae, 1840.
Oehl Károly. Dissertatio inaug. med.
de dysenteria epidemica. Vindobonae,
1832.
Oláh Gyula. Tanulmány a keleti
hányszékelés kór- és gyógytanára
vonatkozólag. Jászberény, 1868.
— A kolera és a kolera elleni védekezés.
A nagy közönség és a nép használatára.
Budapest, 1892.
— (újfalvi) Sándor. Az alhasi hagymáz.
Orvostudori értekezés. Buda,1841.
Opra József. De paludibus et morbis
ab exhalationibus earum provocatis.
Pestini, 1834.
Oroszi Mihály. Observationes
phys.-
med. inaug. cirea genuinas febris
malignae tam epidemice grassantis
sic quae pestilentialis, quam sporadice
serpentis Himgaricae ita dictae
caussas, solidamque ejus therapiam,
nec non errores circa eani comissos.
Basileae, 1771.
Ostoich Jeromos. Dissertatio inaug.
med. de duabus constitutionibus epidemicis
Dalmaticis (annor. 1766—67).
, Vindobonae, 1778.
Ováry (csedreki) Pál. Értekezés a
léles-italokról, kór-oktani és orvosrendészeti
tekintetben. [Dissertatio
inaug. sistens potus spirituosos respestii
aetiologico et pol.—medico.J
Pest, 1841.
inaug.
Pajer Ferencz Xav. Dissert.
med. de morbis epidemicis. Viennae,
1773.
Pál Jakab, üeber multiple Neuritis.
Monographie. Wien, 1891.
Bleiláhmung. Wien, 1893.
— Colitis und Pericolitis stercoralis.
Klinische Skizzo dieser Erkrankung
auf Grund eigener Beobachtung. Wien,
1893.
Enterostenosc. Wien, 1894.
— Polyneuritis. Monographische Bearbeitung
des Gegenstandes, gestüzt
auf eigone Untersuchungen. Bd. I—U.
Wien, 1896.
— Über amyotrophische paretische Formen
der combinirton Erkrankungen
von Nervcnbahn^n (sog. prim. comb.
Systemerkrankung). Wien, 1898.

i
mod.
j
Pessel
I
I
! Péterfl
I
mod.
med. do natura phthisis pulmonalis
tuberculosao. Budao, 1835.
(kibédi) Pál. Dissert. inaug.
do diaboto. Vindobona?, 1824.
Petó'cz Mihály. Cber die Sohádlioh-
dos Kaftotrinkons. Wien, 1817.
Neue Mothodo die Wechsoltleber
China-Rinde sieher und loicht
hollón. Prossburg, 1819.
Petraeus Henrik. Assertiono> ^t
quaestionesde genuina FebrisHungaii-
natura et cura. Marpurgii. 1618.
G. Keresztély. De febri militari
morbn Hiinirarieo. Krflurti. 1665.
i
keit
I
—
!
ohne
j
zu
I
i
cao
;
Petri
j
sou
1 Petrushevecz
96 PALKOVITS — PLETNICS
Palkovits András. Dissertatio inaug.
mod. (le calculis pulmonum. Budae,
1778.
Palumbini Mátyás. Dissert. inaug.
iiicd. do phthi.^i. fJcnao, 1679.
Pap Dániel. A sáifrakórról. (Orvostudori
órtekpzós). (Dissertatio inaug,
mod. ictero.j Buda, 1842.
— Ferencz. Dissertatio inaug. mod.
de paludibus et morbis ab oxhalationibus
oarum provocatis. Postini, 1834.
— I^ácz. A cholora i's spocillciumai.
Népioson Irta .... Pest, 1855.
— Villanykór. (Cholera). Biztos segít
módok a cbolora ollón. Pápa, 1866.
Parschitius István. Dissertatio mod.
(le iiiorbo Hungarico. F"rancof. ad
Viadrum, 1693.
Parschitzius Miklós. Disput. inaug.
mod. do oolica. (iryphiswaldiao, 1656.
Pataky (sárospataki) Dániel. A cholora
Koio.-ívárt. Kolozsvár, 1832.
Pataki Sámuel. A mostan uralkodó
skarlát forró hideglelés és torokfájásra
nézve szükséges jegj'zések a
falusiak számokra. Kolozsvár, 1801.
Patay János István. Dissertatio
inaug. mod. do phthisi pulmonali.
Vionnao, 1822.
Patkovich Boldizsár. Tln si's inaiiir.
med.-pract. do haiMnoiThagiis. Vienna >,
1779.
Patzek Károly. Cholora nyavalyáról
a leginkább tudnivaló. Pesten, 1831.
Pauer Ágost Ignácz. Dissertatio de
morbis simulatis. Postini, 1827.
— Kristóf Vilmos. Dissertatio inaug.
mod. de ossora. Postini, 1782.
Pauschner Sebestyén. Libellus de
remediis adversus luem pestiferam.
Cibinii, 1550.
Pávay Vájna Gábor. A tüdóvészrl
ós annak ragály-anyagáról : a
Koch-félo »bacillu8 tuberculo8Í8«-ról.
Pozsony, 1884.
— Az idegességrl. Pozsony, 1891.
— A ttidövész gj'óg>'ító módjának mai
állásáról. Önálló tapasztalatok nyomán.
Pozsony, 1891.
A tuberkulózis gyóg>itiisáról Koch
rendszere szerint. Berlini tapasztalatai
alapján. Pozsony, 1891.
— A diftoriáról ós a Behring-félo vérsavó
gjógyitómódról. (Népszer eladás.)
Pozsony, 1«95.
Pázmány Zoltán. A hypnotismus.
(íyór. 1H92.
Pazurik József. Dissert. inaug. med.
de scarlatina. I'estlnl, 1827.
Peck János Kristóf. Dissert.
inaug.
mod. do phronitido Pannóniáé idiopathioa.
Halac Maírdob., 1739.
Póczely Ignácz. A tüdvószról s ennek
kikorülhotóso vógott utasítás a heveny
ós idült tüdöhuriitok gyökeres gyógyítására,
líudapost. 1884.
Peer Nep. János. Dissertatio
inaug.
mod. do rachitido. Postini, 1833.
Pekáry Nep. János. Dissert. inaug.
do oholora. Postini, 1816.
Ábrahám. Dissertatio inaug.
Ignácz Domin. Dissertatio
inaug. mod. do haomoirhoidilius.
Vindobonae, 1836.
Petz Lajos. A gyóri kolera jái'vány.
Budapest, 1887.
Pfendner Imre. .Amulotuni, sou sacrae
ot antiquao precos contra pestem,
olim per R. P. K. I*. eolloetae ot
dum grassonte
auctae. Nunc demum :
in loois vioinis pe.st:^, oadem luos in
civitate Tyrnaviensi timerotur, sumptibus
devoti oujusdam eivis reimpressao.
Tyrnaviae, 1739.
Pillich János Ferdinánd. Dissertatio
inauií. mod. do morbis viroruin.
Halao Magd., 1748.
Pinel Ph. Von den Blutflüssen im
Allgemeinen, dem Blutbreehen und
Blut.^^peien. Aus dom l-Yanzösisohen
und mit Zusatzon vorsohen von J. K.
R o n a r d und V. J. W i 1 1 m a n n.
Pest u. Loipzig. 1821.
Pinkus Lipót. Dissertatio inaug. med.
do asphyxia ojusquo módis resuscitandi.
H\uhu\ 1842.
Pipán Ferencz. Dissertatio inaug.
mod.-pract. do fobribus malignis. Ingol.stadii.
1788.
Pirkler Antal. Dissertatio inaug. med.
do piKnnnonorrhagia. Postini, 18.33.
Pletnics Imre. Dissertatio inaug. med.
de onania viti latissime disseminato.
Pcstlni, 1821

' !,
j
I
Plósz Lajos. Beavató orvoöi értekezés
az elmerevedésröl (catalepsis). Pest,
1832.
A choleráról. Pest, 1867. —
i
Polgári Mihály. Dissertatio inaug.
jiied. (lo rabié canina et hydrophobia.
Trajet'ti ad. Rheii., 1768.
PoUák Hermann. Dissertatio inaug.
med. sisteiis varias auctonim methodos
taeniam solium et latam e cori
poré huraano viv expellendi. Pestini,
1832.
'
— László. A járványos agygerinczagyburoklobról.
— Meningitis cerebro-
.spinalis epidejuica. Nagyvárad, 1880.
Pollio Ltikáos. Bericht von der jetzigen
geferliehen Ungerischen Haubtkranckheit,
wie nian sich für denselben
bewahren und sie curiren soU.
Liiegnitz, 1596.
— Von den gefehi'Iiehen Heuptkranckheit,
so in Ungern gewoenlich, die
Kriegssleute vnd ander mehr anstossen
thut kuitzer vnd Nuetzlieher
bericht : Wie sich ein jeder, so
sich desselben Orts bégében will,
oder dieselbe zu Hause bringet, oder
sonsten damit vberfallen wird, Curiren
und vei-wahren soll, Samht beygesetzten
zeichen, wobey man sie
!
erkennen konne. AUen Rittermessigen
vnd Reissenden Personen, zu sonderm
Nutz vnd fronimen. Gestellet
durch Lueam Pollionem, der Artzney
Doctoreni.F'ranckfiu'd an der Oder,1599.
Pólya József. Beobachtungen über die
asiatische Cholera, angestellt und gesammelt
in
Spitálem der Stadt Pesth
in Ungam, vom 23. Juli bis zum 20.
Septbr. 1831. Mit Abbildungen der
Krankheit und die nummerischen
Verháltnisse darstellenden Tabellen.
Meissen, 1832.
Polyák Lajos. Ueber den Weith den
i
1
Fluorhydrogensáure-Inhalationen bei
Lungenschwindsucht.Wiesbaden, 1889.
A tiidövész orvoslása. Budapest, 1892.
Pósa Gábor. Dissertatio inaug. med.
de apoplexia. Viennae, 1815.
Posewitz Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de scorbuto. Vindobonae, 1826.
Pracher Lajos. Dissertatio inaug.
med. sistens colicam raetallicam ac
vegetabilem in specie ver saturninam.
Budai', 1835.
PraunspergerElek. Dissertatio inaug.
j
med. de empyemate. Vindobonae, 1819.
Preiss Jakab. De cura medici cirea
reconvalescentes. Budae, 1843. :
líyry : Bi>)liogríij)hiii niedica HuTigaiia*^
PLÓSZ — RANSCHBURG 97
Hugó. Adatok a veleszületett
Preisz
szívbajok tanához. 17 eset kapcsán.
Budapest, 1890.
Prelog Vilmos. Dissertatio inaug.
med. de helminthiasi. Budae, 1842.
Preradow István. Dissertatio
inaug.
med. de stnima. Pestini, 1825.
Preysz Kornél. Idegbetegségek balneotherapeutikus
kezelése különös
tekintettel a hvdrotherapiái'a. Budapest,
1893.
Propper János. Dissertatio inaug.
med. de ischiade in genere. Vindobonae,
1829.
Pserhofer Sámuel. Dissertatio inaug.
med. de morbo cereali. Vindobonae,
1831.
Pucz Antal. Értekezés a ragadó nyavalyáki'ól,
azoktól való rizkedésröl.
Pest, 1816.
Purjesz Zsigmond. A belgyógyászat
tankönyve orvosnövendékek és gyakorló
orvosok számára. Budapest, 1885.
— III. átnézett és javított kiadás. 1894.
— ifj. A különös kór és gyóg>^tan kézikönyve.
Orvostanhallgatók és gyakorló
orvosok iííénveihez mérve. Budapest,
1874.
Quapil Ker. János. Dissertatio inaug.
med. de dysenteria. Budae, 1839.
Sácz Ignácz. Casus octodecim feliciter
curatoi-um febrium asthenicarum,
a debüitate systematis organici pedentium
coUecti et editi. Pesthini, 1806.
— Sámuel. Orvosi oktatás, melyben
a leggyakrabb és legközönségesebb
beísö nyavalyáknak jelei és orvosságai
röviden leiratnak. (Névtelenül
jelent meg.) Buda, 1776.
— II. kiad., melyet az autor magáénak
esmért, szaporított és megjobbított.
Az orvosságoknak magyai* és deák
lajstromával. Pozsony és Kassa, 1778.
— A skarlátos hidegnek leíi'ása és orvoslása.
Pest. 1 784. (Benkö Sámuel
müve magyarra fordítva.)
— A borbély i tanításoknak els darabja.
Az anatómiáról, phisiolog. patholog.
m. medicáról, chirurgiáról és bábasági'ól.
Második darab. A törvényes
orvosi tudományról és az orvosi policziáról.
Pest. 1794.
Radojéic Milosin. Dissertatio inaug.
med. de tvpho abdominali. Pestini,
1847.
Banscliburg Pál. A fejfájási-ól. A fejfájás
ok- és gyógytana, tekintettel a
gyakorló orvosok szükségleteire. Budapest,
1897.

. . . után
. .
98 RAPPAPORT — R08BNTHAL
RappaportMarcus. i)iss(>i-tatio ínaug.
iiicd. (le scorbuto. IVstini, 1833.
Rausch János. Díssortatio inaug;. mcd.
sistciis .scorbutuni. Budae, 1824.
Rayger Károly. Dissartatio med. de
im'dia. Arfíontor.. 1664.
— Disscrtatio med. de salivao natura
et vitiis. Ai-freutor . 1667.
Raymann János Ádám. (II.) De

;
i
berg.
I
Sass
! A
I
i
Sándor
;
Sántha
:
Sartorius
ban gyakran elforduló sajátságos
kórok. Pest, 1861.
— Az 1864/5. és 1867-iki hagymáz és
•1867-iki himlöjárvány a pestvárosi
kórkórház és els ílókkórházában.
Pest, 1868.
— Az 1866-ki kholerajárvány a Sz.
Róchusi fiókkórházban Pesten. Pest,
1868.
— Adatok a hagymáz oktanához. Pest,
1868.
Röderth Ferencz Alajos.
Dissertatio
inaug. med.-pract. Morbus Brightii.
Budae, 1843.
Ruland Márton. De perniciosae luis
ungaricae tecmai'si et curatione ti'actatus,
historicis curis, nec non quaestionibus
aliquot homogeneis locupletatus.
Franeofurti. 1600., — Ibidem,
1660.
— De morbo Ungarico recte cognoscendo
et feliciter ciu'ando. Tractatus
recognitus et auctus. Lipsiae, 1610.
— Tractatus de morbo ungarico recte
cognoscendo et feliciter cui'ando
tum curationibus historicis, tum quaestionibus
hactenus inter medicos controversis.
Ajecto remni ac verborum
indice. Editio II. aucta. Stettini, 1651.
Rupp Nep. János. A cholorának nem
ragadós voltáról. (Orvostudori értekezés).
[Dissertatio inaug. med. de
non-contagiositate cholerae.] Pest,
1831.
Rusznyák Alajos. Dissertatio inaug.
med. Hypochondi'ia. Budae, 1846.
Sailer Károly Vilmos. Az halálos
dögleletnek a természeti és orvostudomány
szerint való megvizsgálása,
annak tulaj donságii'a, okaira és orvoslásának
módjára. H. és é. n. (1739.)
ROTH — SCHMIDT 99
Roth Ferencz Frigyes. Allgemoine Sailler János. Dissei-tatio inaug. med.
Betraehtungen über das Tabakrauchen de suffocatione. Jenae, 1753.
in Bezúg auf die Gesundheit. Wien,
Atlianáz. Dissertatio inaug.
1830. (Orvostiidori értekezés.)
med. do scrophulosi. Pestini, 1836.
— (telegdi) Gáspár. Dissertatio inaug.
Ferencz. Diagnosis nevrosium
acutarum. Dissertatio inaug.
med. de hypocliondriasi. Budae, 1833.
— Lajos. Disputatio med. de febri med. Budae, 1839.
üngarica. Tubingae, 1626.
Sarbó Arthur. Ideggyógyászati megfigyelések.
Budapest, 1897.
Rótt (eperjesi szarni, párisi orvos).
Jeles iratot bocsátott ki a keleti epclázról.
(Szinnyei.)
ram magj^ar betegség, hoc est: de
János György. Hungaro-
Rovenszky Pál. Dissertatio inaug. morbo literari, hungarico dicto. Bam-
med. de morbis retropulsis. Pestini,
1684.
1824.
István. Orvostudori értekezés.
Rózsay (Rosenfeld) József. Töredék
a Vid-tánczról. Pest, 1846.
de apoplexia.] Pest, 1847.
szélütés. [Dissertatio inaug. med.
— Szab. kir. Pest városi szegény gj'ámolda
(Elisabetliineum) és az aggkor-
Cardinalformen. Wien, 1841.
Sauer Ignácz. Der Typhus in vier
— Praelectiones e pathologia et therapia
speciali medica. Editae ab ejusdem
auditoribus. 6 tömi. Pest, 1855.
— Kórodai eladásai a keletindiai hányszékelésrl.
(Cholera ostindica). Közli
P r Imre. Pest, 18.55.
Schaffer Károly. A hypnotismus élettani,
gyógytani és törvényszéki szempontból.
Budapest, 1895.
— Az agykimerülésrl (cerebrasthenia)
és ennek a terjed hüdéses elmezavarhoz
való viszonyáról. Budapest,
1896.
Scheiber S. H. A pellagra.
Budapest,
1898.
Schelle János. Dissertatio inaug. med.
de chlorosi. Vindobonae, 1838.
Scbemiz Károly. Dissertatio inaug.
med. de angina membranacea. Vindobonae,
1835.
Scbimko J. Gottlieb István. Tabula
exigens diagnosin et therapiam praecipuorumstatuum
morbosorum geueralium.
Posonii, 1820.
— Pathogenetische Beschreibimg und
zweckmássige Behandlung der asiatischen
Cholera. Olmütz, 1837.
-~ Die asiatische Cholera. Pressburg,1866.
Schlesinger Ignácz. Dissert. inaug.
med. de hemicrania solari. Viennae,
1832.
— Jakab. Dissertatio inauguralis med.
Prosopalgia. Pestini, 1842.
Schluga János Ker. Anzeige und
Elrklárung der Entstehungsart der
Ursachen, Kennzeichen, Vorbeugmigsund
Heilungsmittel jetzt herrschender
SabuiTal und Faulungsíieber etc.
Pressburg, 1789.
Scbmidt Frigyes. Dissertatio inaug.
med. de rheumatismo. Pestini, 1834.

-
100 SCHNEIDER — SCHWARZENBERG
— József Kristóf. Dissortatio inang.
niod. de lionteria. Budac, 1783.
Schneider Oáspár. Dissertatio inaug.
mod. do írnstralfria. I'pstini, 1830.
Schoepf-Merei Ágost. Dissertatio
inaug. de i.sohuria. Pavia, 1H32.
— Népszer intések a mirigykór, csont-
.*enyv, testi kinövések, elgörbülések
stb. iránt ; magokban foglalván az
ezen bajok orvoslására szolgáló oithopaedi
gyógjintézet szellemének, g>óg>módjának
s belsó elrendeltetésének
rövid ábrázolását s a gymnastikának
épekre, gyöngélkedökre s betegekre
jótékony hatását. Buda, 1836.
— Populare Andeutungen über Serofeln,
englisehe Krankheit, Schiefwüchse,
Verkrümmungen u. d. g. nebst einer
kurzen Darstellung des Geistes der
Heilart, und der Einriehtungen der
für die Behandlung jener krankhaften
Zustánde l)estimmten orthopádischen
Schönherr Károly. Dissert. inaug.
med. de haeiiioptj'si.Vindobonae. 1836.
Schönvizner Nep. János. Orvostudori
értekezés a forró idegnyavalyák
kórhatározatáról. [Dissertatio inaug.
med. de diagnosi nevrosium aoutarum.]
Pest 1842.
— .Az önfertözés (onania) ismertet jeleire,
okaira, következéseire és utóbajainak
orvoslására Hgyelmezteti a
.szillóket, nevelket és tanítókat. Pápa,
1843.
Schrand Perencz. Abhandlung von
der Verbiiidiinü- dor Lustseuohe mit
deni Bcharbocke und derselben Heilungart.
Wien, 1791.
— De eo quod e.st in morbis epidemium.
Dum protomedici Hungari munus
capesseret dis.serit. I'esthini, 1802.
— Nachrichten vom Scharbock, welcher
im Jahre 1803 in mehreren
Oespannschaften von Ungam beobachtet
\vurde nebst Heitrágen zur Geschichte
des brandigen Ausschlages,
welcher in Ungam Pokol var gonannt
wird. Pesth, 1804.
— Nachrichten vom Scharbock in Ungam
im Jahre 1803. nebst Vorschriften
der Medizinischen I'olizey für
nicht ansteckende Volkskrankheiten
und Beitrágen zur Geschichte des
brandigen Ausschlages, welcher in
Ungam Pokolvar genannt wird. Wien,
1805.
Schreiner Theophil. Dissertatio
inaug. nu'd. de pnciiinoiiorrhagia. Vindobonae,
1S3H.
Schubert János. Dissertatio inaug.
med. de tussi conviilsiva. Budaf. 1832.
Schuller(sonnenbergi) János Gottlieb.
Dissertatio inaug. med. sistens
febrium continuamm theoriam de
therapiani.Halae Maírdeburgicae, 1748.
Schunn Jakab. Dissertatio de morbomm
per morbos curatione. Jenae,
Heil-Anstalt und der üymnastik in
ihrer wohlthátigon Wirkung auf Gesunde,
Krankliche und Kranke. Ofen, Schu8ch.ny Henrik. Középiskolai ta-
1746.
1836.
nulók idogcs.^ége. H. és é. n.
— A mellbetegségek biztosabb megismerése
és gj'ógyltása a hangtömesz, kórisméje. A II., I)óv. kiadá.« után
Scbuster. A gerinczveló bántalmak
kopogtató és bonezvizsgálat használatával.
Pest. 1842.
1885.
ford. K r i
(•
k Á r p á d. Budapest.
ScliönbauerJózsef,(I.)Dissert. inaug. — János. Dissertatio inaug. med. d<
szerepel.)
Soh.wab Keresztóly Joachim. K<
média tam praeservativa, quam curativa
contra luem pestiferani in Hungária
grassantem. Leutschoviae, ]71(i.
— Kurzer u. höchst-nöthiger Unterricht.
wie sowohl die Bewahmng als auch
die Curselbst bei jetziger Contagionszeit
recht anzusttdlcn. Iieutschau,1710.
Schwartz János Mihály. Disssertatio
inaug. med. de ha-Miiorrhoidium pra"-
serx'atione. Halae-Magd.. 1727.
— Sámuel. Nonnulla ad malum hypvichondriacum
spectantia. Dissertatio
inaua'. med. Krianirae, 1757.
Schwarz Lajos. Psanunismus. Dissertatio
inauü^. med. Budae, 18-15,
Schwarzenberg Lajos. Dissertatio
inau>í. pract.-nn"l i" 'i"i"rn •.luitis
Pestini. 1830.

SCHWARZENFELD — SPERLICH 101
Sch.warzeiifeld Ferencz. Dissertatio
inaug. inod.-pract. de febribus intermittentibiis.
Vindobonae, 1837.
Schwarzraeyer István. Dissertatio
inauir. inod. do dyseutoria. Budae,1835.
Scliweger Ignácz János. Dissertatio
inaiiir. ined. sistens anamnesim et
examon ae^rri. Tyrnaviae, 1777.
Scliweitzer József. Dissertatio inaug.
mt'd. do lepra. Pestiui, 1835.
inaug.
Scultsty György. Dissertatio
med.-pract. do oephalalffia. Pestini,
1839.
Segner János András. Disputatio
de niorbis ex intercepti iiaemorrlioidibus
potissimuni varioribus. Göttingae,
1741.
— Disputatio de saraphrenitide. Göttingae,
1747.
Seiz János Keresztély. Gesciiichte
einer seltsamen und unbegreifliehen
Kranlcheit, an weleher ein Madchon
in Waizen gclitten. Pest, s. a.
Selle Keresztély GottlielD. Medicina
cliniea oder Handbueti der Medizinischen
Praxis. Ofen, (1802).
Senff (Sinapi) Mihály Alajos. Traetatus
de remedio doloris otc. Amstelodanii,
1699.
Sennert Dániel. De morbo Hungarico.
Franlvfurt, 1619.
Ed. V. Franlcf. et Witt ebeiig., 1653.
Mihály. Disputatio med. inaug. de
morbo Hungarico sive castrensi. S. 1.
1677.
Sennor Frigyes. A eliolera s eredményteljes
gyógyítás-módja. Saját
tapasztalatai nyomán összeállítva . . .
Váez. 1867.
Seredi Bálint. Dissertatio inaug. med.
do pe.sto. Viennae, 1763.
Seyffert János Kristóf. Dissertatio
inaug. mod. theoret.-pract. de dysenteria
Pannonica. Hala? Magd., 1732.
Siemon. .\ sérvek gyökeres gyógj-ítása,
vagy a sérvek és kidüled részek
orvoslási módja oly csalhatatlan szer
hozzáadásával, mely által az gyökeresen
kigj^ógyittatik, és így minden
sérvkött nélkülözhetövé tesz. Függelékül
a szélbántalmakról, hasszorulásról
és az aranyérrl. A VIII. jav.
kiad. után. Pest, 1864.
— Új olcsó kiadás Budapest, é. n. (1878.)
Sietnicky Sándor Dissei-tatio inaug.
med. sistens arthritiílem. Rudae, 1847.
Simonis Lajos Vilmos Gottfr. Dissertatio
inaug. med. de dolirio cum
tremore. Patavii, 1834.
Singer József. Dissertatio inaug. med.
sistens niorbum nigrum Hippocratis.
S. 1., 1775.
Skauer Leopold. Dissertatio inaug.
med. de morbo scrophuloso. Viennae,
1820.
Skreta (schötnaui és zavorzizi)
János. Bericht von der allgemeinen
ansteckenden (Hungarischen) Lagersucht.
Schaffhausen, 1685.
Skultety György. Dissertatio inaug.
med.-pract. de eephalalgia. Pestini,
1839.
Slahy Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de haemorrhoidibus. Viennae,
1767.
Smith Amand Vilmos. Entwuif eines
methodisch-systematischen Ki'ankenexamens
zuniGebrauch für angehende
Aerzte und Wundarzte. Wien, 1796.
Somogyi (somogyvári) József. Dissertatio
inaug. med. de scorbuto.
Erfordiae, 1729.
Sonntag Mihály. Dissertatio inaug.
med. de caussis Impotentiae in sexu
potiori ex doctrina Hippocratis, veterumque
medicorum. Cum programmate
Neubaueri. Jenae, 1774.
Soós Ferencz. Positiones de pesté,
divinae revelationi, sanae rationi,
experientiae longorum seculoinim conformes.
Claudiopoli, 1720.
— A döghalál isten harcza az emberekkel,
melyben megmutatódik, mint
gyzedelmeskedik isten a testen stb.
Kolozsvárt, 1720.
Sophianopoulo. Relation des épidemies
du choléra-morbus observées en
Hongrie, Moldavie, Gallicie, et á
Vienne en Autriche pendant les années
1831 et 1832 ; avec une histoire generálé
de cetté maladie et son traitement
préservatif et curatif . . . avec
de notes du professeur B r o u s s a i s.
Paris, 1832.
Soterius András. Dissertatio inaug.
med. de dvsenteria. Von der rothen
Ruhr. Hala'e, 1734.
Southey H. Herb. Über die Lungen
schwindsucht, ihre Vermeidung, Entstehung
und Heilung. Aus d. Englischen.
(Pest), 1820.
Spáth Pál. Generalia de morl)is cordis.
i'estini, 1844.
Spócz Rudolf. Dissertatio inaug. med.-
pract. de febre intermittente. Vindobonae,
1823.
Sperlioh Antal. Dissertatio inaug.
med. de igne sacro. Budae, 1780.

!'
;
j
|
;
-
103 SPILENBERGER — 8ZÖÖTS
Spilenberger Sámuel. Dissertatio
inaujr. med. de morbo Hunjararico,
íh«\>.«!(''t ds terjedését
gátolni ; mint kelljen a megmart
emberek és állatokkal bánni
mjuryarazván eg>-szersmind e kór befolyá.xát,
okait, tennészetí''t, s róla
elterjedt káros balitéjeteket. Hatóságok
(^s községek el61járói, orvosok,
állatorvosok, falusi lelkészek, tanítók
s mezei gazdák számára. Pest, 185C).
— János. (II.) (tályai szárm.) l)issertatio
inaug. med. de dysenteria ejusque
specieims. Viennae, 1815.
— József. (I.) Dissertatio inaug. med.
de scarlatina. l'estini, 1818.
— Lajos. Besnost, alebo psi bes . . .
V. I^reliporku, 18.">2.
Szápáry Ferencz gróf. Flugschrift
eines Oekonomen, über einige hüchst
bedeutende Ursaohen der seit mehreren
Jahren. unter unsem Augen so
sichtbar zunehmenden Krankhelten.
de asthmato inillari. Viennae, 1822.
Szegedi (pesti) Sámuel. Dissertatio
inaug. med. sistens physiologiam et
pathologiam muoi. Trajeeti adlíhenum,
1772.
Stark Ede. Dissertatio inaug. med. de
tetano. Vindobonae, 1839.
Steiner Antal. Dissertatio inaug. i Székely Ágoston. A tiidóvész gyógytana,
(iyakorló orvosok használatára.
med. de pnenmonorrhagia. Pesthini,
1834.
Budapest, 1894.
Steits János. Dissertatio inaug. med. — Behandlung der tuberkulíison Lungensehwindsucht.
Berlin, 1894.
Szidor Dániel. Dissertatio inaug. med.
(io erysipi'late. IVstini, 1826.
Szigetiiy Antal. Dissertatio inaug.
med. de febribus intermittentibus
larvatis. Vindobonae, 1841.
Szinek Ferencz. Dissertatio inaug.
(le scrophulosi. Budae, 1843.
Szmolay Vilmos. Orvosi éitekezés
a iégmelln'fl. (Pncumothorax. Dissei"-
tatio inaug. mod.] Pest. 1H45.
Szoboszlai N. Sámuel, üiscursus
inaug. do paralysi. Kranekerae, 1671.
Szohner Józseif. A geliszta-kórról.
(Orvostudori értekezés). Pest, 1847.
— Die pneumatische Heilmethode oder
díe Heilwirkung der comprimirten
Luft in verschiedenen Brustkrankheiten.
Budape.

. . . Budapest,
:
Szöts József. Dissertatio inaug. med.-
pract. de morbo regio. Viennae, 1821.
Strazsik János Nep. Dissertatio
inaug. med. de angina membranaeea.
Postini, 1834.
Strázsnitzky János. Dissert. inaug.
med. de totano. Vindobonae, 1819. ~
Szuh.ány Márton. Slíizze der Indischen
Cholera morbus zur Beurtheilung
der Natúr der Krankheit und Würdigung
der anempfohlenen Heilmethoden.
Für Aerzte u. Sanitats-Beamte.
Pest, 1831.
— Aus Erfahrung gesehöpfte Überlieferungen
die im Monatii Juli u.
August 1831. in der Icönigl. Freystadt
Pesth herrschende, epidemisch-contagiose
cholera morbus betreffend. Pesth,
1831.
Tabak Pál. A tüdvész leirása s annak
egyszer s leghelyesebb elvek
szerinti gyógyitása. (A m. kir. belügyminiszter
ö nagyméltóságához benyújtott
emlékirat.) Kaposvár, 1896.
Takács Endre. A gerinczagy bántalmaitól
függ mozgás-összrendezési
zavarok. (Tabes dorsualis.) Budapest,
1892.
A neurastheniáról. Budapest, 1895.
Tangl Ferenoz. A diphteria aetiologiája.
Budapest, 1891.
Tarczali Pál. Disputatio medica inaug.
de arthritide. Lugduni Bat., 1677.
Tary Alajos. A millár fuladozásról.
(Ürvostudori értekezés.) [Dissertatio
inaug. med. de asthraate millari.]
Pest, 1837.
Tattay (sárospataki) József. Dissertatio
inaug. med. de gurgulionis
prolapsu. Budae, 1783.
Tátray György. Dissertatio inaug.
med.-pract. de alvi obstructione ae
ileo. Vindobonae, 1826.
Taubert Vilmos. Die wichtigsten
chronischen Krankheiten, námlich
öicht und Háraorrhoiden, in allén
ihren Formen und Symptomen, die
als Popagra, Chiragra, Ischagra, Sand,
Gries, Stein u. s. w. erscheinen, oder
neuverfasstes System zurzweckmaszigen
Behandlung imd gründliehen
Heilung derselben. Auí" die Entdeckung
neuer u. geprüft-bewáhrter
Heilmittel begründet von . . . Temesvár,
1837.
Tauszk Ferenoz. A gyógyászat kézikönyve
gyakorló orvosok számára,
írták : Basch Imre, Brück
Miksa, KertészJózsef, Kóssa
SZOTS — THOMAS 103
Gyula, N e u p a u e r Gusztáv,
Purjesz Ignácz, Schaffer
Károly, S c h u 1 1 z Henrik és
Tauszk Ferenc z. Szerkesztette :
1892.
— Klinikai diagnostlka. 2 kötet. Ii-ták
B a s c h I m r e. Fodor Géza,
Gerlóczy Zsigmond, Grósz
Emil, Hirschler Ágoston,
1 m r é d y Béla, Korányi Sándor,
Kossá Gyula, M akar a
Lajos, Purjesz Ignácz,
Schaffer Károly, Schultz
Henrik, Tangl F e r e n c z,
Tauszk Ferenc z, Terray Pál,
Vas Bernát. Szerkesztette : . . .
Budapest, 1893.
— A vérkeringési szervek klinikai vizsgáló
módszerei. Budapest, 1893.
— A belvizsgálatokról általában. Budapest,
1893.
— A belgyógyászat alapvonalai. Orvostan-hallgatók
és gyakorló orvosok
számára. Budapest, 1895.
— A tüdövész és a magyar társadalom.
Budapest, 1898.
— A szívbetegek balneotherapiája. Budapest,
1898.
Templin Mátyás. De catanhis asylo
ignorantiae. Vittembergae, 1735.
Terray Pál. A légmellrl. Budapest,
1895.
— A leveg oxygén-taitalmának befolyása
az anyagcserébe. Budapest, 1879.
Theisz Mihály Gottlieb. Dissertatio
inaug. med. exhibens specimen
pathol.-therapeut., in casu quodani
terriílcis motibus complicato. Halae
Magd., 1740..
Thewre'wk Árpád. A dohányzás veszélyei.
Tekintettel a tanuló ifjúságra.
1. füzet. Budapest, 1888.
— A dohány méreg ! >A dohányzás
veszélyei*. 2. füzet. A tanároknak,
tanítóknak, nevelknek, szülknek, a
tanuló ifjúságnak és általában minden
— a magyar tanuló ifjúság üdvét
szivén visel embereknek kalauzul
ajánlja . . . Budapest, 1888.
— A dohány méreg ! A dohányzás ártalmas.
»A dohányzás veszélyei. < 3. füzet.
Budapest, 1888.
Thomas Ern Ferdinánd Disserinaug.
med. de lientoria. Viennae,
1772.
— Epistola phys.-med. ad clai'issimos
J. R. Hungáriáé medicos de solutiono
difílcultatum in quaestione : Unde
morbi periodici stata sua observent

.
uflVtcativo.
104 TISSOT — UNTZBR
tempóra, praecipuae f^bres intermittentps,
tertianae, quai*tanao. Pesthini,
18()4.
Tissot M. P. Von dor Oiinnie odor
Abhandlung über dio Krankhoiton dio
von der Sell)stl>pfllpokunk
honüliren.
Nach der V. verni. Ausgabe. Aas
dom franz(i8ichen übersetzt. Agram,
17»4.
Tognio Lajos. Dissert. inaug. med.
do novralgia faciali. Vindobonae, 1820.
Tolhonni Károly. Gyógyniódszere az
ela\Tilt niollbeteg.*in tMT>íi|tolatis.
Pestini, 1825.
Trangus Mihály. Dissertatio inaug.
med. de catarrho
.'
Jenae,
1763.
Traupmann Lajos. Dissertatio inaug.
mí'd. d(> canlitide. IVstini, 1823.
Treisch Ferencz. .A csomiöitöI. (Orvostudori
(Ttokczés.) Kuda. 1M43.
Tmka (krzowitzi) Venczel lovag.
De diabete conimentarius. Vindobonae,
1778.
— .Abhandlung über das Magén weh.
Leipzig. 17HK.
Trogmayr János Theophil. Dissertatio
inaug. ukmI. de intlammationum
thcrapia. .It-nao. 17r»4.
Trost János Márton. Dissert. inaug.
med. de febre, per se nunquam lethiíera.
Halae Magd.. 1714.
Tumler Lajos Kornél. Dissertatio
inaug. med.-pract. De febre blliosa.
Vindol)ona('. 1H23.
Turkovics Károly. Dissert. inaug.
med. de fobribus intermittentibus in
regnis Hungáriáé et Slavoniae eudemiis.
Vindobonae, 1840.
Tutius Márton. Dissertatio med. de
arthritido. Wittenbergae, 1683.
Türk Vilmos. De catarrho epidemico.
Dissertatio inaug. med. Budae, 1847.
Uffer Or. J. Versuch einer Darstellung
der Cholera-Morbus im Allgemeinen.
mit besonderer líücksicht auf ihre
im Jahre 1817 aus Bengalen hervorgegangeno
epidemische Form. und
die Knstehung, Verbreitimg, Erkenntniss
und Stellung derselben. wobei
auch die ihrem weiteren Vordi'ingen
entgegenzustellenden sanitJitspolizeilichen
Sicherungsmittel berilcksichtiget
sind. l'est, 1831.
Ugróczy Mihály. Dissertatio inaug.
med. (le canliaiiria. TvTnaviae. 1773.
Ujhely Ferencz. .\ veszettségrl,
annak szárnmzásáról, rettente ragadósságaról,
mind emberen, mind más
állaton cl-kezdó, folytató s végz
rendszerént való jeleirl ; végtére az
ujabl> s régiebb rendes orvoslása
módjáról szólló könyvecske, melyet
hazája iránt vonzó szeretetérl ösztöníiztetvén.
a község javára s használlására
honni nyelveu kiadott . . .
Lcse. 181H.
Ujváry Aladár (»Naturarzt«). Die Xervositiit
und Hysterie. ihre Knt.»«tohunir
und natursíemásse Heilunt.'. Leipzig,
1899.
Untzer (Vntzer) Mátyás. De cui'anda
pesté Hungarica. Halae. 1615.

Urnenits Mihály. Dissertatio inaug.
ined.-praet. sistens obsen'ata in clinico
med. pro medicis reg. se. univ. Hung.
mense aprili anni 1835 collecta. Budae,
1837.
TJxarevich Jakab. Dissertatio inaug.
med.-prac't. de ictero. Vindobonae. 1840.
Vadovich. György. Dissertatio inaug.
med. de niorbis artiflcum ac opiflcuni.
Budae, 1828.
Vaillant F. A helyes emésztésnél: és
has hajaitól való megmenekedésnek
mestersége. Szükségben segít közhasznú
gyakorlati könyv. Saját észrevételeivel
toldva németbl magyarázta
Lencsés J. Antal. Pest,
1833.
Valich Józssf. Dissert. inaug. med.-
praet. de hysteria. Vindobonae, 1823.
Vanczass Elek. Dissertatio med. de
rabié. Budae, 1832.
Váradi Mátyás. Disput. medica de
variolis. Ulti'ajecti. 1667.
— Disputatio inaug. med. de phthisi.
Franequerae, 1669.
Varga János (I.) A szél-kórság. (Orvostudori
értekezés.) Pest, 1832.
Vas Frigyes. Tanulmány arteriosclerosisról.
Budapest, 1893.
— Tanulmányok az idült nikotin- és
alkoholmérgezésrl. Budapest, 1894.
Vaszits Pál, (máskép Ungurian).
Dis.sertatio inaug. med. de pesté
orientali. Budae, 1832.
Vecker Károly Borrom. Dissertatio
inaug. med. de hepatitide. Viennae,
1822.
Veisz János. Pyretologiae practieae
tentamen inaug. Viennae, 1780.
Velisavljevies Sándor. Dissertatio
inaug. med. de morbo Brigthii in
clinico observato. Budae, 1846.
Veninger J. N. Dissertatio inaug.
med. sistens specialia de morbis
cordis. Pestini, 1845.
Verebély József. Dissertatio inaug.
med. de cholera indica ut febre intermittonte
pernieiosissima. Budae, 1833.
Vesti Justin. De febre Hungarica.
Erfurt, 1H87.
Vietoris Sándor. Dissertatio inaug.
ined. do .-itruma. Budae, 1839.
Virág Ferdinánd. Dissertatio inaug.
metl. de anovrysmate cordis ver.
Pestini. 1H30.
Visy István. A víziszonyról . (Orvostudori
értekezés.) [Dissertatio inaug.
med. de hydrophobia.] Pest, 1834.
Pál. Oivostudori értekezés a máj
UKNENITS — WEBER 105
kór- és éptaujárói, meg az epekövecsedésrl.
[Dissertatio inaug. med.
sistens physiologiam et generalem
pathologiam hepatis brevpmque tractatum
do cholelithiasi.| Pest, 1838.
Vittner Adolf. Aneurysma. Dissertatio
inaug. med.-chirurg. Budae, 1837.
Viszánik Mihály. Dissertatio inaug.
med. de fobri gasti'ica biliosa. Vindobonae,
1821.
— Die asiatische Cholera. Nach eigener
Brfahrung an mehr als zweitausend
Choleraki-anken und mit
Berüeksichtigung
aller darüber erschienenen
vorzügliehsten Schriften für Aerzte
und gebildete Laien dargestellt. Wien,
1856.
— Disput. medica inaug. de coliea
passione. Franekerae, 1695.
Vizaknai Briccius G-yörgy. Disputatio
medica de peripneumonia. Franekerae,
1695.
Vogel Gyula. Kövérség, okai, megelzése
és gyógjitása egyszer étrendi
szerek által a Banting rendszer
alapján írta ... A III. bv. kiadás után
magyarra fordítva . . . Pest, 1865.
— János György. Dissertatio inaug.
med. de angina nervosa. Budae, 1779.
Vurtzenberger József. Dissertatio
inaug. med. de scorbuto. Pestini, 1831.
Wagner E., A Bright kór. Ford. ifj.
Horvát Árpád. Budapest, 1885.
— János. Dissertatio inaug. med. de
gastromalacia. Vindobonae, 1835.
Walla Ferencz. A tetszhalálról. (Orvostudori
értekezés.) Pest, 1840.
Wallaszkay János. Dissertatio inaug.
med. de morbis peregrinantium. Halae
Magdeburg, 1734.
Wallis György. Die Kunst Krankheiten
vorzubeugen und die Gesundheit
wieder herzustellen. Ein Buch
für Jedermann. 2 Bde. Ofen, 1799.
Waxmann Zsigmond. Dissertatio
inaug. med. de suflocatione hysterica.
Jenae, 1687.
Weber János. Amuletum, azaz : Rövid
és szükséges oktatás a Dög-halálról.
Bártfa, 1645.
— Mellyet grófi" Kalnoki Borbála édes
nemzetemhez-való buzgóságomból, tulajdonköltségemmel
újjabban ki-nyomtattatván
világ-elejébe terjesztettem.
A Csiki sarlós boldog aszszony Kalastromában,
1739.
— Amuletum, das ist : Ein kurzer und
nothwendiger Bericht zur Zeit der
Pestilenz. Bartphae, 1644.

106 WECKHER — ZSEBÓK
Weckher (rosenecki) Antal. Kurzirofíisstor
rntorricht übor die einfachsto
und nach dor l)isherigen
Krfahrung zwpckniHssigstP Heilmethode,
der aiich in unspror (iegend
horrschomlcn Cholora. Zuni Bohelfe
fiirLandwundürzto. Seplsorgpr, Bpamte
und Hoiioratiorpn. StPinamangor. 1831.
Weinsperger Dániel. Dpcadis II.
disp. modicanun .soioctissimarummedii
ventris X. pt ultiina. De syncope.
Witteberjrae, 1622.
Weiser Sámuel Károly. Dissertatio
inaiiL'. nípd. de hacmoptj'si. Vindolionao.
(1833).
Weisz Ede. Észleletek az idült izületi
csúz körébl. Budapest. 1894.
— A tai'kó s hátnak idült csúza, a
raedenczebeli részeket bezárólaíp.
Budapest, 1895.
— Hermán. Iszákos rezgkór. (Orvostudori
(Ttokezés.) [Dissertatio inaug.
nu'd. de delirio tremente potatorum.]
Pest, 1844.
— Jakab. Az elgj'engült férfier (tehetetlenség),
annak sokneniü okai és
alapos gyógyítása. Budapest. 1876.
— IV. kiad. 1881. (Németül is: Die
geschwachte Manneskraft.)
— Kivonata »az elgyengült fértierö,
annak soknemil okai és gyógyítá.sa«
ez. miinek. Budapest, 1878.
— Sándor, l^is.sertatio inaug. med. de
encephalitide. Pestini, 1832.
Weiszbach Miksa. Értekezés a tüdölégdagról.
Orvostudori értekezés. (Dissertatio
inauíf. mpd. de emphysemate.|
l'e.st, 184.
Welthem János Mihály. Dissertatio
inaug. med. de prognosi in morbi."?
acutis. Viennae, 178.5.
Weninger György. Dissertatio inaug.
ined.-pract. de pleuroperipneumonia
chronica. Viennae, 1825.
"Weszelovszky Károly. Dissertatio
inaug. med. de encephalitide. Budae,
1844.
Weszprémi (Csanády) István. Tentameti
(le iiioctilanda pesté. Londini,
1 7.55.
— - Disputatio inaug. med. sistens observatlones
medieas. Trajecti ad Rh.,
1756.
Wilhelm H. Bericht über der in der
Poliklinik vorjíPkommenen Nervenkrankheiten.
IV'.st. 1873.
Wimmer András. Dissertatio
inaug.
med. de colica. Budae. 1784.
Windisch János Teophil. Dissertatio
inaug. med. de languore Pannonico.
Krfordiae, 1714.
— Disput. med. de morbo patechiali
epidemico. Jenae. 1716.
Wipacher Dávid ifj. (íenuina ratio,
cur pleuritide vera saeviente venae
sectio aflfecti lateris alias derivatoria
dicta praeoptanda sit. Lugduni Bat.,
1 756.
Wohland Tamás. Dissertatio
inaug.
med. de arthritide. Budae, 1830.
Wolff András. Was ist von der Oeleinreibunií,
als einem neu entdeckten
Heiimittel gegen die Pest zu haltén
und wie muss dieses gebraucht wer-
. . Hermannstadt,
den ? Unter.'íucht von .
17i»8.
Wolkmuth. István. Értekezés az ebdühröl.
(Orvostudori értekezés.) (Dissertatio
inauíT. med. de rabié. | Pest,
1847.
WuUis G. Die Kunst Krankheiten
wie sie zu heilen. Ofen,
vorzubeugen,
1799.
Wurda Leopold Sándor. Dissertatio
inauír. med. sisten.>^ quaedam de momentis
prognoseos in morbis. Vindobonae.
18.30.
Zacharides György. Dissertatio
inaug. med. de diaeta et roírimine
hypochondriaconim. Halae Magd., 1750.
Zaják István. Dissertatio inaug. med.
de febri nervosa. Budae. 1838.
Zapff János. Disputatio med. inaug.
de iiHtrbo castrensi seu Hugarico.
.Jenae. 1666.
Zavisics Severin. Dissertatio inaug.
med. de morbis eiiiditorum. Vindobonae.
1841.
Zeviani, Giovanni Verardo. über
die Hypocboiidrie. Iiypochoudri.sche
Flatulenz, Windsucht und die übrigen
Bláhun^fS-Beschwerden. .\erzten, besondprs
aber Hypochondristen gewidmet.
Aus dem Italienischen übersetzt.
Mit .Anraerkungen des Übersetzers.
Ofen. 1799.
Ziegler András (lelkész). Disputationuni
iiiedicarurn \V. de signis proirn

'
1 1842.
'
bajainak
I
tetés
I
tanítóknak.
i
M
1
1865.
I
szükséges
I
gyakorló
I
I
—
I
Heilverfahrens
1 lek
! —
observata clinica aniio schoL 1825/6.
in nosocomio acad. reg. scient. univers.
Hungar. Budae, 1827.
Zsiray Zsigmond. A falusi gazda,
mint Pholera-orvos vagy a cholera
inivoltánalv felfedezése és annak háziszereklíeli
gyógyítása. Irta és saját
költségén kiadta .... Szombathely,
186(3.
1572. Artzney u. Ordnung wider die
Ungerische neuve Krankheit. Augsburg.
1575. Kurtzer Bericht von der Hungerischen
Krankheit und Kindsblattem,
auch rten Ruhr . . . Wien.
1634. Pestis alexiacus ... L. S p i 1 e n-
b e r g e r S.
1661. Pestis kész Orvossága, Az az, A
Mii'igy halálról való rövid Tracta,
mellyben egy Megszomorodott ember
magavigasztalására, a mennyire lehetett
felvisgálta a Pestisnek ábrázolását,
szerz és érdeml okait, végeit, ereit,
orvosságait és másokkal is szeretetbl
együgyüven közlötte. H. n.
1684. Ünterricht der bayerischen Medieonim
gegen die hitzigen ungerischen
pedeckischen Krankheiten. S. 1.
1710. Döghalál ellen való orvosság.
N.-Szombat.
1801. A mostani uralkodó scárlát forró
hideglelés. L. Pataki Sámuel.
1805. Erflndung einer leichten und
sicheren Heilung der Wechselfieber.
L. G e m m i n g e n.
1806. Ünterricht für die Wundárzte,
über die Erkenntniss u. Behandlung
der gegenwártig in mehreren Gegenden
Ungarns herrschenden ansteckenden
Krankheit. Ofen.
1816. Értekezés a ragadó nyavalyákról,
azoktól való rizkedésrl és mindjárt
az elragadás után való bánás módjáról.
A lelki pásztorok számára kiadta
P. A. Pest.
1817. Kritische Würdlgung der von
Doctor M i c h a e 1 P e 1 6 c z erschienonen
Broschüre über die SchadlichkeltdesKafifeetrinkens
zur Beruhigung
ZSIRAY — Év NÉLKÜL 107
für allé Kaffee-Freundinen und Freunde.
Dr. K***. Pressburg.
1826. Observanda circa febrim Scarlatinam.
Budae.
1830. Cholera morbus utasítás. Buda.
1881. A cholera mint járvány Indiában
és most Európában. Azaz : mikép eredett
e mostani járvány ? hogyan terjedett
? mi jelekbl ismerhet a be-
Zsogovics István. Dissertatio inaug. tegség, mi módon távoztatható rs
med.-pract. de t>T)ho eontagioso. Pestini,
1833.
— Észrevételek arról, miképpen kelljen,
gyógyítható ? Pest.
Zsoldos János. Choleráról. Gyr, 1831. nem cholerában, hanem más a nép
Zsolnay Sámuel. Dissertatio inaug. között most uralkodó nyavalyákban
med. de scarlatina. Viennae, 1816. fekv betegekkel examinált orvos
Zuckerkandel Márk. De fumatione megjelenéséig bánni. H. és é. n.
herbae nicotianae respectu diaeteticomedieo.
Pestini, 1843.
a keleti cholera ellen miként óvja
— A nemorvoshoz rövid tanítás, hogy
magát és ezen betegség els megtámadásánál
az orvos érkeztéig mit
tegyen, egy a practicus orvoslást illet
fontos toldalékkal együtt, mely magában
egy ezen nyavalya uj gyógymódját
foglalja. Pest.
— Kurzer Ünterricht über die Cholera.
L. H a i s z 1 e r György.
1882. Beobachtungen über die orientalische
Cholera, angestellt und gesammelt
in den Spitálern der Stadt
Pesth. Meissen, 1832.
— Der Arzt für allé Uebel und Fehler
des Magens des Magenkrampfes der
Magensehwáche und der krankhaften
Verdauung. Leipzig u. Kaschau.
1888. Pálinkakórság. Németbl szabadon
fordította G. T. M. Kolozsvár.
Az önfertzés fonania) ismertet
jeleii'e, okaira, következésére és utóorvoslására
való ílgyelmez-
a szülknek, nevelöknek és
Pápa.
1848. A mérges marások. L. Kosa
ó z s e s.
A cholera eredete, lénye, nemei,
gj'ógyításmódja és a megelzésére
rendszabályok. Irta egy
orvos. Pest, 1865.
1878. A cholera óvszere és gyógyítása.
Egy szakembertl. (A bécsi »Medizinische
Wochenschriftc után). Ko-
lozsvár.
Populare Behlerung bezüglich des
bei Cholerakranken.
Für Bewohner des Ropser Stuhles als
, Manuscript godnickt. Kronstadt.
Év nélkül. (Sine anno.) Eszrovétearról,
miképen kelljen a cholerában
fekv betegekkel bánni. H. u.
Észrevételek arról, miképpen kelljen,

1!
j
108 ALFÖLDI — BELL
nem cbol érában, hanem már a nép
között most uralkodó nyavnlyúkban
fekv betegekkel, examinált orvos
megjelenéséig bánni. H. n.
— Hatalmas orvos, az az az : d. sz.
Sebestény mái-tyr a veszedelmes
döghalál ellen hatalma.s patrónus. De
mivel a meg-vesztegetetett világ dögleletes
gzöket ereszt-fel az egekbe,
mellyekkel g>'akorta pártfogásának
hathatosságát meggátollya, e végre a
rosznak gj'ükerei ki kerestetnek és
ellenek n>Tijtatik hathatos orvosság.
Készítette ezt, és ezen métely ellen
a Székes-Fehér Vári számossan öszvegyült
lakosainak, mid6n azon sz.
pátronussához fogadott ájtatosságát,
s bútsújárását végezné, eleikbe adta
1801. esztendben . . . P. S. K. Pestben.
2. Chirurgia.
Alföldi Uzor. Vezérfonal a sebesült- — Osszegj'üjött kisebb müvei. Szerkesztette
J a n n y G v u l a. Budapest,
vivk és gyógyszolgák kiképzésére.
.\ magj'ar kir. honvédség számára. 1875.
Pancsova, 1875. Balsarati Vitus János. Magjai- chirurííia.
1
Antal Géza. Az elvérzésrl, Budapest,
|
a .sobgyógyulasnak mester-
1883
ségérl irt 4 könyv. (Toldy szerint
— A húgyszervi bántalmaknak sebészi
kór- és gj'óg>i;ana. Budapest, 1888. I
— Specielle chirurgische Pathologie u. I
Therapie der Haniröhre u. Hamblase.
Stuttgart, 1888.
— és Réczey Imre. Kovács J.
tanár .sebészi koródája. Budapest,1876.
Arányi (elbb Lóstájner) Lajos
György. Orvostudori értekezés a
pokolvaiTól, melyet az Ung vize mentében
honilag uralkodó nyavalya (képében)
észrevett, néhány jelesebb
eseteivel világosítva, Buda,
1837.
Atmer István. Dissertatio inaug. med.
de vulnorlbus eorundemque s^Tnptomatis.
Wittebergaf, 1712.
Austerlitzer Simon. Dissei-tatio
inaug. med. de calculo nrinali. Pestini,
1831.
Balassa János. (íyakorlati sebészet.
B. koróda! eladásai szerint kiadja
Kovács Sebestyén Endre.
1. (egjetlen) filzet. Pest, 1844.
A hassérvekröl. Post, 1853.
— Unterleibs-Hemien. Vom kliuischen
Standpunkte mit topographisch- und
pathologisch-anatoniLschen l>aten beleuchtet.
Wien, 1856.
— Új mtét modorok az orr-képlés
körül, két kóresettel és tizenegy kre
rajzolt táblával. Közli a magyar orvosok
és természetvizsgálók IX. nag>gyüléso
alkalmára. Pest, 1863.
— A képz mfltétek (Operationcs pla."-
tlcae). Pest, 1867.
nem lett nyomtatva.)
Báron Jónás. A sebészi kór- és gyóg>tan
alapvonalai. H e i t z m a n n K.
nyomán. Pest, 1871.
— A gyökeres sérvmtétekrl. Budapest,
1891.
Batizfalvy Sámuel. Gyakorlati testegyenészet.
(Orthopaedia.) Pest, 1896.
-- A testegyenészet (Orthopaedia) ujabb
haladása s tudományos állása napjai nkl)an,
három kiválóbb kóresettel fölvilágosítva.
(Székfoirlaló értekezés.)
Pe.st, 1869.
Baumgarten Egmont. A rostacsont
sejtjeinek genvedésérl. Budapest,
1896.
— János Keresztély. Epist. gratui.
brc'vis trepani coronati história. Lipsiae,
1789.
— Samu. A hólyag daganatainak kórés
gyógytaim. Budapest, 1896.
Baunscheidt Károly. A l)aunscheidismus.
X IX. német eredeti kiadás
ut-iu main'arítá Szab ó P. M. Szeded,
1865.
— UíTjanaz. — Debreczen, 1866.
— .\ baunscheidtismus gj'ógymódja. Fordította
F e s z e 1
y József fsebész.
Pest, 1866.
Beaumont. Értekezése a sérvekrl.
Egy új gyógymóddal egj'ütt. mely
szerént a sérveket gyökeresen meg
lehet gjógyítani. .A magjar seborvosJiok
kedvükért foi-ditotta Pólya
.1 «'» z s e f. Pest, 1830.
Bell Benjámin. LehrbegríffderWund-

arzneikunst, aus dem Engl. miteinigen
Zusiitzen und Anmerkungen. III. Ausgabo.
6 Bde. Pest, 1801—2.
Benk Sámuel. Probléma chirurgicum
qualisnam potest esse animi
pathematiiin in niorbos chinirgieos
influxus, et quae remedia simt contra
efifectus, qui ex ejusmodi influxu
oriri possunt ? Ab illustribus academiae
regiao chirurgieae Parisiensis
proceribus expediri desideratum, solvitui-
per . . . Cassoviae, 1783.
Billroth Tódor. Az általános sebészi
kór- és gyógytan ötven eladásban.
Kézikönyv tanulók és orvosok számára.
A második átdolgozott és fametszetekkel
böv. kiadás után fordította
G a b r i e 1 y Kálmán. Buda,
1866.
Blaskovich. Ede. Dissertatio inauguralis
de orthopoedia operativa. Pestini,
1848.
Blum Perencz. Dissert. inaug. med.
Phlebotomia. Budae, 1837.
Bock János. Orvosi értekezés a ferde
lábról. Pest, 1847.
Borbély Samu. Jelentés, melyet a
sebészet tanulmányozása végett államköltségen
tett külföldi útjáról nm.
Wlassics Gyula Magyarország vallás-
és közoktatásügyi miniszterének
stb. stb. felterjesztett Torda,
1899.
Brasavola Antonius Musa. Examen
omnium simplicium quorum in ofíicinis
usus est, ad illustriss. et sereniss.
Principis Herculem Estensem
Ferrarié Ducem et Renátám Galliam.
1535.
Camper Péter. Observationes circa
mutationes quas subeunt calculi in
vesica ex Belgieo sermone in Latinum
translatae a Josepho Cseh
S z m b a t h y. Pestini, 1784.
Chelius M. J. Sebészség, mellyet eladási
kézikönyvül kiadott. A IV. öregbített
és javított eredeti kiadás utam
a pesti m. kir. egyetembeli orvosi
kar iskolai használatára fordította
Bugát Pál, Smalkovics Mihály
és Kún Tamás. Buda, 1836
-1844.
Chopart Ferencz ésDesault. Anleitung
zur Kenntniss aller chiioirgischen
Krankheiten. Aus dem Französischen.
2 Bde. Pest, 1797.
Chudovszky Móricz. Vázlatok a sebészet
tanításáról és mvelésérl Németes
Francziaországban. Budapest, 1897.
BENKO — FISCHER 109
— Csonttörések és ílczamodások kézikönyve.
Orvostanhallgatók és orvosok
számára. Budapest, 1899.
Csiszár Sámuel. Oi-vosi értekezés a
pokolvaiTól. Buda, 1839.
— De earbunculo. Dissertatio inaug.
med. Buda, 1839.
Csorba (szakácsi) József. A magyarországi
pokolvar, annak természete,
okai, óvó és gyógymódjai. (Másodrangú
pályamunka.) Buda, 1837.
Cziegler József. Dissertatio inaug.
med.-chirurgica, sistens maximé scitu
digna de hydrocele. Budae, 1829.
Demian Boldizsár. Dissert. inaug.
med.-chir. de asphyxiis. Pestini, 1830.
Dollinger Gyula. Testegyenészeti
közlemények. Budapest, 1885.
Az emberi test elferdüléséröl. Egy
eladás. Budapest, 1886.
Donner János Zsigmond. Commentationis
med.-chirurgicae de gibbositate.
Pars I. Göttingae, 1784.
üruitt Surgeon. A sebészet kézikönyve.
XI 1. kiadás. Szerkesztette
Stanley Boyd. Fordította Bakó
Sándor. Az eredetivel összehasonlította
R é c z e y Imre.Budapest,1890.
Eckstein Perencz. Casus chirurgici
trés, in publicum artis suae specimen
deseripti. Pest, 1803.
— Tabellarische Darstellung der gebráuchlichsten
chirurgischen Instiiimente,
Binden und Maschinen álterer
und neuerer Zeit zum Behuf der
Wundarzneibetlissenen verfasst und
systematisch geordnet von . . . Ofen,
1822. (Ezen czim alatt is : »Akologie«.)
Emmert Károly. A különös sebészet
tankönyve. A III. teljesen átdolgozott
s rövidített kiadás után fordította
N a v r a.t i 1 1 m r e. 2 kötet. Pest,
1872—74.
Ercsey Ern. A Budapest fvárosi sz.
Rókushoz czímzett polgári
közkórház
Kovács Sebestyén Endre f-
orvos vezetése alatt álló I. sebészi
osztályának mködése 1874., 1875. és
1876-ik évben. Budapest, 1877.
Pejes Mihály. Dissertatio inaug. de
eautero. l'esthini, 1833.
Peldmann Antal. Dissertatio inaug.
med. de moxa. Pestini, 1831.
Pergusson Vilmos. Sebész-boncztani
kalauz. Magyaritii P 1 i h á 1 Ferencz.
Pest, 1862.
Pischer Gyz. (íyakorlati kísérlet a
sörvkötók kérdésének megoldására.
Budapest, 1890.

;
110 FOG EL — HOOPER
— A Hostjing" kt'szülókok szerkezete és
alkalmazása. Budapest, 1893.
Károly Dániel. Dissertatio inaug.
med. de calould vosicao urinariae. a
niíuio vini Hunguiici potu in urethram
propulso, ac singulari encheiiesi absque
sectione exempto. Erfordiae,
1744.
— Péter. .\ pítroplastikus nemez fiizönyok
alkalmazása a gerinczoszlop
(>líordül(''soin(''l. Budapest, 1882.
Fogel Perencz. Dissertatio inaug.
medico-chirurgiea de orchionco hydropico
eiusque historiarum calci operis
adnexarum cuniprimis una. proprio
in organisino omni opera nuperrime
ohservata. Pestini, 1826.
Fritze E. Kisded sebészi eszköztái'
(armamentorium (^hinirgicum), avagy
a legnevezetesebb sebészi eszközök
rajzai . . . utíin magyan-a fordítva
Bugát Pál és Flór F e r e n c z
által. Buda, 1837.
— A nevezetesebb sebészi véres mütételek,
bevezetve Diefenbach
által. Magyar és latin nvolven kiadva
B u g a t P á 1 által. Pest, 1839.
Gerster Árpád G. K. The Rules of
Aseptic and Aiitiseptic Surgerj'. New-
York, 1888.
III. kiadás 1890.
— Deformities of Boné, Osteoclasis and
Ost^eotomy. Cyclopedia of the Diseases
of Children. Philadelphia, 1889.
— The Technique of Antiseptic and
Aseptic íáurgerj-. — System of Surgery.
Philadelphia, 1895.
— Plastic Surger>'. A treatise on Siirger>'
by american authors. Philadelphia
and New-York, 1896.
Gruber Sándor. A prostata bántalmai.
Budapest. 1892.
Grünfeld Dávid. Dissertatio inaug.
nied. Fhlebitis. Budae, 1845.
— József. Die Endoskopie der Hamröhre
und Blase. Stuttgart. 1881.
Ourlt. Útmutatás sebészi mtétek gyakorlására
és alkalmazá.súra. A legújabb
kiadás nyomán magyarra ford.
Varr ó 1 n d á r. Budapest, 1880.
Gutmann József. Orvostudori értekezés
a
hugykó-.szenvröl. [Dissei-tatio
inaug. med. de urolithiasi.| Pest, 1836.
Hager Mihály. Die chirurgischen
Operationen. Wien, 1831.
Die Brüche und Vorfálle. beschrieben
und durch Beispiele erlautert.
Wien, 1834. 2. Theil. 1850.
Die Knochenbrücbe, besohrieben und
dureh Beispiele erlautert. 2 Bánde.
Wien, 1836.
Die Wunden. Kisse, Quetschungen
und Erschütteningon, beschrieben u.
durch Beispiele erlautert. 2. Theile.
Wien, 1837.
Die (ieschwülste. Beschrieben und
durch Beispiele erlautert. 2 Bánde.
Wien. 1842.
Die Anzeigen zu Amputationen,
Exartikulationen, Resektionen und
Trepanationen, die Nervenkrankheiten
und die Auswüchse am men.schlichen
Körper, beschrieben und durch
Beispiele erlautert, nebst einer Uebersicht
der Entzündungen im .\llgemeinen.
Wien, 1848.
Haidenreich János Lajos. Instructio
med.-chirurgica in usum gremialium
niralium chirurgiconim conscripta
cui
accedunt recusae Altissimae, normales
Dispositiones, de revocandis
suffocatis, submersis etc. Pestini,
1785.
Hartznann József A. Dissertatio
inaug. chLr.-med. de intro-retro versioné.
Vindobonae, 1840.
Heitzmann Károly. Compendium
der Chirurgie (2 Bande) . . . 1. Bánd.
Compendium der chirurgischen Pathologie
und Therapie. II. voUstándig
umgearb. Aufl. von W i 1 h. C a r 1
F 1 s c h e r s Compendium. Wien,
1869. III. verb. und verra. Aufl.
1871. - IV. verb. Aufl. von C. und J.
Heitzmann. 1875. — 2. Bánd. Compendium
der chirurg. Instrumenten-
Verband- u. Operationslehre von C.
und J. H e i t z m a n n. W'ien, 1874.
Neue Ausgabe. 1881.
— A sebészi kór- és gyógytan alapvonalai.
A 111. javított és böv. kiad.
után magjarra fordította idsb Purjesz
Zsigmond. 1. füzet. Budapest,
1874. 2. füzet 1877.
Helferich. H. A traumaticus törések
ésttczamodások alapvonalai és atlasza.
Fordította K u z m i k P á 1. Budapest,
1898.
Dis.eertatio
inaug. med. de vulneribus lethalibus
in genere per se et per accidens
contingentibus. Krfordiae, 1726.
értekezés
Hennel Ádám Teophil
Hézsay János. Orvostudori
a húv^vköszenvról. Pest, 1846.
HooperRob. Chinirgisches Hülfsbuch.
oder fassliche Uebersicht der Symptome
und Ursachen, des Ganges und
der Behandlung für chirurgische Krank-

;,
:'
|
heiten. Aus dem Englischen von W.
G. Beeker. Pesth, 1822.
Horvát József Antal. Orvostudori
értekezés az alajk-rákról. (Carcinoma
,
labii inferiorts.Dissertatio inaug.med.]
Pest, 1846.
Howship J. Pi-aktische Bemerkungeu
über die Ki'aiikheiten der Hamwerkzeuge,
vorzüglich über die der Blase,
Vorsteherdrüse, und Hamröhi'e. Aus
dem Englischen von H. F. Kilián.
Pesth, 1819.
Hölbling Miksa. Dissertatio inaug.
med.-ehirurg. de ulceribus. Pestini,
1835.
Hültl Hümér. A hosszú csöves csn- \
tok sarcomáiról. Budapest, 1898.
Ihrig Lajos. Vese- és ureter-sebészetröl.
Budapest, 1896.
Ivánchich. Viktor. Kritische Beleuchtung
der Blasensteiuzertrümmerung,
wie sie heute dasteht, gestüzt auf
eine Erfahrung von 23 gelungenen
Fállen. Wien, 1842.
— Einundzwanzig neue Fáile von Blasensteinzertrümmerung.
Aus der Praxis.
Wien, 1846.
— Über die organische Verengemng
der Hamröhre und ihre auf pathologische
Anatomie und zahli'eiche Erfahrungen
gegiündete vollkommenste
Behandlung. Wien, 1846.
— Neuer Bericht über 19 Falle ausgeführter
Blasenstein-Zertrümmerung..
Nebst einem Anhange : Ueber den
Fortschritt in der Lithotripsie dureh
Beziehung der Aether-Narkose. Wien,
1851.
— 26 neue Fálle volifülirter Blasensteinzertrümmerung
; zuweilen mit Beihilfe
der Choloroform-Narkose. Wien,
1854.
Janny G3rala. Az ujabbkori sebkeze- i
léíiiöl. Budapest, 1880.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
In Aureli Celsi caput 26. lib. 7. Calculi
vesicae manu demendi rationem
tractans commentarius. Wittebergae,
1600.
— Institutiones chirurgieae. Wittebergae,
1601.
— Anweisung zur CMrorgie. Nürnberg,
1614.
j
— Anweisung zur Wund-Ai'znei, nebst
Anhang : von der Kunst die todten
Körper zu balsamiren ; mit einem
kurz entworfenen anatomischen Abliss,
und zweifachen Register. Nürnberg,
1674.
HORVÁT — LÉVAI 111
JoacMm Vilmos. Zur Diagnostik und
Therapie der Abseesse. Wetzlar, 1856.
£amauf György Ern. Dissertatio
inaug. meil. de prolapsu ani. Pestini,
1785.
S[atona Gerzson (Géza). Kóresetek
rajza a pesti sebész orvosi intézetbl.
Orvostudori értekezés. [Casus clin.
memorabiliores in nosocomio chiruigico-practico
reg. scient. universitatis
hung. anno 1835—6 observati.] Buda,
1839.
Keleti J. Leó. A sérvek keletkezé.se,
kezelése és gyógyítása. Népszer tudományos
ismertetés. Budapest, 1895.
Kéri (Bittner) Imre. Dissertatio
inaug. jned. de cholelithis humanis.
Budae, 1825.
Kézmárszky Tamás. Dissertatio
inaug. nied. de noma. Budae, 1833.
Kovács (tatai) György. Disput. medica
de renum et vesicae calculo.
Ulti-ajecti, 1670.
— József. A húgykövekröl. Gyorsírói
feljegyzések az 1883. szünidei cui--
susban tartott eladások után. Budapest,
1883.
— Gyakorlati sebészet. Els (egj-etlen)
füzet. Budapest, 1890.
Kraitsir Károly. Dissertatio de anthrace
et pustula malisna. Budae,
1829.
Kramer János György. Medicina
Chirurgica castrensis oder pars secunda
von allén áusserlíehen Leibesgebrechen
die den Soldaten sowohl
in Féld, als in der Guarnison zu befallen
pflegen, sammt einer Praefation
de offlcio medici oder chirurgi castrensis
etc. Item einer Introduction
von der Natúr und Chinirgie etc.
Nürnberg, 1740.
Kuzmik Pál. A bélvarratok bii*álata.
Budapest, 1897.
Laner Antal. Disseitatío inaug. med.-
chii-urg. de acupunctura. Pestini, 1830.
Láng E. A húgycs szkületek és egyes
brbántalmak electrolytikus kezelésén.
Budapest, 1891.
— Gusztáv. Dissertatio inaug. med.
de scirrho ventriculi. Vindobonae,
1830.
János Gottfried. Dissertatio solennis
do tllo medicinali. Wittebergae,
1702.
Lévai János. Segélynyújtás sebesüléseknél.
Budapest, 1895.
Lévai József. .\ malum perforans
pedisrl. Budapest, 1898.

