Die ungarischen Wurzeln des Nosferatu

vámpír), Mikszáth (Kísértet Lublón) vagy a festök múzsájaként (Van Gogh).
Az újságok és a könyvek terjesztése által a lakósság szélesebb köre értesült Vlad Tepes
alias Dracula (az utóbbi nevét apja után kapta, aki a törökök ellen alapított sárkányrend
tagja volt (sárkány románul "Dracul"); a "Tepes" melléknevet pedig a kedvenc
kivégzési módszere miatt, azaz a karóbahúzás miatt, kapta (szóval "Karóbahúzó Vlad"),
és Báthory Erzsébet alias a Vérgrófnő, tömeggyilkosságairól, kínzásairól.
Bram Stoker regénye 1897-beni megjelenésekor, a vámpír már olyan formában
mutatkozott, mint ahogyan ma ismerjük: egy (elejében) nem rosz képű, esetleg némileg
furcsán viselkedő nemes, karizmatikus úr, aki nem csak hogy repülni tud és az
állatokkal meg tudja magát értetni (böregérrel, farkassal (évszázadokik mint az abszolut
gonosz megtestesítője) 116 , de egy bizonyos állati kisugárzással és a nőkre való erotikus
hatással is rendelkezik; mindamellett még örök életu is- és ez eddig csak Jézus
Krisztusra volt jellemző.
Azonban létezett egy sajnos túlságosan is valódi betegség, amelyik az erdélyi havasok
elrejtett falucskái gyakori vendége volt: a porfíria.
Valójában egy vérbetegségröl van szó, amelyik során a szegény beteg bőre elég a napon
(ezáltal rákényszerül, hogy csak az éj leple alatt hagyja el kunyhóját, rejtekhelyét), az
íne elsorvad (ezáltal a fogak hosszabbnak tűnnek), és a fokhagyma szagát nem viseli el.
Régebben az ilymódon megbetegedett embernél állatvér adagolásával enyhítettek
fájdalmain (ha nem voltak segítői vagy jótakarói, akkor esetleg saját maga is különböző
helyeken állatokat rabolt hogy ösztönszeruen megihassa vérüket), mert az állatvérbeni
"hemo" mint a hemoglobin része, pótolta a saját kóros hiányát.
Több tudós szerint a betegség ezen jellemzöi hozzájárultak a vámpírhiedelem
terjedéséhez (azonban ennek nincs semmi köze a "valódi vámpírtörténetekhez",
116 A farkas saját maga is, az évszázadok során, egy mitólógiai illetve néphiedelmi
lénnyé változott. Főleg a német kultúrterületen ismerték a "Wolfshemd" vagy a
"Werwolf"- féle kifejezéseket (mindkettő nagyjából azonos; emberből farkas lesz). A
magyar "vérfarkas" szó, mely ugyanilyen ember-farkast határoz meg, a német "Wer"-
szóbol hangzási alapon átvett kifejezésből alakult. A magyarokat körbevevő főleg szláv
nép viszont úgyszintén ismerte a farkassá változott ember meséjét; sokszor a vámpír
rokonaként emlegették.
99