A teljes kiadvány letöltése - Deutsch-Ungarische Industrie- und ...

11 | 2013
Der Wirtschaftsreport der Deutsch-
Ungarischen Industrie- und Handelskammer
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi
Kamara gazdasági jelentése
Meinung
EU-Fonds 2014–2020:
Jetzt mitreden!
Von Katalin Morgós
Inhalt
2 Hintergrund:
Wirtschaftsprognosen für 2014
3 Meldungen:
Inflation auf 37-Jahres-Tief
4 Konjunkturmonitor
8 Zahl des Monats: 46 173
Tartalom
5 Konjunktúra-monitor
6 Hírek:
37 éves mélyponton az infláció
7 Háttér: Gazdasági kilátások 2014
8 Vélemény
A hónap száma: 46 173
Nach der Zustimmung des Europäischen Parlaments
vor wenigen Tagen wird Ungarn in
den kommenden sieben Jahren 20,5 Milliarden
Euro aus den Strukturfonds der EU erhalten.
Nur vier Länder – Polen, Italien, Spanien
und Rumänien – erhalten mehr Fördermittel,
Tschechien genauso viel wie Ungarn. Gemessen
am Bruttoinlandsprodukt oder an der Einwohnerzahl
liegt Ungarn sogar auf Rang vier
der „Gewinnerliste“. Man kann dies als Erfolg
für Ungarn feiern. Man sollte aber nicht vergessen,
dass die Höhe der Zuwendungen aus Brüssel
sich vor allem am Nachholbedarf des jeweiligen
Landes in punkto Kohäsion orientiert.
Ungarns Wirtschaft hat zahlreiche Stärken,
doch in vielen Bereichen muss noch viel geleistet
werden, um die Leistungsfähigkeit näher an
das durchschnittliche Niveau der Europäischen
Union zu bringen. Die Fördermittel der EU
sind dafür die wichtigste Finanzierungsquelle,
den Steuerzahlern der Netto-Geberländer
gebührt dafür großer ein Dank. Jetzt kommt es
darauf an, diese Mittel so effektiv wie möglich
zur Stärkung der Wirtschaftskraft einzusetzen.
Wir begrüßen deshalb die Pläne der Regierung,
rund 60 Prozent der Fördermittel direkt in die
Wirtschaft zu lenken. Dazu bedarf es passgenaue
Ausschreibungen, aber auch eine transparentes,
unbürokratisches und effizientes institutionelles
System. Das Wirtschaftsministerium
führt derzeit mit Unternehmen und Verbänden
umfangreiche Konsultationen zum optimalen
Einsatz der Mittel durch, um Anfang des
kommenden Jahres in Brüssel gut vorbereitete
Entwürfe vorlegen zu können. Die Wirtschaft
sollte die bis dahin verbleibende Zeit nutzen,
um möglichst viele, praxisorientierte Vorschläge
beizusteuern, sei es zu den Förderzielen und
möglichen Einzelmaßnahmen, zu Zielgruppen
und Förderberechtigten oder zu möglichen
Arten der Förderinstrumente. Wir bitten
alle Mitglieder, sich aktiv in diesen Prozess
einzubringen – im Interesse der ungarischen
Wirtschaft wie auch der einzelnen Unternehmen!
Die DUIHK koordiniert und unterstützt
dazu gern die Vorschläge der Mitglieder gegenüber
dem Wirtschaftsministerium. Inputs der
Mitglieder sind bis zum 13. Dezember 2013
an info@ahkungarn.hu willkommen. ❙
Informationen zu den EU-Fördermitteln und
die aktuellen Entwürfe der Operativen Programme
finden Sie auf unserer Homepage unter
www.duihk.hu/eufonds_2014-2020.
Katalin Morgós ist Geschäftsführerin der Anteris
Tanácsadó Kft. und Beirat der DUIHK
VERGÜTUNGSREPORT 2013 /14
Verlässliche und aktuelle Benchmarks zur Ermittlung
marktgerechter Vergütungen in Ungarn
Full
english
version
included!
www.ahkungarn.hu/verguetung

Hintergrund
Kurzmeldungen
Wirtschaftsprognosen für 2014
Inflation auf 37-Jahres-Tief
In den vergangenen Wochen haben wichtige Institutionen aktualisierte Wirtschaftsprognosen für Ungarn vorgestellt.
Insgesamt rechnen alle Organisationen mit einer leichten Beschleunigung des Wachstums in den kommenden beiden
Jahren und sehen das innere und äußere Gleichgewicht der Wirtschaft als recht stabil an.
BIP-Wachstum in
ausgewählten Ländern
% zum Vorjahr
4
3
2
1
0
-1
-2
2012
Ungarn
Rumänien
Slowakei
2013
Quelle: EU-Kommission (Nov. 2013)
Mehr Daten und Prognosen:
www.duihk.hu/wirtschaft
2014
Polen
Tschechien
2015
Bei vielen Kennziffern liegen die
jüngsten Vorhersagen der ungarischen
Regierung, der Nationalbank
(MNB), der EU-Kommission
und der OECD zahlenmäßig
recht nah beieinander, größere
Unsicherheiten scheint es hingegen
hinsichtlich der Entwicklung
der Investitionen zu geben.