.
; 1'
:!
1
^
j
112 LOEBLIN — PLBNCK
Loeblin Ignácz. Disspitatio med.
inauíT. ined.-chirurgica do hydrocole.
Vind(>l)onrte. 1829. i
Luzuniczer Sándor. Orvos-sebészi
(''rtekezés a képló sebészetrl általános
szempontból orvostudorrá léte-
kor irta . . . [De chirurgia plastica
\
dissertatio inauguralis.] Pest, 1844.
— Jelentés a Pest város szt. Rókus
kórház II. sebészeti osztályának 186H.
évi mködésérl. Pest, 1870.
;
— Sebészeti tapasztalatok a budapesti
j
szt. Rókus kórház II. sebészi osztályán
1878.
Lajos. .Az eniló-rák sebé-
Makara
1875— 1876-ban. Budapest,
.•^zoti kozelésénok mai állása. Budapest.
1897.
Martini Dániel. Dissertatio med. de I
ciilculo renum. Janae. 1702.
Maternia Cilano György Keresztély.
De chiinirgia cum medicina
necessario conjufrenda. Helmstadii,
17.32.
Mauthner Lajos Vilmos. Dissertatio
inaui?. iiied.-chirurg. de peripneu-
monia notha Sydenhami. Viennae, s. a.
Mihálkovics Géza. Sebészi köttan.
|
Pest. IHÜH. (Nyertes pályam.)
Miskoltzy Perencz. Manuale chirui'-
gicum, avag>' chirurgiai útitárs, melyben
az egész anatómia, égi jegyeknek
ereje, a testi tagokon külsöképpen
történhet nyavalyák és eseteknek
a seb-kötés, ér-vágás, vagy akárminem
I
chirurgiai foglalatosság által
teendó orvoslása ; ezenfelül a flastrom
j
és ungventuinoknak készítése rövid
i
kérdések által magyaráztatott és most
i
elsben magjai' nyelven kiboc.«íátta-
tott. (Hozzá járul : Vocabularium latino-ungaricum).
A deák-nyelven megnevezett
minden magán-magán való
orvosságok az ö természetek és tulajdonságaikkal
együtt az alphabetum
szerint magyarul. Gyr, 1742.
Miszlay Mátyus. Körömkor, vagy az
;
emberi köröm minden nyavaláinak
alapos gyógymódja. Buda, 1842.
Mojsisovics (moisvári) György.
Dar.xtollung der Aequilibrial-Methode
zur sicheren Heilnng der Oberschenkelbrücho
ohne Verkiirziing. Wien,
842.
1
Monau (Monavius) Frigyes. Bronehotome
i. e. gutturis artitlciose ape-
ríendi tYxfior,,uc. Regiom.. 1644. —
Kd. II. (iryphiswald. 1652. Ed. 111.
Jenae, 1711.
Nagel Emil. A c8onttöré.sek kórboncztani,
kórtörténelmi és gyógyeljárási
tekintetben. Pest. 1862.
Navratil (szalóki) Imre. Sebészi
mtéttan, l'est, 1867.
Sebészeti adatok. Budapest, 1882.
— Ujabb haladások az ag\'sebészet
— ,
terén. Budapest. 1891.
Hültl Hümér ós Rosenberger
Alajos. Sebészeti adatok. Kíizlemény
a Szt.-Rókus-kórház II. sebészeti s
vele kapcsolatos oit-, gégebeteg osztályáról.
(1895.-1897.) Budape.st. 1898.
Neustádter Mihály. Triga casuum
mod.-chirurgiconim. Krlangae, 1762.
Tartalma: 1. Sphacelus penis egregiusque
in eo corticis Peruavini usus.
2. Haemon-hagia enormis in tibiae
vulnere sanata. 3. F'istula ani conipleta
cum leiita febra curata.
Nóvák Antal Róbert. A topláb
nemeirl és az álizmeredésrl. (Orvostudori
értekezés). Pest, 1844.
Novotny Lajos. A hügjszervek betegségeinek
feismerése. Útmutató gyakorló
orvosok és orvostanhallgatók
számára. I. rész. A betegségek felismerése
a tünetekbl. II. rész. A betegségek
felismerése a vizsgáló eszközök
segítségével. III. rész. A húgyszervek
gyakral)ban mutatkozó bajai.
— Tükörképek a húgyszervek különböz
bajaiban. — Betegfelvétel. Budapest,
1895.
Olert Frigyes. Die vorzüglichen Methoden,
don Stein aus der Blase
zu entfernen. Inaugural-Dissertation.
Wien, 1844.
Ostermayer Miklós. A sérvmetszésnél
olfordulú hójyagsérülésekri.
Budapest, 1896.
Ottava Ignácz. Tanulmány a szemköthártya
trachomás Itetegségének
sebészi orvoslásáról. Budapest, 1893.
Petrovicli Simon. Értekezés a húg>kövekrl.
(Orvostudori értekezés).
[Specimen inaiig, de calculis vesicalibus
respectu diagnoseos. geneseos,
et aetiologiae.j Pe.xt, 1840.
— Vazul. Dissertatio inaug. med. de
gangrneiia nosocomiali. Pestini, 1831.
Piskovics Nep. János. Dis.««ertati
inaug. meg.-chirurg. sistens hemiam
inguinalom et cniralem incarceratam.
Budae, 1832.
Plenck (Plenk) József Jakab.
Sammlung von Beobachtungen ül>er
einige tíegensánde der Wundarznei-
\vi8.>

1
Ünnepi
;
—
I
ven
:
—
;
Budapest,
I
Az
'
Ságról.
I
cziáról.
'
med.
I
Altdortti,
j
í morzsolás.
i
pe
j
med.-chirurgica.]
1
—
i
! tanárkodásának
!
módszerére
I sült
i
I
pest,
j
Rácz
I
medicina
PONGRÁCZ — RÓZSAY 113
Verb. u. verm. Aufl. 1775.
s az asepsis utján módo-
— Lehrsátze der praktischen Wundarzneiwissonschaft.
Zum Gebrauche sei-
néhány kórtörténet kíséretében. Buda-
és alakúit sebészi fogásokra
ner Zuhörer. 2 Thlo. Wien, 1774—76.
1879.
— III. verb. Aufl. 1799.
í— II. kiad. 1885.
— Selectus Matériáé chirurgicae. Ciii
additxu" elenchus insti'unientoruia et
fasciarum chinirgicarum. Viennae,
1775.
— Compendium institutionum chirurgicarum
pro tyronibus chirurgiae. Partes
3. Pars 1. Viennae, 1775.
— Editio III. emendata 1797.
— AuswahI der chimrgischen Arzneimittel,
nebst e. Verzeichniss der Werkzeuge
u. Bandagen; aus d. Latéin,
Wien, 1775.
— Anfangsgründe der chirurgischen Vorbereitunffswissenschaft
für angehende
Wundarzte. 3 Thle. Wien, 1777.
Gebraueh
— UI. verb. Auflage : »Zum
der Antanger in der K. K. medicinisehchirurgischen
Militárakademie.* 1790.
Vn. Aufl. 1822.
— Elementa chinirgiae pro tyronibus
chirargiae in Regno Hungáriáé. Viennae,
1778. — Pestini, 1783.
— A borbélyságnak eleji, melyeket
németül és deákul kiadott . . . Magyarra
fordította, két képpel és némely
hasznos czikkel szaporította
Rácz Sámuel. Buda és Pest,
1782.
— Anfangsgründe der Chirurgie für die
angehenden Wundarzte im Königreich
Hungani. Pest, 1783.
— Neue Anfangsgründe der chirurgischen
Vorbereitungswissenschaften
f. angehende Wundarzte. Zum Gebraueh
der Anfanger in der k. k. mediziniseh-chirurgischenMilitarakademie.
Wien, 1785.
Pongrácz (fels-ri) Mihály. Értekezés
a csonttörésekrl általánosan
és különösen. (Orvostudori értekezés).
Buda, 1835.
Praunsperger Elek. Dissertatio inaug.
med. do empyemate. Vindobonae. 1819.
Preisach Lipót. A húgycsöszorokról.
(Orvostudori értekezés). Buda, 1847.
Prietto Lipót János. Dissertatio
inaug. med. de contracturis. Budae,
1783r
Privigyei Miklós. De paronychia.
Francof. ad Viadnun, s. a.
Proch.now József Útmutató a hadsebészetben.
Biidapest, 1898.
Puky Ákos. A sebkezelésröl, különös
tekintettel Lister antiseptikus
(iyöry: Bibliographia inedica Hungáriáé.
Sámuel. Prolusio academiea de
utili et necessaria chiiou'giae cum
conjunctione. Budae, 1779.
— A borbélyi tanításoknak els darabja.
anatómiáról, physiolog. patholog.
m. medicáról, chirurgiáról és bába-
Második darab. A törvényes
orvosi tudományról és az orvosi poli-
Pest, 1794.
Rayger Károly. Dissertatio inaug.
de labrisulcio seu eheilocace.
1698.
Réczey Imre (idsb). A hudhólyagkó-
(Orvostudori értekezés).
lithoti-ipsia. Dissertatio inaug.
Pest, 1837.
A sebészi miitan alapvonatjai. Pest,
1838.
j
Grundzüge zur Lehre der operati-
Chirm'gie. Pest, 1839.
Imre. A sebészeti gümös betegségek.
1891.
— Kovács József negyedszázados
(1869—94.) emlékére.
dolgozatok. Bakó Sándor és
Buday Kálmán közremködésével
szerkesztette . . . Budapest, 1894.
— Dolgozatok a budapesti k. m. tud.
egyetem II. sz. sebészeti klinikumáról.
1. rész : 1892—96. U. rész : 1896-98.
Rettig Ferencz Xavér. Dissertatio
inaug. med. sistens caput obstipum.
Budae, 1783.
Riso Sándor. Dissertatio inaug. med.
de urolithis. Vindobonae, 1833.
Rósa János Ferencz. Dissertatio
inaug. Praeceptionibus chirurgicis de
hysteritide adjunctis observationibus
chinxrgicis et thesibus. Budae, 1782.
Róth. Adolf. Miért nem lehetett eddig
és miért lehet most a test összes
elgörbüléseit és az izületgyuladásokat
meggyógyítani ? Budapest, 1892.
— Miksa. Beitrag zur Prophylaxis
und Therapie der Scoliose. Wien,
1895.
Rózsay (Rosenfeld) József. A kénégenygöz
hatásti, különösen seborvosi
tekintetbl, tapasztalati adatokra
építve s tudományosan felvilágosítva.
Pest, 1847.
— Die Schwefeláther-Dámpfe und ihre
Wirksamkeit, Vorzüglich in Bezúg
auf operatíve Chinirgie. Auf That-

114 RÜ\'TER — TB88ÉNYI
. . IVst, 1H47.
sachen gegründet nnd wíssenschaftlich
prörtort von .
Zirchhoflf E. Az általános
és részletes sebészet alapvonalai.
Orvostanulók és gyakorló orvosok
számára. A szerzk engedélyével
Ruyter O. - a sérvek és kidüledö
részek orvoslási módja oly csalhatatlan
szer hozzáadásával, moly által
az gyökeresen kígyóg>'íttatik. és lg>minden
sérvkötötnélkülözhetvé tesz.
PUíTpejéküI a széHwintal makrói, hasszorulásról
és az aranyérrl. A VIII
jav. kiad. után. Pest. 1864.
— Uj olcsó kiadás Budapest é. n. (1878.)
Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Das k. k. chirurgischi- Opcrations-
Institut in Wien. Darstellung der
Geschichte, sowie der inncrn lílnriehtung
des Institutes, und Übersicht
aller darin bisher gebildeten Operateurs,
der hinsiehtlich derselben erfl

I
29/30. in eosdem clinieo tractatorum
numerum et oporationes in iis factas,
memorabiliores tandem quosdam practicos
aegi'onim ojusdom eliniei casus.
Pestini, 1831.
Thill György Erib. Dissert. inaug.
jued. consultatoi'ia aegrum passione
ex hernia laborantem exhibens. Jenae,
1681.
Toppertzer Tamás. A magyarországi
pokolvar, annak természete, óvó és
gyógvmódjai. (Els rangú pályamunka.)
Buda, 1837.
Torkos János. Dissert. inaug. med.-
forensis de renunciatione lethalitatis
vulnerum ad ceitum tempus haud
adstringenda. Gottingae, 1756.
Töltényi Szaniszló. Pathologia et
therapia generális med.-chirurg. in
usum praelectionum publicamm. Vindobonae,
1843.
Török Guido. Die neueren Wundbehandlungs-Methoden
mit keimfreien
Verbandstoffen. Wien, 1893.
Trnka (krzowitzi) Venczel lovag.
De prolapsu ani. Pestini, 1785.
THILL — CSAPODI 115
— Dissertatio inaug. med. de morbo
coxario. Vionnaf, 1770.
Vásárhelyi Imre. Essae sur l'Anesthésie
localo artiflcielle. Paris, 1865.
Vittner Adolf. Aneuiysma. Dissertatio
inaug. med.-chirurg. Budae, 1837.
Wein Manó. A mindennapi sebészet.
1. kötet. Budapest, 1889. 2. kötet. 1890.
— II. egy betüi-endes tárgymutatóval
böv. kiadás 1892.
Zaborsky Ferencz. Des Hospitalbrand.
Eine Preisschrift. Agram, 1850.
Zuckerkandl Ottó. Atlas und Grundriss
der chinirgischen Operationslehre.
München, Í897.
Zsigmondy Adolf. Die galvanokaustische
Operationsmethode. Wien, 1860.
Zsivkovics János. Dissertatio inaug.
med. de fuininculo. Budae, 1784.
1872. Utasítás a honvéd sebesültvivök
és gyógyszolgák számára, különösen
a háromszög kendnek sebzéseknél
alkalmazását illetleg. Kiadja a m.
kir. honvédelmi minisztérium. Budapest.
Ábrahám. Adeodat. Dissertatio inaug.
med. sistens nevroses oculorum. Viennae,
1841.
Algöver János. Orvosi értekezés a
mórról. Buda, 1840.
— Dissertatio inaug. med. de amaurosi.
Budae, 1840.
Avedig István. Dissei-tatio inaug.
med. de ophthaimia neonatomm. VLndobouae,
1831.
Beér György József. Gondviselés
az egészséges és gj'enge szemekre és
arra való oktatás, niiképen lehet az
eml)ernek önnön magán segíteni, a
szemnek olyan hirtelen való betegségeiben,
melyek tulajdon orvosi vagy
seborvosi esmeretet nem kivannak.
Magj'arra fordította V á r a d i Sámuel.
Bécs, 1805.
Bernolák József. A szemészet kézikönyve.
Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók
igényeihez alkalmazva.
S c h a u e n b u r g C. H. munkája
után. Pest, 1868.
Billnitzer Móricz. Dissertatio inaug.
med. de cataracta congenita. Pestini,
1844.
3. Ophtalmologia.
Blaskovics Fridolin. Szemészeti
mtéttan orvostanhallgatók számára.
Budapest, 1897.
Boscowitz A. (opticus). A szemüvegek
választásáról rövidlátó, messzelátó,
gyengelátó, fénykerül, valamint
hályogtól gyógyított szemek számára.
Utasítás a láttehetséget szemüvegek
által czélszeren támogatni.
Kolozsvár, 1869.
Burger Péter. A szem egészségtana.
Debreczen, 1899.
Capesius Vilmos. Dissertatio inaug.
med.-ophthahnologica de eo : an operatio
cataractae longaevitati obsit ?
Viennae, 1834.
Comnenovich Gergely. Facies ophthalmocatarrhi
epidemico-contagiosi
seu ophthalmoblennorrhoe Aegypti.
Budae, 1829.
Csapodi István. íjátívspróbák. Budapest,
1886.
11. bv. kiad. 1897.
- Útmutató a szemészetben. Budapest,
1890. 2. kötet 1891.
Útmutató a szemészetben. Budapest,
1891.
8*

116 CSERESNYÉS — GRÓSZ
— A szlvárványhártya g^nilladása. Budappst,
1895.
Bújás szpnibajok. Budapest, 189H.
Cseresnyés Sándor. A ppsti (^s budai
mí'ltósiíiros Aszszdiiy-pgyesülPt vakokat
tárgjazó ispotívlyAban tett két
osztendoi nevezetesebb szeniorvoslásokról
; a szemalkatnak leírásával
együtt. Béts, 1819.,
CsikyNep. János. Értekezés a holyagról.
IDi.'ssei'tatio inaug. med. de cataracta.l
Buda, 1K40.
Demeter György. Diátetik der Augen.
(()rvostud(»ri értekezés.) Bécs, 1841.
Dimmer F. A szemtükör és diagnostikai
ha.'íználata. F'ord. Imre József.
Budapest. 1889.
Dominigg (Eszeghy) Gáspár. De
amaurosi, dissoi-tatio inaug. ophthalmologico-med.
Pestini, 1844.
Fabini Frigyes. Dissertatio inaug.
med.-chiniririca de hvpopyo. Tubingae,
1K18.
— János Tófor. Dissertatio inaug.
medica de amaurosi. Vfennae, 1816.
— Doc'trina de morbis oculorum. In
usum auditorum suonim edidit . . .
Pestini, 1823.
— Editio altéra denuo elaborata: 1831.
— De praecipuis comeae morbis. Prolusio
aeademica qua diem 27. Junii
1830. cum regia universitas Hungarica
Pesthiensis quinquagesimum instaurationis
annum solenni ritu celebi-aret.
Budae, 1830.
— Pflege gesunder und kranker Augen
für Nicht-Aerzte. Leipzií? und Pesth,
1831.
II. Autl. Leipzig, 183..
Dottrina dclIe malattie desíli oochi.
Treviso, 1831.
— Tanitmánya a szembetegségekrl.
A második javított kiadás után foriUtii
V a j n ó ez J á n o s. Buda, 1837.
Feuer Nathaniel. Jelentés a kolozsvári
tudománv egj'etem szem koródájának
múködéséról, 1873. ápr. 28-tóI
— 1874. szept. 3f>-ig. Kolozsvár, 1874.
— Trachoma útmutató. A Trachoma
elleni hatósági eljárás és az erre
vonatkozó körrendeletek és a trachoma
kór- é.s gyógj'tana kapcsán.
Hatóságok és orvosok számára. Budapest,
1890.
III. átnézett kiad. 1898.
Finck József. Dissertatio inaug. medico-oculistica
de depressione cataraotae.
Vindobonae, 1822.
Förster R. \z általános betegségeknek
és az egyes szervek bajainak
viszonya a látószerv változásaihoz
és betegségeihez. Ford. Imre J ó-
zsof. Budapest, 1878.
Gárdos János. Or\'estudori értekezés.
A hályog mtéteirl. [Dissertatio
inaug. med. de operationibus cataracüie.l
Buda, 1840.
Goldziener Vilmos. A .szaruhártj'a
szalagszenl elhomályosodásáról. Budapest,
1880.
— Therapie der Augenkrankh elten für
praktische Arzto u. Studirende. Stuttgart,
1881.
II. Aufl. Leipzig, 1899.
— Az idült ragályos szomgjuladások.
— A trachoma. Klinikai tanulmánv.
Budapest, 1889.
— A szemészet kézikönyve. Budapest,
1891.
Hydrophtahini.';. Budapest, 1896.
Gözsy Ferencz Xav. Dissertatio inaug.
med. de keratonyxide cum discissione
cataractae. Vindobonae, 1822.
Graefe Albert. A nyomkötésröl. A br
alá fecskendésröl a szemészeti gyakorlatban.
A roncsoló köthártyalobról
^Conjunctivitis diphteritica) és az edzszerek
alkalmazásáról heveny loboknál.
Ford. K 1 1 e r Gyula. Elszóval
ellátta Hirschler Ignác z.
Buda, 1869.
Grossmann Lipót. A szem ápolása
Augenkrankheit
der Soldaten und Massregein um die
Verbreitungzu hindem. Grosswardein,
1863.
~ Az ujdonszUlöttek szemlobjáról. Népszer
oktatás .szülésznk számára. Budapest,
1883.
— Emil. A nagjváradi szemgyóv^y
int'''zet 50 éves története. Budapi'st.
1886.
— Szemészeti diagnostika. Budapest,
1892.
~ A budapesti k. m. tud. egyetemi
szemklinika mködése az 1893/4. iskolai
évben. Budapest, 1894.

— A vasúti alkalmazottak látásáról.
Budapest, 1895.
— Eladások a szemtükrözésröl a budapesti
kir. magj'artudomáQyegyetemen.
Budapest, 1897.
— Frigyes. Statistikai adatok a Nagyváradon
1830. óta létez szegény
vakok gyógyintézetének mködésérl
s néhány szó ezen intézet jövendjérl
földmivelink közt gyakran elforduló
vakság enyhítésére Magyarés
Erdélyország több helyein felállítandó
szegény vakok gyóg>'intézetei
tekintetébl. Nagyvárad, 1846.
— Die Augenkrankheiten der grossen
Ebenen Unganis. Statische Uebersicht
der Leistungen der Privat-Augenkrankheilanstalt
für Arnie in Gross-
Wardein durch fünf und zwanzig
Jahi-e von 1830—1856. Gross-Wardein,
1857.
Groszinger Károly. Orvostudori értekezés
a látásról. Buda, 1843.
Hager Mihály. Dissertatio inaug. med.-
oculistica de conservatione oculorum
et debito conspicillorum usn. Vindobonae,
1822.
— üeber die Erhaltung der Augen und
den zweckmássigen Gebrauch der
Brillen und Augenglaser. Wien, 1822.
Hammer Ferencz. Dissertatio inaug.
med. de adiaphanosibus oculi. Vindobonae,
1843.
Hardlicska János. Dissertatio inaug.
ophthalmologica ágens de diagnosi
niorborum oculi analogomm, facileque
invlcem permutandorum. Pestini.
1841.
Hayd Ferencz. Disseitatio inaug.
raed. chirurgica de hydrope sacei
laciymalis. Budae, 1836.
Heinrich György. Allgemeine niitzliche
Bemerkung über den Gebrauch
der Augenglaser und von derén Auswahl
bei Anschaffung derselben. Kron-
.stadt. 1841.
(ómoraviczai) Nep. János. Dissertatio
inaug. med.-ophthalmiatrica
sistens ({uaedam de diagnosi cataractac.
Vindobonae, 1841.
Henry. Henry doctomak és szemonosnak
a szemeink épségben való niegtartiVsát
és megersítését illet regulái.
Bécs, 1816:
II. kiad. 1825.
Hirschler Ignácz. Tapa.sztalati adatok
a szeszes italokkal, valamint a
dohánynyal való visszaélésekrl, mint
a láttompulat okairól. Pest, 1870.
GROSZINGER — LANGE 117
— Adat a szaraháilij-a gj'urmájába lerakodott
festanvaa- ismeretéhez. Pest,
1872.
— Adatok a látaháilij-a-maradvány koródái
ismertetéséhez. Budapest, 1875.
Hoor Károly. A
skiaskopia (Árnyékpróba).
Budapest, 1891.
— A szem fénj'törései és alkalmazkodásai,
rendellenségei. (A fénj'törés és
alkalmazkodás meghatározása.) Budapest,
1892.
— Szemészeti mtéttan. Budapest, 1892.
— A szemvizsgálás módjai. Budapest,
1892.
Hulimann Pál. Dissert. inaug. med.
sistens obscurationes comeae. Pestini,
1823.
Huszár András. Orvostudori
értekezés
a kancsalságról. [Dissertatio inaug.
med. sistens strabísmum et ejus opei-ationem.]
Buda, 1843.
Illésy Henrik László Adolf. Dissertatio
inaug. med. de examine oculorum,
Pestini, 1830.
Imre József. A trachomások meggjógyítása.
Budapest, 1893.
Jendrássik Jen. Két új szemmérészeti
mód. Pest, 1867.
Kain Adalbert. Dissertatio inaug.
med. de amaurosi. Pestini, 1836.
Kanka Károly. Beschreibung der für
sámmtliche Augenoperationen nothwendigen
Instiaimente mit besonderer
Rücksicht auf die an der k. Wiener
Augenklinik ffebráuchlichen. Wien,
1842.
Kasper G C. A. Vezérfonal a vasuti
személyzetnél elforduló szinvakság
meg\-izsgálására. Budapest, 1879.
Kenszky Nep. János. Dissert. inaug.
med. de iritide in genere ejusque
speciebus. Pestini, 1820.
Kemer János. Orvostudori értekezés
a szemkiméletrl. [Custodia oculorum.
Dissertatio inaug. med.| Buda, 1845.
Kocsis Elemér. Útmutató a szemoperálásokban.
Budapest, 1892.
Köffinger Rudolf. Orvostudori értekézé.-;
a hályogról. Pest, 1845.
Kroszinger Károly. A látásról. Buda,
1843.
Láncz Ferdinánd. Szemmiitétek.
Bécs, 1844.
Láng Ferencz Ede.
Ophthalmodiaetetica.
Dissertatio inaug. med.-oculi.stica.
Vindobonae, 1840.
Lange Márton. De ophthalmia in
genere et in specie. Dissert. inaug.
med.-chirurg. Tyrnaviae. 1777.

118 MALYUSZ — SZÉN
Mályusz Károly. !)«» praecipuis coriipno
morbis organicis. Dissertatio
inaug. niod. Postini, 18."{7.
Maxilian Frigyes Antal. Dissertatio
inaug. nípd. d(» hordoolo phlegmonoso
ot scrophuloöo. Postini, 1821.
Mihályik Szidor. A vakokról. Buda,
1h7().
Miskolczy Mihály. Orvostudori értekezi'S
a szoiiiizominetszésröl, különös
tekintettel a kancsal8ág-müt''tre.
Pest, 1847.
Molír Mihály. Az árnyékpróba. Budapest.
18ͻ4.
Nagel Emil. Népszer értekezés a
szem gondvi:'intézet javára. Buda, 1850.
Nóvák József István. Dissert. inaug.
iiied. do amaurosi ejusque speciebus
et variotatibu.s. Pestini, 1816.
Oesterreicher Ede. Dissert. inaug.
jued. de cataractis in clinico ophthalmiatrico
anno scholastieo 1834/5.
tractatis. Pestini, 1836.
Olexik Pál. Dissertatio inaug. med.
(le iitrophia oculi. Vindobonae, 1826.
Ottava Ignácz. Tanulmány a szemköthártya
trachomás betegségének
.•

!
—
Bobor (bajniki) Károly. Dissertatio
inaug. med. de febre puerperali. Pestini,
1816.
Boér Lukács János. Natuialis medicináé
obstetriciae libri septem. Viennae,
1812.
Supplementum in L. G. Boéri Natui
ralis
, med.
;
lochiorum.
foetus vitiato dependet, versioné,
cum suis cautelis. Jenae, 1756.
Coda Sándor. Dissertatio inaug. de
graviditate ejusque diaetetica. Vindobonae,
1841.
Cranz Henrik Nep. János. Bábaj
mesterségre
i
Csausz
'
inaug.
i
Csirke
I
I
I
j
I
cataracta ab effluviis aquae fortis
orta. Jenae, 1774.
Szilágyi Ede. Micronieter-Ophthalmosfop.
(A szemtükör által adott kép
móréséröl). Kolozsvár, 1893.
Szili Adolf. A szemüveg. Budapest,1882.
— Egy érzéki megtévedés magyarázata.
Budapest, 1892.
SZILAGYI — DECANI 119
Vajnócz János. Szemápolás. (Orvostiidori
értekezés.) [Ophtalmo-diaetetiea.
(Dlssertatlo inaug. med.)l Pest,
1832.
Vidor Zsigmond. Rückbiick auf die
im Pester Kinderspitale vom 1. Jánner
1869 bis 31. Deczember 1871. behandelten
Augenkrankh elten. S. 1. et a.
4. Obstetricia et gynaekologia. De obstetricibus.
Allbutt H. Arthur. Asszonyok
kézikönyve (The wife's handbook)
Oktatás arról, hogyan viselkedjék a
nö a terhesség, gyermekágy alatt és
a szülés után. Észrevételek a csecsemápolásról
és még több más
férjezett asszonyoknak fontos és tudnivaló
dologról. A CCXX. kiadás utón
fordította Kelen József. Budapest,
1897.
Ambró János. Kniha o porodnictve
pre baby. V Skalici, 1873. (Szülészeti
tankönyv tót nyelven.)
— Szülészeti tankönyv szülésznk számára.
Pozsony, 1874.
— Irányeszmék a magyar állam területén
felállítandó bába-intézetek szervezésénél.
Pest, 1871.
— A pozsonyi közkórház és a bábaképezde
hiányai. Pozsony, 1880.
Ambrózy (sedéni) János. Dissertatio
inaug. med. de hydrometra.
Viennae, 1819.
Arnstein Hermann. Orvostudori értekezés
a gyermekágyi kórokról.
[Dissertatio inaug. med. sistensmorbos
puerperales.J Buda, 1845.
Bácker József. A ni genitaliák lobos
l)ántalmai. Budapest, 1893.
Bakos Mihály. Specimen inaug. med.
sisten.^ amenoiThoeam. Buda, 1834.
Bauer I. Dissertatio inaug. pract.-med.
de f'bri puei-perali. Pestini, 1834.
Berczeller Imre. A bábák oktatásának
és az orvosok szülészeti kiképeztetésének
reformja. Budapest, 1890.
Berger Ignácz. A csecsem tápláltatásáról
és azon káros hatásokról,
melyek a nre háromolhatnak, ha az
nem szoptat, habár egészsége azt
megengedhetné. Népszerií dolgozat
gondos anyák számára. Budapest, 1889.
Biatzovszky János. Disseitatio inaug.
med. (le metrorrhagia. Vindobonae,
1830.
Medicináé Obstetriciae libros
septem. Viennae, 1826.
Bogdanovics Atixentius. Dissertatio
inaug. med. sistens amenorrhoeam.
Pestini, 1847.
Breuer Sámuel. Dissertatio inaug.
de imminutione et suppresslone
Halae, 1747.
Brunner Ferencz. Femina respectu
pathologico considerata. Budae, 1838.
Bugscb Gusztáv. Szülészeti jegyzetek
Kéz m á r s z k y tanár eladásai
nyomán. Budapest, 1895
Canestrini Antal. História de utero
duplici alteiiitro quarto graviditatis
mense rupto in Hungária a. 1781. in
eadavere ab auetore invento. Augustae
Vind., 1788.
Chernél Keresztély. Dissertatio
inaug. med. de necessaria foetus in
onmi pai*tu
praeternaturali, qui a situ
tanítí) könyv. P'orditotta
\V e s z p r é m i István. Debreczen,
!
1766.
Lajos Tódor. Dissertatio
med. sistens febrem puerperalem.
Budae, 1830.
Lajos. Orvostudori értekezés.
A sziilészimtétemények.fOperationes
obsteti'iciae. Dissertatio inaug. medicoobstetricia.]
Buda, 1837.
Decani Ern. Dissertatio inaug. med.

|
I
lao
DÉRI — H1R8CH
de graviditate extrautoiina, accedit
descriptlo memorandae ciiiusdam graviditntis
tubap dextiae. Pro summis
in inodicina artoque obstotricia honoribus
cappssondis in univorsitate
Patavina submissa. Patavii, 1827.
Déri I. Henrik. Az eclarap.'^ia gravi-
(laruui, partuiifMitum rs pucrperanimról.
(Jutalmazott pályam.) Kolozsvár.
1891.
Deutsch. Adalbert. A nk betegségei.
Orvostudori i'i-tekezés. [Dissertatio
inaug. med. de morbis fVmiiuinun
diversisj Pest, 1845.
Dimer Gusztáv. A nö vérzéseirl.
Budapest, 1892.
Domby (gálfalvi) Sámuel. Bába
nioster.ség, mely Írattatott kérdésekben
és feleletekben foglaltatott a
tekintetes nemes Borséd vármegyei
bábáknak hasznokra. Pozsony, 1772.
Draskovich János Nep. Dissertatio
inaug. moú. do puerperio. Budae, 1841.
Dubay Miklós. Miért szoptassa az
anya önmaga gyermekét? (A »budapesti
orvosi kör* által jutalmazott pályainii.)
"
Biulapest, 1887.
Dubovszky Károly. Dissertatio inaug.
mod. de morbis lactantiuni. l^udae,
i
1847.
Duka Tivadar. S e m m e 1 wc
i
s < on
|
childbcd fever, its frevention and
treatment. Hertford, 1892.
Epstein László. A menstnialis elmezavarról.
Budapest, 1896.
Faikas Ignácz. Bemerkungen zur
Kronologie der Hebaramenkunst im
Grossfürst^nthum Siebenbürgen. S. 1.,
1803.
— Sándor. Értekezés a szülfogó m-
szerrl. Pest, 1847.
Fest J. Károly. Dissertatio inaug.
med.-praftica de metritide. Pestini,
1831.
Fleischer József. Sziilé.>mány és mesterség. Két
kötet. Pest, 1817.
Fritsch Henrik. A négyóg>'á8zat tankönyve.
Orvosok és orvostanballgaték
számára. (»DIp Krankheiten dor
Frauen* czim müvének legújabb
kiadása nyomán.) Fordította B e r-
(• I 1 e r I m r e. Budapest, 1894.
Fronunhold Károly. Dissertatio
inaug. mediea. Anatómia pathologica
genitalíum femínae. Budae, 1837.
Fux József. Dissertatio inaug. mediea
de conservatione matriúm et
ueonatorum eorundem. Budae, 1844.
Glaser Ferdinánd. Menstniatio respectu
physiologico. Dissertatio lliidae.
1843.
Granichstaedten Zsigmond Mihály.
Dí.

;
j
Holbrock. F'ájdalom nélküli szülés.
Útmutatás szülési fájdalmak enyhítésére.
Budapest, 1895.
Horn Ferencz. Dissertatlo inaug. med.
de catamonioinim anomaliis. Vindobonae,
1826.
Horváth. Elek. Orvostudori értekezés
a szoptatás kötelességérl. fDissertatio
inaug. med. de oföcio laetationis.]
Pest, 1833.
Hrebenda Péter. Dissertatlo inaug.
med. de morbi.-* mammanun. Budae,
1828.
Huberth Ferencz Xav. Dissertatlo
inaug. med. de scirrho, et cancro
uteri. Budae, 1833.
Jósa István. A helység bábáinak oktatása,
melyet készített ... és ugj'ancsak
Szabolcs vármegj'e közhatározatából
kinyomtattatott. Debreczen, 1823.
Józsa (bodosi) Dániel. Dissei-tatio
inaug. med. sistens Mastonosologim
seu morbos mammanim muliebrium
nunc primum in systematicum ordinem
digestos. Vindobonae, 1828.
Eadisch Lajos. Regula prophylactieae
de gravidis. Dissertatio med.-politiea.
Patavii. 1837.
Kallivoda József. Dissertatio inaug.
med. de aboitu. Budae, 1843.
Kassai Mihily. Dissertatio inaug.
med. de diéta nutricnm. Viennae, 1783.
Xenxpf József. Dissertatio inaug. med.-
philos. de sterilitate corporis feminei
ob literanim et artium eulturam. Pestini,
1844.
Kézmárszky Tivadar. Jelentés a m.
k. t. egyetem szülészeti koródájának
1869/70. tanévi mködésérl. Pest,1871.
— A szülészet tankönyve bábák számára.
Budapest, 1876.
— VI. kiad. 1896.
— Lehrbuch der Gebuiishilfe für Hebammen.
Budapest, 1882.
— n. Aufl. 1892.
Kiessling Károly. Dissei-tatio inaug.
med. si.stens quaedam de convulsionibus
giav idarum parturientium et
puerperarum. Vindobonae. 1826.
Kzneti Pál. Dissertatio inaug. med.
de haemon'hagia uteri non gravidi.
Pestini. 1829.
Komeli Mátyás. Dissertatio inaug.
med. de leucorrhoea. Pest, s. a.
Kovács Pál. Orvostudori értekezés.
A növendék nónem.- fDissertatio inaug.
psyehico-physiologica de educatione
sexus foeminei physica et morali.]
Pest, (1833.).
HOLBROCK — LÓW'Y 121
Kováts Antal. Dissertatio inaug. med.
de amenorrhoea. Budae. 1828.
— Mihály. Rövid oktatás. Mit kell és
mit nem kell cselekedni a falusi bábának
a természeti szüléskor. Pest,
1822.
Kövesdy János. Dissertatio de sterilitate
mulieiiim. Jenae, 1743.
Kron Frigyes. Dissei-tatio inaug. med.
de metritide. Vindobonae, 1826.
Lábán Károly. Dissertatio inaug. De
metroiThagia. Vindobonae, 1847.
Lalangue Ker. János. Kratek navuk
od meztrie pupkorezne. Zagrab. 1777.
(Rö\"id oktatás a szülészethez).
— Brevis institutio de re obstetritia
illiti ki-atek na\-uk od mezti'ie pupkorezne
za poti'ebochu muskeh y sziromeskeh
ladanszkeh sen Hon'atczkoga
országa, y okoló nyega blisnessek
sztiankih. Vu Zagrebu, 1777.
Láng Ágost. Dissertatio inaug. med.
circa quasdam gravidarum molestias.
Vindobonae. 1834.
Lange Márton. A leányoknak, anyáknak
és gyermekeknek orvos asszonyjok.
A köz, a falu-helji; lakó népnek
számára ii*atott könj-v, mely fképpen
a falu helyt lév bábaasszonyoknak
kedvekéi-t készíttetett, de minden
jó anyáknak is az olvasásra hasznos
és nékiek mint-egy ajándék az
leányjaiknak férjhez menetelekkor
ajáiiltatik. Kolozsvár és Szeben, 1791.
Langer István. Tractatus de haemon--
hagiis partium genitalium muliebrium
sub graviditate, paitu et puerperio.
Dissertatio inaug. Vindobonae, 1846.
Lantos Fmil. A ni nemiszervek hunitjáról,
különös tekintettel az endometritis
gvósrvkezelésére. Budapest,
1893.
Laszlávik Imre. Bábaság, melyet a
m. kir. pesti egyetem szülészi koródáján
tartott eladások után szerkesztett
. . . Pest. 1848.
Liebezeit György Zsigmond. Dissertatio
med.-legalis de abortus noxia et
nefanda promotione. Halae Magd.,
1711.
Lippich Ferencz Vilmos. Dissertatio
inaug. med.-practica de metritide
septica in puerperas grassante. Vindobonae.
1823.
Losonczy József. Dissertatio inaug.
med. de abortu. Pestini, 1836.
Löwy Ignácz. Dissertatio inaug.
chem.-mcd. de febri puerperali. Vindobonae,
1828.

I
I
med.
,
hcsség,
I
'
lalt
i
;
falusi
j
számára,
i
elkészített
I Pfisterer
'
Plenck
I
—
j
—
!
praelectionibus
I'est, s. a.
VI. (YII.) verb. Aufl. 18U3.
Maurer György János. Dissertatio Elementa artis obstetriciae. Kditio
inaug. mcd.-praetica sistens íluxum
adcommodata. Vien-
catamenioriim. Kudae, 1835.
1781.
Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio Doctrina de morbis sexus feminei.
inaug. de lactatione. Altdoríli, 1685.
1808.
Mocsi Károly. A bába mesterségnek — Anfangsgründe der Hebammenkunst.
eleji, melyeket a magyar bábáknak
18()H.
számára fordított és kiadott. Pest, Pomutz Szilárd. Dissertatio inaug.
1784.
med. de morbis gravidanim. Vindobonae,
1841.
II. kiadás 1785.
Molnárfy József. Dissertati1,
1825.
— Sámuel. .\ borbély! tanítá!«ok els
darabja : .Az amitomiáról. physiolog.
patholog. m. medieáról, ehinirgiáról

i
',
;'
;!
'
j
j
Reviczky Antal. Dissertatio
RiohterKároly Grottfried.
REVICZKY — SKOTAK 123
inaug. — II. egészen átdolff. és bóv. kiadás.
ined. sisteus generalia gvnaecologiae.
'
Budapest, 1890.
Pestini, 1841.
SclxTiltz Henrik. Szülészet a gyakor-
Dissertatio
inanií. med. de infoecunditate
|
corporis ob foeeunditatem animi in
foeminis. Von der Unlruchtbarkeit
Gelehrt^r Weibes-Persouen. Halae
Magd., 1743.
— Péter. Dissertatio inaug. med. de Scliwarz Frigyes.
febri puerpeiali. Viennae, 1822. :
Ringenbach. M. József. Orvostudoii
értekezés. A uö élet-, kórtani s orvosrendöri
tekintetben. Pest, 1846.
Ross Ferancz. A gj'ermekágyi láz.
(Ürvostudori értekezés). 'Dissertatio
inaug. de febri puerperali.] Buda, 1833.
RupprecM Úrban. Auszug der Ge-
Inirtshilfe. Pest, 1872.
Scbáf Miksa. Dissertatio inaug. med.
de febri puerperali. Pestini, 1834.
Schaffer Oszkár. A szülés tanának
és a mtevó szülészetnek alapvonalai
atlaszszal. A IV. kiadást magyarra ,
fordította Bácker József. Buda-
pest, 1897.
— Szülészet. II. rész. A szülészeti
diagnosztikának és therapiának boncztani
atla.sza. Magyan'a fordította
Bácker József. Budapest, 1897.
Schehovics Lajos. Dissertatio inaug.
nied.-praot. de cancro uteri. Vindobonae,
1841.
Schjnidt János György. Dissertatio
inaug. med. de haemorrhagia uteri
post paitum nimia seu íluxu lochionim
inmodico. Jenae, 17.59.
Scbosnlán János Mibály. Az halhéjas
német vállaknak ártalmas voltukról
való munka. Melyet német
nyelven kiadott . . . mostan pedig magyar
nyelvre fordíttatván kibocsáttatott.
Pozsony, 1784.
!
— Abhandlung über die Schádlichkeit
j
der Schnurbrüste. (Mieder). Pressburg,
1784.
— Dylo s.skodil\vém Scnorowaclch.
W Presspurku, 1784.
— Dello illiti razlog zverhu. Skodlivoszti
Senzkih Moderezev. Vu Posonu,
1784.
Schroeder Károly. A ni ivarszervek
betegségeinek kézikönyve. A 11. kiad.
után maevan-a fordította L e n d v a y
B e n ó, Budapest, 1876.
Schulhof Jakab. (II.) Fiatal nk útmutatója
a terhesség és gyermekágyban.
A kisdedek ápolása. Budapest,
1877.
latban, a szülészeti poliklinikum három
évi anvagának kapcsán. Budapest,
1894.
— A retroflexio uteri aetiologiájáról,
pathologiájáról és theopiá járói. Budapest,
1897.
Szülésznk zsebnaptára.
I— III. évfolvam, Pécs, 1889
—1891.
— Szülésznk kézikönyve. Pécs, 1891.
— Leitfaden der Geburtshilfe für
Hebammen. Pécs, 1892.
— Szülészeti és ngyógyászati közlemények.
Budapest, 1895.
— A bábaügy hazánkban. Budapest,
1899.
— Bába-Káté. Pécs, 1899.
Segner János András. Disputatio de
aboitu. Göttingae, 17.38.
— Disputatio de paitu difflcili. Göttingae,
1743.
Semmelweiss Ignácz Fülöp. Zwei
oflene Briefe an Hofrath Dr. Eduárd
Casp. Jac. V. Siebold in Göttingen.
Pest, 1861.
— Zwei offene Briefe an Dr. J. Spaeth
u. an Hofrath Fr. Wilhelm Scanzoni,
Pest, 1861.
— Die Aetiologie, der Begrifl", und die
Prophylaxis des Kindbettflebers. Pest.
Wien u. Leipzig, 1861.
— Oflfener Brief an sámmtliche Professoren
der Gebm-tshilfe. Ofen, 1862.
Seyfried János. Dissertatio inaug.
med. de fluxu menstiiio ejusque a
norma aben"ationibus. Vindobonae,
1837.
Sigmann Albert.
Dissertatio inaug.
med. de cura et privilegiis gravidamm.
Pestini, s. a.
Sigmund József. Dissertatio inaug.
med. exponens tractamen partus
et puerperii sub decursu naturali
normalique, prout in instituto obstreticio
reg. scient. univers. Hungaricae
Pestiensis locum habot. Budac.
1839.
Sims J. Marion. Kórodai jegyzetek
a méhbántalmak, sebészetek felett,
különös tokintettel a meddség kezelésére.
Ford. Báthory István
Pest, 1868.
Siró István. Orvostudori értekezés
az emlkrl. [Dissertatio inaug. med.
de mainuiis.] Buda, 1839.
Skoták Adolf. Dissertatio inaug. med.-

!
',
inaiiir. iiiod. de catliarrho íronitalium.
Vionna, IHlí*.
Steidele János Rafael. Magyar bába-
luesterscfí, írattatott iióniot nyolven
, . . által, melyet a fels hatalmas-
j
1:í!4
SMETATSCHBK — VESZPRÉMI
polit. de officiis circa ^ravidas. Pestíni,
Smetatscliek Antal. Dissertatio
innuíí. inod. do morbis inammarum.
Vionnao, 1781.
Sporer György Mátyás. I)istjertatio
sáiínak parancsolatjára 2H tábla rajzzal
mefrmafryarázva magyar nyelven
kiadott Szeli Károly. Bocs, 1777.
— Magaviselésére rendmutató regulák,
melyeket a terhes, szül és gyermekágyas
asszonyoknak hasznára német
nyelven kiadott ... és magyana fordíttatott
G e 1 1 e í Mihály... gondviselése
alatt. Buda, 1789.
— Zpráwa o kannstu babském, s píipogenyme
Figurani, od . . . némeckého
gazyka píetlumocena od Jana
Chemeyho \V Pressporku. 1778.
Steinbach József. Die Sterilitat der
Kho. Wien. 1888.
Szabó Dénes. A szülés vezetésének
elvei. Budape.-^t, 1892.
Sándor. Az abortus kezelésérl.
Budapest. 1899.
Szász (komolói) Lrincz. Kegiilae
prfiphylacticae pro gravidis. Specimen
inaug. Vindobonae, 1835.
Szkolák Adolf. De offlciis circa gravidis.
l'f'stini. 18:^6.
Szohner József. Ni egészségtan,
va^íy alapvonalai egy általános egészségi
ápolásnak, különös tekintettel a
ni egészségre. Baja, 1859.
Tarnay Elemér. Ni bajok. A ni
betegségek, azok lényegének, okainak,
megelzésének és kezelésének
népszeni ismertet'ászatban
és szülészetben. Budapest, 1893.
Velits Dezs. A poz.sonyi m. kir.
bal)aképez(le. 1873 95. H. n.. é. n.
Venos Zsigmond. Az emlkrl boncz-,
ép- és krtaiii tekintetben. (Orvostudori
értekezés). [Dissertatio inaug.
med. de mammis respectu anatomico,
physlologico et pathologico.j Buda,
1841.
Vette János György. Disputatio
inautr. de catameniis. Harderovici.
1711.
nemi szervek mködésérl, a ni
j
nemi részek egyes betegségei alakjairól.
a ni betegségek kezelésérl, i
az általános gyóg>'ászatról, valamint Vierey und Pournier. Das Weib
j
a különleges gyógyászatról. Budapest. im gesunden und kranken Zustande.
lhH4.
Naeh . . . mit Annierkungen begleitet.
Tauffer Vilmos. A szülészet ügyének
(bába-ügy) állása hazánkban, mint Pe.sth, 1818.
von Kenard ii W i 1 1 m a n n.
a g>'ermekág>'a8ok nagy halálozásának
egyik tényezje. Budapest,
— II. Aufl. 1845.
1891.
Weszprémi (Csanády) István. Búlta

mesterségre tanító könyv. Debreczen,
1 7H0. (C r a n z Henrik mve után).
"Wolff András. De veete Roonhuysiano
emendato. Dissertatio inaug.
obstreticia. TjTnaviae, 1777.
Zatrog Dániel. Dissertatio inaug.
med. sistens quaedam de muliere
anatomice, physiologiee et pathologice
considerata. Pestini, 1822.
Zazula József. Értekezés a dajkáról.
[Dissertatio inaug. med. de nutrice.]
Pest, 183H.
Zohar Ferencz János. Dissertatio
inaug. med. pract. de leucorrhoea.
Vindobonae, 1827.
Zsoldos János. Asszonyorvos, melyben
a szüzeknek, a házas, terhes,
szül, szült és koros asszonyoknak
nyavalyáik adattatnak el. Gyr, 1802.
Zucker Leo. De metastasi lactea.
Dissertatio inaug med. Pestini, 1836.
WOLFF — JAHN 125
1851. Némberek titkai, anyák és hajadonok
oktató könyve. Kolozsvár.
1883. Dajkakönyv. Utasítás a kisdedóvóknak
(gyermek-kertészek) a falusi
menedékhelyek vezetésére szánt dajkák
kiképezésére. >Az orsz. kisdedóvó-egyesület*
megbízásából összeállítá
: az orsz. kisdedóvóképz inté-
, zet tanári kara. Budapest.
Ev nélkül. (Sine anno.) Igen hasznos
es drága nemes receptum avagj' orvosság,
mikoron az asszonyi állaton avagy
szolgáló leányon tunya, rest, avagy
czáczogó szín vagyon : Errl a betegségrl
talaltatot Bodalrius könyvébl,
es Aesculapiusbol, Galenusbol, Hypoerates
könyvébl, Es egyéb bánatos
:
Doctoroknae könyvekbl ' Az Tudós
es Blcz Doctor által (kinec neve)
Nem gondoloc vele : összeszedttetet.
Kolozsvár, XVI. századból.
— A szülészet képekben. H. n.
5. Dermatologia. Cosmetica.
Antal Dávid. Orvostudori értekezés
a börszenvekrl, különösen a bubornyák,
pikkelyek, hólvagcsák s bugj'ókról.
Pest, 1845. \
— Dissertatio inaug. med. de morbis
ciitaneis, sistens papulas, squammas,
vesicas et bullas. Pestini, 1845.
Brankovics Gyula. A ni szépség
ápolása és fentartása. Ujabb adatok
nyomán kibvítve. Budapest, 1894.
Csóréj Demeter. Dissertatio inaug.
med. sistens monographiam adfeetionum
cancrosarum dermatis. Vindobonae,
1838.
Czanaki Máté. Seabiei encomium.
S. 1., 1627.
— Nobile Seabiei p]ncomium. 8. 1., 1627.
Godenich (godenbergi) Venantius.
Dissertatio inaug. med de tinea. Pestini,
1819.
Grünschnek János. Dissertatio inaug.
med. de pernionibus. Budae, 1784.
Hirschberger Ferencz Xav. Der
Fussarzt. Neue erprobte Mittel und
Recepté zur gründliehen Vertreibung
der Hühneraugen, Frostbeuien, Fusschwielen,
und des übermássigen Fusschweisses,
nebst euier Abhandlung
u. vielen nützlichen Behleningen über
die Pílege, Erhaltung und Stárkung
der Füsse, das gefáhrliche Einwachsen
der Nágel, Übereinanderliegen der
Zehen u. dgl. m. Femer mit einem
Anhange, worin mehi'ere grössentheils
ganz unbekaimte und
einfache Mittel
angegeben werden, die Warzen im
Gesichte u. an den Hánden, so wie
die Sommersprossen und Leberfleeken
gánzlich zu verti'eiben, und das regelmássige
Wachstum der Nagel an
den Püssen und Handen bestens zu
befördern. Nach vielseitigen praktischen
Ertahrungen zusammengestellt.
Kaschau, 1835.
Huszár Imre. Dissertatio inaug. med.-
practica de herpete. Pestini, 1836.
Jacobovics Miksa Móricz. Note sur
l'anthi'akokali et í^ur Temploi de ce
nouveau médicament du docteur
Pólya dans les affections herpétiques.
Paris, 1840.
— Du molluscum. Recherches critiques
sur les fornies, la nature et le ti'aitement
des aflfections cutanées de ve
nom, suivies de la deseription detaillée
d'une nouvelle variété présentée á
l'Academie royale des Sciences de
Paris. Paris, 1840.
Jahn. A hajak ápolgatásáról, sok tapasztalatok
után bebizonvosodott hasznos

!
1
j
'
Kine
126 JKN'E — MICHAUD
tudomány ; mely által kihullások és
ószülósök megakadályoztathatik ; növésök,
hosszúságok és srségekre
nézve elömozdittathatik, ártatlan s
bizonyos eszközök eladásával egj'ütt;
mint lehessen a kellemetlen szinúeknek
tetszt adni s a már megöszülteket
újra s tartósan megfesteni.
Hazánk szépeinek kedvökért doctor
utmutatíisa szerint honi
nyelven szabadon kiadta S t (a u tj
J(6zsef) cs. k. fh. Kassa, 1829.
— und Férd. Hebra. liehrbuch der i
Hautkrankheiten. Krlangen, 1870—76.
Kern Ben. Dissertatio inaug. med.
de tylo.-;i. í^udae, 1H2.5.
Kirclimayr István. Dissertatio Inaug.
mfd.-tiKM-apeutica úo zostere. VindolK»na('.
1H4U.
i
Kiss (zilalii) Mihály. Dissertatio
i
inaufr. nu'd. do Psora. Viennae, 1819.
Klenke Ármin. (íyakorlati széplté-l
.szét. Az egészség és szépség természetszer
ápolása. . . után K.-B e-
.
n i c z k y Irma. Hudapo.st, 1878.
Kövér (rétháti) Márton. Dissertatio
inaug. med. d*' herpete. Viennae,
1819.
Kriechenbaum János. Dissertatio
inaug. mod. do .>!fabip. Vindohonae,
Láng E. A húgycs szAkUletek és
eg>'es börbántalmak electroljükus
kpzolésoi. Budape.-

j
m
MORAUCHIK — SZABÓ 127
Pomaden etc. Mit einem Anhange — Beobachtungen über die Flechte und
über das Auswachsen junger Leute, ihre Verbindungen nebst einem neuen
insbesondere aber der Mádehen. Worin
die zweckmassigsten Mittel ange-
námlich dem Anthracokali. Xach der
speciflschen Mittel zu derén Heilung,
geben werden, um dieses schreckliche lateinischen Handschrift des Verfassers
übersetzt von Kari Ludwig
und den menschlichen Körper so sehr
entstellende Uebel zu verhüten, nebst Sigmund. Pest, 1837.
neuer Methode, ausgewachsene Knaben
und Madchen zu behandeln. vagyis a görvélyokozta brbántaí-
Poor Imre. A görvegek (Scrofulides),
Kaschau. 1835.
mak megalapítása és beigtatása a
MoraucMk András. Dissertatio inaug. brbetegségek természeti rendszerébe.
1. füzet. Pest, 1860.
nied de pemphigo. Viennae, 1815.
— II. jav. kiadás. 1864.
Pucbly Constantin. Specimen inaug.
med. sistens systema eutaneum pathologice
disquisitum. Vindobonae, 1839.
Rósa Ferencz. .\ hajápolásról. (Orvos-
Müehr Ferdinánd József. Dissertatio
inaug. nied. de achoribus. Budae,
1783.
Müller József Antal. Dissertatio
inantr. med. de frictione. Tvmaviae.
1777T
Nékám Lajos. Über die leukaemischen
Erkrankungen der Haut. Hamburg,
1899.
Obonyay János. Onostudori értekezés
a közhasználatú szépít szerek
ártalmáról. Pest, 1846.
— Pipereasztal. Ártalmatlan és szépít
illatszerek a mvelt hölffvek számára.
Pest, 1846.
Opra József. Dissertatio inaug. med.
de myrnieeiasi. Pestini, 1834.
Pajor Sándor. Bórgjógyászati zsel>könyv.
Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók
részére. Budapest, 1891.
Pataki J. Die Kunst schön zu bleiben.
Mit einem Lexikon der Schönheitspflege.
III. Aufl. Wien, 1895.
— IV. ueue rev. u. verm. Aufl. 1887.
Pfeiffer Gyula. Dissertatio inaug.
med. ile morbis eutaneis sistens classem
prímám, exanthemata. Pestini,
1845.
— Lajos. Dissertatio de Calvitie.
Budae. s. ;i.
Pitner Gábor. Dissertatio inaug. med.
de herpete. (Budae). 178(».
Plenck (Plenk) József Jakab. Doctrina
de morbis eutaneis, qua hí morbi
in suas classes, genera et species redigimtur.
Viennae, 1776.
Editio II. aucta. 1783.
— Lehre von der Hautkrankheiten. Aus
dem Lateinischen übersetzt von F.
.\ u ír u s t V. W a s s e r b e r g. Wien,
— II. verb. Aufl. 1789. (1777.
Pollák László. A brbetegségekrl.
i
H e b r a tanár nvomán értekezésül.
"
Nagyvárad. 1869.
Pólya József. Observationes de her-
pete eius complicationibus et remedio 1
novo »Anthracokali.« Pestini, 1837.
|
tudori értekezés). Buda, 1839.
Roth Alfréd és Szigeti Gusztáv.
A brbetegségek gyógj-kezelésének
rövid repertóriuma. (Az általános
poIikJinika börkórtani osztályán divó
gj'ógyeljárások). Átnézte Török
Lajos. Budapest, 1899.
Sch-winuner Ern. Brkórtan. Budapest,
1874.
— A szájür önszenvi nyáktelepei.
(Leucoplakia buccalis. Budapest, 1878.
— Tudományos dolgozatok. S c h w i m-
m e r Ern betöltött 25-éves tanársága
alkalmából. írták : De A m i-
cisT., Barthélemv, Campana
R., C r c k e r H. R a d c 1 i fif e, H a
lopeau 1-
H., Juliién L., Kaposi
M., Morris M., N e i s s e r A.,
T h i b i e r g e G., A 1 a p i H., B a s c h
J , B e c k C. S., D e u t s c h A., Havas
A., J u s t u s J., M a r s c h a 1 k
T., Popper M., R ó n a S., F e 1 e k i
H., S e 1 1 e i J., Török L. Budapest,
1897.
Sellei József. A bór és bujakórtan
alapvonalai. Függelék : .Az idegrendhez
svphilise. Irta Hajós Lajos.
Budapest, 1899.
Sennovitz Mátyás. Schönheitswasser
oder einige Haupt-Recepte zur
Erhaltung und Erhöhung der Sehönheit
für gute Madchen. Den 19. Feber
1816. in der Eperiesser weiblichen Erziehungsanstalt
ausgetheilt. S. 1., 1816.
Stainz Ferencz Imre. Dissertatio
inaug. med. de peticulis. Pestini, 1817.
Steger Joachim Pál. Dissertatio
inaug. med. de Tinea. Budae, 1782.
Szabó Ferencz. Diagnoses morborum
cutaneorum illomm qui manifestantur
per alienationem formae cutis. Dissertatio
inauff. Pestini, 1838.

{
.
128 SZALAY — ElBER
Szalay Imre (I). (aradi szárra.) Díssertatio
inauir. mpd. de giitta rosacea.
Budae. 1784.
— (II.) (szombathelyi szárm.) lJ>issei*tatio
inaug. med. sist«ms synopsin morboi-um
cutis secundum formás extemas
dispositonim. Viennae, 1818.
Ssegedy (mez-szegedi) András.
A zsebrí"'!!. ()rv(»stu(lori értok(>zó.>

•
Ausmerzuiii!
—
K—
IV. Aufl. 1875.
Die Fortpflanzung des Menschen.
I Mit einem Anhange über die syphilitische
Austeckxnig, Dr. R o d e t' s zu
Lyon. Für ang(>hende Aerzte, Eltem,
w Erzieher u. Erwachsene beiderlei Geschlechts.
Mit anatomischen Abbildun-
^ íren. Pest, 1862.
—^IV. Autl. 1871.
Feleki Hugó. Az ivar- és hiigyszervek
blennorrhoeás megbetegedéseinek és
az ezekhez csatlakozó bántalmak kérés
gyógytana. A húgycs és hólyagtükrözés
(Endoskopia), valamint az
operatív eljárások különös méltatásával.
2 kötet. Budapest, 1890/94.
— A férfl idült hugycsblennorrhoeájának
kórisméje s orvoslása. Budapest,
1893.
Gábriel János Sámuel. Dissertatio
inaug. medica de plica polonica. Pestiül,
1780.
Garai Antal. Népszer útmutató a
nemi betegségek és ezek észszer
gyógj'kezeléséhez. Budapest, é. n.
— il. kiadás. É. n. (1886.)
Gsnersicli Jen, Cura inunctoria.
Dissertatio inaug. Vindobonae, 1841.
Goriupp Ferdinánd. Syphilismus.
Specimen inaug. polit.-med. Pestini,
1831.
Grossmann Lipót. A szem bujakóros
bántalmai. Budapest, 1891.
Guth János. Dissertatio inaug. nied.
demedorrlioeaurethrali. Viennae, 1819.
Huber Kristóf. Dissertatio inaug.
med. de luo venerea. Viennae, 1768.
Kaposi Móricz. Die Syphilis der
Schleimhaut der Mund-, Rachen-, Nasen-
und KehlkopíTiöhle. (Habilitations-
Monographie). Erlangen, 1866.
— Die Syphilis der Haut und der angrenzenden
Schleimháute, in drei
Lieferungen, mit 76 Tafeln in Chromolitographie
ausgeführt von C a r 1
H e i t z m a n n. Wien, 1873— 75.
— Pathologie u. Therapie der Syphilis.
1. Heft. Stuttgart, 1881.
— II. Heft. 1891.
Küttel János. Kurze Anleitung, die
Lustseucho zu verhüten ; und den
venerischen Tripper bei Mánnern, auf
eine neue Art zu hellén. Pest, 1807.
Lahner Ferencz. Das Wesen der
Lustseuche, die Natúr und Eigenschaften
derselben, .der Urspmng, die
durch dieselbe entstehenden Uebel,
die beste und einfachste Behandlungsart,
die möglich oder unmögliehe
Györy : Bibliographia medica Hungáriáé.
KKLKKI MI.'AíM'K 129
aus liciii menschlichen
Geschlecht ; nebst einem Arkanuju
gegen den Tripper oder weissen Fluss
mánnlich und weiblichen Gesehleehts.
Pressburg, 1818.
önfentartás.
Orvosi tanácsadó a nemi
részek minden betegségeiben, melyek
ílatalkori vétkek, nemi szerelem túlságos
élvezete és ragály által származnak,
gyakorlati megjegyzésekkel
La Mert Lima és Sámuel. Az
az id eltti tehetetlenségrl, ni
magtalanságról és
azoknak gyógyításáról.
A X. kiadás után átdolgozta
és saját megjegyzéseivel bvítette
SiklósyKároly. Pest, 1865.
Láng E. Hogyan óvjuk magunkat a
venericus betegségektl ? Budapest,
1895.
Laurentius. Személyvéd. Orvosi tanácsadó
a nemi részek minden betegségeiben,
melyek titkos ifjonczi bnök,
a nemi szerelemben túlzott élvezetek
és ragály következtében szánnaznak ;
gyakorlati észrevételekkel a koráni
nsztehetetlenségröl s ni meddségrl
és azoknak gyógyításáról. Elsben
közrebocsátotta S. La Mert
Londonban. Bvítve sokképen megjavítva
s több gyakorló orvosok közremunkálatával
kiadta .... Lipcsében.
Magyan'a fordította E. Ged János,
állatorvos. Kolozsvár, é. n.
— Pest, 1850.
— Az önmegóvás, vagyis ne csüggedj.
Magyarra fordítva a XXXV. kiadás
után 60 magyarázó boncztani ábrákkal
aczéjmetszetekben. Lipcse, 1875.
Loew András. De lue venerea. Jenae,
1680.
Lukács János. Syphilis in genere.
Dissertatio inaug. med. Pestini, 1836.
Miklositza Lrincz. Disseilatio inaug.
brevem conspectum his-
med. sistens
tóriáé et naturae verus syphilitici et
emolumenta ex insitlone ejusdem.
Budae, 1844.
Mojsisovics (moisvári) György.
Darstelluug einer sicheren u. schnellen
Heilmethode der Syphilis durch Jod-
Praeparate. Wien, 1845.
Monau (Monavius) Frigyes. Crystallina,
puta luis venerae novae
species. Bnmsvigae, 1665.
Mracek Ferencz. A syphilis és a
venereás betegségek atlasza, pathologiájuk
és therapiájuk alapvonalaival.
Átdolgozta és bvítette J u s t u s J
Budapest, isíüt.
9

130 NEHR — SIGMUND
Nehr Lóránt. Dissortatio inaug. med.
(le syphilido. Biulae, 1829.
Novotny Lajos. A húgyszervek betegs;''freinek
felismerése. Útmutató gyakorló
orvosok és orvostanhalliratók
számára. I. rész. A betegségek felismerése
a tünetekbl. II. rész. A bet'akrabban mutatkozó bajai.
— Tükörképek a húgyszervek különböz
bajaiban. — Betegfelvétel. Budapest.
1895.
Oettinger József. Dissertatio inaug.
med. de plica Polonica. Pesthini,
1834.
Pázsitzky Ede. Specimen inaug. de
lue apiu'odisiaca. Pestini, 1838.
Péczely Ignácz. Utasítás a bujakór
gyökeres gyógyítására és gyógyszereim
mikénti használatára. Budapest,
1883.
Plenck (Plenk) József Jakab.
.Methodus nova et facilis argentum
|
vivum aegris venerea labe infectis
exhibendi. Accedit h>T)othesis nova
de actione metalli huius in vias salivales.
V'indobonae, 1766.
— Neue u. leichte Art den mit der
Lustseuche angestekten Kranken das
Quecksilber zu gebén. Nebst einem
Vorsuche die Wirkung dieses Metalles
in die Speichelwege zu erklaren.
Aus dem Lateinischen tibersetzt von
J. H. D. G. Wien, 1767.
— IV. Aufl. . . .
— Doctrina de morbis venereis. Viennae,
1779.
— Editio II. emendata. 1787.
— Lehre v. d. venerischen Krankheiten
; aus d. Latéin, v. F. X. v. W a s-
s e r b e r g. II. Autl. Wien, 1786.
— III. Auíl. 1793.
Pólya József. Az ember nemi tekintetben.
Leirása az ember nemi részeinek
egészséges és beteg állapotjokban.
Pest. 1848.
Popper Mór. Az ondófolyás és egyes
prostata bántalmak viliamárammal
vah't gyóiíyítíisáról. Budapest, 1898.
Purjesz Ignácz. (íyógyászati vényzsi^bkönyv
bujakóros betegségekre
nézve. Budapest, 1hh4.
Rabolt József János. Dissertatio
inaug. med. de medorrhoca nrethrali.
Pestini, 1817.
Rechnitz János. Dissertatio inaug.
med. de cancro in genere. Budae,
1835.
Róna Sámuel. A férfiak heveny húg>'-
cskankója. Budapest, 1891.
— A buja vagy nemi betegségek. Kgyotemi
eladásai fonalán orvo.'ioknak és
orvostanhailíratóknak. Budapest, 1894.
Rosenberg Károly Heinrich. Die
Lustseuche in allén ihren Formen u.
Stadien u. ihre gründliche u. schnelle
Heilung. Eintheoret.-praktisches Handbuch
für Aerzte u. Laien, treu nach
Grundsátzen der rationell-speziflschen
(homöopath.) Heilmethodeu.den Krgebnissen
vieljáhriger zahlreicher Beobachtungen
u. Erfahrungen bearbeitet
1. A!)th. Wien. 1850.
Róthberger Dávid. De ulceribus
syphiliticis. Dissertatio inaug. Budae,
1845.
Saint-Marie St. Cl)er die Heilung
veralteter venerischen Krankheiten
ohne Quecksilber, mit Zusátzen u.
einem Nachtrag. Herausgegeben von
J. C. R e n a r d. Pest u. Ijeipzig, 1822.
Sebein Mór. A svphilis gjógj-kezelése.
Budapest, 1898.
Schneider. Hogj- óvjuk meg magunkat
a syphilitikus ragályozástól ? Függelékül
: szabad-e házasságot kötniük
a syphilitikusoknak ? Ford. és Függelékkel
ellátta Baján Miksa. Budapest.
1884.
Sellei József. A bör és bujakórtan
alapvonalai. Függelék : Az idegrendszer
s>T)hilise. Irta Hajós Lajos.
Budapest, 1899.
Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Uebor die .Aufgabe der Heiianstalt
und Klinik für syphilitische Kranke
in grossen Stádten. Einleitender Vortrag
für das Studienjahr 1849— 1850.
Wien, 1849.
— Das von mir geübt

sen jelzett vénjTninták, s a venericus
és bujakóri betegek ápolása és kezelésénél
követett rendszabályok gjiijteménye.
A III. átdolg., bvített és
jav. kiadás után magvarra ford. K ö-
V é r G á b o r. Pest, 1871.
Spányik (halasi és köröskényi)
József ifj. A bujakóralakok kór- és
gyógj-taua. On'osok és mvelt nem
on'osok számára. (Pataky-díjjalkoszonizott
pályam.) Buda, 1866.
Steinbaclier J. A legényélet betegségei.
Budapest. 1894.
Szabados János Nep. Orvostudori
értekezés a bujasenyvról. [Dissertatio
inaug. med. de svphilide.] Buda,
1841.
Szilézy Sámuel. Népszer tanácsadó
a titkos betegségekben ; vagj' útmutatás,
hogy kell ilyen (bujasenyves,
franczia) betegségekben on'os jelen
nem létében bánni, hogy nagyobb
baj és veszedelem nélkül elmúljanak.
Pest, 1848.
Szöts András. A vénusi szerelem
nyavajának rövid leirása és bizonyos
oi^voslása a legújabb tapasztalások
szerint. (írták Szöts és Ekstein.)
Kolozsvár, 1803.
Tóth János Nep. Az elsdleges bujafekélyek
kór és gj-ógytana. Pest, 1862.
Török Lajos. A syphilis gyógj'kezelése.
Budapest. 1893.
"Vajda L. Über den Einfluss des
Quecksilbers auf den SyphUisprocess
mit Berücksichtigung des sogennanten
Mercurialismus. Klinische und chemische
üntersuchungen. ZuzammengesteUt
von L. v. Vajda. Mit einem
einleitenden Vorworte von C a r 1 L.
S i g m u n d Ritter v. Uanor, und E.
Ludwig. Wien, 188C.
"Varga Mátyás. Dissertatio inaug.
med. de s^-philide. Vindobonae, 1827.
SPAXYIK — BAOIGARTEN 131
"Weber Károly J. A bujasenyv orvos
nélkül. Népszer tanácsadó a két
nem számára, minden ragálj-fertzés
ellen magukat lehetleg biztosítani,
vagy ha az megtörtént, egészségüket
g5'ors és ártalmatlan utón ismét viszszanyemi.
Magyaritá Tompa Lajos.
Kolozsvár, 1852.
"Wendt János. A bujakórság, vagj'is
venusi nyavalya a maga egész kiterjedésében
és formájában. Németbl
ford. Horvát József. Pest, 1830.
"Winkler József. A bujakór és gjógjltása.
Simon hamburgi orvostudor
nvomán kivonatos vázlatban. Pest,
1864.
"Wohl Mór. A higany felszívódása s
kiválasztása kérdésének jelen állása,
tekintettel a s\'philis SA'ógyitására.
Budapest, 1894.'
Zanko József. Dissertatio inaug. med.
de plica polonica. Pestini, 1834.
Zeissl Ármin. Az alkati bujasenyv
tankönyve orvosok és orvostanhallgatók
számára. MagyaiTa ford. id.
Purjesz Zsigmond. Pest, 1869.
Zlamál Vilmos ifj. A bujakóros bántalmak
kór és gyógytana. Pest, 1871.
(Nyomatott Pozsonyban.)
1803. A venusi vagy szerelem nyavalyának
rövid leirása és bizonyos orvoslása
az legújabb tapasztalások
, szerént. Kolozsvár.
Év nélkül. (Sine anno.) Személj^éd,
orvosi tanácsadó a nemi részek minden
betegségeiben, melyek titkos ifjonezi
bnök, a nemi szerelemben túlzott
élvezetek és ragály következtében
származnak : gyakorlati észrevételekkel
a koráni nósztehetetlenségrl s ni
meddösgérl és azoknak gj'ógjitásáról.
Kolozsvár.
7. Rhinologia. Otologia. Laryngologia. Stomatologia.
Abonyi József. A fogászat és m-
téteinek rövid kézikönyve. Orvostanhallgatók
és gjakorló orvosok számára.
Budapest, 1888.
— A mfogászat rövid kézikönyve.
Orvostanhallgatók és gyakorló orvosok
számára. Budapest, 1892.
Aczél Sándor. A nk és a fogak.
Budapest, 1895.
Adler Ignácz. Dissertatio inaug. med.
de morbis tubae Enstachianae. Pestini,
.
1832.
Árkövy József. A fogak gondozása a
gyermekek és felntteknél. Budapest,
1881.
Barna Ignácz. Fogászat. (Történelem.
Élettan. Kletrendi ügjiet.) Pest, 1871.
Baumgarten Egmont. Az orrgaratür

132 BEÉR — MALATIDES
ideg- és reflex idegbántalmaí. Tanulmány.
Budapest, 1892.
— Simon. A gégehüdésok tanának
mai állása, azok okairól és tüneteirl.
Klinikai tanulmány. Budapest, 1898.
Beér János. Dissoi-tatio inaug. med.
(lo auirina suppuratoria. Postini, 1785.
Beüky (fels-pulyai) József István.
Dissortíitio inaug. med. de vermjhu.s
nasalibu.>

IANDL — TURNOVSZKY 133
Otalgia ejusque speeiebus frequentius
oecurrentibus. Viennae, 1820.
Mandl Lajos. Traité pratique de maladies
du larynx et du phamix. Paris,
1872.
Máthé (bikafalvi) Domokos. A
nt'pszerií fogorvos. Utasítás a fogak
és száj ápolásáról. Budapest, 1875.
— A legszükségesebb tudnivalók a
fogak és a száj ápolásáról. Budapest,
1876.
IV. kiad. 1885.
Maurice. Nincs fogfájás többé ! Csalhatatlan
útmutatás, mikép kelljen
mindenféle fogfájást gyorsan és gyökeresen
gyógyitni, a fogakat kés
vénségig épségben megtartani, a romlottakat
ismét heljTe állítni, a hiányzókat
ujakkal kipótolni . . . franczia
munkája után X a s v János. Pest,
1842.
Navratil Imre. A gégebajok helybeli
gjógykezelése gégetükör mellett. Pest,
1865.
— A gégebajok. Pest, 1866.
— Orrtüki'észet. Pest, 1867.
- Gégesebészetí adatok, Pest, 1869.
— Larjngologische Beitrage. Bericht
über die Abtheilung für Kehlkopfkranke
im St. Rochusspitale zu Pest,
umfassend die Krankenbewegung vom
12. Mai 1868. bis 31. Deczember 1870.
Leipzig, 1871.
Neumann József. Lehet-e a chronicus
gégehunitot m'ógvitani '? Budapest,
1893.
Onódi Adolf. Kísérleti
adatok a gége
hüdéseinek tanához. Budapest, 1890.
Pete Zsigmond. A fogfájás és fogromlás
s:\okeres g^•ógyszere. Pest,
1867.
Plenck (Plenk) József Jakab. Doctrina
de morbis dentium ac gingivanim.
Viennae, 1778.
— Von der Krankheiten der Záhne
und des Zahnfleisches. Aus den Latéin,
von F. X. V. W a s s e r b e r g. Wien,
1778.
Politzer Ádám. Die Beleuchtxingsbilder
des Trommelfells. Wien, 1865.
— Lehrbuch der Ohrenheilkunde. Stuttgart,
1878.
— IV. Aufl. 1899.
— Die anatomische und histologische
Zei'gliedenmg des mensehlichen Ge-
Ihörorgans im normálén und kranken
I Zustande. Stuttgart, 1889.
— Atlas der Beleuchtungsbilder des
Trommelfells. Wien, 1896.
Purjesz Ignácz. A gjakorlati fülgj'óg>'ászat
kézikönj-ve. Or\'osok és
orvostanhallgatók igényeihez mérve
K i r c h n e r V. egjet. mti'. müve
nyomán. Budapest, 1889.
Rauth Ede. Dissertatio inaug. med.
de otitide. S. 1., 1841.
Réthi Leopold. Die Krankheiten der
Xase, ihrer Xebenhöhlen und des
Rachens, mit Einschliessung der Rhinoskopie
und der localtherapeutischen
Technik. Wien, 1892.
— Motilitats-Xeurosen des weiehen Gaumens.
Wien, 1893.
— Die polj-poide Rhinitis und ihi'e
BehandJung, nebst einem Berichte
über 200 Ámputationen des hinteren
Muschelenden. Wien, 1884.
Rinaldi Péter C. Antal. Dissertatio
inauguralis med.-pract. de phthisi
lamiffea et tracheali. Vindobonae,
1829."^
Stenczel Sándor. Dissertatio inaug.
med. de phthisi epiglottidis. Budae,
1838.
Störk Károly. Zur Laiyngoskopie.
Ueber Erkrankung des Kehlkopfes
und das operatíve Heilverfahi'en bei
demselben. Wien, 1859.
Stur Lipót. Dissertatio inaug. med. de
otitide. Vindobonae. 1834.
Szuhány Márton. Dissertatio inaug.
med. de odontalgia. Viennae, 1821.
Takács Pál. A szorgalmatos fogorvos,
avagy megmutatott okai a fogfájásnak,
eg>'szei"smind a fogak tisztításának
módja; és a fájdalom enyhítésére
szolgáló orvossága az odvas s
a nedvességtl megromlott fogaknak.
Xémetbl. Buda, 1831.
Tomka Samu. A fül egészségtana.
Budapest, 1894.
— A caisson-munkások fülbántalmáról.
A heveny dobüreg és csecscsontlob
conservatív gj-ógj'kezeléséhez. Budapest,
1896.
Trnka (krzowitzi) Venczel lovag.
História cophoseos et barjecoiae.
Vindobonae, 1778.
Turnovszky Frigyes. Handbueh der
Zahn-Heilkunde und Zahnoperationslehre
nach dem gegenwártigen Standpunkte
der Kunst und Wissenschaft.
Mit einem Anhange über praktischo
Anwendung der Schwefeliither-Xarkose,
sowie der bestén und neueston
Instruraente, nebst derén Abbildung
in natürlicher Grösse auf 7 Tafeln.
Pest, 1856.

134 VÁJNA — KONRÁD
Vájna Vilmos. A foghúzásról.
Budapest.
18!t3.
Vali Ern. A csecsnjnijtvány felvésése
és javallatai. Budapest, 1892.
— A küls hangvezeték elzáródása.
Budapest, 1897.
Vidéki Ferencz. Népszer értekezés
•a természetes és míifogakról. Budapest,
1881.
Wellner Lajos. A fogakról. A fogl)ajl)an
szonvodök flgj'eliébe ajánlva.
Veszprém, 1886.
Zsigmondy Adolf. Die Schweissbarkeit
des kalten Goldes und das Plombiren
mit Krystallgold. Wien, 1860.
— Über eine neue galvanische Batterie
fiir Zahnarzt. Wien, 1800.
Zxirbrucken Mihály. Dissert. inaug.
med. de óSovxoX^ía. Vindobonae, 1763.
1881. A szorgalmas fogorvos. I-.
T a k á t s Pál.
1867. X fogfájás és fogromlás g>'ógyszere.
Pest.
1894. Fogászati kalauz. Á r k ö v y
József, H a 1 1 y a s y Lajos és
T i g e r m a n n Mór czikkei a Pallas
Nagy Lexikonából. Or\'osok és orvostanhallgatók
számára. Függelék : Vénj'-
gyüjtemény. Budapest.
Antalkovich. (kalinyei) Imre. Dissertatio
inaug. med. de psychopathiis.
Viennae, 1840.
Benedek János. Dissertatio inaug.
med. de mánia et statu maniacorum
in paroxysmo constitutorum. Trajecti
ad Rhenum, 1762.
Donáth. Gyula. A psychikai kényszenillapotokról
(anancasmus). Budapest,
1896.
— Az epilepsiás vándorösztön. (Poriomania).
Budapest, 1899.
Epstein László. A monstrualis elmezavarról.
Budapest, 1896.
Erlenmeyer Albert. Hog>an kell
az elmezavarokat kezdetükben
8. Psychiatria.
orvosolni
? (A német »elmeg>'ógyászati s
törvényszék-lélektani* társulat által
teljes pályadíjjal koszorúzott értekezés.)
Negyedik bvített és javított
kiadás után fordította Déry József.
Pest, 1864.
— Uj olcsó kiadás. Budapest, 1878.
Fischer Dániel. Dissertatio inaug.
med. de deliriis. Wittembergae, 1716.
Fogarasi Sánxuel. Disputatio medica
de inania. Franekerae. 1700.
Frederik Jen. Az agyrémek (víziók)
és az álomlátó elragadtatásoknak
(eksztázék) eredetérl és természetéról.
Rfry titkos természeti tüneményre
vonatkozó független tanulmány. Budapest,
1892.
Frimm Jakab. A hülyeség és a htilyeintí'ízetek,
különös tekintettel Mag^'arország
hülyéire. Segélyszózat a magyar
nemzethez a nyomorultak legelhagyatottabbjai
érdekében. Budapest, 1884.
Gerschics István. Specimen inaug.
(le catalepsi. Budae, 1834.
Goldberger Móricz. Dissertatio inaug.
phil.-meg. sistens primas linea«5 physiologiae
et pathologiae psyches. Vindobonae,
18.37.
Hajós Lajos. Ketts lelkek. A terheltek
circularis elmezavaráról. Bírálati
tanulmány. Budapest, 1899.
Haliczky Antal. Imago melancholiae.
Specimen inaug. Budae, 1833.
Hanák Mihály. r)szves dermengés
s önképen kifejlett álomjárás története.
Eger, 1832.
— História catalepseos compositae somnambulismique
per se evoluti observata
.\griae 1831—32. Agriae, 1832.
— Geschichte eines natürlíchen. durch
sich selbst entwickelten Somnambulismus.
Beohachtet im Jahre 1831—32.
Aus dem Latéin, übersetzt von . . .
Leipzig u. Kaschau. 1833.
Hetónyi Lipót. A/, elmebetegek étiszonya
és miletetése az orrüregen
keresztül. Debreczen. 1883.
Hofsteter János Kristóf. Disputatio
solennis medica de somnambulatione.
Halae, 1695.
— II. kiad. 1704.
Keresztesi Pál. Disput. med. inaug.
de somnambulis seu noctambulis.
Franequerae. 1725.
Khien Nándor. Dissertatio inauir.
med. .Athenaeo
Lucoreo de phrenitide.
Wittembergae, 1666.
Konrád Jen. A terjed hüdéses elmezavar
kezdeti szakai. Budapest, 1893.
— Az elmekórtan gyakorlatilag fontos

KRAPPT-EBING — SCHWARTZER 135
tételei, tekintettel a közigazgatásra.
Gyakorló és tiszti orvosok számára.
Budapest, 1895.
— Elmebántalmakról a gyermekkorban.
Budapest, 1895.
— A tébolyodottsiig (paranoia) klinikai
íonuáiról. Budapest, 1896.
Krafft-Ebing R. báró. Az elmebetegségek
tankönyve. Kórodai vizsgálatok
alapján orvosok és orvostanhallgatók
számára. Fordította Laufenauer
Károly. II. kiad. Budapest, 1883.
— Az elmebetegségek általános kór- és
gyógytana. Fordították : M o r a,vcsik
E. és Z ofáhl Re z s ö. Átnézte
: Laufenauer Káról v.
Budapest, 1886.
— Psychopathia sexualis. A visszás
nemi érzések különös flgj'elembe
vételével. Orvos-törvényszéki tanulmány.
A Vili. kiadásból fordította
P i s c h e r Jakab. Budapest, 1894.
Laufenauer Károly. Az elmegyógyintézetek
tíiltömöttségének okai és
elhárításáról. Budapest, 1875.
Lendvay Ben. A hülyeség (cretinismus)
a Csallóközben. Pozsony, 1887.
Martini Márton. Dissertatio inaug.
med.-practica de daemonomania et
ejus vai'iis speciebus. Viennae, 1782.
Mátyus István. Dissertatio med.
theoret.-practica de melancholia universali
et hypochondriaea. Traj. ad
Rhen., 1756.
Max József. Dissertatio inaug. med.
de methomania. Pestini, 1835.
Moravcsik Ern Emil. A gyakorlati
elmekórtan vázlata. Különös tekintettel
az elmebetegekre vonatkozó
hazai törvényeinkre s ministeri rendeletekre.
Budapest, 1888.
— Az elmebeli állapotok megfigyelésénél
szem eltt tartandó fbb iránj^pontok.
Budapest, 1891.
A perleked tébolyodottságról. Buda.
pest, 1893.
Gyakorlati elmekórtan. Budapest, 1897.
Nagy Béla. Az umingokról. Budape.st,
1895.
Oláh Gusztáv. A lángész és az elmekór.
Két eladás. Budapest, 1885.
Az elmebetegápolás, különös tekintettel
Magyarország elmebetegségüg>'ére.
Budapest, 1889.
Gyula. Defect elméj kalandorok.
Budapest, 1894. -
Pinel Ph. Philosophisch-medizinische
AbhandUmg über Geistervorwirrungen
oder Manie ; aus dem Pranzösischen
übersetzt von M i c h a e 1 W a g n e r.
Wien, 1801.
Politzer Lipót. Dissertatio inauguralis
psychiatiica sistens dísquisitionem
psychopathiae memorabilis. Vindobonae,
1839.
Ribot Th. A lelki átöröklés. Az V. jav.
és bv. franczia kiadás után fordította
Holló István. Budapest, 1896.
Richet Károly. Az ördöngösök hajdan
és napjainkban. Taniilmány. Prancziából
ford. Erdélyi Béla. Nagy-
Várad, 1880.
Rigger Pál József. Értekezés az
ördöngösségrl. Irta deák nyelven . . .
Magyarázta Pucz Antal. Pest, 1820.
Rill József. A hülyék nevelésérl és
ápolásáról. Budapest, 1882.
Salgó Jakab. A hypnotismus tudományos-
és gyógj'értéke. Budapest, 1896.
— Az elmekórtan tankönyve. Budapest,
1899.
Schaffer Károly. Az agjkimerülésrl
(cerebrasthenia) és ennek a terjed
hdéses elmezavarhoz való viszonyáról.
Budapest, 1896.
Schönaug József L. Dissert. inaug.
phys.-med. de idiosomnambulismo.
Vindobonae, 1838.
Schönböck J. József. Dissert. med.
inaug. de melancholia. Vindobonae,
1826.^
Schwartzer Perenoz. A lelkibetegek
általános kór- és gyógytana, törvényszéki
lélektannal. Orvosok, egészségügyi
hivatalnokok és törvényszéki
birák számára. Pest, 1858.
— (babarczi) Ottó. Die transitorisehe
Tobsucht. Eine kliniseh-forensische
Studie. Wien, 1880.
— Elszó báró Krafft-Ebing
Rikhárd »A törvényszéki elmekórtan*
czimü tankönyvéhez. Budapest,
1884.
— Valami az idegességrl. Budapest,
é. n. (1886.)
— »Csák« Vörösmarty Mihály tébolyalakja.
Budapest, 1890.
-Psychiati-iai jegyzetek. I. kötet. A szem
psychiatriai tekintetbl. A gyermekkor
psychosisainak legfontosabb physikai
és psychikai okai. A terhesség, szülés,
szoptatás befolyása a psychikai életre.
Typhus és psychosis. Influenza és
psychosis. Pneumonia és psychosis.
Budapest, 1894.
— II. kötet. Az elmebetegek jogvédelme
a magyar törvények, miniszteri rendeletek
és a jo'ggj'akorlat alapján.

;
136 SBNPP — BÓKAI
I. Magánjojri rész. II. Igazságügji
orvosi közigazgatás. Budapest, 1895.
— Közigazgatási elmokórtan. Budapest,
1890.
Senff (Sinapi) Mihály Alajos. Dis-
.;i>sionibHS animi. Vionnae, 1782.
Viszánik Mihály. Dif Irronhoii- und
Pílogoanstalton Doutschlands, Frankreichs,
sammt der Crotinon-Anstalt
auf dem .\bondi)orgo in dor Schwoiz.
mit einigen Bemorkungon. Wien, 1845.
— Unterrichtsgnindzügo zur Bildung
braut'hbarer, verlásslicher Irrenwürtor.
Wien, 1850.
Vizi (nagy-enyedi) József. Dissortntií)
inaug. mod. sistons Diagnostikon
generáló morborum psychicorum.
Viennae, 1837.
Wipacher Dávid id. Disputatio inauguralis
mod. qua casus aegri, somnambulationis
morbo laborantis, rosolutus
sistitur. Lipsiao, 1717.
9. Paediatria. Vaccinatio.
Aikin C. R. Kmzo Uebersicht der
wichtigston Krfahrungen über die
Kuhpockon. P«>st, 1802.
Avedig István. Dissertatio inaug.
neonatorum. Vin-
mod. do opthalmia
do])onao, 1831.
Bagellardus Pál. liibellus de infantium
aogritudinibus ac romodiis. Patavii,
1742.
— Tractatus de aegritudinibus infantum.
Patavii, 1487.
— De aorumnis infantium. Venetiis,
1487.
— De aegritudinibus infantium, et morbis
puerorum. cum appendice Petri
Tolloti. Lugdini, 1537.
— 1)0 morhis puerorum. Lugdini, 1538.
Ballexserd. Fontos kérdés, miképen
kelljen a gyermokoket természet szerint
úgy nevelni, hogy egészségesek,
nagyok, orösek ós hosszú életek lohessonek
? Melyre leghelyesebben megfelelt
az id6ben franozia nyelven . . .
melyért a haiiomi .akadémiától eg>'
arany pónzzol megajándékoztatott,
most pedig a magj'ar nemzet hasznára
nóinetl)ól fordította D o m b y
S á m u o i. Pozsony ós Pest, 1807.
Balogh István (lelkész). Az oltalmazó
himl dicséret
>
-sfehérvár,
I8í)2.
~ (almási) Tihamér. A .sajátlagos
roncsoló toroklob (l)iphtlioritis) oUen
alkalmazott gyógykezel módszerek
biialata. Budapest, 1870(75.)
— A roncsoló toroklob. Néhány felvilágosító
szó a szülékhez. Budapest,
1877.
Bánóczy Gyula. A gyermek-ápolásról.
Budapest. 1889.
Bastaschich Pál. Dissertatio de diarrhooa
infantum. Postini, 1819.
Bauer Lajos és Kármán Samu.
(iyormokhygiono. Itinutatú anyák
számára a gyermekápolásban. — Átnézte
és elszóval ellátta B ó k a y
.János. Budape.st, 1899.
Békésy Géza. A gyermekek fürdzésének
közegészségi és gj'ógyászati
jelentsége. Budapest, 1895.
Bene Ferencz. Rövid oktatíis a ment
himlnok eredetérl, természetérl és
beoltásáról. Pest, 1802. (Megjelent latin,
német, tót és horvát nyelven is.)
— ül. megböv. kia

Bókay János. Gyennekkórházi vénygNüjteménv.
Budapest, 1882.
in. bóv. kiad. 1900.
— A pesti szeffénygyennek-kórház története
1839— 1883-ig. Budapest, 1884.
— Gyermekgyógyászati koiTajz. Közremködtek
: B
r ü c k M i k s a, É k e y
Antal, Grosz Gyula, Szeg
Kálmán, H a i n i s s Géza, P a-
takyJenö, Szontagh Félix
és Vámos Gyula. Budapest, 1891.
— Közlemények a heveny fertz kórokról.
Közremködtek :
Szeg
Kálmán, Hgyes Ferencz
és Szontagh Felix. Budapest,
1892.
— A csecsemk mesterséges táplálásáról.
Két eladás. Budapest, 1898.
Borhek Ágoston és
Schréter Dá-
Bewohner
vid. Aufi'orderung an die
BÓKAY — ÉDESKUTY 137
Zipsens zm- willigen Aufnahme der
Sehutzpocken. Leutsehau, 1804.
— Prohlássenj obj"watelum widjku spiského
k rozmonozenj pok ochranugjcych
Ytíjnené. W Lewocy, 1804.
Boros Sámuel. Dissertatio inaug. med.
de chorea sancti Viti. Pestini, 1815.
Bors Lajos. Hogyan védjük gjermekeinketdifteritis
ellen? Budapest, 1892.
Borsos (nagy-enyedi) József. Dissertatio
inaug. med. de examine functionura
infantuni pathologieo. Vindobonae,
1835.
- Márton. A csecsem- és els gjermekkor,
házi nevelés tekintetében.
Kolozsvár, 1838.
— n. kiadás, 1845.
Bossányi (nagy-bossányi) András.
Közönséges népoktatás a természetes
emberhimlónek tulajdonságairól és a
ment- vagv tehén-himlónek jeles
hasznáról. Pest, 1808.
— Uj lenvomat 1813. — Ugyanez németül
Í808. — Ugj-anez t^tul 1809.
Böjthy János. Orvosi értekezés a
tehénhimlrl. [Dissertatio med. de
variola vaccinaj Buda, 1836.
Braidwood Murray P. Anyák tanácsadója
és útmutatója gyermekeik ápolásánál.
Az angol eredeti II. kiadás
nyomán. Átnézte és elszóval ellátta
E r s s Gyula. Budapest, 1897.
Breger János. Dissertatio inaug. med.
sistens semiologiam aegroti infantis.
Vindobonae, 1841.
Brücke Ern. Miként óvjuk gyermekeink
életét és egészségét? Fordította
Faragó Gyula. Budapest, 1892.
Calovino József Ferencz. Dissertatio
inaug. med. de tussi convulsiva. Vindobonae,
1825.
Careno. A tehén-himlrl. Francziából
ford. Stand. Pest, 1802.
Christ János Nep. Dissertatio inaug.
med. de tussi convulsiva. Pestini, 1817.
Costein I. Die Schutz- oder Kuhpocke
in den königl. herzoglichen Herrschaft
Hungarisch-Altenburg. Ein Lesebuch
für den Landmann jener Gegend.
Pressburg, 1804.
Csákányi Alajos. Dissertatio
inaug.
med. Morbi evolutionis organismi.
Pestini. 1840.
Csapó József. Kis gyermekek isputálja,
melyben különbféle nevezetesebb
nyavalyái és küls liibái a kis
gyermekeknek és ezek eránt lehet
orvoslásnak módjai hségesen megii'attak.
Nagj'-Károly, 1771.
— Valetudinarium infantile Hungaricum
nóvum, sistens morbos infantium centenos,
horumque tutos curandi módos
subjunetis instructionibus cautelisque
utilissimis centenis. Pestini, 1794.
Cseh (Csúzi) János. Dissertatio inaug.
med. de rachitide. Franequerae, 1702.
Csízy Pál. Dissertatio inaug. med.-
practica de morbis infantum. Budae,
1838.
Czepecz János Jakab. Dissertatio
med.-obsteti'icia de cura infantum recens
natorum. Tymaviae, 1776.
Davida Sándor. Dissertatio inaug.
medica. Generállá morbis infantum.
Budae, 1840.
Dolezsalek Antal József. Utasítás
mikép kell világtalan gyermekekkel
kisded koruktól kezdve czélszerüleg
elbánni. Buda, 1837. (Németül is.)
Domby (gálfalvi) Sámuel. Fontos
kérdés, mint kelljen a gyermekeket
nevelni. Pozsony és Pest, 1807.
Dövény Pál. A gyermeki rángatózásról.
(Orvostudori értekezés.) [De conoulsionibus
infantum. Dissertatio
inaug. med.] Pest, 1836.
Dubay Miklós. Miért szoptassa az
anya önmaga gyermekét? {X
»budapesti
orvosi kör* által jutalmazott
pályam). Budapest, 1887.
— KoUer Gyula, Bókay János,
Dirner Gusztáv, Csapodi István,
Bké Gyula, Ónodi Adolf, Dollinger
Gyula. Laufenauer Károly
és Faragó Gyula. A gyermek
testi ápolásáról. Budapest, 1891.
Édeskuty Nándor. Dissertatio inaug.
med. de variola vaccina.Viennae, 1840.

; hály.
i
neo-natoniiii.
j
inaug.
I
j
I
lobjáról.
Eltér József. Dissertatío inaug. De
morbillis. Budae, 1838.
Engel József. De morbillis. Dissertatío
inau^'. mod. Pestini, 1836.
Erss Gyula. A külsr» hömérsék befolyása
a csecsemk szervezetére.
Budapest, 1884.
— Vizsgálatok újszülött gyermekek
rendes hömórsóki viszonyaira vonatkozólag,
líudappst, 1885.
— Koraszülött gjennekek ápolásáról.
Budapest, 1892.
— A csecsomók ápolása és gondozása.
Budapest, 1894.
— Az újszülött gjennekek viszonyai a
szülházakban és magángj-akorlatban.
Budapest. 1894.
Faragó Gyula. Az egészséges baba.
Ifju anyák számára. Budapest 1889.
— A boteg baba. Gondos anyák szájuáia.
Budapest, 1889.
a komámasz-
Farkas Ben. Levelek
szonyiioz. ismertetése a legszükségesebb
tudnivalóknak a kisdedek ápolásáról
és életük oltalmazásáról. Komárom,
1896.
Filatow Nil. Klinikai eladások a
íryonnekkori bélhurutok kór- és
gyógytanáról.
A csecsemkorra különös
tekintettel. Szerz engedélyével
fordította : P o 1 i t z e r Alfréd. Budapest,
1894.
— A gj'ermekbetegségek kórisméje és
tünettana. Therapeutikus útmutatóval.
Szerz engedélyével a IV. eredeti
orosz kiadásból fordította D e m j a-
n o v i (• h Timii. Budapest, 1896.
Flór Ferencz. Orvostudori értekezés.
Kísdodápolás. |Cura infantum. Dissertatío
inaug. med.] Pest, 1833.
Folnegovich Ferencz. Dissertatío
inaug. nied.-practica de vaccinationis
valore. Vindobonae, 1825.
Fux József. Dissertatío inaug. med.
de conservatione matrum ot noonatfinun
corundem. Budae, 1844.
Gelbstein Leopold. Orvostudori értekezés.
Csecsem ápolás. [Dissertatío
inaug. med. de cura neonatorum.I
Buda, 18.14.
Gellei Mihály. Hauptbegriffe über
die gofáhrlíche Tödtlíchkeit der natürlichen
und síchcre (ielíndigkeit
der geímpften Blattern. Neusatz, 1797.
Gerhardt Károly. A gyermokbotegségok
tankönyve. \ II. teljesen átdolirozott
kiadás után magyarra fordíiotUik
K é 1 1 i K á r 1 y és Torday
Ferencz orvostudorok. Pest, 1872.
ELTÉR — HAISZLER
Gesztessy László. Orvostudori értekezés.
Orvosi szózat az anyákhoz.
[Dissertatío inaug. med. De lactatione
infantum.] l'est, 1842.
Geyer Sámuel. Dissertatío inaug. med.
de tussi convulsíva. Budae, 1837.
Giacioh. Antal Feliz. A kisdedek
fölnevelése és halandósága. Az olasz
eredetibl ford. Gribovszky Jen.
Budapest, 1883.
Gottvald Gáspár. Orvostudori értekezés.
A gyermekek testi nevelése a
fogantatástól egész az emberkorig,
vagy azon rendtai-tiisok eladása,
melyek szerént a szülk gyermekeiknek
ép testet és abban hasonló lelket
szerezhetnek. Pest, 1839.
Gölis L. Antal. A testi g>ermeknevelés
megjobbítá.sára szolgáló javallatok
az els életszakaszokban, némely
makacs és hirtelen megöl
betegségektl, ártalmas szokásoktól
és vi.sszaélésektl és veszedelmes
ruházatoktól véd intésekkel együtt.
A kezd anyák számára után
németbl fordítá a II. kiadás szerint
H r v á t h J ó z s e f. Pest. 1830.
Graniclistaedten Zsigmond Mi-
Dissertatío inaug. med. practica
sistens ictenim gravidarum et
Víonnae, 1825.
Gross Ferencz Xav. Dissertatío
med.-practíca de tussi convulsiva.
Vindobonae, 1830.
Grósz Albert. Az uj donszülöttek szem-
Népszer oktatás szülésznk
számára. Budapest, 1883.
— Gyula. A gyennekek alkoholismusáról
orvosi szempontból. Budapest, 1899.
Gyuricsics Sándor. Dissertatío inaug.
mod. do tussi convulsíva. Pestini, 1847.
Gyürky Lajos Márton. Synopsis
physiologiae ínfantis ad paediatriam
adplícatae. Specimen inaug. med. Pestini,
1837.
Haidenreich János Lajos. Von der
Nahning ganz kleíner Kinder und
einigen Arten von Convulsionen, nebst
einigen Mítteln dieselben zu verhüten
und zu heílen. ^Víen, 1799.
Hainiss Géza. A védhimIoIts\s (vaccinatio)
kézikönyve. Orvosok és orvostanhallgatók
számára. Budapest, 1895.
Haiszler György. Orvosi munkája.
I. A fbb hideglelésekrl, a pestísról
és a hideglels kiütésekrl. Veszprém,
1801. II. A hosszas nyavalyákról.
1802. — III. A gyennekkor

Hartmann Mihály. Dissert. inaug.
med. de morbis primae infantiae.
Pestini, 1840.
Héya Mihály. Aranyos kis csecsemink
nemzeti bimbócskáink ápolásának
könyve. A magyar faj szaporátlanságára
tekintettel írta és a szülknek,
szülésznknek, a tudós orvosi
rendnek figyelmébe ajánlja . . . Jubileumi,
márczius 15-iki emlék. Kispest,
1898.
Hoenig J. R. Lipót. Dissert. inaug.
med. de atrophia infantum. Pestini,
1844.
Hoffstaedter G. Márton. Dissertatio
inaug. med. de tussi convulsiva. Pestini,
18.31.
Horner István. Népszer oktatás a
tehén, vagy védhimlö oltásról. Eger,
1852.
Hgyes Ferencz. Tapasztalati adatok
a szabályos és szabálytalan alsó végtagok
fejldésérl a gyermekkorban.
Budapest, 1894.
Hufeland Kristóf Vilmos. Az anyákhoz
való jó tanácsa a gyermekek
testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól
az ö életöknek els esztendejekben.
Íratott németül 1799. esztendben,
mo.st pedig magyarra fordította
és némely megjegyzésekkel s
világításokkal a magyar szabásokhoz
alkalmaztatva kiadta ri Fábián
László. Pozsony, 1802.
— A gj'ermekek testi nevelése ! Jó
tanácsok anyák számára a gyermekek
testi nevelésének legfontosabb pontjaira
nézve, a legels években. Függelékkel,
fiatal házasok számára, a születend
gyermekek iránti elgondoskodást
illetleg. Az eredeti IX.
kiadás szerinti fordítást átnézte és
elszóval ellátta P o o r Imre. Pest,
1865.
Jakab István. Utasítás, mikép kell
világtalan gyermekekkel csecsem
koniktói kezdve czélszerüleg bánni.
Buda, 1H38.
Jansekowich. Miksa. Dissert. inaug.
med. sistens quaedam circa examen
morborum infantum. Budae, 1829.
Joó István. Dissertatio inaug. med.
de lactatione infantum. Vindobonae,
183.3.
Karácsonyi János. Orvostudori értekezés.
Kalászok a- gyermekkórjeltan
körébl. [Semiotica morborum Infantilium
in excerptis. Dissertatio inaug.
med.] Buda, 1843.
HARTMANN — KRESZ 139
Katona Mihály. Értekezés a veres
himlnek tekintetes nemes Borsod
vármegj'ében 1841-ik év telel havában
s e jelenvaló évbon véghez vitt
bé-oltása s annak sikere felöl. Miskolez,
1842.
Kende Mór. Az alkoholismus különös
tekintettel a gyermek idegrendszerére.
Budapest, 1899.
Keresztessy Frigyes Károly. Dissertatio
inauguralis phys.-medica de
phvsica
1842.
Kétly Károly. A gyermekhüdés. Paralysis
infantilis. Budapest, 1874.
Kis József. Emlékeztetés a himlbeoltásnak
hasznára, az önnön magzatjokat
igazán szeret szülknek
vigasztalására. Sopron, 1799.
— Erinnerung über den Nutzen der
Pockenimpfung an Eltem und Menschenfreund.
Aus dem Ung. ttbersetzt.
juventutis educatione. Budae,
Oedenbiu'g, 1799.
Klimko János Kereszt.
Dissertatio
inaug. med.-practica sistens semiologiam
aegroti infantis. Pestini, 1834.
Kolbány Pál. Einleitung zu einer
vollstándigen Abhandlung über die
Kuhpocken, das wahre Schutzmittel
gegen Blattern-Ansteckung. Pressburg,
1802.
Kollarits József. Dissertatio Inaug.
med. de eclampsia infantum. Pestini,
1833.
Koller Gyula és Schmidt György.
Kórrajzok bonczleletekkel a gyermekgyógyászat
körébl, észlelve a szegény
gyermekkórházban. Közlik . . .
Elszóval Balassa Jánostól.
Pest, 1863.
Kollinsky Ignácz. Dissertatio inaug.
med. de atrophia infantum. Pestini,
183.5.
Konrád Jen. Elmebántalmakról a
gyermekkorban. Budapest, 1895.
Kovácsy János. De hydrocephalo
acuto infantum specimen inaug. Pestini,
1831.
Kováts Mihály. Szükségben való és
segedelem-tábla a vízbe fúlt, megfagyott
és holtan születni látszott
kisdedekre nézve. Pest, 1798.
Köpf János Nep. A jó édes anya,
vagy miként kell a kisdedet okosan
ápolni ? Orvostudori értekezés. [Dissertatio
inaug. do offtciis matemis.l
Pest, 1844.
Kresz Géza. Utasítás a gyermek táplálása,
ápolása és felnevelésére. A szü-

11(1 KRIEGBR — PATZEK
lök figyelmébe ajánlja . . . Budapest,
1885.
Krieger Lajos József, üissertatio
inauíí. inod. eoinploctens therapiam
tnicíipitidis infantuin. l'estini, 1816.
Krinner József. De prima neonati
•'ducatione physica. Dissüert. inaug.
uiod. Kudne. 1838.
Kugler Leopold. A fölserdülésröl értekezik
üivo>;doctoriá létekor. [Dissertatio
inaug. nied. sistens pubertatem.]
Budae, 18- a köz- és faluhelyt lakó népnek eltt, benne és utánna bánnyi. Sopron,
számára Íratott könyv, mely fképpen
a faluhelyt lev bába asszo-
Neustadter Mihály. Kubpocken-Ka-
1736. (Németül is megjelent.)
nyoknak kedvekért készíttetett, de toohismus od(>r .Anwoisung über die
minden jó anyáknak is az olvasásra Art, die Kuhpocken einzuimpfen. Hermannstadt,
1801.
hasznos és nékiek mintegj- ajándék
az leányjaiknak férjhez menetelekkor
ajánitatik . . . által. Németbl paar Worte zur Beherzigung fiir allé
— Ueber die Kuhpocken-Impfung. Ein
magyana fordította GeodriJános. Familienviiter in Siebenbürgen. Herniannstadt
.1803.
Kiadta Lange Márton. Kolozsvár
és Szeben, 1791.
Nynlas Ferencz. Kolozsvári tehénhiml.
Kolozvár, 1802.
Matavovszky Ferdinánd. Orvostudori
értek e^és. \ görvélykór, annak Pantelin György. Dissertatio inaug.
lényege fölosztása és gyógymódja a
pesti gyermekkórházban tett tapasztalatok
után. Buda, 1844.
mod. do variída vaccina. Budae, 1832.
Fatzek Józsaf. Dissertatio inaug, med.
sistens vaccinam. Bndae, 1835,

.
Pechány Adolf.
PECHANY — SCHURM 141
A gjei-mekek szel-
1 mi ólete. Pozsony, 1894.
Plenck (Plenk) József Jakab.
Doctiina de cognoscendis et curandis
jiiorbis infantum. Viennae, 1807.
— Lehre von der Erkenntniss u. Heilung
der Kinderkrankheiten. Wien, 1807.
Pluhovszky Ferencz. Dissertatio
inaug. med. .sistens modum infantem
neonatura natiu'ae convenienter edueandi.
Budae, 1836.
Robitsek Károly. Az újszülöttek
szemgjniladiisa. (Orvostudori értekezés.)
[Dissertatio inaug. med. sistens
ophtalmiam neonatorum.] Buda, 1841.
— Móricz. Dissertatio inaug. med. de
ophthalmia neonatonim. Pestini, 1834.
Rosen (rosensteini) Miklós. Az
hójagos és veres himlnek gyógjitására
és beoltására való útmutatása.
Melyet svéciai nyelvbl németi-e fordított
és jegj'zésekkel szaporított
Murai János András, mostan
pedig ...
a gyermekek nyavalyájáról
Irt könyvébl kiszakasztván, magyar
nyehTe fordított BátiJános. Hozzá
adván a skarlát hideglelés históriáját
ugj-an azon auctorból. Kolozsvár, 1785.
— Orvosi tanítás a gyermekek nyavalyáiknak
megesmerésekröl és orvoslásokról,
melyet svéciai nyelven írt . .
most pedig magyar nyelvre fordított
az 1781-dik észt. göttingai IV. német
kiadás szerint G. D o m b y S á m u e 1.
Pest, 1794.
— Pozsony, 1812.
Rosenbaum Bernát. Dissertatio
inaug. polit.-med. de educatione liberorum.
Pestini, 1844.
Rothkrepf (Mátray) Ferencz. Orvostudori
értekezés a kisdedek tördésérl
és mosásáról. Pest, 1836.
Saarosy József. Dissertatio inaug.
phvs.-pathol. de infante. Vindobonae,
1834.
Sávoly Victor. Orvostudori értekezés.
Nézetek a gvermekkórtan körébi.
Pest, 1846.
Schaller János Nep. Orvostudori
értekezés.
Vitázás az uj szülött növelésérl.
[Dissertatio inaug. med. de
educatione neonati.] Buda, 1840.
Schaubauer Máté. Dissertatio inaug.
physiol.-pathol. de pubertate. Viennae,
Scbiff Ern. A csecsemk hurutos
gyomor- és béibántalmainak mechanikai
és diaetetikai kezelésérl. Budapest,
1892.
— Adatok az els életnapok folyamán
elválasztott vizelet quantitativ chemiai
összetételéhez. Budapest, 1892.
— Ujabb adatok az újszülöttek haeniatologiájához,
különös tekintettel a köldökzsinór
lekötési idejére. (Az u. n.
»tartalékvér« vér szerepe az újszülött
szervezetében.) Budapest, 1892.
Schlesinger Ignácz. Dissertatio
inaug. med. de atrophia infantum.
Pestini, 1839.
Scboepf-Merei Ágost. Jahres-Beitrag
zur praktischen Medizin und Chlrurgie
in Kinderkrankheiten vom Pesther
Kinderspital. Enthaltend : allgemeine
pádiatrische Gnmdzüge, eine genaue
Darstellung u. Behandlung der akutén
Fieber, Entzündungen, Tuberkelsucht,
Skrofelkrankheit u. s. w. mit Arzneivorschriften
und pathologischen Sektionen,
chirurgischen Operationen,
mit voUstándigen Abhandlungen über
die Myo-Tenotomieen an krummen
Gliedem, und die Operation des
Schielens. Pesth, 1841.
— A pesti gyermekkórház és annak
31/4 évi hatásának rövid vázlatja az
általa ingven orvosolt gyermekbetegségeknek
"^áttekintetével. Pest, 1842.
— Kurze Beleuchtung der Pester Kinderkrankheiten.
Pest, 1842.
— Néhány szó általánosan megalapult
ártalmas gj'ermeknevelési hiányok
körül magyar szülkhöz. Pest, 1844.
— A csecsem kórtól a 15-ik évig terjed
8576 gj'ermekkóresetek rendezete
orvosi és sebészmti tapasztalataim
áttekintete. Pest, 1845.
— A pesti gj-ennekkórház 'U évi m-
ködésének áttekintete. Pest, 1845.
— A gyermekgyógyászat tankönyve.
A pesti gyermekkórházban tett vizsgálatai
s tapasztalatai nyomán a
tudomány ujabb álláspontjához képest,
számos kóresettel s kórisméi táblákkal
ellátva írta . . . Els kötet. (A fejbántalmak.)
Buda, 1847.
Schubert János. Dissertatio inaug.
med. de tussi convulsiva. Budae,
1832.
Scbulbof Jakab (II). Fiatal nk útmutatója
a terhesség és gyermekágyban.
A kisdedek ápolása. Budapest,
1877.
— II. egészen átdolg. és bv. kiad.
1890.
Schurm János. Dissertatio inaug.
med. de atrophia infantum. Budae,
1825.

142 SCHÜ8CHNY — WBSZPRÉMI
Schuschny Henrik. A csecsem ápolása.
Orvosi tanácsok. Budapest, 1886.
Schwester József Károly. Dissertatio
inaiig, iiioil. de nutritione neonatonim.
Viennae, 1815.
Seth János. Versuch üher die Blattem-
Impfiing iind derén wesentliche Vorzüge
ziir Befördening dieser wohlthiitigen
Krtlndung. Koniorn, 1801.
Siklósy Károly, brvosrendrségi értekezés
a lelenczházakról. (Onostudori
értekezés.) [Dissertatio inaug.
pol.-nied. de brephotrophiis.|Pest, 1844.
Spécz Károly. Dissertatio inaug. med.
de a.>;phyxia, ophthalmia et aphtis
neonatoruin. Budae, 1833.
Starovessky Károly Fülöp. Dissertatio
inaug. med. coniplectens pathologiam
traeheitidis iiifantum. Pestini,
1816.
Stein Lipót. Dissertatio inaug. med.-
pract. de spasmis infantum. Vindobonae,
1833.
Steiner János. Gyermekgyógjászat
orvosnövendékek és orvosok számára.
A második jav. és bóv. kiad.
után magjarra fordította S (^ h u 1 h o f
Jakab, Budapest, 1875.
— Tanácsok a gyermek természetszer
testi nevelésére. Ford. K. B e n i c z k y
Irma. Budapest, 1878.
Straub Fridrik. Erlauternde Abhandlungeii
iiber Blattern, Schutzpocken
u. derén Abarten. Für inipfende Civil-
Wundárzte und Nichtárzte, besonders
Familienváter und Vormünder, die
mancher Vorurtheile wegen, die
Impfung ihrer Kinder verweigem. Pest,
\H29.
Suták Mihály. Dissertatio inaug. med.
(lo thrombo neonatorum. Pesthini,
1831.
Szabó Dávid. Kisgyermekes anyák
könyve. A szabolcsmegj'ei s hajdukerületi
oi*vos-g>óg>szerész-egylet pályázati
eszközlésébl, legközelebb a
szabolcsmegyebeli családanyák számára.
Nyíregyháza, 1872.
— II. változatlan kiad., 1873.
— Endre, (lyormekisme. Boncz és
lélektani alapon. Kolozsvár, 1874.
— József (III.) (kolosvári). V'indiciae
hominis na.scentis. Specimen inaug.
sist^ns necessitatem et momenta in
nogotio genorationis voci naturae
suam re.stituendi auctoritatem. Vindobonae,
1834.
Szathznáry József. A tehénhiml oltásáról
való rövid értekezés leginkább
a közrendek megvilágosítására intéztetve.
Buda, 1818.
— Tractatus de inoculatione vaccina©
in commodum plebis impriinis, editus
per ... Ex originali hungarico in latinum
ti-anslatus. Budae, 1818.
- Kratko pokuSenie o kalamlenju kravli
boginja. Buda, 1818. (A tehénhiml
oltásról szerb nyelven).
Szeg Kálmán. A gyermek ápolása
az elsó három év alatt. Budapest, 1889.
Szobner József. A gyermekgyógyászat
alapvonalai. 1. füzet. Pest, 1867.
ophthal-
Szts (körösi) Sámuel. De
mia neonatoruin. Vindobonae. 1829.
Tamássy Lajos. Dissertatio inaug. med.
de aphthis neonatonun. Pestini, 1820.
Terhes Benjámin. Dissertatio inaug.
med. de ophthalmia neonatonim. Pestini,
1822.
Thim József. Himlöoltási útmutató,
különös tekintettel a gyakorlati eljárásra.
Hatóságok, községek, hatósági,
kör-, községi és tiszti vizsgára
készül orvosok számára. Budapest,
1896.
— Az egészségügyi közigazgatás kézikönyve,
Icülönös tekintettel a gjakorlati
eljárásra. Hatóságok, községek,
hatósiigi, községi-, kör-, pálya-, kórházi,
egyleti magánorvosok, gyógyszerészek,
tanintézetek stb. számára.
Három hatíírid naploval. 2 kötet.
Budapest. 1897.
Tormay (KrenmüUer) Károly. Utasítás
a védhimlö oltonyozására. Szegzárd,
1845.
mimann Mórioz. Hernia umbilicalís
infantiini. Dissertatio inaug. med. Pestini,
1844.
Vali Ern A gyermekek heveny genves
középfül gyuladása. I^dapest,
1894.
Valovics^ QyTila. (íyermekeink érdekében.
Útmutatiis anyáinknak, miként
kell gvennekeinket ápolni. Budapest,
1884. '^
Váradi Sámuel. A tehénhiml, avagy
a vakczina tennészetének és terjesztése
módjának rövid eladása. A vakczina
képével. Bécs, 1802.
Wanyek János. Dissertatio inaug.
polit. med. de educatione infantum.
Budae, 1841.
Weszprémi (Csanády) István. A
kisded gyermekeknek nevelésekrl
való rövid oktatás, melyben eladatik,
miképpen kellessék azokkal bánni
születésektói fog^'a három esztends

korokig. Hozzá-adattak a végin az
egészségnek fentartására és a hosszú
életnek megnyerésére tartozó szükséges
regulák. Kolozsvár, 1760.
Widmann Károly. Dlssertatio Inaug.
lued. de hydrocephalo acuto infantum.
Vieuuae, 1841.
Wittmann Lázár. A gyermekápolás
rövid kézikönyve, tekintettel a hazai
viszonyokra. Budapest, 1876.
Zsidák Ágost. Értekezés a gyermeknevelésrl.
[Dlssertatio inaug. med.
de educatione infantum.] Buda, 1844.
— ^
1791. A leányoknak, anyáknak és gyermekeknek
orvos-asszonyjok, a közés
falu helji; lakó népnek számára
Íratott könyv . . . Kolozsvár és Szeben.
1799. Emlékeztetés a himl-beoltásnak
hasznára. L. Kis József.
— Erinnerung über den Nutzen der
Pockenimpfung. L. Kis József.
WIDMAXN — 1880 143
1802. Kolozsvári tehénhiml. II. böv.
kiad. Kolozsvár.
— Kuhpocken-Katechismus oder Anweisung
die Kuhpocken einzuimfen.
Nach der Art des Beckerischen Nothu.
Hülfsbüchlein, aus den bestén bishero
im Druck erschienen, die Kuhpocken-Impfung
betreífenden Schriften
in Frag u. Antworten abgefasst. Hermannstadt.
1812. Praecepta instituendae vacciuationis
pro medicis et ehirm-gis regni
Hungáriáé. Budae.
1818. Praecepta instituendae vacclnatíonis
... h. 1812.
1888. Utasítás, mikép kell világtalan
gyermekekkel csecsem komktól
kezdve czélszerüleg bánni. Buda.
1867. Von den harten und weichen
Geschlechtstheilen. — Der Kopf des
Kindes. Pest. (Czimlap nélkül).
1880. Torokgylkfélék és a diphteritisrl.
A mvelt szülök számára. Nagykanizsa.

V.
MEDICINA PUBLICA.
1. Hygiene generális et speciális. Prophylaxis generális.
Diaetetica (Makrobiotica). — Statistica.
Alföldi Izidor. Az egészségtan kézikönyve
a középtanodák, képezdék és
a mveltebb közönség számára. Pancsova,
1885.
Alföldy Dénes. A bor vegyelemzése,
különös tekintettel a hamisításokra.
Temesvár, 1880.
Ambró János. Irányeszmék a magyar
állam területén felállítandó bába-intézetek
szervezésénél. Pest, 1871.
— A pozsonyi közkórház és a bábaképezde
hiányai. Pozsony, 1880.
Antoninus (Cassoviensis János).
De tuenda bona valetudine. Cracoviae,
1535.
Bakonyi József. Adatok a vesztegl
intézetek keletkezése, fejldése és
jelen állásáról. Hivatalos fomisból
összeszedte .... Kolozsvár, 1858.
Balázs István. A kolozsvári piaczi tej
egészségügyi szempontból. Tizenötféle
kolozsvári piaezi tej részletes khémiai
analízise. (Pályadíjjat nyert m.) Kecskemét,
1899.
Balló Mátyás. Budapest fváros ivóvizei
egészségi szempontból és néhány
ásványvíz elemzése. Budapest, 1881.
Balogh Tihamér. Magán-egészségtan
(Diiitetika). Vezérfonal felsbb
leányiskolák, polgári leányiskolák és
tanitón-képzk számára. Budapest,
1889.
— Uj kiadás 1899.
— Egészségtan. Vezérfonal elemi iskolák
.számára. Budapest, 1890.
Balsarati Vitus János. De remediis
pestig prophylacticis. 1564.
és be-
Baráth Ferencz. A prostitutio
folyása a közegészségi
állapotra. Angol
foiTús után átdolgozva. Pest, 1872.
Barth László. A va.sámapi munkaszünet
közegészségi szempontból.
N i e m e y e r Pál nyomán hazai viszonyainkhoz
alkalmazva. Budape.-it.
1876.
Bauer Lajos és Kármán Samu.
Gyermekhygiene. Útmutató anyák
számára a gj^ermekápolásban. — Átnézte
és elszóval ellátta B ó k a y
János. Budapest, 1899.
Baumgarten János Keresztély. Dissertatio
i)olitico-phys. de arte decoratoria.
(Az emberi test szépségének
hátrányára lev dolgokról éi'tekezik.)
Lipsiae, 1791.
Bebrich József. Dissertatio inaug.
med. de aqua, respectu dumtaxat
politico. Budae, 18vj5.
Bécsi Gedeon. Schule der Gesundheitspflege.
Vortrag, gehalten in der
IV. Versammlung des südungarischen
liOhrer-Vereines. Temesvár, 1872.
Békésy Géza. Az egészség könyve.
Mindenkinek érthet tanítás az egészség
ápolásáról. Budapest, 1897.
— A gózzel való ferttlenítés és eszközei
a gvakorlat igényeire tekintett

— II. meírbóv. kiad. 1801.
Beniczky (K.) Irma. Egészség könyve.
1. rész : Az emberi test Egészségi
.szabályok. 11. rész : A leggyakrabban
elforduló betegségek, azok külsó jelenségei
s a betegápolás. Dr. B o c k,
dr. R e c 1 a m, dr. M e n k e s más
tekintélyek nyomán. Budapest, 1875.
Berényi Perencz. Járvány-ügyünkrl,
az óvintézkedésekre való tekintettel.
A családi kör iarényeihez alkalmazkodva.
Budapest"l894.
Bock Károly Ern. Az egészség négy
könyve. A magyar nép szükségeihez
alkalmazva. Pest, 1859.
— Az iskolás gyermekek testi és szel-
BENICZKY — CSAPÜDi 145
lemi épsége fentartásáról után
magvar nyelvre ford. Göncz y Pál. nyelvre áttétetett. Pest, 1789.
Pesti 1870.
— Intézet. Mi módon lehessen azon
— Egészségtan a nép számára, mely épületeknek, meljek a víz-áradástúl
megtanítja az embert az egészség szenvedtenek, egészségtelenségeket
fentartására és helyreállítására. Átdolgozta
Izsó Lajos. Budapest, — Uj kiadás. Buda, é. n.
eltávozni. Pest, é. n.
1874.
Carro János. Praktische Beobachtimgen
über die Schwefelráucheningen.
— Az egészséges és a beteg ember.
A magyar közönség számára átdolgozta
Faragó Gyula. Budapest, J s e p h \V á c h t e r. Wien, 1818.
Aus dem Französischen tibersetzt von
1890.
Cliyzer Kornél. Zemplénmegje közegészségügj'i
viszonyai 1871-ben, s
Bodnár Sándor. Védekezés a eholera
ellen. Budapest, 1892.
javaslat azok rendezésére a megj'ei
— A difteritisz elleni védekezés. Budapest,
1893.
— Jelentés Zemplénmegje közegész-
uj szervezetben. Sárospatak, 1871.
— Egészségtan. Mesékkel és elbeszélésekkel.
Népiskolai használatra. Bu-
— Emlékirat az 1876-diki XlV-ik t.-
ségi viszonvairól. S.-A.-Ujhely, 1880.
dapest, 1894.
Bossányi (nagy-bossányi) András.
Medizinisch-statistische Relation des
Pester Bürgerlichen Kranken- und
Versorffuns-lnstituts beim heil. Rochus
1805/6." S. 1. et a.
Boldini Róbert. Schutz, Verhalten
und Heilmittel gegen die Cholera.
Pest, 186(i.
Botka Imre. Értekezés a mocsárokról,
kór-oktani és orvos-rendrségi
tekintetben. [Dissertatio inaug. sistens
paludes, respectu aetiologico et pol.-
medicoj Buda, 1842.
Buday József. A feketeasszony vagy
az oroszországi pestis, annak keletkezése,
óvszerei és orvoslása. Budape.

. TMcd.
CSATARY — FEKETE
-- V. kiad. 1H»H.
-- Eg('>szst'g1;aii. Nt-piskolák számára.
Budapest. 18»

1
;
j
Fényes Elek. Mayyainrszairnak s aj
hozzákapcsolt taitomanyoknak mos-
tani állapota statisztikai és geogra- Friedenreich. J. Chj. Anweisung.
ansteckenden
j
Peleki Hugó. A divat befolyása az
eírt'szsógre. Budapest, é. n. (1886.)
Feiix A. Wie der Teufel das Brannt^
weintrinken erfindet. Ung.-Altenburg,
1H59.
Pelvinczi György. De conservanda
bona valetudine liber scholae Salernitanae.
Az Angolországban lev Saleniitana
scholának jó egészségrl
|
való megtartásának módjáról irott
könyve. Mely most magyarra fordítta-
tott és rhvthmnsokban alkalmaztatott,
i
Lcse, ]694.
FELEKI — GALLIK 147
phiai tekintetben. 6 kötet. Pest, 1836 !
— 40. (Hazánk egészségügyi viszonyait
\
í
mellesleg tárgyaló munka.)
Ferro Paskal József. Nahere Unter-
.suchung der Pestansteckung und über
Schiidlichkeit der Contumazen. Nebst 2
Aufsátzen über Berichte aus der Moldau
und Walachei. ,Wien, 1787.
Féss Menyhért. Értekezés az ember
testi nevelésérl. Buda, 1829.
Fischoff Ignácz. üissertatio inaug.
med. de nocivo influxu vitae ni'banae
in sanitatem. Budae, 1839.
Fodor József. Az árnyéksz ék-rendszerekrl,
tekintettel a hazai és fleg
a pesti viszonyokra. Pest, 1869.
— Közegészs ^>güg>' Angolországban, tekintettel
az orvosügyre, orvosi rendészetre
és törvényszéki orvosi ügji-e,
valamint a hazai \iszonyokra. (A m.
tudom akadémia által 200 aranyas
nagj' jutalommal kitüntetett mii.) Budapest,
1873.
— Az egészséges házról és lakásról.
Három eladás. Budapest, 1877.
— A közegészségügy. (Hivatalos jelentés
a Parisban 1878-ban tartott egyetemes
kiállításról). Budapest, 1879.
— Egészségtani kutatások a levegt,
talajt és vizet illetleg. Budapest,
1880—81.
— Hygienische Untersuchungen über
Luft, Boden und Wasser. Braunschweig,
1881—82.
— Néhány készülék egészségtani eladásokhoz
és kisérletekhez. Budapest,
1883.
— Hygienische Versnchs- und Vorlesungs-Appai-ate.
Budapest, 1883.
— A lakásviszonyok befolyása a cholera
és tjphus elterjedésére. Budapest,
1884.
KL-^i'-szségtan a középiskolák fels
osztályai számára, valamint magánhasználatra.
Budapest, 1886.
— H. kiad. 1893.
— A tudományok, az egyetem és a
közjólét. Budapest, 1895.
— A tiszti-orvosi kiképzés és minsítés
reformja, tekintettel az egészségtudomány
és közegészségügy igényeire.
Budapest, 1898.
Forgó György. Utasítás az egészségre
ügvel hivatalnokoknak. Pest,
1831.
Fraenkl Jakab Gyula. Specimen
inaug. med. Circumcisio respectu
medlco. Pestini, 1839.
wie man sich vor allén
Krankheiten, insonderheit für jetzt
grassirenden hitzigen Fleck- und Fáulung-Fiebem
verwahren könne. Für
solche, die nicht selbst Aerzte sind.
Auf Verordnung eines Wohllöbl. Magistrats
der k. Freistadt Bistritz luid
des dazn gehörigen Distrikts. Für
hiesige Stadt- und Landleute zum
Bestén und wohlmeinenden ünterricht
entworfen. Bistritz, 1791.
Friedrich Vilmos. Gyárak egészségügyi
intézményei, különös tekintettel
a hazai közegészségügyi törvényeki'e.
Budapest, 1897.
Fromm Pál. Orvostudori értekezés.
A kui'íizsok orvosrendészeti tekintetben.
jMedicaster respectu pol.-medico.
Dissertatio inaug.] Buda, 1841.
— Statisztikai egészségügj'i adatok
Budapest fváros IV. kerületérl az
1882., 1883. és 1884. években. Budapest,
1885.
Puclis Ferencz Xav. Ars longaevae
vitae per medicam corporis et animae
ciu'am, quam quisque sibi debet ex
legrationis practicae, praeeipiente
animae, et corporis cultiiram etc.
Posonii, 181)4.
Fuker Frigyes Jakab. De salubritate
et morbis Huiiü-ariae schediasma.
Lipsiae. 1777.
Gaal (Gyulai) Miklós. Anleitung
zur Herstellung zweckmássiger Abtritte,
Kloaken, Kanale u. s. w. nach
den neuesten Erfahrungen und Verbesseningen,
nebst Beschi-eibung eines
neu erfundenen Sehlauch-Abtrittes mit
freistehenden Schláuchen. Brünn,1841.
Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek,
edények, szövetek és egyéb házi
ezikkek orvosrendri vizsgálatára.
Orvosok, gyógyszer!'.-z(>k. lendörható-
/

148 GÁRTNER — HÉYA
sá^i közegek s kereskedk számára.
S.-A.-Ujhely, 1879.
— II. tolj. átdolgozott s böv. kiadás.
Kaíísa, 1887.
Gártner Ágoston. A közegészségtan
alapvonalai. Orvosnövendékek, orvoí^ok,
építészek, mérnökök és közigazgatási
hivatalnokok számára. A II.
bóv. és jav. kiad. után fordította és
jegvzotekkel ellátta R i g I e r G u s z-
tá V. P.udapest, 1896.
Gelléri Mór. Az ipari
és gyári alkalmazottaknak
betegség esetím való
segélyezésérl szóló törvény végrehajtására
és életbeléptet-'sére vonatkozó
ministeri rendeletek. A segélypénztíirak
alapszabályainak mintáival
és a legfontosabb kezelési könyvek
berendezésére vonatkozó mintákkal.
Budapest, 1892.
Gelsen Károly. A mézes hetek egészségtana.
.Az eredeti m ötödik kiad.
után ford. Baján Miksa. Budapest,
1894.
Gerlóczy Gyula. A közegészségügy
szerepe a nemzetgazdaságban. Budapest,
1M91.
Goriupp Ferdinánd. Syphilismus.
Specimen inauír. polit.-med. Pestini,
1831.
Gömöri Dávid. A pestisrl való orvosi
tanácslás, a melyben miképpen
kiki okos értelmének és az orvosi
tudomány fundamentonuinak útmutatiisa
szerint, magának, mind az egészséges
testnek megoltal mázasában,
mind pedig az dögleletes nyavalyában
önnön maga orvosa lehet. (íyr, 1739.
Graefe Károly Ferdinánd. Pestis
ragadvány ellen oltalom .... orvosi
tanácsadása Torgau lakóinak. Németbl
magyan'a fordította egy barátjai
s felebarátjai javán töreked hazafi
K. Sz. P. k. Bécs, 1814.
Granville A. B. Egészség-Kathekizmusa,
vag>' : az egészség fentartására
és kés vén.ség elérhetésére
szolgáló egyszer szabályok, melyeket
minden rend s rangú .személyeknek
nem lehet elegendökép ajánlani. A
harmadik kiadás utiin angoll)ól magyarra
általtétotett. Kassa, 183ö.
Gross Fülöp. De vino specimen inaug.
(liactotico-politico-medicum. Pestini,
1830.
Grósz Lipót. Kmlékirat a hazai betegápolási
iig>' keletkezé.'s
fléaux. Budapest, 1874. (Parisban nyomatott.
Hermann János. Megyei orvosi eljárás.
Pécs. 1845.
Héya Mihály. Oktatás haluttkéraeknek.
Balassa-Gyarmai

'
; 1!
,
I'
j
j
—
Hlatky Antal, Gesundheitsregeln
zum Gpbrauche für Schulen u. zur
Beherzigimg für Jederraann. Mit illuminii'ten
Abbildnngen der vorzüglichsten
Giftpílanzen, Giftschwiimme
und eines tollen Hundes. Pressburg,
1826.
Homonay (irmesi) Imre. Szabályok
egészség, illem, erkölcs, vallás és más
hasznos dolgok tekintetében úri leánykák
és finevendékeknek. Életbölesességi
tanácsok, régi, középkori és új
történetekkel. Buda, ^1855.
Horváth Farkas. Értekezés az árnyékszékrendszerek
felett. Budapest,
1875.
— Sámuel. Rövid oktatás, miképpen
kellessen magunkat a pestis ellen
védelmezni, és a pestisben lev betegeket
orvosolni. Pest, 1806.
Hgyes Endre. A veszettség gyógyításáról.
Kísérleti és statisztikai tanulmány,
tekintettel különösen a Pasteurféle
prophylactieus gyógjitásra. Budapest,
1888.
Hoffmann Frigyes. Gründlicher Unterricht
wie ein Mensch etc. sein
Lében und Gesundheit láng conserviren
könne. Dem noch beigefügt ist
ein ausführlieher Bericht (pag. 252
309.) von der Natúr, Eigenschaft und
hen-lichen Kraft des ungarischen
HLATKY — KELEMEN 149
Joachim Vilmos. Der Gesundheitsfreund
der menschlichen Seele. Stutt-
Weins ete. 111. Aufl. Ulm, 1745.
Hufeland Kristóf Vilmos. Az em- gart, 1842.
j
béri élet meghosszabbításának mes- i Joannes Antal. De tuenda bona va-
térsége. Német nyelvbl magj'an-a
fordíttatott, a nehezebb helyeken meg-
világosíttatott, alkalmatosság szerént
a magyar hazára szabatott, néhol
pedig megbövíttetett K o v á t s M i-
1
hály. Pest, 1798.
I
— II. kiadás. 1799.
!
- Az emberi élet hosszabbításának
mesterségérl irott bvebb munkája-
nak rö\id foglalatja, Kolozsvár, 1798.
— Kunst prodíauíeni áivota lidského
na swug nakiad \\ydal Jirj Palkowié.
Dwa diíij. We Wacowe, 1800.
— Ars longaevae et hilaris vitae,
(Posonii), 1805.
I
— Ugyanez szerb nyelven. Buda, 1807.
|
— Chudoáestva k prodolzeniu íivota
•
— Kholeraszabályzat egészségügyi hatóságok,
onosok és a közönség hasz-
celovjeceskajo s niemeckago na slaí
venoserbskij dialect prevedeno. Buda, nálatára. Fordítás G r i e s i n g e r,
1807.
Petten koffer és Wunderlich
— Makrobiotika, vagy az ember életét tanárok nyonu\n. Pest, 1866.
meghosszabbít

••rtokoz»''s.)
Kessler János Mihály. Dissertatio
iimufí. inod. de morbis hiemalibus
folicitor avertendis. Halao Magd., 1744.
;KÍ8 József. EfT^szséget tílrf^^azó katechismus,
vafryis kórdi'>sekbe ós feleletekbe
fo^'lalt oktatiis. A köznépnek
ós az oskolába járó gyermeknek
számára. Sopron, 1794.
11. megbóv. kiad. 1796.
Klenke Ármin. Gyakorlati szépítéj
:
lae
KÉKV — küKiibV
Die Stadt der Zukunft. Budapest, 1894.
Kóry (Bittner) Imre. Kszmc'k a közorvostan
szabályozására Magyarorszájrban.
Pest, 1848. (Koszonizott
szét. .Az egószség ós szópsóg termószetszen'i
ápolása után K.-B e-
n i c z k y Ír m a. Budapest, 1878.
Knie Márton József, Clinische Anekdotáin
über die Sanitáts-Beschaflfenheit
der königl. P'reystadt Szegedin. Pest,
1788.
Zocsis József. Orvostudori értekezés.
A halottas házak szüksí^géröl. [Dissertatio
inaug. pol.-med. de necessitate
necrooomiorum.] Kecskemét, 1844.
Kolmár József. Makrobiotika, hosszxi
élet tükre. Pozsony, 1897.
Kontúr Béla. A jó egészség könyve.
Budapest. 1892.
Kovachicli (senkviczi) József Miklós.
Seholae Saleruitanae praecepta
eonser\'andae valetudinis. Accesserunt
alia diaetetiea. Budae, 1821.
Kovács Áron. \ külállaniok nevezetesebb
szárazföldi hadseregei egészsógügj'i
szervezetének ismertetése.
Budapest, 1898.
— István képviselnek a prostitutió
tárgyában tartott beszéde. B.-Gyula,
1880.
Sebestyén Endre. Javaslat az
áiladalmi közegészség és orvosi ügy
rendezésérl hazánkban. Az orvosi
kar választmánya tervezete szerint
fogalmazta .... Pest, 1848.
Zöleséri (keres-eeri) Sámuel Tractatus
brcvis de nunliis, quibus vitae
ae sanitas conservaretur et prolongaretur.
Solnae, 1H93.
Krösy József. I'lan einer Mortalitats-
Stati.stik für (írosstiidte. Wien, 1873.
— .Az emberi élet-taitam és halandóság
kiszámitúsáról. Budapest. 1874.
— Welche Unterlage hat die Statistik
zu beschaffen um richtige Moitalitáts-
Tabellen zu gewinnen y Denkschrift
im Auftrage der inteniationalen statistischen
Comissidu I'.crlin, 1874.
— A pestvárosi kolerajárvány 1872 és
1873-ban. Budapest, 1876.
— Pestváros halandósága 1 872 és 1873-
ban és annak okai. Budapest, 1876.
— Die Sterblichkeit der Stadt Pest in
den Jahren 1872- 1873 und derén
Ursachen. Berlin, 1876.
— Budapest halandósága 1874 és 187.-
ben és annak okai. Budapest, 1877.
— Die Sterblichkeit der Hauptstadt
Budapest in den Jahren 1874— 1875
und derén Ursachen. Berlin, 1877.
— Iníluence des habitations sur les
causes des Décés et sur la durée de
la vie. Paris, 1877.
— A fvárosi halandóság kérdéséhez.
Önvédelem és felvilágosítás. Budapest,
1879.
— Ueber den Einfluss der Wohlhabenheit
und der Wohnverháltnisse auf
Sterblichkeit imd Todesursachen mit
besonderer Berücksichtigung des Auftretens
der infectiösen Krankheiten.
Stuttgart, 1885.
— Die Sterblichkeit der Haupstadt
Budapest in den Jahren 1876 1881
und derén Ursachen. Berlin, 1885.
— Armuth und Todesursachen. Zugleich
ein Beitrag zur .Methodologie der
Statistik. Wien, 1886.
— Die Wiener impfgegnerische Schule
und die Impfstatistik. Braunschweig.
1887.
— Die Sterblichkeit der Hauptstadt
Budapest in den Jahren 1882— 18H.')
und derén Ursachen. Herlin, 1888.
— Kritik der Vaccinations-Statistik und
neue Beitráge zur Frage des Impfschutzes.
Denkschrift an den IX.
inteniationalen medicinischen Congress
zu Washington 1887.Berlin,1891.
— Neue Beitráge zur Fi-age des Impfschutzes.
Zweite Beobachtungs-Serie
1887-88. Referat an den X. International
en medicinischen Congre.