Im laufenden Jahr wird das Wachstum
des Bruttoinlandsprodukts
wohl leicht höher ausfallen als
zuvor von den meisten Experten
angenommen. Nach dem Rückgang
von 1,7% im Jahr 2012 wird
die Wirtschaftsleistung 2013
wohl um knapp ein Prozent steigen.
Das entspricht übrigens etwa
dem Niveau, dass wir aufgrund
des Investitionsklima-Indexes
der DUIHK (BHI) im Frühjahr
erwartet hatten. Für 2014 und
2015 rechnen fast alle Vorhersagen
mit einem leichten Anstieg
von ca. zwei Prozent. Damit würde
Ungarn seinen Rückstand zu den
anderen V4-Staaten noch nicht
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
Von Dirk Wölfer
ganz wettmachen, aber immerhin
deutlich verringern. Der Beitrag
der Außenwirtschaft zum
Wachstum wird eher gering sein.
Die Ausfuhren von Waren und
Leistungen werden zwar 2014 und
2015 schneller steigen als in diesem
Jahr, allerdings ziehen auch
die Importe an, der Netto-Effekt
auf die Volkswirtschaft steigt
daher kaum.
Entscheidend für das Wachstum
wird die Entwicklung der privaten
Nachfrage und der Investitionen
sein. Bezüglich der privaten
Konsumausgaben ist die
Regierung deutlich optimistischer
als andere. Stimulierend
können hier beschlossene Lohnerhöhungen
im öffentlichen
Dienst und die Ausweitung von
Steuerermäßigungen für Familien
wirken. Auch eine Lösung
für das Problem der Devisenkredite
könnte die private Nachfrage
steigern. Die Beschäftigung wird
hingegen nur geringfügig steigen,
Bruttoinlandsprodukt Investitionen 1
Ausfuhren 2
k.A.
auch wenn sich möglicherweise
die Beschäftigung in gemeinnütziger
Arbeit vorübergehend
positiv auf die Statistik auswirken
könnte. Der Staatsverbrauch
wird nach Meinung der meisten
Analysten kaum wachsen, da die
wirtschaftspolitisch gewollte Einhaltung
des Defizitziels von drei
Prozent des BIP wenig Spielraum
für zusätzliche Ausgaben lässt.
Bei den Investitionen liegen die
Prognosen der Zentralbank MNB
für 2014 beträchtlich über denen
der anderen Organisationen.
Offensichtlich geht die MNB
davon aus, dass ihr „Kredit für
Wachstum“-Programm (NHP)
zu einer massiven Ausweitung der
Unternehmensinvestitionen führen
wird. Ein zusätzlicher Stimulus
könnten die Mittel aus den EU-
Strukturfonds sein, vorausgesetzt,
nach Bewilligung der Operativen
Programme folgen rasch entsprechende
Ausschreibungen. (dazu
siehe auch Rubrik „Meinung“). ❙
MNB* Reg. EU OECD MNB Reg. EU OECD MNB* Reg. EU OECD
10.0
8.0
6.0
4.0
2.0
0.0
-2.0
0.0
2013 2014 2015 2013 2014 2015
2013 2014 2015
7.0
6.0
5.0
4.0
3.0
2.0
1.0
k.A.
Der Anstieg der Verbraucherpreise
in Ungarn ist im Oktober
auf einen historischen Tiefststand
von 0,9% zum Vorjahr
gefallen, von Januar bis Oktober
lag der Anstieg noch bei 1,9%.
Das liegt deutlich unter dem
mittelfristigen Inflationsziel der
Zentralbank (3%). Eine derartig
geringe Inflation gab es zuletzt
Anstieg der Verbraucherpreise in Ungarn 1961-2013
Veränderung zum Vorjahr in Prozent
40
35
30
25
20
15
10
5
0
-5
1961
Quelle: KSH
1963
1965
Die Vorhersagen von wirtschaftlichen
Kennziffern sind
mit mehr oder weniger großen
Unsicherheiten behaftet. Die
Modelle beruhen auf Annahmen
für zahlreiche Variablen.
Unerwartete Abweichungen
Prognosen für das ungarische Bruttoinlandsprodukt *
Prognose
für das Jahr
1967
1969
1971
1973
1975
1977
1979
1981
1983
1985
1987
Genauigkeit von Prognosen
1989
1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
wirken sich dann auch auf die
Genauigkeit früherer Vorhersageergebnisse
aus. Unsere
Tabelle enthält Vorhersagen der
Regierung und der EU-Kommission
zum ungarischen Bruttoinlandsprodukt.
Danach lagen
1974, also vor 37 Jahren! Aber
damals existierte noch die Planwirtschaft…
Zu verdanken ist
die geringe Inflation vor allem
der durch die Regierung verordneten
Senkung der Energiekosten.
Sie lagen in den ersten
zehn Monaten um gut 7% unter
dem Niveau des Vorjahres.