;
tia^ zur Kritik dci Nnccinationsstatistik.
Biaunschweig-, 1896.
— Die Natalitáts- und Mortalitatsverhiiltnisse
iingarischer Stadte in den
Jahren 1878—1895. (lm Vérein mit
G u s t a V T h i r r i n g). Budapest und
Berlin, 1897.
— Hitfelekezet, vagyonosság és foglalkozcisa
a halálokokra. Budapest, 1898.
^ A himloltás véderejéröl. Nég>^ statisztikai
értekezés. Bixdapest, 1898.
— Budapest székes-fváros halandósága
az 1886— 1890-iki évben és annak
okai. Budapest, 1898.
— Die Sterblichkeit der Hauptstadt
Budapest in den Jahren 1886—1890
nnd derén Ursachen. Berlin, 1898.
— Zur intemationalen Nomenelatur der
Todesursachen. Ki'itisehe Bemerkungen
zu B e r t i 1 1 n's Vorschlágen.
Berlin, 1899.
Krafft János György. Dissertatio
inauíf. med. de hygiene. Vindobonae,
1822'
Kresz Géza. Miként lehetne Budapest
fvárosát jó egészséges és megbízható
tejjel és gyermektejjel ellátni ?
Budapest, 1883.
— Gyakorlati tapasztalatok a berlini
közegészségi kiállításon s útközben
és azok értékesíthetése fvárosunkban.
Budapest, 1884.
— A tuberculosis és annak pusztítása
ellen való védekezés, tekintettel hazánk
és a fváros közegészségi viszonyaira.
Budapest, 1884.
— Táp- és élvezeti szerek és használati
ezikkek hamisítása és ennek
különösen a fvárosban megelzésérl
kiállított tárgyainak felsorolásával.
Budapest, 1885.
A mentés és els segély szervezése
a fvárosban. Budapest, 1885.
— Kanyaró és köztisztaság a fvárosban.
Budapest, 1886.
— Állítsunk ferttlenít intézeteket a
cholera s egyéb ragályos kórok terjedésének
meggátlására ! Budapest,
1886.
—
A cholera és az ellene való védekezés.
Budapest, 1892.
Házi egészségügyi szabályok. (3 rész.)
Budapest, 1894.
Kun Tamás. A magyar forvos tiszti
kör.?. Miskolcz, 1863.
— Magyarország közegészségi és oiTosi
ügyének rendezése javaslati czikkekben.
A tiszti orvosok mködését szabályozó
rendeletekkel. Pest, 1869.
KRAFFT — LINZDAIKI.' 151
Kyr Pál. Sanitatis stúdium, ad imitationem
aphorismorum compositum
item : alimentoi-um vires breviter et
ordine alphabetico positae. Corona,
1551.
Lange Márton. Ueber die Lebensordnung
zur Zeit epidemiseh grassirender
Faulfieber, besonders der Pest.
Hermannstadt, 1786.
Lazánszky Tamás. Orvostudori értekezés
a veszettségrl. [Dissertatio
inang. pol.-mediea sistens cui'am prophylacticam
hydrophobiae.] Pest, 1836.
isme-
Legányi Gyula. Az egészségi
retek könyve. Középiskolák számára
és magánhasználatra. Debreczen, 1890.
Lendvay Ben. Huszonöt év Márkusfalva
életébl. Elbeszélés a magyar
nép számára. Kiadja az Országos közegészségi
egyesület. Budapest, 1889.
— Pál. Közegészségünk miseriái, különös
tekintettel a falvakra. Csepreg,
1885.
Lenh.ossék Mihály Ignácz. Aiiweisung
für die in den k. Freistádten
des Königreichs Ungarn bestellten
Todtenbeschauer. Ofen, 18i7. (Magyar
nyelvre is lefordíttatott.)
— Instructio pro mortuomm revisoribus
in liberis regiisque civitatíbus regni
Hungáriáé constitutis. Budae, 1828.
— Summa praeeeptorum in administrando
variolae
vaecinae negotio per
regnum Hungáriáé quam altiore jussu
concinnavit . . . Budae, 1820.
— Diati'ibe de recta momm ratione,
ut sunimo tuendae valetudinis praesidio,
civibus academicis die 27. Junii
1830. dicavit . . Budae, 1830.
.
Lessius Lénárt. Hygiasticon seu vera
ratio valetudinis bonae et vitae una
cum sensuum, judicii et memóriáé
integritáte ad exti-emam senectutem
eonservandae. Cassoviae, 1726.
Leszner Dezs. Hogyan tanítsuk az
egészségtant a népiskolában '? Kis-Marton,
1885.
Lévai Izor. Közegészségtan, tekintettel
a gyermeknevelésre. Szülk, tanítók
és a serdültebb ifjúság részére.
II. kiadás. Szabadka, 1888.
Linden Miksa József báró. A sáros,
egészségtelen s haszonvehetetlen vizek
jobbításáról s ihatóvá tételérl. Kiadattatott
németül és mag>-arra fordíttatott
K a s s a n d r a k i a d ó j á-
tó 1. Bécs, 1794.
Linzbauer Ferencz Xavér. Statistik
des Medizinal-Standes der Kranken-

!
' 1
j
j
I Markó
táv. Dissertatio iuaug. pol. -med. de
nosocomionim utilitate. Vindobonae,
1829.
László. A rtigály és védekei
zésünk.
I
—
Hl. kiadás. Miskolez, 1893.
A kolera és védekezésünk, li. ki-
adás. Miskolez, 1893.
i
i
'
fulosis
i
Budapest,
j
jó
j
fundamentosan
i
darab.
I
—
[
és
I Druck
I
162 LÖRINCZl — MUNKÁTSY
und Huiimnitats-Anstalton dor Mineralwa-ssor,
Bador, Trink- und Gesundbrunnon
von Unsíarn. Wien. 1859.
— A magyar korona országainak nemzotközi
egészs»''güf?ye. Az egj'es igazgatási
tárgyak fejldésének tört:^neti^vel.
Hivatalos adatok nyomán. Pesten,
1868.
— Das intomationalp Sanitátswesen der
ungarischon Kronliinder. Pest, 1868.
— Néhány az a niagjar kormányhoz
és a parliamonthez a közegészség szabályftzása
tárgyában. Hudapest, 1874.
Lrinczi Ferencz. A népszer egészségtan
rövid kézikönyve. A népiskolák
számára, külftiidi szerzit nyomán.
Budape.st, é. n. (1877.).
— Vezérkönyv a Közegészségügji szolgálat
terén. Orvosok, gyógyszerészek,
szülésznk, megyei, városi, községi
tisztviselk, közegészségügyi bizottsági
tagok használatára. Budapest,1882.
— Függelék a »Vezérkönyv a közegészségügyi
szolgálat terén « czímú m-
hez, orvosok, gyógyszerészek, szülésznk,
megyei, városi, községi tisztviselk,
közegészségügji bizottsági
tagok használatára. Budapest, 1884.
— A népszer egészségtan rövid kézikönyve.
Budapest, é. n. (1888.).
— Kormányrendeletek és gjógj-kezelési
módozatok a roncsoló toroklob (Diphtheritis)
iránt. Budapest, 1890.
— A közegészségügyi közigazgatás kézikönyve.
Orvosok, gj'ógyszerészek, szülésznk,
törvényhatósági és községi
ti.sztviselk számára. Ilí. kiadás. Budapest,
1892.
— Hogjan menthetk meg a tüdögümö-
kórosok és mikép gátolhatni meg a
tüdvész terjedése ? Budapest, 1893.
Lutter József. Dissertatio inaug. pol.-
medioa do nosooomiis. Pestini, 1840.
Mahler Gyula (pozsonyi származású).
\
Kepetitorium der Hygiene. 2 Thle. II.
vollst. neubearb. u. verraehrte Aufl.
Leipzig, 1898.
Majer István (kanonok). Egészségtan
és életment tanácsok a nép számára.
Ksztergom. 1847.
III. kiad. Kger, 1885.
Maláich György. Matrimonium rospectu
pol.-medico. Dissertatio inaug.
med. Pe.«

MUTSCHENBACHER — PETERKA 153
MutschenbaciLer Béla. Pár >/.'• a
fvárosi küzegészségüsA' kórdési'ht'z.
Budapest, 1882.
Müller S. Zeitgemasse Mittheilimgeu
beziiglich der Cholera-Epideinie in
deneu nebst belehrenden u. beruhigenden
Erörtemngen folgende die
hohe Regiemng die Gemeinden u.
jeden Einzelnen sehr nah berührenden
Fragen beaatwortet werden, als :
ob die Cholera ansteckend sei "? Ob
und ^vie man den Ausbruch u. die
Verbreitung dieser furchtbaren Epidemie
verhüten könne ? Ob die bisherigen
Massregein, als : Contumaz-Háuser,
Grenz-Cordons etc. zweckmássig
seien ? Pest, 1872.
Nagy Antal (ügjvéd). Prepisi za likare
i ran \Tacitele ki-aljestva Ugerskoga.
Buda, 1825. (Utasitások orvosok és
állatorvosok számára Magj'arországon).
— József. Népiskolai közegészségi szabályok.
Nyitra. 1870.
— Belehrung und Verhaltungs-Maasreareln
für die Todtenbeschauer. Neutra,
1871.
— Nyitramegye lakosságának egészségi
állapotára károsan ható viszonyokról,
ezek megszüntetését czélzó indítványokkal.
Nyitra, 1883.
- (alsó-szopori). Dissertatio inaug.
med. si.stens salubritatem et morbis
Himgariae. Vindobonae, 1836.
Némethy Károly. A nyilvános betegápolás
költségeinek fedezésérl szóló
törvény magyarázata. Budapest, 1899.
Niedermami Gyula és Tormay
Nóvák Endre. A közegészség mint
közírazdasági ténvezó az államéletben^
II. kiad. Ungvár, 1893.
— Sándor Ágoston. A helj-tartósági
rendes orvos viszonyai s kötelességei.
Onosdoctorrá iktatiisa ünnepélyére
irta . . . [Dissertatio inaug. pol.-med.
sistens offleia et relationes physiconun
in municipiis hungaricis.J Pest,
1842.
Ocsváry Ede. .\ magyarnemzet szaporatlanságauak
okai. Ungvár, 1863.
Oertel Honorius Gottfried. Dissertatio
inaug. med. de diaeta literatorum.
Posonii. 1775.
Oláh Gusztáv. .\z
különös tekintettel
elmebeteg-ápolás,
Magj'aroi'szág elmebetegségügyére.
Közalkalmazásban
lev orvosok számára. Budapest, 1889.
— Gyula. Magyarország közegészségügy'
i statisztikája. Az egészségügj'i
személyzet és a gj'ógjszertárak statisztikája
Magyarországon. Hivatalos
adatok alapján. Budapest, 1876.
— Magyarország közegészségügji viszonyairól.
Budapest, 1889.
— A községek feladatai a közegészségügyi
szolgálat terén. A községi elöljáróságok,
a községi- és körorvosok,
valamint az egészségügyi hatóságok
használatára. Budapest, 1891.
— U. böv. kiad. 1896.
— A ferttlenítés kolera idejében.
Orvosok, hatóííágok, községi elöljáróságok-
és kolera ellen okszenien
védekezni akaró közönség használatára.
Budapest, 1892.
II. kiadíis. 1893.
— Az ember és az egészség. Budapest,
1899.
Osváth Albert. A jó egészség. Belügyminiszter
ül- megbizásából. Budapest
1890.
Palóczy László. A tehénhiml beoltása
terjesztésének elóvitelére a felsbb
rendelések hagjomásához képest a
megyebéli tiszt\iselk, orvosok, szülök
és a városok s helységek elöljárói
számára. T. N. Borsod vármegye
Károly, orvosi statistika. A közgazdasági
minister által szervezett statistikai
tanfolvamban eladták .
Pest, 1869.
Patrubány Gergely. Jelentés
. . .
által kidolgoztatott közönséges rendszabás
és utasítás. Feljegyzetté .'s
kiadta . . . Miskolcz, 1814.
Pásztry Antal. Dissertatio inaug.
med. de vita ae modo eam prolongandi.
Pesthini, 1832.
Fasiotas. Makrobiotikon balsamon.
Pest, 1864. (Uj-görög nvelven és betkkel.)
Budapest
fváros tiszti forvosi hivatalának
1874. é\i mködésérl. Budapest,
1875.
Pávay Vájna Gábor. A kolera, különös
tekintettel az óvó rendszabályokra,
fertóztelenítésre és Pozsony közegészségügyi
viszonyaira. Pozsony, 1884.
— A kutjakérdés ügj'ében. Pozsony,
1886.
~ Védekezés a tüdvész ellen. Ni^pszerü
eladás. Pozsony, 1898.
Peitsits Constantin. Dissertatio
inaug. med.-polit. de paupenim aegromm
cura. Pestini, 1h30.
Peterka József Sebestyén. A közönséges
szegénysorsu publikumhoz szóló
egésséget tárg>'azó oktató beszédje.

. . . Wien.
154 PETTKNKOFER — SCHÜTZENBERGER
melyet hivataljának a kezdetén világosságra
bocsátott . . . Vácz, 1805.
- A felséges királyi magyar helytartói
tanácsnak rondolésein c'pült közönsi'gps
egéss^fret tárgyazó rendsza-
Itásai. Vácz, IHPhilatlies«. Titkos csoda és népszerek
a reklám piaczán. Közmveldési
és egészségügyi tanulmány a
nomzotkíizi sajtó hirdetései és saját
tapasztahítal alapján. Budapest, 1H85.
Pillitz Vilmos. Tanulmányok a talaj
al)sorptiója fölött. Hiulapost, 1H7H.
Pisziing Vilmos Ferencz. Népszer
egészségtan . . . után magyarltii N a v-
r a t i 1 1 m r e Pest, 185H."
Pollák László. Javaslat a kéjelkedés
szabályozására és a bujakór terjedésének
me^'^'-átlására. Nagyvárad, 1870.
Poroszkay Ignácz (mérnök). Hasznos
volna-e Pest városát körülcsatomázni?
Pest, 1866.
Preysz Kornél. A mesterséges ásványvizek,
a szikvíz s a természetes
ásványvizek védelme. Budapest, 1895.
— X tuberculosis a közegészségügy
szempontjából s annak gyógyítíisa,
tekintettel a hazai fürdinkre. Budapest,
1897.
Pucz Antal. Értekezés a ragadó nyavalyákról,
azoktól való órizkedésröl.
Pe.st, 1816.
Rácz Sámuel. Dissertatio inaug. med.
de sanitate eonservanda. Vionnae,
177:{.
Raitsits Lajos. Beszterczebánya sz.
kir. város egészségügye, különös
tekintettel az utolsó évtizedbeli assanáló
munkálataira. Beszterczebánya,
l^i9H.
Rebrich József. Dissertatio inaug. de
a'szerészek számára,
ugy.szintén kézikönyvül a tisztiés
iskolaorvosi viz.sgálatra készülknek.
Budapest, 1H94.
— A vízrl, mint a typhus és cholera
okozójáról. Budape.st, 1h95.
Rosenberg Zároly Heinrich.. Des
í.eÜH's u. (ler Sf'cle vollstandige üesundheitslehre.
Briefo über Krziehung,
Befördenmg u. Aufrechthnitung eines
möglichst glücklicben Zustandes des
Körpers u. des Oeistes . . . Kin unentbehrliches
Handbuch für Gebildete
überhaupt, u. für Aerzte, .\eltern und
Erzieher insbesondere. 4 Bde. Wien,
1H4H 47.
Rosner Mátyás. Disimtatio publica
de generatione et corruptione. S. I.,
1660.
Rózsay (Rosenfeld) József. Népszer
értekezés az ivóvíznek egészségi
szempontból s néhány szó a
pesti vízvezetésrl. Pest, 1864.
Ruttkay Sándor. Egészségi és illemszabályok.
Lo.«^oncz, é. n. (1886.)
Egészségi, erkölcsi és illemszabályok.
11. bv. kiadás. Losoncz, é. n.
(1H87.)
XIU. kiad. Budapest, 1898.
Salamon József. Milyen levegben
alszunk és milyenben kellene aludni,
hogy egészségünkre szolgáljon. A dr.
i d t m a n n ha^íontárgj'ú röpirata
felhasználásával. Kolozsvár, 1882.
Scbermann Adolf. Test- és egésztan,
középiskolák, tanítók, szülök és
a miiveit közönség használatára.
Budapest, 1876.
V. jav. kiadás. Hudape.-ít, IhííI.
Schimko J. Gottlieb István. Die
physische Kestauration der eivilisirten
Völker, oder das Nothwendigste
über Gesundheit, Nahningsmittel, Getranke,
physische und geistige Kraft.
Olmütz, 1836.
— Die für (ieist u. Körper höcbst verderblichen
Wirkungen des Branntweins
in Beziehung auf Sittlichkeit,
(jesundheit u. WohUstand. Olmütz,
1845.
Sohluga János Ker. .Anzeige und
Erklanin^' der Entstehungsart der
Ursachen, Kennzeichen, Vorljcugunsu.
Heilungmittel jetzt herrsohender
Saburral und Kaulungslleberetc. Pressburfí.
179K.
Schraud Ferenoz. Vorschrlften der
iniandischen Polizey gegen die Pest
und das };ell)e Kieber aufgestelit von
1S(»5.
Victus sanitati consentaneus.
Specimen inaug. med.-
Schröder József.
polit. Budae (1840).
Sohützenberger Endre. Az egészségi-
és gyóiryitiisügy helyes szervezési*
községek szamara. Különös tekintettel
a jelen viszonyokra, s az
egészsé.güg>'i szolgálat államosítására.
Budapest, 1894.

az
Scliwab Keresztély Joachim. Rejiiertia
tani praesorvativa, quaiii curativa
coutia luem pestiferam iii Huniíaria
grassantem. Leutschoviao, 1710.
— Kurzer u. höchst-nöthiger Unterrieht,
wie sowohl die Bewahnmg als auch
die Cur selbst bei jetzigerContagionszeit
recht anzustellen. Leutschau,
1710.
Sciiwartzer (babarczi) Ottó. Közigazgatási
elmekórtan. Budapest, 1896.
Segner János András. Yoni Böekelund
geraueherten Fleische. Göttingen,
17.36;
— Mihály. Dissertatio inaug. med. de
prineipium sequentium tuenda valetudine.
Jenae, 1734.
Seredi József. Dissertatio inaug. histor.-med.
sistens menteni legum mosaicaiiim
circa sanitatem publieam.
Viennae, 1816.
Seuler Lukács. De conservanda bona
valetudine liber scholae Salemitanae.
Coronae, 1696.
Sigmund (ilanori) Károly Lajos.
Zur Pest- und Quarantalnefrage. Bemerkungen
mit Beziehung auf die
Sehriít (des M a x Heine) »Beitrage
zur Geschichte d. orientalischen Pest.«
^Yien, 1848. (Czímlap nélkül.)
Sikor Margit. Babos uram betegsége
vagy a pálinka hatása. (A >Jó könyvek*
250 frankos pályázatán díjnyertes
elbeszélés.) Budapest, é. n. (1884).
Skollanics József Ferencz. Perderaissa
reflexió super benigno mandato
regio, die 20. Maii an. 1767.
emanato, in ptmcto averinincandae
luis per Hungáriáé regniun in annos
ferre singulos grassantis. Posonii,
1767.
— Benignum Normativum regium in
re saninatis anno 1770. emanatum.
Posonii, 1770.
Smith. Edward. A tápszerek. Az eredeti
negyedik kiadása után ford.
Hogy e s Endre. Átvizsgálta F o-
d r József. Budapest, 1877.
Sófalvi József. Oeconomia vitae humanae,
azaz : ember életét igazgató
bölts regulák, ford. franeziából.
Kolozsvár, 1777.
Soltész János. Egészségtudomány.
Nemzeti oskolák számára. A helv.
SCHWAB — SZELL 155
Spiess J. S. Az evés-ivás mestersége
vagy útmutatás, mihez tartsa magát
az ember evés-ivás közben, hogy
egészséges, vidám, hosszú, erós életét
fenntarthassa. A magyart illet egykét
jegyzékei mellett fordította S o-
mogvi Csizmazia Sándor.
Pest, 1830.
Stocker Ló'rincz. Ofnerischer Pest-
Schild, oder gründlich kurz verfasste
Deduetion von Beschaffenheit der an.
1709. u. 10. fást durch das ganze
Königreich Ungarn grassirenden pestilenzialischen
Seuch. Wien, 1711.
Stöhr Ágoston. Lelkipásztorkodási
egészségtan, különös tekintettel a
közegészségügytanra. A II. ered. kiad.
után ford. a veszprémi növendékpapság
» Pázmány köre*. 2 rész.
Budapest, 1884—85.
Struve Keresztély Ágoston. A
gyenge élet meghosszabbításának és
a gyógjlthatatlan nyavalyák húzásának
a mestersége. Fordította a tehénkilisekröl
való tanítással, s sok tudósok
értelmeivel megbvltve K o v á t s
M i h á 1 y. 3 rész. Pest, 1802.
— Az egészség barátja az öregségben,
avagy arra való oktatás, mint lehessen
megtartani az egészséget, az életet
meghosszabbítani s vigan tölteni az
öregségben. Magyarázta B é r c z y
János. Pest, 1806.
Szabó József (IV.) Az ivóvíz kérdése
Budapesten. Három eladás. Budapest,
1877.
Szalárdi Mór. A közárvaház és a
gvermekhalandóság Magyarországon.
Budapest, 1879.
Szántó József. Egészségügyi kalauz,
vagyis Magyarország összes orvosai
és gyógyszerészeinek statisztikája,
czím- és névkönyve, valamint az
összes hazai kórházak és mindennem
egj'éb gyógyintézetek hivatalos
kimutatása czím és fennállási év
szerint. Budapest, 1882.
Széchenyi Kálmán gróf. Eszmetöredékek
a közegészségi ügyrl.
Sopron, 1883.
Székely János. Mit tehet, mit kell
tennie a tanítónak az iskolai és közegészség
javítása érdekében ? Budapest,
1883.
Székbalnai Sz. M. és E. A. G. Jó
tanácsok Népünk anyagi és szellemi
jóllétének elmozdítására. Pest, 1872.
(Kgy népszer egészségtan.)
hitv. Tiszán-inneni. egyh. kerületi kormány
rendeléséból. Sáros-Patak, 1839.
Elemi iskolák számára. 1846.
— Egészségtan. Népiskolák számára.
II. jav. kiad. 1861.
Széli Lajos. Életmentés és

156 SZEXDEFFY — UFPER
tan. Elemi és polgári islcolaí tankönyv.
Budapest, 1884.
Voz^Tkönyv az életmentés és egészsi'-frtanhoz.
Budapest, 1884.
Szendeffy Aladár. Hogyan védekezzünk
a difteritisz ellen ? Oktatás a
nép számára. Budapest, 1898.
Szentkereszti Dániel. Dissertatio
niedica de con.^ervanda sanitate.
Be^ioinonti, 1693.
Szilvássy János. KözegészséjLrüj^ji
szoliíiilat a községeknél és törvényhatóságoknál,
gyakorlati útmutatásokkal
ellátva, törvényhatósági, községi és
körorvosok szánuira. Budapest, 1885.
Szohner József. Nöi egészségtan,
vag>' alapvonalai egy általános egészségi
ápolásnak, különös tekintettel a
nói egészségre. Baja, 1859.
Szotyoiy (szotyori) József. l>iététikai
rövid kátékhezis, melyet az
Krdély országi reformatum méltóságos
fó consistorium rendelésébl, a városi
alsóbb és falusi oskolák számára
olvasó kézikönyvnek Irt. Kolozsvár,
1830.
- II. megjobbított kiad. Maros-Vásárhely,
1831.
pálinkák hát-
Tarnay István. A rósz
rányai és a magj-ar munkásital
elnyeinek ismertetése, különös tekintettel
az emberiség egészségügji
érdekeire. Budapest, 1886.
Taub. A tanító mint az egészség re.
Fordította Holzmann Ignác z.
Pozsony, 1894.
Tersánczky József. Községi orvos
ezíme alatt. Útmutatás az egészség
és élet védelmére. Az epés kórgyógytan,
a közegészségügyi rendri rendszabályok
elveii'e és a büntet törvényre
alapítva. Nagj-Kanizsa, 1858.
— A nép orvosa. Egészségügyi intézkedések
az egészség elmozdítására
és megrzésére, esetleg a háborgatott
egészség helyreállítására, az egészség,
az orvosrendészet és a kórgyógytan
szerint. Nagj'-Kanizsa, 1881.
Thim József. KgészségUgjünk jelen
viszonyai és a reform. Budapest, 1895.
-- Népszer közegészségtan. A mvelt
közönség számára. I'ozsony. 1898.
Thomas Ern Ferdinánd. Somnium
d

.
.
entgegenzustellenden sanitatspolizeilichen
Sichemngsmittel berücksichtiget
werden. Pest, 1831.
TJrs Nándor reudórkapitánynak beadványa
a fváros tekintetes tanácsához
az élelmezés, illetleg az egészséges
piaczi viszonyok létesítése tárgjában.
Budapest, 1887.
Vargyas Endre Egészségtan. Egy
tanítóval bíró falusi népiskolák számára.
Budapest, 1895.
Vásárhelyi Sámuel. Az egészséges
hosszú életi'l való szabad elmélkedések,
melyeket minden egészségeket
szeretknek praeservativául ajánl . .
Kolozsvár, 1792.
Verebély József. Az ember rendes
mibenlétét ismertet boncz-, élet- és
egészségtani vázlatoknak tankönyve
kisdedóvók, elemi tanit

.
158 1739 — 1831
Caiiiera«» Hungaricae Posonionsis in
lucpm (lata. Nunc denuo jussu. pt
suinptibu:* emin. et rever. principis
ac dni dni Leopoldi s. r. p. cardinalit!
a Kolloniz, episcopi Jaurinensis, etc.
pro comniuni bono recusa. Viennae.
1789. Kurtze Aiileitiin

mely a pestisre ügyel rendtartás
eránt szerkesztetett a cs. klr. tudományok
számára. Buda.
- Késbbi rendszabások, melyek a pestis
ellen intézett 1770-dik esztendei
felséges parancsolatokhoz toldalékul
szerkesztettek. Budán.
- Tanács a cholerában ingyen adatik.
M.-Vásárhely.
- Tudósítás : I. Melyhez magokat a
községek elöljáróinak olyan esetekben
tartaniok kell, ha a napkeleti
epemirigj' avagy más ragadó nyavalya,
közel uralkodik, vagj- pedig magok
helységekben kiüt. II. A rendtartó
politikus biztosoki-a nézve,
kiknek kötelességek azokban a helységekben,
a hol az epemirigy, avagy
más ragadó dögleletes nyavalya kiütött,
a szükséges foglalatosságokat
kiparancsolni. ÍII. Az orvosokra és
seborvosokra nézve, kik a dühösköd
Útmutatás az egészségre ügj'elö hivatalok
és a conturaáciák mellett szolgáló
személlyekre nézve : hogj' lehessen
az austriai monarchia határ-széleit
megoltalmazni, hogj- a Muszka
birodalomban ország-szerte uralkodó
(epidemica) cholera betegség bé ne
jöhessen, vagy, ha bé találni jöni,
eltérj edhetését meggátolni. Kolosvárt.
- Anweisung nach welcher sich die
Vorsteher der Gemeinde in jenen
Fiillen zu verhalten habén, wenn die
morgenlándische Brechnihr .... in
der Nahe herrscht. Pesth.
- Verhaltungs-Regeln, welche sámmtlichen
Bewohnem der kön. Freystadt
Pesth im Allgemeinen empfohlen werden.
Pesth.
Für den N'ichtarzt : Kurzer Unterricht
wie er slch gegen die morgenlándische
Brechnihr zu venvahren
und was er bei dem ersten Anfalle
dieser Krankh^it h\< zur Ankunft
1836 — ia55 159
eines Arates zu thun habé. Nebst
etnem wichtigen Anhange füi" praktische
Aerzte enthaltend eine neue
Heilmethode dieser Krankheit. Pesth.
— Sprawa pre zachowani zdrawa. Nagy-
Szombat. (Az ofré>:7s(''Lr fontartásáról
tót nyelven. I
— Extractus növi pinj' iti nniinis publicae
seeuritatis advtisus pestis contagium
pro Caesareo-ix'gii.- provinciis.
Budae.
— Supplementeles dispositiones ad Regulamentum
adversus pestem de anno
1770. Budae.
1836. Dühös állatok marását és veszettségét
távoztát') orvosi közbátoi^sági
rendeletek. Budán.
— Medicinisch-politiscln' Anordnungen,
dem Bisse toller Thiere und der
Wuthkrankheit vorzubeugen. Ofen.
— Egészség kathekizmusa, vag>' az
egészség fentartására és kés vénség
napkeleti ragadó epemirigjek, avagj' elérhetésére szolgáló egyszer szabályok.
III. kiadás után angolból
ehhez hasonló dögleletes nyavalyának
gyógyításával foglalatoskodnak. magj-arra általtétetett. Kassa.
rv. utasítás a ragadós pestises nyavalváknak
elforduló tisztítás módja in liberis regiis civitatibus regni
— Instructio pro mortuorum revisoribus
felól. Pest.
Himgariae constitutis. Budae.
- Utasítás az egészségre ügj'el hivatalok,
nemkülönben a pestismentó rabidorum animalium morsui et morho
— Medico-politicae ordinationes quibus
intézeteknél felügyel személyeknek rabioso occurendum. Budae.
számára (a budai, 1830-diki kiadás, 1837. Pestis elleni közbátorsági rend
Leo, Berastein, Czigler, Schubert és a cs. kii", austriai tartományokban.
Hahnemann gj^ógymódjaikkal bvítve Budán.
ns. Pest vmegye rendelésébl újra 1839. Dühös állatok marását és veszettségét
távoztató orvosi nyomatott). Pest.
közbátorsági
rendeletek. Buda.
— Egészségtudomány. Nemzeti oskolák
számára a helvét hitvallású tiszáninneni
eg>'házi kerületi kormány rendelésébl.
S.-Patakon.
1844. Das Hauski-euz, oder was vom
Branntweintrinken zu haltén sei ?
Kurz und erbaulich zusammengefasst
in ein Gesprách. so auf einem Doife
in
Deutschland vorigen Winter wirklich
gehalten worden ist. Zur Lelír
und Wahnmg für Jnng und Alt, für
Reich imd Arm iiml zu Nutz und
Frommen für Jederniann. Kronstadt.
1845. A pálinkáról. Buda.
1846. Egészségtan. Elemi iskolák számára.
A helvét hitvallású tiszánlnneni
eg>-házkerületi
kormány rendelésébl.
S.-Patakon.
1855. Utasítás, miként óvakodjunk és
meneküljünk orvosi segély érkezéséig
a cholerátl dr. BastlerAntal
eholera-óvszercseppei által. Pesten.

160 1869 — ÉV NÉLKÜL
1869. Fiume «^s környékének tájrajza.
Természettudományi, orvosi, statisztikai
stb. tekintetben. Emlékül a mag>'ar
orvosok és természetvizsgálók
1869-ben Fiume városában tartott
XIV. nagygylése tagjainak. Pest.
— Topogratle von Fiume und Umgehung,
vom naturwissonschaftlichen,
historisch-statistischen und sanitaren
Standpunkte. Gedenkgabe für die
XIV. Versanunlung ungarischer Aerzte
und Naturforsc'her, herausgegeben auf
Kosten der Stadt Fiume. Wien.
— Topográfia storico-naturale, statistica
e sanitaria della Citta e del Circondario
di Fiume. Strenna pel XIV.
Congresso dei Medici e Natuialisti
üngheresi publicata e spese della
Citta di Fiume. Vienna.
1876. Halottkémi szolgálat kézikönyve,
a képesített és a hatóságilag megbízott,
orvostudori vagy sebészi oklevéllel
nem bíró halottkémek használatára.
Budapest.
1882. Szabályzat a vasúti egészségügji
vonatok számára. Kiadja a m. kir.
honvédelmi ministerium. Budapest.
1882— 85. Egészségügyi szolgálati szabályzat
a m. kir. honvédség (ill. a
cs. és k. hadsereg) számára. Kiadja
a m. kir. honvédelmi ministerium.
Budapest.
1886. A mi nem egészséges. Egészségi
tanácsadó. Német eredetibl jogosított
fordítás. Budapest.
1887. Galen ifj. »Megárt !« Az egészségtan
kis kátéja. Rövid útmutató,
miként lehet az emberi testet káros
behatásoktól megóvni s az életet
okszer módon a végsó határig meghosszabbítani.
I. és II. kiad. Bndapest.
— Közegészségügj'i törvényünk a gyakorlatban.
Haját tapasztalatai után
megírta Paracelsus R e d i v i-
V u s dr. Szeged.
— Halottkémi szolgálat kézikönyve, a
képesített és a hatóságilag megbízott,
orvostudori vagy sel)észi oklevéllel
nem biró halottkémek ha.sználatára.
II. átdolgozott kiad. Budapest.
— A vízvezeték és a csatornázás kérdése
Ara

AJTAI — .GLADIUS* 161
P-
2.
Ajtai K. Sándor. Az államorvostan
tanítása és tanulásáról. Egj-etemi
beszéd. Budapest, 1877.
Attomyr J. Theorie der Verbrechen
Medicina forensis.
Belky János. A törvényszéki
aiif Grundsátze der Phrenologie baslrt.
Leipzig, 1842.
Barta Ágoston. Orvosi értekezés.
A felnttek erszakos halálozása
fajai, különösen melyek az életre
szükséges külingerek megfosztásából
vagj' feleslegébl származnak. Orvostörvényszéki
szempontból. [Dissertatio
medico-forensis sistens species
mortis violentae apud adultos.] Pest,
1844.
orvostan
alapvonalai, különös tekintettel
az új magyar büntettörvénykönj'ATe
irománypéldákkal. Budapest, 1880.
— Törvényszéki orvostan. Kézikönyv
törvényszéki birák, valamint jog- és
orvostudománjá karok hallgatói számára.
A holttest jelenségeirl és a
személyazonosságról szóló részt kidolííozta
Genersich Antal. Budapest,
1895.
Bene Ferencz. Elementa politiae
medicae. Budae, 1807.
— P^lementa medicináé forensis. Budae,
1811.
Bobor Lajos. Dissertatio inaug. med.
forensis de judicio medici forensis
saepe dubio. Pestini, 1846.
Bük József. Methodus visa reperta
instituendi. — Mire kell a visum repeitumban
vigyázni ? (.Magyar és latin
nyelven.) Debreczen, 1802.
Büky (fels-pulyai) József. Dispositiones
medieo-politicae. S. 1.,
1795.
med.-poli-
Canestrini Antal. Monita
tica ad non paucos, eosque potissimum
habitatores i-uris. Cassoviae, 1776.
Casper J. L. és Limán C. Kétes
elmeállapotok a törvényszék eltt.
Budapest, 1878.
Csatáry Lajos. Törvényszéki orvostan,
különös tekintettel a büntettörvénykönyvre.
Nagy^'árad, 1858.
— Or^•osi rendrség. Pest, 1863.
Györy: Bibliograpbia medica Hungáriáé.
— A törvényszéki orvostudomány gyár
korlati kézikönyve, különös tekintettel
a legújabb szabályrendeletekre
orvosok, jogtudorok s tanulók számára.
Budapest, 1873.
— Uj olcsó kiadás. 1888.
Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás
törvényszéki és kórtani esetekben
jegyzkönyvi példákkal Genersich
Antal utasításai nyomán.
Budapest, 1874.
Dobsa Ferencz. Dicat et vocet hocce
tenioris ingenii sui specimen, instar
prolusionis, seu qua fragmenta quaedam
ad politiam medicam spectantia
et quidem ex philosoph. histor. naturalibusque
principüs deducta. Jenae,
1804.
Ehrengruber Károly. Dissei-tatio
inaug. medicae forensis de violenta
sexus sequioris violatione. Budae,
1841.
Elsass Náthán. De legibus Mosaicis
ad politiam medicam spectantibus.
Dissertatio inaug. med. Budae, 1837.
Eltér József. Törvényszéki orvostan
(medicina forensis) orvosok, seborvosok,
birák és törvéuNindósok számára.
Pest, 1842.
Fekete Gyula és Salgó Jakab.
A gyermekkorban lev bnösök. Budapest,
1896.
Felletár Emil és Jáhn József.
A törvénvszéki ehemia elemei. Budapest,
1897.
Földváry Elek. Törvényszéki orvosszakói-tói
eljárás. Budapest, 1889.
— II. kiad. 1896.
Frommhold Károly. Tö^^'énys2éki
orvostan alapszabályai. Pest, 1843.
Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek,
edények, szövetek és eg>éb házi
czikkek orvosrendöri vizsgálatára.
Orvosok, gyógyszerészek, rendrhatósági
közegek s kereskedk számára.
S.-A.-Ujhely, 1879.
— II. teljesen átdolg. és bv. kiad. Kassa,
1887.
»Gladius.« A Tisza-Eszlári ügy ismeretlen
hullája. Orvosi szakvélemény
11

;'
1,
I
162 HENKE — PERLICZY
a közzétett bonczielot alapján. Budappst,
1882.
Henke Adolf. Törvény tszéki orvostudomány,
inolyet elítadási kézikönyvvül
és t^irvényszéki orvosok és jog-
tudósok használataira
kiadott
.\ tizedik öregbített és javított kiadás
után a pesti m. kir. ogyetembeli
orvosi kar iskolai használatára forditá
ifj. Bene P' erén ez. Pest,
1843.
Hoffmann E. lovag. A törvényszéki
orvostan atlasza. Fordították Ajtai
K. Sándor István és Krausz
A rthur. Kudape.st, 1899.
Hueber János György. Dissertatio
inauíT. nied. de pulmonibus natantibus.
Flrlangae, 1763.
Inlander Jakab. Dissertatio inaug.
med.-pojitica sistens veneflcia. Budae,
1841.
JoacMm Vilmos. Törvénykezési
orvostan rövid vázlatokban, irta orvosok
és jogászok számára. Pest, 1854.
— II. kiad. 1862.
i
Kecskeméti Lajos. Kétes elmeállapotok
a ^irvényszék elótt. A beszámítás
és a rendelkezési képesség tana.
|
Casper- Limán és egyéb források
nyomán. Kecskemét, 1875.
í
Eelen József. A nemi élet elfajulásai.
Tanulmányok a szerelem kicsapongásairól,
a kéj gjilkolásról, sexualis
\
büntettek és kegyetlenségekrl. Buda-
pest. 1896.
!
Kenyeres Balázs. Megfigyelési min- 1
ták orvosszakértöi jegyzökönyvek
szerkesztéséhez. Hatósági orvosok
számára. Budapest, 1896.
Kindl Pál. Orvostudori értekezés a
mérgezésekrl orvostörvényszéki tekintetben.
Buda. 1843.
1
Koermendi János. Dissertatio inaug.
med. sistens quaedam ex medicina
forensi Viennae, 1767.
Koráts Mihály. Medicina forensis,
vagy orvosi törvénytudomány a táblabíró,
biró, ügyvédó, törvénytudó, törvénj-tanuló,
orvos, tanuló orvos uraknak
.számokra. Számos hazai példákkal
megvilágosíttatva, némely hazai
tudós orvosoknak dicséretes emléke-
Róbert vegj'tanárok nyomán vegj'észek,
orvosok, g>óg>szeré8zek,
birák s jogászok számára közlik
Pest. 1H71.
Krafft-Ebing R. báró. A bnügyi
lélektan alapvonalai. A német birodalom
büntet t(>rvénykönyve alapjára
fektetve orvosok és jogászok számára.
Magyar nyelvre ford. RákosiBéla.
Budapest, 1876.
— A trvényszéki elmekórtan tankönyve.
Ford. és elszóval ellátta
Babarczi Schwartzer Ottó.
Budapest, 1886.
— A magj'. tud. Akadémia engedélye
folytán megjelent II. újra átdolg.
magyar kiadás. Budapest, 1891.
— Psychopathia sexualis. A visszás
nemi érzések különös flgj^elembe
vételével. Orvos-törvényszéki tanulmány.
A VIII. kiadásból fordította
F i s c h e r J a k a b. Budapest. 1897.
Lenhossék Mihály Ignácz. Institutio
circa med.-legalein cadaverem
humanorum investigationem pro physicis,
medicis, et chirurgis regni Hungáriáé.
Budae, 1829.
— Útmutatás az emberi holttest törvényes
orvosi vizsgálására a magyarországi
physikusok, orvos-doktorok
és seborvosok száimira. Buda, 1829.
— Anleitung zur gerichtiich medicinischen
Untersuchungen menschlicher
Leichen für Physiker, Aerzte, und
Wundárzte des Königreichs Ungarn.
Ofen, 1829.
Marikovszky (nagy - toronyai)
Gusztáv. Törvényes halotti vizsgálat
bonczolás s or^'osi látlelet szabálya.
Roz.-ínyó. 1844.
Moravcsik Ern Emil. Kétes elmeállapotok
a törvényszék eltt. Budapest,
1894.
— A gyermekkorban lev hüntetésekról.
Budapest, 1896.
Orgovány (fogarasi) Mihály. Do
controversa piiliiionuni in dedarandis
infanticidiis u»>.>timatione. Trajecti
ad Viadnim. 1771.
Ossikovszky József. Arsenkénei;
mint méreg, s annak szerepe t

;
sibus et civitatensibus, praecipue,
aetionibus fiscalibus adcomodata.
Budae, 1750.
Plenck (Plenk) József Jakab. Elementa
medicináé et chirurgiae forensis.
Viennae, 1781.
— Editio n. 1786.
— Anfangsgründe d. gerichtl. Arzneiwissenschaft
u. WundarzneUíunst
aus d. Latéin v. F. X. v. \V a s s e r-
b erg. Wien, 1782.
—
. . . IV. Aufl. 1802.
Kácz Sámuel. A borbélyi tanításoknak
els darabja. Az anatómiáról,
physiolog. patholog. m. medieáról,
chirurgiáról és bábaságról. Második
darab : A törvényes orvosi tudományról
és az orvosi policziáról. Pest,
1794.
Rund Bernát. Orvosi jegyzkönyvek
boncz- és látleletek, ílgyelemmel a
legújabb orvosrendöri és orvostörvénvszéki
eljárásmódra. Budapest,
1877.
Sailer Károly Vilmos. Dissertatio
inaug. med. de pulmonum subsidentium
experimenti prudenti applicatione.
Halae Magdeb., 1728.
Salgó Jakab. Kétes elmeállapotok a
törvényszék eltt. Budapest, 1893.
Sáy Sándor. Arsenieum respectu med.-
forensi. Dissertatio inaug. med. Budae,
1838.
Scbaffer Károly. A hypnotismus élettani,
gj'ógytani és törvényszéki szempontból.
Budapest, 1895.
Schem.berger András. Prodromus
jm-is medici. Xeostadii Austr. 1690.
Scbmidt Ferencz. De forensibus judiciun
et medieorum relationibus.
Pestini, 1797.
Scbraud Ferencz. Aphorismi de politia
medica. Auditorum commodo
concinnavit. Pestini, 1795.
— De forensibus judieum et medieorum
relationibus. In vicém introductionis
ad medicinám forensem disserit.
Pestini, Posonii, Lipsiae, 1797.
— Elementa medicináé forensis. Pesthini,
1802.
Schwartzer (babarczi) Ottó. Die
Bewusstlosigkeitszustánde als Strafausschliessungsgründe
im Sinne der
neuesten deutschen, österrelehischen
und ungarischen Strafgesetzgebung.
Tübingen, 1878.
— Die transitorischxj Tobsucht. Eine
klinisch-forensische Studie. Wien,
1880.
PLENCK — WINCKLER 163
— Törvényszék-elmekórtani levelek.
Budapest, 1887.
Síkor József. Törvényszéki orvostudomány
jogászok és orvosok számára.
Több jeles szerzk, nevezetesen
T a y 1 r, H e n k e és S c h ü r-
m e y e r nyomán írta .... Pest, 1871.
Szép György. Dissertatio inaug. med.
forensis de morbis simulatis. Viennae,
1839.
Szigethy Károly. Tönényszéki orvostani
mikroskopiai és a vele kapcsolatos
vizsgálatok módszerei. Orvosok
és orvostanhallgatók számára.
Budapest, 1895.
Taylor Alfréd Swaine. Az orvosi
jogtudomány elvei és
gj^akorlata. Fordította
Balogh Kálmán. 3 kötetben.
I. kötet. Orvosi tanúsítás, hullákra
vonatkozó kérdések és mérgezés.
Pest, 1869.
— n. kötet. Sebek és testi sértések,
önelégés, faladás. 1870.
— III. köt. Terhesség és szülés, törvényesség
és apaság, gyermekgyilkosság,
nemi erszak, elmeháborodás,
életbiztosítás. 1871.
Torkos János. Dissertatio inaug. med.-
forensis de renunciatione lethalitatis
vulnerum ad certum tempus haud
adstiingenda. Gottingae, 1756.
Tormay (Krenmüller) Károly. Rövid
útmutatás a törvényszéki orvosnak.
Irta Krenmüller Károly.
Szegszárd, 1844.
Török János. Az állam-orvostan alapvonalai.
Kezd s gyakorló orvosok
használatára vázolta . . . (Pályam.)
Sárospatak, 1873.
Veith. Törvényszéki állatorvostan.
Községi orvosok, állatorvosok, községi
elöljárók számára . . . után kivonatban
szerkeszté Posgay János.
Pest, 1855.
Vietoris Dávid. Dissertatio inaug.
med. de ofticio medici in foro politico
versantis in genere. Jenae, 1763.
— Recusa Eperjesini, 1776.
"Walter Ferencz. I)i.-;sertatio inaug.
mod. si.-^tens tiactatiun brevem med.-
forensem de arsenico. Budae, 1847.
Weiss Sándor Adalbert. Dissertatio
inaug. med. sistens quaedam de lite :
»An vita foetus illi matris, in casu
ancipite subordinanda sit?« Vindobonae,
1823.
"Winckler József. A mirenjTÖl orvosrendri
tekintetl)en. (Orvostudori értekezés).
[Dissertatio inaug. med. de
11*

164 ZBNGER — 1860
arsenico, respectu medico-forensi.]
Buda, 1845.
Zenger C. W. Das gerichtlich-chemische
Verfahren bei Verffiftungen
(lurch Arsenik. Neusohl, 1860.
1829. Útmutatás az emberi holttest törvényes
orvosi vizsgálására a magj'^arországi
physikusok, orvos-doctorok és
seb-orvosok számokra. Buda.
— Anieitung zur gerichtlich-medicinischen
Untersuchungen menschlicher
Leichen ; fiir Physiker, Aerzte u.
Wundárzte des Königreichs Ungam,
sammt einer tabellarischen Uebersicht
der Vergiftungszufálle. des Leichenbefundos,
der ehemischen u. natxirhistorisoheii
Eigenschaften der gewöhnliííhsten
Gifte. Ofen.
— Institutio circa med.-legalem cadaverum
humanorum investigationem
pro physicis, medicis et chinirgis
regni Hungáriáé. Budae.
1850. Instniction für die öffentlich angestellten
Árzte und Wundárzte in
den k. k. Staaten, wie sie sich bei
gerichtlichen Leicbensfhauen zu benehmen
habén. Kronstadt.

VI.
HISTÓRIA MEDICA.
História medica. Biographiae. Orationes memoriales.
Ábel Jen és Vári Rudolf. Scholia
vetera in Nicandri Alexipharmaca.
Adieeta sünt Scholia recentia. Budapest,
1891.
Abonyi József. A fogászat Hippokrates
korában. Budapest, 1899.
Adami Pál. Beitráge zm* Gesehichte
der Viehseuchen in den k. k. Erblándern.
Wien, 1781.
— üntersuchung und Gesehichte der
Viehseuchen in den k. k. Erblándera.
Wien, 1782.
— Bibliotheca Loimica. Vindobonae,
1784. (V a 1 e n t i c s F r. Miksa
orvosi
dissertatio gyanánt kiadta »Reflexiones
pathologicae super chronologiam
pestium omnis aevi memoriansc
el.szóval. Vindobonae, 1784.Szinnyei.)
— Márton. Trostlied über den Todesfall
des H. Dávid Spilenberg
e r s. Leutschau, 1684.
Adler Hermán. A gyógytani rendszerek
Paracelsustól
líorunkig. (1. füzet.)
Pest. 1846.
Amatus Lusitanus. In üioscoridis
Anazarbei de medica matéria libros
quinque enarrationes eruditissimi
doetoris Amati Lusitani medici ae
Philosophi celeberrimi, quibus non
solum officinarum Septasiariis sed
bonai-um etiam literarum studiosis
utilitas adfertur, quuni passim simplicia
graeee, latiné, italice, hispanice,
germanice et gallice proponantur.
Cuni triplice indice. Argentorati, 1554.
Antal János (lelkész). Néhai orvos
Gocsp Dániel életrajza, emberszereteti
intézete és annak rövid felvilágosítása.
Maros-Vásárhely, 1840.
Bakody Tivadar. Almás y Baloffh
Pál felett tartott emlékbeszéd. Budapest,
1876.
Balogh (almási) Pál. Hahnemann.
Emlékbeszéd, Pesten jul. 28. 1844.
Buda, 1844.
Balogb Kálmán. Megemlékezés B e r-
nard Claude fölött. Budapest, 1880.
Bátbori Gábor (helv. hitv. superintendens).
Néhai orvos-doctor tek.
nemes és nemzetes Cseh Szombati
József úr sírhalma. Pest,
1815.
Batizfalvy Sámuel. Emlékbeszéd
Muraközi Rózsay József, a
m. tud. Akadémia küls tagja felett.
Budapest, 1889.
Bódogb (nemes-bikkesi) Mibály.
Dissertatio inaug. med. de philosophematum
omnis aevi, ae impriniis recentissimi
in theoriam medicam influxu.
S.-Patakini, 1817.
Bókay János. A pesti szegénygyermekkórház
története 1839— 1883-ig. Budapest,
1884.
Brigelius János Ádám. Dissertatio
inaug. hist.-chem.-medica sistens tentamen
de veterum alosanthos, Chaldeorum
borith, Hebraeomm neter,
Arabum bevrek, Graeconim nitro,
Hispanonim soda, tamquam analogis
Hungarorum sziksó, seu natri Pannoniéi.
Viennae, 1777.
Bruck Jakab. S o m m e 1 w e i s s I g-
n á ez K ü 1 ö p. Budapest, 1885.
Chalupka Rezs Bártfa-fürd történetének,
vázlata. Kperjes, 1897.
Chenot Ádám. História pestis Transylvaniae
ann(»rum 1770, 1771. Opus

[
ford,
'
\
Fanta
j
népesedési
I
I
1865-1874.
! Farkas
!
Grossfürstenthum
i
: Fejes
j
d
I
i
occidat,
á c s, medicináé doctoris inclyti
districtus Kishontensis Physici ord. ne
cul aetemitas debeatur pos-
teritati tradere voluit intimus defuncti
. . . Neosolii, 1807.
Lajos. A gyógytan tf>-viMikét éves orvosi
{rvakorlatoni. .Miskoicz, 1882.
Draut János Ferdinánd. Die Ge-
sehicht« der Blattem-Impfung mit derc
Impfstoffe von der arabischen Pock©
chronologiRch-synchroni.>;ch u. ethnographlsf'h
dargestellt. Wien, 1829.
Duka Tivadar. Emlékbeszéd G r o t e
a magy. tud. Akadémia kül-
A r t h u r
tagja felett. Budapest, 1«89.
— S e m m e 1 w e i s s on childbed fever,
its frevention and treatment. Hert-
1892
— Emlékbeszéd Rádzsa Rádzsend
r a 1 á i a M i t r a akad. k. tagról.
Budapest, 1892.
— Emlékbeszéd Sir Spencer
W e 1 1 s a mag5'. tud. kültagja felett.
Budapest, IK99.
Mosaicis
Elsass Náthán. De legibus
ad politiam medicam spectantibus.
Dissert. inaug. med. Budae, 1837.
Enyedi István. Dissertatio inauír.
de medicina HIppokratis mechanica.
Halae Magd., 1719.
Fábri Pál. Antiquitates medicináé
Aogyptiacae. Wittenbergae, 1756.
Adolf. Székesfehérvár város
mozgalmának és közegészségügj'ének
10 évi története
Székesfehérvár, 1875.
Ignácz. Bemerkungen zur
Kronologio der Hebammenkunst im
Siebenbürgen. S. 1.,
18f)3.
János. Memóriám P e t r i M a-
Bedeutung des Aussatzes in der
Bibel. Sendsehreiben an Se. Hochwürden
Hemi Leopold Löw, Oberrabiner
In Szegedin. Szegedin. 1866.
Gartemann János. Claudius Galenus.
Dis.scrtatio Inaiig, med. Pestini, 1833.
Gensel János Ádám. História pestis
Hungaricae et Viennensis anni 1711.
(MIscellanea naturao curiosoruni). S.
I. et a.
Goedri János. Egy, sok próbára kitétetett
; sok országokat megjárt
sok tudományokban jártas; és sok
nehézséfj-eket meggyzött érdemes
orvos-doktornak, t. 1. néh. K a p o s i

Molnár Ádám úrnak az utolsó
ellenségen, az halálon vett gj'ózedelméröl
való rövid halotti tanítás,
mellyet: novembernek 8. napján 1870.
észt. történt halála után a Bolonyai
Szász és Magj-ar templomban el-mondott.
Mostan pedig Molnár S á n-
d r kinyomtattatott. Pozsonban, 1793.
Greiszing József. Dissertatio inaug.
med. ^stens vaccinae históriám. Vindobonae,
1823.
Grosse János. Ignaz Philipp
S e m m e 1 w e i s s, der Entdeeker der
Ursache des Kindbett-Fiebers. Leipzig
u. Wien, 1898.
Grósz Emil. A nagyváradi szemgs'ógyintézet
50 éves története. Budapest,
1886.
Guszmann Rudolf. Gráf S t e f a n
Széchenyi in Piivat u. Irrenhause
zu Döbling. Pest, é. n.
— Gróf Széchenyi István a döblingi
magántébolydában. Németbl
ford. B. J. Pest, s. a.
Hahnemann. Emléke. Költemények
Garay János, Császár és
V rös ni a r t y t ó 1. Budán, 1844.
Haidenreich. János Lajos. Historiea
astheniae scorbuticae in multis gremialibus
locis inclyti comitatus Aradiensis
anno 1803 graviter saevientis,
jussu ejusdem i. comit. conscripta
et eongesta. Temesvarini, 1803.
Hammer Antal. Geschiehte der Pest,
die von 1738 bis 1740 im Temesvarer
Banate herrschte. Ein aus glaub-würdigen
Quellén geschöpfter Breitrag
zur Geschiehte dieses Landes. Mit
einer Planskizze imd topogr.-hist. Beigabe.
Temesvár, 1839.
Henisch György. Aetiologia, semojetica,
et therapeutica morbonim acutorum
et diutuiTiorum A r e t a e i
Cappadocis, Graece et Latiné
edita etc. Augustae Vindelicorum, 1603.
Herbert Henrik. Die Gesundheitspílege
in Hermannstadt bis zum
Ende des XVI. Jahrhunderts. Hermannstadt,
1885.
Herczegliy Mór. Memoiren aus dem
Reisetagobuch eines ungarischen
Arztes, mit besonderen Hinblick auf
Oesterreich-Ungam wie es war u.
provisorisch ist. Wien, 1850.
Hippokrates Aphorizmái. Ford. s a
magj'ar orvosok és természetvizsgálók
negyedik nagygj'ülésének ajánlá
W a c h t e 1 D á v'i d. Temesvár, 1843.
— Aphorismái. Mag^^arra fordította s
GREISZING — JHMJKASSIK 167
rövid jegyzetekkel világosította T ö p-
1 e r Károly. Sopron, 1847.
Hirschler Ignácz. Megemlékezés
Graefe Albrechtról. Pest,
1877.
Homer István. Gyászbeszéd K e s z-
lerffy
József orv^ostudor felett.
Eger, 1858.
Hgyes Endre. Emlékbeszéd B a-
logh Kálmán felett. Budapest,
1890.
— Emlékbeszéd Markusovszky
Lajos m. tud. Akad. tiszt, tagról.
Budapest, 1896.
— Emlékkönyv a budapesti királyi magyar
tudomány-egyetem orvosi karának
múltjáról és jelenérl. Magyarország
ezredéves fennállásának ünneplése
alkalmából. Budapest, 1896.
Hyrtl József. Antiquitates anatomicae
rariores, quibus origó, incrementa et
status anatomes apud antiquissimae
memóriáé gentes, historiea flde illustrantur.
Vindobonae, 1835.
— Einst u. Jetzt der Naturwissenschaft
in Oesterreich. Eröffnungsrede des
32. Versammlung deutscher Naturforscher
u. Aerzte in Wien am 16.
Sept. 1856. Wien, 1856.
— Vergangenheit u. Gegenwart des Museums
für menschliche Anatomie an
der Wiener Universitát. Wien, 1869.
Intze (nagy-baczoni) Mihály, (esperes).
Hazáját híven és serényen
gj'ógyító szerelmes orvos néhai med.
doctor Zoltán József felett halotti
prédikáczió. Kolozsvár, 1763.
— (orvos). Dissertatio inaug. med.-historica
de nupera pesté Coronensi in
maffno principatu Ti'ansylvaniae grassante.
Pestini, 1822.
Ipolyi Arnold. Magyar m\-thologia.
Pest, 1854.
Issekutz László (I). Ode viro
clarissimo
et in arte mediea versatissimo J o-
sephoWohlleben, dum onomasticum
diem celebraretl789.Cibinii,s.a.
Jannsen Harry. Epikuros tana az
élvezetrl. Budapest, 1895.
Janny Gyula. Emlékbeszéd L u m n i-
ezer Sándor felett. Budapest,
1894.
Jendrássik Jen. Emlékbeszéd,
melyet
néhai SchordanZsigmond
cs. k. tanácsos, orvostudor s az élet
és fensóbb boncztan nyg. egj'etemi
tanára felett 1862. szutó 3-án az egyetemi
nagy díszteremben tartott. Buda,
1862.

'
168 JESZENSZKY — LUMNICZER
Jeszenszky (nagy-jeszeni)
János.
Oratio d(> M a r t i n o B i e r in a n n
desiffn. profess. medic. extraord.
Wittonb. 10. nov. oninium luctu desiderato
publice dicta actaque. Wittebergae,
1595.
— In Aureli Celsi caput 26. lib. 7.
Calculi vesicao manu demondi rationem
tractans commentarius. Wittebergae,
1600.
— Andreáé Vesalii, examen observationum
anatomiearum. Hannoviae,
1607.
Kamenszky István. Ode Magn. Dno
M i (• h a 1 i a L e n h o s s é k, caloiidis
Januarii 1827. Vacii, s. a.
£átai Gábor. Bmlékbeszéd Bugát
l'iil felett. Pest, 1868.
Kaufmann Dávid. Az érzékek. Adalékok
a középkor physiologiája- és
psychologiájának történetéhez. Héber
és arab forrásokból. Budapest, 1884.
Klug Nándor. P^nilékbeszéd J e n-
drassik Jenó akad. r. tagról.
Budapest, 1892.
— Emlékbeszéd Ij u d w i g Károly
Frigyes Vilmos m. tud. akad.
küls tagról. Budapest, 1897.
Koppi Sándor. Elégia Magn. Dno.
Férd. C a r. S t i p s i c s, illustri
patriae viro anno 1806. die 30. Maji.
In theatro pathol.-therapeutico. Budae,
s. a.
— Oratio qua Magn. Sp. ac Clar. Dno
Samueli Rácz. medicináé omamento
24. P'ebr. ann. 1807. fatis functo
parentavit. Budae, s. a.
— Oratio qua Spect. ac. Clar. Dno
Josepho
Cseh-Szombathy
anno 1815. die 2. Kebruarii fatis
functo viro eximiae scientiae . . . anno
eodem die 21. Febniarii in ecclesia
reformatorum qua in aug. Vindobonensi
universitate graduato parentavit.
I'estini, s. a.
Korányi Frigyes. Emlékbeszéd S k o-
d a W ó z s »• f felett. Budapest, 1882.
Kovács Sebestyén Endre. Emlékl)eszéd
néhai idsb BeneFerencz
volt egyetemi tanár és igazgató, cs.
kir. tanácsos felett. íVst. 1h58.
Disser-
Laszlovich Ágost Károly.
tatio med. variolarum et vaccinae
históriám illustrnns. I'estini, 1838.
Lauschmann Gyula. Adatok a
magyarországi járványok történetéhez,
tekintettel Székesfejérvár városára.
Székesfehérvár, 1898.
Ledniczky István. Iktatási értekezés
a kórágyi intézet eredetérl és elmenetelérl.
[Dissertatio inaug. de
primordiis atque incrementis institutionis
clinicao]. Pest. 1834.
Lenhardt József. (íesammelte histori.>

'
|
s
Maizner János. A magj-ar orvostudományi
irodalom ITTO-iff. Kolozsvár
1885.
Mangold Henrik.
MAIZNER — RÓZSAY 169
Medizinischer Berieht
über die Wandersammlungen
der ungarischen Xaturforscher und
Aerzte in Pest, Maros-Vásárliely und
Pressbm-g. Historisch und kritisch
dargestellt .... Pest, 1867.
Meissner Pál T. J u s t u s L i e b i g,
Doctor der Medicin u. Philosophfe,
Pi'ofessor der Chemie etc. analysirt
von P. T. Meissner. Frankfurt
am Main, 1844.
Mihálkovics Géza. Emlékbeszéd
H e n 1 e Jakab, a m. t. Akadémia
kültagja fölött. Budapest, 1887.
— Emlékbeszéd Lenhossék József
felett. Budapest, 1893.
Moller Godofréd. Midón Teként. Ns.
és Nemz. Hermann András
uram, Cardinalis Csaky Imi'e Eminentziája
orvos doctora, Leidenfrost
Mária ursébethet, Kastenholtz János
András uram hagj-atott özvegyét, keresztjéén
szokás szerént, magának kedves
házastársul, Sopronban a. 1726. d. 8.
Jan. eljegj-ezné, kötelességétül viseltetvén,
igy akara üdvözleni G. M.
Posonban, 1726.
— Károly Ottó. Disputatio medica a
j
Hippoer. sect. III. aphorism. XXI.
j
Altdorfl, 1694.
Monau (Monavius) Frigyes. H i e-
i
r n y m i F a b r i c i i de A q u a-
pendente opusculum de totius
animalis integumentis edit. S. 1. 1618.
et Regiomont, 1642.
Müller Frigyes. Geschichte der
siebenbürgischen Hospitáler bis 1825.
Wien, 1856.
Nagy József. A cholera Nyitramegyében
1831-töl 1874-ig. Nyitra, 1876.
Neicliel Károly. Dissertatio inaug.
med. sistens poUincturiam cadaverum
humanorum, juxta antiquos et recentes.
Pestini, 1821.
— Honoribus Dni Ignatii Stáhly.
Dum diem nominis pridie calendas
Augusti eelebraret. Pestini, 1816.
Nendtvich Károly. Frivaldszky
Imre életrajza. Pest, 1872.
Nóvák Lajos. A szegény gyermekek
sorsa az ó-kori társadalomban. Budapest,
1879.
Orlay János. Disseitatio inaug. med.
sistens doctrinae de viribus naturae
medicatricibus históriám brevem, expositionem
vindicias. Dupoi-pati, 1807.
Papp Gábor. Jász-Xagj^kun-Szolnok
vármegye közkórházának története.
Szolnok, 1898.
Pertik Ottó. Pasteur emlékezete.
Budapest, 1896.
Pollák Henrik. Dissertatio inaug.
historieo-med. Systemata medicináé a
Paracelso ad nostra tempóra. Fascieul.
II. Pestini, 1846.
Poor Imre. Sauer Ignácz emléke.
Pest, 1871.
— Emlékbeszéd FlórFerenez felett.
Pest, 1873.
Purjesz Ignácz. Adatok a Szent-Rókus
közkórház alapításához. Budapest,
1896.
— Zsigmond (idsb). Az E b e r s-féle
orvosi Papyrus. Tanulmány az orvostudomány
története körébl. Az Éber
által közölt adatok felhasználásával.
Budapest, 1876.
Puskás Ferencz. Borszék története.
Budapest, 1882.
Rakita Alajos. Dissertatio inaug.
polit.-med. de história vaccinae in
Hungáriáé. Pestini, 1846.
— A himloltás történet* Magyarországban.
Pest, 1846.
Ratzinger György. Az egyházi szegényápolás
története. A II. kiadás
után fordította a budapesti növendékpapság
magyar egyhazirodalmi iskolája.
2 kötet. Budapest, 1886.
Révész Imre (lelkész). M é 1 i u s z
Péter emlékezete. Debreczen, 1873.
Richet Károly. Az ördöngösök hajdan
és napjainkban. Tanulmány.
Francziából ford. Erdélyi Béla.
Nagyvárad, 1880.
Rótbsch.neck V. Emil. A debreczenbiharmeg>-ei
gyógyszerész-testület
és
az általános magj'arországi gyógyszerész-egylet
III. kerület, IV. járás
gyógyszertárai, testülete és egj'^letének
története alapításuk óta. Debreczen,
1882.
— Pótlék és heljToigazitás a »Debreczeni
és biharmegyei gyógyszerésztestület
s az általános magj'ai'országi
gyógyszerészek egylete 12 járása.
gyógyszei"tárai, testülete és egyletének
története alapításuk óta« czím
mhöz. Debreczen, 1884.
Rózsay (Rosenfeld) József. Emlékbeszéd,
melyet néhai Schlesinger
Ignácz volt orvostudor, szülészmester,
sz. kir. Kszeg városának tisztel,
forvosa, a m. kir. egjetemi orvoskar
tagja .... felett budapesti kir.