Auch fallende Weltmarktpreise
für Kraftstoffe drückten
den Preisanstieg, in Ungarn
fielen die Preise um 2,1%.
Ein großer Teil dieser Ersparnisse
wurde allerdings durch
Preissteigerungen bei Lebensmitteln
( Jan.-Okt.: +3,2%),
alkoholischen Getränken
(+5%) und Tabakerzeugnissen
(+18%) aufgezehrt. ❙
die ersten Prognosen oft um
mehrere Prozentpunkte über
oder unter dem späteren tatsächlichen
Ergebnis, wobei die
Vorhersagen der EU-Kommission
dem Ist-Wert meist näher
kamen als die der Regierung. ❙
Prognose der Regierung 1
t 0
-3 t 0
-2 t 0
-1 t 0
Prognose der EU-Kommission 2
t 0
-2 t 0
-1 t 0
IST 3
2007
2009
10.2013
Anteil wichtiger Ausgabengruppen an den
Gesamtausgaben ungarischer Haushalte
2011, Anteil in %
25.0
20.0
15.0
10.0
5.0
0.0
Quelle: KSH
22.8
Lebensmittel
19.8
Energie,
Wasser
12.1
Verkehr
7.5
Kultur,
Freizeit
6.5
Kommunikation
* MNB 2015: Q1-3
1 Bruttoanlageinvestitionen
2 Waren und Leistungen
Quelle: Haushaltsentwurf vom 30.09.2013,
MNB-Inflationsbericht vom 26.09.2013
(Angaben für 2015 beziehen sich auf die ersten drei
Quartale), EU-Herbstprognose vom 05.11.2013,
OECD Economic Outlook vom 19.11.2013
Verbraucherpreise
Private Konsumausgaben Einfuhren 2
MNB* Reg. EU OECD MNB Reg. EU OECD MNB* Reg. EU OECD
4.0
3.5
3.0
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
2.0
7.0
6.0
1.5
5.0
4.0
1.0
3.0
0.5
2.0
1.0
0.0
0.0
2013 2014 2015
2013 2014 2015 2013 2014 2015
k.A.
k.A.
2009 4.2 4.2 1.2 -6.7 3.4 0.7 -6.5 -6.8
2010 4.3 :: -0.9 0.8 1.8 -0.5 1.1 1.1
2011 :: 3.9 3.0 1.9 3.1 2.8 1.4 1.6
2012 4.0 3.5 1.5 0.1 3.2 0.5 -1.2 -1.7
2013 5.0 2.9 1.6 0.9 1.4 0.3 0.7 ::
2014 3.1 2.5 2.0 :: 1.3 1.8 :: ::
2015 2.5 2.3 :: :: 2.1 :: :: ::
Quelle: 1 Haushaltsentwürfe, vorgelegt i.d.R. zwischen Mitte September und Ende Oktober 2 Herbstprognosen, vorgelegt i.d.R. Anfang November 3 KSH
* Lesebeispiel:
Für 2012 hat die Regierung im Herbst 2009 („t 0
-3“)
ein Wachstum von 4,0% prognostiziert, im Juni
2012 („t 0
“) ein Wachstum von 0,1%. Die EU-Kommission
hatte für 2012 im November 2010 („t 0
-2“)
ein Wachstum von 3,2% vorhergesagt, im November
2012 („t 0
“) einen Rückgang von 1,2%. Tatsächlich
(„IST“) lag der Rückgang 2012 bei -1,7%.
2 11 | 2013 WiU kompakt
WiU kompakt 11 | 2013
3

Monitor
Monitor
Konjunkturmonitor
November 2013
Konjunktúra-monitor
2013. november
Bruttoinlandsprodukt Ungarn *
Bruttó hazai termék *
Volumenveränderung zum Vorquartal (%)
volumentváltozás az elôzô negyedévhez (%)
1.5
1.0
0.5
0.0
-0.5
-1.0
-1.5
-2.0
2010
2011
2012
2013
Volumenveränderung zum Vorjahr (%)
volumentváltozás az elôzô évhez (%)
3.0
2.0
1.0
In den vergangenen Wochen
gab es verstärkt positive Nachrichten
zur ungarischen Wirtschaft.
Das Bruttoinlandsprodukt
stieg im dritten Quartal
überraschend stark um 1,6%
gegenüber dem Vorjahr (saisonbereinigte
Werte). Wichtigster
Wachstumsfaktor ist dabei
die exportorientierte Industrie.
Deren Produktion wuchs im
3. Quartal um 2,3% (saisonbereinigt,
nach -1,6% bzw. +0,8%
im ersten bzw. zweiten Quartal),
vor allem dank der hohen Auslandsnachfrage
(Q3: +6,3%),
der Inlandsabsatz ging dagegen
weiter zurück (-0,5%). Wichtigste
Branche bleibt der Fahrzeugbau,
dessen Produktionsanstieg
beschleunigte sich im
dritten Quartal auf 22%, was bei
einem Anteil von fast 20% an
der Gesamtproduktion stark ins
Gewicht fällt. In der zweitwichtigsten
Branche hingegen,
der elektronischen Industrie
(Anteil: 14%), geht die Produktion
weiter zurück. Der Wert
sank im dritten Quartal um 7%
(von Jan.-Sep. um 12%). Allerdings
ist der Auftragsbestand
hier in den vergangenen Monaten
deutlich gewachsen, was auf
eine Konsolidierung der Produktion
hoffen lässt.