.
170 RÜPP— SUGÁR
~m
orvosegyesUlet 1861. m&roz. 23. tartott
rendkívüli gylésében tartott . .
Pest, 1861.
— A gyógyászat a hóboreknél és a
zsidó orvosok a középkorban. Pest,
1862.
— Tanulmány a régi zsidók orvostanúlioz.
Budapest, 1875.
— Emlékbeszéd, melyet néhai G r ó s z
Fülöp és H e r m a n n Adolf volt
kórházi forvosok fölött arczképeik
1875. jun. 13. a pesti izr. kórházban
történt leleplezése alkal-niával tartott.
Budapest, 1875.
— Emlékbeszéd néhai Kovács Sebestyén
Endre lev. tag fölött.
Budapest, 1879.
Rupp Nep. János. Beszéd, melyet a
mayyar kir. tudományegyetem orvosi
kar fennállásának százados ünnepén
1871. nuíjus 13-án az egyetem dísztermében
mondott. A királyi alapítónak,
Mária-Thereziá-nak arczképével
és egy történelmi pótlékkal. (Adatoka
magyar kir. egyetem orvosi kar
százados történetéhez). Buda, 1871.
Kuss János Kristóf. Unsterbliches
Denknuil auf A n d r e a s L ö w, Physikus
in Oedenburg, in einer kurzen
Rede. Regensburg, 1710.
Sabiz (taubenspergi) József. Dissertatio
iiiaufr. nied. de habitu germanomm
antiquo, et stnictura corporis
aevi modemi. Viennae, 1737.
Schódy Sándor (idsb). A magyaror-
.^zagi gvógyszorészet rövid története.
Budapest, 1897.
— A magj^arországi gj'ógyszerész-egylet
hu.szonötévi története. Budapest, 1897.
Schemniel J. Fr. Die bei-ühmteston
Aerzte und Ihre zwölf Cardinalheilmittel
in dor Heilkunst. üng.-Altenburg,
IHO.
Schraud Ferencz. Geschichte der
Pest in Sinnien in den Jahren 1795.
und 1796. Nebst einem Anhange,
welcher die Geschichte der Pest in
Ostgalizien, Vorschriften der Pe8^
polizei und Ideen über die Ausrottung
einiger ansteckenden Krankheiten
enthált. 2 Theile. Pesth, 1801.
História pestis Szinniensis annorum
1795 et 1796. Jussu regio scripsit . .
Tomi Hl. Budae, 1802.
Georg. Stahli chir. doct. et
unlvers. Hung. prof. Vll. kai. Novembris
mortuo parentat. Pesthini, 1803.
Nachrichten vom Scharbock, welcher
im Jahre 1803. in mehreren
Gespannschaft^n von Ungam beobachtet
wurde nebst Bojtriigen zur
Geschichte des brandigen Ausschlages,
welcher In Ungam Pokolvar
genannt wird. Pesth. 1804.
— Na-.
1H97. Budapest. 1897.
Sugáir Fábiusz. Orvosi Napló Ma;r.viir

;
és Erdélyország orvosai használatára.
I. és II. é\-fo5'am. Pest. 1859—60.
(Ennek egy része, mely külön is megjelent
(1861.): Az orvosok s az orvosi
tudomány Magyarországban alegrégibb
idóktül fogva századunk elejéisr.)
Szepsi (Macer János György).
Archidoxae Philippi Theophrasti
Paracelsi. Cracoviae,
1.569.
Szikszai Vazul. Oratio funelnis de
vita et moite Joannis Viti Balsara
t i. Wittebergae, 1.576.
Szilágyi Ferencz. A szerelmes orvos,
lerajzolva egy halotti tanításban
mellyet néh. Pataki Sámuel ur
utolsó érdemlett tiszt^sségtételére írt
és elmondott 1804. szeptembernek 30.
napján. Kolosváratt, 1805.
Szotyory (szotyori) József. A marosvásárhelyi
országos polgári gj^ógyintézet
eredetének s felállításának
rövid és igaz történetírása. Maros-
Vásárhely, 1833.
Tamássy Károly.
története. Hiteles
Debreczeu, 1883.
A gj'ógj'szerészet
okmányok után.
Thanlioffer Lajos. Az állatorvosi
tudomány és állatorvosi tanintézetünk
története. Az állatorvosi szakoktatás
hazánkban való megkezdése százados
emlékünnepére. 1887. febr. 6-ára.
Budapest, 1888.
— Emlékbeszéd D u B o i s-R e y m o n d
küls tagról. Budapest, 1899.
Thann András.TrauergedichtzuEhren
des weyland H. Dávid S p i e 1 e n-
b e r g e r s. Leutíchau, 1684.
Tihanyi Mór. Az ókori görögök gjógj'ászati
ismeretei; Az orvosi tudomány
és orvosi rend fejldése
Hippokrates eltt. Budapest, 1897.
— Hippokrates élete és mködése.
Budapest, 1898.
— Platón és Aristoteles hatása az orvosi
tudomány fejldésére. Budapest, 1899.
Trajánovits Ágoston. Az or\'osgj'ógyszerészet
ó- és újkori fejldése
s hanyatlása, tekintettel különösen a
hazai gyógyszerészetre. Sarkad, 1874.
Trnka (krzowitzi) Venczel lovag.
História febrium intermíttentium, omnis
aevi obsen'ata et inventa illustriora
med. ad has febres pertinentia
complectens. Vol. I. de febribus intermittentibus.
Vindobonae, 1775.
-^ Commentarius de tetano, plus quam
ducentis clinicis medicorum observationibus,
nec non omnibus hactenus
SZEPSI — VISZANIK 171
cognítis adversus tetanum remediis
instructus. Vindobonae, 1777.
— História leucorrhoeae omnis aevi
observ'ata medíea continens. Pars I.
Vindobonae, 1781.
— História amauroseos omnis aevi observata
medica continens. 2 Partes.
Vindobonae, 1781.
— Geschíchte der Wechselfleber. Aus
dem Latéin. I. Bd. Helmstádt, 1781.
— História ophthaüniae omnis aevi observata
medica continens. Vindobonae,
1783.
— História febris hectieae omnis aevi
observata medica continens. Vindobonae,
1783.
— Geschichte des hektischen Fíebers,
welche allé von jeher gemachte
medicinische Beobachtungen enthalt.
Aus dem Lateiníschen übersetzt.
Leipzig, 1784.
— História cardialgíae omnis aevi observata
medica continens. Vindobonae,
1785.
— Oratio funebris in exequiis M i c h a-
elis Schoretics praxeos
clinicae
prof. ab regia scient. univers.
Pestiensi celebratis dicta a . . . . Pestíni,
1786.
— História rachitidis omnis aevi observata.
Vindobonae, 1787.
— História tjmpanitidis omnis aevi
observata medica continens. Vindobonae,
1788.
— Geschichte der englischen Krankheit.
Aus dem Latéin, mit Anmerkungen.
Leipzig, 1789.
— Geschichte des schwarzen Staars.
Aus dem Latéin, übersetzt von G. P.
Mogalla. L ThL Breslau, 1790.
— História haemorrhoidorum omnis
aevi obsen'ata medica continens.
3 Volcus. Operis posthumi editionem
procuravit Franciscus Schraud.
Vindobonae, 1794—95.
Ulil Károly (lelkész), über die frühem
Schicksale u. den jetzigen Bestand
des Bürgerspitales u. der dazu gehörigen
Kirche zum h. Ladislaus in
Pressburg. Pressburg, 1830.
Valentics Ferencz Miksa. Memória
epidemiarum et pestium omnis aevi
chronologice proposita. Vindobonae,
1784. (Ad ami Pál »Bibliotheca
Loimica

173 WAGNER — ÉV NÉLKÜL
1784. big zum Jahre 1844. Wien,
1845.
Wagner JáLnoB. Emlékbeszéd néhai
Sauer Ignác z, kír. tanácsos, a
syskk. belgj'ógj'ászat tanára az egyetomon,
felett. Buda, 1871.
Weszprómi (Csanády) István.
Succincta medicoruni Hungáriáé et
Transilvaniae biographia. Centuria I.
Lipsiae. 1774. Centuria II. Pars prior.
Viennae, 1778. Pars posterior. Ibid.
1781. Centur. III. Decas I. et II. Ibid.
1787.
— Magyarországi öt különös elmélkedések.
I II III IV. . . . V.
A magyarországi szltökében ntt
és nevelkedett aranyról, avagy Vl-dik
elmélkedés a magyarországi régi orvos-doctoroki-ól.
Pozsony, 1795.
— Pannóniáé luctus etc. Cui in flne
recenter accesserunt : I. Consolationes
adversus terrores mortis ad mentem
Drelineourti ... II. Az egészségnek
fenntartására és a hosszú életnek
megnyerésére tartozó regulák. III. Tudós
Wcszprémi István élete leírásának
rövid kivonása, rézbe metszett epitaphiumával.
Posonii, 1799.
Zágonyi Gábor. Dissortatio inaug.
nied. de inventis hujus saeeuli iii aite
salutari novis. Trajeeti ad Rhenum,
1764.
Zedlitz L. Balneographisches statistisch-historisches
Hand- und Wörterbuch.
Leipzig, 1834.
Zelizy Dániel. Megemlékezés K á t a i
Gál) o r felett. Debreczen, 1878.
Ziffer Károly. Az izraeliták körülmetélése
történeti és orvosi szempontból.
Budapest, 1880.
1816. Einige Worte über das Lében
Paul von K 1 b a n y's. Pressburg.
1824. A közszeretett fájdalma, a néhai
Sáros-Pataki Pataki Sámuel
ur, . . . sírhalmánál, két halotti beszédekben.
Kolosvárt, május 9-dik
1824. Kolosváron.
1880. Névnapi Szoborján, mellyet T. T.
Bugát Pál urnák tanítványi háladatosságból
emeltek az ifjantz sebészek.
Pest.
1882. Schmerz-Gefühle am Sarge des
ermordeten Herm Constantin v.
H a b e r I e, Professors an der k. ung.
Universitát zu Pest von Kranz ü . . .
Ofen.
1885. Bethesda budapesti betegápoló
és diakonissa képzöintézet története.
Budapest.
Év nélkül (Sine anno). S c h 1 e-
s i n g r Z -s i in o n d hánki sebész
tiszteletére szenteli a vándor Aeskulap
1837. (Komárom.)

j
:
!;
1!
|
|
j
;
vn.
SCRIPTA PERIODICA.
1. Scripta periodica regularia.
Aesculap. Organuni Pharmaciae. Megjelent
8 évfolyamban. 1883—1890.
Szerkeszt^tulajdonos Ráez Károly.
Államorvos. A közegészségi, közigazgatási
és törvényszéki orvosgj'akorlat
közlönye. Mellékletül a »Gyógyászat«
folyóirathoz megjelent 1869-töl 1876-ig
idhöz nem kötve, 1876—87-ig pedig
. havonként. Ekkor megsznt.
i
Állategészség. Folyóirat állategész-
\
ségüs'vi ismeretek terjesztésére. Meg-
jelent' 3 évfolyamban. 1897—1899.
Szerk. Rátz Istv á^n.
Állategészségügyi Értesít. Megje-
!
lent 6 évfolyamban. 1894— 1899. Kiadja
a földmivelésügyi m. kii', minisztérium.
Állategészségügyi évkönyv. Megjelent
12 évfolyamban. 1888—1899.
i
i
évente. Szerk. H u t y r a F e r e n c z.
Anzeiger aus Heilbad Buziás.
;
Megjelent 3 évfolyamban hetenkint.
1897—1899. Szerk.*^ és társtulajdonos
I
S. MartonJános.
!
Bába-Kalauz. Mejelent 6 évfolyamban
havonkint. 1894—1899. Szerkesztette
:
D i r n e r G u s z t á V.
Balaton-Füred, Keszthely. Fürdó- A budapesti kir. orvosegyesület
szaki hetilap. Szerkeszt és kiadó gynaékologikus szakosztályának
évkönyve. Szerkeszti 1896.
B a j
í
c s a y Mihály. Megjelent
óta T e m e s V á r y Rezs. Németül
hetenként csütörtökön, Keszthelyen.
II. évfolyam 1871. (Els évfolyamai
>Balaton-Hévizi Napló< czlm alatt
jelent meg).
Balaton-Füredi Napló. Megjelent
3 évfolyamban a fürdi idszak alatt
j
kedden és péntekén. Szerk. és kiadta
Tihanyi Viszhang. 1861—1863.
Balaton-Hévizi Napló. Fürdszaki
hetilap. Szerk. B a j e s a y Mihály.
Megjelent hetenként csütörtökön
I. évfolyam 1870. máj. 26-tól aug.
28-ig. (Második évfolyama » Balaton-
Füred, Keszthely* czím alatt jelent
meg).
Balneologiai Értesít. Megjelent 6
évfolyamban havonkint. 1894—1899.
Szerkesztette Preysz Kornél.
Németül is: »BalneoIogische Rundschau*
czímmel.
Betegápolás. Megjelent 4 évfolyamban
havonként. "l896—1899. Szerk.
és kiadták W e s z e 1 y I s t v á n és
társa.
A budapesti kir. Orvosegylet Evkönyve.
Szerkesztették : 1874. évre
S t i 1 1 e r Bertalan. Budapest,
1875. 1875—78-ra K é 1 1 i K á r o 1 v,
1876—79. — 1879— 1886-ra R é c z e y
Imre, 1880—87. — 1887—90-re
Ángván Béla, 1888—91. — 1891
és 92"-re Pertik Ottó, 1892—93.
1893—94-re Székács Béla,
1894—95. — 1895—96-ra Bácker
József, 1896—97. — 1897—99-re
1 m r é d y B é 1 a, 1898—900.
is : »Sitzungsberichte der gj-naekologischen
Sektion der kgl. ungar.
Árztevereins zu Budapest*. (Ijeipzig.)
A Dentista. Megjelent 3 évfolyamban
havonként. 1891—1893. Szerkeszti*
S u s s m a n n Zsigmond.
Egészség. Folyóirat egészségtani ismeretek
terjesztésére s a közegészség-

,;
1
j
i
évfolyamnál az összeállító neve el-
maradt.)
i
!
Fizikai
:
:
174 EGÉSZSÉGI TANÁCSADÓ — GYÓGYÁSZAT
Ügy órdokoinok elmozdítására, Kiadja
az orsz. közegószségi eg>'esület. —
Megjelent 13 évfolyamban 2 havonként.
1887—1899. Szerkesztették
1887— 1890-ig Fodor József,
Kauser József, Téry Ödön
és T ó t h Lajos; 1891— 93-ig F o-
dor József és Csapodi I8^
ván: 1894- 96-ig ezekkel egj-ütt
Frank Ödön; 1897—99-ig C s a-
p o d i I .><
t V á n. Frank Ödön,
R i g e 1 r Gusztáv.
Egészségi Tanácsadó az
ember és
a háziiUlatok bajaiban. Az egészség
eszközeirl és szükségben a lehet
önsegedelemrl alapos ismereteket
terjeszt folyóirat. Megjelent 4 évfolyamban
minden hó 1-én és 15-én.
1864—1869. Szerk.-tulajd. P e t h e
Zsigmond. A III. évf. »Közhasznú
folyóirat az ember életét, egészségét
és jólétét érdekl ismeretek terjesztésére
; továbbá a házi orvoslás és
az állatorvoslás biztosabb módjainak
ismertetésére* mellékczímmel. —
A IV. évf. »Az ember házi és állami
élete körén« mellékczímmel.
Egészségi és Életmentési Tanácsadó
magyar családok számara. Az
egészség fenntartásának s a rögtöni
életve.szélyek elhárításának módjairól.
Megjelent havonként. I. évfolyam
1875. Szerk. Kelen József.
Egészségi és hasonszenvi Közlöny.
.Meiíjelent három évfolyamban.
1876—1879. Szerkesztette Dudits
Miklós; fmimkatárs
F r i
g y p .s.
N o v o t n y
Egészségtani Lapok. Megjelent 3
évfolyamban. 1876—1878. Szerk. és
kiadótulajdonos K o d o 1 á n y i Antal;
fmunkatárs HammersbergJ
László.
Egészségügyi Értesít. Kiadja a m.
kir. b('lüg>-minisztérium. Szerkeszti
189.'J óta Preysz Kornél. Meg-
Dudits Miklós. L évfolyama a
'Hasonszenvi Közlöny* havi
jelenik németül is.
Az Élet. Népszer egészségtani, élet-
bu várlati és társadalmi közlöny. Megjelent
2 évfolyamban havonként kéti
szer. 1878—1879. Szerkeszt-kiadó
melléklappal.
Életmentés és Egészség. .Megjelent
lM>tenk'''nt 1875-lM«n. Szerkeszt és laptulajdonos
Dudits Miklós; f-
munkatárs Merényi S.
Értekezések a természettudományok
körébl. Kiadja a magyar
tudományos akadémia ÍII. osztálya.
Pe.st, 1867-1899. füzetenkint. (Az
egyes értekezéseket lásd a szerzk
nevei alatt.)
Értesít a kolozsvári orvos-terraészettudománytársulat
gylésérl.
Megjelent 24 évfolyamban.
1876—1899. Összeállítják I—VII.
H g y e s Endre; Vili—XXIV.
évfolyamot K I u g N á n d o r. (A XIV.
és diétetikai gyógyítómódok
közlönye. Gyakorló orvosok
számára. Szerk. P a 1 ó c z I g n á c z.
Budapest, 1899. novembertl megjelent
havonként.
A fvárosi kórházak évkönyvei.
187.1 18MÍ).
Fürdi Lapok. Heti közlöny a gyógyés
fürdhelyek, fürdi tiírsasélet és
természettudományok körébl a nagy
közönség számára. Megjelent 1868
máj. 18-tól szept. 21-ig. Szerk. Fellét
á r Emil; társszerkesztk és kiadótulajdonosok
Chyzer Kornél
és Orzovenszky Károly.
— Fürdészeti heti közlöny a hazai
gyógyhelyek érdekeinek elmozdítására.
Szerk. K o v á c h Imre; kiadótulajd.
S c h é d y István. Megjelent
a fürd idény alatt minden vasániap.
1874 máj.—szept. Budapesten.
— Megjelent 6 évfolvamban havonként
kétszer. 1894—1899. Szerkeszt és
kiadótulajdonos Bosányi Béla.
Gyakorló Orvos. Megjelent 10 évfolyamban
minden hó 1-sején. 1890.
— 1899. Szerk. és kiadótulajdonos
1890—97-ig Roth Adolf, .segédszerkeszt
1895—98-ig M s o n y i-
K ö n i g. 1898-99. felels szerkeszt
S t a d I r Károly, fmunkatárs
Oláh Gyula. — Minden hó 15-dikén
német nyelven is megjelenik : »Dor
practische Arzt« czím alatt. Tartalnm
a magjar kiadáséval nem egészen
azonos.
Gyógyászat. \z orvostudomány hazai
és külföldi fejldésének, különö.xeti
a g>óg>-iryakorlatnak közlönye. Megjelenik
1H61 óta hetenként szombaton.
Szerkesztették: 1861— 1874-ig Poor
Imre; 1874— 1886-ig Dulácska
Géza elbbivel egjütt; 1886 óta
Sohachter Miksa. Kiadták
1884— 1886-ig Dulácska Géza;
1886 óta S h Ji c h t r .Miksa.

;'
1
I
Pesten.
Gyógyszerészeti almanacli. Megje-
lent 6 évfolyamban, Budapesten, 1895-
tói fogva évente. A magyarországi
gyógj-szertárak hiteles adatok alapján
összeállított névjegyzékével. Szerk. :
j
j
j
|
i
j
II
GYÓGYSZERES ÉRTEKEZÉSEK — KLINIKAI FÜZETEK 175
Társszerk. : 1861— 1865-ig Nékám
Sándor; 1873— 1878-ig Kövér
Gábor. Fmunkatárs 1886 óta
5 z é n á s y Sándor. Melléklapok :
1869— 1888-ig »Államorvos« ; 1888
óta >Honvédorvos« ; 1898 óta »Medikus«.
a kir.
Gyógyszeres értekezések, melyeket
magyar tudományos mindenességben
t»k. Sehuster János
királyi oktató vezetése alatt a magyar
nevendék gj'ógyszeresek kiszabott
készítményeik elállításakor közönsé-
gesen elmondottak. Pest, 1829—30.
Gyógyszerészek Naptára. Szerk. a
;
»Gyóg>szerészi Hetilap* szerkeszt-
sége 1865—67-ig. 186fc'-ra szerkesz-
tette Sehédy Sándor... 1873.
C h y z e r K á 1 m á n.
I
Gyógyszerészi Értesít. Megjelent i
6 évfolyamban havonként kétszer.
;
1894—1899. Szerkeszt-tulajdonos
j
L u k á e s I s t V á n.
— Hetilap. A gyógyszerészeti tudományok
fejldésének közlönye. Megjelenik
1862 óta hetenként csütörtökön.
1862—1898. Szerkesztették :
1862— 1894-ig Sehédy Sándor;
1894 óta K. K a r 1 V s z k y G e y z a.
Kiadótulajdonosok :
Sehédy Sándor
és K. Karlovszky Geyza.
Fmunkatárs 1882— 1887-ig C s u r-
g a y Kálmán. Társszerkeszt 1892
— 189.3-ig Lukács István.
Gyógyszerészi Hirlap. Szerk. és
kiadó Láng A. F e r e n c z. Megjelent
minden hó 15-én és 30-án.
1848 aug. 15 — nov. 15., Nyitrán.
— Hiradó. Megjelen 5 é\'folyamban
havonként ingyen. 1895—1899. Szerk.
és kiadótulajd. Moder Dezs.
— Közlöny. Megjelent 16 évfolyamban.
1884—1899. Szerkesztk és kiadók
: 1884— 1892-ig Csurgay Kálmán;
1892 óta K. Karlovszky
Geyza. Segédszerkeszt 1892-ben
Kende István.
Hasonszenvi Közlöny. Alapos ismereteket
terjeszt folyóirat a homoeopathiáról.
Megjelent 2 évfolyamban
minden hó 1-én és -15-én. 1864— 1865.
Szerk.-tulajd. Horner István.
Ekkor megsznt és a Pesten 1866 elején
megjelent* Hasonszenvi Lapok

:
176 KÓRHÁZI SZEMLE — MAGYAR ORVOSOK STB.
Kórházi Szemle. A hazai kórházak,
}i-yóg>'gyiikorlat ós orvosi irodalom
közlönye. MPfrjplent 2 t'vfelyamban
havonként Pozsonyban. 1865-1866.
Szerk.-tulajdítnos ifj. Z lani ál Vil-
fómunkatíirsak :
mos ;
Gotthardt
éa K a n k a trk. A II. óvf. >Orvo8Í
Szemle* czlmmel jelent meg.
Közegészségügyi Lapok, tlpószségüL'-yi
ós cletnK'iitt'si i.-íineretterjesztö
folyóirat. Orvos- és mivelt nem-orvos
közönséi? számára. Szerk.-tulajdonos
Széli Lajos; fmunkatársak
Kelen József és Tóth falus y
Gyúl a. Pesten, megjelent minden
hó I-én és 15-ik napján. II. évf. 1875.
(I. évfolyama »Házi Orvos* czímmel
jelent meg 1874-ben.)
Közegészségügy és Törvényszéki
Orvostan. Moirjclent mint az »()rvosi
Hetilap* melléklete 2 havi számokban
1869— 1899-ig. Szerkesztette Fodor
József.
Közegészségügyi Kalauz. Megjelent
21 évfolyamban. 1«79— 1899. Szerk.-
tulajd. Lórin ez i P' erén ez. 1880
óta a »Magyar Gyógyterem* melléklappal.
— Lapok. Egészségügyi és életmentési
ismeretterjeszt folyóirat. Orvos
és mivelt nem-orvos közönség számára.
Megjelent 7 évfolyamban hetenként
kétszer. 1874-1879. Szerk.-tulajdonos
Széli Lajos; fmunkatársak
: Kelen József és Tóthfal
n s i Gyula. (I. évfolyama »Házi
Orvos* czlmmel jelent meg.)
— Szemle. Megjelent 4 évfolyamban
havonként. 1^90— 1893. Szerkesztette
O I íi h (í y u 1 a.
A közkórházi orvostársulat évkönyvei.
Szerkesztették: 1894-ben
Gerlóczy Zsigmond, 1895-ben
Gerlóczy Zsigmond ésMohr
Mihály; 1896 és 97-ben Szentgyörgvi
Jordán Ferencz;
1898 és 99-ben Terray Pál és
N é k á m Lajos. Budapest.
Magyar bába-kalendarium.Magjarorszu^
okleveles bábáinak hivatalos
névjegyzékével. Szerkeszti I) i r n e r
Gusztáv. Megjelent: 1896—1899.
éventí'.
Magyar Fogászati Szemle. A stomatologusok
(fogorvosok) orsz. egyesületének
hivatalos közlönye. Megjelent
3 évfolyaml)an. 1897—99. Minden
hónapban egyszer. Szerkesztik
Bauer SamuésPttrstKároIy.
A magyar fül és gégeorvosok
egyesületének évkönyve. 1894
1S99. Szerk. P o I y ii k L a j o s. Me-íjelenik
német nyelven is. »Jahrbüpher
der Gesellsehaft der ungarischen
Ohren und Kehlkopfárzte* t-zimmel.
Magyar Fürdölapok. Meiíjelent 2
évf. 1877— 7K aprili.stöl— szeptember
végéig. Szerkesztette L 6 r i n c z i
Ferencz; kiadta Z i 1 a h y S á-
m u p I.
Magyar Gyógyterem. Megjelent 1880-
tól fogva jnint a » Közegészségügyi
Kalauz* melléklapja. 1880—1899.
Magyar Orvosi Archivum. Megjelent
kéthavonként 9 évfolyamban.
Szerk. 1892—97. : Bóka y Árpád,
K 1 u g Nándor és P e r t'i k 1 1 ó ;
1898-99. : B ó k a y Á r p á d és Pertik
Ottó. 1893—95. németül is:
>rngarisches Archív ftír Medizin* ez.
alatt.
A magyar orvosi könyvkiadó társulat
könyvtára. Pest (Hudape.

—
.
II
A M. SZ. K. 0. BALN. STB. — AZ ORVOSI STB. 177
— Vn. (Kassa-Eperjes, 1847.) Halász
Gejza. — VIII. (Sopron, 1863.)
Halász G. — IX. (Pest, 1864.)
Szabó József. — X. (Marosvásárhely,
1865.) R ó z s a y J. közremködésével
Szabó J. — XI. (Pozsony,
1866.) Rózsay J. közremiíködésével
Kanka Károly és
Rómer Flóris. — XU. (Rimaszombat,
1868.) B a t i z f a 1 V y Sá-
— XIII. (Eger,
muel és Rózsay J.
1869.) Rózsay J. közremködésével
Kátai Gábor és Montedegói
A. Ferenc z. — XIV. (Fiume,
1870.) Poor Imre és Rózsay J.
— XV. (Arad, 1872.) R ó z s a y J.
—
XVI. (Herkulesfürdö, 1873.) Horváth
György. — XVII. (Gyr,
1875.) Fehér Ipoly. — XVUl.
(Élpatak, 1876.) G e r 1 ó c z y Gy. és
— XIX. (M.-Sziget,
Dulácska G.
1877.) U. a. — XX. (Budapest, 1880.)
U. a. és K u r t z. — XXI. (Szombathely,
1881.) Gerlóczy, Dulácska
és Müller K. — XXII. (Debreczen,
1883.) Szabó J., Frivaldszky
és Staub M. stb. — XXHI. (Buziás,
1887.) Staub M. és Scháchter
M. — XXIV. (Tátrafüred, 1888.) U. a.
— XXV. (Nagj^'árad, 1889.) Scháchter
M. — XXVI. (Brassó, 1892.)
Scháchter M. és Lakits P. —
XXVn. (Pécs, 1894.) Lakits és
Prochnow J. — XXVUI. (Budapest,
1896.) U. a. — XXIX. (Trent'sén,
1897.) U. a.
A magyar szent korona országai
balneologiai egyesületének évkönyve.
Megjelent 1891—1899. Öszszeállította
leti ftitkár.
Mathematikai és
Löw Sámuel egyesü-
természettudományi
értekezések, vonatkozólag a
hazai viszonyokra. Kiadja a magj\ tud.
akadémia mathematikai'és természettudományi
állandó bizottsága. Pest
(Budapest), 1861—1899 füzetenként.
Mentk Lapja. Megjelent 2 évfolyamban
1889—90 havonta egyszer. Szerkesztette
B u r i á n Aladár.
N- és gyermekgyógyászat. Melléklet
az »Orvosi Hetilapc-hoz. Megjelent
havonként 1864.
Odontoskop. Magyar fogászati folyóirat.
Megjelent 9 évfolyamban kéthavonként.
1892—1899. Szerk.-tulajd.
[ s z 1 a y József.
Oktató Háziorvos. Megjelent 4 évfolyamban.
1882—1885. Szerk. és
Gyry: Bibliographia niedica Hungáriáé,
kiadótulajd. B r u c k Lipót; f-
munkatárs M a j r A n t,a 1.
Orvos-Gyógyszerészi Értesít. I.
évf. 1886. Szerkeszt ós kiadó-tulajdonos
Telegdi Béla; fmunkatárs
M u 1 d i n i Károly.
Orvos-Irodalmi-Közlöny. Megjelent
3 évfolyamban kéthavonként. 1893
1895. Szerkesztette Purjesz Ignácz.
I. évfolyama »Orvos-Irodalmi-
Útmutató« czímmel jelent meg.
Orvos-Természettudományi Szemle.
Megjelent 16 évfolyamban havonként
kétszer 1875—1890. A biharvármegyei
orvos-gyógyszerész és
természettudománji egylet közlönye.
Szerkesztették : Barlanghy
V.
Adorján 1875. jul. 1-töI — 1875.
okt.-ig ; Hajdú Gyula 1875. okt.
1. — 1876-ig; Bodor Károly
1876—1890. I. évf. » Természettudományi
Szemle* czímmel.
Orvosi Hetilap. Megjelent 43 évfolyamban,
hetenkint vasárnap 1857
óta. Szerk. Markusovszky
1857—89. ; Hgyes Endre és
Antal Géza 1889-ben ; Hgyes
Endre 1890—99. Fmunkatárs
1862—89. Balogh Kálmán. Mellékletei:
1864—69 »Szemészet« és
»Nö- és gyermekgyógvászat« ;
1869
1899 » Szemészet* ;
1869—97 »Közegészségügy
és törvényszéki orvostan*
;
1894—99 »üjabb gyógyszerek
és gyógymódok* ; 1898—99 »Gyermekgyógyászat*.
Orvosi Heti Szemle. Megjelent 14
évfolyamban. 1886—1899. Szerk. és
kiadták : Flesch
Nándor és
Heltai Manó; 1895 óta csak
Flesch Nándor.
Orvosi Szakközlöny. Megjelent 4
évfolyamban havonként kétszer. 1896
—1899. Szerk. és kiad. Aschner
A r t h u r.
Orvosi Szakvélemények. Megjelent
4 évfolyamban havonként kétszer.
(I. évf. 1896 — IV. évf. 1899.) Szerk.
és laptulajd. L r i n c z i Ferenc z.
Orvosi és Gazdasági Tudósítások.
A cs. és kii", felség engedelmével.
H. n., 1803.
Az Orvosi és Természettudományok
mezején megjelent könyvek
teljes lajstroma. Mellékletül a »Gyógyászat*
czímú folyóii'athoz. Havonként
kiadja Pfeifer Ferdinánd
könyvkereskedése Pesten, 1862. jan.—
szept.
12

j
1'
:
j
j
A
1
2
i
füzetben
I
Verhandlungen
j
Natúr-
! burg.
—
178 ORVOSI SZBMLB — VERHANDLÜNGBN U8W.
Orvosi Szemle. A fryógyg>'akorlat,
orvosi li'odaloin ós hazai kórházak
közlönye. Szerk.-tulajd. ifj. Z 1 a m á I
Vilmos; fmunkatársak : G e b-
h a r d t, K a n k a, K o 1 1 e r, K o-
r á n y i, Láng ós ör. Z 1 a m á 1.
Mpirjolent évnefO'edenkónt 1^66., Pozsonyban.
Els ó^'folyama »Kórházi
Szemlo« ezininiel jelent meg.
Orvosi Tár. Havonkónt kiadták B u-
gát Pál és Schedel Ferenc z.
Minden kötethez egj' könyomatu arczkép.
Buda, 1831 1833-ig 12 kötet.
— Kiadják Bugát Pál és Flór F e-
r e n c z. Uj folyamat. Megjelent hetenként
va.sárnap. Pesten, 1838—1848.
Orvosi Zsebnaptár. Szerk. : 1870-74
Stilier Bertalan, 1875—79 H o c h-
halt Károly, 1880—85 Duhay^
Miklós, 1886 -99 Faragó Gyula.
Orvosok Zsebnaptára. Megjelent
évenként. Szerkesztette 1873—96
Purjesz Zsigmond, 1897—99
Purjeszignácz.
Országos Orvos-Szövetség. Megje-
lent 2 évfolyamban (IHi)s— 9í») minden
hó 15-én. Felels szei-kesztö J e n d-
rássik Ern; segédszerkeszt

j
j
ZEITSCHRIFT USW. — GENERSICH 179
Zeitschrift für Natúr- und Heilkunde
in Ungam. Mit gleicher
Berücksichtigung für Naturforseher,
Sanitátsbeamte, Aoizti'. Wundárzte
j
und Pharmaceuten. Herausg. und
redigirt von Dávid W a e h t e 1, k.
k. Kameralarzte. Megjelent hetenként
egyszer 1850— 1860. Pesten.
2. Scripta periodica per occasionem. Referata, expositiones,
catalogi, statuta, protocolla, almanach, etc.
Balló Mátyás. Budapest székes-fváros
vegyészeti és tápszervizsgáló in-
január 1-tl 1871. év deczemb. 31-ig
utak orvosi szakaszaiban 1871. év
tézetének évkönyve. Budapest, 1895. gyógj-kezelt betegekrl. Budapest,
Batizfalvy Sámuel. A budapesti sebészi
és orthopaediai magángyógyin-
— Jelentés a párizsi 1878. évi nemzet-
í872. (Németül is.) Évenként megjelent.
tézet mködésének eredménye. Megjelent
évenként Pesten, 18.59—75. széki eongressusokról, tekintettel saját
közi egészségügyi és orvostörvény-
Biringer Perencz. Kimutatás a nyitramegj'ei
közkórház 1885. évi beteg-
Dérer MiMly. Jegyzkönyv a sel-
viszonyainkra. Budapest, 1878.
forgalmáról. Njitra, 1886.
meczi gyógyászati és természettudományi
egyletnek 1881. évi január hó
— A njitramegyei orvos-gyógyszer.- és
természettudományi egyesület 1895-iki 29-én tartott közgylésérl. Selmeez,
évkönyve. Nyiti'a, 1896.
1881.
Brunner Ferencz. összeges áttekintése
azon betegek-, elmekórosok-, szünyi
magyar kir. országos kórháznak
Déván Károly. Évi jelentés a pozsolök-
és aggoknak, kik a királyi Pestváros
» szent Rókus* czímú kórházá-
Pozsony, 1873.
1872-dik évi mködése eredményeirl.
ban s a vele összekötött aggápoldában Dolezsal W. Verzeichniss aller in
1849—50-dik katonai évben ápoltattak, Pest praeticirenden
i
Doctoren der Medicin
und Chirurgie, dann der Zahnái-zte
Pest, é. n.
— Summarische Uebersicht der im nebst Angabe ihrer resp. Wohnungen.
j
Militár-Jahre 1850—51. im Bürgerspitale
zum »heil. Rochus* in Pesth Dulácska Géza. Kimutatás és mun-
Herausgegeben von . . . Pest, 1837.
behandelten Kranken, Irren u. Wöchnerinnen
u. in dem, mit demselben osztályáról 1878— 1884. Budapest, 1885.
kálatok a barakkórház VIII. orvosi
verbundenen Versorgungshause verptlegten
Armen. S. 1. et a.
generális de nosocomiis pro nobili
Eckstein Perencz. Relatio offlciosa
Bugát Pál és Flór Perencz. Magvarországi
orvosrend névsora. I. év. 1809. ereetis et administratis. Budae,
insurgente militia Hungarica anno
1840-re. Pest, 1840.
1810.
Bukovszky Gy. Budapest központi Englánder Mór és Herz Vilmos
ferttlenít intézetének évkönyve. magán gyógyintézete mell- és altesti
Budapest, 1892.
l)etegek számára . . . Pest, 1853.
Büchler Ignácz. Jelentés a kolozsvári
tudomány-egyetem M á c h i k ségi és orvosügyi kongresszus tár-
Prank Ödön. A Millenniumi közegész-
Béla tanár vezetése alatt álló belkórodájának
mködésérl az 1872—73- — Az országos közegészségi egj'esület
gyalásai. Budapest, 1898.
dik tanévben. Kolozsvár, 1874.
évkönyve. H. n., 1898.
Ch,yzer Kálmán. Gyógj'szerészeti almanach.
A magyarországi gj'ógyszer-
elméjek és nehézkórosak nevel és
Primm Jakab. Értesít a gyenge
tárak hiteles adatok alapján összeállított
névjegvzékével. Budapest, Ganz A. Kranken-Ordnung im Eta-
ápoló intézetébl. Budapest, 1884.
189.5(-tl évente).
blisseraent des Herm .... in Ofen.
Csatáry Lajos. Évi jelentés az országos
közegészségi tanácsnak 1868/69-ik Genersich Antal. Jelentés a kolozs-
Ofen, 1862.
mködésérl. Buda, 1869.
vár-koesárdi vasútvonal építésekor a
U. a. 1874/75. évrl. Budapest, 1876. munkásoknál elfordult megbetegedésekrl.
Kolozsvár, — Évi jelentés a magy. kir. államvas- 1875.
12»

.
180 GERLÓCZY — KlíESZ
Gterlóozy Gyulán A magyar orvosok
('s természetvizsgálók törvényjavaslata
a g^'óri és elópataki nag>'g>'ülések
megállapodásai alapján, továbbá
a közegészségi tanács, a biharmegyei
orvos-gj'ógj'szerész és természettudományi
egjiet bizottsága, Kátai
G á b r, úgyszintén Karika A n-
t a 1 által készített és T i s z a Kálmán
belügj'miniszter ó nagyméltósága
részérl elterjesztett közegészségi
törvényjavaslatok felhasználásával.
Budapest, 1876. (75.)
— Zsigmond. Az 1894. szept. 1—9.
Budapesten taitott VIU. nemzetközi
közegészségi és demographiai congressus
munkálatai. Összeállította . .
Budapest, 1896.
Glatter Ignácz Ede. Jahiesbericht
über die biostatischen und Sanitátsverháltnisse
des Pest-Piliser Comitates
f. d. J. 1857. Pest, 1859.
— Sanitátsbericht für Márz, April, Mai
und Juni 1858. Pest, 1858.
Goldzieher Vilmos. A budapesti ált.
rciuioló irvógvintézet 1884-r61 szóló
jelentése! H. n., 1885.
Grósz Gyula. A pesti izr. hitközség
•
Bródy Adél g>ermekkórházának az
1898. évrl szóló jelentése. Budapest,
1899.
— Frigyes. Erinnerung an die Naturforscher-Versammlung
in Pressburg
von 26. August bis 2. September 1865.
nebst einem alphabetischen Verzeichniss
der anwesenden Herren Aerzte
und Naturforscher. Pressburg, 1865.
Györy (nádudvari) Albert. Aerztlicher
Bericht aus dem provisorischen
Krankenhause in der Leopoldstádter
Cavallerie-Caserne in Wien 1862. Verfasst
vom ordinirenden Arzte . . . Wien,
1863.
Haffner Mihály. Versuch eines Vorschlags
an den löbl. Magistrat, und
das I'íiblicum der k. f. Stadt Pest zur
Errichtung, Einrichtung und Unterhaltimg
eines zweckmássigen Kranken-Spitals.
Eine Ijocalschrift. Pest,
1793.
— Pest városa Nemes Tanácsának és
Közönségének szólló Projectum egy
alkalmatos Betegek Ispotálynak felállítására,
beszerzésére és tartására.
Pest, 1793.
Halász (dabasi) Géjza. Az els mag>ar
általános l)iztosít

!
; 1
I
'•
j
{
j
j
—
tás néhány csarnoka egészségügyi
szempontból. Budapest, 1886.
— A VI. nemzetközi közegészségügjü
s demográfiai congressus kritikai
méltatása. Budapest, 1887.
— Die Budapestéi- freiwillige Rettungs-
Gesellschaft. Budapest, 1888.
— A B. Ö. M. E. új központi állomása.
Budapest, 1891.
— Die neue Centralstation der Budapester
Freiwilligen Rettungsgesellschaft.
Budapest, 1891.
j
— La societé volontaire de sauvetage
de Budapest. Budape.st, 1891.
— The Voluntarj- Salvage Society of!j
Budapest. Budapest, 1894.
— A Rima - Mui'ány — Salgó - Tarjáni
|
Vasm Részvénjiiársaság bánya és
i
gj'ári munkás személyzete egészségügyi
viszonyainak ismertetése. Budaj
i
pest, 1896.
Lumniczer Sándor. Jelentés
I
a Pest
város szt. Rókus közkórház ü. sebé-
1
'
szeti osztályának 1868. évi mködé-
séröl. Pest, 1870. i
Lupreclit Ferencz. Rede bei Gelegen-
1
heit, da zu dem neuerbauten Krankenhause
bei den W. W. E. E.
Klosterfrauen des h. Elisabeth-Ordens
,
in der Wasserstadt der k. k. Hauptstadt
Ofen der Grundstein gelegt
wurde. den 9. Sept. 1804. Ofen, 1804.
Mangold Henrik. Magj'arország gyakorló-orvosainak
névkönvve.
'
Pest,
1864.
— Beteg- és díjazási napló, gyakorló !
orvosok számára. Pest, 1870. I
Mautliner Lajos Vümos. Erster
LUMNICZER — RÜZSAY 181
"
Jahresbericht über die wissenschaftlichen
Leistungen der k. k. Klinik
fur Kinderkrankheiten im St.-Annen- i
Kinderspitale ira Jahre 1850—51. Rózsaffy Alajos. A fvárosi m. kir.
Wien, 1851.
álIamrendrsóíT forvosi hivatalának
Müller Kálmán. Az 1885. évi országos
orvosi és közegészségügji congressus
tárgyalásai. Budapest, 1886.
Nagy József. Közegészség évi jelentés
Nyitramegyéböl. Nyitra, 1864
1884 évente.
Navratil Imre. Kimutatás a sz.
Rókushoz ez. kórház gégebeteg osztályáról
1868. évi május 12-töl 1869.
évi decz. 31-ig. Pest, 1870.
— A fvárosi Baraque-kórház sebészeti
osztályának 1874. decz. 1-tl 1876.
decz. l-ig terjed, kimutatása. Buda- czímzett aggápoldájában és kényszer-
,
pest, 1877.
Ónodi Adolf. A német orvosoknak
('s természetvizsgálóknak 60. nagj'-
gyülése. Gégészeti szakoszt. H. n.
1888.
Pávlovits Simon. Zombor város közegészségi
állapota 1884. évben. Zombor,
1885.
Pesti Alfréd. Magyarország orvosainak
évkönJ•^•e és különleges czlmtára.
Budapest. 1890—99 évente.
Pfeifer Ferdinánd. Az orvosi és természettudományok
mezején újonnan
megjelent könyvek teljes lajstroma.
Mellékletül a »Gyóg>'ászat« ez. folyóirathoz,
havonként kiadja ... I. sz.
1862. jan. Pest, 1861.
Pintér Elek. Jegyzkönyv a selmeczbányai
gyógyászati és természettudomány
egjietnek, 1871-ik évi
márez. 24-én délután 5 órakor a városi
tanácsteremben tartott közgj'üléséröl.
Összeállította .... egjieti
titkár. Selmecz, 1871.
Piskovics Nep. János. Az 1841—42-ik
katonai évben sz. k. Pest városa sz.Rochus
polgári kórházban orvosi segélyt
nyert betegek, elmekórosok, szülök s
ebben létez agg-ápoló intézete állapotjának
summás áttekintése. Pest, é. n.
— Summarische Übersicht der im
Militárjahre 1841—42. im Bürgerspitale
zum heil. Rochus in Pest
behandelten Kranken, Irren u. Wöehnerinnen
; u. in dem mit demselben
verbundenen Versorgungs-Hause verpflegten
Armen. Pest, s. a.
Popper J. Évi jelentés a miskolczi
nyilv. közkórház 1865. évi mködése
eredményérl. Pozsony, 1866.
Révész Gyula. Évi jelentés a magj-.
é. k. vasút betegsegélyz egjiete
1882., 1883., 1884. évi mködésérl.
Budapest, 1883., 1884., 1885.
jelentése az 1883—1887. évrl. Budapest,
1889.
Rózsay (Rosenfeld) József. Sanitátsberieht
über das Zwangsarbeitshaus
und der Armenversorgungsanstalt
in Pest 1850—1859. 10 Hefte. Pest,
1850—59.
— 1861/62-ik évi orvosi jelentés a pestvárosi
agggj'ámoldáról (Elisabethineum)
s értekezlet az aggok emésztési
bajairól. Pest, 1863.
— Budapest fváros » Erzsébet* -hoz
dologházában 1873—75. évben ápolt
betegekrl szóló on'osi jelent's.
(3 füzet.) Pest, 1873—75.

I
orvosegylet
:
1848.
I
I
—
i
—
182 SCHWARCZL — 1844
Schwarczl József. N'osocomium civiiiin
I'cstionsium ad Sanctum Rochum
. . . ilesfi-ipsit. Pestini, 1834.
Scliwartzer Ferencz. A budai magán
plmo- Í'S idogg>-óg^-int«^zot tudósítója
és tizenkét évi mködésének eredménye.
Buda, 1864.
— Bericht über die Wirksamkeit der
Privát Irren- und Nerven-Heilanstalt
in Ofen von ihrer Eröffnung den 1.
Jünner 1851. bis letzten Decz. 1863.
Ofen, 1864.
— Jelentés a budai magán-, elme- és
ideggj'ógjintézet mködésérl 1865.
évbVn. Buda, 1H66.
Steinitzer Lajos. Az aradi magánkórház
1880. évi mködése. Arad,
1881.
Sugár Fábiusz. Orvosi napló Magyaré.s
Krdélvor.^zág orvosai használatára,
l. és 11. "évi folyam. Pest, 1859-60.
Szeg Kálmán jelentése abbáziai
gvermekszanatóriumáról az 1897. és
1898. években. Budapest, 1899.
— Bericht über das Kindersanatorium
in Abbázia in den Jahren 1897 und
1898. Budapest, 1899.
Székely Ágoston. A budapesti kir.
magy. tudomány-egyetem orvoskari
tanártestülete könyvtárának jegyzéke.
H ö g y e s Endre tanár dékánsága
Klug Nándor tanár könyv-
alatt,
tárnok felügyelete mellett összeállította
. . Budapest, 1895.
.
Szenes Zsigmond. Böke Oyula
eg>et.
tanár 1885. évi ambulatoriuma.
Budapest, 1886. Ugyanaz németül. Az
1k87. évról magyarul és németül. 1888.
Tanárky Árpád. A szegzárdi közkórház
évkönyve 1892— 1895-re. Szegzárd,
1896.
Temesváry Rezs és Török Lajos.
.\ budapesti kir.orvosegj-esülot könyvtárának
betrendes és szak-katalogiisa.
Budapest, 1896.
Thuróczy Károly. Kimutatás a nyitramegyei
közkórház 1881. évi betegforgalmáról.
Nyitra, 1882. - 1«82.
évról. 1883. 1883. évól. 1884. —
1884. évról. 1885.
Tomcsányi Imre. A szatmármegyoi
orvos-g\ógyszerész eg>iet évkönyve.
1869-1871. Nagy-Károly, 1872.
Tom.m Béla. Titkári jelentés a bihartordai
járásbeli orvostudorok körének
mködésérl. Budapest, 1887. és 1888.
Tuszkai Ödön. Arztlich-pharmaceutischcr
Almanwh Unganis. II. .\uíl.
Wien, 18Ö9.
TJnger Géza. Jelentéstételi a m. kir.
tud. -egyetem bór- és bujaseny\'i koródájának
1876—77. tanév alatti mködésérl
. 1877-78.
Vajda Ferencz. A rimamurány-salgótarjani
vasm-részvénytársaság salgótarjáni
gjári és házi személyzet
egészségügyi viszonyainak kimutatésa.
Budape.st, 188;').'
Walthier Ádám és Weiss Sándor.
Kimutatás az aradi magánkórház
1877. évi betegforgalmáról s mködésérl.
Arad, Í878.
Weiss Sándor. Kimutatás az aradi
magánkórház 1878-ik és 1879-ik évi
mködésérl és betegforgalmáról.
Arad, 1879.
Windisch Leopold. Gründliche Darstellung
der Kinrichtung des bürgerlichen
Krankeuhauses in der königl.
PYeistadt Pesth. (Pest), 1829.
1829. Gründliche Darstellung der Einrichtimg
des bürg. Krankenhauses in
der k. Freistadt Pest. Pest.
1840. Néhai or^•os Gecse Dániel,
emberszeret intézete és anniik rövid
felvirágoztatása. Kiadta i/ iiu /rti
bizottság. M.-Vásurhely.
— Nyilatkozat egy testgj'akorló iskoláról,
mely részvény utón mindkét
nembeli ifjúság számára Pesten felállíttatott.
Pesten.
— Statuten der Ödenburger Kranken-
Anstalt für aniie Handwerksgesellen
und Dienstboten. Oedenburg.
1842. Instructionen für das bürgerliche
Krankenspital der königl. Freystadt
Pest zum heil. Kochus. Pest.
— Statuta regiae societatis medicae
Buda-Pesthiensis. — Budapesti kir.
alapszabályai. Pestini.
.Alapszabályai az cs. és kir.
fensége .Mária Dorottya föherczegn
pártfogása alatt álló pesti szegény
gyermekkórház egyesületnek. Pest.
il. kiad. 1855 57.
Statuten des unter dem obersten
Schutze . . . der . . . Krzherzogin Maria
Dorothea stehenden Pesther Armen-
Kinder-Spitalvereins. Aus dem üngarischen
übersetzt. Pe.sth.
— II. Ausg. 18.55. — III. Ausg. 1857.
1844. Vorzeichniss der anerkannten
bestén Schriften der neueren Zeit
über Medicin, Chirurgie u. GeburtshUlfe,
welche, nebst vielen anderen

i
gj-ógjántézetnek
I
i
1888.
; 1891.
—
1848 — 1896 183
in der Buehhandlung von Caii Gei
bel in Pest vorrathig gehaltenen Wer
ken. Pesth.
1848. Az erdélyi orvosok 1848. szeptem
ber 4., 5. és 6. napjain tartott gyü
lésének tanácskozási kivonata. Kolozs
vártt.
1857. A pesti szegény gj-erni ekkorházi
egj'let alapszabályai. L. 1843.
— Statuten des Pester Armen-Kinder-
Spital-Vereins. L. 1843.
1858. Segédi munka- és kórház-jánilékkönyvecske
a polgári mészáros czéhtöl
Pesten. Pest.
— Gesellen Arbeits- und Spital-Auflagen-Büchel
von der bürgl. Fleischhauer-Innung
in Pest. Pest.
1859. Bericht über das Pester Israeliten-Spital
für das Jahr 1858. Pest.
— Statuten des Pestofner kaufmannischen
Vereines íui' Krankenpflege
und für Pensionen. Pest.
1860. Statuten des Pestofner Concordia
Krankenpflege- und Leiehenverelnes.
Ofen.
1865. Javaslat a közegészségügyi és
orvosi ügy rendezésére hazánkban,
mely a m. orvosok és természetvizsffálók
pesti naevgyülése által tétetett.
Pest.
1866. A magyar hasonszenvi orvosegylet
alapszabályai. — Statuten des
Vereins homöopathischer Aerzte Ungams.
Pest.
— Javaslat a gj^ógj-szerészi rendszer
tárgyában Magyarországra nézve. —
Entwurf einer Apotheker-Ordnung für
üngam. A pesti gj'ógj-szerészi testülettói.
Pest.
1867. A budapesti királji orvos-egj^let
tagjainak névsora 1866—67-ben. Pest.
— Medicinischer Bericht über di Wanderversammlung
der ungar. Xaturforscher
und Árzte zu Pest, M.-Vásárhely
und Pressbui'g.
Pest.
1868. Napló gyakorló orvosok számára.
Pozsony.
1870. Bai-s-hontmegjei gj'ógj'ászati és
termé.^zetbaráti egylet alapszabályai.
(Kiadták Vietorisz Sándor egyleti
elnök, Szirté y György egyleti
jegjzó.) Pest.
— A debreczeni orvos-gyógyszerészegylet
alapszabályai. Debreczen.
1873. Évi jelentés a pozsonji országos
kórháznak 1872. é.vi mködési eredményeirl.
L. Déván Károly.
1874. Magj'arország s a hozzákapcsolt
r'szek gyógyszertárai. Budapest.
1876. Értesít a kolozsvári orvos-term.
tud. társulatról. Kolozsvár.
— Tiszti forvosi jelentés 1874-röl.
Budapest.
1880. Gyógj'szerészeti üzletek könyvvitele,
tekintettel a ketts könyvviteli
módszer alkalmazására. Kiadja az
ált. magyar gyógjszerészegylet. Budapest.
1881. A pozsonyi természettudományi
és orvosi egjiet közleményei. Új
folyam. 1875—1880. (Németül is.)
Pozsony.
1888. Tudósítás a krösbányai kórházról.
Déva.
— A magyar szent korona országai
vörös-kereszt egjietének 1882. évi
jelentése. Budapest.
1886. A budapesti általános rendel
II. jelentése 1885
1886.'
Erzsébet kórház 1884—1887.
Verhandlungen des Vereins für
Natúr und Heilkunde zu Pressburg
Jahrg. 1887—1891. Pi-essburg.
1892. Szabályzat a gj'óg>szerész-gj-akomok
és gj-ógyszerész-növendékek
kiképzése tárgjában. — Uj tartalom
: I. Szabályzat a gjógjszerészgj-akomok
kiképzése tárgjában. I. A
gjakomoki id. 1. §., 14. §. — II. .A
gj'akomoki vizsgálat. 14. §., 23.

184 1898 — ÉV NÉLKÜL
— Útmutatóé az újonnan építend betege
ápolóházak és csapatkórházak tervezósóre.
(Az 1895. óvi XXXIX. t.-cz.
4. §-ához.) Kiadja a m. kir. honvédelmi
minisztérium. Budapest.
— utasítás a m. kir. honvéd-közkórházakban
való élelmezésre. Kiadja a
m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest.
1898. A pozsonyi m. kir. állami kórház
1897. évi kimutatása. Budapest.
Év nélkül. (Sine anno). Napi Közlöny
a magyar orvosok és természetvizsgálók
Budape.sten tartott Ill-ik
nagj'gj'üléséröl. Budapost.
— Törvények, moUyokre azon betegek
flg>'elmezni tartoznak, a kik a kas.«ai
közönséges kórházban a Szent Háromságnál
menedéket keresnek. Kassán.
— Napi Közlöny a mag>ar orvosok és
természetvizsgálók Budapesten tartott
XX. nagygylésérl. Budapest.

VIII.
MEDICINA VETERINARIA.
Adami Pál. Beiti-age
zur Geschichte
der Viehseuchen in der k. k. Erblandem.
Wien, 1781.
— Untersuchung und Geschichte der
Viehseuchen in den k. k. Erblandern.
Wien, 1782.
— Vorsichten und Mittel wieder die
Viehseuche. Wien, 1800.
Am - Pach ( grünfeldi ) János
György. Praktische Lehre von dem
Heerdekrankheiten oder Seuchen der
grösseren nützlichén Haussaugethiere.
Ein Handbuch für öffentlichen Unterricht
und zum Privatgebrauch für
Physiker, Kreischirurgen, Thierarzte
und Ökonomen. Pest, 1819.
— Die Lungentaule, die Lungen- und
die Milzseuche des Hornviehes, ihre
Erkenntniss Heilung und Vorbauung,
durchaus nach eigenen Beobachtungen.
Pest, 1819.
— Über den sogenannten Milzbrand
oder die Karfunkelkrankheit der grösseren
nutzbaren Haussaugethiere.
Nebst einer Vergleichung dieser Thierkrankheit
mit dem ansteckenden Typhus
der Menschen. Pest, 1820.
Azary Ákos. A házi állatok részletes
kór- és gyógytana. Budapest, 1897.
Balásházy János. Gyjtemény a juhtenyésztésrl,
melly magában foglalja
. . . ezen gyenge szerkeztetésü
állati-nem veszedelmes nyavalyájinak
gyógyítását ; a többek köztt a métely
betegségnek bizonyos orvoslása módját.
2 köt. Kassán, 1827.
— Ujabb kiadás 1833.
— Az okos gazda, vagy gazdasági tudomány
kérdések és feleletekben. Toldalékkal
: a marhaorvoslásról. Pest, 1830.
— A nagyobb házi állatok nevezetesebb
nyavalyáiról, azoknak orvoslásáról,
némelly orvosszereknek erejérl és
tulajdonságairól. Pesten, 1830.
Balogh Kálmán. Der Klauensehlauch
des Schafes (sog. Klauendrüse, sinus
cutaneus, Klein.) Histologisch untersucht
in dem physiolog. Institute der
k. k. üniversitát zu Pest. Wien, 1860.
Baumeister W. Rövid alapos útmutatás
a szarvasmarhatenyésztés üzletéhez
mezei gazdák, mint szarvasmarhatenyésztk,
baromorvosok, tinóborjú-intézetekrei
felügyelk stb. számára
; ford. Wirágh József.
Buda, 1845.
Bayer József. Állatorvosi sebészet.
Ford. Alexander Lajos. N.-Várad,
1898.
BékessyLászló.ÁUatgj'ógyászati zsebnaptár
1876. évre állatorvosok és
gazdák számára. Debreczen, 187.5.
— Állatgyógyászati tárczajegyzék életrendi
eljárással számozva. Debreczen,
1886.
Boehm Károly. Der homöopathische
Pferde-Arzt. Eine Darstellung der
wesentlichsten Erfordernisse für Gesundhaltung
des Pferdes, so wie die
Grundsatze u. Lehren der Homüopathio,
mit ausführlicher Angabe ihres
Verfahrens zur Heilung der Krankheiten
des Pferdes. Pest, 1855.
— Der homöopathische Rindvioharzt,
oder Darstellung der wichtigeren
Krankheiten des Rindviehes, desen
Ursachen, Erkennung und Heilung
nach homöopathischen Grundsiitzen.
Pest, 1857.
— Der homöopathisclie Schafarzt, oder
Darstellung der wichtigeren Ki'ankheiten
der Schafe, derén Ursachen,
Erkennung und Heilung nacli homöopathischen
Ginindsatzen. Pest, 1860.

186 BORNEMISSZA — ERDÉLYI
— Der homöopathische Thierarzt, oder
Darstellung der wichtigeren Krankheiten
der Pferde, Rinder, Schafe,
Schweine nnd Hundo, deron Ursaehen,
Erkennung und Heilung nach homöopathischen
Grundsatzen. II. Auflage.
Pest, 1862.
— Közhasznú hasonszenvi állatorvosi
könyv vagy népszer oktatás, mely
szerint a nem-orvos is a házi állatok
legtöbb nyavalyáját, sokfélekóp tapasztalt
hasonszenvi gj-ógyszerekkel egjszerfl,
biztos ("'S majdnem költségtelen
módon maga orvosolhatja. Pest, 1864.
Bornemissza Zoltán. Gazdasági állatgyógyászat.
Gyakorlati útmutatás
a házi állatok bels és küls betegségeinek
gyógj'kezelésére. Gazdák és
állattulajdonosok számára. II. kiad.
Ungvár, 1894.
Chorin Károly Zachariás. Dissertatio
inaug. med. d»^ inorhillis animalibus.
Viudobonao. 1H29.
Cseh (Boehm) Márton. Lovak orvossíigos
szép uj könyvecskéje, melyben
sokféle próbált experimentumok
és or\'os;ágok találtatnak, kiket török,
magyar és német országokban lakó
fejedelmek és nag>' uraknak udvarokban
egj'ben szedegetett, leirattatott
. . . által, mely németbl magyaira
fordíttatott. Lcse, 1656.
Másik kiadás 1676.
— Ein neues Buch von bewehrten Rossarzneyen,
darinnen allerhand stattliche
Experimont und Arzneyen ;
wie
die in Türkeyen in Ungarn, und
Niederlanden etc. zu Hauffen gesammlet
und getragen jetzo zum
Zwölften mahle mit mehreren Kunststücken
verbessort lm Druck verfertiget.
Leipzig u. F"rankfurt, 1697.
— Lovakat orvosló könyv, mely írattatott
. . . által, ki a törököktl elfogattatván,
Konstantinápolyból kiszabadulván,
a Brandenburgi föherczegnek
flovászniestorévé lett, most
pedig nemzet

!;
j
|
i
1
1
j
II. Aufl. 1834.
— Grundlinien der Nerven- u. Gefásslehre
der Haussaugethiere, insbesondere
des Pferdes Als Ha dbuch für
angehende Thierarzte bearbeitet-.
Wien, 1819.
FEKÉSHAZY — GÜNTHER 187
— Búvár, vagyis Fekésházy Györgj'nek
különös rövid elmélkedése a marhadögrl,
annak eredeti okairól és
tulajdon oi-vosságárul, ugjmint az
— Grundlinien der Eingeweidelehre úgynevezett katonapomil, annak csinálásárul,
erejérül, hasznáról és véle
der Haussaugethiere insbesondere des
\
Pferdes. Als Handbuch füi- angehende élésnek módjárul, nemes Magyar
\
i
Thierái-zte. Wien, 1819. Hazának boldogulásáért világosságra
n. Aufl. 1831.
bocsájtott. Pest, 1794.
— Versuch eine Zoophysiologie des — Barmok on'ossának, Fekésházy
j
Pferdes und der übriger Hausságe- GyörgjTiek mai'ha-dög ellen txilajdon
thiere, nebst einer Skizze der vorzüglichsten
östen-. Pferde-Racen und
Gestüte. Als Handbuch für angehende
Thierai'zte und Oekonomen bearbeitet.
Wien, 1820.
|
II. Aufl, 1830.
— Darstellung der Zahnalters. Wien, 1
1820.
— Grundlinien der Knochenlehre des
i
Pferdes. Wien, 1819.
I
U. Aufl. 1834.
— Grundlinien der Muskellehre des 1
Pferdes mit Berücksichtigung der
Abweichungen bei den übrigen Haus-
\
saugethieren fiú" Thierarzte u. Ökonomen
bearbeitet. Wien, 1829.
— n. Aufl. 1838.
— Anleitung zur Pflanzenkenntniss
oder Botanik für den Landwii'th,
Thierai'zt u. s. w. Wien, 1835.
Fekésliázy György. Marhadögrl és
az ellen való orvosságról némely
jeg:^'zések Fekés Györgytl.
Pest, 1787.
— Von der aUgemeinen Viehseuche
und von dem Arzneimittel, sammt
einigen zum bestén des gemeinen
Mannes abzielenden Anmerkungen.
(Von Georg Fekesch.) Pest,
1787.
— Némely jegyzései az házi állatokban
term ismeretes férgekrl mint sok
nyavalyáknak, sót még marhadögnek
els fbb okairól, a juhokról és házi
baromfiak nevelésérl. Pest, 1789.
- Entdeekung der Urkeime vieler
Seuchen, námlich von Ungeziefem,
und Würmem der Hausthiere, dann
von Schaafkrankheiten und etvvas
von gefliegelten Thieren. Pressburg,
1790.
— Arzneimittel wider die allgemeine
Vieh-Seuche, dann yollstándiger Unterricht
von dessén Gebrauch u.
Nutzen. Pest, 1791.
— Fekésházy Györg^Tiek hathatós orvossága
a marhadög ellen, azzal való
élésnek módja és haszna. Pest. (1791).
orvosságáról és annak hasznos erejélül
hiteles bizonyságok. Pest, 1794.
— Búvár, oder Georg Fekésházy's besondere
kurze Betraehtungen über
die Viehseuche ihi"e vorzüglichen
Ursachen u. eigentlichen Arzneyen,
námlich : über das sogenannte Soldaten-Pulver
(katona por), dessen
Verfertigung, Wii-kung, Nutzen und
Ai-t es zu brauchen ; zum grösseren
Glück und Vortheil meines geliebten
Vaterlandes herausgegeben. Übersetzt
von Joseph v. Katona. Pest,
1813.
Fodor József (uradalmi számadó).
Tapasztaláson alapult radnóthi útmutatás
a szopóbárányok hasmenése
ellen. M.-Vásárhely, 1839.
Frölmer Jen. Állatorvosi gyógyszertan.
Fordította és a magj'ar gyógj'-
szerkönj'^-höz alkalmazta R á c z István.
A magyar országos állatorvosegvesület
segélyezésével. Budapest,
1892.
A lovak nevelésérl
írt könyve, melyet W o 1 s t e i n
Fugger Márk.
Amadé US János orvosdoctor
Bécsben, cs. kir. barmok ispotályának
doctora, az 1578-ik esztendben költ
editio szerint némely jegyzésekkel
egj'ütt és második résszel megtoldva
ékesebb német nyelven kiadott, most
pedig Tolna y Sándor magyarra
fordított és kir. privilégium alatt kibocsátott.
Két kötet. Bécs, 1786.
Galambos Márton. Gyógyszertan
állatorvosok és mezei gazdtik számára
több százra men magyar vény-
(recept) példával ellátva. Pest, 1871.
Genersicli Sámuel. Behlerung für
das Publicum der königl. Freistadt
Leutschau in Hinsicht der hier sich
geáusserten u. der in der umliegenden
Gegend von allén Seiten sich áússemden
Rindvichsouche. Leutschau, 1829.
Günther Fr. Ágost. Hasonszenvi

|
j
';
!:
(homoeopathikus) állatorvos. Vezér-
kön\'\', mikóp lehet lovak, szarvasmarhák,
juhok, kecskék, sertvéd. Arad, 1857.
— Hasonszenvi állatoi-vos. Vezérkönyv melynek segélyével
|
gazdák és lótulajdonosok számára,
mikép lehessen a lovak, szarvasmarhák,
juhok, kecskék, sertések s tosan lehet
kutyák betegségeit hasonszenvi gj'ógj'-
mód szerint gyorsan és olcsón orvosolni.
A hasonszenvi (homoeopathikus)
gyógyszerek lajstromával és
azok külön készítési módjának megismertetésével.
XII. jav. és bóv. kiad.
után Náray Imre beleegj-ezésével írta
Kömény Arthur. PWt, 1868. !
Gyarmati Sándor. A falusi barom-
orvos. Csalhatatlan útmutatás, miként
és mely szerekkel lehessen a földmivelónek
ép és egészséges marhát
binii s nevelni, ennek betegségeit
megismerni s kig>'óg>'ítani. A szarvasmarha,
juhok, lovak és sertések
betegségeirl s gyógyításáról való
orvosságok eladásával. Tapasztalás
után összog>'üjtötte. Kassa, 1832.
Hanák Mihály. A marhadög elleni
ren(l.szal)ályok. Egor, 1850.
:
Hátsek Ignácz. Nlagyarország állat-'
ogészség-rondöri szervezetét, állattenyésztését
és gazdasági szakoktatását
ábrázoló térkép. Budapest, 1885.
Hauer Miksa. Magyarország állategészségüg>-rondészete.
Az érvényben
levó törvények, kormány-rendeletek,
miniszteri elvi jelentség
határozatok, felsbb királyi bírósági
döntvények, minisztertanácsi és 111.
fokú (miniszteri) ítéletekbl. Közj
igazgatási tisztviselk, tiszti állatorvosok,
községi elöljárók, vágatási
biztosok és hasznos háziáliat-birtoko.sok
haüzuálatíira. Zsolna, 189.3.
Havas Ignácz. Hivatalos jelentés a
marhapestist enyhít bánásmódról. H.
n.. 1839.
I
Hoffner József. Di.ssortatio veteririario-med.
de intluxu zooiatiiae in
antliropoiatriam. Pestinl, 1«2H.
Hutyra Ferenoz. Kórboncztani diagnosztika,
utasítással a házi állatok
bonczolá.sára. Budapest, IH88.
— A házi állatok fertz betegségeinek
oktana. Budapest, 1888.
— Állategészségügyi évkönyv. Budapest,
1888—1899 évente.
— Útmutatás a maiha- és vágóhídi
szemle megojtésére. Vágóhídi biztosok
számára. Budapest, 1889.
— Állatorvosi belgjógvászat. 3 kötet.
1894—98.
háziállatorvos,
(iyakorlati tanác-^adó,
a lovak, szarvasmarhák,
juhok, sertések sat. minden
betegségeit oi-vosi segély nélkül biz-
g>ógj'ítani. Függelékkel
Az állat-szülészetrl. B a u m e i s t e r
után. Számos évi tapasztalatai után
írta . . . Pe.st, 1865.
Hüge Perencz. Orvosságok marhák
betegségei ellen, melyeket . . . hasznosaknak
találván, t. n. Bihar vármegye
közönségesekké tett. H. n.,
1M(X).
Jakab István. Oktatás a marhadögröl.
Ford. németbl. Buda, 1836.
— Mai'havész elleni új gj-ógj-mód. F'ord.
németbl. Buda.
— 1839.*^
László. Útmutató a ragadós állati
betegségek elleni védekezésben. Kolozsvár,
1890.
— II. kiad. Budapest. 1893.
Janosch István. Fünfzig jáhrige
durchaus erprobte Krfahrungen über
die Zucht, Pflege, Wartung, Krankheitsheilung
und Benutzung aller
Haus und Nutzthiere. Aus dem Nachlass
das ungarischen Viehhándlers . .
gesammelt, geordnet und herausgegeben
in 4 Theilen von Christoph
M a y e r, geprüften Thierarzte. Leipzig,
18.33— .34.
Király (Szathmáry) György. A bar-
HKtkról Ausztriában tett rendelések,
melyek az 1729-ik és 1730-ik esztendkben
uralkodott mai'ha döglnek
alkalmatosságával az uraságok majorosainak
beadott tudósitásokbül szed»»-
gettettek és mind a megoltalmazásra,
mind a gyógyításra készíttettek ....
Német nyelvbl .... által magyar
nyelvre fordíttattak s maga különn.«<
jegjzéseivel is megnagyobbíttattak.
Eger, 1760.
Elima Sebestyén. Die Kinderpest
heiltar. Pest, \H:rJ.
Knobl M. Praktisohe Anleltung. Ein
unentbehrliches Handbuch für I*ferdeiMvsitzer,
w«imit Jedermann be.>íonders
jiu.ssere Krankheiten leioht und sicher

.
heilen kann. Auf mehrjahrige Eifahrung
gegründet und herausgegeben.
Pest, 1866.
Kocourek Perencz. A lótaknyosságról.
Németbl fordította H o d o 1 y
El 1 e k. Sátoralja-Ujhely, 1875.
Kosa (nemesnépi) Károly. A marha
pestisnek szembetnbb s állandóbb
ösmertetö jelei, támadásának okai,
természete és czélszer orvoslása
rövid rajzolatban. Rozsnyó, 1839.
— Orvosi hivatalos jelentés a marha
pestisnek Nagy- és Kis-Vesz verésen
történt beoltásáról Sz. Jakabhava
26-án 1839-ik évben. Rozsnyó, 1840.
Kovácsy Béla. Sertéstenyésztan. Kézikönyv
gazdasági tanintézeti hallgatók,
sertéstenyésztk ... és állatorvosok
részére. Kassa, 1899.
— és Monostori Károly, A sertés,
annak tenyésztése és hizlalása. Kézikönyvül
sertéstenyésztk, hizlalók,
mezgazdák és állatorvosok számára.
Kassa, 1890.
— A ló és tenyésztése. Kézikönyv lótenyésztk,
lókedvelók, állatorvosok és
mezgazdák számára. II. jav. kiadás.
Kassa, 1892.
Kováts Antal. Adsertiones veterin.-
med. adnexo tractatu de morbis epizooticis.
Viennae, 1782.
König János. Gestütskimde zum Gebrauche
l'ür Pferdei iebhaber, Ökonomen,
Thierárzte etc. und als Lehrbuch
zu Privát Vorlesungen. 2 Theile.
Pest, 1829.
Krausz Károly. Gazdasági állataink
erdönyavalyája. Budapest, 1884.
Lackner György. Két neme a birkanyáj
járványnak, azok megismerése,
óvszere és gj^ógyítása a birkatenyésztök
számára több évi saját tapasztalása
után gyjtötte . . . Pest, 1863.
— Zwei Heerdekrankheiten der Schafe,
derén Erkennen, Verhüten und Heilen.
Für Scháfereibesitzer nach eigener
vleljahriger Erfahi-ung veröffentlicht
von Pest, 1863.
Lahner Ferencz. Die Rindvieh-Pest,
oder der Schlüssel zur Behandlung
derselben, wodureh ausführlioh gelehret
wird, wie die Seuche in jeder
Jahreszeit sicher verhütet und geheilet
wird. Mit einem Fingerzeig auch
auf die Schaaf-Pest aus einem noch
in Manuseript beflndlichen Werke.
Neuti-a, 1839.
Lange Márton. Ueber die háuügen
Viehseuchen in Siebenbürgen und
KOCOUREK — LIEBBALD 189
von den vorzüglichsten Mittein, solehen
abzuhelfen. Hermannstadt, 1790.
— Az Erdélyországban gj'akorta uralkodó
marha-dögérl és annak eltávoztatásának
jelesebb eszközeirl.
Ford. Gödri János. Kolozsvár,
1791.
Lánghy István. Az értelmes gyakorlati
és gondos disznótenyészt
gazda és orvos. Magában foglalja a
disznók természethistoriáját . . . Sok
értelmes s gyakorlott gazdáknak és
orvosoknak tapasztalásokkal teljes
nmnkáikból öszve szerkesztetett és
a magyar gazdák, gazdasszonyok és
disznókereskedök hasznára kiadott . .
Pest, 1830.
— Az értelmes gyakorlott és gondos
szarvasmarha-tenyészt gazda és orvos.
Pest, 1831.
— Az értelmes gyakorlott és gondos
baromíi-tenyészt jó gazdasszony és
orvos. Pest, 1831.
Leibitzer János. Lótenyésztés ...
A
mének és kanczák
lófajták leírása, a
kiválasztása, hágatás : a lovak nevelése
és taiíása ; a lónyavalyák ós
azok gyógyítása . Pest, 1825.
. .
— A marhatartás vagy gj'akorlati oktatás
a nevezetesebb fajták ismeretére,
nevelésére, taiiására . . . ; a marha
hizlalására, a marha gj'ógyitására sat.
Földes urak, tisztek, marhatartók számára,
sok évi tapasztalás, vizsgálat
és oktatás szerint kiadá .... Pest,
1835.
— Méhe-, selyembogár, disznó- s baromfitenyésztés,
vagy alapos útmutatás a
méhekkel, selyembogarakkal és szedres
kertekkel bánásra ; úgy szinte
arra, mint lehessen a dis-nóknak és
baromfiaknak legjelesebb fajtáit megismerni,
ezeket kellen táplálni, szaporítani,
gazdailag használni, hizlalni
s betegségeiket megismerni s gyógjitani.
Pest, 1835.
Lencsés József Antal. Dissertatio
de lue bovilla, quae nunc in Hungária
laté patenté horridum suum vírus
cum ingenti damno domínonim ac
colonorum fere pari in et extensione
in pecus cornutum exerit. Pestini,
1838.
Lenhossék Mihály Ignácz. Introductio
de lue peconim pro dominiis
chinirgisve. Budae, 1836.
Liebbald J. T. Ueber die zweckgenmsseste
Methode die Schafe von den
Hlattem zu sichem. Wien, 1816—19.

)
. . niaíTvar
:
190 .M,\(.\ \i;\
i'Ai;i viii:i;
Magyary Ferenos. A keleti marhavész
torjodésének beoltás (''s állati
t>iztiisit('»-oil.
Mayer Ferencz Antal. X'ollstiindi-
L'-fM' Intorricht, wio Naelitiiiallcn.
Kanarionvögei, Finkon, Lerchen, (iim-
|ii'l. '/('isige, Stieglitze. Meisen, Rothk«'l(rhpn,
und Taubon zii faiiL'-on. zu
wai'ten, vor Krankhoitcii zu bcualinn
und von donsolbon zu licilcu ,-iuil.
11. v.mI). Autl. i'i'.-^th, isi.j.
IV. durchgest'hene verb. uml veriu.
Autl. 1H21. (Az els kiadás Bécsben
jolont meg. Szinnyei.)
— Gründliche Anleitung die verschiedenen
Arten der Hundo n. Katzen zu
(Mzif'hi'u. vnr I\'i'ankln'iti'!i zu bewahicu.
u. \nii (Icii.'ícIIhmi zu lu'ilon. Pest
u. \\\'ltásáról. Az állattenyésztk
és állattartók szükségleteihez
mérve. 100 reczepttel. Budapest,
1896.
— A lóhus. Népszer ismertet r> \ kíizéletinezé.> M/"-
11 ve-
ip lu(iivii>. haziial, ut-
Kisy :-'yakorlati könyseii
tisztek. L'azilák.
ikedveliik. lovaszme,--
nk >z;imára. .\ XVII.
loiuet t'ordilasa ut.;in

:
j
j
;,
Preisz Hugó. Tanulmányok a sertéspestis
és sertésseptikaemia okaira
vonatkozólag. Budapest, 1897.
Rácz István (II.) A baromfiak fertz
betegségeirl. Budapest, 1894. !
Ragány István. Útmutató az állatj
egészségügyi, illetve az él állatok
és állati nyerstermények szállítása-
nál követend eljánisra nézve. lU.
kiadás. Átdolgozta . . . Budapest, 1895.
j
j
}
j
-.
nál, saját tapasztalata nyomán írta . . .
magyarra fordította Etédi Gedj
János. Kolozsvár, 1845.
Patellani Luigi, Delle Prinzipali
Razze di Cavalli e Pecore in Ungheria.
Milano, 1837.
Pilger Frigyes. A marhatartásról,
melyben megírja : I. Hogy kelljen
marhákat választani, vásárolni és szaporítani.
II. Azokat táplálni, tartani
és nemesíteni. III. Oltalmazni, betegségeket
megesmérni, elhárítani és
megjavítani. A tanulóknak és gazdáknak
számokra fordította D (e á k v)
F(ülöp) S(ámnel). Pest, 1809.
Pivonkay Antal. A rohamos húgjköbajnak
orvoslása szarvasmarhák-
Gyr, 1865.
Po"wis Ricliard.Der neueste englisehe
Hufschmied, oder Prüfungen und
Enfahi-ungen über die Zwechmássigkeit
der neuesten in England erfundenen
und daselb^t üblichen Hufeisén,
Nach Massgabe der verschiedenen
Beschaffenheit der Pferdehufe, sowohl
für ki-anke und gesunde Pferde : nebst
\
der vorzüglichsten Krankheiten und
|
i
Pehler der Pferdehufe ; auch Angabe
der Mittel sowohl diesen Kranheiten
i
nnd Fehleni vorzubeugen, als auch
solehe zu heilen, von . . . zwei Zugaben
über dieselben Gegenstánde,
nach Richárd Lavrence, Veterinár-Chirurgen
zu Birmingham. Aus
dem Euglischen übersetzt. Pesth, 1817.
Rákos Béla. A sertésorbáncz és annak
|
oltása. Állatorvosok, gazdák, állatorvosi
é.-í gazdasági tanintézeti halli
gatók szamára. Kassa, 1889.
I
Reischer Endre. Juhtenyésztés és
gyajuismeret, a juhbetegségek ismére-
tével ésgAógjitiismódjával. Pest, 1864.
— II. jav. kiad. Budapest, 1878. I
Rolüwes János Miklós. Baromorvos
|
könyv. Német nyelven készítette . . 1 .
Magjar nyelvre fordította szabadon
egy a bécsi cs. fiskolában gazdasági
tudománvokat tanuló magyar
Bécs, 1814.
PATELLANI — SCHMIDT 191
hazafi.
— Magyar nyelven másodszor kiadta
Pethe Ferenc z. Kolozsvár, 1827.
— Közhasznlí baromorvosi könyv, vagy
népszei- útmutatás, lovakat, szana.
marhát, juhokat, kecskéket, sertéseket,
kutyákat fölnevelni, ápolni, táplálni,
betegségeiket megismerni és
orvosolni. Egy toldalékkal . . . pályadíjnyertes
munkájának XVIII. javított
kiadása után P r é 1 v István. Pest,
1854.
— Obcinski áwinuraSitel etc. Vunemskom
jeziku vandano pro Joanu
N i k. R o h 1 V e s etc. Na horvatski
jezik preneseno po A 1 e k s i V a n-
c z a s s. (Közönséges baromorvosláíkönj-x'
stb. Német nyelven kiadá . .
stb., horvát nyehTe fordítá V a n-
c z a s s.) Zagrab, é. n.
Rohr Konrád. Der Kurschmied in der
Noth, oder Alles in einem. Agram, 1796.
Rónaky Kálmán. A községi elljáró.
Ság és a nép legszükségesebb tudnivalói
az állategészségügji törvén>Töl.
Kérdések- és feleletekben. Pécs, 1890-
Röll M, F. Az állati járványok, tekintettel
az _
osztrák és német törvényhozásra.
Állatorvosok és orvosok számára.
Ford. és az állatjánányi magyar
törvények- és rendeletekkel b.
\'ítette Rózsahegyi Aladár-
Budapest, 1881.
Ruffy Pál. A házi állatok okszei-ú
táplálása. Kulcs a takarmányfélék
emészthet tápanyagtartalmának kiszámításához.
W o I f Emil nyomán
... Léva, 1888.
— n. jav. és böv. kiad. Budapest, 1888.
Sclunid Pál. Die voUkommene Viehzucht,
oder gründliche Anleítung zm*
riehtigen Zucht, Waitung, Fütterunír,
Veredlung und Heilung des Rindviehes,
der Pferde, Schaíe, Schweine u.
s. w. Das neueste Haus- nnd Hülfsbuch
für Viehbesitzer und Viehzüehter.
2 Thle in 1 Bánde. Kaschau,
1835—37.
Sclunidt O. F. A juh fajai, betegsége,
gyógjraód, stb. Pest, 1848.
— J. G-. Thierárztliches Rezeptbuch oder
Auswahl der wirksamstenund zuverlássigsten
Arzneymittel und Operationen
in den innerlichen und áusserlichen
Krankheiten der Pferde, des Hornviches,
der Schaafe, Schweine und
Hunde. Nebst einer Anweisung gegen
welche Krankheiten dieselben theils
als Vorbeiignngs-. theils als Heilungs-
Mittel anzuwenden sind. Pesth, 1819.

192 8CHÖNBAUER — THONNECKER
— Von der Zucht, Nachzucht, Pflege
nnd Wartun^ dor Hundp, ihren Kiankheits
tapasztalt juhorvos, vajurjLs leírása
a juhok nyavalyáinak és azok g^ógj'itiisnródjának,
tekintettel a merino
és nemesített juhoki'a szerint.
Ka;*sa,
18.Í.
Sohulhof Károly. Dissertatio inaug.
nied. exhil)en.s generalia de morbis
bi-utoruin. Pestini, 1835.
Sextus Platonius. Artzney-Buch von
Vöglen, wilden u. zahinen Thieren,
wie nian dieselb in der artzney für
allerhandt krankheiten brauchen sol,
gantz lustig,
nutzlich, und gut gemeinen
hausshaltern, auch allén liebhabeiTi
der artzney, zu lesen und zu
wissen jetzt erstmals verteutscht
durch Georgen Henisch von
Bartfeld. Basel, 1574.
Sind báró. A lovak orvoslásáról. Ford.
X I' m e t h M i h á 1 y. Kassa és Pozsony,
1818.
Sorge C. E. Mittel gegen dle Hungersnoth
unserer Hausthiere für den Winter
1834. u. 1835; und Mittel gegen
Krankheiten, welche in heissen Jahreszeiten
vorzukommen pílegen.Pest,1834.
Sproch. József. A marha dög és férges
juh dögrl, azoknak orvoslása
módjáról, úgy nemkülönben seregesen
járó járvány nyavalyáknak gyógN'ításáról
és óvásáról. Buda, 1844.
Szabó (negyedi) Alajos. A zürichi
nemzetközi állatorvosi eongressus és
annak végezményei hazánk viszonyaihoz
alkalmazva Irta . . . Pest, 1868.
(Czlmlap nélkül).
— A háziállatok boncztana, tekintettel
az élettanra. Budapest, 1877.
— Vazul. Figyelmeztetés a.raarhavész
ügyében. Nagy-Szeben, 186*9. (Czímlap
nélkül).
Szász Ferencz M. A gyakorlott vadász,,
va;íy ismertet a vadászat körében.
Általános észrevételekkel a vizsla
oskolázás, kopó-agár - közönségesebb
ebnyavalyák és vadjaink természetére
nézve vadászi .«izenípontból.
N.-Szeben, 1842.
Szathmáry Károly György. A barmokról
Ausztriában tett rendelések.
Eger, 1860.
Székely Ádám gróf. A marhák körül
való austriai rend-tartás, mely is az
1729. és 1730. esztendben uralkodott
marha-dög alkalmatos.'^ijL'ával az uraságok
gondviseljök, tisztartójok által
bé-adott tudósításokból szerkesztetett
egj'ben. És hogy eg>-szersmind az
ennekutánna elfordulható marhadögben
mint praeservativa. azaz : megelz,
mind a curaló, azaz orvosló
e.^zközökkel miként kelljen a marhák
körül bánni. Az dicsségesen uralkodó
császári felség által, az uraí«ág és
szegénység hasznára kiadatott ; nyomtatott
Bécsben . . . Most ujabban németbl
magyarra fordítván gróf B. J.
Székely Ádám által. Szeben, 1763.
Szick György. A juh himlrl és
ennek beoltásáról, mely által ezen
dögleletes nyavalyának pusztító ereje
elvétethetik, st a juhhiml az egész
országból kiirtathatik . . . munkájából
Magyar- és Erdélyország hasznára
alkalmaztatta
Márton József.
Bécs, 1808.
Szind báró. A lovak orvoslásáról.
Magyarra fordította Német Mihály.
Pozsony, 1796. — Újra nyom 1818.
Szokolay István. Az állategészségügy
rendezése. Az 1888-ik Vili. törvényczik
s az 1888-ik évi 40,0ei s állami tisztviselk,
községi elöljáróságok, jegyzk,
földbirtokosok, bérlk, mezei
gazdák, orvosok, stb. számára. II.
kiadás, kiegészítve az összes ujabb
törvényekkel, rendeletekkel, minist,
utasításokkal 1889. é\tól 1897. év
végéig. Budapest, 1898.
Tátray J. és Tonna J. Az egészséges
és beteg állatok ápolása. Állattenyésztk
és állattartók számára.
Budapest, 1892.
Tennecker Seyfert. A lókereskedés
minden titkaival. kereskedési fortt'dyaival
és a lószépítési mesterségekkel.
Kézikönyvül mindazoknak, kiknek
minden hivataluk a lókereskedés.
vag>' a kik csak itt-ott adják el munkás
lovaikat, valamint azoknak is,
kik kereskedésre vairy maguk hasznára
vá.*íárolnak lovakat, a dolgoknak
mindkét részrl haszonnal leend
folytatiisa végett ; valamint tovjibbíi
mindazoknak is, kik magoknak a

.
lókereskedésröl hasznokról bvebb
K esmeretséget kivannak. Tehát lóte-
P nyésztöknek, lókereskedknek, lovastiszteknek,
istálló- s lovászmestereknek,
ménesi elöljáróknak, baromorvosi
tanítóknak, ló-orvosoknak, orvos-kovácsoknak,
mezei gazdáknak s minden
lókedvellónek és lóbirtokosnak,
a kik ezen tárgjTól tanítani, vagy
taníttatni akarnak, Kamkeli KreU
úrnak, néhai porosz istállómester és
lókereskednek alaptételei szerint kiadta
. . . Második megjobb. kiad. után
mag>'arra fordítva. Pest, 1833.
Thanhoffer Lajos. Négy közlemény
a m. kii', állatorvosi tanintézetbl.
Budapest, 1876.
— A tenyészbénaságról. Kórszövettan
vizsgálat alapján. Budapest, 1882.
— Az állaton'osi tudomány és állatorvosi
tanintézetünk története. Az állatorvosi
szakoktatás hazánkban való
megkezdése százados emlékünnepére.
1887. febr. 6-ára. Budapest, 1888.
Tolnay Sándor. Barmokat orvosló
könyv, melyet a közjónak hasznára
kibocsátott . . . Pest, 1795.
— Von der Nothwendigkeit und dem
Nutzen der Thierarznei besonders für
Ungarn. Eine akademische Rede bei
Antritt seines Lehramtes gehalten
von . . . Pest, 1787.
— Artis veterinariae compendium pathologieum
de cognoscendis, de curandis
antmalium epidemico-contagiosis, et
praecipuis sporadicis morbis. Cum
adnexis formulis et tabellis edidit . .
Pestini, Posonii et Lipsiae, 1799.
— A lovak küls szép vagj' rút termetek
s hibái megesmerésérl és azoknak
bels és kiUs betegségeik onoslásáról.
Pozsony és Pest, 1804.
— Buda, 1816.
— üméni hogenj lichwy kniha ruínj o
poznánj a hogenj obecné nakazj*tedlnych
a zwlásstnych osobytnych nemocech
lichwj- spfjdawkem formul, a
tabuié wydana od A. F. nynj do slowenéiny
z nafjzenj sl. stolicy tufcanske
pfelozena skrz Martina Pán.
W Banské Bystricy, 1808.
Oktatíis a marhadög megelzésérl
és orvoslásíiról. Buda, 1816.
Belehri'ng über Verbeuguns- und
Heilmittel der Seuchen. Ofen, 1816.
Institutlones de j)raecavendis ae
curandis luibus. Budae, 1816.
Praktisches Handbuch der Erkenntniss
und Heilung der Seuchen, Kon-
Gyry :
THANHOFFER — VESMÁS 193
Bibliographia medica Hungáriáé,
tagionen und der vorzüglichsten sporadisehen
Krankheit«n derRinde, Pferde,
Schafe und Schweine, und der Hundswuth.
Aus dem Latéin, von J o h.
J o s. W 11 h. Lux. Nebst einer vorangehenden
Abhandlung : wie ein
Thierhospital mit einer populáren
viehárztlichen Anstalt in jeder grossen
Stadt ohne Kosten der Regierung
zu errichten sei. Neueste Aufl. Leipzig,
1817.
Torkos Kristóf idsb. Bemerkungen
über die Drehkrankheit der Schafe
und andere Kiankheiten mit beigesetzten
Mitteln, wie denselben vorzukommen
und abzuhelfen sei. Pressburg,
1807.
Bemerkungen über die Krankheiten
des Homviehes, mit beigesetzten
Mitteln, wie denselben vorzukommen
und abzuhelfen sei. Nebst einem
Anhange von dem Vorwerke des
Federviehes. Pressburg, 1807.
Tormay Béla. Lófogtan vagj- a ló életkorának
meghatározása. Pest, 1862.
— Állatevóffvászati vázlatok. Debreczen,
1871.^^
— Nádudvari luam az állategészségügyi
tör\'ényrl a legszükségesebb tudnivalókat
esteli beszélgetések alkalmával
megismerteti. Budapest, 1889.
— A szarvasmarha és tenyésztése.
I. rész. A szarvasmarha külsje.
III. javított és bvített kiadás Budapest,
1892.
— (Zrenmüller) Károly. A fogakról,
különösen a hasznos házi emls
állatokat tekintve, azoknak életkorok
megismerése végett. Irta K r e n-
müllerKároly. Pest, 1831.
— Von den Záhnen in besonderer Rücksicht
auf die nutzbaren Haussaugethiere,
zur Bestimmung ihrer Alters.
Von Carl Krenmüller. Pest,
1831.
Veith. Törvényszéki állatorvostan. Községi
orvosok, állatorvosok, községi
elöljárók számára .... után kivonatban
szerkeszt Posgay János.
Pest, 1855.
Vesmás (széki) Márton. Erdélyi
méhes kert, avagy a méheknek testecskéjeknek
és tagocskájoknak, természeteknek,
nyavalyájuknak, azok
ellen való orvosságoknak és a vélek
való dajkúikodás módjának lerajzoltatása.
Mellyet részszerént sok tudós
méhészeknek Írásaikból, részszerént
pedig bizonyos tapasztalásokból, a
13

• Slovamu
194 WAGBNPBLD — ZLAMÁL
— A barom-veszélyrl tanitó hasznos
kön>'\', melyet a paraszt embereknek
gyong(''knek hasznokért ei?ybeszedefíotott
és csekély magyar versekbe
foglalt. Kolosváratt. 1774.
"Wagenfeld. Általános bai-omorvoslásl
könyv, vagyis alapos és népszpn'i
oktjitás, mely a tenyésztt a házi
állatok betegségeinek könny megismerésére
s a legegyszerbb és legolcsóbb
módoni orvoslására tanltja.
Ford. a VI. kiadás szerint M i h á 1 k a
Antal. Pest, 1846.
— III. jav. és böv. kiadás. 1861.
— Alapos útmutatás a 16 betegségei gyógyítására.
Hasznos kézikönyve lovassági
tisztek, lovászmesterek, lótenyésztk,
barniászok s általában a
Egy toldalékkal
lókedvelk számára.
a lovak vasalásáról. Magyarítá Bajnok
Antal. IV.'^t, 1850.
Waldinger Jeroxaos. Ueberdie Kohlé
als Heilmittel bei verdáehtigen Pferdedrüsen.
Wien, 1811.
— Ueber Nahriings- und Heilmittel der
Pferde. Wien, 1811.
— Therapie der grösseren Hausthiere.
Wien, 1813.
— Wahrnemungen an Schaafen, um
über ihr Beílnden urtheilen zu können.
Wien, 1815.
— Specielle Pathologie und Therapie,
odor Anleittmg, die einzelnen Krankheiten
der nutzbarsten Haussáugethiere
zu erkennen und zu heilen.
Für angáhende Thierárzte und Landwirthe
bearbeitet. III. Ai fi. mit Bemerkungen
und Zusatzen von M.
P:rdélyi. Wien. l«3.3.
Wolstein AmadeuB János. A marhavészekrl
való könyv, melyet a paraszt
embereknek kedvekért német
nyelven írt . . . Ford. TolnaySándor.
Bécs, 1784.
II. kiad. 1786.
— Knyga od Marvinskih Bolestth za
. . z Namaeskog u Slovenski
sellyane od .
Jezik po Marku Lukichu,
Ramamo Csovicsjeg, i Marvinskog
Likarstva Likam u Bécsu Pritiskano
Plemenitog Josipa od Kurzbek.
1784. (Marhavészrl horvát
nyelven.)
— A marha-dögrl való jegyzések.
Azaz : oktatás, miképpen kellessék a
dög-nyavalyákat megismerni s eltávoztatni,
a megszökött marhákat
orvosolni, s mlnémrt Ítélettel lehetünk
a barom-állatok megölettetésérUl a
döglolotosségnek idein. Ford. T o 1 n a y
Sándor. Bécs, 1784.
kedvekért a m. kir. helytartó-tanács
parancsára magyarítva kiadott . . .
Pozsony, 1785.
— A megromlott és különféle nyavalyákban
slnldö, mint pedig a sért
eszközök által
megsebesített állatoknak
orvoslásáról és gyógsitásáról
való oktatás, melyet a szükséges és
felette hasznos orvosságokról . . . írt.
Magyarra ford. Szekér Káról v.
Bécs, 1785.
— Das Buch von Viehseuchen für
Bauem. Pressbui^, 1785.
— A barom-állatok seb-gyógj'ítása tudományáról
írt könyvek, melyeket . . .
német nyelven kiadott, most pedig
Tolna y Sándor nemzetének közhasznáért,
tulajdon költségével magyar
nyelven kir. privilégium alatt
kibocsátott. Bécs, 1785.
— Kni2ka o Nakaíenj (Padu) Dobytka
pro Hospodaru Sedlaku od . . . Pressburg,
1785. (A marhavészrl tót nyelven.)
Wopperer János (lovassági századosi.
Kurze Abhandlung von den in- und
áusserlichen Kraukheiten und sonstigen
Beschádigungen. welche denen
Pferden bei der Armee, im Féld und
Quartieren am gewöhnlichsten zu-
."^tossen . . . 11. verb. Anfl. Pest, 179M.
Würtli Lajos. Uissertatio inaug.
veter.-med. de intluxu zoojatriae in
anthropojatriain. Pestini. 1828.
Zech László lovag. Das Pferd im
ge.«!unden und kranken Zustande. Kin
unentbehrliches Handbuch für jeden
Pferdebesitzer, insbesondere für t)fflziere
der k. k. Armee. Pest u. Wien.
1858.
Zlamál Vilmos. A keleti marbavész
(százrétú aszály). Több évi szigorú
vizsgálatok és számos tapasztalatok
után írta . . . Pest, 1841.
— A lónak lábai (végtagjai) és kóros
állapotukban különös tekintettel a
sántitíis mindenféle nemeire s annak
orvoslására. Állatorvosok, gazdák,
kovácsok s lókedvelk számára. Budn.
1849.
— Népszer oktatás a marhavész elhárításáról,
megismerésérl s or%'o.-Várad, Iho.
— Különös kór- és gjogytan a házi
állatí»k bels betegségeirl. I'est. iH.Ví.
— A hasznos házi állatok jánányo.-^
nyavalyái. Pest, 1853.

:
1760 — 1835 195
— Allatgyógj'ászat különös tekintettel
az embereknél elforduló, az állatókéhoz
hasonló betegségekre. Mveltebb
osztálynak, különösen papok s
tanítók, mint a nép tanácsadóinak
számára. Pest, 1859.
— Bannászat avagy a hasznos házi
állatok betegségeinek megismerése és
:
orvoslása ; különös tekintettel a gazdasági
állatok okszer tenyésztésére.
Pest, 1861.
— A keleti marhavész, több évi szigorú
vizsgálatok s számos tapasztalatok
után . . . Pest, 1862.
— A marhavész és annak oltása mint
az egyedül biztos szer a marhavész
szelidítésére s végképeni kiirtására.
Pest, 1863.
— Részletes állatkór- s gj'ógj'tan, különös
tekintettel a járványos kórokra
s az állatorvosi rendészetre. Állatorvosok,
valamint tiszti orvosok s
mveltebb gazdák számára. Budapest,
1877.
1760. A barmokrul Austriában tett
rendeletek. Eger.
1763. A marhák körül való austriai
rendtartás. L. gróf Székely Ádám.
— Oesterreichische Vieh-Ordnung. Aus
denen V. herrschaftliehen Wirthschafteren
wegen anno 1729. u. 1730.
grassirten Viehes Umfall eingereichten
Berichten gezogen, u. mit so wol
Praeservir- als Courir-Mitteln eingerichtet,
zum Xutzen derén Herrschaften
u. Unterthanen in künftig
sich ereignenden Seuchen, oder so
genannten Vieh-Stauppen
zu gebrauchen,
von einer landesfürstlichen
hohen Obrigkeit herausgegeben. Hermannstadt.
1795. Patikai Lukátsnak egY
meglett, próbált és okos szántóvet
emberaek oktatásai a lovaknak,
szarvasmarháknak, juhoknak és sertéseknek
betegségeirl s azoknak
gyógyításáról. A >Szükségben segít
könyv< olvasóinak. Pest és Buda.
1796. A szar\'asmarha nyavalyáival
való bánásnak módja. H. n.
1801. Az erdélyországi gazdaságbeli
tárház, melyben mind a mezei, mind
a házi gazdaság külömb-külömb tárgyainak
jobbítására, mind pedig az
emberek és barmok egészségben való
megtartásokra, nemkülönben sok
közönséges nyavalyájokból leend
meggyógyításokra próbált hasznos
eszközök találtatnak. Kolozsvár.
1805. Handbuch des Reiters zum Behuf
der Oftiziere bei der Kavallerie von
der nöthigen Kenntniss der Pferde,
von ihren gewöhnlichsten Ki-ankheiten,
den einfaehsten u. wohlfeilsten
Mitteln dagegen nebst der Erklárung
der übliehsten u. nothwendigsten
Operationen bei der Pferdekur. Pesth.
1807. A hamar és ócson g>'ógjátó lóorvos,
a\'\'agy értekezések a lónak
szépségeirl, hibáiról, nyavalyáiról s
azoknak gyógyításárúi és a lovaknak
gondviselésérül, kivált az utón. Megtoldva
hasznos oktatásokkal a szarvasmarháknak
nyavalyáiról s azoknak
gj'ógjitásárul s kivált a marhadögrül.
Külömbféle jó könyvekbül magj'arra
tetette, saját költségén kiadatta. Pest.
1816. Oktatás a marhadögnek megelözésérl
és orvoslásárúi, melyhez
amaz országos, ragadós és egynehány
kóborló nyavalyáknak gj'ógjátása is
járul, melyek a lovakat, juhokat és
sertéseket pusztítják. Buda.
— A marhadögröl. 1836—1837.
— Belehrung über die Vorbeugung und
Heilmittel gegen die Seuchen des
Hornviehes. Ofen.
1828. Taschenbuch für Rossárzte, Hufschmiede
u. Pferdeliebhaber, oder
gründliche, durch dreissigjáhrige
Erfahrung erprobte Anweisung, allé
Krankheiten der Pferde sicher und
schnell zu heilen. Neueste Auflage.
Kaschau.
1881. Kutyapatika eborvos. Németül
írta egy orvos, magj-arul egy nemorvos.
Kutj'abagoson éppen most.
(Kolozsvár).
1833. Falusi baromorvos. Csalhatatlan
útmutatás, miként és mely szerekkel
lehessen a földmivelönek ép és egészséges
marhát birni s nevelni, ennek
betegségeit megismerni s kigyógyítani
. . . Kassa.
1834. Marhatartás, vagy gyakorlati
oktatás a nevezetesebb fajták ismeretére,
nevelésére, tartására, a fejés
használatára, külömbféle sajtok készítésére
; a marha hizlalásjvra, a marha
gyógyítására . . . Földesurak, tisztek,
marhatartók számára sok évi tapasztalás,
vizsgálat és oktatás szerint.
Pest.
1885. Gondos és tapa.

196 1886 — ÉV NÉLKÜL
tés és orvoslás, azaz a disznók tartása,
malaczaik fölnevel

IX.
VARIA.
1. Glossaria. Encyclopaediae.
AgnetMer Mihály TheopMl. Step
h a n i B 1 a n c a r d i Lexieon Medicum
denuo reeognituni variisque accessionibiis
locupletatum. Halle, 1748.
Bajnok Antal. Xomenclator pharmaceutico-ehemicus
continens nomina
praeparatonim chemieoruni offlcmalium
tam nova, pure chemica, quam
synonyma antiqua et trivialia. Medicorum
et pharmacopolarum usui. Pestini.
1850.
Balogh. Kálmán.^ Orvosi mszótár.
Antal Géza, Á r k ö v y József,
Belky János, Bóka y Árpád,
Fodor József, Liebmann
Mór, Mihálkovics Géza, ifj.
Purjesz Zsigmond, Rózsa-,
hegyi Aladár, Tóth Lajos és
Vidor Zsigmond közremködésével
szerkesztette . . . Budapest, 1883.
Barts József. Orvos-gyógj'szerészeti
mszótár. Budapest, 1884.
Blancard István. Lexieon medicum,
denuo recognitum, variisque accessionibus
locupletatum curante M. G.
A g n e t h 1 e r i. Halae, 1748.
Bugát Pál. Természettudományi szóhalmaz.
Összegyüjté és szószármazási
elvekkel vegjité Latin-magj'ar
rész. Buda, 1843.
- és Schedel Ferencz. Magjar-deák
és deák-magyar orvosi szókönyv, az
> Orvosi Tár« els két kötetéhez.
Kiadák . . . Pest, 1833.
Csere (apáczai) János. Magjar Encyelopaedia.
Azaz minden igaz és
hasznos bölcsességnek szép rendben
való foglalása. Ultrajectum, 1653.
(helyesebben 1655. Szinnyei.)
— Újonnan kiadatott Gyrben, 1803.
Pürst János Mihály. Compendium
chimico-medicum. Viennae, 1752.
Hackelt Endre és Szirtey György.
mszavak deák-
A szükségesb orvosi
német-magjar zsebszótára. Szerkesztették
.... A »Gyógyászat« czlmú
folyóii-athoz mellékletül kiadta P o ó r
Imre. Pest, 1863.
Henisch György. Enchiridion medicináé.
Basiliae, 1573.
Karlovszky K. Geyza. A gyógyszerek
magj-ar tudományos-, népies- és tájelnevezései,
latin jeientésökkel együtt.
Gyakorlati kézikönyv gyógyszerészek
használatára. Budapest, 1887.
Kovácsy János. Encyclopádisches
Vademecum clinicum, enthaltend die
Diagnostik u. Therapie zahlreicher in
das Gebiet der Medicin, Chinirgie,
und Augenheilkunde einschlagender
Krankheitsformen, nebst einem reichhaltigen
Repertórium arzneilicher
Vorschriften mit besonderer Berücksichtigimg
der in neuester Zeit entdeckten
Síedikamente. Leipzig u. Pest,
1846.
Elováts Mihály. Három nyelv fej tó
természethon titoktan orvostudományi
mszótára, azaz Onomatologia, physiographica,
chemica, jatrica, triglotta,
philologica. Buda, 1H45—48.
Linzbauer Ferencz laver. Codex
sanitario-medicinalis Hungáriáé ab
incunabulis Regni usque ad nostra
tempóra, studio et opera . . . congestus.
Tom. I—III. (Sect. 1—5.). Budae,
1852—61.
Mahler Gyula (pozsonyi szánnazásu).

198 NÉKÁM — BALASSA
Therapeatísches Lexikon. Für prakt.
Aerzte u. Stndierende der Medicin.
liOipzií?, 1899. (Olaszra is leford.)
Nókám Sándor és Poor Imre. A
.•^ziiksc-fíosl) orvosi mszavak deáknémet-magN'ar
zsebszótára. Szerkesztett(''k
. . . '.Melléklet a .Gyógj'ászat*
czlm folyóirathoz. Pest, 1861.
Rácz (K.) Károly. Gyóg^szerészetireálencyclopedia.
Gyógj'szerészeti tudományos
magj'arázó szótár. Összeállította
. . . Fügj?elékalegujabbgyóg>'-
szerekrl. Budapest, 1885—1891.
Schlotterbeck Pál. Dissertatio inaug.
nípd. sistcns nomenclaturam morborum
omniura et symptomatum praecipuorum
synonymicam ab Hippocrate
ad nostra tompora usque. Pestini,1836.
Schulek Sándor. Vegj-tani készítmények.
Magj'arra fordította némely
készítményekkel és vegytani
szótárral
bvítette Donogány Jakab
orvosnövendék. Pest, 1851.
Vajda Péter. Növén^iudomány. Magyar-latin
füvésznyelv és rendszerisme.
Orvosok, g>'óg>'szeresek, kertészek
stb. számára. Post, 1836.
Vali (nedeliczi) Mihály. Házi orvos
szótárocska, azaz bet szorént magyarul
szóUó orvos könvvecske. Gyr,
1797.
Zedlitz L. Balneographisches statistisoh-historisches
Hand- u. Wörterbuch.
Leipzig, 1834.
1797. Házi orvos szótárocska, azaz bet
szerént magyarul szóUó orvos könyvecske.
Gyr. L. Vali Mihály.
1862. Orvos-gj'ógj'szerészi múszó-g^üjtemény.
Gj'jtötte és kiadta az »Orvosi
Hetilap* szerkesztsége. Pest.
2. Miscellanea.
Adler C. W. A tanító mint orvos. A
j
kiadó engedélyével a negj'odik német,
eredeti kiadás után fordították s kiadják
L s n c z y László és M i k-
lerSámuel. N.-Körös, 1878.
Adolphus Keresztély Mihály. Dissertatio
academica de equitationis
eximio usu medico, in acadomia Lipsiensi
1713 proposita. Lipsiae, 1744.
Agnethler Mihály Theophil. Lauront
Joann. Nop. Roen, Gesaneo-
Westphalus m. d. Plagii litterarii in
regiae F'ridericianae parnasso graviter
accusatus, convictus atque Hallensium
musarum decreto condemnatus.
Halle. 17.5Ö.
Ajkay(ajkai)Lajos. Dissertatio inaug.
uKMlico-philosophica theseos dignitatis
culturao medicae. Vionnae, 1840.
Ajtai András. Dissertatio med. theoretica
de medicináé et doctrinae morális
nexu. Halae, 1714.
Ambró (adamóozi) Ignácz Romuald.
Tht'scs inaug. medicae. Viennae,
1776.
— PanegjTicus dum a. 1778 die divao
Theresiae sacra primus physicl ordinarii
munus praetorio civitatis ad
senatum populumque Neoplantensem
de laudilius medicináé dictus. Accedit
encoraium medicináé ad hymnum ex
Krasmo Rotterdamo per Hélium Flobanum
Hessum versn redditum. Pestini,
1778.
Antoni Sámuel (lelkész). De medicina
aft'ectuum. Jenae, 1694.
Apostolovits János. Dissertatio
inaug. med.-philos. exhibens modum,
quo affectus animi in corpus humánum
agunt generatim. Halle. 1757.
Arányi (elbb Lóstájner) Lajos
György. Rudnó és lelkésze 1H44.
és 1845-ben, meg még valami, többi
közt a mai mag>ar zsidó is, közrebocsátá
részrehajlatlanul Rudnó baráti
és ellenei tölvilágosít.isara. Pest.
1846.
Anerbaoh Miksa Ede. Dissertatio
inaug. med. phiiosophico-physiologica
.'iistens praerogativas hominis jure
naturae. Pestini, 1829.
Augustin Sámuel. Prolegoniena in
systema sexuale botanicorum. Dissertatio
inaug. med. Viennae, 1777.
Bach Antal. Dissertatio inaug. me.l.
(ie dignitate medici vére talis. Pestini.
1816.
Balassa János. Dissertatio
inaug. niedico-politica
de juvene medico. Vieii
nae, 18.38.
— Székfoglaló beszéd, melyet okt. 9-én
1843. a pesti orvosi kar termében
fényes gyülekezet eltt tartott. Pest.
1843.

! kezes
i
inaug.
i
poli).
i
Baliga Sámuel. Dissertatio inaug.
mod. de propositionibus variis medicis.
Göttingao, 1735.
Bakody Tivadar. A hasonszenvészet
jogigényei a tudomány és emberiség
érdekében. Pest, 1868.
Balogh József. A jó praktikus. Melyrl
az orvosdoktori rang megnyerésekor
érkezett. [Dissertatio inaug.
politleo-medicinalis de bono practico
medico.] Pest, 1830.
— (almási) Pál. A visszaigazításra
való feleletnek visszaigazítása.
BALIGA — DUDITS 199
Feleletül
prof. Bugát Pál urnák a
magj-ar nyelv ügj-ében. Pest, 1831.
— Az olasz tudósok congressusa Velenczében
1847. Eladatott a magj'ar
orvosok és természetvizsgálók gylésében
szept. 24. 1863. A haladás
barátainak figyelmébe ajánlva. Pest,
1863.
— (almási) Tihamér. Párhuzam a
homoeopathia és allopathia közt. Válasz
a » Gyógyászat* 1864-ik évfolya-
Buresch Ferencz. Medicina pastoralis,
seu institutiones medicae in usum
sacerdotum curatorum. Fasc. I. (Leo-
Pest, 1861.
mának 41—44-dik számaiban megjelent
» Tanulmány a hasonszenvészet XXXV. varii argumenti. Franequerae,
Buzinkai G-yörgy. Theses inaug. med.
ismertetésére* czímü értekezésre. 1733.
Pest, 1865.
Csanády István. Medizinische Philosophie
und Mesmerismus. Leipzig,
Baronyay József. Általános elvei a
köznépi orvostudománynak. Szerzé és 1860.
orvos-doctorrá emeltetésekor közrebocsátá
Pest, 1834.
Csajághy István. Orvostudori érte-
— 11. Auflage. 1864.
Bárra (homoród-almási) István.
a rokonszenvrl. [Dissertatio
Természetirati értekezés a három
med. de sympathia.] Pest, 1836.
természetország lényei rokonságáról Csapó József. Orvosló könyvecske,
és párhuzamos fejldésérl. (Orvostudori
értekezés). [Dissertatio inaug. ber számára és hasznára készült.
mely betegesked szegény sorsú em-
physiographica de affinitate elementonim
individuaüum trium naturae Csatáry Lajos. Tréfás rímek. Irta és
Pozsony és Pest, 1791.
regnorum et parallela eoiomdem evolutlone.]
Pest, 1833.
elmondta : a Marehal-társaság poétája.
Bartha Károly. A természet-világ
folyásáról orvostudorrá való felavatásakor
értekezett. Buda, 1834.
Beké Kristóf. A
betegeknek és haldoklóknak
lelki vigasztalására és épülésére
szolgáló kézi könyv, melynek
hasznát vehetik azok is, kik a betegekkel
bánnak. Ford. s néhány toldalékkal
megbövltette B. K. Buda, 1826.
Bene Ferencz. Az orvosi tudománynak
rövid rajzolatja, melyet hallgatóinak
hasznokra készített. 2 köt.
Buda, 1812—13.
— Kurzer Abriss des mediziuischen
Unterrichtes für Civil- und Landwundárzte
zur Grundlage für seine Vorlesungen
entworfen. 2 Bünde. Ofen,
1813.
Boeckelmann János Frigyes. Medicus
romanus servus, sexaginta solidis
aestimatus ex editione M. G.
Agnethler. Halae, 1746.
Braun Miksa. A nemzés korlátozása.
Orvosi tanácsok a conceptio (fogamzás)
elhárítására. Budapest, 1893.
Brown Ede. A brief aceount of somé
travels in Hungária, Servia, Bulgária
etc. with ílg. of habits. and remark
plán. London, 1673. (Megjelent német
és hollandi nyelven is.)
Brühl Károly Bernát. Einige Worte
über die wissenschaftliehe Stellung,
Bedeutung und Tragweite der Zoologie,
insbesondere im Cyelus der medicinischen
Wissenschaften, gesprochen
zur Eröfl'nung der Universitát Pest
im Winter-Semester 1858/59. Pesth,
1858.
Budapest, 1899.
Czapovszky András János. Theses
inaug., quas .... publicao disquisitione
submittit. Tyrnaviae, 1777.
Darányi János. Orvostudori értekezés.
A növények életérl. Pest, 1845.
Debreczeni K. András. Disputatio
theologica de pesté et eius remediis.
Debreeini, 1662.
Detsi Sámuel. 'ioTf/ö; »iXo3d»oí bó&soí,
hoc est : medicus philosóphus deo
aequalis effatum Hippoeraticum commentatione
academiea illusti'atum.
Trajecti ad Viadr., 1777.
Deutsch Mór. Medicus. Disseiiatlo
inaug. Budae, 1833.
Dudits Miklós. A hasonszenvi gyógyászatnak
alkalmazása a közéletben,
nemorvosok használatára, különös

j
Krankengeschichten
'
füzetnél
j
Garzó
j
I
röpiratára.
!
Gebhardt
300 DÜNAY — HABERMAN
tekintettel azon hatiirvonalak kijelölésére,
melyen túl nemoivosnak {gyógyítani
nem helyes. Budapest, 1874.
— Hasonszenvi háziorvos, nemorvosok
szamára. Különös tekintettel azon
határvonalak kijelölésére, melyen túl
nemorvosoknak gyóí?yitani nem helyes.
II. jutíinyos kiadás. Budapest,
é. n. (1877.)
Dunay Mátyás Antal. Araeon. Dissertatio
inaug. med. Pestini, 1843.
Elisclier Gyula. A hölgyek némely
ros.*;/ szokiUíairól. Budapest, 1895.
Fejérpataky László. Magyarországi
városok régi számadás könyvei. Budapest,
1885.
Fischer Dániel. Kpistola invitatoria
oruditis Pannóniáé dicata, qiioad Acta
Eruditorum Pannonica res et eventus
naturales ac morbos patrios exponentia
edenda porhumaniter invitantur.
Brigae, 1732.
Pleischer Theophilus. Dlssertatio
inaug. medica ostendens institutum
clinicum praecipuum esse scholam
in quae medici suam in re medica
obtineant culturam. Vindobonae, 1841.
Fodor József. A szellemi túlterhelésrl.
Koctori beszéd. Budapest, 1894.
Fit Márton. Disquisitio medica de
inotu in corpore humano ver medicináé
principio, vitae medio, sanitatis
flne. Halae Magd., 1734.
Forgó György. Oi^anona a gyógymvészségiiok,
vagy Hahnemann
S a m II o 1 hoinoeopathiája. Pest, 1830.
Francisci András. Hypocrisis in medicina.
Regiomonti, 1701.
— Quinquagena positionum e medicina.
Regiomonti, 17(»3.
Frank József. A nemorvosokat az
orvosok megismerésére és kiválasztására
vezérl útmutatás. Németül . . .
magyarul pedig és némely hazánkban
és hasznavehet megjegj'zésekkel
megbövitve közhaszonra kibocsátódott
F e 1 s ó-Ó r i Fülöp S á m u e I orvosdoktor
altal. Miskolcz, 1814.
- Lajos Frigyes. Az orvos mint
házi-barat, vagy egy orvosnak az
atyák- s anyákhoz intézett barátságos
oktatásai, minden gondoltatható nyavalyákról
akármely korlian. A 111.
német kiadás szerint fordítva Horváth
József által. Pest, 1829.
II. megjav. kiadás 1830.
Fuker Frigyes Jakab. Dlssertatio
inaug. medica. (ieneraiia medicináé
Tyrnaviae. Tyrnaviae, 1773.
I
und Kurarten.
1. Heft. Kaschau, 18(X>. (Ezen els
több nem jelent meg.)
Gyula (lelkész). Felelet a dr.
Kovácslstván megyei forvos úr
Gyula. 1874.
Xavér Ferencz. Útmutatás
az orvosi gyakorlásra, vagy bevezetés
a beteg ágya mellett való
orvosi tanításra. Pest, 1827.
Gensel János Ádám. Theses phil(»-
sophico-med. sacrae caesareo-regiaoque
majestati Josepho íf Romanor.
imp. dicatae pro suprema in philosophia
et medicina laurea consequenda.
Patavii, 1703.
Gerlach H Gyermektelen szerelem.
A fogamzás megakadályozá.sának
módja. A ki gyermeknek életet ad,
anélkül, hog>' nekik egészséget és
jóllétet, szabályos nevelést, gondatlan
gj'crmekségct és rendezett óletföltételeket
szerezhetne, az galádul és
könnyelmen cselekszik. Fordította :
Nádas M i
h á 1 y. Budape-st, 1894.
Giacicli Antal Félix. Lezioni mediche
por i naviganti. Terza edizione.
Fiume, 187").
Glatter Ignácz Ede. A zsidók biostatikai
viszonyai. Pest, 1846.
— über die Lebens-Chancen der Israeliten
gegenüber den christlicheii
Confessionen. Biostatische Studle.
Wetzlar, 1856.
— Die biostatischen Verháltnisse der
griechischen Serben in üngarn. S. 1.
et a.
Grósz Eroil. Az egyetemek magántanári
intézménye. Budapest, 1896.
Gruber János. Theses inaugurale.<
medicae. Viennae, 1777.
Gruby Dávid. Sociétés et Materiéi de
Secours poiir les Blessés Militaires.
Paris, 18H4.
Grünhut Ede. Dlssertatio inaug. med.
sistons offlcia medici ei^ aegrum.
Budae, 1841.
Gugganberger Károly. Orvostudori
értekezés. .A vallás és gyóg>ászat
kölcsönös viszonyaikban. Pest, 1844.
Gurovits Tamás. Dlssertatio inaug.
de abusu in medicina. Pestiül. 1842.
Gyarmathy Sámuel. Continuatio
pnK'lectionnin
liafiiianarum. Viennae.
1 782.
Haberland János Godo&éd. Dlssertatio
inaug. med. de medioo feliol et
infelici. Krford., 1689.
Haberman János. Calendarium Cbris-

I
közoktatásügyi
. . . Szabó Dénes, Felsó oktatásügy
Magyaroi*szágon. Az 1896. ezredévi
orsz. kiállítás alkalmára a vallás- és
miniszter megbízásá-
íi-tíik: . . . Budapest, 1896.
j
ból
I ais
i
j
iiiedicae.
j
I
tatio
i
med.
j
med.
I
—
I
I
—
'
nyok
tvs VrvTik Születése után 1632.
Esztend : Az melly Bissextilis. Pigj'elmetessen
az Magj-ar és Erdélyországi
Meridianusra írattatott . . . által. Kolosvarat,
é. n.
— A Calendariuin és Sokadalniak után
külön czímlappal : Prognosticon Astrologicum
Az az stb. Haberraan
János es Avenarivs János
tudós Doctorok által. Colosvárat, é. n.
Haidenreich. János Lajos. Medicina
Aradiensis. quam connotavit et descripsit
. . . Temesiae, é. n.
— Medicina Aradiensis, ti'actatus de
morbis in Dacia frequentioribus et de
singulari eos tractandi methodo. Pestini,
1783.
— Jedermann sollte sein eigener Arzt
sein. Aus dem Taschenbuch für
Freunde der Gesundheit. Ofen, 1784.
Haiubach.er János. Dissertatio inaug.
med. de chinirgo insonte. Vittembergae,
1710.
— Sámuel. Xotitia indolis et usus
medici seaturiginmu Rusclibachensium.
Posinii, 1778.
Hauke Antal. Orvostudori értekezés.
A XIX. század gyógjászatja. [Medicina
saeculi XIX. Dissertatio inauguralis.]
Pest, 1842.
Hedwig János. Aetiologiae chynücae
dissertatio prima de calore et causa
sanitatis ad rationes chymicas. Lipsiae.
1756.
Helmholtz Hermann. Népszer
tudományos eladások. Fordította b.
Eötvös Lóránd és Jendráss
i k J e n ó. Budapest, 1874.
Herczeghy Mór. Memória scientiflcolitteraria
con pretazione del viaggiatore
ungherese dottore M. H.
durante il suo soggiomo in Pavia
nel Juglio ed Agosto 1853. Milano, 1853.
Heuffel János. Dissertatio inaug.
med.-botanica de distribntione plantarum
geographica per comítatum
Hungáriáé Pestiensem. Pestini, 18^7.
Hoffinger János György. Vermíschte
medizinisehe Schriften. I.
Bánd mit des Vertass. Bíld u. 3 Kupfer
Tafeln. Wien, 1791. — (Tartalma:
1. Selmecz város orvosi helyiiata. 2.
A selmeczi bányászok közt elforduló
gjakori betegség leirá.sa. 3. A selmeczi
bánya számára felállítandó
kórház tervrajza.)
Hoffmann Vilmos. Értekezés az
elmene-
orvosi tudománv ujabbkori
teleirl. Pest, 1846.
HAIDEXREICH — JESZEXSZia' 201
Homonay (irmesi) Imre. Az emberi
lélek és testnek rendkívül való jelenései
vagy különös tulajdonságok és
ritka történetek gyjteménye. Németbl
ford. . . . Kassa. 1830.
Horvátovszky Zsigmond. Flóra
Tymaviensis mdigena. Pars prima.
Quam cum annexis thesibus etc. pro
consequenda suprema medicináé
laurea et juribus ac privilegiis eidem
adnexis . . . uiiiversitatis publicae
dísquisítíoni exponet . . . Tymavíae.
1774. (Kétséget nem szenved, hogy
ezen m W i n t e r 1 tollából kenilt
ki.
Sziimyei.)
Hó'gyes Endre, . . . Mann
Jakab.
Hrivanszky L. Dankrede gehalten
die Cholera-Seuche in Pesth nachgelassen
hatte. Pesth, 1831.
Hndelist Ignácz János Nep. Theses
Viennae, 1776.
Huszthi(családi nevén Szabó)István.
Dissertatio med. de subjecto sanitatis.
et ejus divisione in elementa. Lipsiae.
1694.
— Dissertatio phys. experimentális de
corporibus, Ulorumque principiis et
affectionibus. Halae Magd., 1695.
Hyciek Adalbert Szaniszló. Disser-
inaug. botan.-med sistens systeniaticam
botanicam. Pest, 1842.
Iváncbicli Viktor. Dissertatio inaug.
Musica medica. Pestini, 1834.
Ivanovics András. Specimen inaug.
de magnete. Pestini, 1834.
Hasonszenvészeti g>óg>rendszer
(homoeopathia). Pécs, 1837.
András P. M. Hiteles bizonyítváa
dühös ebek által marott és
részint már a kezd víziszonyban
szenved betegek gyógj'ítása felöl.
Debreczen, 1870.
Jendrássik Jen. .\ m. k. tudományegyetem
élettani int '/.•t 'iick iiMrasa.
Budapest, 1877
himl ál-
Jenovay Károly. A mentó
dott találmány. Magyarázza két egj'-
házi beszédben a jótev mentó himl
közönségesebb gj-akoroltatósának elmozdítására.
Pest. 1830,
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János.
Dena paradoxa physico-medica. VVittebergae,
1595.
— U. kiad. 1599.

202 JOACHIM — KUN
— De gympathiae et antipathíao reruin
naturalium causis disquisitio singii-
Inris. Wittebergae, 1599.
—- Programmá de ortu et progressu
7nedicinae. Wittebergae, 1600.
— Decanus collegii medici in academia
Witteborgensi benevolo lectori. S. d.
Wittebergae, 1600.
— Philosophiae et medicináé solide
studiosis salutem dicit. Wittebergae,
1600.
— De nistico Boemo cultrivorace história.
Pragae, 1607.
Joachim Vilmos. De scientiis propaedeuticis
in praxim medicam. Dissert.
inaug. Budae, 1839.
Jordán Tamás. Consilia medica. Franoofurti,
188. — Ibid. 1610.
József királyi herczeg. P^löszó
K n e i pp Sebestyén íisszegyüjtött
eladásainak magyar kiadásához. Budapest,
1895.
Justh Ferencz. flin Wort über die
Homöopathio. Ijoutschau, 1828.
Károlyi Sámuel. Elemi növény-boncztan,
vagy a növények egj'szenl részei.
(Jnostudori értekezés. [Dissertatio
inaug. med. de anatómia micrologica
plantarum.[ Pest, (1844.).
Kátai Gábor. Ismeretterjeszt az orvosi
és természeti tudományok körébl.
Budapest, 1874.
Kazintzi Sámuel. Dissertatio inaug.
iiied. de odio. Vindobonae, 1832.
Kempelen János András Kristóf.
De cometis maloinim nuntiis.Venetiis,
1748.
Keresztesi Pál. Dissertationes med.-
thoolog. de utilitate ac necessitate
medicináé. Franequerae, 1725.
Klein Bálint. Drei neue Pestlieder.
Hermán nstadt, 1678.
Klement Mihály. Dissertatio inaug.
med. de venatione morbiflea. Von der
krankmachenden Jügerei.HalaeMagd.
1739.
Kmetty István. Szeszélyes orvos,
vagy gyg>'úszi rendelmények a szenved
és vigadó emberiség számára,
i'est, 1858.
II. kiad. 1858.
Knezevich István. T. T. (' s a u s z
Márton orvo.'j-tudor urnák, raidön
a boncztudomány nyilv. professorává
tétettnék, hálás örömmel a sebészi
tudománjTiak észképi részének matrj'ar
hallgati nevében énekli K. I.
I'étsett, 1835.
Knogler János Kristóf. Thesos
inaugurales miscellaneae. Basileae,
1655.
Knöpfler (zarándi) Vilmos. Dissertatio
inaug. psych.-med. de influxu
musicae in corpus et animani. Vindobonae,
1840.
— Természettudomány és gyakorlati
élet. Pest, 1863.
— Az élet és az ember. Marosvásárhely,
1871.
Kóczi Jonathán Bálint. Dissertatio
inaug. med. do generibus plantarum.
Tyriiaviao. 177H.
Koíosvári Sámuel. (I.) Tentamen
systematici seu brovis descriptio methodica
subtilium fluidorum et elasticonim,
quae Gas, vei varii aeris nomino
hodie venient. Trajecti ad Rhen., 1775.
— (II.) Theses inaugurales pro doct
.•íubmittit . . . Tyrnaviae, 1777.
Koppi Sándor. A böl(ís orvos. Pest,
1810.
— Dissertatio fontes generales merita
medicorum dijucandi sistens. Pestini,
1817.
— Elégia quam inclytae facultati medicináé
regiae scient-univers. Pestinensis
in tesseram grati animi anno
1807. mense Augusto praesentat.
Budae, .s a.
Koppy Sándor. Dissertatio de homoeopathia.
Judicio eruditorum philosophicorum
cominittit. Pestini, 1858.
Kotzi Ignácz Bálint. Disseitatio
inaug. med. de generilms plantarum.
(W i n t e r 1 eladásai után.) Tyrnaviae,
1776.
Kovách. Lajos. Orvostudori értekezés
az öngyilkosságról. (Dissertatio inaug.
med. de autoohiria.j Pest, 1842.
Kováts Mihály, .\llati mágnesség
mér serpenyíije. I. Serpenjal. Kísérlet
az állati mágnesesség ál-baját az
egészség és lélektudomány törvényeibl
kimagj'arázni. Szerzé E s c h e n-
m a y e r K. A. Ford. toldalékkal megbövitve
... — II. Serpenyú. K. M.
megvizsgálja és megczáfolja E s c h e n-
may er .... állati mágnesességérl
való munkáját és a toldalékot. Pest,
1818.
Bjrammer Ferencz. Dissertatio inauir.
enumerans species hungaricas ranunculi
Linnaei. Pestini, 1844.
Krupinski András. Theses inaug.
nuMÜcac. Vieiinae, 1772.
értekezés.
A homooopathia mint áltan vázlatokban.
Pest. 1K43.
Kun Tamás. Orvostudori

;
j
'
i
LALANGÜE — MATERMA 203
I
Lalangue Ker. János. Medicina
luralis. S. 1., 1776.
— Vractva ladanjska za potrébodii !
muáev
i siromakov horvatskoga orsaga l.rész.
i
Zágráb, 1776. (Népszeni orvosi könj'v
]
a faluni'pe ós betegek '
számára.)
Landány Károly Ferenoz Vincze.
Dissertatio inaug. med. de sanguine !
nobili. Vom adelichen Geblüt. Halae
Magd., 1745.
Láng Adolf Ferencz. Örömzengzet
a magyar orvosok és természetvizsgálók
Pesten tartott nagygjnilésére.
Pest, 1841.
— An Ungarns Aerzte und Natnrforscher
bei ihrer ersten Versammlung in Pest
den 29., 30. und 31. Mai im J. 1841.
Pest, (1841.)
Laurenti József. Specimen medicum
cxhibens synopsim reptilium emendatani.
Viennae, 1768. (Ezen mrészben
Winterl Jakabnak tulajdoníttatik.
Szinnyei.)
Lefevre György M. D. Die Wunderkraft
der Wárme, oder populáre
Winke, sich vor Erkáltung, Husten,
Rheumatismus und Schwindsucht zu
bewahren und sich von diesen Krankheiten
auf die leichteste Weise zu
befreien. Naeh der O. Ausgabe des
engl. Originals übersetzt und mit
Anmerkungen versében von einem
praktischen Arzte. Leipzia- und Pesth,
1845.
Lengyel (przemysli) Dániel. Orvosi
tanácsadó városon és falun. Pest,
1861.
— II. jav. és böv. átdolg. kiadás. Budapest,
1888.
Lenhardt József. Medicinische Wahri
heiten und Erziihlungen zum Unterricht
und Vergnügen bei müssigen
i
Stunden. Dessau, 1782—83.
Leutsch Albert báró. Megbetegedés
és üdülés. Természettörvénji szem- i
pontból. Népszeren eladva . . . Németbl
ford. Rózsaági Antal.
Pe.st, 1859.
— Erkranken und Genesen. Von naturgesetzlichem
Standpunkte betrachtet.
Populár dargestellt von ... III. verm. 1
Aufl. Pest, 1859. — Kaschau, 1861.
— Betegség és felüdülés a természeti
törvények szempontjából tekintse.
Népszerii modorban Irta . . . Vagyis :
azon elvek, melyeket a tátrafüredi
természeti gjógjintézetben képvisel
a szerz. Komárom, 1862.
Liedemann Márton. Versuch einer
Lösung der Aufgabe :
Wie lassen sich
frühzeitige Todesfálle mit der Güte
der göttlichen Regiem ng vereinigen ?
Leutschau, s. a.
Lippich Ferencz Vilmos. Adversaria
medieo-practica. Patavii, 1836.
Liscbovini András Ferencz. Hj-pocrisis
in medicina. Regiomonti, iVoi.
List Sámuel. Theses inaug. pro
summis in medicina honoribus. Tyrnaviae,
1777.
Lovász Imre. Nevelést tárgj-azó értekezések.
I. A tanuló gyermekeken
gyakoroltatni szokott testi fenyítékrl
psychologiai és oi-vosi szempontból
tekintve. II. Nevelési elvek. (Ez
utóbbi Mattemak »A tönényéknek a
szokásokra s a szokásoknak a törvényekre
való befolyásáról* írt s a
franczia akadémia által 1 0,000 franknyi
rendkívüli megkoszorúzott pályamunkájából
fordítva.) Pest, 1836.
n. kiadás. 1844.
— Mit tartsunk a homoeopathiáról "? Dr.
K r a u s, M s t, C a s p a r i és H u-
f e 1 a n d német munkáik után (fkép)
a nemon'osok számái-a közrebocsátotta
. . . Pest, 1838.
Lumnitzer István. De rerum naturalium
adflnitatibus. Dissertatio inaug.
med. Posonii, 1777. (Winterl eladásai
után.)
Majláth. János gróf. Der animalische
Magnetismus. Regensburg, 1852.
Manardus János. Medicinalis epistolae.
Paris, 1528. — Argentorati, 1529.
— Basil., 1540. — Lugd., 1549. - Venetiae,
1557.
— In artem Galeni medicinalem luculenta
expositio. Basiliae, 1529.
— Editio II. 1563.
Margitay István. De medicina organica
ope empiriae rationalis
construenda
disserit . . . Budae, 1837.
Margó Tivadar. Darwin és az állatvilág.
Pe.st, 1869.
Markovitz Mátyás. Dissertatio de
discrimine lucis atque tenebrarum,
vitae et mortis. Jenae, 1733.
Markusovszky Lajos. Orvostudori
értekezés. Az orvos mint nevel.
Pest, 1844.
Márton (mándi) Gábor. Dissertatio
inaug. med.-practica de medico ad
lectos aegroruni. Vindobonae, 1841.
Maternia Cilano György Zeresztély.
Dissertatio med. de corruptelis
artem medicam hodie degravantibus.
Altonae, 1740.