Erfreulich hohe Wachstumsraten
zeigt schon seit Februar
das Baugewerbe. Im dritten
Quartal lag die Produktion um
10% über dem Vorjahresniveau
(von Jan.-Sep. um 8%). Getrieben
wird sie vor allem durch
den Tiefbau (vor allem Straßen-
und Bahnbauvorhaben)
und den Bau von Wirtschaftsgebäuden,
während der Wohnungsbau
immer neue Tiefststände
erreicht. Auftragsbestände
und die schwache Basis der
Vorjahreszeiträume lassen auch
für die kommenden zwei Quartale
hohe Zuwächse in diesem
Sektor erwarten. Der Einfluss
auf die Gesamtwirtschaft wird
jedoch angesichts eines BIP-
Anteils der Bauwirtschaft von
unter vier Prozent nicht übermäßig
groß sein.
Beim privaten Konsum lassen
sich derzeit keine verlässlichen
Trends erkennen. Das Statistikamt
hat zudem die saisonbereinigten
Werte für 2012 und 2013
vor kurzem auffallend stark nach
oben korrigiert, was die Einschätzung
zusätzlich erschwert.
Nachfragefördernd dürfte die
geringe Inflation wirken, die im
Oktober auf ein historisches
Tief von 0,9% gefallen ist. Dies
erhöht die reale Kaufkraft der
Haushalte, denn im Zeitraum
Jan.-Sep. lagen die Reallöhne um
2,8% über dem – sehr schwachen
– Niveau von 2012. ❙
Mehr Daten und Prognosen:
www.duihk.hu/wirtschaft
Az elmúlt hetekben sűrűsödtek a
kedvező gazdasági hírek. A bruttó
hazai termék a harmadik negyedévben
meglepően erőteljesen,
1,6 százalékkal nőtt az előző évhez
viszonyítva (szezonális hatásoktól
tisztított adat). A növekedés
húzóereje az export-vezérelt ipar,
melynek termelése a harmadik
negyedévben 2,3 százalékkal nőtt.
A gyorsulás mindenekelőtt az
élénk külpiaci keresletnek köszönhető
(3. negyedév: +6,3%), ezzel
szemben a belföldi értékesítés
tovább csökkent (-0,5%).
Az alágazatok közül továbbra is
a járműgyártás a motor, növekedési
üteme 22 százalékra gyorsult
a harmadik negyedévben.
Ez jelentős súllyal esik a latba, hiszen
az ágazat közel 20 százalékkal
részesül az ipari termelésből.
A másik fontos ágazatban, az
elektronikai iparban (részesedése:
14%) viszont tovább csökkent a
termelés, a harmadik negyedévben
7 százalékkal (jan.– szept.:
-12%). Rendelésállománya viszont
jelentősen emelkedett az elmúlt
hónapokban, így fokozatos
konszolidálásra számíthatunk.
Biztatóan magas növekedési
ütemet mutat már február óta az
építőipar. Termelése a harmadik
negyedévben 10 százalékkal
haladta meg az előző évi szintet
(jan.–szept.: +8%). Az ágazat
mindenekelőtt a mélyépítésnek
(ezen belül is főként a közút- és
vasútépítési beruházásoknak) és
az ipari épületek létesítésének köszönheti
a növekedést, miközben a
lakásépítés folytatja mélyrepülését.
A jó megrendelés-állománynak,
valamint az előző év alacsony bázisának
köszönhetően a következő
két negyedévben is erőteljes aktivitás
várható. Ennek azonban aligha
lesz jelentős nemzetgazdasági hatása,
hiszen az építőipar alig négy
százalékkal részesedik a GDP-ből.
A lakossági fogyasztás tekintetében
jelenleg nem látszik egyértelmű
trend. Ráadásul a KSH
a közelmúltban feltűnően nagy
Az építôipar szerzôdésállománya | Auftragsbestand des Baugewerbes
változás az elôzô évhez, százalékában | Veränderung zum Vorjahr in %
120
100
80
60
40
20
0
-20
-40
-60
2001
Forrás | Quelle: KSH
2002
2002
2003
2003
2004
mértékben módosította (felfelé)
a szezonális hatástól megtisztított
2012-es és 2013-as értékeket, ami
tovább nehezíti a helyzetértékelést.
A keresletet élénkítheti az
alacsony infláció, amely októberben
0,9 százalékos, történelmi
mélypontra zuhant (erről ld.
bővebben a „Hírek” rovatban).
Ez tovább növeli a reálértéken
mért vásárlóerőt, amely az első
kilenc hónapban 2,8 százalékkal
haladta meg a – igaz: rendkívül
gyenge – 2012-es szintet. ❙
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Még több adat és elôrejelzés:
www.duihk.hu/hu/wirtschaft
Forgalomba helyezett
új személygépkocsik
2011
2012
PKW-Neuzulassungen in Ungarn
2013
havi adatok, ezer szgk. | monatlich, in 1000
25.000
20.000
0.0
-1.1
Aktuelle Konjunkturindikatoren
2010 1 2011 1 2012 1 2013 P
2013-03 2013-04 2013-05 2013-06 2013-07 2013-08 2013-09 2013-10
Aktuális konjunktúramutatók
15.000
10.000
-2.0
-3.0
2010
2011
2012
* saison- und kalenderbereinigte Werte |
szezonális és naptárhatástól tisztított adatok
2013
Veränderung zum Vorjahr in %
Industrieproduktion 3
Auftragseingang der Industrie:
Bauproduktion 3
Ausfuhren (Euro-Basis):
Einfuhren (Euro-Basis)
Einzelhandelsumsatz 2
+10.3 +5.7 -1.4 +2.0
+18.7 +8.6 +0.9 +0.3
-10.5 -8.0 -5.8 +9.5
+20.8 +11.9 +0.0 +2.0
+19.0 +10.6 +0.5 +2.0
-1.5 +0.5 -2.5 +0.4
-1.3 +2.5 -2.0 +1.7 +3.2 +0.8 +2.9 ::
-24.8 +8.3 -3.5 -4.8 +6.7 +7.2 +31.0 ::
+7.6 +7.3 +12.9 +14.5 +4.3 +15.4 +9.1 ::
-3.2 +11.4 -1.6 -3.2 +4.8 -3.4 +7.3 ::
-4.7 +8.3 +1.7 -0.8 +4.0 -3.9 +6.0 ::
-3.1 +3.2 +2.2 -0.4 +1.3 +1.4 +0.3 ::
Volumenváltozás az elôzô évhez (%)
Ipari termelés 3
Az ipar új rendelésállománya
Építôipari termelés 3
Kivitel (euró-alapon)
Behozatal (euró-alapon)
Kiskereskedelmi forgalom 2
5000
0
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Forrás | Quelle: ACEA
Quelle | Forrás: KSH
Beschäftigte 10
Bruttolöhne 10
+0.3 +1.3 -1.9 -0.2
+3.3 +5.4 +7.3 +3.8
-0.5 -0.3 -0.4 -0.1 -0.2 -0.3 :: ::
+2.8 +5.7 +3.7 +2.8 +4.5 +3.8 :: ::
Alkalmazottak 10
Bruttó-keresetek 10
Verbraucherpreise
+4.9 +3.9 +5.7 +1.8
+2.2 +1.7 +1.8 +1.9 +1.8 +1.3 +1.4 +0.9
Fogyasztói árszínvonal
Erzeugerpreise
+4.5 +4.2 +4.3 +1.5
+2.2 +0.7 -1.3 +0.6 +1.3 +2.4 +1.6 ::
Ipari termelôi árak
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-4) 3
+1.3 +1.6 -1.8
-0.5 :: :: +0.2 :: :: :: ::
Bruttó hazai termék (elôzô év) 3
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-1) 3,4
:: :: :: ::
+0.6 :: :: +0.1 :: :: :: ::
Bruttó hazai termék (elôzô negyedév) 3,4
Wert
Érték
p Schätzung / Prognose 1 Jahresdurchschnitte.
2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt.
4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung
(LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo
der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne
Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet.
8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen.
9 Monatsdurchschnitt. 10 nur gewerbliche Wirtschaft.
Arbeitslosenrate (%) 5
Haushaltsdefizit (%) 6
Basiszins der Zentralbank (%) 11
Zinsen für Firmenkredite (%) 7
Umlaufrendite (%) 8. 9
Wechselkurs EUR-HUF 9
11.2 10.9 11.0 10.4
-3.3 -8.1 -2.1 -2.8
6.00 7.00 5.75 3.00
9.00 9.58 10.25 7.35
7.39 7.73 7.73 5.90
275.41 279.21 289.42 296.30
11.8 11.0 10.5 10.3 10.1 9.9 9.8 ::
-2.0 -3.1 -2.8 -2.8 -3.5 -3.4 -3.4 -2.8
5.00 4.75 4.50 4.25 4.00 3.80 3.60 3.40
8.90 8.56 8.43 8.11 7.42 6.85 5.99 ::
6.27 5.32 5.64 6.12 6.41 6.58 5.83 5.45
303.1 298.8 292.6 295.8 294.9 299.4 299.7 295.0
Munkanélküliségi ráta (%) 5
Költségvetési deficit (%) 6
Az MNB alapkamata (%) 11
Vállalati hitelek kamata (%) 7
Másodlagos piaci hozam (%) 8, 9
EUR-HUF árfolyam 9
p becslés/elôrejelzés 1 éves átlag. 2 naptári hatással
kiigazított. 3 szezonálisan és naptári hatással kiigazított.