204 MÁTYÁS — OROSZ
Mátyás Mihály. Orvosi zsebkönyv.
(iyakorló orvosok és orvostanhallgatók
számára. Kolozsvár, 18Hf).
Mauksch János Dániel. Dissoi-tatio
inuiií:. nu'd. de partibus plantarum.
Tyniaviao, 177«.
Mayer Lajos Ern. Theses medicae.
Vionnaf. 1771.
Mayoor Zsigmond. Díssertatio inaug.
mod. l'rublouiatica de mascula sobole
procroanda. .AlloiHi, 172.i.
Meissner Pál. System dfr lli'ilkunde
aiis den allgemeinsten Natúréi 'x-tzen
irefolgert. \Vien, 1832.
Merkel Emil. Orvostudori értekezés.
.\ zene orvosi tekintetben. [Musica
rospestu medico. Dissertatio inaug.
med.l Buda. 1843.
Mészáros Rupert Ignácz. Dissertatio
inaug. nied.-botan. de coniferis
Hungáriáé. Pestini, 1839.
MoUer Godofred. Dissertatio
inaug.
med. de aére í'odinaruni metallicanim
noxio. Vom unterirdischen bsen
Wetter. Halae Magd., 1730.
— Károly Ottó. Disputatio inaug. de
divino in medicina. Altdorfii, 1696.
Molnár János (I.) Paraenesis ad auditores
chyrurgiae in lyceo regio academico
Claudiopolitano habita . . .
'ei kórház
nevezetesb eseteibl. Buda, 1843.
Müller Clotár. Hasonszenvi házi és
családi orvos a ha.sonszenvi gyógyászat
tanainak és alapelveinek eladása
a betegségek biztos gyógyítására.
A legújabb kiadás szerint
fordítva s értekezésekkel bvítve
Lutze Arthur és Reichen-
It a c h Lajostól. Függelékkel a
házi állatok legfontosabb betegségei
•s ezeknek hasonszenvi or\'oslása
télül. Irta B ö h m e Károly városi
állatorvos Lipcsében. Pest, 1863.
— Móricz. Kechtfertigung des Dr.
J o s e f V. B a k d y in Raab gegenüber
die grundlosen Angriflfe zweier
•lasijíer .^erzte, mit gerichtlich l)elílaubigten
Melegen. Leipzig, 1832.
Nagy (páthi) Gáspár. Kilekezés az
orvosi hitelrl. (Orvostudori értekezés.)
IConfldentia in medicinám. Dissertatio
inaug. med.| Buda, 1838.
— József. Enchiridion medicináé pastoralis.
Quod usibus curatorum aniniaruni
coniressit . . . Comaroiuii, 1855.
— (torosnyai) Márton. Dissertatio
inang. nied. de potentia ot impotentia
animae hnmanae in oorpus organicum
sibi junctum. Halae Magd., 1728.
— De potentia et impotentia animae humanae
in corpus organicum sibi junctum.
(Ob und wie weit die Seele in den
menschlichen Cöi-per würcke.) Disquisitio
philos.-med. in qua animae
in producendis modibus voluntariis
potentia, spontaneis ver impotentia,
secundum philo.sophiae sanioris et
medicináé rationalis principia, explicatur
ac demonstratur. Halae Magdeburgicae,
1729.
Navratil Imre. Emlékkönyv . . . egyetemi
nyilvános rendes tanár 30 éves
mködésének jubileumára. Bu-
tanári
dapest, 1897.
Nemes Imre. Az emberi test és szellemi
viszonyának bölcsészete. Nagyvárad,
1877.
Némethi Sámuel. Az orvoslás
raestcrséííérl.
H. és é. n.
Neuh.old János Jakab. Exercitatio
clinica de inunditatione capitis a .sufílaminato
refluxu maris microcosmici,
ubi occasione hujus argumenti, pauc«
quaedam de infantibus suppositiis
germanice Wechselbalg aliaque satis
cuiúosa interseruntur. Jaurini, 1730.
— Observationes pathol.-therapeuticae,
horis subsecivis con.scriptae, quamm
nunc primam decadem ampl. academiae
nat. curios. etc. speciminis loco
exhibet. Altdorfii, 1733.
Ott Perencz Endre. Útmutatás a
betegségek olcsó és mégis biztos orvoslására,
annak bebizonyltíisával,
hogy a patikák többnyire nélkülözhetk
és azok kevesbítése az országra,
emberiségre, az orvosi rend s mvészetre
nézve hasznos. F"ord. Horváth
József, Hontmegye r. forvosa.
Pest, 1845.
Oláh GyTila. Tanulmány a hasonszenvészet
ismertetésére. Buda, 1865.
— A hasonszenvészet értéke. Felelet
Balogh Tihamér »Parhuzam a
homoeopathia és allopathia közt«
czím mvére. Pozsony, 1867.
Orosz Ádám. Homoeopathia. Eger,
1841.
— Antal. Schoderiana. Rövid leirata
kétszáznál több igen érdekes, részben
bonyolult kóresetnek, valamint S o h o-

' '
'
|
'
j
.
der János, orvostudor úr, delejzetes
gyógjTnodora által e kóresetek
gyógjiata folytán elért eredményeknek.
Hasznos és vlgaszn^Tijtó leltárul
mindejinemú betegek számára össze-
1
gyiijté s betegekre nézve érdekes
jegj'zetekkel eg>ütt kiadá . . . Bécs,
1850.
— Sehoderlana, oder kurzgefasste Besehreibung
von mehr als 200 sehr
interessanter . . . Krankheitsfálle ...
U. verb. u. verm. Aufl. Wien, 1850.
— Recueil abrégé par ordre chronologique
de maladies traitées au moyen
du magnétisme appliqué par Mr.
Jean Schoder, et d' aprés sa
Methode l'apper^u pathologique des
resultats obtenus. Vlenne, 1851.
— Der Magnetiseur Dr. JohannSeho-;
der und sein heilvolles Wirken :
in
-
Wien. Zum Troste und zur Aufriehtung
der heilbaren Kranken jeder
Ottmayer Mihály. Dissertatio inaug.
med. sistens generalem ideám hominis.
Pestini, 1822.
Palatini János Jakab. Theses inaug.
medicae. Viennae, 1777.
Palócz Ignácz. Az egészség megóvása
és a betegségek gyógyítása. Budapest,
1898.
Páriz (Pápai) András. Dissertatio
inaug. med. de ver et necessario
mediconim arcano. Francofurti ad
Viadi-um, 1732.
— Ferencz. Pax corporis ; azaz emberi
testnek bels nyavalyáinak okairól,
fészkeirl, s azoknak orvoslásának
módgj'ának való tracta. Melyet mind
él tudós tanítóinak száj okból, mind
a régieknek tudós Írásokból, mind
pedig maga sok betegségek körül
való tapasztalásokból summásan öszveszedett
az házi-cselédes gazdáknak
és gazdasszonyoknak, kik városokban
OROSZHEGYI — PFEIFFER 305
és falukon laknak, és sok ügyefogyott
szegényeknek hasznokra, mennyire
lehetett értelraessen, világossan magyar
nyelven kiadott . . . Kolozsvár,
1690. — Másodszor kiadott . . . Lcsén,
1692. — Ez harmadszori kiadással . .
egész könyvvel bvített . . . Kolozsvár,
1695. — Lcsén, 1701. — Mostan
pedig ujabban az auctor fla
Papai
P a r i z A n d r á s m. d. inspectiója,
s némely helyeken tett igazítása alatt,
sokaknak varasokra világra bocsáttatott.
Kolozsvár, 1747. — 1759. —
1774.
Parschitius Miklós. Conclusionum
medicanim disquisitio príma. Regiomonti,
1652.
Patacsich D. Dissertatio inaug. med.
sistens erronea quaedam de medicina
et medicis hominum judicia. Pestini,
1819.
Pataki Sámuel. Theses medicae . .
Gattung, in versehiedenen constatirten
und von den
pro specimine inaug. Trajecti ad
I
Geheilten selbst Rhen., 1758.
öflentlieh bestáttigten Heihmgsfállen Pávai Vájna Gábor. Az orvosi kamarák
érdekében. Pozsony, 1888.
dargestellt. Ofen, 1852.
Oroszhegyi (Szabó) Józsa. Az ód Peitsits Constantin. Rukovoditele . .
és életdelejség közéleti értéke. Föl- Buda, 1834. (Az elvesztett egészség
világosítás és utasítás minden értei- visszaszerzésére vezet kalauz. Szerb
\
mes embernek, mit kelljen a természethatányról
hinni ; miképen közéleti Perliczy János Dániel. Dissei-tatio
nyelven).
kényleteki-e és egészségi ezélokra fölhasználni
; nevezetesen ideges kóro-
indagine medica, sub schemate sy-
inaug. med. de natm-arum diversarum
kat általa egyszeren és sükeresen stematis diversarum machinarum inter
gyóg>^tani. Szorgalmas tanulmányozás
és tapasztalat után írta . . . Pest, Trajecti ad. Rhen., 1728.
se connexarum feliciter instituenda.
1858.
Peterka József Sebestyén. Értekezés
az orvosi tudomány kezdetérl, annak
díszérl és a polgári társaságba
való hasznos befolyásáról orvosoknak
és nem-orvosoknak a számára. Pest,
1824.
— A díszes ntelenségrl és annak
megtartása módjáról. Pest, 1824.
Petcz Mihály. Neue Theorie der
Heilkunde. Pressburg, 1819.
— Ansicht des Lebens. Ofen, 1834.
Petz Lipót. Predigt bey Gelegenheit
der wegen der Cholera veranstalteten
Bussandacht, geh. im ev. Bethause
A. C. in Oedenburg am 8. Febr. 1834.
Oedenburg, 1834.
Pfeiffer Lajos. Panegyricus divis
Cosmae et Damiano artis medicae
tutelaribus in academica S. Sigismundi
basilica coram S. P. Q. A.
propositus, dum i. facultas medica
universit. Budensis eisdem tutelaribus
suis annua sacra solemni ritu facérét.

;
;
206 PICK — RÉTHY
Anno 1778. die 27. mensis Julii.
Budno, í5. a.
Pick L. Üas Wort, zur Stiftung des
neu zu errichtenden Hospitals in den
Horzen unserer Mitbürger als Monumont.
Steinanmnger. 1858.
Piday János Nep. Dlsseitatio inaug.
iiuhÍ. si.>stens praoliniinaria lepidoptcroloíriae.
l'estini, 1823.
Plecker Frigyes. Uissertatio inaug.
nied. de dignitate .scientiae medicao.
Dissortatio inaug. med. Patavii. 1833.
Plenck (Plenk) József Jakab. Physiíilogia
ot pathologia plautarura.
Vionnap, 1794.
Polák Ignácz. Dissertatío inaug. med.
sistens breve viariura pro proptianis
asphyxiis succurentibus. Viennae, 1820.
— Károly. Reoensio plantarum phanerogamarum
in com. Castiiferrei Hungáriáé
iiucusque inventarum. Speciinon
inaug. med.-botan. Budae, 1839.
Pósa Gábor. A homoeopatiiia ügyében
törodt'kok, . . .-nak nagj'-atódi Czindery
László úrhoz, tek. Somogy
vármegj^e els alispánjához írt leveleibl.
Pe?t, 1834.
Pserhofer Sámuel. Ueber die theoretische
und practische Beziehung
zwischen Religion und Medicin. Pápa,
1841.
Kácz István (I.) Planematologia Jatrices
seu diatribe medica, praecipuos
errorum in medicina omnis aevi fontes
critice sistens, et examinans
item, quo pacto ab illis, in curandis
hominum morbis, cavendum sit, philosophice
indigitans, — quam annuente
incljla facultate medica regiae scientiarum
univ. Hungaricae Pestinensis
. . . submittit . . . Pestini, 1816.
•— Sámuel. 'laTpizal ropaiváasi; x. -. X.
Ms-:cí'ípa3t>6Í3ai et'; ttjv rjjLiüv oioíXezTov
ropd 1 éiupjio laccvvoD Zaptpa. '£v Ileaxd,
1787.
— Oratio ad sodales Marianos ; die 17.
Mártii 1782. Budae, s. a.
— Editio 111. Pestini, 1794.
— Orvosi praxis. Két rész. Buda, 1801.
Radniczky Ignácz. Specimen inaug.
med. sistens experimenta quaedam,
(luibus con.stitit, eas parte.s esse prae-
(iitas, quibus H a 11 e r u s cum aliis
quibusdam omnem sentiendi facultatera
cum irritabilitate denegat. Vetero
Praifae, 17.56.
Rakita Alajos. Legújabb orvosi házi-
Itarat vag>' az önorvos. Értelmes
tanácsadó, mint kell a kisebb bajokat
csupán háziszerekkel gyóg>itanl
nag>'obbaknál pedig, orvos nemlétében,
a legszükségesb segedelmet njnijtani.
ílgy közhasznú népkönyv két
toldalékkal. Az els magában foglalja
a legpróbáltabb háziszerek tarát betrendben.
A második rövid utasítást a
ni szépség fentartásaról és ápolásáról.
R i c h t e r V. után íita, bvítette
és a magyar nép természetéhez alkalmazta
K. A. Szeged, 1856.
Bakovecz Elek. Dissertatío inaug.
sistens brevem mineralogiae conspectum
historicum. Vindobonae, 1836.
Ramagde Hopkins Ferencz. Die
Auszehrung hoiIl)ar! oder Kntwickelung
des Prozesses, den Natúr und
Kunst einzuleiten habén, um diese
Krankheit zu hellén ; und Empfehlung
einer ganz neuen und einfachen Heilmethode.
Nach dem F^nglischen von
F. S h m i t. II. verb. Aufl. Pesth, 1836.
— A tüdövész gj'ógyítható, vagy azon
folyamatnak kifejtöztetése,
melyet a
természetnek és mvészetnek kell
választani ezen nyavalyának meggyógyítására,
egy uj és egyszer gjógymódnak
ajánlása mellett. Angolból
átfordíttatott H o h n b a u m K. által.
Magvarázta Németh y József.
Pe.st, 1836.
— II. kiadás. 1842.
Rang Ferdinánd. Dissertatío inaug.
med. theoriam siderogeniae et siderojatricao
sistens. Pestini, 1819.
Rapos József. A nevelészet és gyógyászatnak
egymáshoz való viszonyáról.
Budapest, 1874.
Raulin József. Beobachtungen aus
der Arzneykunst, worinnen man Anmerkungen
flndet, die das Vonirtheil.
so man von dem Gebrauch der Milch
in der Schwindsucht hat, zu bestreiten
suchen. Nebst einer Abhandlung
über die Bestandtheile der Luft in
ihrem natürlichen und widernatürlichen
Zustande, oder als Ursachen
der Kiankheiten betrachtet. Aus dem
Französischen übersetzt . . . von D a-
niel Christian Burdach. Leipzig
und Pressburg, 1776.
Renard J. K. und Wittmann F.
G. -Auserlesone medizinisch-praktische
Abhandlungen der neuesten französischen
Literatur. I. und II. Bd. 1. Abth.
Pest. 1817-18.
Réthy Pál. Szegényeket ápoló és kórintézet
falállításáról Békés-Csabán.
Szarvas. 1847.

Retteg Perencz Lrincz. Rationes
seu decas relationuin annuariim medico
physicarum, ad inclytam universitatem
comniitatuum Pest, Pilis et
Solt ai-tienlariter unitorum competenti
tempore porrectaniiu ab eorumdem
ordinaiio-physico. Budae, 1807.
Reussius Dávid. 15 Predigten, über
die Seuche der Pestilenz vor den
Haubt Obern in
der Bergstadt Cremnitz
im 80-ten Jahre als die Seuche
regierte. Nebst Sermon von weiland
Thomas Froelichii zu
Kaschau. Leipzig, 1581.
Ricliter P. Legújabb orvosi házibarát
vagy az önorvos. Értelmes tanácsadó,
mint kell a kisebb bajokat csupán
háziszerekkel gj-óg>'ltani ; nagyobbaknál
pedig, orvos nemlétében, a legszükségesb
segedelmet njTijtani. Egy
közhasznú népkönyv, két toldalékkal.
Az els magában foglalja a legpróbáltabb
háziszerek tárát betrendben.
A második rövid utasítást a ni szépség
fentartásáról és ápolásáról . . .
után írta, b^itette és a magyar nép
természetéhez alkalmazta R a k i t a
Alajos. Szeged, 1856.
Rigler Zsigmond György. Dissertatio
inaug. botan. syngj'nesiae divisionibus.
Budae, 1778.
Rosenberg Károly Heinrich.. Fortsehritte
und Leistungen der Homöopathie
in und ausser Ungarn nebst
einer Darstellung ihrer Gnmdsátze
von ihren gegenwártigen wissenschaftlichen
Standpunkte und Hinweisung
auf die Vortheile, die dai"aus
für Staat und Staatsbürger resultiren.
Ein Wort für seine Zeit. Leipzig,
1843.
Róth Albert. Dissertatio inaug. polit.-
med. de influxu sexus sequioris in
vitám et statum. Pestini, 1841.
— Sámuel. Generállá biostaticae. Dissertatio
inaug. polit.-med. Pestini,
1821.
Rozgonyi (rozgonyi) Gábor. Orvostudori
értekezés. Töredék az orvosi
hitelrl. [Dissertatio inaug. med. sistens
quaedam circa confldentiam medicináé.]
Pest, 1833.
Sadler József. Dissertatio inaug. med.
sistens descriptionem plantarum epiphyllospermaiTim
Hungáriáé et provinciarum
adnexarum atque Transsylvaniáé
indigenarum. Pestini, 1820.
Sambucus János. Icones medicorum.
Autverpiae, 1574.
RETTEG — SCHWARZ 207
- Editio V. Amstelodami, (161.5).
Scbachter Miksa. Az emberi akarat
szabadságáról. Budapest, 1889.
— A gyakorlati orvostan haladása,
kiadta többek közremködésével . . .
Budapest, 1889—1894.
— Az igazságügyi oi-vosi tanácsról.
Budapest, 1897.
Schiller Sámuel. Opfer des Herzens
Gott dargebracht, íUr die Befreiung
von der verheerenden Seuche der
. . 4. Dec. 1831. ... zu
Brechruhr. Eine Dank-Predigt, gehalten
am .
Harkau. Oedenbui^, s. a
Schimko J. Gottlieb István. Systematicus
offlciorum medici conspectus.
(Dissertatio inaug.) Viennae, 1817.
— Das Hahneman n'sche System (die
homöopathische Heilmethode) in
mathematischer imd chem.-geolog.
Hinsicht betrachtet und widerlegt.
Wien, 1828.
— Le Systéme deHahnemann considéré
et examiné sous le point du
vue mathematique et chimic.-geologique.
Petersboui'g, 1829.
Scblesinger Ignácz. Medizinische
Topographie der königl. Preistádte
Pesth und Ofen. (Eine von der löbl.
mediz. Fakultát gekrönte Preisschrift.)
Pest, 1840.
Schoepf-Merei Ágost. Die umstimmenden
Einwirkungen und die Krankheiten
des Körpers und der Seele
wáhrend und nach der Ueberschwemmung
von Pesth. Leipzig, 1839.
Schordann Zsigmond. Dissertatio
inauff. med. de medicina populari.
Pesthii, 1817.
Sobraud Perencz. Primae lineae
stiidii medici. Quas auditorum suorum
commodo duxit . . . Pestini, 1794.
Scbreiber Moses. Dank-Predigt nach
überstandener Cholera-Gefahi-. Gehalten
in hebráischer Sprache. Ins
Deutsche übersetzt von Moses
E i s n e r. Pressbui^, 1832.
Schreier Norbert. De sensu communi
dissei-tatio logico-metapbysica. Viennae,
1778.
Schubert Lajos. Physiogi-aphia avium.
Dissertatio inaug. Budae, 1841.
Schulek Vilmos. Klinikai
feladatok.
Ünnepi beszéd a budapesti kir. tud.
egjetem alapító ünnepén. Budapest,
1891.
Schwarz Ede. Reise der östeneichischen
Fregatté Novara um die Erde,
in den Jahren 1857., 1858., 1859 . . .

2()8 SCHWLMMKR — SZAPARY
Medizinischer ThoiI. 1. Rd. Wien,
1861.
Schwiminer Ern. Hnilékirat a budapesti
iiir. og7)-olenipn a l)6r- (^s bujaliántalinalv
olítatásánaií rondszoresití^sp
tárgyában. Budapest, ISMl.
Scotti Antal. Dic iíeligion und Arznei-
. . Mit
kundo in ihron wechselseitijs^en Beziehungen,
dartrestellt von .
einer Vorrede und einigen Benierkungen
nach deni Italienischen herau.slíPireben
von J. M i c h. v. Ij e n h o s-
s «' k. Wien, lH24.
Segner János András. De natura
íio principiis medicináé dissertatio
inaug. Jenae. 1730.
— Disputatio de praxi medicinali seeundum
theoriam instituenda. Göttingae,
1741.
— Sendschreiben an einem Freund,
in welchem die Ursachon angeführt
werden, wanim er Denjenigen nicht
antworte, die bisher seine Crisin
angefochten habén. Göttingae, 1742.
Senff (Sinapi) Mihály Alajos.
.Absurda vera, sive paradoxa niedica.
(lenevae. 1697.
Serpilius Kristóf. Religio medici
vore christiani. Regensburg, 1710.
Sipos Károly. Orvostudori értekezés.
A föld színe változásai. Buda, 1837.
Soltész János. Népszer orvostan.
(Medicina popularis.) Miveltebb nemorvosok
számára. Sáros-Patak, 1851.
Spécz József. Anrede bei (íelegenheit
(jer feierliciien Grundsteinlegung des
neuerbauten Ofner Kaiserbades. Gehalten
am 17. Mai 1842. Pesth, s. a.
Spindler Pál. Observantium medicinalium
centuria. Francofurti a.M. 1691.
Spitzer Hermann. Dissertatio inaug.
med. de cbirurgiae ad medicinára
relatione. Pestini, 1833.
Steer Márton. Dissertatio inaug. phil.-
mcd. examinans quonam idiomate libri
medici sínt conscribendi? Viennae,
1824.
Stephanovits Tamás. Dissertatio
inaug. med. de oftlciis medici. Budae,
18.^5.
Stemheixn Károly. Uebersicht der
Klóra Siebenbürgens, den neuesten
Forschungen gemass na

SZKI.l — TKEMl'ACHHiv^ 209
Paris, 1854. (A »Table Moving* folytatása.)
— Die Magiiotische Lehi-o in F'ragen
und Antwoiten. Regensbui'g, 1855.
Szeli Ábrahám. Dissertatio inaug.
med. de daninis gravioribus, oriundis
eoriimque genesi. AltoiHi, 1750.
— Károly. Theses inaug. med. pract.
Vionna-', 1778.
Szemián Pál. Az íingyillíolás orvosi
tekintetben. (Orvostudori értelmezés).
[Dissertatio inaug. med. sistens autochiriam
obtntu medico.] Buda, 1839.
Szépessy József. Dissertatio inaug.
med. de diíínitate medicináé. Budae,
1836.
Szepsi W. András. Döghalál ellen
való
orvossás". (Praedicatio.) S.-Patak,
1662.
Szibenliszt Mátyás. Dissertatio inaug.
inod. sistt'ns anatómiám et physiologiain
piscium generalem. Budae, 1841.
Szilágyi (székely-földvári) Miklós.
Dissertatio inaug. med. de sympathia.
Viennae, 1824.
Sziller József Lajos. Dissertatio
inaug. med. sistens divorsa oftieia
medici. Viennae, 1834.
Szirmay András Ignácz. Di.-scitatio
inaug. med.-zoologica sistens : pisces
aquarum Hungáriáé. Vindobonae, 1840.
(Magyarország halainak megismertetését
R e i s i n g e r tanár monographiájábói
kiírva és megrövidítve adja.
Szinnyei.)
Szoboszlai József. A farsangot követ
nyavalyákriil. Németbl ford. . . .
Bécs, Í800.
'
Szohner József. Az allopathia és homoeopathia
közti viszony, vag>' a hasonszenv
vázlata levelekben közfelvilágosítás
érdekében. Baja, 1860.
— Czáfolata A r g e n t i tdr. » A különféle
betegségek homoeopathiai — ha-
czim ma-
sonszenvl — gj'ógyítása*
gyar miívének, vagyis a homoeopathia
tiszta szemüvegen vizsgált alakja.
Baja, 1862.
Szombathelyi (vihnyei) Gusztáv.
Dissertatio inaug. nied. sistens compendiiiin
medicináé unicum inunere
medici. Vindobonae, 1837.
Tallar György. Vi.'íuin repertum anat.-
chirurgicum, oder gründlicher Bericht
von den sogenannten Blutsaugeni,
Vampier in der Wallachey, Siebenbürgen
u. Bannat. Wien, 1784.
Talyga István (tanító). Huszonöt háziorvosság
az ifjú házas féiHak szá-
• íyory: Bililiofíiviphia iiiedica Hiiiigariae.
mára, a kik a házassági boldogsággal
ellenkez dolgokat eltávoztatni s a
magok felesége szeretetét és húségét
megnyerni s megtartani törekszenek.
Németbl magyarra fordította . . . Rév-
Komárom, 1826.
Tarsótzky Máté. Az öszporhonukról.
(Orvostudori értekezés). [Compositae.
Specimen inauguráló botanieo-medicum.)
Buda, 1839.
Tauszk Ferencz. Válasz »Sic itur ad
astra!« czim röpiratra. Budapest,
1896.
Tegz (árkosi) Benedek, l'hilosophiae
et medicináé elosium. Patavii,
1639.
Teutsch András. E naturali atque
medica scientia po.sitiones miscellaneae.
Wittenbergae, 1690.
Thanhoffer Lajos. A földmivelési,
ipai- és kereskedelmi miniszterhez
jelentése külföldi utazása alatt tett
tapasztalatairól. Budapest, 1877.
Thomas István Vilmos. Questio
academica nervorum capitis augeri,
an imninui debeat. Viennae, 1783.
Toepler János Károly Ágost. Dissei"tatio
inaug. philos.-med. de ratione
et experientia duobus medicináé fundamentis.
Vindobonae, 1823.
Tognio Lajos. Fölszólítás Mag>"ar- és
Erdélyország orvosaihoz s természetvizsgálóihoz.
Pest, 1841.
Tormay (Krenmüller) Károly. Tolnamegye
c»rvosi hely népiiata. H. n..
1846. "
Tóth Pápai Mihály. A keresztségnek
orvosi szemekkel való megvizsgálása.
H. és é. n.
Tóthfalusi Miklós. Az orvos viszonyairól.
(Orvostudori értekezés). [Dissertatio
iiuiug. med. sistens relationes
medici erga aegros, societatem et
socios, adumbraus simul methodum
qua medicus se exeolere ac perflcere
posit.] Buda, 1839.
Töltényi Szaniszló. Versuch einer
Kritik der wissenschaftiicheu Grundlage
der Medicin. I. II. Hd. Wien,
1838. - III. Bd. 18.3M. - iW Bd. 1840.
Török Lajos gróf. Neue durch Erfahrung
l)e\váhrte Theorie der Heilkunde,
iiach kosmopolit. - physiolog. - chemischen
Grundsátzeii. Kaschau. 180^.
Trangus Illés. Dissertatio iiuiug. med.
(l(í sanatione divitum dlfticili. Halae,
1731.
Trempacher Mátyás. Dissertatio
inaug. med. Hudae, 1837.
14

.
j
technicorum
\
sertatio
'
ado
! Zay
'
Zipser Keresztóly A. Die Versamm-
lungen ungarischer Aerzte und Xaturmit
besonderer Beziehung
die am 4. Angust 1841 zu Xeusohl
abgehaltene dritte Versammlunir.
1846.
Oedenburg und die achte Versanim-
ungarischer Aerzte und Naturforscher
im Angust des Jahres 1H47.
Zusammengestellt von . . . Pe.st, 1863.
j
I
forscher
\
auf
'
Neusohl.
í
—
í lung
210 VAJDA — 1789
Vajda Péter. A fóiHasüáir. Mint kell
H hínieit vaffyls fí'iHui tohotséfret
kifojteni, fryakorolni s visszaszerezni.
A hajdan s jelenkor tapasztalásai
szerint ifjak í>s férfiak számára írta . .
Kassa. 1835.
Varga János (II). A habonák könyve.
(Aiiiaijryar orvosok és természetvizsífálók
által 3(X) forint díjjal jutalmazott
pályamil.) Arad, 1877.
Vedrödi Viktor. Röpirat a fryógyszerészi
fryakornokok kiképoztetésérl.
Debreozen, 1889.
Verebóly József. Dolejtö. Az orvosi
tudomány homályaiban a müveit közönséfí
számára. Pest, 1863.
Vering H. J. Compendium medicináé
l)astoralis, (juod in usum parochorum
ruri dejrentium, secundum Vering,
propriis observationibus locupletatum
edidit A n d r. H a c k e 1. Cassoviae,
1843.
— Lelkipásztorsági gyógytan kézikönyve
.. . után fordítva és alkalmazva
G r ü n w a I d P á 1 által. Pest, 1844.
Veszély József. Krinnerungen aus
dom magnetisehen Schlafe. Pest, 1852.
B a k o (i y Á r p á d. Budapest, 1878.
Viszánik Mihály. 111. ac Clar. Dno
.1 o a n n i N e p. Raima n n, dum
universalis nosocomii direetor, ac una
Virchow Rudolf. A tudomány szabadsaga
modern államban. Fordította
ad inclytum régimen Austriae inferioris
consiliarius denominatur, piissimi
discipuli, gratitudinis perennis testimonium
perhibent. Viennae, die 23-a
Augusti anno 1820. S. 1. et a.
Voigt György. A tanácsadó orvos,
mint hív barát. Oktatás az egé.szség
megtartására, a betegségek meggyógyítására
egyszer háziszerek .iltal.
Hív és közönséges útmutató mindazok
száraára, kik magokat akarják
tanítani, vag>' nem mindjárt nyerhetnek
orvosi segedelmet szerint
Padavértei (V a j d a Pété r). Lipcse,
1834.
11. kiadás. Pest, 1834.
Wallassek Vincze. Ode an Henn
( í r g o r K a p d e b o von Baraczháza,
als derselbe den Verfasser aus
einer gefahrvollen Kiankheit rettete.
Temesvár. 1810.
Werbancsics János. Az ifjú orvos.
(Orvostudori értekezés). Buda. 1845.
Wolff András. Ueber einige orhebiiche
Hindernis.Ȓe der Gosundheit in
Siebenbürgen. Hermannstadt, 1793.
Sámuel. Falusi orvos pap, vagy
oly orvosi iitnmtatiis, melynél fogva
leginkább a falukon uralkodni szokott
nyavalyák orvosoltatnak. Melyet
minden valláson lévó pap uraknak,
seborvosoknak és értelmes házi gazdáknak
készített a kiadó . . . Pozsonvban.
1810.
Zborovszky Ágost. Notio terminonnu
in scieutia medica occurentium
philologice deductorum. Uisinaug.
med. Pestini, 183»>.
Ziffer Károly. Népszer orvosi tanácsvagy
házi lexicon az egészséges
és beteg emberrl. Két kötetben 25m
ábrával és Ifi tábhival. Budapest. 1881.
Zimmermann J. G. Von der Krfalirung
in der .Arzneikunst. .\gram,
i 1802.
1662. Speculum physiognomicum. (Jpera
A s t r p h y T 1 i y r n a v i e n s i s.
Tyrnaviae.
1718. Dank-Gebet wegen erlangten
Friedens, nebst herzlichen Seufzern
um Abwendung der iSchádlichen Pestilenz
und Misswachses. Ki'onstadt.
1746. Medicus Romanus Servus, sexaginta
solidis aestimatum, ex editione
M. G. A g n e t h 1 r. Halae.
1762. Gyász-ruha, azaz : Ülly igaz
megtérést mutató köntös, mellyben
fel kell öltözni mind azoknak, valakik
amaz három közönséges Isten ítéletinek,
ugy-mint: Döghalálnak, éhségnek
és fegyvernek idején magoknak vagy
szabadulást, vagy boldog kimúlást
kívánnak. H. n.
1767. üde auf den Namenstag, des Herrn
Kari G o 1 1 1 i e b W i n d l s c h. Von
F. P. Pressburg.
1779. Selet'ta authoruni in medica, & suprema
grammalices classe praelegi
solltorurá. Cassoviae.
1789. A keresztségnok orvosi szemekkel
való megvizsgálása. Pozsony l»an
— Apolló imd Merkúr, oder das Schiiksal
der Aerzte. Pest.

:
j
j
I
Anvendung
;
I,
1790. A keresztségnek orvosi szemekkel
megvizsgálása . . . H. n.
1792. Gratiarum actio S á m u e 1 i
R á c z med. dris, ac professori in
1790 — 1836 211
signuni sinceri, et veri grati animi
testimonium eidem dominó personali- der evang. Kirchen . . . wegen der
B ter praesentata per qiiarti anni med. Befreiung Burzenlandes von dem im
candidatos a. 1792. Pestini.
October 1813 ausgebrochenen, unter
1798. Ueber das B r o \v n i s c h e Sys-
Gottes gnádigen Beistande mit dem
tem. Ofen.
16. April 1814 ganzlich gehobenen
— Bin Wort für die leidende Mensch-
Pestübel. Kronstadt.
heit auf Veranlassung der jüngst in 1818. .Néma orvos, azaz együgy cs
Absicht eines in . . . Ofen neu zu hasznos házikönyvecske, mely a falusi
cselédes gazdáknak és gazdasz-
erbauenden, der itzigen Volksmenge
\
zulanglichen. und zweckmassig einzurichtenden
Krankenhauses erflossenen köd betegeskedknek segedelmekre
szonyoknak, és orvos nélkül szköl-
Allerhöehsten Hof-Entsehliessung. An és vigasztalásokra Íratott. Pozsony.
'
das Publikum. Ofen. 1825. Statuten des philanthropischen
1799. Aliquid de systemate B r o w- Vereins, welcher ... in der priv.
n i a n seu fragmenta. 1. De scientia, Stadt Steinamanger, zum Wohl der
et talentis Brownii. 2. De principiis leidenden Menschheit die Errichtung
systematis Brownii. 3. De medieis
Brownianis. 4. De medieis Antibrownianis.
Opposita anonymo antibrowniano,
cujus scriptum hunc titulum
gerit: Ueber das Brownische System.
Ofen, ünivers. Schr. 1798. Vacii.
— Gratiarum actio Dno S á m u e 1 i
R á c z, in regia scient. universitate
professori, oblata a physiologiae auditoribus
anno 1799. die 21. Augusti.
Pe.sthini.
1802. Plán zu einer ungarischen Gesellst'haft
für Naturkunde und Medizin.
Pest.
1805. Néma-orvos, azaz együgj'ú és
hasznos házi könj-vecske ; mely a
falusi cselédes gazdáknak s gazdaszszonyoknak
és orvosok nélkül szkölköd
betegeskedknek segedelmeki-e
és vigasztalásokra Írattatott S** E**
által. Pozsony és Pest.
1807. Prandia Jani in culina Aesculapii
per Bacehum parata anno 1805. Magno-
Varadini.
1810. Falusi orvos pap. L. Zay Sára
u e 1.
1811. Bibliotheca Bölönyana, oder eine
sehi- zahlroiche Bücher-Sammlung aus
dem theologischen, juridischen, medizinischen,
philologischen etc. Fache
in deutscher, lateinischer, französischer,
italiánischer, spanischer, englándischer,
niederlándischer, griechischer,
iingarischer, böhmischer, illii-ischer,
türkischer, arabischer etc.
Spraehe. Wien.
1812. Néma orvos, azaz együgy és
hasznos házi könyvecske a falusi
gazdának minden betegségek ellen
orvos nélküli segedelmére. Pozsony
és Pest.
1818. Néma orvos. L. 1805., 1812., 1818.
1814. Dankgebet zum öffentl. Gebrauch
eines Ki-ankenhauses beabsichtigt.
Steinamanger.
1881. Törvények, melyeket azon betegek
ttgyelmezni tartoznak, a kik
a kassai közönséges kórházban a
szentháromságnál menedéket koresnek.
Kassán.
Statuten der Oedenburger Kiiinkcii-
Anstalt. Oedenburg.
1882. A Jászberényben felállítandó kórház
és az arra való felgyeKs eránt
kidolgozott észrevételek. Pest.
1885. A tanácsadó orvos mint hív barát,
oktatás az egészség megtai-tására, a
betegségek meggyógyltására, egyszer
házi szerek által. L. V o i g t
György.
— Bemerkungen zum antihomöopathischen
Reichstag in Nürnberg.
Agram.
— Der neueste Hausarzt nach den
Grundsátzen der Naturheilkraft, odér
Belehrung sich bei Abwesenheit des
Arztes in den hauflgsten und gefahrlichsten
Krankheiten durch den Gebrauch
der einfachsten Mittel schnelie
Hilfe zu verschaffen, und insbesondere
durch die innere und aussere
des kalten Wassers die
Gesundheit zu erhalten, den Krankheiten
vorzubeugen und die vorhandenen
vollkommen zu heilen. Nebst
einer Anweisung zur Selbstberoitung
der darin vorkommenden Mittel und
einer Diiitik. Pest.
1888. Diaetetika dohányzók számára,
vagy tapasztalaton alapult oktntjis,
mikép lehessen úgy dohányozni, hogy
14*

;
I
a
I
ben.
j
összeszedte
I
i
'
morú
I
j
1 1860.
j
adó,
j
ségeiben,
1
származtak
I
kel,
I
masrtalanságról
I
j
I
achtzigjáhrigen
i
1855.
i
212 1837 - 18ÍK)
AZ ember ejfúszséKének ártalmára ne tapasztalt tanácsadó kétes eseteklehessen.
Egy toldalékkal, mely néhány
dohány- és burnótpáczokat fotrden
rend háztartásban, részint ön-
XélküKJzhetetlen kézikönyv minlal
maffíihan azok kedvéért, kik mellük
í^yönjresége miatt a természetes
s kiadta Pr. dr. R. N. .1.
tapasztalásaiból, részint másokéiból
dohány szívását el nem viselhetnék. t. n. Borsodvánnegye táblabírája.
Kmbertársai javára kiadta ej^y praktikus
dohányzó. Kassán.
1848. Az kolera pe.

!,:
;
A
;
1897 — BAJKAY 213
1899. Tréfás rimek. L. Csata r y
, L a j o s.
Év nélkül. (Sine anno.) I>auruiii
A pollinis ab inolyto medicorum ordine
. . . 1 )uo D a v i d i G ö m ö r y
medicináé eaudidato in alma salana
solennl ritu eollatam foitunatam precabantur
cives hungarici 1734. mense ,
Januario. Janae. i
— Ode Magii. Spect. ao. Clar. Dno
|
Samneli Rácz, iiiagnornm in
pátriám meritorum viro anno 1805.
die 16. Augusti. Kudae.
ii 111. kir. honvédelmi minisztérium.
I^udapest.
1897. Utasítás a honvéd egjévi önkéntes
segédorvos helyetteseknek és — Ditséró versek n. é. szemorvos
gj'óg>'szerészeknek elméleti és írya- Réz József úrról, a midn a pesti
korlati kiképzésére és vizsfíáira. Ki- királyi universitásban az on'osi í'acultastui
a födoctori méltóságra felemel-
^P adja a m. kir. honvédelmi minisztérium.
Budapest.
tetett volna : Augustus holnapnak 3().
napján 1791-dik esztendben. H. n.
— Die Unentbáhrlichkeit geschickter
Arzte wurde als . . . Herr J o h a n n
S i e g m u n d K r e y s e 1 aus Bartfa
in Ungarn auf der Jenaischen hohen
Schule den 19. Június 1741. den
medicinischen Doctor-Hut . . . erhielt
in gegenwáitigen Zeilen glückwünschend
erwogen von desseu allda
studirenden Laiulslpiiten. Jona.
3. Curiosa.
Albrecht J. F. A némberek titkai,
anyák és hajadonok oktatókönyve.
A nnemi tisztulás els beállásáról
a tisztulás
idszakának nyavalyáiról,
a fehérfolyás kiválásái'ól, a nnem
rendeltetésérl, a páros életrl, a
házas felek viszonyairól, a terhesek,
szülök, gjermekágyasok élet-rendérl.
Hiedelemmel eladva. MagyaiTa fordítva,
újra átdolgozva és mpgl)r>viT\ <
S z i l á g v i Miklós által. Kolozsvár,
1851
— Az ember és neme, vag>' egészséges
gj^ermekek nemzését és az er s
egészség fenntartását czélzó. az érzéki
szerelem, természetczél, nemi élv
vezetése, fogamzás, valamint a g>'engült
nemz-képesség heljTeállítását
és az önfertzés következményeinek,
a magömlés és fehérfolyásnak g>ökeres
gyógjdtását tárgj'aló legújabb
|
i
tapasztalatok. — Függelék. Egy jó
anyának szavai, melyeket férjezett
leányához
üj olcsó
intéz.
kiadás.
Pest, 1862.
Budapest, 1874. —
— A nemi betegségek alapos gyógyítása.
A kankó, bujafekély vagy bujakór
által ragályos, e betegségek fel-
i
ismerése és önkezelés gyóg>'ítási
módja. Számos vénymintával. Áz eredetinek
XU. kiadása után. Budapest,
1894.
— Az ember és neme. Orvosi tanácsok
a nemi szerelemrl, a nemi élvezet
|
vezetésérl, egészséges g>'ermekek
nemzésérl, a fogamzásról,
valamint
a fogamzás elhárításáról, a terhességrl
és önmegtartéztatásról. Az
eredeti m XXIX. kiadása után fordította
Nádas M i h á l V. Budapest,
1894.
— Az ember és neme. Physikai szerelem,
a természeti rendeltetés, a nemi élet
szabályozása, a fogamzás, a terhesség
és az önmegtartóztatásról. Egészséges
gyermekek nemzése, valamint a
nemzképesség fentaiisisa és visszanverése
czéljából. Fordította Baján
\Iiksa. Budapest, 1894.
— A nemi közlekedéstl való tartózkodás
következményei. Budapest. 1895.
Baján Miksa. Növény-atlasz. K n e i p p
S e b e s t y é n »Vizkurám« ez. könyvéhez.
Az összes, e könyvben tárgj'alt
és még ezeken kívül több a néptl
használt gyógj^tó-növények leírása és
természethú ábrázolása. í. ós II. kiad.
Szövegét fordította . . . Kempten, 1893.
p-naptár 1894. évre. A betegségek
gyógj'ítására. K n e i p p S e-
1) e s t y é n plébános és néhány orvos
— K n e i p
barátjai hozzájárulásával szerkesztette
. . . Budapest, 1894.
— A gyomor- és bélbetegségek és azok
alapos gyógyítása természetes g>'ógymód
alapján. Függelékül : fogak
és száj ápolása. Hazai és külföldi
tudósok nyomán. Budapest, 1894.
Bajkay Endre. Az állati vagy életmagnetismus
(delejesség tudománya),

214 BAUKR — FRAUENHOLÜ
mint bizonyos ff>'ó|«:>'mód. Saját flán
tPtt tapasztalatok után líözli az omberisójr
érdolvi'ben. (Különösen ajánlván
a t. t. papsáffuak, hogy e tárgygjal
megismerkedvén, elforduló esetben
híveiket tanácsolhassák és segíthessék.)
Pest, 18Ö2.
Bauer J. P. Der Mensch in Bezúg auf
st'iii (ieschlecht, oder Aufsátze über
Zeugung, Befnicíitung, Enthaltsamkeit.
líeischlaf, Khe u. a. áhniiche Gegenstánde.
Nach den ueuesten Werken
der französischen Aerzte bearbeitet. —
II. Aufl. IVsth, 1820.
— V. Aufl. Pest, Wien u. Leipzig, 1857.
Becker G. "W. Tanácsadó az elhalás
eltt, alatt s után. azaz rövid utasítás,
miként kelljen az elhalást, vagy nemi
közösülést úgy gyakorolni, hog>' az
egészségnek ne ártson, és szép, egészséges
és ers gyermekeket lehessen
nemzeni. Egy toldalékkal, melyben a
nemet s az ember nemzését illet
titkok magyaráztatnak. Németbl fordítva
Horváth József által.
Pest. 1829.
Blmel A. P. Der praktische Frauenarzt.
Anleitimg um die bei dem weiblichen
Geschlechte am hiiufigsten vorkommenden
Kraukheiten durch einheimische
Heilpflanzen und bewáhrte
Hausmittel ohne Arzt giündlich heilen
zu kíinneii. Prcsshnrg. s. a.
Böttger Gottwald Móricz. Csalhatatlan
szer a veszett kutya marása
(víziszony) ellen, ezernyi tapasztalások
és orvosi bizonyítványok által helyben
hagyva. Nyilvánosította németül
.. . magN'arázta J. A. M. .\. Pest.
1834.
Csipkés (Komáromi) György. Pestis
pestissé, azaz oly egynehány
eg>'ügyíi tanítások, melyekben a pestisnek
természete, okai, tulajdonsági,
minémüségi, munkái stl). a szentirásl»ól
megmutogattatván és felle megindult,
nia is fenforgó villongások
el igazíttatván, az köz vélekedés szerint
rettenetessége megkisebbíttetik
és nem oly szörnynek lenni mint az,
mint ez világ alítja együgjképpen
megtanlttatik. Debreczen, 1664.
Curtis J. L. A n(>mz képesség és
idöelötti csökkenésének okai. valamint
oktatások annak tökéletes vi.sszaállitásara.
Mindazoknak ajánlva, kik mértékteh'n
kicsapongás, titkos bilnök és
ragály következményeiben szenvednek.
Azonkívül oktatá.M)k a házasság
czéljairól és kötelességeirl, valamint
gj'ógyeljárás a közösülési képtelens ''g
és terméketlenség körül a legújabb
kiadás nyomán a szerz eszközlése
folytán magyaiTa fordította egy gj-akorló
orvos. London. I86f».
— Orvosi kalauz a háza-*ságban. Útmutatások
a családi élet erkölcsi czéljairól
s törvényes örömeirl, valamint
az elforduló physikai nehézségek
mikénti elmozdításáról. Továbbá mind
a két nembeli házasí)k s nem házasok
számára szánt fontos s üdvös
tanácsok s íigyelmeztetések. Magyarra
fordította eirv írvakorló orvos. Pest.
1869.
Dánföldi J. J. A titkos betegségek.
Budapest, 1H74.
Derzsi József. Élet könyve, mint
állandó házi orvos, vag>is egyedül
biztos, könny és ingyenes, mindenki
által érthet, szükség esetén önmagara
és övéire azonnal alkalmazható gyógymód.
Budapest. IH96.
Eiber Antal. A nemi élet titkai és
veszélyei. Értekezés a nemzés-, terhesség-,
önfertzés-, magömlés-, sápkór-,
fehéifolyás-, közösülési tehetetlenség-,
ni magtalan-ííágról stb. ez
utóbbi betegségek óv- és Jíyógymódjaival.
Pest, 1867.
— Vll. kiad. Budapest. 1878.
Ernst L. Önsegély. Orvosi tanácsadó
niiniien nemi betegségekben, melyek
önfertzés .stb. következtében keletkeznek.
Budapest, 1874.
XXVI. kiad. 1893.
— Die SellKsthilfe. Aerztlicher Rathgeber
bei allen Kraukheiten der Zeugung.stheile
eto. Budapest. 1874.
Pazekas Dániel. Ki akar egészséges
Iciini ? Budapest. 1893.
— A természetes gyógyítási mód. .Az
orvosi tiulomány refornuilásanak érdekében.
Budapest, 1896.
11. bv. kiadás. 1899.
Pischer Dániel. Tentamen pneumatologico-physicum
de mancipiis diaboli
seu sagis. WittelxMiía". 1716.
Prauenhold Theophil. I»ie (íeheininisse
(les schöncn (íeschlechts. Kin
freundlicher Kathge!)er für imsere
Frauen und Müdchen. die die Schönheit
und (iesundheit des Busens. die Keinheit
und Zartheit der Haut. die Fri.>

;
j
Kneipp Sebestyén. Gyermekápolás
egészséges és beteg napokban. Javaslatok.
Magyai-ul irta és kiadta Huszár
K ti r 1 V. Székesfehérvár,
1891.
— Vizkurám. 30 esztendnél tovább
próbálva és Írva, a betegségek gyógyítása
és az egészség föntartására.
Irta és kiadta Huszár K á r o 1 v.
Székesfehérvár, 1891.
— II. bv. kiad. Budapest, 1892.
— vizkurája, szükséges tanácsadó mindennem
betegség, u. m. : Angol
betegség, aranyér, álmatlanság, brsenyv,
búskomorsiig, csipöfájdalmak,
vértolulás, csontszenv, csíiz. diphtheritis,
delírium tremens. dugulás, ertlenség,
fagydaganat, fehérfolyás, fülfájás-zugás,
görvélykór, gyomorhurut,
gerinczbaj, hólyaghumt, influenza,
idegláz, köszvény, légrekedés, múigy-
\
daganatok, magömlés, orbáncz, orrvérzés,
rekedtség, szemlob, sorvadás,
sérv, üszök, vérköpés, vizeleti nehézségek,
víszérdag, vízkórság, zúzódás
stb. ellen. — A Kneipp-féle vlzg\-óffvmód
alapján írta : A s k 1 e p i a-
d'e s.* Budapest. 1891.
— így éljetek ! Tanácsok és utasítások
egészségesek és betegek sziunára.
Ford. J a e z i

gyítiisa u titkos ifjúkori bnöknek és
kicsapongásoknak. Sok betegségi tíirténettel
ellátva és az idegélettan legújabb
fölfedezései szerint orvosok és
betegek számára. A német VI. javított
kiadás után fordítva. Pest, 1864.
-- Uj olcsó kiad. Budapest, 1874.
Schenk S. Lipót. X nemi viszonyokra
gyakorolt befolyás. Budapest, 1898.
— Einflussauf das Geschlechtsverhiiltnis.
Magdeburg, 1898. (Lefordíttatott ma-
gyár, angol, orosz, portugál
nyelvre.)
és japán
j
|
Sernest. Das Wunderrecept oder
i
sicheres Mittel zur Verlüngerung des
j
j
|
216 RICHÁRD — 1889
és
kícsapongások által okozott betegségoinek,
valamint a tehetetlenség
önkezeiés által való alapos gyógyítása.
P'üggelékül : a vizgyógymód
alkalmazása. Az eredetinek LXXXl.
kiadása után fordította H a j á n
-Miksa. Kudapest, 1893.
Richárd R. Megifjodása a meggyengült
idt'irrcndszeniek, vagy alapos gj'ó-
Lebens, u. zur Erhaltung u. Befestigung
der Gesundheit. IV. Auílage.
Pressburg, 184íi.
— Csudarecipe, avag>' biztos óvszer az
élet hosszabbítására és az egészség
föntai-tására és megszilárdítására.
Találtatott . . . irománvai közt. Németbl
fordítva. Pozsony* 1843.
— 11. kiad. Pest, 1857.
Siklósy Károly. A természetes gyóg>'-
mód vagy a betegségeknek gyóg>szer
nélkül életrendi szabályok szoros
megtartása általi gyógyítása, a
S c h r o 1 1 által alapított s utóbb
tökélyesltett rendszer alapján és pontos
leírása a korunkban roppantul
elterjedt görvély-kórnak (Scrophula)
és bujasenyvnek, azok pontos gyógj-ításával
e

18iMj _ 1896 21"
I
minden emberhez, különösen azokhoz,
a kik gyomorgj'engeségben, ffájásban,
roszbüzú lélegzésben, ertlenségben,
szkjnellú.ségbeii, puffadásban,
emészthetetleuségben, dugulásban,
aranyérben, köszvényben, bénulásban,
búskomorságban stb. szenvednek,
hogy véi-tisztltás által nünden más
gyógykezelés nélkül, egészségüket
tökéletesen help-eállítsák. Kolozsvár.
1890. Vade-mecum az electi'o-homeopathia
terén. .\ két félteke népei számára.
M a 1 1 f i irróf hagyatéka. \z
olasz eredeti Vili. kiadás után fordit\a.
Budapest.
1892. K n e i
p p-féle öntések, pólyák,
fürdk és mosások. Pontos útmutatás
a K n e i
p p-féle vízgyógymód helyes
használatához. Budapest.
1896. Ámor és Hymen, vagy a szerelem
könyve. Jegyesek és házasoknak Írott
tapasztalati útmutató. Budapest.

ÖUPPLKMENTUM.
Kézmárszky Tivadar. Klinischo Mittheilun^eii aiis der 1. goburtshilílichiryiiíi-kologisc'heu
Univorsitats-Klinik in Budapest. Übor dio Jahre 1H74—82.
.Mit kurzor Üborsicht übor dic Jahro 1869 74. Horausgofrobon von . . . .
8tnttirai-t.
]MH4.*)
Schwimmer Ern. Die idiopathischen SchlPirahautplaquep (b-r Mundböhlo.
Wien, 1H78.
— Zur Therapie dor Variola voni Standpunkte der Microcoecu.-^lcbn-. Leipziir,
18H0.
— Die neuropathischen Derinatonosen. Leipzij; u. Wien, 1883.
— Hautkrankheiten. Leipzig, 1884.**)
— Die (ii-undlinion der heutigen Syphilistherapie. Haiuburír, 1888,*^
*) ad pag. 121.
**) » » 127.
***) » » 130.

INDEX AUCTORUM.

A.
bl B. 118.
— Jen ö.-), 165.
Abeles Siinou 76.
Abelles József 19.
Abelsberg Emánuel 53.
Abonyi József 56, 131, 165.
Ábrahám Adeodat 76, 115.
Ackerl József 53.
Aczél Sándor 131.
Adami András 53.
— Pál 31, 165, 171, 185.
— Márton 165.
Adlei- Alajos 31.
(J. W. 198.
— Hermann 19, 165.
— Iguácz 131.
Adolphns Keresztély Mihály 76, 198.
Agats Gusztáv 76.
Agnethler Mihály Theophil 53, 197, 198,
199, 210.
Ágoston Elek 168.
Aikin C. E. 136.
Airinger Andi-ás 76.
Ajkay (ajkai) Lajos 148.
Ajtai András 198.
— K. Sándor 161.
— K. Sándor István 162.
Alapi Henrik 70, 127, 128.
Alberti Mihály 76, 100.
Albrecht I. F. 213.
Albrich János 19, 76.
Áldor Adolf 76.
— Lajos 76.
Alexander Lajos 185.
Alexy Lajos 17.
Alföldi Izidor 144.
— Uzor 108.
AlfÖldy Dénes 144.
Algver János 115.
AUbutt H. Arthúr 119.
Aloys Károly .n.
Altér Herrmann 31.
Altschul Illés 76,
Altstadter Móricz 31.
Amatus Lnsitauus 165.
Ambró (adamóczi) Ignácz Koniuald 198.
— János 119, 144.
Ambrózy (sedéni) János 119.
Amer Miklós 76.
Amicis de 127.
Am-Pach (grünfeldi) János György 187.
Ancell Henrik 17.
Angyal Antal 53.
Angyalffy Márk Aurél 53.
Ángyán Béla 76, 79, 173.
Antal Dávid 125.
Géza 108, 128, 177, 197.
— János 165.
— László 53.
Antalkovich (kalinyei) Imre 134.
Antoni Sámuel (lelkész) 198.
Antoninus (Cassoviensis) János 144.
Apáthy István 7.
Apostolovits János 198.
Arany Zsigmond 31.
Arányi (elbb Lóstájner) Lajos György
1, 17, 108, 198.
Arejula János Manó 76.
Argenti Döme 76, 175, 209.
Árkövy József 131, 197.
Arnold Ábrahám 19.
Arnstein Herrmann 119.
Arz Ágoston 53.
Aschner Arthúr 177.
Asklepiades 215.
Aspécz Kudolf 76.
Astrophylus Tyrnaviensis 210.
Athanasievits Vazul 77.
Attomyr L 53, 77, 128, 161.
— S. 19.
Auer Károly Gábor 19.
Auerbach József 19.
— Miksa Ede 198,
Augustin Sámuel 198.
Augustinovics Gyuro 1.
Aujeszky Aladár 175.
Auner István 1, 19, 108.
Ausfeld Kristóf 77.
Aasterlitzer Simon 77, 108.

222 INDEX AUCTORUM
A vedig István 115, KUi.
Avenarivs János 201.
Ayrer János Kristóf "7.
Azary Ákos 18, 80, 185.
— András 17.
B.
Babes Viktor 17. r.t.
Habits János 7.
Habocsai József 31.
Hach Antal 198.
— 3Iiklós 7.
Bachmayer János 19.
Backer József 119, 123, 173.
tíácsinegyei István Pál 77.
— János 77.
Bacsó Bálint 53.
Bádoky ík>Ó8 Károly. L. Soós Bádoky
Károly.
Hagellardus Pál 7, 77, 136.
Haintner Ferencz 53.
Bajamonti íiryula 77.
Baján dr. 7.
— Miksa 77, 94, 130, 148, 213, 21fi.
Bajcsay Mihály 173.
Bajkay Endre 213.
Bajnok Antal 53, 194, 197.
Bakó János 31.
— Sándor 74, 109, 113.
Bakody Árpád 210.
— József 7, 77, 204.
— Tivadar 7, 77, 165, 175, 199.
Bakonyi József 144.
Bakos Mihály 119.
Malásházy János 185.
Malassa János 108, 139, 168, 198.
— Kornél 53.
Balázs István 144.
— Sándor 157.
Baliga Sámuel 199.
Bálint Rezs 77.
Ballá Manó 77.
Ballagi János 7, 24.
Ballexserd 136.
Kalló Mátyás 31, 144, 179.
Hallás Károly Lajos 77.
Balogh Endre 77.
— István (lelkész) 13R.
— József 199.
- ( szent-imrei) József 53.
— Kálmán 7, 9, 20, 53, 165, 167,
177, 185, 197.
Balogh (almási) Pál 1, 53, 77, 165, 199.
— (almási) Tihamér 17, 74, 136, 144,
175, 199, 204.
Soi'js Mihály 7.
Balsarati Vitás János 108, 144, 171.
italta Manó 77.
Bankó Antal 77.
Bánóczy Gyula 136.
Bányai F. István 91.
Bara (zágoni) István 20.
Bárány Zsiga 89.
Baráth Ferencz 144.
Barbenius József Benjámin 31, 77.
Barlanghy V. Adorján 177, 178.
Barlay Vilmos M.
Barna Ignácz 28, 131.
Báron Jónás 108.
Baronyai József 199,
Baross Károly 77.
Ban-a (homoródalmási) Imre 77.
— (homoródalmási) István 77, 199.
Barta Ágoston Ifil.
Barth László 144.
Bartha Károly 199.
Barts József 197.
Barthelémy 127.
Bartsch Ede Sámuel 7.
— Gusztáv 31.
Baruch Manó 77.
Basch Imre 74, 103, 127.
Basso Arnaux 28.
Bastaschich Pál 136.
Bastler Antal 77.
Báthori Gábor 165.
Báthory István 123.
Batizfalvy Sámuel 28, 108, 165, 177, 179.
Batthány (németujvári) Ferencz gróf 31.
Báti János 98, 141.
Báty János 77.
Bauer L 119.
J. P. 214.
József Károly 7.
Lajos 130, 144.
Samu 176.
— Sándor 31.
Baumeister W. 185, 188.
Baumgarten Egmont 79, 108, 131.
János Keresztély 53, 108, 144.
— Samu 77, 108.
— Simon 132.
Baumgartner Walfrid Antal 77.
Baunscheidt Károly 108.
Bausner Bertalan 7.
— Sebestyén 77.
Bayer János 17.
— János András 53.
— József 185.
Beaumont 108.
Bebrich József 144.
Beck C. S. 127.
— János Nep. 31, 77.
Becker (i. 111.
— G. W. 214.
Bécsi Gedeon 144.
Beddeus Sámuel Siégfried 17.

—
i
i —
Bednárik János 77.
Beér György József 115.
— János 132.
— Lipót 31, 77.
Behrens György 7Ji—
Behrens L.' A. H. 31.
Beké Kristóf 199.
Bekella Demeter 7, 20.
Békessy László 185.
Békésy Géza 31, 136, 144.
Bél János Theophil 77.
— Mátyás 144.
Béldi Károly 53.
Belky János 161, 197.
Bell Benjámin 108, 128.
Bellony József 77.
— Károly 77.
Bélteki Zsigmond 31.
Bencsik Mátyás 78, 144.
Bendiner Antal 3Iiksa 20.
Bene Ferencz 78, 136, 144-145, 101,
168, 199.
Bene Ferencz ifj. 74, 78, 162.
— Eudolf 78.
Benedek János 134.
— Károly 7.
Benedict Henrik 78.
Beniczky K. Irma 28, 126. 142, 145.
Benkótzi István 78.
Benk Sámuel 20, 31, 68, 85, 97, 109.
Bensa Ferencz Xavér 78.
Bentzig Mátyás. 78.
Bei-ault Th. '53.
Berczeller Imre 119, 120.
Bérczy János 76, 136, 155.
Bertlach Gyula 78.
Bereczk v. Briccius (vizaknai) György 78.
Bereczky (torboszlói) Károly 78.
Berend Miklós 136.
Berényi Ferencz 145.
Berger Ignácz 119.
— József 78.
Berkó József 31.
Bt-rnáth József (vegytudor) 31—32, 53.
Bemolák József 115.
Bertholdi 74.
Berzon József 54.
Beszedits Ede 32, 48.
Beszterczey József 78.
Bethke Károly 78.
Betlehem Fülöp 78.
Bettelheim Lipót József 20.
Beüky (fels-pulyai) József István 132.
Beythe András 54.
Biatzovszky János 78, 119.
Bibó Gedeon 78.
Biel György 54.
Bierbauer Nep. János 7.
Bihari Péter 1.
INDEX AUCTORU.M 223
Bikfai János 54.
Bili János 54.
Billitzer Fülöp 78.
Billnitzer Móricz 115.
Billroth Tivadar 28, 109.
Bing Hermán 78.
Binnenfeld Izsák 7^:.
Binz C. 54.
Biringer Ferencz 179.
Birly Ede Flórián 78.
Blancard István 197.
Blaskovich Ede itüt.
IVidolin 115, 118.
Blau Vilmos 78.
Blauhorn Ignácz Lajos 54.
Blener Miklós 79.
Blosius Sebestyén 79.
Blum Ferencz 109.
— Ödön 79.
Blumenfeld Ábrahám 79.
Blmel A. F. 214.
Bobor (hajniki) Károly 119.
— Lajos 161.
Bock János 109.
József 54.
— Károly Ern 1, 145.
Bodnár Sándor 79, 145.
Bódogh (nemes-bikkesi) 3Iihály 7, 165
Bodon Károly 176.
Bodor Károly 177.
Boeckelmann János Frigyes 199.
Boehm Károly 185—186.
Boer (szkoréi László 20.
Boér Lukács János 119.
Bogdanovits Auxentius 119.
Boissarie 32.
Bois-Reymond du 171.
Bókai János (idsb) 136.
Bókay Árpád 20, 32, 54, 55, 57, 02. 79.
176, 197.
— János 54, 74, 79, 136. 137, 144, 165.
178.
Bokotnitz M. 54.
Bolaffio Jakab 54.
Boldini Róbert 79, 145.
Boleman István 32.
BoUinger O. 17.
Bondam Péter 54.
Bónis (diószegi) Mátyás 88.
Borbély Samu 109.
Borges Wilhelm Heinrich Ludwig 114.
Borhek Ágoston 137.
Bornemissza Zoltán 186.
Boros Antal 32.
— Sámuel 79, 137.
Bors Lajos 137.
Borsos (nagy-enyedi) József 20, 137.
— (nagy-enyedi) ^lárton 17, 137.
Bo.sányi Béla 32, 79. 174. 178.

224 INDEX AütTORU.M
Bci«chek József 54.

: Csurgay
!
Cullerier
\
Curtis
i
Czapovszky
I
Czappert
:
Czepecz
I
Czermák
'
! Czilhert
I Czillinger
j
Czindery
j
Czirbusz
I
Czirfusz
í
Cziser
j
Czompó
1 Czuker
I
Czvaina
i Dánföldi
'
Darányi
! Darwin
i
Dászkál
I
Daubrova
í
Davida
i
—
j
Davidson
i Davis
i
Deákné
Chudovszky Móricz 109.
Chyzer Kálmán 175, 179.
— 'Kornél 32—33, 74, 80, 145, 166.
C'leophas Mihály 80,
Cloetta-Pilehne 55.
Closius István 20.
Cobei-us Tóbiás 80.
C'oda Sándor 119.
Cohn L. P. 132.
Colerus János Jeremiás 80.
t'omnenovich Gergely 115.
C'onnert György 55.
Conrad András 20, 33.
("onradinus Boldizsár 80.
C'onstantini Mihály 17.
C'opeland Tamás 80.
Cornet Raimund 33.
Coi-nides Péter 166.
Corvisart Lucián 80.
t'osmini Jakab 80.
Costein I. 137.
Cramer Pál 80.
Cranz Henrik Nep. .János 33, 119, 125.
Crassé Antal 1.
Crato János 166.
Creutzer 33.
Crocker H. Radclifife 127.
Csajághy István 199.
Csákányi Alajos 137.
Csáktornyái József 80.
Csanády István 199.
Csanaki Máté L. Czanaki.
Csaplovics János 33, 80.
Csapó József 8, 81, 137, 199.
Csapodi István 15, 74, 115—116, 118,
137, 145—146, 174.
Császár 167.
Csatáry Ágost 79, 81.
— Lajos 55, 146, 161, 179, 199.
Csausz Lajos Tódor 119.
— Márton 8, 168, 202.
Csécsi (Nagy) Imre 55.
Cseh (csúzi) János 81, 137.
Károly 33, 146.
— (Boehm) Márton 186.
Csehi (szigeti) Sámuel 8.
Cseh-Szombati József 81, 109, 168.
Cselkó Ignácz 33.
Csencs Perencz 17, 81.
Csendits József 55.
Csere (apáczai) János 197.
Cseresnyés Sándor 116, 166.
— (fels-eíiri) Sándor 55, 81, 132.
Cserey Adolf 215.
— Zsigmond 81.
Cseri János 81, 146. .
Csemanszky Sámuel 166.
Csemoch János 146.
Csernyei József 8.
livnvy: Bibliographia inedica Hnngariae.
INDEX AUCTORUM 225
Cserszky Antal 18ti.
Cservinka Perencz Xavér 74.
Csesznok Pál 55.
Csiba István 33.
Csiky Perencz 55.
János József 20.
— Nep. János 116.
— Péter 8.
— (homoród-oklándi) S. 55.
Csillag Gyula 146.
Csillagh Károly 55.
Csipkés (Komáromi) György 214.
Csii-ke Lajos 119.
Csiszár Sámuel 109, 166.
Csizmadia J. Gyula 146.
Csizy Pál 137.
Csókás (Monedulatus) Péter 8.
Csokor János 186.
Csorba József 34.
— (szakácsi) József 81, 109, 146.
— Lajos 20, 81.
Csóréj Demeter 125.
Kálmán 55, 175.
Csurgovich Sándor 146.
55, 128.
J. L. 214.
Czakó Kálmán 17, 161.
Czanaki Máté 81, 125.
András János 199.
Lipót 81.
János Jakab 137.
Nep. János 8.
Czerndits Pál 81.
(!zicker Sámuel 81.
Cziegler Ferencz 81.
— József 109.
Czike Ferencz 1.
Róbert 33, 81.
Adalbert 55.
László 206.
István 55.
Dezs 33.
János 55.
János 55.
Sámuel 81.
József 55.
! D.
DahlraüUer József Vilmos 8.
I. I. 214.
János 199.
Charles 1.
György 186.
Ignácz 81.
Leó 1.
Sándor 137.
W. 25.
I. B. 168.
H. Zsuzsa 132.
15

i
Dollinger
i
Domby
j
Dorner
i Dos
! Doussein-DonbreuiI
I Druitt
\
Dubay
22«i INDEX AUCTORÜM
Deáky Fülöp Bámuel l'.U.
Debreczeni K. András 19ít.
Decani Krnö 11».
Deccard János Vilmos 20.
l)eér Endre 8.
Degré Ii^nácz 5'>.
Dehaut 55.
De la Mettrie 1.
Dely Mátyás 18C.
Demeter György 1 1 G.
— Vincze József 81.
Demian Boldizsár 109.
— Jáinos András 3.'?.
Demiany P. 20.
Demjanovich Emil 138.
Demkú Kálmán 168.
Denhoflfer Vincze József 33.
Denk Ferencz Xav. József. 55.
Dentulinns Tamás 81.
Dercsényi (dercséni) János 81.
Dérer Mihály 179.
Déri I. Henrik 81, 120.
— Zsigmond 54.
Déry József 134.
Derzsi József 214.
Desault 109.
Dessort Henry 1.
Detsényi Frigyes 55.
Detsi Sámuel 199.
Detsinyi Lipót 1(56,
Deutsch A. 127.
Adalbert 120.
Ferencz József 33.
József 8.
József Dávid S.
— Mór 199.
Déván Károly 81, 166, 179, 183.
Dézsi Lajos 166.
Diablanovszky Péter 81.
Dieballa Géza 81.
Diefenbaoh llO.
Diescher János 128.
Dietl József 33.
Dietrich Gusztáv Henrik 33.
Dietrichstein Dávid 81.
Dillnberger Emil 55—56.
Dimien Pál 1.
Dimits Sándor 81.
Dimmer F. 116.
Dingelmann Anton 67.
Diószegi István 20, 28, 81.
— Sámuel 56.
Dimer Gusztán 120, 137, 173, 176.
Dittrich Lajos 56.
Dobay (kis-dobai) Gyula 56.
Dobrovits M. 146.
Dobsa Ferencz 161.
Dogossy Gáspár 186.
Dolcschal Gábor 166.
j
Dolezsal W. 179.
Dolezsalek Antal József 137.
Gyula 28, 79, 109, 137.
(gálfalvi) Sámuel 33, 56, 120,
136—137, 141.
Domin (petruseviczi) József Ferencz 28.
Dominigg (kszeghi) Gáspár 1 16.
Dominkowsky (junovczai) Fülöp Jakab
128.
Donáth Gyula 1, 81—83, 134, 14';. 17:..
Donner János Zsigmond 109.
Donogány Jakab r,8, 198.
— Zakariás 82.
József 33.
lem Károly 5«.
82.
Dömök Gergely 28.
Dövény Pál 137.
Drabek Károly 56.
Draskó János {^.
Draskovich János Nep. 120.
Drauth János Ferdinánd 166.
— Sámuel Frigyes 20.
Draáif Frigyes 33.
Dresser Máté 1.
Surgeon 109.
Miklós 28—29, 120, 137, 146,
178.
Dubovszky Károly 120.
Dubravetz Sándor Gergely 82.
Dubravszky Róbert 186.
Duchon íhnanue! 20.
Dudits Miklós 174, 199 — 200.
Duka Tivadar 120, 166.
Dulácska Géza 174, 177, 179.
Dunay Mátyás Antal 200.
Duschak Jakab 140.
Dworzak János 5G.
E.
Ebenhoeoh 1'. 11.
Kbers 169,
Ebhardt György Zsigmond 8, 17.
Ebner János Lipót 82.
Ecker .\lajos 82.
Eckert Antal 82.
— József 33.
— Frigyes 82.
Eder Ferencz 29.
Édeskuty Lajos S3.
— Nándor 137.
Edelmann Menyhért 140.
Edl Kálmán 8.
Egger ¥Ae Illés 56.
Eggerth József 56,
Ehrenberg 18.
Ehrengruber Károly 161,
Ehrenreich liajos 82.
Eckstein Ferencz 109, 179.