4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munka erô fel mérés
(LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap
egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben,
önkormányzatok nélkül. 7 1-5 léves futamidejû hitelek,
állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû
államkötvények. 9 havi átlag. 10 csak versenyszféra.
11 zum Ende des Zeitraums
Quelle: MNB, KSH
Forrás: MNB, KSH
11 az idôszak végén
4 11 | 2013 WiU kompakt
WiU kompakt 11 | 2013
5

Hírek
Háttér
37 éves mélyponton az infláció
Gazdasági kilátások 2014
* Olvasási útmutató:
A 2012 évi növekedésre a kormány 2009. ôszén
(„t 0
-3”) 4,0%-os értéket jelzett elôre, 2012
júnuisában pedig („t 0
”) 0,1%-ot. Az Európai
Bizottság 2012-re 2010 novemberében („t 0
-2”) 3,2
százalékos növekedést prognosztizált, 2012 novemberében
pedig („t 0
”) 1,2 százlékos csökkenést.
A tényleges érték („TÉNY”) 2012-ben -1,7% volt.
Októberben a magyarországi
fogyasztói árak emelkedése történelmi
mélypontra, 0,9 százalékos
szintre esett, január és október
között az emelkedés mindöszsze
1,9 százalékos volt. Ez jelentősen
elmarad a jegybank három
százalékos középtávú inflációs
céljától. Ilyen alacsony inflációt
utoljára 1974-ben, azaz 37 éve
A fogyasztói árak alakulása Magyarországon 1961 és 2013 között
százalékos változás az elôzô évhez
40
35
30
25
20
15
10
5
0
-5
1961
Forrás: KSH
1963
1965
1967
1969
1971
1973
1975
1977
1979
1981
1983
1985
1987
1989
A magyar GDP-re vonatkozó elôrejelzések *
Elôrejelzés
tárgyéve
mértek! Persze annak idején még
tervgazdálkodási időket éltünk…
Az alacsony infláció mindenek
előtt az energiaköltségek a kormány
által előírt csökkentésének
köszönhető., melyek az év első
tíz hónapjában bő hét százalékkal
maradtak el az előző évi szinttől.
Az üzemanyagok csökkenő
világpiaci ára Magyarországon
Elôrejelzések megbízhatósága
A gazdasági mutatók előrejelzése
mindig kisebb-nagyobb
bizonytalansággal jár. A modellek
számos változóra vonatkozó
feltételezéseken alapulnak.
E változók nem várt eltérései
a korábbi előrejelzések eredményének
pontosságát is befolyásolják.
Táblázatunk a kormány
és az Európai Bizottság
a magyar bruttó hazai össztermékre
vonatkozó előrejelzéseit
tartalmazza. Ennek alapján
a legkorábbi előrejelzések
gyakran több százalékponttal
haladják meg vagy múlják alul a
2,1 százalékos csökkenést eredményezett,
ami szintén hozzájárult
a teljes árindex lassulásához.
Az árcsökkenések jelentős
részét mindazonáltal felemésztette
más termékcsoportok drágulása,
elsősorban az élelmiszereké
(január-október: +3,2%), a
szeszes italoké (+5%) valamint a
dohánytermékeké (+18 %). ❙
későbbi tényleges eredményt, az
idő elteltével rendszerint javul a
prognózis pontossága. A bemutatott
adatok alapján elmondható,
hogy az Európai Bizottság
előrejelzései a legtöbb esetben
közelebb voltak a tényleges
értékhez, mint a kormányéi. ❙
A kormány elôrejelzése 1
t 0
-3 t 0
-2 t 0
-1 t 0
Az EU-Bizottság elôrejelzése 2
t 0
-2 t 0
-1 t 0
Tény 3
2009 4.2 4.2 1.2 -6.7 3.4 0.7 -6.5 -6.8
2010 4.3 :: -0.9 0.8 1.8 -0.5 1.1 1.1
2011 :: 3.9 3.0 1.9 3.1 2.8 1.4 1.6
2012 4.0 3.5 1.5 0.1 3.2 0.5 -1.2 -1.7
2013 5.0 2.9 1.6 0.9 1.4 0.3 0.7 ::
2014 3.1 2.5 2.0 :: 1.3 1.8 :: ::
2015 2.5 2.3 :: :: 2.1 :: :: ::
Források:
1991
1993
1995
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
1 költségvetési törvénytervezetek, rendszerint benyújtva szeptember közepe és október vége között, 2012-ben júniusban
2 a Bizottság ôszi prognózisai, rendszerint benyújtott november elején 3 KSH
2013.10
Fontosabb kiadási csoportok aránya a magyar háztartások teljes kiadásában
2011, százalékos részesedés
25.0
20.0
15.0
10.0
5.0
0.0
Forrás: KSH
22.8
Élelmiszer
19.8
Energia,
víz
12.1
Közlekedés
7.5
Kultúra,
szórakozás
6.5
Hírközlés
Az elmúlt hetekben fontos intézmények mutatták be legfrissebb, Magyarországra vonatkozó gazdasági
elôrejelzéseiket. Közös üzenetük, hogy a növekedés kisebb mértékû gyorsulásával számolnak
a következô két évben, miközben a belsô és külsô egyensúlyt meglehetôsen stabilnak tekintik.
A magyar kormány, a jegybank
(MNB), az Európai Bizottság
és az OECD legújabb előrejelzései
számos mutató tekintetében
meglehetősen hasonló
értékeket közöltek, a legnagyobb
bizonytalanság talán a
beruházások alakulását övezi.
A bruttó hazai termék bővülése
az idei évben nagy valószínűséggel
kissé magasabb lesz a
korábban vártnál. A 2012-ben
mért 1,7 százalékos csökkenést
követően a gazdaság teljesítménye
2013-ban előreláthatólag
közel egy százalékkal nő.
2014-re és 2015-re a legtöbb
szervezet ennél gyorsabb,
mintegy kettő százalékos növekedést
vár. Ezzel Magyarország
ugyan még nem zárkózik fel a
többi visegrádi ország élmezőnyéhez,
de legalább érezhetően
csökkenne már a hátrány.
A külgazdaság jövőre csökkenő
mértékben járul hozzá a
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
4.0
3.5
3.0
2.5
2.0
1.5
1.0
0.5
0.0
Szerzô Dirk Wölfer
növekedéshez. Az áruk és szolgáltatások
kivitele 2014-ben és
2015-ben ugyan gyorsabban
nőhet, mint idén, ugyanakkor a
behozatal is gyorsuló ütemben
emelkedik, ezért a nemzetgazdaságra
gyakorolt nettó hatás
csak kisebb mértékben nő.
A növekedés szempontjából
ezért a lakossági keresletnek
és a beruházás alakulásának
van meghatározó szerepe. A
háztartások fogyasztási kiadásai
tekintetében a kormány
jóval derűlátóbb, mint más
elemzők. A magánfogyasztás
szempontjából kedvező hatása
lehet pl. egyes közalkalmazotti
csoportoknak már bejelentett
béremelésének, valamint
a családi adókedvezmények
kiterjesztésének is. Szintén
kereslet-ösztönző hatású lehet
a devizahitelek problémájának
újabb enyhítése. A foglalkoztatás
a prognózisok többsége
szerint csak csekély mértékben
GDP Befektetések 1
Kivitel 2
n.a. n.a.
bővül majd, bár a közfoglalkoztatás
átmenetileg kedvezően
befolyásolhatja a statisztikát.
A közösségi fogyasztás a
legtöbb elemző szerint aligha
bővül, mivel a három százalékos
GDP-arányos hiánycél
betartása gazdaságpolitikai
prioritás, ami alaposan szűkíti a
mozgásteret a kiadási oldalon.
A jövő évi beruházások tekintetében
az MNB előrejelzése
jelentősen meghaladja más
szervezetek prognózisait. Az
jegybank a jelek szerint abból
indul ki, hogy a Növekedési
Hitelprogramja (NHP) a
vállalati beruházások tetemes
bővülését eredményezi. További
ösztönzést jelenthetnek az
Európai Unió strukturális alapjaiból
érkező források, feltéve,
hogy az operatív programok
tavaszra várt jóváhagyását követően
gyorsan sor kerül az első
pályázatok kiírására (Lásd erről
„Vélemény” rovatunkat is). ❙
MNB* Korm. EU OECD MNB Korm. EU OECD MNB* Korm. EU OECD
10.0
8.0
6.0
4.0
2.0
0.0
-2.0
0.0
2013 2014 2015 2013 2014 2015
2013 2014 2015
Fogyasztói árak
MNB* Korm. EU OECD MNB Korm. EU OECD MNB* Korm. EU OECD
2.0
1.5
1.0
0.5
7.0
6.0
5.0
4.0
3.0
2.0
1.0
Háztartások fogyasztási kiadása Behozatal 2
0.0
0.0
2013 2014 2015
2013 2014 2015 2013 2014 2015
7.0
6.0
5.0
4.0
3.0
2.0
1.0
n.a. n.a.
GDP növekedés a kiválasztott
országokban
százalékban az elôzô évhez képest
4
3
2
1
0
-1
-2
2012
Magyarország
Románia
Szlovákia
2013
Forrás: EU-Bizottság (2013. nov.)
2014
Még több adat és elôrejelzés:
www.duihk.hu/hu/wirtschaft
* MNB 2015: Q1-3
1 Bruttó eszközberuházás
2 Áruk és szolgáltatások
Forrás: Költségvetési tervezet 2013.09.30.,
MNB-Inflációs jelentés 2013.09.26.
(2015-ös adatok az elsô három negyedévre
Lengyelország
Csehország
vonatkoznak), EU-ôszi elôrejelzés 2013.11.05.,
OECD Economic Outlook 2013.11.09.
2015
6 11 | 2013 WiU kompakt
WiU kompakt 11 | 2013
7

8 11 | 2013 WiU kompakt
Vélemény
Uniós támogatások 2014–2020:
Most véleményezzék!
Néhány napja az Európai Parlament megszavazta
a következő hétéves pénzügyi ciklus költségvetését.