INDEX AUCTORÜM 227
Eibel János 50.
Eibenschitz Móricz 82.
Eiber Antal 128—129, 2U.
Eich 82.
Eigenbrodt 146.
Eisenmayer Sándor 18tí.
Eismann József 56.
Eisner Mózes 20".
Eitel Frigyes ii.
— Fülöp *82.
jfckey Antal 137.
Eleméry Perencz 34.
Elhard" János Kristóf 20, 34.
Elischer Gyula 146, 200.
Ellmayer Antal 56.
Elsass Náthán 161, 160.
Elsaszer Ferencz 82.
Eltér József 82, 138, 161.
Éltes Károly 34.
Emmert Károly 109.
Emresz Károly 34.
Endlicher István László 56, 208.
Engel János -Jakab 56.
— József 56. 82, 138.
Engelbrecht Károly 186.
Englánder Mór 179.
Entresz Ferencz 82.
Entz Ferencz 34, 82.
Enyedi Isóván 166.
— János 56.
— (benedeki) Sámuel 82.
Eötvös Lóránd báró 201.
Epstein László 120, 134.
Erber József 82.
— Márk Móricz 18.
Ercsey Ern 169.
— (téglási) Imre 82.
Enléljri Béla 135, 169.
— Ferencz 8ii.
— József 82.
— Mihály 186—187, 194.
Erdey Pál 34.
Erddi Pál 186.
Erds János 1.
Erismann Frigyes 146.
Erkel Rudolf 56.
Erlenmeyer Albert 20, 56, 134.
Emst L. 214.
Eröss Gyula 137, 138.
Ers László 29.
Eschenmayer K. A. 202.
Esmarch Frigyes 29, 74.
Esze Gábor 82.
Etédi Ged János 191.
Ettinger Móricz 34.
Ettmüller 18.
Exelbirth Ede 56.
Eyerel József 78.
Eysenmenger János Kristóf 82.
Fabek József 29.
Faber Mária Károly 132.
Fabern János 82.
Fábián László 139.
Fabini Frigyes 34, 116, 146.
— János Tófor 116.
Fábri János 51.
— Pál 166.
Fabricias József 34.
Fabris Girolamo 146.
Faby Móricz 56.
Facetius Illés 82.
Pajth Péter 34.
Fáklya András 56.
Faconer Vilmos 34.
Falkenstein Lipót 146.
Falta Marczel 146.
Falusi Mihály 146.
Fanta Adolf 146, 166.
Fanzler Lajos 146.
Faragó Gyula 137, 138, 145, 178.
Farkas Ben 138, 146.
Ignácz 120, 166.
— István 82.
— Sándor 120.
Fáy Aladár 146.
Fazakas Sámuel 82.
Fazekas Dániel 2, 14.
Federer János Jakab 82.
Fehér Ipoly 177.
— Vincze 82.
Fehrenbach Ferencz 56.
Feichtinger Sándor 56.
Feigel Zsigmond 56.
Feja (nagy-rákói) Alajos 20.
Fejér Antal 34, 146.
— Elek 146.
— György 1, 82.
Fejérpataky László 200.
Fejérvári István 82.
Fejes János 166.
— Mihály 34, 82, 109.
Fekés V. Fekésházy György 187.
Fekete Gyula 146, 161.
Ignácz 57.
— Károly 57.
— Lajos 166.
Feldmann Antal 109.
— János Ede 83.
Feleki Hugó 83, 127, 129, 147.
Félix A. 147.
FeUetár Emil 34, 57, 161, 174, 178.
— József 8.
Fellner Antal 83.
Felsmann Kristóf Teofil 83.
Felvinczi György 147.
Felvinczy Sándor 83.
15"

228 INDEX AUCTORUM
Fényes Elek 147.
Ferber János Jakab 83.
Ferentzy (vizkeleti) Miksa 83.
Fer)^98on Vilmos 109.
Ferk Incze 8, 132.
Ferro I>. 145.
— Paskal József 147.
Fest I. Károly 120.
Festorazy Alajos 34.
Féss Menyhért 147.
Feszely József 108.
Feuer Nathauiel 116, 118.
Feneregger Károly 57.
Ficzek Ferencz Máté 83.
Filatow Nil 138.
Finály Zsigmond 20, 83, 166.
Finck József 116.
Fischer Adolf 83, 132.
Antal Frigyes 20, 83.
Dániel 34, 83, 134, 200, 214.
Ferencz Gottfried 21.
Gyz 109—110.
Jakab ^3, 135, 162.
József 83.
Justus Vilmos Keresztély 57.
— Károly Dániel 110.
— Péter 110.
— Vilmos Károly 110.
Fischoff J. W. 34.
— Ignácz 147.
Fitz József 83.
Fitzinger L. J. 1.
Fleckles Lipót 8, 34.
Fleischer Frigyes 57.
— Gábor 83.
— József 120.
—• József János 83.
Tamás 57.
— Theophilus 200.
— Venczel 120.
Fleischl Lajos 120.
Flesch Amadé 83.
— Nándor 177.
Flór Ferencz 83, 110, 138, 169,
178, 179.
Floyer John 34.
Fiuk (raggambi) János 57.
Flückiger 57.
Fodor (lugosi) András 34, 45, 83,
Gerzson 157.
— Géza 54, 103, 132.
— József 18, 20, 29, 146, 147, 155,
197, 200.
— József (számadó) 187.
— (uánási) liiszló 57.
Fogarasi Sámael 83, 134.
Fogel Ferencz 83, 110.
Foges Farkas 21.
Fit Márton 200.
176,
120.
174,
Folnegovich Ferencz 138.
Folténjn János 2, 7.
Forgó György 147, 200.
Fortmayer József 57.
— Nándor 21.
Forty Károly 83.
Fournier 124.
Föggler János 83.
Földváry Elek 161.
Förster Ágoston 18.
— R. 83, 116.
Fraenkel Albert 83.
Fmenkl Jakab Gyala 147.
Francisci András 57, 200.
— Pál 83.
Francz Alajos 83.
Frank József 200.
— Lajos Frigyes 200.
— Ödön 174, 179.
Franka Kái'oly 57.
Frankéi E. 83.
— S. 21.
Frankovith Gergely 57.
Frantz György 57.
Franzos D. 8.
Fratta Marco della, niarchese 34.
Frauenhold Theophil 214.
Frederik Jen 1 — 2, 134.
Freisinger Ignácz 84.
Frenreisz 34.
— Ferencz 18.
Fresenius Károly Rémig IS.
Freund Henrik 34.
Fridelius M. János 2, 84.
Friedenreich J. l"hr. 14T.
Friedrich Vilmos 54, 57, 147.
Friesel József János 84.
Frimni Jakab 134, 179.
Fritsch Henrik 120.
Fritze E. 110.
Frivaldszky (frivaldi) Imre 57, 169, 177.
Promni Pál 147.
Frommhold Károly 18, 29, 84, 120, 181.
Fronius András 21, 84.
— Márton Gottlieb 21.
Frhlich Adolf 34.
— Ei-n 35.
— Tamás 207.
Frhner Jen 187.
Fruschics Demeter 84.
Fríihbeck Ferencz 35.
Fuchs Ferencz Xavér 147.
— Jlátyás 21.
— Miksa Victor 21.
Fugger Márk 187.
Fuker András 8.
— Frigyes Jakab 147, 200.
— Mihály 84.
Furiakovics János Ern 21.

IXDEX AUCTORUM 229
Farlani (felsenbergfi) Jáuos András 35.
Fux József 120, 138.
Fülöp (fels-ri) Sámuel 200.
Fürst János Mihály 137.
— Károly 176.
Füzy Adolf Vilmos 84.
G.
Gaal Gusztáv 21, 67, 84. 1.32.
János 84.
— (gyulai) Miklós 147.
Gabányi Árpád 2.
Gaberle Ignácz 8, 35.
Gábor .József 21.
Gábriel János Sámuel 129.
Gabriely Kálmán 95, 109, 130, 154.
Gaitner Menyhért 2, 8.
Gajzágó Lukács Marczell 84.
Galambos Márton 187.
Gall Ferencz József 2, 8.
Gáli István 57,
Gallia Eezs 35.
Gallik Géza 147—148, 161.
— Sámuel 57.
Gallus Vilmos 57.
Gámán Béla 35, 132.
Ganz A. 179.
Ganzler Lázár 18.
Gara Géza 21, 132.
Garai Antal 129.
Garay János 57, 167.
Gárdos .János 116.
Gartemann .János 166.
Gártner Ágoston 148.
Garzó Gyula 200.
Gastl W. 35.
Gaudi Vilmos Károly 57.
Gauglitz Ferencz 56.
Gebb (geroltzhofeni) János 57.
Gebhardt Lajos 15, 178.
— Xav. Ferencz 84, 200.
Gecse Dániel 165, 182.
E. Ged .János 129.
Gelbsteiu Leopold 138.
Gelcich Ferencz 84.
Gellei Mihály 29, 124, 138.
Gelléri Mór 148.
Gelsen Károly 148.
Gemmingen Eberhai-d báró 84.
Genersich Antal 8, 17, 18, 161, 179.
Jen 129.
— Sámuel 187.
Gensel János Ádám 21, 84, 160, 200.
Geodri (Gödri) János 122, 140, 166, 189.
Georgi András Gáspár 84.
Gerber Lipót 84.
Gere János 21.
Gergelyffjr András 35.
Gergelji József 57.
Gerhardt Károly 21, 138.
Gerlach H. 200.
Gerlóczy Gyula 148, 177, 180.
— Zsigmond 35, 145— 146. 175, 176,
180.
Gernya József László 21, 29, 84.
Gerschics^ István 84, 134.
Gerster Árpád G. K. 110.
Gerzsó János 21.
Gresztessy László 138.
Geyer Sámuel 84, 138.
Giacich Antal Félix 138, 200.
Gillenias Arnold 84.
Giltay E. 8.
Girald (máskép Gothard) Mihály 84.
>Gladius« 161.
Glaser Ferdinánd 8, 120.
Glatter Ignácz Ede 21, 35, 180, 200.
Glatz Sámuel 57.
Glatzinger János Mihály 84.
Glos Sámuel 132.
Glosius Sámuel 21.
Gnaedinger Ferdinánd 18.
Godenich (godenbergi) Venantias 125.
Gogolák Imre 84.
Goídberger Adolf 58.
— Móricz 8, 134.
Goldschmid Ignácz 21, 84.
Goldschmidt Adalbert 58.
Goldzieher Vilmos 116, 180.
Gopcevich György 84.
Gorgiás János 58.
Goriupp Ferdinánd 129, 148.
Gosztonyi Mihály 8.
Góth Henrik József 2, 8.
Gotthardt 170.
Gottvald Gáspár 138.
Gótzy Károly 58.
Gbel Coelestin 180.
Gödri János. L. Geodri.
Göldner Károly 58.
Glis L. Antal 138.
Gömöri Dávid 84, 148.
Gömöry Dávid 21, 35, 58, 213.
— István 35.
Gönczy Pál 54, 145.
Götz Károly 58.
Gzsy Ferencz Xav. 110.
Graben János Andi-ás 84.
Graber Vitus 8.
Graefe Albert 116, 167.
János Mihály 84.
— Károly^ Fenlinánd 14s.
Grailich Ágoston 84.
Grandjean János Ker. 85.
Granichstaedten Zsigmond Mihály 35,
120, 138.
Grant Vilmos 85.

230 INDEX AUCTOROl
Granville A. K 148.
Gratz Mihály 85.
(ireen I. Ome 14.
(iregorins Jakab 85.
(ireiszing János 8.
-- József 35, 58, 167.
— Károly 35.
Grész .János 58.
Greuser Woldemár Lajos 122.
Gribovszky Jen 138.
Griesinger 149.
Groder Antal 85.
Groeber Ferencz Gyula 18.
Gross Ferencz Xav. 85, 138.
— Fülöp 148.
Grosse András Károly 21, 58.
— János 120, 167,
Grossmann Lipót 116, 129.
Grósz Albert 35, 116, 138.
Emil 103, 116—117, 118, 167, 200.
— (Nagy) Ferencz 58.
Frigyes 58, 117, 180.
Fülöp 170.
— Gyula 132, 137, 138, 180.
— Lajos = Csatáry.
— Lipót 35, 85, 148.
Groszinger Kái-oly 117.
Grote Arthur 166.
Gruber János 200,
— Sándor 1 10.
Gruby Dávid 18, 29, 200.
Grundéi György 21, 85.
Gruner (.'hr. God. 166.
Grüner Frigyes Zsigmond 58.
Grünfeld Dávid 84, 100.
Jakab 84.
— József 110.
— Vilmos 58.
Grünhut Ede 200.
Jakab 85.
— I. Károly 85.
Grünschnek .János 125.
Grünwald Adolf 35.
Mór 35.
— Pál 148, 210.
Guarinoni Pietro de 2.
Guggenberger Károly 200.
Guillé 58.
Gulyás János 8.
Ctunesch János 85.
Gurdélyi András 148,
Gurlt 119.
Gurovits Tamás 200.
(íuszmann Rudolf 167.
Gath János 129.
(tutmann Józ»ef 1 1 0.
(ínttmann Adolf 8.
— Lipót 29.
Günther Fr. .Vgost 187-188.
Gvadányi József gróf 35.
Gwoth (gwothfalvi) Jónás Theophil 29.
Gyarmathy Sámuel 200.
Gyarmati Sándor 188.
Gyöngyösy (petényi) Pál 58, 85.
György Aladár 2.
— József 2.
Gyry (nádudvari) Albert 18, 22, 180.
— Ferencz 85.
— (nádudvari) Tibor 178.
Gyulaváry 58.
Gyuricsics Sándor 148.
Gyurraán Emil 54.
Gyürky I^ajos Márton 8, 138.
Haas Rudolf 58.
Haake I. H. 120.
Haberland János Godofréd
2»H).
Haberle Constantin von 172.
Haberman János 200, 201.
— B. ? 35.
— Bernát 2, 9, 22.
Habersack Ferencz Adolf 148.
Hackell András 85, 210.
Hackelt Endre 197.
Hackenberger C. M. 58.
Haeckel Ern 2.
Haen Antal 85.
Haffner Mihály 180.
Haí,'er Mihály 22, 85, 110, 117.
Hagymási (Cybeleius) Bálint 0.
Hahn Tivadar 85.
Hahnemann Sámuel 22, 58, \tíí>. Iti7,
200, 207.
Haiczl Kálmán 32.
Haidenreioh János Lajos 58, 85, Ilo,
167, 201.
Hainiss Géza 137, 138.
Haiszler György 22, 95, 120, 138.
— Károly 85.
Hajdú Gyula 177, 178.
Hajnik (Bobor) Károly 120.
Hajós Lajos 85, 127, 130, 134.
Halász (dabasi) Géjza 22, 85, 177. 180.
Halaváts Gyula 35.
Haliczky Antal 134.
Hallope'au H. 127.
Hamari Dániel 69, 85.
Hambacher János 9, 85, 20 1.
— Sámuel 201.
Hamberger Geor. Erh. 122.
Hamler József 9.
Hammer Antal 85, 167.
— Ferencz 117.
Hammersberg lÁszló 174.
Hammerschmidt Ferdinánd !».
— József 35.

INDEX AUCTORIBI 231
Hamrák József S6.
Hanák Mihály 35, 134. 188.
Hanekker Ferencz 9, 22.
Hanke János László 58.
Hankó József 120. 180.
— Vilmos 35, 36, 58.
Haraszty Mihály 86.
Hardlicska János 117.
Hardtl Ágost báró 35.
Harisch János 120.
Hárma th Márton 86.
Hartleben K. A. 180.
Hartmann Fülöp Károly 9, 13, 148.
József A. 110.
— Károly 56.
— Mihály 139.
Hasenfeld Hermann 86.
— Manó 36.
Hasper Ferencz 36.
Hassenberger E. L. 36.
Hathvani István 22, 36.
Hátsek Ignácz 188.
Hattyasy Lajos 134.
Haaer F. 118.
— Miksa 188.
Hauke Antal 201.
Ha ülik Gáspár 120.
Hauser József S6.
Hausknecht Ferencz it.
Hauszmann Alajos 180.
Havas Adolf 79.
— Ignácz 86, 188.
Hayd Ferencz 117.
— István 36.
Hazucha Mihály 86.
Heda Alajos 2, 9, 22.
Hedwig János 9, 52, 24, 86, 201.
— Román Adolf 9.
Hegeds János 148.
Hegyi János K. 86, 148.
Heim Károly Ede 86.
Heinisch Antal 86.
Heinrich György 117.
— (ó-moraviczai) Nep. János 117.
Heinzély Márton 58.
Heitzmann I. 110.
Károly 2, 9, 22,
— Lajos 2.
108, 110, 129.
Heksch Sándor 36.
Held Máté 86.
Helferich H. 110.
Hell Aladár 54.
Heller Flórián 36.
— Jakab 86.
Helm Tivadar 36.
Helmholtz Hermann 201.
Heltai Manó 177.
Hempel Adolf Frigyes 2.
HriiiMh György 9,' 58. 167. 19-2, 19;
Henke Adolf 162, 163.
Henle Jakab 169.
Hennel Ádám Teophil 110.
Henry 117.
Henszlmann Imi-e 9,
Herbert Henrik 167.
— Tivadar Gottfr. 148.
Herczegh János 132.
Herczeghy Mór 148, 167, 201.
Herczl Fülöp 86.
Herczogh Zsigmond 76.
Herdegen Ede 120.
Hermann Adolf 86, 132, 170.
András 22, 36, 59, 89, 169.
János 86, 148.
— József 132.
Hermbstadt F. S. 25, 57.
Hernád orvostudor 59.
Herold Imi-e 59.
Herri Antal 59.
Herritz Alajos Benedek 22.
Hertel János 120.
Hertzka Imre 36.
— L. 22.
Herz Imre 36.
Lipót 86.
— Márk 22.
— Vilmos 179.
Herzl Péter 86.
Heténjri Lipót 134.
Heuffel János 201.
Héya Mihály 120, 139, 148.
Hézsay János 110.
Hintz Henrik 36.
Hippokrates 167, 168, 170, 171.
Hirsch József 86.
— Lázár 120.
Hirschberger Ferencz Xav. 125.
Hirschel Mihály Náthán 22.
Hirschfeld I. 36.
— Miksa 36.
Hirschler Ágoston 54, 79.
— V. M. 132.
— Ignácz 116, 117, 167, 178.
Hirtling Mihály 86.
Hlatky Antal 59, 149.
— Márton 22.
Hlavács Samu 36.
Hlavacsek E. Ágost 59.
Hochhalt Károly 79, 178.
Hodoly Elek 189.
Hoenig L R. Lipót 139.
Hofbauer Ignácz 59.
— Incze 36.
Hoffelder József 86.
Hofter Ferencz 37.
István Mihály 59.
— József 22.
Hoffinger János Gyürgj' 86, 201.

232 INDEX AUCTORÜM
Hotíinini 162.
FrifíVic. .... ..... 145t.
Károly 80, 180.
— Vilmos 201.
Hoffher József 59, 188.
Hoftbry János 59.
Hoflffetaedter (i. Máitou 80, la'.).
Hofsteter János Ádám 55t, 80.
— János Kristóf 1.S4.
Hohlfekl Lajos 37.
Hohnbanm K. 200.
Holbrock 121.
HoUaender Leo 86.
Hollán Adolf 37, 180.
Holling Edmund 86.
Holzmann Ignácz 150.
Homonay (irmesi) Imre 149, 201.
Honigberger János Márton 59, LG —8:
Hooper Rob. 110.
Hoór Károly 117.
Hoppe-Seyler Félix 18.
Horetzky Ferencz 59.
Horn Ferencz 121.
Horner István 37, 87, 139, 167, 17
Horouyi Mihály 59.
Horst Ferencz 9.
Horstiiis Dániel János 87.
— Gergely 87.
Horvátii József Antal 111.
— Alajos 59.
~ Antal 22.
Árpád 105.
Bálint 37.
Elek 121.
Farkas 149.
György 177.
János (I.) 22.
János (II.) 22.
József 12, 34, 98, 131, 132,
— Sámuel 87, 149. [200, 204,
— (hosszáfalvi) Sámuel 22.
Horvátovszky Zsigmond 201.
Horwitz Náthán 87.
Horwship J. 111.
Höffer Henrik Adolf 22, 87.
Hgyes Endre 9, 87, 149, 155,
174, 177, 182, 201.
— Ferencz 137, 139.
Hölbling Miksa 111, 170, 180.
Hónig Ignácz 87.
Hrabovszky Ker. János 2.
Hrebenda János 87.
József 87.
— Mihály 87.
— Péter 121.
Hrivanszky L. 201.
Huber Alfréd 68.
— János Kristóf 59.
— Kristóf 129.
138,
214.
107,
Huberth Ferencz Xav. 121.
Hodelist Ignácz János Nep. 87, 2ul.
Hneber János (iyörgy 162.
— János Sámnel 59.
Hufeland Kristóf Vilmos
149, 203, 213,
Hulimann Pál 117.
Hmmel Antal J. 87,
Hunyadi Sz. F. 91.
Hunyady János 18.
— LászV'. :.'.!.
Hányor linn- »i).
Huszár András 117.
Imre 125.
Károly 215.
— Mózes 87.
Huszthi (Szabó) István 9, 60, 201.
Huszty (raszinyai) Zachariás Theophil
29, 37, 00, 149.
Hutta János 87.
Hutter Jakab 22.
Hutyra Ferencz 9, 79, 173, 188.
Huxley Th. H. 9.
Hübner György 188.
Hüge Ferencz 188.
Hültl Hümér 111, 112.
Hyciek Adalbert Szaniszló 201.
Hyrtl József 2, 3, 9, 167, 180.
Ihrig Lajos 111.
— (Edvi) Pál 149.
Illésy Henrik László Adolf 117.
Ilosvay Hugó 37, 215.
— Lajos 37.
Imhof György 37.
Illés (Edvi) liászló 22, 37. 44, 18.
Imre József 83, 116, 117, 118, 146.
Imrédy Béla 103, 173.
Incze (nagy-baczoni) Mihály 167.
Inlánder Jakab 162.
— (mossóczi) Mihály 149.
Intze Béla 178.
Institorisz (mossóczi) Mátyás 60.
Ipolj'i Arnold 167.
Irnsinger Simon 87.
Irsai Arthur 54, 79.
Issekutz Hugó 60.
L. 118.
— László (L) 167,
Istvánffi Gyula 00,
Iszlay József 177.
Ivanchich Viktor 111, 2ul.
Ivaucsevics Miklós 87.
Ivanovics András 201.
— András P. M. 29, 201.
Iványos Ferencz 22.
Ixel Soma 149.
Imó l.uy- m:..

INDEX AUCTORÜM 333
Jacob Christfried 22, 87.
Jacobi János Ern 87.
— Rudolf Keresztelj 87.
Jacobovics Antal 60.
— Miksa Móricz 87, 125.
Jacquin József Ferencz báró 18, 3^
Jácz Alajos 87.
— Ferencz 9.
Jacziga Lajos 215.
Jahn 125.
— József 161.
Jakab István 139, 149, 188.
íszló 188.
Cntal'Pál 60.
Jakabházy Zsigmond 60.
Jakubovits Ferencz 87, 149.
Jalsovics Aladár 37.
Jandó Antal 60.
Janosch István 188.
Jánossi György 60.
Jankovich Antal 3, 87.
Jannsen Harry 167.
Janny Gyula 79, 108, 111, 167.
Ja nóta Jen 37.
Jansekowich Miksa 139.
Jansjon Nep. János 87.
Jármay László 37.
Jelenöy Károly 60.
Jellachich József 9.
Jemelka József 37.
Jendrássik Ern 74, 79, 87, 178.
— Jen 10, 117, 167, 168, 201.
Jené C. A. 126.
Jenovay Károly 201.
Jeszenszky (nagy-jeszeni) János 3, 10,
23, 29, 60, 87—88, 111, 126, 168,
201—202.
Jetteur János Joachim 126.
Jezsó István 126.
Jikeli Frigyes 23.
Joachim Vilmos 37, 111, 149, 162, 202.
Joannes Antal 149.
Joffe Antal 10, 88.
— Hermann 126.
Joó István 139.
Jordán (szentgyörgyi) Ferencz 83, 176.
Jordán Tamás 37, 88, 202.
Jósa István 37, 121.
Józsa (bodosi) Dániel 121.
József királyi berezeg 202.
Joubert Laui-. 88.
Juba Adolf 149.
Judenhoflfer Mihály 23.
Juhász Lajos 118.
Máté 60,
— Péter = Melius.
Juliién L. 127.
Június Florilegus 88.
Jóst Ferencz 202.
Justus J. 127, 129.
Jutassy József 28, 126.
Jüttner Viktor 60.
Kadisch Lajos 121.
Kaffka Károly 00.
Kain Adalbert 117.
— Dávid 88.
Kaiser József 60.
— Károly 18.
Kajdacsy István 60.
Kalitowski Miklós 60.
Kallivoda József 121.
Kálmán Károly 60.
Kalmár Mihály 12.
Kamaaf György Ern 111.
Kamenszky István 38, 149, 168.
Kanka Károly 117, 176, 177, 178.
Kapdebo György 210.
Kaposi Móricz 126, 127, 129, 132.
Kapu Lajos 88.
Karácsonyi János 139.
Karczag-Ujszállási Márton 60, 88.
Kartlos Károly 3.
Karika Antal 180.
Karlovszky K. Gejza 32, 60, 17:.. i;t7.
Károly Lajos 60.
— Lajos 38.
Kármán Samu 136, 144.
Károlyi Sámuel 202.
Karpf Antal 88.
Kasper G. C. A. 117.
Kassai Mihály 121.
Kassaudra kiadója 151.
Kastenholz Honorius Vilmos 88.
Kastler Radolf Mihály 10.
Kátai Gábor 57, 60, 88, 98, 149, 168,
172, 177, 180, 202.
Katona Gerzson (Géza) 111.
József 88, 187.
— Mihály 23, 38, 88, 139.
Kátser Simon 23, 38.
Kaafmann 28.
Dávid 168.
— Károly 88.
Kauser József 174.
Kazintzi Sámuel 202.
Kecskeméti Lajos 1C2.
Kelemen Miksa 88, 149—150.
Kelen Béla 17.
István 29, 38.
— István Ede 38.
— József 29, 119, 162, 174, 176, 215.
Keleti L Leo 111.
Kelin Amadé 38.

-S34 INDHX ALCTOUrM
Kemény Fülöp 14».
Keinpelen Farkas lo.
— János András 202.
Kenipf József 121.
Kempner József 88.
Kende István 175.
-- Mór 88, 139.
Kenszky Xep. János 117.
Kentzler József 38.
Kenyeres Balázs 74, 162.
Kercselics Mátyás 88.
Kerékgyártó Lóránt 24.
Keresztesi l'ál 134, 202.
Kereszt^ssy Frigyes Károly 13!).
Keresztszeghy Gyula 88.
Kern Ben 126.
— Henrik 38.
Kemer János 117.
Kertész A. (50.
— József 61, 103, 178.
Kéry (Bittner) Imre 38, 88, 111, 150.
Kestenband Bernát 88.
Keszler Ferencz Antal 61.
— János Mihály 150.
Keszlerfly József 167.
Kétly Károly 10, 30, 54, 79, 88, 106,
138, 139, 173.
— László 79.
Kézmárszky Tamás 111.
— Tivadar 119, 121, 180, 218.
Khien Nándor 23, 88, 134.
Kielberger György 23.
Kienast Mátyás 38.
Kieninger Boldizsár 3.
Kiesewett^r Alajos Ferdinánd 38.
Kiessling Károly 121.
Kiko Károly lú'.
Kilián C. I. 61.
— H. F. 3, 80, 111.
Kindl Tál 162.
Király (Szathmáry) György 188.
— István 88.
Kirchboff E. 114. •
Kirchmann István 126.
Kirchner V. 133.
Kiriny Kornél 88.
Kis József 139, 150.
Kisfy Zsigmond 29.
Kiss Antal 23.
— József 23, 38.
— (zilahi) Mihály 126.
Kis-Witzay József 23.
Kitaibel l'ál 38.
Klein Bálint 202.
F. 38.
Ignácz Mór 88.
Láeár 88.
— Mihály 23.
Klemcnt Mihály 202.
Klenke Ármin 126, l4'.t, 150.
Klesky Ferencz 23.
Kliina Sebestyén 188.
Klimkó János Kereszt. 13

i
Ki-asser
j
—
I
!
—
!
—
,
Kreith
. Krisch
,
Kriszhaber
i
Kroczkievicz
\
Kron
j
Kroyher
!
Kröczer
I
Krupinski
}
Krger
I
Kubányi
i
Kuczinski
j
Kugler
j
Kuhne
I
Kundrath
j
Kunewalder
I Kunitsch
i
Kunze
\
Kurtz
! Kurz
j
Küttel
i
—
Koricsánszky Vilmos 61.
Korneli Mátyás 121.
Korompay József 23, S9.
Kosa (nemesnépi) Károly 89, 189.
— (középajtai) Mózes 39, 89.
Kóssa Gyula 61, 103.
Kossel H. 89.
Kosatányi (nyir-lngosi) Tamás 61.
Kotzi Ignácz Bálint 202.
Kovách Aladár 61, 74, 89—90.
— Imre 90, 174.
Kovachich (senkviczi) József Miklós 150.
Kovács A. 118.
— Áron l.íO.
— (tatai) György 90, 111.
— István 150, 200.
J. 108.
József 111, 114, 180.
József ifj. 114.
József L. 90.
Lajos 61, 202.
Mihály 149, 155.
Pál 61, 121.
— Sebestyén Endre 90, 108, 109, 150,
Kovácsy Béla 189. [168, 170.
— János 139, 197.
Kováts Antal 121, 189.
György 90.
— István 61.
— Mihály 23, 61, 74, 90, 121, 139,
162, 197, 202.
Kozarics György 90.
Kozma József 01.
Kfalvi Vidor 215.
Köffinger Rudolf 82, 117.
Kölbel Ágost 61.
Köleséri (keres-eeri) Sámuel 76, 90, 150.
Kölsch Márton 23, 90.
Kmves Pál Ádám 61.
Kuig János 189.
— József 39.
Köpeczi János 23.
Köpf János Nep. 139.
Krösy József 150— 151.
Kszeghy Mihály 90.
Kövér Gábor 19, 69, 70, 131, 162.
— (rétháti) Márton 126.
Kövesdy János 121.
Kövesi Géza 90.
— Pál 10.
Kövesy Ferencz 90.
Kracsovszky Adalbert 29.
Kraeger János Mihály 90.
KraíTt János György lói.
Kraflft-Ebing Rudolf báró 90, 135, 162.
Kraitsir Károly 111..
Krakauer I. 79.
Krakovitzer Fei-dinánd 90.
Kralovánszky liászló 61.
INDEX AUCTORmi 235
Ki"amer Alajos József '»;2, 90, 111.
Krammer Ferencz 202.
— Károly 90.
Frigyes 90.
Kratoch^villa Tamás 39.
Kratzmann Emil 39.
Krause Károly 3—4.
Vilmos 4.
Kransz 203.
Arthur 162.
Károly 189.
Ki-eisler Károly 163.
Ede Károly 29.
Kremzir Mózes 62.
Krenmüller Károly n;;;. I"t3.
Kresz Géza 74, 90. 139, 151. 189—181.
Kresztits János 23.
Kreuziger 39.
Kreysel János Zsigmond 39, 90, 213.
Krick Árpád 100.
Krieger Keresztély Ern 23.
— Lajos József 140.
Kriegler Mór 1, 62, 74, 90.
Kriechenbaum János 12

2m
INDEX AlCTORUM
Lábán Károly 121.
LHckner György 189.
— Károly 62.
Lahner Ferencz 12!t, 189.
liajos Ferencz G2.
Lakits F. 177.
Lalangue Ker. János 39, 121, 203.
Lamer Ignácz 62.
La Mert Lima 129.
— Sámuel 129.
Lamm Frigyes 23.
Lampe F. A. 91.
Láncz Ferdinánd 117.
Landány Károly Ferencz Vincze 203.
Landbeck János Györgj' 91.
Landesmann G. 10.
Landshut Sámuel 23.
Laoer Antal 111.
Láng A. Ferencz 175, 203.
Ágost 121.
E. 111, 126, 129.
Ferencz Ede 117.
— Gusztáv 91, 111.
— János Gottfried 111.
JÁag 178.
Lange Márton 62, 91, 117, 120, 121,
126, 140, 151, 189.
Langen Keresztély 91.
Langer István 121.
Lánghy István 15, 189.
Láni György 62, 215.
Lantos Emil 121.
Lántz József 62.
Lányi Pál (I.) 23.
— Pál (II.) 62.
liupponi József 2.
Larisch Tamás 91.
La Rose Ferencz 91.
Lasky János Gyula 91.
íiaszlavik Imre 121.
— Jen .\ndrás 23.
Laszlovich Ágost Károly 168.
Lanfenauer Károly 10, 79, 91, 135, 137.
lAurent Ph. 91.
Laurenti József 20.1.
lianrentius 129.
Lauschmann (iyula lOS.
Lavrence Kichard 191.
La/anszky Tamás 91, 151.
Lebenwald Ádám 62.
I/ederer Ábrahám 29.
Ledniczky István 1

Lomnitzy Vilmos 40.
INDEX AÜCTORUM 237

238 INDEX AUCTORUM
— József 192.
Marussi Kóbori István 11, 122.
Marzlofif Lrincz 64.
Massa Alajos 64.
Massiczay Róbert 64.
Maszák (Szegedy) Plemér 93, 152.
^lászuyi József Miklós 93.
Matavovszky Ferdinánd 140.
Mátófy Feréncz 140.
Maternia Oilano György Keresztély 112,
31áthé (bikafalvi) Domokos 133. [203.
Mathias A. '.t3.
^latolay Károly 39.
Mátrai Gábor 11.
Mátray í'erencz 122.
Mattéi Cesare gróf 215.
Matussek István 93.
Mátyás Mihály 204.
Mátyus (ryörgy 93.
— István 11, 135, 152.
3Iauksch János Dániel 204.
Maurer György János 122.
— Nep. János 93.
Maurice 133.
Mauthner Lajos Vilmos 41, 93, 112,
140, 181.
Maxilian Frigyes Antal 118.
Maximovics Vazul 94.
Mayer Adalbert 04.
Antal 41, 04.
Peren ez Antal 190.
Gusztáv Adolf 64.
— Imre Lipót 41.
Kristóf 188.
— Lajos 94.
— Lajos Ern 204.
Max .Tózsef 135.
Maxai Mihály 126, 152.
Mayoor Zsigmond 204.
3Iayr Godofréd 140.
— József 64.
Mazur Ern 41.
Meczner Ágost 18.
Medgyessy Pál 140.
Mediotanas Joannes 152.
Méhes Sámuel 11, 24.
Meissner P. T. 169.
— Pál 29, 64, 94, 169, 204.
Mekossinyi Mihály 11.
Melczer János 64.
Melius (Korhi Juhász) Péter 64, 169.
Menesdorfer 64.
Menich János 41.
Menkc 145.
Merényi Dezs 64.
— S. 174.
Mergl Ödön 4.
Merkel Emil 204.
— I. K. 126.
Meskó János 64.
— (fels-kubini) Pál 41.
Mészáros Ferencz 9, 197.
Mihalovits S. 41.
Mihályik Gejza Sándor 64.
— Izidor 118.
Miké (csoraortányi) József 64.
Mikler Sámuel 198.
Miklós Ödön 152.
Miklositza Lrincz 129.
Milesz József 94, 208.
Milhaud János Jakab 41.
Milko Lipót 94.
Miller Jakab Ferdinánd 41.
— József 35.
Milleter János = Maleter.
Milloradovics Péter 94.
Milit 215.
Milner Fothergill 79.
Milunovits Sándor 94.
Minas Ferencz Xavér 94.
Minderer Raymund 94.
Minich Károly 17.
Minnich Ede 94, 140.
Miskolczi Károly 41.
Miskolczy Mihály 118.
Miskoltzy Ferencz 112.
Miskovicsew Miksa Miklós 64.
Miszlay Mátyus 112.
Mittermayer Ferencz 42.
Mirald Antal 64.
Mirsvinsky Ignácz 11.
Mlinarich József 18.
Mocsi Károly 122.
Moder Dezs 175.
Mogalla G. P. 171.
Mohr Frigyes Sámuel 152.
— Mihály 118, 140, 176.
Hojsisovics (moisvári) György 42, 1 1 2.
Molitor Boldizsár 24.
Moller Dániel Vilmos 24.
Godofréíl 169, 204.
— Káról/ Ottó 94, 169, 204.
Molnár Ádám 24.

INDEX AtCTORUM
2m
— Ádám (kaposi) 167.

240 INDKX AUCTORIM
Endre 153.
— Róbert 70, 162.
Imre 95.
6váry (csedreki) Pál 95.
József 95.
Ötvös Ágoston 43.
József István 118.
I^jos 16».
P.
l'ál Ferdinánd 30.
— Sándor Ágoston 153.
Pacbner Miklós 24.
Novotny Frigyes 174.
Padavértei = Vajda Péter.
— Lajos 112, 130.
Paecken Keresztély 24, 30, 65.
Ottava Ignácz 112, 118.
Patzck József 140.
Ottmayer Mihály 205.
— Károly 5, 96.
Ottó C. T. 43.
— Mór 18.
— Gyula 70, 162. Vilmos 05.
Nowák József 24.
Pajer Ferencz Xav. 95.
Nowinsky Hzever 95.
Pajor Sándor 127.
Nyiredy (iéza (50.
Pál Jakab 24, 95.
Nyugotfalvi Géza 42.
Palatini János Jakab 205.
Njrnlas Fercncz 42, 140.
Palkovits András -96.
Pallehner Henrik 24.
O.
Palócz Ignácz 43, 174, 205, 215.
Palóczy László 153.
OberndorflFer Jánöfe 95.
Palumbini Mátyás 12, 96.
Obei-8ter József Pancera József !».').
05.
Obonyay János 127.
Pani József 65.
Ocsváry Kde 153.
Pándi Kálmán 24.
Oeffher József 190.
Pantelin György 140.
Oehl Károly 95.
I'ántotsek L. V. 43.
Oertel Honorius Gottfried 153.
Pap Dániel 96.
Oesterreicher Ede 118.
Ferencz 96.
Illés 42, «5.
Ignácz 90, 190.
— József 42, 65.
— József 65.
Oettinger .József 130.
Papp Gábor 169.
Oidtmann 154.
— Samu 43.
Oláh Gnsztáv 135, 153.
Paracelsus Philippas Theophrastus 171.
Gyula 95, 135, 153, 174, 176, 204. Paracelsus Kedivivus dr.« 160.
— (újfalvi) Sándor 95.
Paray János 30.
Olert Frigyes 112.
Páriz (Pápai) András 205.
Olerik Pál 118.
Ferencz 30, 122, 166, 205.
Ónodi Adolf í), 12, 24, 74, 79, 133, 137, Parkher (iyörgy 190.
181.
Parschitius István 96.
Oppenheimer Móricz 38.
Parschitzius Miklós 9(5, 205.
Oppolzer Johann 35.
Pasiotas 153.
Opra József 95, 127.
Pasteur 169.
Orfila M. P. 65.
Paszlavszky József 4, 12, 15.
Orgovány (fogarasi) Mihály 162.
Pásztoy Antal 12, 153.
Orlay János 169.
P»tac8ich J). 205.
Orosz Ádám 204.
Pataki J. 127.
— Antal 204—205.
— Sámuel 96, 166, 171, l72, 205.
Oroszhegyi (Szabó) Józsa 205.
Pataky (sárospataki) I)ápi»' i? ""•. 1-22.
Oroszi Mihály 95.
Jen 137.
Orth János 18.
— Sámuel 43.
Orzovenszky Károly 42, 65, 174.
Patay János István 90.
Osann E. 42.
— József 4.
Ossikovszky József 12, 43, 162.
Pa tel la ni Luigi 191.
Ostemiayer Miklós 112.
Patikai Lukács 195.
Ostoich Jeromos 95.
Patkovics Boldizsár 96.
Osváth Albert 90, 153.
— József 43.
Otrobán Károly 41, 42.
Patrubány (iergely 24, 43, 153.
Ott Fercncz Endre 204.
Patuna Bertalan 122.

INDKX AUCTORCM

242 INDEX AUCTORUM
POór Imre 19, 127, 139, 1(S9, 174, 177,
Popper J. 181. [198.
— Mór 127, 130.
Poroszkay Iguácz 154.
l'ósa Gábor 43, 97, 206.
Posewitz Sámuel 97.
I'osgay János 1(53, lí»3.
Potonyi János 18.
Posta István 25.
Ponlios György 12.
Povolni József 67.
H. I'ower 14.
l'owis Richárd 101.
l'íick Ignácz 25.
Pracher Lajos 97.
Prandt Ármin 67.
Praunsperger Elek 97, 113.
Preisach Izidor 132.
— LipíH 113.
Preisich Kornél 13 fi.
Preiss Jakab 97.
Preisz Hugó 97, 191.
Prelog Vilmos 97.
Prely István 191.
I*reradow István 97.
I»rey8z Kornél 43—44, 97, 154, 173,
— Móricz 44. [174.
Priessnitz 44.
Prietto Lipót János 113.
I»rivigyei Miklós 113.
Prochnow József 113, 177.
Procopius János 25.
Propper János 97.
Pruny Mihály 122.
Prúny Imre Mihály 44.
Pserhofer Sámuel 97, 206.
Puchly (.'onstantin 127.
Pucz Antal 97, 135, 154.
Puky Ákos 79, 113.
Purcher János 67.
Purjesz Ignácz 19, 67, 103, 130, 133,
169, 177, 178.
— Zsigmond id. 5, 12, 26, 27, 56,
97, 110, 120, 131, 169, 178.
ifj. 25, 97, 197.
Puskás Ferencz 44, 169.
Putnam James J. 14.
Quapil Ker. Kanos 97.
(iuitswasser .lo.nfí 67.
R.
Haab Ferencz Mihály 67.
Rabolt József Jáii'
Kácz Ignácz 97.
(I.) 122, 2u»>.
— István (II.) 173, 187, 191.
— K. Károly 67, l'.»8.
— Károly 173.
— Sámael 5, 12, 2ó, 44, 78, 97, ll;$,
122, 154, 163, 168, 206, 208, 211.
Radányi Bertalan 7.
Radeli 16fi.
Radnitzky Ignácz 206.
Radojí'ir Milosin 97.
Radubázky András ü7.
Radnlovics Demeter 30.
Rádzsa Rádzsendralála Mitra
Raenner 'l'heopliil 25.
Ragány István 191.
Raics (nagy-megyeri) Sámuel HO.
Raiman János Nep. 21(i.
Raitsits Lajos 154.
Rajner Dániel 74.
Ragszky Fr. 44.
Rakita Alajos 169, 206, 207.
Rákos Béla 191.
Rákosi Béla 25, 28, 91.
Rakovecz Elek 44, 206.
Ramagde Hopkins Ferencz 206.
Randits Fortunatus 07.
Rang Ferdinánd 206.
Ranke János 12.
Ranschburg Pál 97.
Rapos József 5, 206.
Rappaport :Marcu8 98.
Ratzinger Györgj' 109.
Raudnitz L. 67.
Raulin József 206.
Rausch János 98.
Rauth Ede 133.
Rayger Károly 5, 12, 98, 113.
Ravraann János Ádám (I.) 25.
— 'jános Ádám (II.) 98.
— Sámuel 25.
RajTnuud József 25.
Rebrich József 154.
Rechnitz János 130.
Reckert E. Károly 44.
Reclam dr. 145.
lOfi.
Réczey Imre idsb. 1 1
— ."í.
Imre 12, 79, 108, 109, 113, 173.
Regéczy Miklós 98.
Regnaud A. 98.
Reich Pál 98.
Reichai-d I. 98.
— J. 98.
Reichart Ignácz 98.
Roichenbach Lajos 204.
Reimaiin János .\dám = Raymann.
Reindl János 25.
Reiner Móricz 25.
Reischer Endre 191.
Reisinger 209.
— Ferencz József 118.
— ignácz 98.

INDKX AK TORLM 243
Keitinger János 5, 13.
Reithammev J. A. 67.
Rembold L. 30.
Reméle János Nep. 215.
Remény Artlior 188.
Remetei József 67.
Renard J. K. 24, 25, 55, 96, 124, r2í
13u, 206.
Renner Adolf 63.
Répászky Endre 98.
Retau O. 215.
Réthi Leopold 13, 133.
Réthy Pál 5, 206.
Retteg D. 98.
— Ferencz Lorincz 98, 207.
Rettig Ferencz Xavér 113.
Reussins Dávid 207.
Révész Gyula 181.
— Imre (lelkész) 169.
Reviczky Antal 123.
Reyger Károly = Rayger.
Réz József Imre 118, 213.
Rezsnyi Károly 118.
Rhédy Antal 2, 7, 13.
Ribot Th. 135.
Rihard R. 216.
Richet Károly 135, 169.
Richter C. S. 93.
Dániel Antal 67.
— F. 206, 207.
— Károly Gottfried 123.
Richtmann Mór 175.
Kidárcsik Gábor 98.
Riebe Adolf 98.
Riedel 44.
Riedl János Vilmos 98.
— József 75.
Riegler Miklós János 98.
Rigger Pál .József 135.
Rigler András 13.
Gusztáv 148, 154, 174.
— Zsigmond György 207.
Rik Gusztáv 44.
Kin József 135.
Kina (sarenbachi) Ern lovag 30.
Rinaldi Péter C. Antal 133.
Ringenbach M. József 123.
Risdörffer (izdenczi) Ferencz 07.
Risa Sándor 113.
Ritoók Zsigmond 23, 87, 98.
Ritter Keresztély 98.
Kobbi H. 93.
Róbert 70.
Robitsek Károly 141.
— Móricz 141.
Roboz József 13, 98.
Rochlitz János Sámuel 67.
Rodet 129.
Kodlsperger Pál József 98.
Rohlwes János Miklu- !' l.
Rohr Konrád 191.
Rohrbach Antal 67.
Rokotnitz M. 67.
Rokszer Ágoston 67.
Romer Flóris 177.
Romich .János 98.
Róna Sámuel 79, 127. l:;n.
Rónaky Kálmán 191.
Rónay Játczint 5.
Ronkovits Pál 67.
Rósa Ferencz 127.
— György Konstantin 67.
Rosa János Ferencz 113.
Rosas Antal 118.
Rosen (rosensteini) Miklós 98, 141.
Rosenbaum Bernát 141.
Rosenberg Károly Henrik 98, 130, 154,
207.
— Zsigmond 44.
Rosenberger Alajos 112.
Rosenfeld József = Rózsay.
Rosenmann Pál 98.
Rosenmüller János Keresztély 5.
Rosenstein = Rosen Miklós.
Rosenthal Ágost 68.
Bernát 118.
— Mózes 98.
Rosenzweig József 65.
Rosner Mátyás 154.
Ross Ferencz 123.
Rossbach M. J. 25.
Rostagni A. 5.
Róth Adolf 113, 174.
Albert 44, 207.
Alfréd 127.
Dániel 13.
Ferencz Frigyes 99.
(telegdi) Gáspár 99.
János Péter 13.
Lajos 99.
— Miksa 30, 113.
— Sámuel 207.
Róthberger Dávid 130.
Rothe Zsigmond Tlieoph. 30.
Rothkrepf (Mátray) Ferencz 141.
Rothman Ármin 13, 74.
Rothschneck V. Emil 169.
•Rótt 99.
Rottenbiller Ödön 57.
Roy = Le Roy.
Rozgonyi (rozgonyi) Gábor 207.
Rózsaági Antal 203.
Róz8aff>' Alajos 181.
Rózsahegyi Aladár 18, 191, 197.
Rózsay (Rosenfeld) József 13, 25, 44, 68,
99, 113, 154, 165, 169—170, 177, 180.
Rock János 68.
Róderth Ferencz -Alajos 99.
16'

244 INDEX AUCTORÜM
Robinann F. cs.
RöU M. F. 191.
Röschel János 25.
Hössler Antal 30,
Köszler Alajos (58.
Hubempré 215.
KuflFy Pál 191.
Buland János Dávid B8.
— Márton 99.
Rund Bernát 103.
Rnpp Xep. János 99, 170.
Rus8 János Kristóf 170.
Rusznyák Alajos 99.
Rutta Rudolf 13.
Ruttkay Sándor 154.
Ruyter'G. 114.
s.
Saarossy József 45, 141.
Sabatier 114.
Sabiz (tanbenspergi) József 5, 170.
Sadler József 207.
— Mihály 45.
Safári János 5.
Sailer Károly Vilmos 99, 103.
Sailler János 25, 99,
Saint Marié St. 130.
Salamon Józs* 1 l '4.
Salgó Jakab i ;... n.l. 163.
Saly Imre 13.
Salzer József 13.
Sambucus János 207.
Sándor Athanáz 99.
Sántha Ferencz 99,
Santner Ferencz 118,
Saphir Zsigmond 2, 68.
Sarbó Arthúr 99.
Sartorius János György 99.
Sass Albert 13.
— István 99.
Sassy János 45.
Sauer Ignácz 25, 99, 118, 169, 172,
Sávoly Viktor 141,
Saxlehner András 45,
Say József 68.
— Mór 13, 18, 45.
Sáy Sándor 1«3.
Schfichter Miksa 114, 174, 177, 2u7.
Schaf Miksa 123,
Schaffer Károly 13, 25, 99, 108, 135,
163.
— Oszkár 123.
Bchaller János Nep. 141.
— Siegried Traugott 118.
Schanckcbank János 25,
Schanbauer Máté 141,
Hclianenburg 115,
íkliedel Ferencz = Toldy.
Schedias Lajos -.'.'.
Schédy István 174.
— Sándor 68, 175.
(idsb) 170.
Schehovics Lajos 12:{.
Scheiber S. H. 18, 30, 99,
Scheidenberg Antal 68,
Schein Mór 130,
Scheint Dániel Theophil 45,
Schelle János 99,
Schemberger Andi-ás 13, 163,
Schemiz Károly 99.
Sebemmel J. Fr. 170.
Schenk S. Lipót 5, 13, 19, 216.
Scherer F. E. 45.
Scherfel AV. Aurel 45.
Schermann Adolf 154.
Bcherz János 68.
Sehiel Heinrich 68.
Schiff Ern 19, 141.
Schiller Sámuel 207.
Schillinger Ferencz 175.
Schimbeck András 68.
Schimert János Péter 5, 13.
Schimkó J. Gottlieb István 30, 99, 154.
207.
Schleicher 76.
Schlesinger Bernát 68.
-- Ede 16.
Ignácz 99, 141, 169, 207.
Jakab 99.
Miksa 45.
— Szigfrid 68.
— Zsigmond 172.
Schlosser József 45.
Schlotterbeck Pál üt 8.
Schluga János Ker. 99, 154.
Schmalkovits Mihály 114.
Schmalz 192.
Schmid Hugó 114.
— János Keresztély 13.
— Pál 191.
Schmidt Ágoston 5.
Ferencz 163.
— Frigyes 99.
G. F. 191.
György 1, 139.
— J. G. 191—192.
— János 68.
György 123.
— József Kristóf 100.
— T. 5.
Schneider 130.
— F. C. 45.
— Gáspár 100,
Schnell Péter 35, 68.
Schoder János 205,
Schoepf-Merei .ílgost 5, 25, 45
i
114, 118, 141, 176, 207.

INDEX AL( Toki M 245
Scholtz C. 118.
— Jei-emiás 45.
Schoppel András 30.
Schordann Zsigmond 167, 2t»7.
Schoretics Michael 171.
Schosulán János Mihály 68, 75, 123.
Schüflft 5.
Schnaug József L. 135.
Schönbauer József (I.) 100.
(II.) 100, 192.
— Mihály Lajos 19.
Schnbock I. József 135.
Schönfeld Lipót 100.
Schnherr Károly 100.
Schnvizner Károly 45.
— Nep. János 100.
Schrader 192.
Schrank Simon 132.
Schraud Ferencz 25, 45, 68, 80, 100,
154. 163, 165, 170, 171, 207.
Scnreiber E. 68.
— Mór 148.
— Moses 207.
Schreibers Károly 19.
Schreier Norbert 207.
Schreiner Theophil 100.
Schréter Dávid 137.
Schroeder Károly 123.
Schrott 216.
Schrder József 68, 154.
Schubert János 100, 141.
Lajos 207.
— Károly 6.
— Nándor G.
Schulek Sándor 45, 68, 198.
— Vilmos 118, 170, 178, 207.
Schuler Móricz 30.
Schulhof Jakab 68, 91, 142.
— Jakab i^IL) 123, 141.
— Károly 192.
Schuller (sonnenbergi) János Gottlieb
26, 100.
Schultz Henrik 103, 123.
Schunn Jakab 100.
Schurm János 141.
Schuschny Henrik 100, 142, 170, 175.
Schuster 100.
Jakab 30.
— János 100, 175.
Szilárd 65, 68i
Schuller János György 100.
Schümmel 45.
Schürmeyer 163.
Schützenberger Endre 154.
Schwab Keresztély Joachim 100, 114,
155.
Schwannenfeld Ignái/ 26.
Schwarcz Arthur 54.
Schwarczl .József 182.
Schwartz János Jen 13.
Mihály 100.
Theophil 170.
— Sámuel 100.
Schwartzer Ferencz 135, 182.
— (babarczi) Ottó 13, 1.35-136, 155,
162, .163.
Schwartzer Viktor 45.
Schwartzott I. G. 45.
Schwarz Ede 6, 207.
— Frigyes 123.
— Lajos 100.
Schwarzecberg Ignácz 26.
— Lajos 100.
Schwarzenfeld Ferencz 101.
Schwarzmeyer István 101.
Schweger Ignácz János 101.
Schweiczer Antal 45.
Schweigart Jos. W'ilh. 86.
Schweiger Zsigmond 45.
Schweigert József 45.
Schweitzer József 101.
Schwester József Károly 142.
Schwimmer Dávid 45.
— Ern 79, 127, 170, 208, 218.
Schweitzer H. 118.
Scotti Antal 208.
Scultety György 101.
Sebek (szentmiklósi) Sándor 68.
Sebestyén (acsádi és f.-gerzseni) Károly
68.
Seeburger János br. 68.
Segner János András 13, 26, 30, 68, 101,
114, 123, 155, 170, 208.
— Mihály 155.
Seidler Károly 45.
Seidner Ignácz 13.
Seifert Ottó 26.
Seivert Mihály 68.
Seiz János Keresztély 68—69, 101.
Selle Keresztély Gottlieb 101.
Sellei József 127, 130.
Seltmann Xav. Ferencz 114.
Semmelweiss Ignácz Fülöp 12>J, 123,
165, 167.
Senf (Sinapi) Mihály Alajos lul. 136,
208.
Sennert Dániel 101.
— Mihály 101.
Sennor IVigyes 101.
Seimovitz Mátyás 127.
Seredi Bálint 101.
— József 155, 170.
Seress László 1.
Sernest 216.
Serpilius Kristóf 208.
Seth János 142.
Seuler Lukács 26, 155.
Sextus Platonius 192.

246 INDEX AUCTORUM
Seyffert János Kristóf 101.

'-
LNDEX AUCTÜRUM 241
.Steinhart Antal 26.
iSteinitzer Lajos 182.
Steits János 102.
Stekker Pál 46.
Stellwag (earioni) Kái-oly 118.
Stenczel Sándor 133.
Stenner Péter .József 40.
Stephauovits Tamás 208.
Sterk Gy. 46.
Stern Samu 26, 54.
Sterne Ferencz 14.
Sternheim Károly 2ii8.
Sterz Jáncs 46.
Stessel Lajos 102.
Stetter -József 69.
Stiller Bertalan 79, 102, 173. 178.
Stipanics Elek 132.
Stipsics Károly Ferdinánd 102, 168,
208.
iStocker Lrincz 46 — 47, 155, 170.
Stockinger Mihály Gottfried 69.
— Tamás 114, 208.
Stojkovics Péter 114.
Stollár Gyula 47.
Stollmann Károly 69.
Stoltz Sámuel Ágost 47.
Sthr Ágoston 155.
Störk Antal báró 69.
Károly 133.
— Sámuel 47.
Strasser Alajos 47.
Straub Fridrik 142.
Strauss Ferencz 102.
Strazsik János Nep. 103.
Btrazsnitzky .János 102, 103.
Streibig Lajos 102.
Streim György 14.
Streit Vilmos 102.
Strichó Gyula 17u.
Stricker Salamon Í4, 26.
Strobel Pell 102.
Stróbl Ferdinánd 102.
Struve Keresztély Ágoston 155.
Stur Károly 14.
— Lipót 133.
Stütz Ignácz 6.
Suchanek Sándor 14.
Sugár Fábiusz 171, 182.
Burányi Miklós 30.
Sussmanu Zsigmond 17;'..
Suták Mihály 142.
Suterus Jacobus 80.
Svirbély József 69.
Swaine Taylor Alfréd = Taylor.
Sydney Herbert 6.
Szabadföldy Mihály 2(>. 91.
Szabadfy János 26.
Szabados .János Nep. 131.
Szabó fnegyedi) Alajos 69, 75, 102, 192.
— András 14.
— Antal 148.
Dávid 142.
Dénes 74. l-'4. .'"l.
Endre 142.
Ferencz 19, 127.
Ignácz 14.
János (I.) 114.
János (IL) (tályai) 102.
(III.) János (vári) 47.
J. 177.
József (I.) 102.
— (IL) 03, 05, 92.
(lU.) 142.
(IV.) 155.
— Lajos 102.
Mihály 6.
P. M. 108.
Sándor 124.
— Vazul 47, 192.
Szalárdi Mór 155.
Szalay Imre (I.) (aradi) 128.
— J. 47.
(II.) (szombathelyi) 128.
Szana Sándor 178.
Szanik Aurél György 2o8.
Szántay (tasnádi) József 14.
Szántó József 155.
Szápáry Ferencz gróf 102, 2o8— 2n9.
Szász Ferencz M. 192.
— István 102.
— (komolói) Lrincz 124.
Szathmári Mihály 91.
— (paksi) Pál 14.
Szatmári Imre 47.
Szatmáry József 31. 142.
— Károly György 192.
Szebényi János 26.
Szeberinp Joan 2.
Széchenyi István gróf 167.
— Kálmán gróf 155.
Szegedi (pesti) Sámuel 14, 102.
Szegedy (mezszegedi) András 128.
Szeg Kálmán 137, 142, 182.
Székács Béla 79, 173.
Székely Ádám gróf 192.
— Ágoston 102, 182.
— György 14.
— János 155.
Szekér Károly 194.
Székhalmi Sz. M. és E. A. G. 155.
Szekrényesy E. 98.
Szekulits Gergely 136.
Széky János Károly 26, 30.
Széles Antal 19.
Szeli Ábrahám 209.
— Károly 85. 124. 209.
Széli Lajos 19. 155—156, 175, 176.
Szemere Albert 47.

.
L'l> INKKX \li ToiaM
.>Zt'liil;ui l'íll üii'.i.
Széu Károly 118.
Széiiásy Sándor 114, 11 b.
SzendeiiN' Aladár 156.
Szenes Zsigmond 182.
Szeujfer Ede 4 7.
SzentkiTeszty Dániel 47, 155.
Szentpáli Janka 6.
Szentpéteri Jónás 14.
Szép (iyürgy 163.
Szepesházy Károly 4 7.
Szepessy József J
Szepsi (Macer Ján j\i ITI.
Szepsi W. András -2vit.
Szibenliszt Mátyás 209.
Szick György 192.
Szidor Dániel 102.
Szigetliy Antal 102.
— Károly 163.
Szigeti (iusztáv 127.
— 'Márton 47.
Sziklay János 47.
Szikszay Vazul 171.
Szilágyi Ede 119.
— Ferencz 171.
— József 70.
— Miklós 213.
— (székelyföldvári^ Mikl.'.s 47. 2on.
Hzilézy Sámuel 1 - 1
Szili
Adolf lli».
Sziller József Lajos 209.
Szilvássy János 156.
Szinek Ferencz 102.
Szirmai Jakab 14.
Szirmay András Ignácz 209.
Szirtey György 183, 197.
8zkalla Ferencz 14.
— László 70.
Szkolák Adolf 124.
Hzlávik Jen András 26.
Szmolay Vilmos 102.
Szoboszlai József 209.
— N. Sámuel 102.
Szohner József 1()2, 124, 142, 156, 209.
Szokolay István 192.
Szokoly Viktor 6.
Szombathelyi (vihnyei) (iusztáv 209.
Szombathi = Cseh-Szombathi.
Szontagh Ábrahám 14, 175.
Szontagh Félix 79, 137.
— Miklós 47— 48, 102.
Szopkó Dezs 70.
Szotyory (szotyori) Józsi-t 14, 4 • •
171.
Szke Zsigmond 14.
Kzöilta András 102.
Szts András 131, 190.
— József 103, 176.
— kr

INDEX AUCTOKUM 249
Than Károly 48, 70.
Thanhofier liajos 6, 8, 14— 15, 171,
193, 209.
Thann András 171. .
Theisz Mihály Gottlieb 103.
Theodorovits Máté 70.
Thewrewk Árpád 103.
Thibierjíe G. 127.
Thiele f. C. 47.
Thill Györgj^ Erib 115, 124.
Thim József 142, 156.
Thiring Gusztáv 151.
Thodoro^-its Lajos 128.
Thonia János Ferdinánd 70.
Thomas Ern Ferdinánd 103, 136, 156.
István Vilmos 209.
— Lajos 48.
Thoiiié

,4.
".
.
'J5() IMM'A \r( TniMM
V;,,l,,>
,
,. ,,.„
V:i \ 1
V;... 1 . i-:..
Vai.«z l.ajns 7.'^.
V:ij:i\ lim-i' +'.!.
Vaj: 1
\ ilnius 1;í4.
V.
111.')
. 1,. I'ávay \:ijiia.
Vain rz .Tnnos 116, 11!).
'
V;i .-. •!)(•/ .Miksa ]'-.:. 171.
V;i.. ,
U-J.
— \^uc'dcliuzi) -Mihály !'.•>.
Valich József ln5.
Xalnvif- (lyiila 142.
\:il\i K. .Xiidrás 49.
\'aiiiii.- (.yiila 1,'!7.
\':'il)in--\- .Miliiilv -ifi.
/nltiill
ói).
Vaiu/a.ss Elek 105, 191.
\aiHÍr:ik -Vndrás 0.
\':iraili l.yiila 2 Ki.
— 3lHtyá.s 1(1,'.
- Sámuel ll.">, 14_'.
Varga János (I. in...
János (II.) L'lii.
— Mátyáf i:;!.
\"ai'j\a< I'linlri' I,"'7.
\":iri l;ini(.lí
,".:;, 1 (;:..
\;,rr'. Iii.1:m 1 !-.
\as l;.i:iai -1. :í4, io;, Í'A
V*
V.
•Ital 71.
1 • t "'i. 'JIO.
I'.í.
\(-/[)ri-ini István =^ \\ i-,'prt-iiii Csaiiíiiji
Isi váll.
N't'ttc .János András _m..
— János (iyörfry '.. l-'4
N'f'ttfr .Arnold p(''iizii'j'y.ái i.;|,i/t08) 49.
\'rz('i-'aa Imi /. \ .
N'ictnr .\iital i;.:.
1''.
Vidt'ki Finiicz i:;4.
Vidor /.-i'/iiiHinl 11-. 1 I'.i, r.(7.
\'i.T:.
VÍol;i .|..z-rt 1,>7.
\'ii-:tL;- l'i'iiiinánd lo.'.
ViraL';i .l.'i/>.M' 44, 49.
\"ir;iiiyi K/iliij:'in 128.
Virchow líiulol)' Jlo.
Visy István lo,"i.
~ "l'ál Ili...
\'is/;iiiik Miiialy It',-,. i:;ii. 171. .'li'.
\'iniicr .\doll' ]

INDEX AUtTOKUM 251
Wallassek Vincze 210.
Wallaszkay János lOö.
Wallaszky I^ajos 71.
Wallenstedt 208.
Wallfisch Perencz 1.j7.
Wallich Manó Farkas 4!).
Wallis György 105.
Walter Ferencz 1G8.
- Gyula 157.
Waltiier Mátyás 15.
Walthier Ádám 182.
Wanyek János 142.
Wartha Yincze 71.
Wasserberg X. von 118. 127, 130, 133,
lÚS.
Wawrik Miklós 71.
Waxmann Zsigmond 105.
Weber János 71, 105.
— Károly I. 131.
Weckher (rosenecki) Antal 106.
Wedekind Gvörgy 27.
Wedel G. V." 71.
Wedeler F. W. 2 IC.
AVegmann Ercolani 157.
Weíkard M. A. 54.
Wein János l.")7.
— Manó 115.
Weiuberger S. 49.
Weinsperger Dániel 106.
Weiser Maxim 27.
— Sámuel Károly 106.
Weiskircher Pál Keresztély 27.
Weiss Sándor 182.
— Sándor Adalbert lOo.
Weisz D. 157.
— Ede 49, 106, 132.
— Hermán 106.
— Jakab 106.
— Sándor 100.
Weiszbach Miksa
ln(>.
Weiszberg Zsigmond 157.
Weiszmaim Frigyes 54.
Weiszmayer :Márk 128.
Weitzenberger Frigj^es 27.
Wekerle György 19.
Wellner Lajos 134.
Welsch Gyula 71.
— János Menybért 71.
Welthern János Mihály 106.
Wendt János 131.
Weninger György 106.
— László 49.
Werbancsics János 210.
Werloschnig (pernbergi) János 168.
Werner Xav. Ferencz 71.
Wernherr György 4t».
Wernischek János Jakab 15, 27, 30.
Werther (numvári) Frigyes 71.
— György Kristóf 19.
M'erzár Emánuel János Nep. 71.
Weszelovszky Károly 106.
Weszely István 173.
Weszprémi (CsanádyJ István 106, ll't.
1-24, 142, 157, 172.
Wetscli Ignácz 49.
Wharton Jones T. 132.
Widmann Károly 143.
Wieland Kái-oly 27.
Wilhelm H. 106.
Wimmer András 106.
Wiudischi János Theophil 106.
Kari Gottfried 210.
— Lipót 182.
Winkler József 19. 131, 163.
Winterl Jakab József 27, 49, 71, 201,
202, 203.
AVinterlich József 157.
W'ipacher Dávid id. 136.
ifj. 27, 30, 49, 106.
Wirágh József 185.
AVittelshöfer Lipót 15.
Wittmann F. G. 25, 206.
F. J. 94, 96, 124.
— Lázár 143.
Wohl Mór 71, 131.
Wohland Tamás 106.
Wohleben Josephus 167.
Woita Antal Károly 49.
AVolf Emil 191.
Wolff András 50, 71, 106, 125, 210.
— Gábor 71.
— József 71.
Wolfstein József 71.
Wolkmuth István 106.
AVolny István 71.
Wolstein Amadeus János 187, 194.
Wovdhead Szins G. 27.
Wopperer János 194.
Wrablanszky János Keresztély 50.
AVullis G. 106.
AVunderlich A. C. 27. 149.
Wundt Vilmos 15.
Wurda Leopold Sándor 106.
Wurm János 50.
Würth Lajos 194.
Yang A. 128.
Zaborsky Ferencz 115.
Zacharides György 106.
Zágonyi Gábor 172.
Zaják István 106.
Zalay Pál 157.
Zankó József 131.
ZapÖ" János 106.

Károly
'2'yl
INDEX AUCTORUM
/aiiuu Dániel 125.
Zavisics Severiu 100.
Závori Sándor .'iO.
Zay Sámuel 210.
Zazula József 125.
Zborovszky Ágost 210.
Zebraki A. 50.
Zech liászló lovag l'.>4.
Zechmeister Ferencz 1«.
Zedlitz L. 50, 172, ltt8.
ZeÍHsl Ármin 131.
Zelizy Dániel 71, 157, 172.
Zenger C. W. 164.
Zerkovitz Emil 50.
Zeviaui Giovanni Verardo lOC.
Zey András 72.
Ziegler .\dolf 19.
András 16, 106, 157.
— János 16.
—
.
1 6.
Zielenievsky M. 50.
,Ziemssen 106.
Ziflfer Károly 172, 210.
Zilahy Sámuel 176.
Zimmemiann .Jakab l7.
— J. G. 210.
Zipser Keresztély 50, 210. .
Zivkövios János és Jakab s= Zaivkovics.
Zlamál Vilmos idsb 178, 194—195.
— ifj. «, LJl, 176, 178. 194.
Zlatarovich József 27.
Zoczek C. 50.
ZofáhI Uezsü 135.
Zohar Ferencz János 12').
ZoUer :Márton 106.
Zoltán .József 27, 107.
Zomborcsevics Viii' /
Zöllner Fülöp 27.
Ziirbrucken Mihály i;>4.
Zsebök .József lOö'
Zsigmondy Adolf 50, 115, 134.
— Vilmos 50.
Zsigi-ay Károly Lajos 72.
Zsii-ay Zsigmond 107.
Zsivkovics Jakab 16.
— .János 115.
Zsogovics István 107.
Zsoldos János 72, 107, 125, 157.
Zsolnay Sármiel 107.
Zucker Leo 125.
Zuckerkaudl Emil G — 7.
— Márk 107.
— Ottó 115.
Zwick Zsigmond 72.

EEEATA.
Pag. 136. linea 27. 1742 : lege 1472.
. 178. » 7. 1766: » 1866.

PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET
UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY
gioMei