Ennek értelmében Magyarország
2014 és 2020 között 20,5 milliárd euróban
részesül az Unió strukturális alapjaiból. Ennél
többet csak négy ország – Lengyelország,
Olaszország, Spanyolország és Románia –
kap, Csehország pedig ugyanannyit, mint
hazánk. A GDP-hez vagy a népességhez viszonyítva
Magyarország egyenesen a negyedik a
„nyertesek rangsorában”. Ezt az ország sikereként
lehet ünnepelni. Ne feledkezzünk meg
azonban arról, hogy a brüsszeli támogatások
mértéke alapvetően az adott ország felzárkózási
igényéhez igazodik. A magyar gazdaságnak
sok erőssége van, de számos területen még
sok a tennivaló az átlagos Európai Uniós szint
megközelítése érdekében. Ennek legfontosabb
pénzügyi forrása az EU támogatásai, a
nettó befizető országok adófizetőit ezért nagy
köszönet illeti. Idehaza most az a feladat, hogy
ezeket a forrásokat a lehető leghatékonyabb
módon vessük be a gazdaság erősítésére.
Kamránk üdvözli a kormány terveit, miszerint
a támogatási források mintegy 60 százalékát
közvetlenül a gazdaságba csatornáznák. Ehhez
célzott pályázatokra van szükség, de átlátható,
Szerzô Morgós Katalin
egyszerű és hatékony intézményrendszerre
is. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg
széleskörű konzultációkat folytat vállalatokkal
és szakmai szövetségekkel a források optimális
felhasználásáról, hogy a jövő év elején
megalapozott programokat nyújthasson
be Brüsszelben. Kívánatos, hogy addig az
üzleti szféra szereplői minél több javaslattal,
hozzászólással éljenek, pl. a támogatási
célok, a célcsoportok és jogosultak vagy a
támogatási eszköztár tekintetében. Kérjük
valamennyi tagunkat, hogy kapcsolódjanak
be ebben a munkába, hiszen ez mind
a magyar gazdaság, mind az egyéni vállalatok
érdekeit szolgála. A DUIHK szívesen
koordinálja és támogatja a tagság javaslatait
és továbbítja az NGM felé. Várjuk a tagok
hozzászólásait az info@ahkungarn.hu e-mail
címen, legkésőbb 2013 december 13-ig. ❙
Bôvebb információkat az Európai Unió
pénzügyi keretérôl és a hazai operatív
programok tervezeteirôl honlapunkon talál
a www.duihk.hu/eufonds_2014-2020 címen.
Morgós Katalin az Anteris Tanácsadó Kft. ügyvezetôje
és a DUIHK tanácsadó testületének tagja
Zahl des Monats
46 173
neue PKW wurden in Ungarn in den ersten
zehn Monaten zugelassen – 6,5% mehr als
2012. Höhere Zuwachsraten gab es nur in
drei anderen Ländern Europas. Während
jedoch in Deutschland, Österreich, Großbritannien
oder der Schweiz von Januar
bis Oktober rund 30 Einwohner auf einen
neuen PKW kamen, waren es in Ungarn
216. Damit liegt Ungarn etwa gleichauf mit
Griechenland oder Lettland. Schlusslichter
waren Rumänien und Bulgarien, wo sich
statistisch über 450 Einwohner ein neues
Auto teilen. Spitzenreiter war Luxemburg
mit 13 Einwohnern je neues Auto.
Quelle: ACEA
A hónap száma
46 173 új autót helyeztek forgalomba Magyarországon
az elsô tíz hónapban – 6,5 %-kal
többet, mint 2012-ben. Ennél magasabb növekedést
csak három másik európai országban
mértek. Míg Németországban, Ausztriában,
Nagy-Britanniában, vagy Svájcban január
és október között minden 30 lakosra jutott
egy új autó, addig Magyarországon ez az érték
216. Ezzel az eredménnyel Görögországgal,
illetve Lettországgal vagyunk egy szinten.
A sereghajtók Bulgária és Románia, ahol egy
új autón 450 lakos osztozik. A listavezetô
Luxemburgban egy új autóra 13 lakos jut.
Forrás: ACEA
BÉREZÉSI TANULMÁNY 2013 /14
Megbízható és aktuális adatok a magyar piaci viszonyoknak
megfelelő bérek meghatározásához!
Full
english
version
included!
www.ahkungarn.hu/hu/berezes
Impressum | Impresszum
Herausgeber | kiadó:
Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer |
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag:
Gabriel A. Brennauer
Redaktion | szerkesztôség:
Lövôház utca 30, H-1024 Budapest
Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
magazin@ahkungarn.hu | www.duihk.hu
Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer
Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen
Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel:
Zsófia Sencz
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka:
Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest
Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám:
Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von
1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement:
60 Euro + Versandkosten | A WiU Kompakt havonta jelenik meg,
1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
© 2009-2010 DUIHK
Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung,
der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer
Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének
másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására
és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló
1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
ISSN: 1588-8932
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und
Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages.
A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium
támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.